Tudomány a kocsmában - Laborczi Pál - A kapitalizmus mint a keresztyénség parazitája
Vložit
- čas přidán 8. 12. 2022
- A kapitalizmus mint a keresztyénség parazitája,
avagy kijavíthatjuk-e a történelmi egyházak történelmi hibáit?
Laborczi Pál (gépészmérnök, informatikus)
A teológusok szerint az egyház nem csak teológiai valóság, hanem szociológiai is. Társadalomintegráló és stabilizáló funkciót is ellát ― ahogyan Bibó István nevezi ― a „félelmi, gyűlölködési és erőszakgörcsök” feloldójaként. Az egyház így értelmezett társadalmi beágyazottsága az un. érett középkorban volt a legteljesebb, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Állításom szerint amilyen mértékben épült ki a kapitalizmus, ugyanolyan ütemben veszítette el az egyház a társadalmi befolyását. Walter Benjamin pedig már egyenesen az eredeti helyébe lépő, új vallást látja a kapitalizmusban. A kapitalizmus mint vallás című, akár titokzatosnak is mondható töredékben fennmaradt írását így fejezi be: „A kereszténység története végül lényegében parazitájának, a kapitalizmusnak a története.
Előadásomban - sajátos szemlélettel - az egyház(ak)nak és a kapitalizmusnak a fejlődéstörténetét szeretném bemutatni, hogy miként jutottunk el a mostani áldatlan állapotba és hogy a kialakult csapdahelyzetből van-e reménységünk kiszabadulni.
Az előadás leirata a következő linken érhető el: mk.uni-pannon.hu/images/Dokum...
Nagyon tetszett! Gondolatmenetben ebben a témában egyik legösszeszedettebb előadás volt. Pedig ebben a témában könnyen lehet kötegedni, de ez egyben volt, körbe ért.
Köszönöm szépen.
Több apró baki mellett van egy nagyobb is. 56:06-nál szótévesztést követtem el: "...a piacról szerzett törvénytelen" helyett a kivetített szöveg a helyes. A kamat a piacról szerzett törvényes, de erkölcstelen magánadó.
44:08 - Tévedés! A kisember kénytelen használni ezt a rendszert, de nem ő találta ki. Tehát kényszerhelyzetben van, mert nem tud kilépni belőle (vagy éhen hal), tehát őt hibáztatni ezért akár kis mértékben is hatalmas hiba. Tessék mutatni olyan embert, aki nem megy el a boltba, amikor akció van. A rendszer igazi kollaboránsai épp a gazdagok, a hatalmon levők, és a mindenkori kormányok (lásd G. Edward Griffin: The Creature From Jekyll Island c. könyvét), mert a törvény kényszerítő erejével erőltetik rá a rendszert a polgárokra...
Senki nem mondta, hogy a kis ember találta ki ezt a rendszert. Évezredes fejlődés eredménye, sok kanyarral, és le s fel hullámzással.
Igen, a munkamegosztás fejlődése révén jó ideje valóban megszűnt az önellátás, talán a Brazil esőerdőben vannak még olyan emberek, akik megélnek pénz nélkül, vagyis rákényszerülünk a pénz használatára, akár örülünk neki, akár nem.
És nem csak a kisember kényszerül pénzért megvenni pl. az ennivalóját, hanem a nagypénzű ember is. Tehát hamis az az állítás, hogy csakis a kispénzű ember van kényszerhelyzetben. Mindnyájan kényszerhelyzetben vagyunk, mert pénz nélkül a gazdag is éhen halna, ha akármilyen ok miatt nem férne hozzá a pénzéhez. Eme kényszerhelyzet miatt tartom igaznak azt az állításom, hogy mindnyájan működtetjük a pénzrendszert. Aki pénzt vesz a kezébe azért, hogy bármilyen szükségletét kielégítse, akár ennivalót, akár jachtot vásárol, máris hozzájárul a pénzrendszer fönnmaradásához. Ha pedig hozzájárul akármilyen kis mértékben is, máris felelős, akár hogy is tiltakozol ellene. A kisember elvileg fölmenthető lenne ezen felelősség alól, de meddig kisember a kisember, ha haladunk a gazdagabbak felé?
Azt írod, hogy a rendszer igazi kollaboránsai épp a gazdagok. Azt mondtam én is. De én azt is hozzátettem, hogy nem vagyunk képesek a felelősséget se személyhez, se egy csoporthoz hozzákötni. Vagy te megtudnád mondani, hogy mekkora gazdagság fölött _már_ felelős, mondjuk egy dollárral alatta meg _még_ nem felelős valaki? Kötve hiszem.
Miért nem vagy képes belátni, hogy a felelősség felől közelítve megoldhatatlan a probléma? Nem volt elég a nácik és a kommunisták felelőst kereső vérengzése?
Vélhetőleg azért akadtál el, mert ismételten a törvény kényszerítő erejét emlegeted. Egy korábbi válaszomban azt kérdeztem, hogy miért tekintesz a törvényekre mint valami örök érvényű, érinthetetlen dologra? Ki mondta, hogy a törvényeket, közöttük a pénzrendszerre vonatkozó törvényeket nem lehet megváltoztatni?
Pontosan azért hangsúlyozom a kisember felelősségét, és ragaszkodom is hozzá, hogy senkinek eszébe ne jusson saját magán kívül felelőst keresni. Se zsidót, se gazdagot, se senkit. A történelem tanúsága szerint ha valaki képes elhitetni elegendően sok emberrel, hogy ti ártatlanok vagytok, ellenben *_azok ott_* a felelősek, akkor ez a mentalitás törvényszerűen erőszakhoz és ártatlan emberek halálához vezet. Családok, egész törzsek legyilkolásához, népirtáshoz, pogromokhoz, háborúkhoz, hadd ne soroljam.
Mindezekből tanulva állítom, hogy csakis a pénzrendszer megváltoztatásával remélhetünk lényeges változást. A pénzrendszer új, erkölcsi alapokra helyezéséhez meglepően kevés törvény meghozására vagy módosítására van szükség. Ehhez pedig csupán az kell, hogy elegendően sokan megértsék a rendszer működését, és kikényszerítsék a törvényi változtatásokat.
Mivel ehhez milliók kellenének, belátom, hogy reménytelennek tűnő vállalkozás. De meggyőződésem szerint minden más út zsákutca, mert erőszakhoz vezet.
Ilyetén *_nem erőszakmentes_* "megoldásokhoz" pedig nem adom a nevem...
Kedves Mindenki! - Valami baj van a hozzászólások láthatóságával. Ha nem vagy bejelentkezve a Google Mailbe, vagy nincs is ilyen fiókod, akkor a lenyitható válaszok és viszontválaszok csak akkor látszanak maradéktalanul, ha a 'Rendezési szempont'-on belül 'A legújabb legyen elöl' állapot érvényes
Pontosítás: ha valaki időrendben, a keletkezésük sorrendjében szeretné elolvasni a hozzászólásokat, akkor azt sajnos nem tudja megtenni, mert a 'Rendezési szempont'-ból hiányzik a 'A legrégebbi legyen elöl' lehetőség. Hogy miért nincs ilyen opció, holott teljességgel logikus lenne, azt nem tudom.
3 , Infláció.
""A politika nagyon is tudja hogyan működik a vagyon gyártás ,termelő eszközök nélkül ! Egyszerűbben is érthető , mindenért többszörösen dolgozunk ,mint a valós értéke , versenyt futunk a kamatokkal , ezért kell mindig újabb és újabb termékkel megjelenni a piacon és felélni a tartalékokat, a megújulni képes életmóddal köszönöviszonyban sem vagyunk.
Maga a kereskedelmi haszon , maga az infláció .
4, Kamat kialakulása .
A Niceai zsinat után a leendő Európa az egyetemes kereszténység terhével ( Ázsia - Amerika fejlett kultúrái ,köszönték szépen jól voltak JHVH nélkül is ) a hátán elkezdte menetélését .
Az Ábrahámi eredetű vallások - zsidó-keresztény - mohamedán - tiltották a kamatot . Sőt a rászorulónak kötelező volt a kölcsön -hitel adása KAMAT NÉLKÜL.
Zsidók: 7 évente kötelező volt a kölcsönök elengedése .
VISZONT a kamat törvénye nem vonatkozott , nem zsidóknak adott hitelre .
Innentől könnyen megérthető , miért a diaszpórákban , általában( föld nélkül élő ) zsidóság körében alakul ki a pénz - majd a bank rendszer .
Vele megjelenik az antiszemitizmus is .De ők még mindig kispályások .
Az előadásban kimaradt ,pedig igencsak fontos .
""A Biblia tanítása szerint keresztény ember nem adhat kamatért kölcsön , de a kölcsönkérőnek nem fordíthat hátat !! A zsidókat nem akadályozta a vallásuk , hogy kialakítsák ezt a kockázatos , de könnyű pénz kereseti formát .Sikeresek voltak és ez is hozzájárult az antiszemitizmus kialakulásához !! Mikor a Keresztes Lovagok mentességet kaptak és Ők is kölcsönözhettek , Európa bankárjai lettek , királyok és egyház fők tartoztak mesés vagyonokkal a Templomosoknak !!
Jeruzsálembe a vallásos emberek zarándokutakra özönlöttek . Ez az kockázatos volt , a Keresztesek a védelmükre -ispotályozásukra esküdtek fel . Mikor a Pápától menteséget kapnak , alkalmazzák a zálog levelet , Európai fiókjaikba letett" értéktárgyakról -pénzről adtak igazolást , amit az út során bármelyik "Keresztes Bankfiókban" beválthattak . Mikor ez miatt felszámolták Őket , nem volt többé konkurencia zsidóknak .
5, Társadalom / 1.
A sapiens sapiens az elmúlt 23 000 év alatt ( az utolsó 7000 év kivétel ) azért kehetett sikeres , mert az egyéni érdeket ÉN alá tudta rendelni a MI - közösségi érdeknek .
Civilizált - kultúráltnak nevezett társadalmak ebből a fontos evolúciós viselkedési formából kiléptek .
Az ipari és polgári forradalmak átértékelték az emberi értékeket .
VIII. Henrik nélkül , aki bizobyságot tett : van élet a pápai átok után is , és az egyetemes katolikus egyház nélkül is . Medicsiek nélkül nincs búcsú cédula , anélkül pedig nem lett volna reformáció .
Kellett még hozzá Gutenberg sokszorosított nyelvekre lefordított bibliája , hozzá a gyarmatok, amik beindították az ipari forradalmat !
EZ INDITOTTA EL KAPITALIZMUST !!!!
EZEK AZ ESEMÉNYEK HIÁNYOZTAK A FÖLD MÁS FÖLDRAJZI HELYEIRŐL , nem a kereszténység.
