Pogátsa Zoltán: Fenntatható gazdaság vagy társadalmi összeomlás „A valóság nem ellenség” konferencia
Vložit
- čas přidán 25. 11. 2023
- Az éghajlatváltozás a tények és érdekek ütközéspontjában
A Pannon Egyetem Humántudományi Kar Társadalomtudományi Intézete az „Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium” (RRF-2.3.1-21-2022-00014) elnevezésű projekt „A klímaváltozás társadalmi vonatkozásainak kutatása” elnevezésű alprojektjének keretében konferenciát szervez „A valóság nem ellenség” címmel.
Az éghajlatváltozás megkerülhetetlen tényeket felmutató természeti-, és ugyanúgy megkerülhetetlenül emberarcú társadalmi valóság. Nincs alkalmazkodás, nem lehetséges semmiféle fenntartható jövőkép a tényszerű valósággal való őszinte szembenézés nélkül. Téveszmék, illúziók, félrevezetések talaján az alternatív-valóságok ködképei válnak uralkodóvá, amelyek vagy hibás egyéni és társadalmi döntésekhez, vagy - ami még rosszabb - nem döntésekhez, nem cselekvéshez vezetnek. Konferenciánk célja a tisztánlátás hangsúlyozása és erősítése, felhívni a figyelmet az üres reménykeltés veszélyére, hogy megmutassuk: a józan észt, a realitást központba állító szemléletmód az egyetlen lehetséges út - a valóság nem ellenség.
klimavaltozas.org/index.php/f... - Věda a technologie
A valóság nem ellenség csak nagyon szomorú
A műtrágya alapú termelés nem az egyedüli termesztési mód, ennek voltak, vannak alternatívái. Ez önmagában még nem egy feloldhatatlan probléma.
ennyi embert élelmezni mütrágya nélkül teljesen illuzórikus elképzelés, szerintem
Gyerekek azt én is látom ,hogy nem működik a biciklim,de könyörgöm megoldásról beszéljetek ehhez kell a tudás ami nekem nincs. de tőletek elvárom. A panaszkodásra nincs szükségem.
új pénzrendszer és tudatosodas..Drábik előadását hallgasd meg a VNTV-en..ő ad egy tippet hogy lehetne "fehér penzt" bevezetni..
Biciklivel csak a csórók járnak, mint Hollandiában ott már benzinre sincs pénzük
követelni kell a hatalomtól, h legyen jobb fej
De egyébként nem mindegy, h miért nem működik a biciklid: mert egy tüske kiszúrta a kerekét (ld. a buta/csúnya kapitalisták kitalálták 400 éve, h növekedjünk), vagy mert a kultúrádban nem éri meg tartós gumikat gyártani (ld. a fogyasztás szinten tartása/növelése szavatolja a piaci rendszer alapvető stabilitását)?
8 milliárd éhező, társadalmi egyenlőtlenség=Lásd történelem könyvek.
Technika nélkül ha szerencsénk van, akkor vissza süllyedünk a viktóriánus korba. Gőzgép. stb. Max telefon lesz a helyi postán pl..
De semmi populáris elektrotechnika. Nem lesz elektromos hálózat. Mondjuk ez egy jövőkép.
Bár ha a termő földek tönkre mennek, akkor még ez se. Akkor sötét középkor. Telefon helyett posta galamb XD
A valóságot úgy alakítottuk, hogy kihaljunk. A sok okostojás a szájkaratéval, csak a koporsónkat csinosítja.
sok okostojas a politikaban van es a lathatatlan global elitben, ezek viszont hallgatnak.
a végén "ehhez persze sokkal kevesebb emberre lenne szükség" ez a big reset, csak kérdés, hogy pusztítják majd el az emberiség felét?
A folyókból, partokról óceánokba kerülő műanyagszennyezés 81%-áért Ázsia felel. Azon belül 36%-al a Fülöp-szigetek vezet, nem pedig India (13%) vagy a Kínai Népköztársaság (7%). Azaz, ez elsősorban nem műanyag, hanem a hulladékgazdálkodás nem megfelelő volta vagy egész egyszerűen hiánya felel.
