Dávid Gyula: Feltámadás a hőhalálból (Atomcsill, 2023.09.14.)
Vložit
- čas přidán 14. 09. 2023
- Előadó: Dávid Gyula (ELTE TTK, Fizikai Intézet)
Cím: Feltámadás a hőhalálból
Időpont: 2023.09.14.
Kivonat:
A 19. század második felében, a termodinamika 2. főtételének felfedezése után, amikor rájöttek, hogy a természet folyamatai a kiegyenlítődés irányába haladnak, a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a hosszú távon létre jövő végeredmény egy olyan állapot lesz, amelyben mindenhol ugyanakkora a hőmérséklet, a nyomás, az anyagi összetétel, nincsenek struktúrák, beáll a termodinamikai egyensúly, és már nem történik semmi érdekes - szó szerint megáll az idő. Ez az állapot lenne a hőhalál. A természettudomány által felvázolt vigasztalan jövő képe jelentősen hozzájárult a 19-20. századforduló
életunt, spleenes hangulatához.
A 20. század közepének természettudományos eredményei, elsősorban a modern kozmológia kialakulása és a kozmikus háttérsugárzás felfedezése azonban megmutatták, hogy a hőhalál nem lesz, hanem volt - az Univerzum valamikor régen, nem sokkal a Nagy Bumm után a hőhalál, a termodinamikai egyensúly állapotában volt. Ennek a hajdani állapotnak a kézzel fogható lenyomata a háttérsugárzás, melynek vizsgálatáért és feltérképezéséért 2006-ban fizikai Nobel-díjat is adtak.
A mai világ azonban nincs termodinamikai egyensúlyban! A kozmoszban mindenféle izgalmas struktúrákat látunk, különböző anyagi összetételű, más nyomású és más hőmérsékletű testek vannak a világban, többek között forró sült és hideg sör. Világunk tehát kétségtelenül feltámadt a hajdan volt hőhalál állapotából.
Hogyan lehetséges ez, hogyan mehetett szembe az Univerzum fejlődése a termodinamika második főtételével? Milyen kozmikus és helyi események, folyamatok tették lehetővé ezt a valószínűtlennek látszó átalakulást?
Az előadás arról szól, hogyan lehet összeegyeztetni ezeket a látszólag ellentmondó tényeket, hogyan illeszkedik egységes, az Univerzum hosszú távú fejlődését leíró képbe a hajdani hőhalál létezése és a hőhalálból való feltámadás folyamata.
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/f... - Věda a technologie
Nagyon örülök hogy friss videóban is láthatom dgyt. A régieket már unásig néztem. Isten éltesse szülinapja alkalmából. 🎉
Nyomnék én is likeot, de akkor több lenne, mint 42 :D
@@istvanmajor4029 Most már nyomhatod. :)
Dettó ❤
Dávid Gyula brillírozott ismét, nagyon szuper előadáshoz volt szerencsénk. Innen is boldog születésnapot kívánok, és még megannyi sok évnyi Atomcsill előadást!
Ez egy algoritmus elősegítő hozzászólás.
(Imádom DGy előadásait)
Én is meg fogom nézni, biztosan jó lesz. :)
Köszönet tanár úrnak a kiváló és szemléletes előadásért!...
Köszönjük szépen, mindig nagy örömmel fogadjuk az előadásokat! ( jó a hang és kép minősége)
Végre végre új video!
És ahol kezdve volt, ott vége lesz:
Sötét és semmi lesznek: én leszek,
Kietlen, csendes, lénynemlakta Éj.
Élveztes előadás volt....Lehet, hogy DGy csinál a lányomból majd fizikust?...:) (közép 3.os)
Nagyon örülök, hogy van új atomcsill előadás!
Egy forró sült és hideg sör mellett, vagy akár anélkül is kiválóan élvezhető. :)
Teljesen jó a hang itt. 😊
Tiszteletem DGY ! Köszönöm az előadást! Mindig jó Önt hallgatni!
Egyszerűen zseniális! Óriási köszönet Dávid Gyulának és minden munkatársának, aki életre hívta az Atomcsill-t. Maximálisan hiánypotló és elképesztően magas értéket képvisel.
Köszönjük!
Nagyon szépen köszönöm az előadást! Csak remélni merem, hogy a tudásbázisom tágulása lokálisan újabb felismeréseket feltételez a környezetem megértésében, és nem leszek túl lassú, hogy lemaradjak mindenről. Maradok tisztelettel DGY rajongó…
Nagyon szépen öregszik az előadás.