Európa központi hatalma a N.- Római birodalom bukása után , megjelenek a nemzeti államok igénye .
5/2 Társadalom.
Mátrix, paradoxon az egyenlőség elérhetőségébe vetett a hit.
Másnál, soha, senkinél nem találkoztam az alábbi gondolatokkal.
Mégpedig az emberi társadalmak alapból hibásak, ahogy felépülnek.
Míg ezt nem értjük meg, a természeti és emberi források pazarlását és elosztás rendszereit, addig csak a "világ megváltó", ártani nem használ vélemények versenye fog folyni.
igen, hogy az ember kitudott emelkedni az állatok közül, pont az a képessége, hogy tud együttműködni a társaival, így lesz , alakul ki a társadalom!
Alátudja rendelni a saját érdekeit a többségnek.
Igen, egy deviáns egyed veszélyeztethette a közösséget !
Míg nincsenek olyan emberi társulások, amikre nem települnek rá más rasszok - népek, addig minimális a kasztosodás , a társadalmi elkülönülés mértéke.
Majd uralkodói réteg - BŐSÉG és a nép - ÍNSÉG között nincs társadalmi átjárhatóság (pld házasság).
Majd, a rátelepülések után, pásztor népek mindig a rátelepülők (patriarchális) érdekeiket érvényesítették, a földműves (matriarchális) letelepült népek felett. a Az elviselhető ( forradalom ) mértékig kasztositották a társadalmaikat.
Az uralkodónak folyamatosan ki kellet elégítenie a hatalmát biztosító nemességnek az anyagi (föld) igényeit .
Az ipari forradalom , ami a gyarmatosítás következménye (is) , gyapjú - birka -legelő - szövőgép , városiasodás , polgár = szakítás a természettel . A termelést nem a szükség hanem a haszon irányítja .
Az európai keresztény államokban a reformáció - a gyarmatosítás hozzá az ipari forradalom és a tudomány felfedezései, elkerülhetetlené tették a polgári forradalmakat !
Ezért szinte egyfajta evolúciós folyamatnak tekinthető a forradalom , kidurranó biztonsági szelep , ami kiengedi egy időre az indulatokat !
Az addig stabil ( reformáció ellenére is) vallás igazolta uralkodó osztályok ( ez igencsak fontos , itt a vallások bűne ) legalitását kérdöjelezték meg !
A forradalmak az alap problémát nem oldották meg (mert nem is tudják), csak mindig helycsere történik a változó "" izmusok"" nevében, a forradalom gyermekei helyet cserélnek az uralkodó osztállyal ! A hatalmat biztosító erőszakszervezetek az uralkodó osztályokat szolgálják vagy 6 000 éve , legyen a neve a demokrácia , akkor is !
1790. Robespierre viva revolution , viva liberti!
1794. Robeszpierret lefejezik , "forradalom felalja gyemekeit", viva revolution , viva liberti .
1804 .Napoleon viva revolution viva liberti (eddig) császár lesz !
Emberi jogok nyilatkozata , demokrácia , szabadság , mind mind hazugság , egy magunknak felépített mátrix !
Aki forradalmat csinál , csupán csak érvényesíteni akarja a jogait !
Ez a projekt eddig nem jött be !
A megoldás máshol van , de azt egy másik jegyzet tartalmazza .
Véleményem a katedrán túlról , az íróasztalfiókból .
Nem hivatkozok tanított tanokra ,sem neves teológusokra-történészekre- filozófusokra .
Viszont saját következtetéseket osztok meg hiteles érveléssel támogatva , a kérdésekre választ adva .
Ha a racionális valóságot akarjuk megismerni , nem sok helye van a misztikának, a spiritizmusnak , a mítoszoknak
A vallás , a hit , szubjektivitás áll szemben , a racionalizmussal , az emperikus megfigyelésekből levont következtetésekkel .
Attól , hogy rend van és a természeti törvények működnek még nem lesz isten , mert ha nem így lenne nem tudnánk pld repülőt tervezni vagy atomerőművet .
2000 év óta , az 120 000 vasárnap , az sok millió ember , hát az eredmény siralmas a föld jelenlegi helyzetét látva .
Viszont a Noénak adott második jelzálog cédula sikeres lett :
szapiodj - sokasodj , neked adok minden élőt , állatot - csuszomászot , menj és uralkodj rajtuk !
Köszönjük JAHVE , ez az uralkodás egész jól sikerült , lassan nem lesz élhető a föld .
A haszonélvezői nagyrészt JÉZUS SZERETET VALLÁSÁT VALLÓ FEHÉR RASSZ .
XX. századi háborúk a pénz háborúi voltak , annak a pénznek , amire Jézus az áldását adta , legalizálta .
Pontokba szedem az ellenérveimet hogy áttekinthető legyen.
Kíváncsian várom maradhat -e , vagy a tekintélyelv "sztereotípiániba " űzi .
JÉZUS SZERETET VALLÁSÁT VALLÓ FEHÉR RASSZ ....ozt mennyit adtak ezert??
Munkaerö-piac: rabszolgapiac.
30:11 - Talán Kadhafi mondta (de ez nem 100%), hogy a demokrácia az a rendszer, amelyben szabadon megválaszthatod az elnyomódat. Ennél találóbb definíciót még nem hallottam, még akkor sem, ha sokan ezt egyszerűen nem értik...
Ez tetszik, de kifejthetnéd bővebben is, hogy te mit értesz alatta, nehogy én is félre értsem... :-) Vagy még pontosabban: miből veszed észre, hogy félreértik?
"Jobban élünk-e most, mint 200 éve?" A kérdező összekeveri a technológiai fejlődést a wall street-en képződött profitokkal.
Bocsánat, már nem emlékszem, hogy ezt a kérdést ("Jobban élünk-e most, mint 200 éve?") ki tette föl és kinek. Mindenesetre ezt a kérdést azok szokták föltenni, akik kapitalizmushívők, és az életminőséget kizárólag a birtokolt anyagi javak mennyiségével és a kényelmesebben élhető életen keresztül mérik.
Pontatlannak érzem a választ, miszerint "a kérdező összekeveri a technológiai fejlődést a wall street-en képződött profitokkal." Nem a képződött profittal van a baj, hanem azzal, hogy annak ellenére, hogy a technológiai fejlődés révén fejlettebb lesz a munkamegosztás, amely értelemszerűen együttműködést feltételez, az együttműködés gyümölcse nem az lesz, hogy mindenki gazdagodik, könnyebben boldogulunk és a közösség rövid és hosszú távú (értsd: az egyéni élettartamon túlmutató) érdeke szerint gazdálkodunk, hanem a termelést a pénz kamatozása szabja meg. A kamatmechanizmus miatt van egyfelől növekedési kényszer a rendszerben, amely környezeti (ökológiai) válsághoz vezet, másfelől kétosztatúvá válik a társadalom, amely a gazdagok és szegények közötti olló évszázados és folyamatos nyílását jelenti (szociális válság). Ráadásul a kamaton keresztül a piac és annak szellemisége szó szerint mindent maga alá gyűr (értékválság, erkölcsi válság stb.)
Röviden: az együttműködés eredendően közös haszna a kamaton keresztül magánvagyonná válik. Ez a baj a profittal. Ezért tartom igaznak az állításomat: a kamat nem más mint a piacról szedett törvényes, de erkölcstelen magánadó.
"A kamattilalom mulhatatlan kereszteny hitelv." - tanitotta Faust Antal katolikus moralteologus (az 50-es evekben koncepcios ügyben több evre bebörtönöztek).
Ez így pontatlan. Ha hitelv lenne, benne lenne a Miatyánkban, a Hiszekegyben, vagy bármelyik kateketikai írásban, tanításban. Az más kérdést, hogy leginkább a szeretetparancsból egyenesen következik a kamattilalom, mert a kamat jelenléte miatt a pénztulajdonos erőfölénybe kerül embertársával szemben, azaz alá és fölé rendelődést okoz, miközben a keresztyén tanításból egyenesen következik a szabad emberi személyiség tisztelete, vagyis annak tilalma, hogy az ember más embert bármiféle céljainak az eszközéül használja (Bibó) - a kamat épp az „eszközéül” eszköze; Vagyis az összes, magát keresztyénnek valló embernek szívósan és kérlelhetetlenül egy emberként tiltakoznia kellene a kamatgazdaság ellen.
Lelkük rajta, ha nem teszik...
Tisztelt Pál Laborczi ! Érdekes az előadás ! Érthető-követhető , a szótévesztés előfordul , nem gond !
Véleményem szerint viszont sok téves hivatkozása van , ezért a következtetései is hibásak .
Sok pontatlanságot is tartalmaz .
A beszélgetésnél már a munkahipotézis szintjénél is lejjebb sikerült menni .
Hogy jön a vallás a szellem a kamathoz , demokráciához ?
Olyan érzést sugal , hogy Összeóllózta neves vagy nevesnek vélt emberek elméleteit .
Sajnos kevés a saját gondolat benne , ezért kaotikus az egész .
Mielőtt nyakamba öntenék , hogy okoskodok , természetesen tudok választ adni . Arra is amire Pál Laborczi is keresi a válaszokat .
A kérdezők ráéreztek az eklektikára az előadásban .
Ha tudsz választ adni még az én kérdéseimre is, akkor mire vársz? Nosza, állj ki a katedrára!
De mindenek előtt jó lenne megtanulnod helyesen írni, hogy a legközelebbi hozzászólásod ne legyen tele nyelvtani hibákkal... :-)
Köszönöm a kritikát !
Rajta , elő piros cerkát , lehet kijavítani .
Javtás után felvértezve a társadalmunk tekintélyelvével , lehet megcáfolni az érveimet.
Rossz helyesírással ugyan , de korektűl felsoroltam miben téves a következtetése , amivel a nyilvánoság elé kilépet .
Nem biztos , hogy kétségbe esnék egy előadástól .
Csak mondom : még nem találkoztam olyan intelligencia teszttel (pld Mensa IQ ) , amiben helyesírási kérdés lett volna . Az iskolázottság ismérve lehet , de a tudáshoz, olvasottsághoz, következtetések levonásához , ismeretekhez nem sok .
Egy tan mese : Cirkusz , igazgatói iroda , jelen van 2 ember az egyik az igazgató .
- Igazgató úr , én tudom utánozni a varjút ! Nagy szám" lenne .
Igazgató - hihi én is tudom , KÁR . Helyesen is tudok írni . KÁR !
Az ember is azt mondta - KÁR ! Aztán kirepült az ablakon !
Üdv. Endre .
Barátom! Fordítva ülsz a lovon. S ráadásul még pökhendien is viselkedsz...
1.) Ha egy bizonyos IQ és EQ fölötti embert figyelmeztetnek, hogy valamiben hibázott, akkor minimum elismeri és elnézést kér, jobb esetben megígéri, hogy legközelebb igyekszik nem elkövetni azt a hibát, és hogy tanulni fog az esetből.
