Hát ezt is végig néztem,hallgattam mint a relatívitásról szóló előadását. Ahhoz is,ehhez is hülye vagyok nagyon,de eszméletlen jól és szenvedéllyel magyarázza!!! Egy élmény hallgatni,hát még annak,aki élőben látthatta,hallhatta!! Nagy tiszteletem!!!
Lehet, hogy lassú, meg picit vontatott, de itt már 80 felett járt az öreg. 1908-ban született. Vele kapcsolatban nekem már volt mindig nagyon szimpatikus. 1990-ben járt először itthon, azután, hogy 1935-ben, vagy 36-ban elment. Ez azért olyan 55 év, egy emberöltő. Meg kell nézni egy mai "hírességet", hogy fél-1 év kinti lét, után már affektál, akcentussal beszél, angol szavakat kever a magyarba,mert az trendi, vagy csak egyszerűen ennyire elfelejti az anyanyelvét. Teller kicsit más. Én nekem mindig ez jut róla elsőnek eszembe,és csak utána a fizikában elért eredményei.
browneyedboy01 én az alapsebességen nézem. szerintem nem baj hogy kicsit vontatottabb, közben van lélegzetevételnyi idő megérteni, feldolgozni amit mond, de szerintem ezt többször is meg kell néznem, hogy az információk ismeretekké váljanak
Ott voltam, ott LEHETTEM, mint ahogy Szentgyörgyi Wigner előadásain, és egyszer "régen, kilencszász hetvennyolcban" :-) Schrödingert is élőben hallhattam. Szóval, annak is van előnye, hogy a 20. sz közepén születtem!
Elkérezkedtem a középiskolából, és a fizikatanárnő adott igazolást. Előadás után odamentem hozzá beszélgetni, és megvan még az autogram, amit egy üres lapra kaptam.
A falnak vágott labda ugyanakkora energiával verődik vissza, ha a fal mozog, akkor vagy gyorsabban jön vissza vagy lassabban, Higens és Newton leírása vagy energia, vagy mozgás mennyiség, de ugyanaz! És ez a világnézetre fontos! E kvantum mechanika át kell tudjon menni a normál fizikába, ha nem egyedi, hanem tömeges eseményekről van szó! Ha az egyiket pontosan tudom, akkor a másikat nem tudhatom, Mindkettő kell a jövő meghatározásához, ezért a jövő csak valószínüsíthető, ha jó a feltételezés, hogy hol lesz a részecske, vagy a hullám!
" energia vagy mozgásmennyiség, de ugyanaz " - mondod. " ha az egyiket pontosan tudod, a másikat nem tudhatod " - mondod. Miért ? Nem ugyanaz ? - kérdezem.
hA az elektron nemcsak részecske, de a proton, hidrogén, és a molekulák, akkor a hydrino is az energia lépcsővel jellemezhető hullámhosszúságú-energiájú hullámként érzékelhető!
Démokritosz logikája az volt, hogy ha valamit ketté lehet vágni, majd azt ismét ketté lehet vágni, és ezt így lehet folytatni a végtelenségig, akkor az a valami nem létezhet, hiszen ha valamit a végtelenségig kettévágunk, akkor abból már nem marad semmi.
Ezzel csak az a gond, hogy nem zárja ki, hogy valamit tetszőlegesen sokszor kettévágjunk. Egyre több és több energia kell hozzá. Erről szólnak jelenleg a részecskegyorsítók. Démokritosz amit valójában kettéosztott ezzel a gondolatkísérlettel, az a valóság. :-) Elméleti, fogalmi világ és a konkrét tárgyi világ. Gyakorlatilag a saját gondolatkísérletével adott igazat Plátónak. Az ideák és az anyag széttagoltsága.
@@balazsmolnar2386 Itt inkább matematikai levezetésről van szó: nem az van, hogy valamit sokszor kettévágunk, hanem az, hogy ezt a műveletet tudjuk-e a *végtelenségig* folytatni. Ha igen, akkor nem marad semmi, és az ellentmond a valósággal. A matematika csupán egyfajta tolvajnyelv a gondolkodásunk kifejezésére.
@@LaszloToth55 Ok. Abban egyetértünk, hogy semmi nem mond ellent annak, hogy az anyag részecskéi TETSZŐLEGESEN sokáig oszthatóak kisebb részecskékre? Ez fizikai és nem matematikai probléma. A LÉTEZŐ legkisebb részecske ami végtelenül kicsi és a NEM LÉTEZŐ legkisebb részecske ami végtelenül kicsi, matematikai vagy inkább filozófia FOGALMAK, nem pedig fizikai OBJEKTUMOK.