Ezt se tuttam élőben megnézni, kárpótlásom gyanánt egymás után lenyomtam a YT-on fellelhető összeset.
Kedves dgy!
Őszinte szívvel gratulálok:
- naccerű munkásságodhoz,
- hogy a technikai színvonal felnőtt a tartalom minőségéhez,
- s persze születésnapod alkalmából.
Üdvözlettel
egy tudományos fanatikus.
Sört!
Nagyon szépen köszönöm, már hiányzott
Nagyon szépen köszönöm
Köszönöm!
Ismét zseniális, érthető és izgalmas levezetése a folyamatoknak. Még sok hasonlót! :) (műkedvelő laikus vagyok -vagy pályát tévesztett-, de számomra amúgy a fizikában sok esetben jó hír, ha "elavul valami", mert az azt jelenti, hogy valami még teljesebb, még pontosabb tudást lehet megismerni, fejlődés történt). Egyébként Dávid Gyula előadásában szinte bármilyen téma érdekel, talán még a Hilbert-tér lényegét is megérteném valamilyen elmés durván leegyszerűsítő hasonlat által. :) (másik nagy kedvenc Kiss László, mindketten a tudás, a hozzáállás és az előadásmód tekintetében kiemelkedő helyen vannak nálam)
Nagyon jo előadás volt
Köszönöm szépen én is ezt az új előadást itt a CZcams-on, nagyszerű meglepetés!!
Szuper előadás, mint mindig!
Csak köszönöm.
(és semennyire sem érdekes, de dgy, értsd Dávid Gyula, kivételesen jó lehetőség mindenkinek, hogy a jelenlegi tudományt érthetően, okosan elmagyarázva kicsit is megértse, vagy legalább közelebb kerüljön hozzá. Nyilvánvalóan a nézők közül sokan szinte semmit nem értenek ebből, viszont a lehetőség, ím, itt van. Az a jó, hogy egy ilyen ismeretterjesztő (értsd a szó legszebb, és legnemesebb értelmében!) videó elérhető, látható, befogadható. Van mibe akár belekötni, van mire rácsodálkozni, van mit szapulni vagy szeretni... ... én csak megemelem kalapom dgy előtt, mert... :-) ) Mert sok volna elmondani mit gondolok róla és/vagy a hazai oktatásról, de az én szememben igenis kivételesen értékes dolgokról hallhatunk itt, és tőle és munkatársaitól másutt is. Jó egészséget mindenkinek, és sok kíváncsiságot!
Köszönöm szépen. 😊
Vártam már DGy előadását. Hiányzik az ismereteim táplálásához!
Briliáns előadás volt. DGy még mindig kitűnő formában van. Isten éltesse sokáig! 🎂
Ha tudtam volna hogy a számára kitüntetett napon megint kitüntetett helyet foglal az előadások sorozatában, ezt sem hagyom ki élőben.
Kitűnő a minőség! Nagyon köszönjük! Ha ez a "remake" a folytonos kritizálásom, ugatásom eredménye, akkor _már_ megérte! 😊
(Remélhetőleg az összes csapnivaló minőségű régi rész újra lesz forgatva, mivel kincset érnek!)
Ez nem remake, hanem vadonatúj előadás volt.
A régi előadásokat nem forgatjuk újra, mert mindegyik egyszeri szellemi termék, és mi tiszteljük az alkotóikat.
Sajnáljuk, ha olykor nehezen érthető a hang vagy kissé homályos a kép, de a felvételek ezekkel a technikai hibákkal együtt egy adott kor dokumentumai. A lényeg pedig az elhangzott előadás, az átadott tudományos információ. Ami nem avult el. És a technikai gondok miatt nem fogjuk azzal megalázni az előadókat, hogy újramondásra kényszerítjük őket.
Természetesen ha korábbi előadóinknak új mondanivalója lesz, akár saját friss kutatási eredményeikről, akár tudományáguk más érdekességeiről, akkor szívesen látjuk őket - az éppen rendelkezésünkre álló legjobb technikai eszközökkel segítve az előadást.
Eszközeink fejlesztését nem a hozzászólók "ugatása" váltja ki, hanem saját igényünk a korszerűbb, jobban látható és hallható előadások prezentálására. És ezt a törekvést nem saját igénytelenségünk vagy lustaságunk korlátozza, hanem az egyetem mindenkori pénzügyi helyzete.
dgy
Csodálatos köszönnyük
Nagyon szemléletes! Köszönöm!