Mindezek helyett egyfelől visszavágsz az intelligencia tesztekkel, amelyek tudvalevőleg azért nem tartalmaznak helyesírási kérdést, mert föltételezik, hogy aki eljut egy ilyenfajta tesztig, az már messze magasabb szinten van, másfelől még a tanmesét is elferdíted önmagad igazolására.
Előadásomban az idő szorítása miatt csak kivetítettem, de nem beszéltem Ortegáról, aki lassan száz éve a tömegemberről írt, miszerint az is baj, hogy ha valaki közönséges, de még nagyobb baj, ha jogot formál arra, hogy közönséges legyen.
Mivel pedig egyfelől a durva és sorozatos helyesírási hibák elkövetése szerintem a közönségesség egy fajtája, másfelől pökhendien reagálsz az én megjegyzésemre, ezért ezekben a hozzászólásaidban megvalósítod az Ortega-féle tipikus tömegember-mentalitást.
Lelked rajta, ha nem törekszel magasabbra...
2.) A lovon pedig azért ülsz fordítva, mert nem én tartozom megcáfolni érveidet, hanem te az enyéimet. Ehhez viszont elengedhetetlen volna megérteni azt, amit én állítok. Ezért sajnálattal közölnöm kell, hogy "korektűl" (helyesen két r-rel és rövid ü-vel: korrektül) felsorolt érveid meg sem karcolják az én állításomat.
Mit állítok?
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, legyen szabad összefoglalnom, hogy véleményem szerint te milyen ki nem mondott alapokon állasz: velejéig materialista és keresztyéngyűlölő lehetsz, vagy legalábbis 100%-ig igaznak hiszed, hogy "a vallás a nép ópiuma", és semmi több.
Csak néhány (nyelvtanilag javított) mondat tőled, bizonyíték gyanánt:
1.) "Hogy jön a vallás, a szellem a kamathoz, a demokráciához? -- aki ilyet kérdez az előadásom meghallgatása után, az csak azt árulja el, hogy keveset értett meg belőle.
2.) "Köszönjük JAHVE, ez az uralkodás egész jól sikerült, lassan nem lesz élhető a föld."
A) Én MINDEN ember felelősségéről beszéltem, te meg Istent okolod a kialakult helyzetért; Miközben "Istent nem hiszed, gyűlölöd, unod" - Furcsa egy logika ez... B) aki a magukat keresztyénnek hazudó emberek istentelen cselekedeteinek felelősségét Isten (meg a keresztyénség) nyakába varrja, az vajon mit lát az emberből. Mit válaszol arra kérdésre, hogy kicsoda vagy micsoda is az ember a világban? Talán azt, hogy az ember csak egy állat az állatok között, legföljebb okosabb a többi állatnál...?
3.) "Az európai keresztény államokban..."; "JÉZUS SZERETET VALLÁSÁT VALLÓ FEHÉR RASSZ" - ha nem tudnál az előadásban elhangzottak alapján következtetni, akkor segítek: a második történelmi hiba következményeként a keresztyén tanítás torzulásáról és az egyházon belüli (majd a máshol is megjelenő) démonizálódásról beszéltem. Vagyis nem mondtam ki, de most leírom: soha, sehol nem létezett és napjainkban sincs keresztyén állam, a fehér rassz pedig mindent követett, csak épp Jézus szeretet-vallását NEM. Sokkal inkább saját vágyvezérelt gondolkodása alapján cselekedett, s ahogy levezettem, meg is látszik a világ folyásán... Az eretneküldözők, a konkvisztádorok - hadd ne folytassam - csak elhitették magukkal meg a világgal, hogy keresztyének, miközben csak bitorolták a keresztyén nevet. És természetesen ma is vannak tömegével ilyen külsődleges keresztyének, legföljebb társadalmilag kevésbé kártékonyak.
Miről beszélsz tehát? Legkevesebb felületes, pontatlan és túlságosan általánosító vagy. És nem figyeltél kellően az előadásomat hallgatva...
De itt is segítek. Nagyon is jól tudom, hogy miért vádolsz engem kaotikussággal és eklektikával. Világnézeti okokból.
Azt írod, hogy "a vallás, a hit, a szubjektivitás áll szemben a racionalizmussal, az emperikus (helyesen: empirikus) megfigyelésekből levont következtetésekkel", miközben egyértelműen elmondtam, hogy a racionalizmussal vigyázni kell, mert igen könnyen szubjektív elemek uralma alá kerülhet. Hogy ne kelljen újrahallgatnod, idemásolom az elhangzottakat: "Az elme nagyon is hajlamos alázatos rabszolgaként szolgálni a vágyakat, a vágy pedig munkába állítja az elmét, hogy felmentést állítson elő a vágynak a cselekedeteire. Sőt, az akarat is képes a vágyak szolgálatába szegődni."
Te büszkén - vagy inkább parasztgőg-ízűen? - kijelented, hogy nem hivatkozol semmire és senkire, miközben önmagad dicsérve ("hiteles érveléssel támogatva") az előadásban elhangzott egyetlen kérdésre sem kaptunk választ.
Ezzel szemben én nem szégyenlek a nálam nagyobbaktól tanulni. Pl. "az ész oly gyenge, hogy szinte veszedelmes, mint a rossz puska. Minden jóakarata és lelkesedése, kiirtani a világ értelmetlen borzasztóságait, csak újabb borzasztóságokat fog szülni.” - jósolta helyesen Babits 1918-ban.
Ha más nem, a náci és kommunista társadalommérnökök racionalizmusa következtében keletkezett hullahegyek igazán megrendíthetnék a racionalizmusba vetett hitedet. (Ha kellő önismereted volna, akkor abból merítve is belátható, hogy közel sem vagyunk olyan racionálisak, mint ahogy azt hisszük magunkról. Erre céloztam a lélek belső szerkezetéről tartandó előadással)
S végül: mit állítok? Azt, hogy Madáchnak, Püthagorasznak és Jókai Mórnak igaza van.
Az utóbbi két embertől vett idézetet csak fölolvastam, és nem, vagy csak nehezen található meg a neten, ezért ide másolom:
Püthagorasz:
"Az emberi közösségek életét a szellemi törvények szerint kell berendezni és szabályozni, mert a szellem rendje hordozza az igazságot. Egy így berendezett közösség megbonthatatlan alapokon nyugszik.
Ha nem a szellem szerint rendezi be egy társadalom a saját életét, az menthetetlenül az erősek uralmát fogja meghozni, amelynek az alapja az erősek önkénye, ez azonban máris magában hordozza a saját maga pusztulását."
Te nem csak Isten létét tagadod, hanem a szellemvilág sem létezik a számodra, ezért vádolsz kaotikussággal és eklektikával, mert szerinted nem összeillő dolgokat keverek össze. Mintha azt mondanád, hogy a papok törődjenek az égi dolgokkal, földieket meg hagyják a hozzád hasonló racionális, sőt "hiteles" emberekre, mert azoknak semmi szükségük misztikumra és metafizikai csodabogarakra, van épp elég eszük, majd megoldják a problémákat.
Nem úgy tűnik...
Miért nem veszed észre, hogy ha csakis az anyagi világ törvénye szerint, kizárólag materialista alapon élünk, és aszerint rendezzük be az életünket, mindnyájan megyünk a levesbe? Jelenleg az a forgatókönyv a legvalószínűbb, hogy apokaliptikus szenvedéssorozatoktól kísérve a túlélés reménye nélkül tehetetlenül végignézzük a saját pusztulásunkat.
Ne neked materializmus! Meg a "taposd el a gyöngét" elv istenítése. Az ember a világ urának képzeli magát, de minden jel szerint az arctalan, anonim, iránya-nincs evolúciós erők a bioszféra szenvtelen válaszcsapásán keresztül majd a képünkbe nyomják, hogy ki is az erősebb ezen a földön...
Egyes, nagyon is hihető jóslatok szerint 10-20-30 év múlva már mindenki, még te is, ha kellően fiatal vagy, érezni fogja a saját bőrén ezt az erőt. Civilizációs összeomlásnak kell majd neveznünk.
Tessék! Ennyit érünk magunkban (Madách), ha csak intelligens állatnak definiáljuk önmagunkat.
Másként fogalmazva azt állítom, hogy a szellemvilág útmutatása nélkül kipusztítjuk önmagunkat.
Ha megcáfolod a fönti mondatot, Madáchot és Püthagoraszt is, engem is megcáfolsz. (Nehéz dolgod lesz, mert szerinted a szellemvilág nem is létezik, vagy ha létezik is, fölösleges foglalkozni vele: csak zavarják a tisztánlátást, - gondolhatod te...)
De Jókait sem hagyom ki, akinek halvány fogalma sem lehetett a mai fogyasztói társadalomról, mégis így ír: "...még száz év múlva is lesznek emberek - sokan lesznek -, kik hazájukat szeretik, kik az emberiség nagy bajait orvosolni törekesznek, kik a nép erkölcsöt nemesítik, kik a felvilágosodást terjesztik, kik a semmiből teremteni, az embererőt istenerővé emelni igyekeznek; a „közügy” gárdája még mindig „légió!”, de ezekkel szemben fog állani az a másik óriás, akinek neve a Nihil, a Semmi, aki nem hisz semmit, se Istent, se hazát, se nemzetet, se túlvilágot, se államot, se emberi törvényt, se családot, se becsületet, se költészetet; aki megtagadja a múltat, nem bánja a jövendőt, akinek nincs más célja, mint a mai nap, más ura, mint az én, más törvénye, mint azt tenni, ami neki jólesik.
Íme, itt az örök harc „Isten” és az „állat” között - mindkettő emberi alakban."
Egy bő nemzedék múlva Babits ez utóbbi, animális szintet állati kultúrának nevezi.
Te melyik oldalt erősíted? Az istenit vagy az állatit?
Várom válaszaid. Minden jót:
Pali.
Előző hozzászólásomban szinte hetykén kikértem magamnak, hogy nem én tartozom megcáfolni László Endre érveit, hanem őneki kellene cáfolnia az én érveimet. Ezt az alaphozzáállást továbbra is fönntartom, ennek dacára most mégis arra teszek kísérletet, hogy kiegészítsem, pontosítsam, vagy ahol szükségesnek látom, cáfoljam az ő érveit.
Ezt írta:
"A sapiens sapiens az elmúlt 23 000 év alatt (az utolsó 7000 év kivétel) azért lehetett sikeres, mert az egyéni érdeket ÉN alá tudta rendelni a MI - közösségi érdeknek.
Civilizált - kulturáltnak nevezett társadalmak ebből a fontos evolúciós viselkedési formából kiléptek."