A nemnövekedés járható út (persze kényszerpálya). Mondok egy személyes példát. Húsz éve leadtam a személygépkocsim rendszámtábláját. Azóta, naponta bringázom. Összekötöttem a kellemest a hasznossal. Nem bántam meg.
A szigmoid növekedés követhető példa.
Ha kitör az atomháború, jön a nukleáris tél és az emberek száma is drasztikusan csökkenni fog. Jó megoldás.
A kapitalizmus előtt is volt folyamatos növekedési kényszer, szóval ez így szimplán nem igaz, hogy a növekedés kényszerét a kapitalizmus hozta el - csak akkor nem vállalatok meg cégek akartak növekedni, hanem nemzetállamok, meg nemesi birtokok, meg korábban birodalmak, meg még korábban törzsek, még korábban meg ősember-hordák.
Egy középkori nemes is folyton azon munkálkodott, hogy növelje a birtokait, a bevételeit, a hatalmát, a seregét, a befolyását.
Ha egy ókori birodalom kinőtte az életterét, elkezdett meghódítani más területeket és népeket, mert növekedni akart.
Ha egy ősember-horda kinőtte az életterét, akkor ő is újabb területre vándorolt, hogy még tovább növekedhessen, akár egy másik horda rovására is.
Ha igaz lenne ez a felvetés, hogy az emberbe nincs belekódolva a növekedési kényszer, akkor ezek soha meg sem történtek volna, a történelem bármelyik pontján bármelyik növekedési és fejlettségi szinten megállhatott volna.
De nem állt meg.
Ez elég egyértelműen azt igazolja, hogy a növekedési(terjedési) kényszer bizony belénk van kódolva, mint egyébként minden más élőlénybe is, az egysejtű szemesostorosoktól kezdve a medveállatkákon, a gombákon, a növényeken, a hangyákon, a gilisztákon, a csirkéken, zebrákon, oroszlánokon át egészen az emberig.
Egyetértek, nem a kapitalizmus hozta el, de felerősítette, és az általunk is ismert történelemben azért arra még soha sem volt példa, hogy a világ kapitalistái egyesültek volna.
még egy gondolat kiegészítésképpen, hogy nem az emberek akarnak növekedni, hanem bizonyos emberek. 🤔
@@oromduloÉs a bizonyos emberekből egyre több van.Mert ugye az eszes győz és megtorpan nem tobzodik diadalban.Mondta egyszer Lao-ce.
Igen, azt a poharat úgy hívják, hogy csőpohár. 🙃
Zoltán a könyvboritó fedlapjain sokkal jobban és fittebben néz ki. Lehetne hogy sportoljon vagy kondiba járjon? Ha nincs elhízva, akkor a fogyasztói kapitalizmus kritikája is sokkal hitelesebb!
Pogátsánál az a baj, hogy az okosságokat és az ideológiai zagyvaságokat keveri... Igen, a materiális növekedés fenntarthatatlan, de sajnos, az égett be a kultúránkban, hogy máról holnapra jobban akarunk élni, anyagi értelemben is. Az egy kívánatos cél, de messze nem igazság, hogy az emberek ezt máshogy gondolnák.
A kapitalizmus pedig az a társadalmi rendszer, mely felváltotta a feadalizmust - alapelve a magántulajdonra és a piaci versenyre épül. A feudalizmusban is volt növekedés - ezért háborúztak egymással, ott is szedtek kamatot.
Arról kellene beszélni, hogy az emberek vagy tényleg önként lemondanak az anyagi jólétről a mentális jól-lét érdekében, vagy jó esetben jegyrendszerben majd megkapják a fejadagjukat, rosszabb esetben pedig összeomik a mai társadalom, s fene sem tudja, mi nő majd a helyén.
Ugyancsak ideológiai katvyasz a "klímaigazságosság" - mert attól, ha "igazságot" szolgáltatsz, még nem javul a klíma helyzete. Helyette "méltányosságról" kellene beszélni - a méltámyosság pedig azt jelenti, hogy a változásokban a legrosszabb helyzetben lévők helyzete az javuljon is.