SZENZÁCIÓS ELŐADÁS .! EZER KÖSZÖNET A MUNKÁJÁÉRT , AMIT SOK HUMORRAL FŰSZEREZ .! ( A trollokkal nem kell foglalkozni , szinte törvényszerű , hogy mindenütt vannak .. ) Nagyon jó egészséget kívánok a nagyszerű munkájához .!!! Tisztelettel ..
❤
Még szerencse, hogy habár a Nagy Kérdéseket nem, de legalább a választ tudjuk rá....
D Gy előadásait könnyű követni, érthető, logikus, nem meseszerű, nem matematika /mint amire tudnék példát mondani/ . Talán Ő az egyetlen akit mindíg végig tudok nézni egyhuzamban, mert nem fáraszt és érdekes. Remélem még sok sok előadása lesz . Ja... rengeteget tanultam tőle
T.DGy!
Nekem mint egyszerű építő ipari anyagmozgató aszintesnek,sokat segítettek a maga álltal elmondott,
testemnek fájó fizikai tevékenységek okainak fizikai magyarázatai.
Amit maga mond annak kicsiny részét kitudom számolni és talán az egyszerűbeket le is tudom vezetni,és
talán meg is tudom magyarázni.
Viszont amit nem értek az az,hogy mi az amire írom és egyáltalán miért akarom azt leírni. Papír és a toll anyagát és annak ősszefügéseit kicsit értem,fizikai ismeret nélkül is, tapasztalom.
Viszont azt,hogy miért akarom leírni azt nem tudom.
A fizika matematikai számitásait nem teljesen értem!
Viszonr beérném avval,ha valaki érthetően elmondaná,hogy mi az "vászon"amire ígazat írnak és valót festenek!
A tér ídőnek van tömege,sebesége,energiája?
Mi az papír a vászon amin vannak galaxisok,végtelen? idő élet,számok???
A prezentáció is felnőtt az eddig is megszokott nagyon magas színvonalhoz. Nehéz jobb előadást elképzelni.
Szerkesztői közlemény
MarkGodo levelezőnknek üzenjük, hogy tudományos szakszavaknak látszó karaktersorozatokkal dúsított random agyömléseit ne az Atomcsill komment-szekciójában próbálja publikálni. Helyette inkább írja meg lírai költeményben. Vagy ha nem megy, forduljon bizalommal pszichológusához.
dgy
moderátor
Egy meg fiatal autodidakta tudós... imadom hatalmas forma GYULABA le a kalappal minden jot es rengeteg hasonlot
Nekem a CZcams dobta fel anno ezeket az Atomcsill videokat először, mert rákerestem előtte valamire az Interstellar filmmel kapcsban. Aztán kb ezekre a videokra aludtam el rendszeresen este. 😅 Persze néztem is és imádtam mindet, de egyszer napközben, meló közben, azon gondolkodtam, hogy ez miért van. Miért raknak ezek az előadások egy baromi nyugodt állapotba, honnan ez a pozitív hatás. Én nem vagyok ELTE-s, nem értek a tudományokhoz, semmi ilyesmi. Ezek a videok biztos nem unalmasak, mert szeretem nézni, tehát nem az unalom.
Aztán lassan rájöttem, hogy ez azért van, mert egész nap az ember abban a tudatállapotban van/él/létezik, miszerint ő, a munkája és minden körülötte, amit csinál, az tűnik a legfontosabbnak. A nyomás állandóan nagy. Viszont mikor az Előadó úr és hölgy valós kontextusba teszik a dolgokat (kvintrillió évek, univerzum, Föld, idő, stb) az ember rájön, hogy ő maga milyen "jelentéktelen", és az, amit csinál, nap mint nap. Ez valakit depresszívé tehet, de engem egyáltalán nem, 😅 valamiért ez inkább mindig megnyugtat. Nem idegeskedem annyit. Jobban vagyok! 😀 Nagy tiszteletem a stábé!
vampi79 nevű kommentelőnk írta (sok más között eldugva), őszintén:
"Összevissza írok mert nyilván nem vagyok szomjas nagyon."
Hát ez valóban látszik is az idehányt szövegből. Amitől inkább megkímélem a nagyközönséget.
dgy
moderátor
Tiszteletem. Garami Csaba vagyok, figyelemmel kísérem előadásait, viszonylag alacsony szinten értelmezni tudom miről beszél, mit szeretne tudomásunkra hozni. Csak egy éretségizett, gépjármű szerelő, és gépjárművillamossági műszerész vagyok. Minden tiszteletem elismerésem a munkájáért , bocsássa meg nekem kérdésem, mit tegyünk? Úgy értem kérdésem, a jelenleg létező helyzetben, ezen a FÖLD nevezetű bolygón a világ, a világnindenségben? Nagyon okos embernek tartom Önt, várom válaszát, Tisztelettel: Garami Csaba.