Határozottan jó irányba mutató meglátás. Viszont önmagában egy ilyen megállapítással nem tudunk mit kezdeni. Részletesebb kifejtés kívántatik, minekutána az individualizmus itt van a szemünk előtt. A magam részéről ugyanezt a problémát pár évvel ezelőtt így írtam le:
Kezdetben, a történelem hajnalán csak közösség volt, az egyén csak homályosan létezett, joga sem nagyon volt. A történelem során lassan kristályosodott - külön tanulmány, hogy mitől és hogyan -, az egyén és joga, de az egyéni jog mindenkor csupán a közösség erejét mutató gesztus az egyén felé. Mert amennyiben az egyéni jogok túlzott érvényesítése végérvényesen szétszakítja a közösséget, a széthullott közösség romjain az egyénnek csak annyi joga marad, hogy kimenjen az erdőre, mezőre és puszta kézzel kikaparja-összeszedje azt, ami megmenti az éhenhalástól-megfagyástól.
Magyarán egymás nélkül életképtelenek vagyunk. Sőt, valójában közösségeinkben élünk igazán, a többi „csak” körítés. Molnár Tamás filozófus megfogalmazása szerint az embernek „szüksége van rá, hogy csoporthoz, közösséghez és a létezés koncentrikus köreihez tartozzék”.
XIX. századi liberális eleink nagyon is tudták ezt. Ezért elemi erkölcsi kötelességüknek érezték minden erejükkel támogatni azt a közösséget, mely kinevelte őket. Akkor úgy hívták ezt, hogy hazaszeretet. Meg is énekelték: „Hazám, hazám, te mindenem! / Tudom, hogy életem [más változat szerint: mindenem] neked köszönhetem.” Vagy: „Hazádnak rendületlenül...” Vajh miért felejtődött el ez a tudás?
Valójában mindkét jogra és érdekvédelemre, az egyénire is és a közösségire is szükség van. Éppen a hosszútávú fönnmaradás érdekében. És nem lehet az egyiket a másik ellen kijátszani. Vagy legalábbis nem volna szabad.
[...]
Ilyenformán az egyéni és közösségi jog szemben állnak egymással. Ahogy láttuk, ha csak az egyén érdekei érvényesülnek, a közösség széthullik, nyomában anarchia, káosz, bandaháborúk, sosem látott terror stb., ha pedig csak a közösség jogait erőltetjük, a társadalom kimerevedik és megszűnik az egyéni szabadság.
[...]
Egyik szélsőséges állapot sem kívánatos. A fő kérdés tehát az, hogy miként lehet megtalálni az egyén és közösség egyensúlyát. Azaz egyrészt miként lehet úgy megfogalmazni az egyéni jogokat, hogy gátat vessünk a közösség széthullásának, mielőtt erre nézve is világméretekben keserű történelmi tapasztalathoz jutnánk, másrészt ugyanúgy, miként lehet a közösségnek az egyéni léten túlmutató szempontjait meghatározni úgy, hogy a szükségesnél jobban ne csorbuljon az egyéni szabadság. Úgy is mondhatnám, hogy a liberálisok által féltett szabadságjogok nélkülözhetetlenek, de nem kizárólagosak.
Nem lesz könnyű megtalálnunk azt az arany középutat, mert nincs ember, intézmény vagy hatalom, aki vagy amely megtudná mondani, hogy valójában hol is van az az egyensúlyi pont. Arról nem is beszélve, hogy ez a pont nem egy előre definiálható, statikus pont, hanem témánként és népenként, közösségenként folyton változó „hely”.
-----
Akit érdekel az egész cikkem az egyén és közösség egyensúlyáról, ill. a liberalizmusról, itt megtalálja:
www.lutherkiado.hu/images/pdf/LP/2020/LP_202001.pdf#page=19
Még egyszer a szubjektivitásról és a racionalizmusról.
László Endre állítása: "a vallás, a hit, a szubjektivitás áll szemben a racionalizmussal"
Az a fajta racionalizmus, amelyet a tisztelt vitapartner mindenek fölé helyez, és szinte abszolútumként kezel (vö: vágyvezérelt gondolkodás), a felvilágosodás folyamán alakult ki. A racionalizmus, magát objektívnak beállítva még az emberi viselkedést is a logika alapján jósolja meg, ill. magyarázza. A logikai és módszertani célok számára lepárolt technikai ész azonban embertelenné teszi az embert (Paul Tillich), vagyis nincs szörnyűbb dolog, mint ha az életet csakis az ész alapján akarjuk berendezni (vö. a 20. századi izmusok története)
Mivel a technikai ész vezérelte tudomány az ember mélyebb valósága iránt süket (Hamvas), ezért kijelenthető, hogy a szubjektum és racionalizmus ilyetén szembeállítása nem helyes. Másként fogalmazva akármilyen objektívnak tűnő folyamatot is vizsgálunk, bármiféle forradalmat, gyarmatosítást és kapitalizmust is szemlélünk, ha kellően tárgyilagosak (!) vagyunk, akkor a miértek oksági láncolatán visszafelé haladva minden, de minden folyamat végén, vagy inkább az elején előbb-utóbb egy embert találunk, akinek az akarata, szándéka, célkitűzése, emberi mivolta messze nem mellőzhető.
Ha csak egy ember önző és haszonleső a társadalomban, a többiek pedig megvetik, semmi lényeges nem történik. Ha ezzel szemben a többség válik pl. önzővé és haszonlesővé, akkor szép lassan, évszázadok alatt ugyan, de az egész társadalom megváltozik. A tisztelt vitapartner megállapítása ("Az ipari és polgári forradalmak átértékelték az emberi értékeket.") jó irányba mutat, csak pontatlan: az ipari és polgári forradalmak következmények, nem pedig okok ebben az átértékelődést eredményező folyamatban. A valódi ok magában az emberben van! Annak minden nemes és nemtelen kezdeményező akaratában.
A történelmi és társadalmi változások nem - mintegy maguktól -, csak úgy megtörténnek velünk, hanem ha elegendően sok ember, hogy úgy mondjam, egy irányba húz, akkor előbb-utóbb be is következik valami lényeges változás. Így omlott össze az ókori hitvilág, így alakult ki a feudalizmus (értsd: bármilyen rend jobb a káosznál), így vált szinte történelmi szükségszerűséggé a reformáció, és így alakult ki a kapitalizmus stb.
A Tudor-korszak kezdetén Angliában néhány lord a szó szoros értelmében elrabolta a szegényektől a földjeiket, csakis azért, hogy legelővé alakítva juhokat tenyésszen. A gyapjún gazdagodó lordok kemény akarata kihagyható a vizsgálódásból? Nem!
A példa ragadós lett. Száz évvel később már nem csak a lordok, hanem gazdag vidéki úriemberek és kereskedők hoztak végzetes bajt a köznépre pusztán további gazdagodási szándékuk, nyereségvágyuk miatt. Kihagyható ezen emberek gazdagodási vágya a számításból? Nem!
A konkvisztádorok gőgje, miszerint mi vagyunk a civilizáltak a "vadakhoz" képest, ezért jogunk van az inkák aranyát elzabrálni, semmisnek tekinthető? Nem!
Legyinthetünk-e a gazdasági érdekcsoportok mögött álló emberek "több pénzt akarok" motivációjára, ami miatt az utóbbi pár száz év háborúi kitörtek? Nem!
Legyen elég ennyi példa!
Tehát állításom szerint mindenféle történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági stb. átrendeződés, átértékelődés mögött a figyelmes szemlélő számára nyilvánvalóvá kellene válnia, hogy az ember mint olyan nem kihagyható a vizsgálódásból. A racionalizmus, az objektív szemlélet azért tűnik helyesnek, mert ha elegendően sokan hasonlóan gondolkodnak és viselkednek, egy adott konkrét személy, szubjektum felől nézve már rendszerszintű jelenségként is leírható jó sok esemény. Történetileg visszatekintve pedig pláne objektívnek tűnik még több jelenség. Ez egy bizonyos szintig helyes, de adott mélység után már alapvető hiba. (Erre a közgazdaságtani hibára igyekeztem rámutatni, amikor az erkölcsből (szubjektum) kiindulva a kamaton keresztül levezettem, hogy erkölcstelen alapokon állva miként jutottunk el a mai antidemokratikus pénzuralmi rendszerhez.)
Megismétlem: a technikai ész vezérelte tudomány az ember mélyebb valósága iránt süket (Hamvas). S miért süket? A tudományokban érvényesülő módszertani ateizmus miatt. Mert a tudomány az egyes jelenségben is az általános törvényszerűséget keresi, amiből egyenesen következik az említett süketség. A tudomány soha nem fog olyan kérdésekre választ adni, hogy miért élünk, mi dolgunk a világon, és hogy erkölcsileg mi a helyes, vagy legalábbis melyik a helyesebb lépés stb... A személy, a szubjektum, „az ember mélyebb valósága”, az ezekkel való „foglalkozás” a vallás, még pontosabban a hit feladata lenne.
Ha elegendően sokan benyalják azt a maszlagot, hogy a kamat, noha embertársunkkal szembeni erőfölényből eredő sarc, ezért valójában erkölcstelen és igazságtalan, mégis csak jó és hasznos dolog a gazdaság és társadalom működése szempontjából, akkor itt az eredmény: antidemokratikus pénzhatalom ül a nyakunkon. A csalétek a jobb élet utáni vágy volt, és ma is az...
Ez a válaszom arra a kérdésre, hogy "hogy jön a vallás, a szellem a kamathoz, a demokráciához", még akkor is, ha az előadásban jelzett történelmi folyamatok okán a keresztyénség Istenében való hit a nagy többség számára hiteltelen lett.
A tisztelt vitapartner tehát részben jogosan akarja figyelmen kívül hagyni a történelmi keresztyénséget, vallást, szellemet és kapcsolt részeit (pl. az erkölcsöt), de mintha a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntené...
"Mit szamit egy bankrablas egy bankalapitashoz kepest ?!" - Bertolt Brecht
Szellemesnek tűnik, de valójában nem az. Ismertem, de azért nem idéztem, mert eltakarja a lényeget. Nem a bankkal. nem bankárral, hanem a kamattal van a baj. A geselli rendszerben is lesz bank és bankár, vagy legalábbis lenne... A bank közfeladatot ellátó intézménnyé alakul(na).
Nem "a penzzel" van baj, hanem EZZEL a fajta rendszerhibas (csalo, irracionalis, piramisjatek-szerü) különleges penz-rendszerrel.
"rendszerhibas (csalo, irracionalis, piramisjatek-szerü) különleges penz-rendszer"
Már megbocsáss, de ezt így, önmagában hangoztatni, valójában nesze semmi, fogd meg jól szintű érv. S miért? Mert az még elfogadható, hogy a pénzrendszer hibás - de rögtön jön a kérdés, hogy miért hibás, miben hibás? -, de ezen fölül minden további jelzőnek semmi értelme. Nem a pénzrendszer csal, nem a pénzrendszer irracionális, hanem az ember maga. Az az ember, aki a pénz utáni vágya miatt még a csalást is megengedi magának.
