Dávid Gyula: A lehűléstől forrósodó tégla (Atomcsill, 2012.01.19.)
Vložit
- čas přidán 23. 09. 2021
- Előadó: Dávid Gyula (ELTE TTK, Fizikai Intézet):
Cím: A lehűléstől forrósodó tégla - avagy a csillagok termodinamikája, 1. rész
Időpont: 2012.01.19.,
Kivonat: Megszoktuk, hogy egy környezeténél melegebb test energiát sugároz ki, ezzel lehűl, és szép lassan felveszi a környezet hőmérsékletét. Ezzel szemben a galaxisban lebegő gázfelhő - hőenergiája egy részének kisugárzása közben - összehúzódik és felmelegszik, egészen addig, amíg forró csillag lesz belőle. Vajon a csillagokra nem érvényesek a hőtan törvényei? A csillagokkal kapcsolatban számos más érdekes termodinamikai kérdés is felmerül. Vajon hogyan és mennyi idő alatt jut a felszínre a csillag forró magjában az atommagok fúziója során keletkező energia? Mi lehet az oka annak, hogy a Nap 6000 fokos felszíne fölött nem sokkal elhelyezkedő napkorona egymillió foknál is melegebb? Mi tartja fenn ezt a hőmérsékletkülönbséget? Milyen folyamatok stabilizálják évmilliárd éveken át a csillagok energia- termelését? És mi történik, amikor a nukleáris üzemanyag kifogyása után ez az egyensúly felborul? Hogyan lesz a magfúzió "hamujából", a héliumból az óriáscsillagban újra üzemanyag? Hányszor lehet megismételni ezt a "varázslatot"? Miféle nukleáris "hűtőgépek" működnek egy felrobbanni készülő szupernóva belsejében? Miért nem sikerült még a Földön megszelídítenünk és szabályoznunk a csillagokban automatikusan működő energiatermelő folyamatokat?
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/a... - Věda a technologie
Senki nem tud olyan lelkesen és érdekfeszítően előadni mint Dávid Gyula adjunktus úr!
Jó egészséget és hosszú életet kívánok!
Nagyon szeretem Dávid Gyula előadásait. Kedvenceim a "Szupernova, avagy a felrobbanó hűtőgép", illetve a " A szénatom titokzatos születése". Remélem egyszer eljutok egy előadására élőben! A lényeg a Meleg csirke, és a hideg sör! :D Ha megyek, viszek! :D
Szuper előadást láthattunk! 👍🤗
Egy újabb nagyszerű videó. Nekem roppantul tetszik az, hogy ilyen profi módon van összerakva az előadás. Először alapfogalmakat tisztáz, amire felépíti a lényegi mondanivalót. Köszönet érte! :)
Köszönöm Dávid Gyula!!!!!
De jó! Dávid Gyula a kedvencem! Imádom hallgatni tudását! Köszönjük!! ♥
hátha valaki nem ismeri, videotorium pont hu-n is fentvannak, szivecske :)
Remek jo eloadas, koszonom! (Kar, hogy tanar urnak nem volt felhatalmazasa jo nyakon vagni azokat a hulye gyerekeket...)
Nyakon vágni?? Dehooogy!!
Dinamikusan szemléltetni Newton III. törvényét, na azt igen!! :-)
11:25 - hahaa mennyit röhögtem, "a gép" :D
plusz a referencia a "vízbű vezi ki" gátvéderes hírességre, sírok, köszönöm! :D:D
46:17 - mivel most már volt egy ilyen, kíváncsi lennék milyen lenne az előadás a friss információkkal.
Az előadás a gravitációsan kötött rendszerek dinamikájáról, kialakulásáról és fejlődéséről szólt, ezen belül főleg a csillagok termodinamikájáról. Érdekességként említettem meg, hogy előfordulhatnak olyan objektumok is, amelyek nem tartoznak egy gravitációsan kötött rendszerhez, pl a Naprendszert kívülről meglátogató üstökös.
Az előadás elhangzása óta valóban azonosítottak két ilyen objektumot. A csillagászok ennek nagyon örültek, és számos fontos információt szereztek. Várják a további hasonló égitesteket, és remélik, hogy még hamarabb, pályájuk korábbi szakaszán sikerül majd észrevenni őket, így elegendő idő lesz a tanulmányozásukra, esetleg egy űrszonda is meglátogathatja a vendéget.
Mindez azonban nem érinti az előadás alapvető témáját, amivel kapcsolatban azóta sem változtak meg a tudományos ismereteink. Így ha ma tartanám meg ezt az előadást, ennek az egy mondatnak a kivételével ugyanaz hangzana el, mint 11 évvel ezelőtt.
dgy
Tisztelt Tanár Úr!