Előre leszögezem, hogy nem vagyok fizikus, csak a fizikát (és Dávid Gyula előadásait) kedvelő ember, ezért fenntartom a jogot, hogy hülyeségeket írok. 🙂
Viszont én nem tudok kibékülni a sötét energia és sötét anyag ideájával. Mert honnét is lettek ezek? Nem tudjuk, hogy miért tágul gyorsulva az univerzum? Csiribí-csiribá, legyen sötét energia, és ezzel ki lehet magyarázni. Nem tudjuk, hogy mi tartja össze a galaxisokat, mert a látható anyag ehhez kevés? Csiribí-csiribá, legyen sötét anyag, amivel ki lehet magyarázni. Ez gyakorlatilag azt jelenteni, hogy gőzünk sincs, hogy mi van a két jelenség hátterében, ezért kitalálunk valami hipotetikus "energiát" és "anyagot", hogy valahogy kimagyarázzuk a dolgot. Nem pont ez volt az éter hipotézissel is? Biztosan kell lenni éternek, mert egyébként miben terjednének az elektromágneses hullámok? Ezt gondolták a legnagyobb fizikusok is, aztán kiderült, hogy éter nélkül is meg lehet magyarázni az elektromágneses hullámok terjedést.
Ezek a magyarázatok engem nem elégítenek ki, pláne azért, mert ha jól tudom, se a sötét energiát, se a sötét anyagot nem sikerült kísérletileg igazolni, ami elég hihetetlenül hangzik, mivel a szinte nulla tömegű, töltés nélküli, baromira gyengén kölcsönható neutrínókat is tudjuk detektálni már vagy 60 éve, de a sötét anyagot, ami galaxisokat tart egyben, azt meg nem? Azért ez elég hihetetlen történet.
Véleményem szerint valami egészen más dolog van a háttérben, csak még nem tudjuk, hogy mi. A gravitációra úgy gondoltunk sokáig, mint egy erőre, de nem találtuk meg az erőt közvetítő részecskét, a gravitont. Aztán most meg már úgy gondoljuk, hogy a gravitáció nem is erő, hanem a téridő torzulása, amit az anyag tömege hoz létre. Pont Dávid Gyula magyarázta el nagyon jól, hogy a relativitás elmélet tulajdonképpen geometria. Mi van akkor, ha a sötét energia sem erő, hanem a téridő egy olyan torzulása, ami miatt nagyon-nagy léptékben a téridő görbült, méghozzá "domború"? Ha egy marék golyót ráteszünk egy szimmetrikus domború felületre, akkor pont az fogjuk tapasztalni, hogy a golyók egyre nagyobb sebességgel távolodnak egymástól, és minél nagyobb közöttük a távolság, a távolodási sebesség annál nagyobb lesz. Ettől a gravitáció kisebb léptékben lehet erősebb és meg lehet vele magyarázni a naprendszert, meg a galaxisokat.
A galaxisokat összetartó hipotetikus sötét anyag is lehet valami extra téridő görbület, ami kis léptékben nem jelentkezik, de galaxis méretben már jelentőssé válik, de akár már naprendszernyi méretben is kimutatható.
Az, hogy tudunk számolni a sötét energiával, még nem jelenti azt, hogy értjük is, hogy mi az. Newton is baromi pontosan ki tudta számolni a bolygók mozgáspályáit a gravitációs egyenletből kiindulva, anélkül, hogy bármit tudott volna arról, hogy mi a gravitáció és hogyan képes kölcsönhatni a testek között. Ráadásul a Newtoni egyenletekkel az után is pontosan tudunk számolni, hogy ha tudjuk, hogy nincs is olyan, hogy gravitációs erő, csak görbült téridő. Tehát még mindig várom a végső magyarázatot az életre, a világmindenségre, meg mindenre és nem fogadom el sem a 42-t, sem a sötét energiát, sem a sötét anyagot. 😀
Kedves Dávid Gyula, nagyon nagy hülyeségek a felvetéseim?
Én mint szakács azt mondom, hogy ha 25 percen belül kijön a meleg kaja, az még belefér egy frissnesültnél salátával.... no de egy hineg sörre?!?!? :-) Addig nyalogatok egy kis jeget!! Szép napot! 🙂
Mit jelent az energiaminimum elve?
