Mária Magdolna-templom a XV. században 3D-ben.
Vložit
- čas přidán 10. 03. 2024
- Ma már csak a Magdolna-torony és a mellette lévő romkert tanúskodik a Várnegyedben arról, hogy a Kapisztrán téren egykor egy fontos templom állt.
Az 1241-1242-es tatárjárást követően IV. Béla király elrendelte, hogy a mai Várhegyen építsenek fel egy várfalakkal megerősített várost. A város királyi alapítású plébániája mellett (Boldogasszony-templom, a mai Mátyás-templom) felépült egy kápolna is, amelyet Szent Mária Magdolna után neveztek el.
Luxemburgi Zsigmond király 1408-ban a székhelyét Budára tette, a Szent Mária Magdolna-kápolnát plébániai rangra emelte. Ezzel létrejött az önálló magyar egyházközség. A XV. század folyamán jelentős változások történtek a templomon is. A XIII. század óta a kápolna egyhajós, egyenes záródású, egészen kicsi épület volt, amely valószínűleg késő román, illetve kora gótikus stílusjegyeket is viselt magán. Azonban ahogyan plébániatemplom rangra emelkedett, a magyar polgárság nagyszabású átalakításba kezdett. A templom háromhajós bazilikás szerkezetet kapott, illetve az épület tengelyére merőlegesen a nyugati oldalon felhúztak egy öt emelet magasságú tornyot is. A XV. század végére a templom szinte teljesen átalakult és késő gótikus stílusjegyekkel volt díszítve.
A mohácsi csatát követően I. Szulejmán szultán 1526. szeptember 12-én feldúlta és felgyújtatta Budát. A tizenöt éves háború kirobbanását követően, 1594-ben a Mária Magdolna-templomot elvették a keresztényektől, és dzsámivá alakították.
1686. szeptember 2-án Lotharingiai Károly herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem irányításával sikerült felszabadítaniuk Budát. Az ostromban a Mária Magdolna-templom súlyos sérüléseket szenvedett el, csodával határos módon a templomból a torony vészelte át a legjobban az ostromot.
A középkori romok eltakarítása után a ferences szerzetesek egy barokk templomot építettek fel, amely követte elődje tájolását, de nagyobb volt arányaiban. Az eredeti alapokat csak a szentélynél használták fel, és a megmaradt torony is barokk köntöst kapott. A templom szomszédságában épült fel a ferencesek rendháza. Az elkészült templomot 1733. február 8-án szentelték fel.
A ferences kolostor pályafutásának II. József vetett véget. Ugyanis 1782-ben kiadott rendeletével feloszlatta az összes szerzetesrendet. A ferences kolostort 1786-ban kellett végleg elhagyniuk a szerzeteseknek, 1787. október 7-én pedig a templomot is bezárták. 1792. június 6-án itt koronázták magyar királlyá I. Ferencet.
A templom 1817-ben a budai helyőrséghez került, hogy azt istentiszteleti célokra használhassák. Innen származik az épület másik neve, a Helyőrségi templom.
A Mária Magdolna-templomnak sikerült kisebb sérülésekkel megúsznia a szabadság harc alatt Buda 1849. évi ostromát.
A II. világháborúban sérült meg súlyosan sok épület Budapesten, köztük a Mária Magdolna-templom is. A bombatalálatok miatt beomlott a templom tetőzete, és kigyulladt a belseje. A torony is súlyos sérüléseket szenvedett, félbe maradt a templom helyreállítása és 1950-ben megkezdődött az épület elbontása. Egyedül a középkori eredetű torony esetében érvényesült a műemlékvédelem: 1952-ben Csemegi József építész vezetésével kibontották a befalazott gótikus ablakokat, leverték a vakolatot, illetve konzerválták a maradványokat.
Aki ma a helyszínre látogat, a romkertben látható maradványokból is tisztán kiveheti, milyen impozáns és tekintélyt parancsoló épület magasodott egykor a Kapisztrán téren.
A videó film a középkori gótikus - XV. századi állapotokat mutatja be 3D grafika segítségével. Felhasználva, Szekér József László tanár és helytörténész ez irányú útmutatásait, segítségét.
Felhasznált irodalom: Pest Buda Internetes újság - 2020. július 31.
Sümegi Gyula Székesfehérvár, 2024.
Nagyon szép, köszönöm szépen, hogy láthatom. szép a zenei aláfestés is. Gratulálok az alkotóknak!
Gratulálok a munkához! Kérlek, folytasd, mert ezzel segítesz újból láthatóvá tenni az évszázadok folyamán eltűnt, elpusztult építészeti kincseinket.
Hiánypótló alkotás. Régóta kerestem a templom korai állapotáról anyagot.
A budai várnegyed eredeti kaputornyairól sincs túl sok ábrázolás. Jó volna egyszer azokat is látni.