@@balazsmolnar2386 Nem olyan bonyolult ez: ami *végtelenül* kicsi, az nem létezik! - persze ehhez tisztában kell lenni a nyelvi fogalmakkal. Figyeljünk oda, hogy mikor kell használnunk a *végtelen* szót, és mikor a *nagyon kicsi*-t. A kvantumelmélet egyik aspektusa az, hogy nincsen folytonosság, diszkrét mennyiségek vannak. Pl. az energia nem vehet fel akármilyen értékeket: E=h*v [h =Planck állandó; v = frekvencia]. Stabil entitásról van szó, nem pl. nagy részecskeütköztetőkben kimutatható "törmelékekről", amelyek energia ill. tömeg formában rövid időn belül más részecskékhez csatlakoznak, és ezzel megszűnnek önállóak lenni. A határ valahol a kvarkok szintjén van, amik már nem kimutathatók, hanem csak elméletileg vezethetők le a kölcsönhatásaik alapján.
@Katalin: a (fázis)sebesség az anyagban valóban függ a hullámhossztól (ettől a törésmutató is), ezért törik meg a fény. De az nem lehet, hogy a frekvencia megváltozik a hullámhossz meg nem. Talán arra gondolhatott Teller, hogy Huygens még nem ismerte ezt az összefüggést (bár erre nem találtam utalást a neten).
Ez így nem igaz. A frekvencia és a hullámhossz nem egymás reciprokai, ugyanis akkor a terjedési sebesség, tök mindegy milyen hullámot nézünk, 1 lenne (terjedési sebesség=hullámhossz*frekvencia képletből adódóan). A frekvencia a periódusidő reciproka és nem a hullámhosszé. És mivel a fény terjedési sebessége különböző anyagokban különböző (mindegyikben kisebb mint a vákuumbeli terjedési sebesség) ezért szintén a korábbi képletből adódóan nem kell hogy mindkettő megváltozzon, kisebb terjedési sebességhez elég ha a hullámhossz kisebb.
@@attilapataki1004 A frekvencia és a hullámhossz, bizony egymás reciprokai és a terjedési sebesség 1 is, egységnyi, azaz ( c ). A frekvencia a periódusidő reciproka, de a periódusidő e- gyenlő a hullámhosszal. A frekvencia és a hullámhossz, szigorúan összetartozó két dolog és fordított arányban vannak egymással, szor- zatuk a fénysebesség. Ha a hullámhossz változik,az maga után vonja a frekven- cia változását is, de a fény sebessége változatlan marad.
@@alexanderbanvolgyi2643 Köszönöm az infot. Ha a hullámhossz és frekvencia szorzata a fénysebesség és vízben kisebb a fénysebesség, akkor vízben hogyan vál- tozik a hullámhossz és a frekvencia ?
egon nordwint Ez az ember Einsteinnel, Oppenheimerrel, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel, Niels Bohrral dolgozott együtt. Két lábon járó tudománytörténet volt. Ez az előadás pedig zseniális. Javaslom, fusson neki még egyszer, ezúttal egy kicsit kisebb mellénnyel.
Neked azért tűnik úgy, mert kevés vagy ahhoz, hogy felfogd amiről beszél. Ugyanis az óvodások valószínűleg magasabb szinten vannak mint te. Ne nézz ilyeneket, és ne is minősítsd az előadást, mert hülye vagy, ezáltal jogod sincs hozzá. Nézd inkább való világot vagy mittomén....
Hát ezt is végig néztem,hallgattam mint a relatívitásról szóló előadását.
Ahhoz is,ehhez is hülye vagyok nagyon,de eszméletlen jól és szenvedéllyel magyarázza!!!
Egy élmény hallgatni,hát még annak,aki élőben látthatta,hallhatta!!
Nagy tiszteletem!!!
Én is ugyanezt érzem.. Vajon halálunk esetén mi lesz az atomjainkkal?
@@erzsebetkiszel737
Semmi.
Szétprizlednek, mint a guruló dollárok.
Lehet, hogy lassú, meg picit vontatott, de itt már 80 felett járt az öreg. 1908-ban született. Vele kapcsolatban nekem már volt mindig nagyon szimpatikus. 1990-ben járt először itthon, azután, hogy 1935-ben, vagy 36-ban elment. Ez azért olyan 55 év, egy emberöltő. Meg kell nézni egy mai "hírességet", hogy fél-1 év kinti lét, után már affektál, akcentussal beszél, angol szavakat kever a magyarba,mert az trendi, vagy csak egyszerűen ennyire elfelejti az anyanyelvét. Teller kicsit más. Én nekem mindig ez jut róla elsőnek eszembe,és csak utána a fizikában elért eredményei.
Másfélszeres sebességnél néha már egy kicsit hadar. :)
1,25x-es sebességnél élvezhető. :)
browneyedboy01 én az alapsebességen nézem.
szerintem nem baj hogy kicsit vontatottabb, közben van lélegzetevételnyi idő megérteni, feldolgozni amit mond, de szerintem ezt többször is meg kell néznem, hogy az információk ismeretekké váljanak
nekem a 1,5-es jött be :)
A felesége, Mici is Magyar. Biztos, hogy tartotta a kapcsolatot több Magyar ajkú emberrel.