A vizsgált rendszerhez vegyük hozzá a környezetét, az össz energia megmarad. Csak közben a hőhalál irányába halad az egész?
Az energiaminimum elve nem létezik, ezért nem is jelent semmit.
Bizonyos körülmények fennállása esetén levezethető valami hasonló a második főtételből. de láttuk, az sem abszolút érvényű.
Egyébként az összenergia sem marad meg. Ezt 1916, az általános relativitáselmélet megszületése óta tudjuk.
És hogy a világ a hőhalál felé halad - vagy mégsem? Erről szólt az előadás. Esetleg meg lehetne nézni.
dgy
1:31:13-nál a közlekedő edények kapcsán a megszűnt kapcsolat alapján az jutott eszembe, hogy az "edény" ugyan nem vesz részt a kölcsönhatásokban, de a tömege megmaradt így gravitációt tud kifejteni a többi "edényre".
Az ábrákon bemutatott "közlekedő edények" - ez csupán egy hasonlat. Azt akarta bemutatni, hogy a különböző fajta részecskék energiát cserélnek egymással, és egyensúlyba kerülnek. A valóságban e részecskefajtákat semmiféle edény, semmiféle fal nem választja el. Mint korábban részletesen beszéltem róla, a forró plazmában nincs fal, a kisugárzó és a kisugárzott részecskék kettőssége megszűnik - mindegyik fajta részecske ugyanazt a teret tölti be, teljesen elkeveredve.
Egy újabb hasonlat: a vevők és eladók kölcsönhatását be lehet mutatni egy bankfiókról szóló filmmel, ahol a pult egyik oldalán állnak a bank alkalmazottjai, és tőlük elkülönülve, a pult másik oldalán állnak az ügyfelek - a két társaság között a pulton át zajlik a pénzcsere. És lehet készíteni egy filmet az Ecseri úti zsibvásárról vagy a kairói piacról, ahol az eladók és a vásárlók teljesen elkeveredve nyüzsögnek. Ettől még egy közgazdász megvizsgálhatja a két fél közti pénzcsere dinamikáját. De nem talál sehol olyan "falat" vagy "pultot", amin keresztül ez a pénzcsere végbemenne. Az ősi plazma ehhez a piachoz hasonlít.
Miután a hasonlatban szereplő "közlekedő edények" és az ő "faluk" a valóságban nem léteznek, tömegük sincs, így semmiféle gravitációs hatást nem fejtenek ki.
dgy
Tisztelt Tanár Úr! Van e olyan elmélet miszerint nem csak egy ősrobbanás volt, hanem volt korábban is? Esetleg keresik- e ennek nyomát a háttérsugárzásban?
A harmincas években volt ilyen elképzelés: a Nagy Bumm és a Nagy Reccs periodikusan ismétlődik. Egy Tolman nevű fizikus utánaszámolt, és arra jutott, hogy az entrópia termelése megakadályozná az egymást követő szakaszok azonos ismétlődését, és előbb-utóbb megszakadna az ismétlődés.
Az utóbbi időben Roger Penrose vetette fel újra a gondolatot, matematikailag sokkal kifinomultabb verzióban. Az erről szóló ismeretterjesztő könyve magyarul is megjelent "Az idő ciklusai" címmel. Penrose azt mondja, hogy az előző világ nyomai megtalálhatók a háttérsugárzásban, sőt azt állítja, hogy az egyik kollégája már meg is találta ezeket a nyomokat. A tudományos közvélemény azonban nem fogadta el az elméletet, a szakértők pedig az észlelt nyomokat sem találták meggyőzőnek.
dgy
Bámulatos előadás volt. Felfrissített sok megnézett korábbi Atomcsill előadást és sok újat is mondott az Univerzumról. Közben felvetődött bennem egy kérdés, amire lehet válaszolt is az előadásában, csak éppen gyengült a figyelmem. A hőhalálnak nevezett állapot volt az, amikor az Univerzum összes "alkotórésze" plazmaállapotban 3000? K-en létezett "teljes összhangban" számunkra igen rövid ideig. Milyen fizikai törvény határozza meg, hogy a korai Világegyetem nem maradt ebben az állapotban, hanem tágulni kezdett és egyben hűlni is? A hőmérsékletnél maradva kissé el is kalandoznék. Miért hűlhet bármi a Világegyetemben csupán -273 C-fokig és miért nincs felső határ? (Talán a részecskék fizikai tulajdonságai és a hőmérséklet-reakcióképesség az előadásban is említett kapcsolata (pl. foton hullámhossza) miatt:?)