Ha egy 3 éves gyerek hadonászik a véletlenül hozzájutott késsel, minden épeszű szülő akár erőnek erejével is elveszi tőle, ha nem hallgat a szép szóra.
Esetünkben nem a csaláson gondolkodó embert kell győzködni, hanem a pénzrendszert kell olyanná tennünk, hogy az erkölcstelen, csalni készülő, önző, kényelemszerető, környezetkárosító, rövid távú (!) egyéni haszonmaximalizálás elvét követő stb. ember akkor is erkölcsösebben, önzetlenebbül stb cselekedjék, ha annak helyességéről egyáltalán nincs meggyőződve?
Pontosan erről szól Silvio Gesell zseniális ötlete.
De mindez elhangzott az előadásban. Nem is értem, hogy ha én rámutatok pénzrendszer gyenge pontjára, akkor minek emlegetni csak úgy, a levegőben a rendszerhibas (csalo, irracionalis, piramisjatek-szerü) különleges penz-rendszer"t??
Ami PIRAMISJATEK: irracionalis es csalo. Egyben rendszerhibas. Erthetö, követhetö, hogy ami piramisjatek: irracionalis es csalo. Az adossagokat mekketözgetni, azaz szorozgatni a kamatos-kamattal, nem magatol ertetödöen csalo es irracionalis? (: @@pallaborczi5152
Nem "az" ember, hanem egy rendszer. Masfele rendszerben masfele emberi tendenciak jönnek elö. Javaslom a DUNAI CIVILIZACIO (Harald Haarmann), TORDOS-VINCSAI KULTURA es a CUCUTENI KULTURA tanulmanyozasat. Szerzök: Marija Gimbutas, Harald Haarmann, Nikola Tasic (Taszity).
Vera Sharav holokauszttulelö: "A globalis kapitalizmus rasszista: a fasizalodo globalis kapitalizmus zsidaja, bünbakja, "kartevöje" "az" ember, az emberi faj - igy altalanositva. Es arjaja, Übermensche a "filantrop" milliardos."
TÁMOGATOTT ELŐÍTÉLETEK
- Az egyén és a rendszer - (Reszletek)
Ha jártunk már több különböző iskolába és / vagy volt több munkahelyünk és lakóhelyünk; voltunk tagjai több különböző közösségnek - megtapasztalhattuk, hogy gyakran mennyire másként viszonyulnak hozzánk. Az egyik helyen tisztelet és elismerés övez, másutt bizalmatlankodás, netalán gyanakvás, ismét másutt érdektelenség, megint másutt figyelem stb.
És ezek a másféle viszonyulások belőlünk is másféle viselkedést váltanak ki. Viselkedésünk, „egyéniségünk” más-más konstellációban más; néha kismértékben, néha nagyon is.
Persze nem az egyéniségük más, hanem egy emberben nagyon sok tulajdonság rejtőzik, még magunk előtt is ismeretlenül, és a körülmények, viszonyok, emberek közötti együttálások hozzák ki vagy domborítják ki vagy nyomják el némelyiket.....
A Stockholm-szindróma jelensége is bizonyítja, hogy a rendszer, amiben az egyén él, milyen messzemenő hatással van viselkedésére, gondolkodására, viszonyulására, azonosulására, sőt érzelmeire.
A háborúkban - előtte és utána valóban jó emberek; különben jó családapák és valóban jó nagypapik - ember-tízmilliókat gyilkoltak halomra.
Vagy a haláltáborokban kulturált, rendes emberek 95%-a rossz értelemben állati szintre süllyedt.
De ugyanez jó irányba is megtörténik megfelelő konstellációban. Csakhát az kevésbé látványos. És talán kevésbé szenzációs is.
A börtönőr más a börtönben, mint otthon és megint más kártyázó cimboráival.
„Utcai angyal házi ördög” - mondja a sváb közmondás. 🙂
Szondi Lipót sors-elemző irányzatából az derül ki, hogy megfelelő körülmények között egy kitörölhetetlen alaptulajdonság építő, hasznos, kiegyensúlyozó, kiteljesítő, de nem megfelelő körülmények között romboló és betegítő. Ugyanaz a tulajdonság szinte más tulajdonságként jelenik meg más körülmények között. Holott ugyanaz a tulajdonság, de megjelenési formája más lesz.
Tudományos kutatások pl. azt is kimutatták, hogy a pénzrendszer fajtája is messzemenően meghatározza a gazdaság, a társadalom szerkezetét és az egyén viselkedését, tudatát, etikáját, gondolkodását, tervezését, és viszonyát a másik emberhez és a természethez.
A hatalom egy hamis pszichologiara nevel. Es ez a hatalmi manipulacio (egyik?) legföbb eszköze. Az elnyomo es kizsakmanyolo rendszerek egyik LEGESLEGFONTOSABB tartopillere az a torz elöitelet, ami az egyent összefüggeseiböl kiragadva "ertelmezi". AZERT, nehogy veletlenül RENDSZERSZEMLELETTEL ertsük meg es vizsgaljuk a dolgokat. Egy ember egeszen mas konstellacioban EGESZEN MAS tud lenni, ugy, hogy megis önmaga.
Az elnyomó és kizsákmányoló rendszer haszonélvezőinek épp ezért ELEMI ÉRDEKE a következő.
1) Elterelni a figyelmet a rendszerről, mint rendszerről, azaz a RENDSZER-SZEMLÉLETRŐL.
Holott jól tudjuk, hogy a rendszernek MEGHATÁROZÓ szerepe van az egyén viselkedésében és az egyének egymáshoz való viszonyában.
2) Fölületes moralizáló hangulatot teremteni és az egyént hibáztatni a társadalmi bajokért, ill. a felelősséget az egyénre hárítani. Egészen az áldozat-hibáztatásig, az egyén (az áldozat) bűnbakká kikiáltásáig. Hogy az áldozatok Stockholm-szindrómával egymást és önmagukat hibáztassák a rendszerszintű okok tudomásulvétele HELYETT.
3) Bűntudatkeltés az áldozatokban.
4) A rendszerről elterelve a figyelmet, általánosítva „az” embert, „a gonosz” és „a kártékony” „embert” hibáztatni - a RENDSZER HELYETT.
5) Mivel a rendszert a KÖZBESZÉD változtatja meg, és ebből a szempontból a közbeszéd a LEGHATÉKONYABB, érdeke a rendszergazdáknak, hogy elhitessék az emberekkel, hogy a közbeszéd „nem hatékony”, „csak fecsegés” és „ haszontalan gyarlóság”.
Holott a rendszergazdák nagyon is jól tudják, hogy a közbeszéd: hatalom.
És éppen ezért ölnek tömérdek pénzt a tudatiparba, és ezért találták ki a cenzúrát, sőt a szólásszabadság nyílt vagy rejtett korlátozását, üldözését, egészen a tudományos álláspontok elnyomásáig.
6) Bűnbakkeresés: egy kisebbség bűnbakká kikiáltása, hibáztatása figyelem-elterelésnek és a többség számára feszültség-levezetőnek.
7) Egyoldalúan csak a politikusok vagy egyházak vagy népcsoportok hibáztatása. Holott a politikusok inkább csak statiszták, és maguk is figyelem-elterelők, és csak kisebb részben okok.
Ugyanis: AKIÉ A GAZDASÁGI HATALOM, AZÉ MINDEN HATALOM, ha elég nagy az a gazdasági hatalom.
8 Az ANTISZEMITIZMUS. Még, ha a rendszergazdák a fölszínen álszentül ostorozzák is az antiszemitizmust, a zsidóellenesség nagyon kapóra jön nekik több okból. Annyira kapóra jön, hogy azt is észrevettem, hogy sandán, zsigerből akkor is szítják, ha látszólag föllépnek „ellene”.
Az antiszemitizmus kisiklatja a rendszerkritikát. Mert a rendszer felől személyekre csoportokra tereli a figyelmet. Ugyanis akárhogy cserélgetnék a személyeket a rendszerben: a rendszer ugyanolyan rossz maradna, mert a rendszer a szerkezetétől rossz, rendszer-szinten, nem egyénektől.
Ráadásul a pusztító rabló kapitalizmust irracionális és csaló uzsora-alapú pénzrendszerével keresztény és „árja” uzsorások tették uralkodóvá puccsal, intrikával, zsarolással, lekenyerezéssel: a keresztény bajor Fuggerek, Welserek, az olasz Peruzzik, Medicik. A Rothschildok már a Fuggerek bejáratott módszereit tanulták el.
S a legnagyobb mai uzsoráscsaládok sem zsidók, a közhiedelemmel ellentétben: sem a Rockefellerek, sem a Fordok, Carnegiek, Li-k, sem az angol királyi ház, amelyik bizony a Földkerekség egyik legnagyobb kizsákmányolója és természetpusztítója. De a „fölvilágosult” belga királyi ház is kitett magáért, különösen II. Lipót (Leopold) belga király a másfél évtized alatti 10-30 millió kongói halálos áldozatával, tömeges kézlevágásokkal, gyermekek földarabolásával, levágott kezek fizetőeszközzé tételével, meggyilkoltak koponyáinak kerti dísszé tételével 1900 táján (Encyklopedia Britannica).
A figyelem-elterelésen túl az antiszemitizmus arra is jó a rendszergazdáknak, hogy a rendszerkritikát szalonképtelenné nyilváníthassák, és a rendszerkritikusokat gyűlölködő, komplexusos, paranoid, rosszindulatú félhülyéknek nyilváníthassák, és az „összeesküvéselmélet-hívők” skatulyájába gyömöszöljék.
A nagytőkés rendszer haszonélvezői és marxista szövetségeseik úgy gerjesztenek sandán antiszemitizmust, hogy MINDENFÉLE (nem marxista, de NEM is antiszemita) kapitalizmus-bírálatot, bankbírálatot, pénzrendszer-bírálatot zsigerből és eleve „antiszemitizmusnak” nyilvánítanak. Tehát, az ő beállításukban ELEVE antiszemita a bankrendszer bírálója. Ez mit is szuggerál? : hogy a rabló és pusztító pénzrendszer valami „zsidó dolog” volna. Így a frusztráltakat, ingatagokat, félig tájékozottakat antiszemitizmusba terelik vagy hajszolják.
Ezért is mondom: aki a mai rossz pénzrendszerünk kapcsán „zsidózik”, az vagy ügynök, vagy hasznosidióta - harmadik lehetőség nincs.
(Ez utobbi vonatkozasra Ön is tiszteletre meltoan kitert!)