1:07:14 "...ezt megmagyarázta a tanárom, Heisenberg" :-) Ezt a mondatot már a 90-es évek elején sem mondhatta magáról sok ember.
Azaz Walter White.
@@gergoszabo4435 Jesse nyomás dolgozni
26 éve a Gólyvárban az érettségiző diákjaimmal ezt az előadást hallgathattam.
Ott voltam, ott LEHETTEM, mint ahogy Szentgyörgyi Wigner előadásain, és egyszer "régen, kilencszász hetvennyolcban" :-) Schrödingert is élőben hallhattam. Szóval, annak is van előnye, hogy a 20. sz közepén születtem!
Elkérezkedtem a középiskolából, és a fizikatanárnő adott igazolást. Előadás után odamentem hozzá beszélgetni, és megvan még az autogram, amit egy üres lapra kaptam.
nagyon köszönöm ezt a feltöltődést!
Nagyon szépen köszönöm a feltöltést!
Köszönöm szépen a feltöltést. Nagyon sokat tanultam az előadótól.
Örökké a szívünkbe a tudásod.
Kar hogy a matematikàt,a fizikát,és a Kémiát nem ilyen érdekesen tanították a tanàraim.Helyette dixleszias,dixkalkulias,és disgrafias címkéket kaptam.
Mindemellett, jól éltek a tanárok a fizetéseikből, ugye ?
De ugye tudod, hogy ezek létező dolgok, fenntarthatóvá fejleszthetők, és nem hipercivilizált trágárságok (vagy címkék, ha úgy tetszik)?
A falnak vágott labda ugyanakkora energiával verődik vissza, ha a fal mozog, akkor vagy gyorsabban jön vissza vagy lassabban, Higens és Newton leírása vagy energia, vagy mozgás mennyiség, de ugyanaz! És ez a világnézetre fontos! E kvantum mechanika át kell tudjon menni a normál fizikába, ha nem egyedi, hanem tömeges eseményekről van szó!
Ha az egyiket pontosan tudom, akkor a másikat nem tudhatom, Mindkettő kell a jövő meghatározásához, ezért a jövő csak valószínüsíthető, ha jó a feltételezés, hogy hol lesz a részecske, vagy a hullám!
" energia vagy mozgásmennyiség, de ugyanaz " - mondod.
" ha az egyiket pontosan tudod, a másikat nem tudhatod " - mondod.
Miért ?
Nem ugyanaz ? - kérdezem.
👍
Gyorsitva nézzétek
40:33 LLLL :D dejót rőhögtem. Gondolom, low frequency akart lenni
Akinek lassú a beszéde az rakja a sebességet 1.5-re. Úgy tökéletes.
Igen amúgy. már a másikat is így néztem. Sokkal jobb.
Csak olyan kicsit, mint Gyurcsány :D
1,25 is o.k.
1,75x-2x is tökéletes : )
hA az elektron nemcsak részecske, de a proton, hidrogén, és a molekulák, akkor a hydrino is az energia lépcsővel jellemezhető hullámhosszúságú-energiájú hullámként érzékelhető!
Igen.
630 like???!
Démokritosz logikája az volt, hogy ha valamit ketté lehet vágni, majd azt ismét ketté lehet vágni, és ezt így lehet folytatni a végtelenségig, akkor az a valami nem létezhet, hiszen ha valamit a végtelenségig kettévágunk, akkor abból már nem marad semmi.
Pontosan ...
Ezzel csak az a gond, hogy nem zárja ki, hogy valamit tetszőlegesen sokszor kettévágjunk. Egyre több és több energia kell hozzá. Erről szólnak jelenleg a részecskegyorsítók.
Démokritosz amit valójában kettéosztott ezzel a gondolatkísérlettel, az a valóság. :-) Elméleti, fogalmi világ és a konkrét tárgyi világ. Gyakorlatilag a saját gondolatkísérletével adott igazat Plátónak. Az ideák és az anyag széttagoltsága.
@@balazsmolnar2386 Itt inkább matematikai levezetésről van szó: nem az van, hogy valamit sokszor kettévágunk, hanem az, hogy ezt a műveletet tudjuk-e a *végtelenségig* folytatni. Ha igen, akkor nem marad semmi, és az ellentmond a valósággal.
A matematika csupán egyfajta tolvajnyelv a gondolkodásunk kifejezésére.