A a reverzibilitás illetve irreverzibilitás témájában lenne egy kérdésem : ha egy termodinamikai rendszert adiabatikusan komprimálok veszteségek, például súrlódás és hőcsere nélkül, tehát ideális körülmények mellett, akkor akár kvázisztatikusan, akár véges sebességgel történik az összenyomás a végzett munka mindkét esetben csak a belső energiát növeli. Aztán visszaviszem mindkét módon az eredeti állapotba a gázt. Tehát akár kvázisztatikusan, akár véges sebességgel történnek a folyamatok, a gáz belső energiája mindkét esetben a végén ugyan az lesz. Mivel a környezettel nem volt hőcsere egyik esetben sem, mivel a folyamatok ideálisak voltak, ezért a környezet is a végén ugyan abba az állapotban van, mint a folyamat kezdetén. Akkor mi a különbség a két folyamat között? Mindkét folyamat reverzibilis, vagy csak a kvázisztatikus?
Előre is köszönöm a válaszát!
A vázolt feltételek mellett a kvázisztatikus és a véges sebességű folyamat egyaránt reverzibilis.
Azonban a feltételek ("veszteségek, például súrlódás és hőcsere nélkül, tehát ideális körülmények mellett") annyira túlidealizáltak, hogy a gyakorlatban ilyen eset nem fordulhat elő. Ezért egy valóságos, véges idejű folyamat mindenképpen veszteséges, ezért irreverzibilis lesz.
dgy
@@elteatomcsill8013 Köszönöm a válaszát Tanár Úr! Én is így gondoltam, csak egy kis megerősítésre volt szükségem. Uis. egy előadásban hallottam definícióként kimondva, hogy amely folyamat nem kvázisztatikus, az irreverzibilis. Ez a kijelentés indította be az agyamat,
300
Igaz az, hogy egy vödör forró víz hamarabb megfagy, mint a hideg?
Több helyen olvastam. A magyarázatát nem tudják.
Nem mindig, csak bizonyos körülmények között. A jelenséget Mpemba-paradoxonnak nevezik, bár már Arisztotelész is írt róla. Részletes leírás és a felmerült magyarázatok összefoglalása a magyar Wikipédián Mpemba-paradoxon cím alatt olvasható.
dgy
@@elteatomcsill8013 Köszönöm a választ.
A másik kérdésemet rossz helyre írtam. Parabola pályán mozgó lövedék esetén a tüzérek miért nem tapasztalták a gyorsító közegellenállást? Túlságosan kicsi a lövedék sebessége? Megpróbáltam kiszámolni, de egy harmadik egyenlet is kellene.
Képzeld el mekkorát csalódtam, amikor valami atom chill dologra számítva idekattintottam
A megoldás: többet ne kattintson ide. Így önnek sem kell csalódnia, mi pedig örömmel köszönthetjük a valóban a mi előadásaink iránt érdeklődő nézőket.
dgy
@@dgy137 How to not understand a joke
Tixteletem.!
Nagjtudasu Urrabbi.!
On nekem 1 tudos xent, tudasom,
1xazalekat ontol kaptam, mely nrmcsak elvezetes, hanem fontos is
Amúgy direkt írsz így vagy ez valami fogyaték?
A "tégla" egy börtönszleng, besúgót jelent. Nyílván ha kitesszük a hidegbe, akkor belázasodik. Én így értelmezem.
Szerintem a tégla kibírja a fagyot is. Különben, hogy építenének belőle házat?! Én így értelmezem.
A tégla egy valóságos fizikai test, ami a termodinamikai vizsgálatok tárgya is lehet (sok más fizikai objektumhoz hasonlóan). Az egymással érintkező, kezdetben forró, illetve hideg, majd idővel egyforma hőmérsékletűvé, langyossá váló két tégla pedig gyakran idézett példa, a termodinamikai gondolatmenetek gyakori kiindulópontja.
A fizika így értelmezi.
dgy
Értelmezed?
@@tothista4477 Jogom van butának lenni. Adót fizetek, jogkövető magatartást tanusítok. Úgy hogy a kötelessègem eddig terjed a legjobb tudomásom szerint. Nektek meg jogotok van lenezni.Igy rendezve is van a szamla. 🙃
@@dgy137 A besugo is valosagos fizikai test, csak gondolom bonyolultabb formaban.
sokkal jobban szeretem mikor csinos hölgyek beszélnek a tudományról.
ez egyéni szociális probléma
dgy
hogy kerül a csöves a katedrára ?
Látom sikerült megfogni a lényeget…
@@tedi_kortvelyes köszönöm
Kiről van szó? Ki a "csöves" ebben a videóban?
@@imreferenczy7536 emelgessem a szarkazmus táblát, hogy megértsd, mire céloztam? :D Mert úgy nézem nem jött át a dolog...