Az Univerzum nem "tágulni kezdett", valamikor a hőhalál állapotában, hanem már születése óta (még a hőhalál beállása előtt is) folyamatosan tágult. Innen pedig (nagyon leegyszerűsítve mondva) "vitte tovább a lendület", nem volt semmi olyan fizikai tényező, ami meg tudta volna állítani a tágulást. Az egyetlen szóba jöhető jelenség a gravitáció, az adatok szerint azonban ez is túl gyenge volt a tágulás lefékezéséhez.
A -273 fok a Celsius skálán véletlenszerűnek tűnik. Az abszolút hőmérsékleti skálán (amit a fizikai törvények egyértelműen meghatároznak) azonban ez az abszolút nulla pont - ezt elérve minden objektum elveszítené teljes energiáját. Ezért ez az állapot csak megközelíthető, de nem érhető el - ez a termodinamika harmadik főtétele.
dgy
Valószínűleg az Ön szemszögéből eléggé butának tűnnek a kérdéseim, ezért is nagyon köszönöm, hogy válaszaival tisztázza a világmindenségről való tudásom homályos részeit. (Itt is elég egyértelmű lett volna a válasz, mégsem gondoltam rá.) Az eddig látott Atomcsill előadások eddig is nagyon sokat tisztáztak rajta. Kötelezővé tenném ezeket minden olyan iskolában, ahol sajnálatos módon nem szakos kénytelen a fizikát "tanítani". Esetleg érdemes volna az Önök számára egyértelmű, "egyszerűbb" fizikai törvényeket is ilyen előadásokban elmagyarázni, akár egy külön csatornán. (Ha még nincs ilyen.) Ha ezek viszonylag szélesebb tömegekhez eljutnának, akkor talán több lenne a gondolkodó honpolgár és kevesebb az ezoterikus, laposföldes, pilisi óbudás, stb.
Ha a proton el tud bomlani pozitronra + ..., akkor keletkezni is tudott pozitronbol. Ez miert nem megoldas a hianyzo antianyagra?
Nem megoldás.
A proton nem tud pozitronból keletkezni. Tömege ugyanis majdnem kétezerszer nagyobb a pozitronénál. A különbséget energia formájában be kellene fektetni.
A proton (elméletileg feltételezett, a kísérletekben még nem igazolt) bomlását - és ennek a folyamatnak a fordítottját is - a Nagy Egyesített Elméletekben (GUT) szereplő szupergyenge kölcsönhatás szabályozza. A kölcsönhatás gyenge volta miatt a folyamat karakterisztikus ideje nagyon nagy, 10^35 év.
Amikor a forró tűzgömbben elegendő energia lett volna a pozitron-proton átalakuláshoz, túl rövid volt a rendelkezésre álló idő. Amikor pedig az Univerzum távoli jövőjében elég idő lesz rá, akkorra már az anyag olyan hideg lesz, hogy nem lesz elég energia. (Igazából már ma is túl hideg van ehhez.)
dgy
A baryon töltés megmaradása milyen szimmetriát feltételez?
A QCD Lagrange-sűrűségfüggvényének globális U(1)_V szimmetriáját.
dgy
Arról azért ne felejtkezzünk el, hogy 1927-ben Georges Lemaître egyetemi tanár állt elő azzal a forradalmi teóriával, hogy a világegyetem tágul és ennek a tágulásnak szükségszerűen az ősrobbanás volt a kezdete.
Nem feledkezünk meg. Ahogy arról sem, hogy őt hat évvel megelőzve Fridman már levezette ugyanazt. Csak neki nincs olyan jó sajtója nyugaton. Viszont Einstein végül elismerte és elfogadta Fridman eredményét. Csak akkor Fridman már nem élt.
dgy
Érdekesnek találom, csak nem tudok mit kezdeni vele (valószínűleg nem is kell, mert "just as is"), hogy a struktúrákat és az életetet a világmindenséget meg mindent jellemző hőmérsékleti skála önző emberi szempontból mennyire kiegyenlítetlen.
Ahogy dgy több alkalommal említette, kiterjedésben (és talán tömegben is) közelítőleg középen állunk a legkisebb és legnagyobb objektumok között, hőmérsékletben viszont felfelé a határ betű szerint a csillagos ég, lefelé viszont itt toporgunk 300 fokra az alsó határtól, és minden tárgy és anyag, amivel találkozunk, csak párszáz vagy legfeljebb párezer fokkal többet bír ki, mint mi itt az alvégen.