29:08 - Ez is csapdahelyzet, de szerintem a VALÓDI csapdahelyzet az, hogy nincs lehetőségünk kilépni ebből a pénzügyi rendszerből, még ha akarnánk sem. Ugyanis hivatalosan nem használható semmilyen másfajta fizetőeszköz, mint a nemzetközi bankárkartell által kibocsátott magánpénz, melynek használata súlyos és kérlelhetetlen kamatterhet von maga után, ráadásul értéke folyamatosan inflálódik. Ha alternatív fizetőeszközt szeretnénk használni, az TÖRVÉNYTELEN!!! No ez az igazi csapdahelyzet...
Miért tekintesz a törvényekre mint valami örök érvényű, érinthetetlen dologra? Ki mondta, hogy a törvényeket, közöttük a pénzrendszerre vonatkozó törvényeket nem lehet megváltoztatni?
Az más kérdés, mekkora ellenállásba ütközne hogy úgy mondjam, bizonyos körök részéről. De attól még az elv igaz: kívánatos lenne a pénzrendszerre vonatkozó törvényeket a hatalmas többség érdekében megváltoztatni.
A kapitalizmus NEM kereszteny (nem katolikus) alapokon, hanem annak ellenere, romai örökseg reszekent alakult ki. Viszont a protestantizmust azonnal a kapitalizmus faltörö kosava, a kapitalizmus sajat udvari vallasava tettek.
"A kapitalizmus NEM kereszteny (nem katolikus) alapokon, hanem annak ellenere, romai örökseg reszekent alakult ki." - ez egy állítás, de semmilyen érvvel nem támasztottad alá. Én viszont érveltem amellett, hogy a kapitalizmus kialakulásához igenis szükség volt a keresztyénségre, ill. az abból származó fogalmakra, pl. individualizációra, racionalizációra, szekuralizációra, mint ellenhatásra, plusz még az előadásban vázolt három történelmi hibára.
Várom érveidet, hogy ezekre semmi szükség nem volt, bőven elegendő magyarázat a római örökség.
"Viszont a protestantizmust azonnal a kapitalizmus faltörö kosava, a kapitalizmus sajat udvari vallasava tettek".
1.) a kapitalizmusnak semmilyen udvari vallása nincs. Maga a kapitalizmus lép föl valláspotlékként.
2.) Mindig, minden korban vannak emberek, akik semmi mást nem csinálnak, mint "csak" kihasználják az előttük álló lehetőségeket. Minden forradalmi változásnak vannak inspirálói, és vannak haszonélvezői. A legkülönbözőbb változásoknak jelentkeznek haszonélvezői, de a legnagyobb tévedés ezeket visszavetítve döntő okozóknak feltüntetni.
Kálvin törvényi keretek közé szorította a kamatot (értsd: a katolikus állásponttal szemben vallásilag megengedhetőnek tartotta), emberek tömegei meg, megszabadulva az elkárhozás félelmétől, éltek a lehetőségekkel.
Vagyis a kapitalizmus faltörő kosa nem a protestantizmus, hanem az az embertípus, amelyik pénz utána vágya következtében alapeszmévé tette a haszonelvű gondolkodást. Mivel pedig ez a fajta vágy és gondolkodás kiirthatatlan az emberből, napjainkra pedig általánossá vált, nem marad más hátra, mint amit az előző hozzászólásomban írtam: az embertársa megkárosítására alkalma eszközt, a kamatot kell kivenni a kezéből.
Az persze más kérdés, hogy aki embertársa megkárosítására "pályázik", marad épp elég lehetőség a kezében. De az már nem a pénzrendszer hibája...
1) A kapitalizmus egyik legfontosabb fejlődési szakaszában összefonódott, összeolvadt a protestantizmussal. Sőt a protestantizmus mögé bújva azt használta saját kibontakoztatására. Mert a kamattilalom volt a kapitalizmus kibontakozásának (egyik) legfőbb akadálya. Ezt vitatni? (:
2) A kapitalizmus Nyugat-Európában jött létre. És miért nem jött létre más keresztény területeken (oda csak utólag vitték be Nyugatról)?? Pl. ortodox keresztény területeken? Vagy éppen indiai keresztények között?? Tehát nyilván volt valami helyi oka. És miért lobbant föl inkább protestáns területeken, sőt ott lett fellegvára: Anglia, Hollandia. Szerintem főleg a római múlt, előzmény lett meghatározó. A Peruzzi bankár-ház hivatkozott is a római folyamatosságra.
3) Mindezzel együtt nagyra becsülöm régóta "A KAPITALIZMUS NEM PIACGAZDASÁG" című összefoglalóját és vonatkozó munkásságát! Ajánlom is másoknak rendszeresen.
4) Magam régóta foglalkozom a kérdéssel (1986 óta). Erről a témáról első írásom a LIGET c. folyóiratban jelent meg 1993-ban (Gyilkos kamat), majd 1996-ban szintén a LIGET-ben (A kamat láthatatlan hálójában). Az azóta megszűnt György Lajos / Piros féle sajtószemlében és a szintén megszűnt 3. Part-ban.
Észrevételem szerint Síklaky is írásaim hatására foglalkozott később mégis a kérdéssel - aztán már lelkesen. Őrzöm a levelet, ami szerint még hárította a témát 1994-ben. - Mellesleg Kiss Károly "zöld" közgazdász nagyon támadott a kérdés fölvetése miatt. A téma neki (is) azóta piros posztó.
1995-nen engem "zöld köpönyegbe bújt Pázmány Péternek" nevezett, a kamat bírálata miatt. A kapitalizmus szerinte is összeolvadt a protestantizmussal, sőt az annak egyik arca. Csak ezért nevezett "ellenreformátornak". (: @@pallaborczi5152
@@carlkiszely9534 "a kamattilalom volt a kapitalizmus kibontakozásának (egyik) legfőbb akadálya. Ezt vitatni? (: "
Nem ezt vitatom! Mert ebben egyetértünk.
Az eredeti mondatod így hangzott: "A kapitalizmus NEM kereszteny (nem katolikus) alapokon, hanem annak ellenere, romai örökseg reszekent alakult ki." Ez a mondat viszont pontatlan, mert az akkori keresztyén tanítás messze nem merült ki a kamattilalomban. Ha így írtad volna: A kapitalizmus a római örökségen, és keresztyén alapokon, de a kamattilalom ellenére alakult ki - akkor egyetértenék veled.
És való igaz, a protestantizmus hatása messze nem elhanyagolható. Tehát teljességgel jogos a kérdésed: "A kapitalizmus Nyugat-Európában jött létre. És miért nem jött létre más keresztény területeken (oda csak utólag vitték be Nyugatról)?? Pl. ortodox keresztény területeken? Vagy éppen indiai keresztények között?? Tehát nyilván volt valami helyi oka."
A helyi okot én az előadásban említett pajzson lévő résben látom. Nagyjából 800 éve kezdődött az a folyamat, elsősorban a távolsági kereskedelem erősödése miatt, amelynek során a kamattilalom ellenére egyre többen és többen engedtek a pénz utáni vágyuknak, majd az egész átalakulás nagyjából 500 éve fölgyorsult, főként Kálvin megengedő kamatgyakorlata következtében.
Maga a reformáció is jórészt azért robbant ki, mert a reformátorok nem nézhették tétlenül a nép növekvő nyomorát. Valamikor az érett középkor vége felé eltörölték a mindenfelé működő helyi pénzeket, amely biztosította a viszonylag egyenletes, a kor színvonalán megfelelő élelmiszer ellátást. A helyi pénzek eltörlése mérhetetlen nyomort hozott, aztán rájött a pestis, éppen az egyre bővülő, távoli pontokat összekötő kereskedelem következtében. Megindul a bűnbakkeresés is az inkvizíció, az eretnek- és boszorkányüldözések formájában, mely nem egyszer máglyahalállal végződik; emiatt is beszélünk sötét középkorról.
Az írod, hogy "A kapitalizmus egyik legfontosabb fejlődési szakaszában összefonódott, összeolvadt a protestantizmussal. Sőt a protestantizmus mögé bújva azt használta saját kibontakoztatására." - az első mondat még megállja a helyét, a második viszont sántít. Nekem ez túl erős megfogalmazás. A kapitalizmus nem egy entitás, hogy elbújjon valami mögé.
Sokkal helyesebbnek érzem azt, amit a másik hozzászólásomban írtam. Ide másolom: "Minden forradalmi változásnak vannak inspirálói, és vannak haszonélvezői. A legkülönbözőbb változásoknak jelentkeznek haszonélvezői, de a legnagyobb tévedés ezeket visszavetítve döntő okozóknak feltüntetni" - egész konkrétan: a protestantizmus nem okozója a kapitalizmusnak. hanem csak lehetővé tette a kialakulását, pl azzal, hogy Kálvin megengedő kamatgyakorlata "csupán" felszabadította a keresztyén lelkiismeretet az egyházi tekintély alól. Utólag már tudjuk, hogy túl sokan és túl kegyetlenül éltek is a pénzszerzési lehetőségekkel, s mára már teljességgel elfogadott a haszonelvű gondolkodás.
A 4. pontban írtak alapján nem is kissé csodálkozom, hogy a ménkűbe nem találkoztam az írásaiddal. Féléveken át szinte mást sem csináltam. mint túrtam a netet és bújtam a könyvtárakat. Most a MATARKA-ban megtaláltam a cikk címét, de magát a cikket nem. Teljes jogú hozzáférésem van az Arcanum adatbázisához, de abban sem találtam.
Kedves Pal, kar hogy parbaj-szerüen kezeli. (: Lenyegeben egyetertünk. Igazabol eszmet cserelünk a RESZLETEKRÖL, MOZZANATOKROL.
Ertem protestans erzekenyseget. Es az is vilagos, hogy a mai protestans hivö egyenileg vagy kisközössegileg artatlan ebben a kerdesben. Ahogy a katolikus is, pl. az inkvizicio vonatkozasaban. De teljesen nyilvanvalo es aligha vitathato, hogy minden gyarlosaga ellenere a katolikus kamattilalom eredmenyesen akadalyozta meg a kapitalizmus eluralkodasat.
Ezert kellett a kapitalizmusnak olyan keresztenyseg, ami megtagadja a kereszteny kamattilalmat.
Bar Luther maga sulyos szavakkal söt megsemmisitöen itelte el a kamatot, utodai hagytak a protestantizmust a kapitalizmus sajat keresztenysegeve formalni a kamattilalom megtagadasaval.
A csirazo kapitalizmus, korabban az eretnekmozgalmakat probalta erre a celra hasznalni (a katar albigensek Del-Franciaorszaga pl. uzsoras-paradicsom volt).
De ne ertsen felre: a reformerek öszinte szandekat nem vitatom.
