Bonyhád középkori múltját kutatva ebben a videóban megpróbálom bemutatni mindazokat az ismereteket, amit össze tudtam eddig gyűjteni. Természetesen van olyan anyag benne, ami ásatási anyagot még nem tartalmaz, csak a helyeit ismerjük terepbejárások, különböző térképek és leírások alapján. Ezeket hasonló, korabeli analógia alapján próbálom szemléltetni az adott helyszínen.
Bonyhád gótikus kápolnáját 2015 nyarán útépítés során találták meg részben a hatos út alatt. Országos és helyi összefogással tárták fel, Szabó Géza régész vezetésével. Az akkori illetékes döntéshozó nem tartotta fontosnak a bemutatását. A videó anyag készítéséig még a helye sem lett megjelölve. A feltárása majdnem teljes egészében megtörtént. A szentély marad csak feltáratlanul az út alatt. Szerencsére gazdag faragott, késő gótikus kőanyag került elő, ebből rekonstruálni lehetett a csillag boltozatát. Ezt Szőke Balázs végezte el. Mellette az udvarház bedőlt fachwerk szerkezetű téglabetét maradványa látható. Feltételezhető, hogy a Morgai család, Tolna vármegye alispánjának magánkápolnája és udvarháza állhatott itt. Az udvarház nincs feltárva, ma már minden vissza van temetve.
Az építése 1510 körüli lehetett, mivel Morgai az alispánsága előtt a Simontornyai vár várnagya volt. Buzlai Mózes országbíró reneszánsz bővítését és gótikus kápolnájának építését ő intézte, vezényelte le 1508-ban, melynek mintája példaképe a reneszánsz loggiákkal Mátyás király Budai vára, palotája volt. A bonyhádi késő gótikus kápolna méretre megegyező hasonlóságot mutat a siklósi vár gótikus kápolnájával, 20 láb széles, amelynek bővítését szentély átépítését Hesszeni függöny mintás késő gótikus ablakokkal és csillagboltozattal a Bajnai Both András családi építkezése során 1507-ra tehetjük.
A Perényiek már így foglalják el a várat, s kezdődik a két család közti hosszú pereskedés, talán a sablont az ottani mesterek hozták Bonyhádra. A bonyhádi késő gótikus kápolna már modernebb, nincs benne diadal ív, ami a szentélyt tagolja, itt a hajó és a szentély egybe van építve egy vonalban. A késő gótikus kápolna egyedi értékét és országos jelentőségét az adja, hogy Mátyás király halála után a Mohácsi csatáig nem sok idő adatott meg, hogy széles körben elterjedjen az országban a reneszánsz, s vele párhuzamosan a későgótika. Így virágzása nem teljesedett ki. Ami fel is épült anno, akkor, annak nagy része elpusztult, alig maradt meg épségben valami. Amit megtalálták és ami előkerült régészeti feltárással, azoknak többségében csak alapjai maradtak meg. Bonyhád azért szerencsés, mert itt jó faragott boltozati anyag került elő, ami jól rekonstruálható, és gazdagabb a virágmintás csillagboltozata a meglévő siklósinál, ezért nagyon értékes.
Az udvarháztól északabbra található Iván falu, ami kápolnával is rendelkezett, s talán a felszentelt kápolnától kapta a település a nevét. Felette pedig a román stílusú bencés kolostor állott. Írásos említése 1333 körüli, de építése korábbi, Árpádkori. Ekkor Hant, Kakasd, Murga, Bonyhád tartozik hozzá, feltételezhető, hogy akár Morgai kegyúri alapítású lehetett. Az 1360-as említésből tudjuk, hogy Szűz Mária tiszteletére volt szentelve, 1412-ben Szekszárdi apátsághoz tartozik. 1515-ben már Pannonhalmi fennhatóság alatt van. A Pannonhalmi bencések barokk korban írt bencés kolostorokról szóló összefoglaló munkájában 1102 és alapítását említenek. Vele szemben Fülöpszerdahely falu tornyos templomával találkozunk, feltételezhetően itt is egy korábbi Morgai udvarház állhatott. A falu foltjának kiterjedése 250 x 350 m.
Bonyhád alsó részén Kovácsi részt vagy települést ír le egy bonyhádi térkép a legkorábbi az 1700 évek elejéről, feljebb pedig maga a Bonyhád második része lehetett, ami már nem a Morgai család birtoka volt. Itt is lehetett egy középkori temető templommal, amit később a betelepített svábok kijavítottak és fatornyot tettek rá, ahogy egy püspöki vizitáció utal rá.
A törökkori defterek három malmot említenek ekkor Bonyhádon. A települések pusztulása török-kor háborúi során következett be. A kolostor falai Knábel evangélikus lelkész és tanító kutatása alapján még az 1900-as évek környékén magasan állhattak. Széthordták a környékbeli pincékbe az anyagát. A mai Bonyhád nyolc középkori falut vagy települést foglal magában, így Északon Fülöpszerdahely, majd keletre tőle Ivánt, Börzsönyt, délre Széplakot, valamint Demetert, Szentmáriát, nyugatra Majost, Csöcskét az idegen ajkúak kiejtésével Szecska lett, valamint a Kovácsi falu részt és természetesen a középkori Bonyhádot.
Szekér József helytörténész
A film Bonyhád és környéke középkori állapotát tükrözi. Felhasználva a - Bonyhádi - Szekér József László tanár és helytörténész ez irányú útmutatásait, segítségét.
Sümegi Gyula Székesfehérvár 2024
Az előadó (Twin Musicom) Chorale No. 1 című művének használata a következő licenc alapján engedélyezett: Creative Commons - Nevezd meg! 4.0 creativecommons.org/licenses/by/4.0/
Előadó: www.twinmusicom.org/