"Érdekesnek találom, csak nem tudok mit kezdeni vele..."
Pedig a tudomány tud mit kezdeni ezzel az adattal.
Nem jó a kiinduló hozzáállás. Az, hogy a mi hőmérsékletünk 300 K, önmagában semmit sem jelent, sem a csillagok belsejének vagy az ősi tűzgömb anyagának milliárd fokjaihoz, sem a háttérsugárzás 2,7 K hőmérsékletéhez, sem ugyanennek a sugárzásnak a majdani 10 a minusz sokadikon K hőmérsékletéhez viszonyítva.
Ha hagyományos lineáris skálán gondolkodunk, akkor a mi hőmérsékleti tartományunk sokkal közelebb van az abszolút nullához, mint a csillagok forróságához. Azonban a hőmérsékletet inkább logaritmikus skálán érdemes vizsgálni (akárcsak az ön által hivatkozott, más előadásban szereplő méretet és tömeget) - ezen a skálán pedig csak néhány lépés választ el bennünket a csillagoktól (és a háttérsugárzástól is). Viszont lefelé is végtelen távol vagyunk az abszolút nullától - és a világ be fogja járni ezt a lefelé vezető hőmérsékleti lépcsőt a távoli eónokban (lásd A következő 137 kvintillió év című előadást).
A helyes viszonyítási alap a struktúrák kötési energiája, illetve az ennek megfelelő hőmérséklet. Ez az atomok esetén eV (elektronvolt), az atommagok esetén keV, az elemi részecskék esetén MeV és GeV skálát jelent. A biokémiai folyamatok energiaskálája pedig tized-század eV, ez felel meg a pár száz K hőmérsékletnek.
Mit jelent ez? Azt, hogy viszonylag finom, törékeny struktúrák vagyunk, valahol a stabilitás és az instabilitás határán egyensúlyozva. Viszonylag stabil struktúra, ami viszont aránylag kis energiabefektetéssel átrendezhető, másik hasonlóan félig stabil állapotba vihető át. Durván szólva ezt nevezzük életnek.
Ilyesmi nehezen képzelhető el a nagy kötési energiájú atommagok vagy kvarkok világában, ezek túl szilárdan kötött rendszerek ahhoz, hogy könnyen átrendezhetők legyenek. A forró tűzgömb plazmájában pedig túl gyorsak a változások és átrendeződések ahhoz, hogy valamennyire is tartós kötött struktúrák kialakulhassanak.
A 300 K körüli tartomány körülöttünk tehát nem véletlen - az élet csipkefinom struktúrájának ez a természetes hőmérsékletskálája.
Örüljünk annak, hogy a fizikai törvények ravasz összeesküvésének következményeként (lásd A lakható Világegyetem c. sorozatot) igen hosszú ideig ilyen mérsékelt övi viszonyok uralkodnak az univerzum egyes eldugott zugaiban, és így a természetnek volt ideje ilyen finom struktúrák létrehozására.
dgy
Ez mind nagyon jó, értékes, csak megint arról a bizonyos négy és valahány százalékos barionos anyagról szól. Na, és mi van a többi cca 95%-kal?
Nem, nem csak arról szólt.
Az Univerzum termodinamikai leírásában szerepel a többi 95 százalék is, a sötét anyag, és a (hibásan) sötét energiának nevezett anyagfajta is. A pontos részletek természetesen azon múlnak, hogy a különböző anyagfajták miként hatnak kölcsön egymással. A termodinamika univerzalitása miatt azonban az általános kép, amit elmeséltem, nem nagyon függ az ilyen részletektől.
A sötét anyag pl akkor kezd fontos szerepet játszani, amikor megszűnik a termodinamikai egyensúly (kb 380 ezer évvel a Nagy Bumm után), tehát amikor az előadás véget ért. A gravitációs instabilitásban valószínűleg döntő szerepet játszik a sötét anyag, és ő szabja meg a későbbi struktúrák alapvetően szálas-hálós szerkezetét.
A "sötét energia" még később, kb 10 milliárd évvel a Nagy Bumm után kap fontos szerepet, attól kezdve gyorsítja az univerzum tágulását. Addig csak csendes mellékszereplő.