A kapitalista erdekek mindig azonnal raröpültek minden öszinte egyhazkritikara (ahogy a hatalmi erdekek minden forradalomra), hogy elerjek a katolikus kamattilalom föloldasat, illetve a jol-rosszul, de meg mindig eredmenyesen kamattilto egyhaz meggyöngiteseteset - eppen a meeg mindig hatekony kamattilalma miatt. Ez jol vegigkövethetö.
Üdvözlettel es elismeressel - Karoly @@pallaborczi5152
@@carlkiszely9534 Megszereztem (A gyilkos kamat). Elolvastam. Gratula!
(Talán több mint jellemző, hogy bizonyos szavak (daganat, szélmalomharc) szó szerint előfordulnak az én írásaimban is - anélkül, hogy ismertem volna a Tiédet).
És nagyon nagy kár s talán kortünet is, hogy nemhogy ezen írás alapján tömegek ismernék pénzrendszerünk valódi arcát, hanem a raktárból kellett előhozatnom a könyvtárban.
Még egyszer gratula.
mindenhez 2 fėl kell. Ha nem lennének ilyenek az emberek, (az emberi psziché+viselkedés), nem itt tartanánk. Vagyis: tegyen meg mindenki a maga ter.én amit lehet, de nem kell garantáltnak venni a változást. Ennyi....
19:33 - Nagyon fontos a törvény szövegezése, és ebből fakadóan az, hogy kinek szól. Tekintettel arra hogy ez a zsidóknak szóló törvény, a "te atyádfia" azt jelenti, hogy csak Dávid fiaira vonatkozik, tehát csak tőlük ne vegyenek kamatot vagy uzsorát. Ez egyáltalán nem egyetemes törvény, ez csak a zsidókra vonatkozik, ne értsük félre azt, hogy egy könyvbe lett kötve Jézus tanításaival. Tőlünk ugyanúgy lehet kamatot szedni. Más kérdés, hogy mi, Jézus hívők is szemrebbenés nélkül szedünk egymástól kamatot...
Fundamentalista ízű, betű szerinti értelmezésed („a te atyádfia" csak Dávid fiaira vonatkozik) helyett megpróbálom tágabban értelmezni a történetet, azt képzelvén, hogy pontokba szedve kellően tömör s mégis érthető lesz.
Kezdjük az elején: a nagyon őskori embernél is régebbi pillanatra ugorjunk vissza:
1.) Félni _fél_ mindenféle élőlény, tehát az ember is, amikor egy konkrét veszedelemmel szembekerül - a félelem egy mechanizmus, amely segíti a veszedelemmel szemben való helytállásra.
2.) Egzisztencialista tétel, hogy az ember az egyetlen élőlényfajta, amelyik tudja, hogy meg fog halni. A Biblia ezt úgy fejezi ki, hogy az ember evett a tudás fájának gyümölcséből.
3.) Ebből a kettőből egyenesen következik a félelem tudata is, amely által tudatossá válnak a külső fenyegetések: életveszedelmek, természeti erők, balesetek, katasztrófák. És a legfontosabb: a közösségben élő ember tapasztalata, hogy a másik ember tudja bennem a legnagyobb félelmet okozni, mert pl. agyonüt, pusztán csak azért, mert nekem valamiből több van, mint neki.
4.) Az ember tudatossá válásából származnak tehát a félelmi, gyűlölködési és erőszakgörcsök, (Bibó), amelynek valamilyen módon való feloldása mind a politikum, mind a vallás legfőbb, legvégső indítékai között szerepel.
5.) A gyűlölködés legsúlyosabb formája a hétszeres vérbosszú, amelyet a Biblia is említ: "Ha hétszeres a bosszú Kainért, hetvenhétszeres az Lámekhért." (1Móz 4,24)
6.) Törzsi viszonyok között ez a gyakorlat sokszor a vétkes teljes családjának vagy törzsének kiirtásához vezetett.
7.) Ezért már Hammurapi törvényei között szerepel a „szemet szemért, fogat fogért, életet az életért” elv, hogy féken tartsák a hétszeres vérbosszút. Mózes könyveinek mezopotámiai befolyását egyesek tagadják, de akár hogy is van, a mózesi törvények között is így szerepel: legföljebb az arányos bosszú a megengedett.
8.) Mire Jézus korához érünk, a hétszeres vérbosszú többé-kevésbé már a múlté. Megfigyelhető tehát ez emberek közötti erőszak lassú csökkenése.
9.) A Tízparancsolat minden sora a tiltás, hogy mit NE tégy, ezzel szemben a Hegyi Beszéd vége felé ezt olvassuk: „Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal.” (Mt 7,12)
10.) A keresztyénség megjelenésével tehát szintet lép az erőszak csökkentésére tett történelmi folyamat. Szörnyű kanyarokkal ugyan, de mégis csak elértünk valamit, mert az a szabadságjogokon alapuló demokrácia, amelyben ma élünk, nem más mint „az egyetlen reális és tartósan eredményes társadalomszervezési lecsapódása a keresztény erőszakmentesség programjának” (Bibó), ahol is lényegében megszabadultunk a felsőség és a másik ember erőszakától való állandó félelemtől, másik oldalról pedig még a politikai hatalom birtokosai is erőszakos halál és vesztőhely nélkül tudják átadni helyüket olyanoknak, akik erre az adott pillanatban alkalmasabbaknak látszanak., A harmadik oldal pedig, hogy a hétszeres vérbosszútól eljutottunk az önbíráskodás tilalmáig.
Pestiesen szólva azért ez nem semmi teljesítmény...
11.) Sőt, a keresztyénség megjelenésével nem csak a szeretet helyeztetik a középpontba, hanem kiköpött zsidók, Péter és Pál apostol harcolnak azért, hogy az evangélium, az örömhír ne csak a zsidóknak, hanem a pogányoknak is hirdettessék. „Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban”, hogy csak egy példát hozzak Pál levelei közül. „Isten előtt minden ember egyenlő” - erősíttetik meg a reformátorok által, amely polgári változatban a törvény előtti egyenlőséghez vezet. Vagyis „a te atyádfia" jelentése kitágul, és először hittestvért, vagy még tágabban embertársat jelent.
A te állításod szerint a mózesi kamattilalom „egyáltalán nem egyetemes törvény”. Ellenkezőleg! Mert a föntiekből semmi más nem következhet, mint hogy mózesi a kamattilalmat is egyetemessé kell tágítanunk: „Ne végy kamatot a te embertársadtól…”
Az más kérdés, hogy ezt az elvet a mai, az ókorinál sokszorosan bonyolultabb pénzrendszerben alkalmazva szinte biztosan gazdasági összeomlást okoznánk, ezért kifinomultabb megoldás kell. Az pedig nem más, mint ami az előadásban is elhangzott. A szelíd pénzre alapozott rendszerben, a valódi piacgazdaságban nem a pénz uralkodik, hanem a termeléshez igazítják a piacon forgó pénz mennyiségét. A kamat hozta negatívumok lassanként eltűnnek, eltűnhetnek, a tőkekoncentráció előnyei viszont megmaradnak.
33:25 - Nem! Ez hatalmas tévedés! Nem a kereszténység a hibás, ezt nagyon fontos megérteni. Sokan összekeverik (szinte mindenki?) a kereszténységet a rom. kat-tal és a protestantizmussal. Kereszténység újszövetségi szellemiségen vagyis Jézus tanításain alapul ("Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!"). Rom. kat. és protestantizmus JÚDEO-keresztény szellemiségű, vagyis ószövetségi alapokon nyugszik, ha jól emlékszem a khalkedóni zsinat (451) óta azonos ihletettségűnek számít az ó és Újszövetség (tudod, szedjél kamatot a nem-zsidótól és vágd falhoz a csecsemőit, ha érdeked úgy hozza stb.), komoly övön aluli ütés volt ez minden igaz kereszténynek. Ez a szellemiség aztán teljesen eluralta a "fejlett nyugatot". Ezek után senki se csodálkozzon azon a vérontáson, ami a keresztes háborúk során zajlott "Krisztus zászlaja alatt", vagy az eretnek (ők voltak az IGAZI keresztények, katharok, bogumilok, husziták...) üldözések során, az Amerikák meghódítása során stb. stb. stb...
Menjünk sorba!
1.) Szerinted hatalmas tévedés az előadásbeli állításom ("ha nincs keresztyénség, nincs kapitalizmus"). Ezt lehet tagadni, de érvelésedben van egy hatalmas bibi. A tagadásod után következő okfejtéssel eljutsz a keresztyénségnek fölróható összes bűnig, csak épp arra nem adsz választ, hogy az emberiség történetében miért Európában, miért csak Európában alakult ki a kapitalizmus, lévén hogy gonosz, erőszakos, hatalommániás, pénzéhes emberek MINDENHOL voltak, vannak és lesznek. Várom válaszod.
2. "szedjél kamatot a nem-zsidótól és vágd falhoz a csecsemőit, ha érdeked úgy hozza stb." Felelősen gondolkodó ember ilyet nem ír le, s még kocsmában sem hangoztat, rémségesen veszedelmes mivolta miatt. Ti. ha a tömegek számára nehezedik az élet (éppen efelé haladunk), akkor te "csak" kimondod, tízen együtt már az öklüket rázzák, százan már kimennek az utcára zsidót keresve, hogy megöljék, több ezren pedig már meg is teszik. A legszomorúbb az egész folyamatban, hogy a kiindulási pont hamis, de ez elhangzott az előadásban. Nem figyeltél? (lásd: 45:50)
3.) Ha számodra az Ószövetség szellemisége egyenlő az előző pont elején olvasható idézettel, akkor legyél szíves elolvasni A hit magánügy? c., nem túl hosszú cikket:
medit.lutheran.hu/files/lelkipasztor_2020_08_09.pdf#page=56
Pontosan arról (is) szól, hogy miért is tartozik szervesen egybe az Ó- és Újszövetség.
4.) Lehet egy kalap alá venni a katolikusokat és a protestánsokat, és azt állítani, hogy az eretnekek az IGAZ keresztyének, de ez több mint pontatlan. Jó sokáig a protestánsokat is eretnekséggel vádolták és üldözték őket, gályarabság és társai. Ez nem zavarja gondolatmenetedet?
5.) Lehet azt állítani, hogy keresztyénség összes bűnéért az Ószövetség szellemisége és annak népe a felelős, csak épp hatalmas tévedés. Vagy inkább hajmeresztő baromság. Nem is értem, hogy miként lehet a "Krisztus zászlaja alatt", vagyis a keresztyénség nevében elkövetett bűnöket a zsidók nyakába varrni.
Sokkal egyszerűbb magyarázat is van.