@@LaszloToth55 Ok. Abban egyetértünk, hogy semmi nem mond ellent annak, hogy az anyag részecskéi TETSZŐLEGESEN sokáig oszthatóak kisebb részecskékre? Ez fizikai és nem matematikai probléma. A LÉTEZŐ legkisebb részecske ami végtelenül kicsi és a NEM LÉTEZŐ legkisebb részecske ami végtelenül kicsi, matematikai vagy inkább filozófia FOGALMAK, nem pedig fizikai OBJEKTUMOK.
@@balazsmolnar2386 Nem olyan bonyolult ez: ami *végtelenül* kicsi, az nem létezik! - persze ehhez tisztában kell lenni a nyelvi fogalmakkal. Figyeljünk oda, hogy mikor kell használnunk a *végtelen* szót, és mikor a *nagyon kicsi*-t.
A kvantumelmélet egyik aspektusa az, hogy nincsen folytonosság, diszkrét mennyiségek vannak.
Pl. az energia nem vehet fel akármilyen értékeket: E=h*v [h =Planck állandó; v = frekvencia].
Stabil entitásról van szó, nem pl. nagy részecskeütköztetőkben kimutatható "törmelékekről", amelyek energia ill. tömeg formában rövid időn belül más részecskékhez csatlakoznak, és ezzel megszűnnek önállóak lenni.
A határ valahol a kvarkok szintjén van, amik már nem kimutathatók, hanem csak elméletileg vezethetők le a kölcsönhatásaik alapján.
CDteler
1:00:38 ööö...ha a hullámhossza megváltozik, akkor a frekvenciája is megváltozik (mivel egymásnak reciprokai)
@Katalin: a (fázis)sebesség az anyagban valóban függ a hullámhossztól (ettől a törésmutató is), ezért törik meg a fény. De az nem lehet, hogy a frekvencia megváltozik a hullámhossz meg nem. Talán arra gondolhatott Teller, hogy Huygens még nem ismerte ezt az összefüggést (bár erre nem találtam utalást a neten).
Ez így nem igaz. A frekvencia és a hullámhossz nem egymás reciprokai, ugyanis akkor a terjedési sebesség, tök mindegy milyen hullámot nézünk, 1 lenne (terjedési sebesség=hullámhossz*frekvencia képletből adódóan). A frekvencia a periódusidő reciproka és nem a hullámhosszé. És mivel a fény terjedési sebessége különböző anyagokban különböző (mindegyikben kisebb mint a vákuumbeli terjedési sebesség) ezért szintén a korábbi képletből adódóan nem kell hogy mindkettő megváltozzon, kisebb terjedési sebességhez elég ha a hullámhossz kisebb.
@@attilapataki1004
A frekvencia és a hullámhossz, bizony egymás reciprokai
és a terjedési sebesség 1 is, egységnyi, azaz ( c ).
A frekvencia a periódusidő reciproka, de a periódusidő e-
gyenlő a hullámhosszal.
A frekvencia és a hullámhossz, szigorúan összetartozó
két dolog és fordított arányban vannak egymással, szor-
zatuk a fénysebesség.
Ha a hullámhossz változik,az maga után vonja a frekven-
cia változását is, de a fény sebessége változatlan marad.
@@mgmmgm1599 A fény terjedési sebessége vákuumban fénysebesség (a határsebesség), anyagban, pl. vízben annál lassabb.
@@alexanderbanvolgyi2643
Köszönöm az infot.
Ha a hullámhossz és frekvencia szorzata a fénysebesség
és vízben kisebb a fénysebesség, akkor vízben hogyan vál-
tozik a hullámhossz és a frekvencia ?
Kis amerikai akcentus már bejátszik. 🙂
Athomókró akarok...
a feketejuk az feketelyuk
A punci meg pina 😅😅
@@adamilles1866
A punci amellett, hogy pina, feketelyukként is felfogható.
S, ha a fizikában nem is, az ágyban minden bizonnyal ....
hát a 25. percnél kikapcsoltam. híg, üres, monoton előadás, mintha óvodásokhoz beszélne...
dE AKI VÉGIG KÉPES GONDOLNI, ANNAK TISZTÁN ÉRTHETŐ!
És akkor ott van még a második rész.... :)
egon nordwint
Ez az ember Einsteinnel, Oppenheimerrel, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel, Niels Bohrral dolgozott együtt. Két lábon járó tudománytörténet volt. Ez az előadás pedig zseniális. Javaslom, fusson neki még egyszer, ezúttal egy kicsit kisebb mellénnyel.
Neked azért tűnik úgy, mert kevés vagy ahhoz, hogy felfogd amiről beszél. Ugyanis az óvodások valószínűleg magasabb szinten vannak mint te. Ne nézz ilyeneket, és ne is minősítsd az előadást, mert hülye vagy, ezáltal jogod sincs hozzá. Nézd inkább való világot vagy mittomén....
Kezdje elorrol. Harmadjara mar nem kell, csak menjen tovabb.