A hőhalál állapota fennállásának idején, az első 380 ezer év alatt egyik anyagfajta sem játszik kritikus szerepet, ezért nem befolyásolja döntően az elmondottakat.
dgy
Köszönöm. Ismét meg fogom hallgatni, csak eddig mindig arról hallottam, hogy semmit nem tudunk róluk (mármint a 95 %-ról) Annyit talán, hogy a sötét anyagnak szerepe lehetett a barionos anyag létrejöttében, és az elektromágneses hatásban nem vesz. részt. Bocsánatot kérek, hogy abszolút laikusként belekotyogok.
@@laszlokallo750 A sötét anyag és a "sötét energia" konkrét természetéről valóban keveset tudunk (bár jóval többet, mint ami az ismeretterjesztő szövegek alapján sejthető - én pl vizsgáztatni szoktam a sötét energia egyenletével kapcsolatos kérdésekből). Ám ezek az anyagfajták is részei a természetnek, ezért a két univerzális fizikai tudomány, a gravitáció elmélete és a termodinamika rájuk is vonatkozik. Így amikor csak ezekről az általános vonatkozásokról beszélünk, akkor ezeket az anyagfajtákat is számba tudjuk venni.
dgy
@@dgy137tisztelt professzor úr, minden tiszteletem önnek! Elég botfűlű voltam fizikából de köszönhetően a férjemnek elég sokat megértettem belőle. Az ön előadásait viszont egyenesen imádom, ha valami nem tiszta újra nézem többször is. Sajnálatos módon a középiskolából hiányoznak az olyan jó tanárok akik igazán megszeretettnék a fizikát a fiatalokkal. További sok egészséget és sok előadást kívánok.
40:44 Annihiláció=megsemmisülés márpedig nincs?😮😮😮😮😂😂😂
Egy röpke összefoglalót szívesen megnéznék, mi a mai fizika értelmezése a kavitációról.😮😮😮😮😂😂😂
A kavitációnak semmi köze sincs az annihilációhoz.
Hacsak az nem, hogy rímelnek.
A fizika a kavitációról:
en.wikipedia.org/wiki/Cavitation
Magyarul (kicsit szűkszavúbb):
hu.wikipedia.org/wiki/Kavitáció
dgy
Kedves Dávid Gyula, mi van, ha az egyenletben , amely leírja, a majmok miképp hozhatnak létre Shakespeare-műveket, van egy irracionális tag, ami miatt bármilyen hosszú is lehet a végtelen idő, mégsem hoznak létre Shakespeare-műveket?
Az erre vonatkozó elméletet már másfél évszázada jól ismerjük. Az egyenletben nincsen semmiféle irracionális szám (egyébként más alapegyenletben sincs), csak egész számok. Ha a majmok végtelen ideig gépelnek véletlenszerűen, akkor tetszőleges szöveg leírásának valószínűsége1-hez tart. (Ez persze nem jelent teljes bizonyosságot.) Sőt minden szöveg végtelenszer megjelenik a leírtak között. A végtelen igen kemény dolog, és nehezen tudjuk elfogadni.
Aztán jönnek a gondok a modell és a valóság egybevetésével. Saját tapasztalatból tudom, hogy maga a szerző sem tud tökéletes szöveget létrehozni, mindig marad benne egy csomó sajtóhuba (az utóbbi éjszakákat egy kézirat újra meg újra korrektúrázásával töltöttem). Vajon hány betűhibával lehet/kell elfogadnunk a majmok gépelte karaktersorozatot igazi Shakespeare-szövegnek?
dgy
@@elteatomcsill8013
Köszönöm.
Utolsó üzenet bernatbabcsan notórius propagandistának.
Ugye nem gondolja komolyan, hogy az Atomcsill CZcams csatornája primitív vallási szövegek terjesztésére való? Ennél azért okosabbnak gondoltam.
dgy
moderátor
a Mag-hasadast a Mag-yarok talatak ki?
Micsoda mély és szellemes kérdés!
Nem, a maghasadást nem a magyarok találták ki.
Viszont a maghasadást felhasználó láncreakciót (ami az atomreaktor és az atombomba alapjául szolgál) egy magyar, pontosabban egy magyar zsidó, Szilárd Leó találta ki, akit hazájából azok a NagyMagyarok üldöztek el, akik a "magyar" szót ma is nagybetűvel írják. És azt gondolják, hogy ezzel valami Nagy Szellemi Tettet hajtottak végre.
dgy
persze ; persze 5k evign mindenji hujje vot stb@@elteatomcsill8013
@@HunGyilok Vannak, akik most, ötezer év elmúltával is hülyék.
(Ezért a moderátor nem is ereszti át minden hozzászólásukat.)
dgy
moderátor