Röviden: mindazok, akik ezeket szörnyűségeket elkövették, csak elhitették magukkal és világgal, hogy keresztyének, de valójában nem voltak azok. A felületes szemlélő pedig a mai napig a keresztyénség nyakába varrja ezen külsődleges keresztyének összes bűnét.
Hosszabban: Vlagyimir Szolovjov, 19. sz-i orosz vallásbölcselő arról beszél, hogy Krisztust kétféleképp lehet elfogadni: belsőleg és külsőleg is. A belsőleg való elfogadás a lelki újjászületés („szükség néktek újonnan születnetek”; Jn 3,7), vagyis az ember megérzi magában egy másik, az igaz élet pozitív forrását, ezért önként alárendeli önnön testi és emberi életét, s ezáltal belsőleg egyesül Krisztussal mint ennek az új lelki életnek a megalapozójával, az új, lelki ország fejével.
Ezzel szemben a külsődleges keresztyének azok, akik Jézust csak az emberek megmentését, üdvözülését szolgáló csodás megtestesülésnek tekintik, illetve az Ő parancsolatait szó szerint, betű szerint, külső, kötelező törvényként fogadják meg. Ez a fajta, lelki újjászületést nélkülöző hozzáállás másodpercek alatt erkölcsi magaslatra helyezi önmagát (felsőbbrendűségi tudat), ezért szükségét érzi és jogot formál a világ feletti uralomra (vallási hatalomvágy), hogy tökéletessé tegye azt. Mivel pedig a gonoszságban fetrengő világ önként nem adja meg magát az Isten fiainak, ezért erőszakkal is meg kell hódítani azt. A külsődleges keresztyének mindenkor a kor szokásainak „megfelelően” bántak el az engedetlenekkel és az eretnekekkel.
Egyébként ma is vannak külsődleges keresztyének, csak megszelídültek. A fundamentalisták és fanatikusok nagy része ide tartozik, csak átestek a ló másik oldalára. Hátat fordítanak a világ összes személyes és nem személyes bajának, mert ő szerintük a legfőbb parancsolat a "tegyetek tanítvánnyá minden népeket" (Mt 28,19), vagyis „nekünk hirdetni kell az igét”, aki pedig nem ezt teszi, az rossz keresztyén.
Számomra a külsődleges keresztyének léte bőven elegendő magyarázat (de nem mentség!) a keresztyénség nevében elkövetett valamennyi bűnre, vagyis a külsődleges keresztyének felelősek a keresztyénség árnyoldaláért, beleértve a kapitalizmus kialakulását is. A Krisztust belsőleg elfogadók pedig mindig minden korban csendesen teszik a dolgukat, többnyire némán eltűrve a másik "csoport" miatt rájuk is szórt vádakat. Ha pedig mégis fölemelik hangjukat, nagyon könnyen rájuk sütik, hogy eretnekek. Ha pedig nem emelik föl, akkor láthatatlanok.
Következésképp hogy ki tartozik a belsődleges vagy a külsődleges részhez, veled ellentétben én nem merem kijelenteni, hogy ki az "IGAZI" keresztyén. Sem a múltra nézve, sem a jelenben.
Bocs, de ez a link www.lutherkiado.hu/images/pdf/LP/2020/LP_202008-09.pdf#page=56 nem mukodik.
@@bhaaz Bocsánat, a disznófülűek titokban megváltoztatták :-) Javítottam, itt a működő
medit.lutheran.hu/files/lelkipasztor_2020_08_09.pdf#page=56
És a pémzügyi rendszert ki alkotta? Egy óvodás szintű előadás. Sok butaság hangzott itt el.
Mielőtt a föltett kérdésre válaszolnék, legyen szabad megjegyeznem, hogy érvek helyett csupán csak óvodás szintet emlegetni, és szintén érvek, vagy inkább konkrétumok nélkül csak úgy, nagy általánosságban állítani, hogy "sok butaság hangzott itt el", mi más lenne, mint értelmetlen és terméketlen, vagyis semmire sem jó _minősítés_. Bármilyen vita esetén önmagában csak minősíteni a másikat, stílszerűen szólva: óvodás szintű butaság… :-)
Másként fogalmazva: érveket kérek szépen! Meg tényeket! Hogy hol és mikor beszéltem butaságokat? Vagy még inkább: halljuk az én butaságaim cáfolatát a te okosságaid révén!
Ami pedig a kérdést illeti, a pénzügy rendszer nem egy alkotás olyan értelemben, hogy hozzá köthető lenne egy emberhez, mint pl. egy művészeti "termék", vagy egy tudományos felismerés esetén. Évszázadok, vagy inkább évezredek alatt alakult ki, sok kitérővel és kanyarral, sőt le s fel hullámzással. Pl. nagyjából ezer éve, a több évszázadon át tartó, arab reneszánsznak is nevezett korszakban sokszorosan fejlettebb pénzrendszer volt, mint akár csak ötszáz évvel később, Európában.
Sokkal célra vezetőbb úgy föltenni a kérdést, hogy mi indikálja a létét? Nagyon egyszerű a válasz. Maga a munkamegosztás.
Az ember, lévén, hogy nem pusztán biológiai lény, hanem értelme is van, nagyon hamar rájött az együttműködés előnyére. „Az emberi kultúra akkor kezdődött, amikor a csimpánz típusú viselkedés eljutott az összehangolt, együtt cselekvő, csoportos viselkedésig.” (Csányi Vilmos) Az említett arab reneszánsz végén élt egy elfeledett tudós, Ibn Khaldún, aki a XIV. század második felében így írt:
„Egyvalaki képtelen önmagában előállítani azt a búzamennyiséget, amely táplálékához szükséges. Ha azonban ezt előállítandó, összeállnak hatan vagy tízen - van köztük kovács és asztalos, aki a szerszámokat készíti, van, aki a barmokat gondozza, más a földet szántja, ismét más learatja a kalászt és elvégzi az összes többi mezőgazdasági munkálatot -, ha ezek felosztják maguk között mindezeket a munkafolyamatokat, egyesítik erejüket, s munkájuk révén megtermelnek egy élelemmennyiséget, akkor az náluk sokkalta több ember számára elegendő lesz. A közösen végzett munkatermékek (mindig) meghaladják a termelők követelményeit és szükségleteit.
Ha egy kisebb vagy nagyobb város lakói megosztják a munkát szükségleteik és követelményeik mértéke szerint, akkor igen csekély munka elegendőnek fog bizonyulni. Az összes többi munka(erő) meghaladja a szükségleteket, s ezt a fényűző életmódra és szokásokra fogják felhasználni, s arra, amire más városok lakóinak van szükségük. Ők pedig importálni fognak tőlük akár csere formájában, akár értéke szerint (megfizetve). Ennek révén bizonyos gazdagság jut osztályrészükül.”
Sőt, azt is állítja Ibn Khaldún, hogy minél nagyobb az együttműködő közösség, annál kifinomultabb a munkamegosztás és annál nagyobb az általános jólét.
Mivel éppen az ember értelmes-praktikus mivolta miatt általában elmondható, hogy a munkamegosztás fejlődésének van egy természetes összetevője, ezért kijelenthető, hogy minél inkább fejlett a munkamegosztás, annál inkább szükség van a pénzre, mint csereeszközre. A munkamegosztás fejlődése tehát magával hozza a pénz egyre gyakoribb használatát, és magának a pénzrendszernek a kialakulását. És természetesen éppen a munkamegosztás révén jön létre a pl. maga a kereskedelem, majd az a réteg, amely kiszolgálja a gazdálkodó közösség általános igényét a pénz használatára.
A mai pénzrendszer tehát az emberiség évszázadok alatt kialakult közös alkotása, amelynek során a lűdiaiak által kitalált, államilag hitelesített fémpénzből kiindulva a sokáig megkövetelt aranyfedezeten át eljutottunk a mai papír (celluliod) pénzig, ahol is a pénznek kézzel fogható fedezete nincs, a fedezet kizárólag a mögötte álló értékteremtő munka és a közbizalom. Eladáskor vagy munkabérként elfogadom, mert fizetni tudok vele. Ennyi.
Nincs bizonyítékom rá, de a kérdés mögött azt a föltevést sejtem, hogy hát persze, a zsidók „alkották” a pénzrendszert, tehát a pénzrendszerből származó összes hibáért ők felelősek.
A valóság ezzel föltevéssel szemben a következő: minden korban a legkülönbözőbb változásoknak vannak és jelentkeznek haszonélvezői, jelentkeznek olyanok, akik „csak” kihasználják a lehetőségeket, de a legnagyobb tévedés ezeket visszavetítve döntő okozóknak feltüntetni. Következésképp merő ostobaságnak tartom azt a föltételezést, hogy ezek az emberek előre bármiféle eszmét, vagy ideológiát alkottak volna, aminek a mentén aztán évszázadokon át aszerint cselekednének. Ha már elvet keresünk, akkor maximum mindenkor az én jól járjak, a nekem jó legyen, az én hasznom meglegyen pillanatnyi elv mentén jártak el. A nagykereskedő kőgazdaggá válik, miközben annak az árunak az előállítója, amivel kereskedik, majd éhen hal: ez nem eszme és nem ideológia mentén alakul ki, hanem csupán egy erkölcstelen gyakorlat. Megteszi, mert megteheti. Ilyen az ember...
A pénzrendszerrel kapcsolatban is ugyanez a helyzet. A bankár mindenkinél gazdagabb lesz, mert megteheti. Ilyen az ember…
Ugyanakkor a munkamegosztás miatt a pénzrendszerre szükségünk van. Értsd: posztmodern társadalmunkban pénz nélkül nem tudunk létezni, vagyis valójában mindannyian működtetjük a rendszert!
Még egyszer mondom: mindannyian működtetjük. A kispénzű ember kissé, a nagypénzű ember nagymértékben működteti azt a hálózatot, aminek az előnyét mindenki élvezi szeretné, a hátrányaival meg nem vagyunk hajlandók szembe nézni.
Tehát teljességgel logikai, érvelési hiba kizárólag az elitet, a nagy pénzű embereket, pláne a zsidókat hibáztatni. Mindenki csak kihasználja - csupán a saját, önző (!) boldogulása érdekében - az általa észrevett lehetőségeket.
Elhangzott az előadásban: „Ki merem jelenteni, hogy nem a zsidókkal, a gazdagokkal vagy a világelittel, hanem a pénzügyi rendszerrel van baj, amely lehetővé teszi, hogy emberek, érdekcsoportok úgy hatalmaskodjanak embertársaik fölött, ahogyan teszik.”
Aki ezt az alapigazságot nem látja be, és felelőst keres pl. „a pénzügyi rendszert ki alkotta” kérdés örve alatt, az még nem érti az előadásban elhangzottakat.
Végezetül megismétlem: ha a föntiek és az előadásban elhangzottak butaságok, akkor várom a butaságaim cáfolatát a te okosságaid által.