@@tedi_kortvelyes átjött és átment már le is húztam
Az entropia törvénye nem így szól!!!!!!!!!!
Te tudod? Miert azt ìrod,h ez nem jò? Akkor mièrt nem ìrod le a helyes elmèletet? Talàn akkor ràjōssz,h tèvedsz!×15
@@zsoltgeiger7703 Tisztelt Tanár úr!
Nagyon megtisztelt a válasszal, köszönöm!!!!
1. Ha az én természet tudományi ismereteim (1) akkor az öné az eddig kiszámított legnagyobb prim!
Ez tény.
Ám, ha azt vesszük az ön tudásának(fiatal korából adódóan) min 95% a mástól ered akkor kicsit jobb a kép.
Ám ha azt is figyelembe vesszük a természet tudományok törvényei egy része megállapodás, illetve csak részben bizonyított, ismét szereztem 1-2 pontot!
Az ön által felhozott kisérlet:Ha egy gyereket............
Ám ha ezt a gyereket 1-2 perc múlva vissza küldjük és pontosan megoldjuk mit hozzon ki(megfelelő értelem mellett), pont oda megy és azt hozza ki!
Így ez apélda csak azt bizonyítja a rend relatív!
Vissza a törvényez!
Elöször arra gondoltam, le írom és a forrást is megadom!
Hisz látszólag kicsi a különbség, ez és az között. Mivel ez agalakszison belűl nem bizonyítható! Ám az minden nap bizonyítás nyer.
Aztán mire mennék vele?
Ha el is fogadná annak helyességét, ön tanár akkor is így kell tanítani!!!!
Így inkább maradok nagy tisztelöje.
Horváth Zsolt.
(nagyon szeretem az elöadásait)
@@zsolthorvath4142 Ez a hozzászólás kissé félrement, az előző választ ugyanis nem én írtam, hanem Zsolt Geiger.
A felvetett kérdés amúgy tényleg nagyon érdekes. Ahol a felnőtt számára csak rendetlenség van, ott a gyerek ügyesen megtalálja az egyes játékokat, mert mindegyikről külön memorizált információval rendelkezik.
Hasonlóképpen egy könyvoldalnyi, látszólag teljesen véletlenszerűen sorba rakott karakterekből álló betűhalmaz lehet a tökéletes rendetlenség példája, amelyről minden matematikai teszt azt mutatja ki, hogy nincs benne semmi rendezettség, korreláció, információ, azaz maximális az entrópiája. Ugyanez a betűsorozat lehet egy általunk nem ismert nyelven vagy kódolással megírt szöveg is (a természetes nyelvek jelentős redundanciát tartalmaznak, ezért a szövegek jelentésének ismerete nélkül is kideríthető, hogy nyelvi szövegről vagy véletlen betűhalmazról van szó).
A kisgyerek fejében levő, az egyes játékok helyéről elraktározott adatok, illetve a nyelv és a kódolás szabályainak ismerete nélkül marad az, amit a felnőtt lát a gyerekszobában: a teljes rendezetlenség.
A fizikában nehezen tudjuk elképzelni, hogy az egyes gázmolekulák helyzetéről szóló adatokat egy felsőbbrendű entitás egyenként számon tartja (mi értelme is lenne ennek?), vagy hogy a molekulák helyzete valamilyen kódolással egy értelmes szöveget tárolna (az utóbbiról lásd Stanislaw Lem: Kiberiáda című kötetében Mohó, az okleveles zsivány történetét, illetve ennek folytatását a Döme és a Negyven Rab Ló című kötetben). Így hát marad a fizikai álláspont: az össze-vissza száguldó, a Maxwell-eloszlást követő molekulák a maximális rendezetlenséget, a maximális entrópiájú állapotot valósítják meg.
Az információelmélet "információ-mennyiség" és "entrópia"-fogalma nem képes a fenti két szituációt (maximális rendezetlenség, illetve redundancia-mentes értelmes szöveg) megkülönböztetni. Nem is ez a célja, hiszen a jelek átvitelének matematikai elemzése céljából jött létre, ebből a szempontból viszont mindegy, hogy egy filozófiai értekezés vagy egy véletlen betűhalmaz minél kevesebb hibával való átvitelére törekszünk.
A kettősség feloldásával többen próbálkoztak, legtöbbször úgy, hogy a kommunikációs vonalak elméletéből ismert információ-mennyiség mellé bevezettek egy másik, a szöveg tartalmának, jelentésének információját jellemezni kívánó másik információ-fogalmat is. A gond csak az, hogy ezek a tartalmi jellegű meggondolások nagyon nehezen számszerűsíthetők. Egy érdekes (és számomra igen meggyőző) próbálkozás olvasható Csányi Vilmos: "Az evolúció általános elmélete" című könyvében, ő a "strukturális információ" fogalmát használja.
dgy