Hol van piaci verseny? Monopol helyzetben lévő pár cég uralja világgazdaságot.
@@endregyenese6937 Úgy tűnik, ezek az izmusok már csak ilyenek - sosem azok, aminek mondják magukat :-)
rengeteg szótévesztés,teljes zavarodottság
Az emberi hülyeség és mó 9:01 hóság lehet exponenciális! A többi stimmel
17:00 ez így van!
1. Nem lesz tízmilliárd ember, ez az elmélet már megdőlt. Beszél erről Bogár professzor úr is! Szent Máté sziget! Olvasson utána, aki nem ismeri a történetet!
2. Hús. Alapvető szükséglet, és igen, minden nap. Gyerekkoromban is ettünk minden nap húst, pedig az a hatvanas-hetvenes években volt. Tessenek szívesek lejönni az emeletekről és belakni az országot! Jelen pillanatban ugyanis a magyarság nem lakja be a Kárpát haza maradék részét se! Tessék szíves lenni vidéken élni, portát vinni, állatot tartani, veteményes kertet művelni, gyümölcsösben gazdálkodni s akkor nem lesz baj.
3. Nekünk nem kell részt venni a világgazdaság lepusztulásában és az abból következő nyomorban sem! Be kell zárkóznunk, ahogy Japán is bezárkózott a második nagy háború után, megszervezte magát és a hetvenes években nyitott, majd megette a világot. Mi is be tudunk zárkózni, ha akarunk. És nem kell nyitni azzal a szándékal, hogy mi legyünk a janik.Tanuljunk meg túlélni a hazánkban, mert lehetséges. Hozzá kell csatolni Erdélyt s a Felvidéket, a Délvidéket, a színmagyar részeket. Nem poltikai értelemben, hanem szemléletben.
4. Az értelmetlen, l'art pour l'art növekedés alapvetően idegen a magyar néplélektől. A magyar gazdatudatú nép, márpedig a gazda soha nem a kifosztásban, hanem a takarékoskodásban érdekelt. Ezért volt el tulajdonképpen vígan a nemzetünk a Kádár rendszerben, a sokat emlegetett gulyáskommunizmusban. Mert a rendszer meghagyta a magyarnak a gazdatudat megélhetőségét, sőt, még rá is segített azáltal, hogy rengeteg lógást, lopást elnézett. Ma ott a baj, azért érzi magát kutyaszorítóban a magyar, mert minden kiskaput bezártak, az átlag magyar tőkéje viszont épp a kiskapukban volt fellelhető.
Akkumulátorgyáros vízzel locsolni a növényeket?😂😂
A magyar paraszt nyáron kvázi vegetáriánus volt. A hús döntő részét télen ette. A napi húsfogyasztás egyértelműen a fogyasztói világ gazdasági hozománya. Húsnál sokkal lényegesebb lenne a minőség és nem a mennyiség. Heti 1-2 alkalommal legeltetett, szabadon tartott állat húsa sokkal többet ér, mint a mindennapi tömegtermelésből származó élelmiszeripari hulladék.
A Kínai Népköztársaságban a tömegtermelést már ilyen horror szintre sikerült emelni:
czcams.com/video/8iw7LXmCwCE/video.htmlsi=KTtyWkWplF1bbuuN
Ha valami totálisan illuzórikus, és erősen ideológiai szemléletű, az a te hozzászólásod.Nem hülyeség, de nincs a jövőbeni kivitelezhetőségének valóság alapja.
Vidéken élek, portát viszek, állatot tartok, veteményes kertet művelek, gyümölcsösben tevékenykedek és baj van. Mert telek adót fizetek (100000 ft), a takarmány ára magas, a paprika, paradicsom levéltetves, a barackot a poloska szívja, én meg a fogamat. Baj van. A "Bogár" nem megoldás, csak csapás.
@@user-vk1ch4el1f nehézség mindig mindenütt van. Ha nem lenne, azt jelentené, hogy meghaltunk. A növényeket bizony permetezni kell, anélkül csak mese a termesztés! Vannak bio permetszerek, tej, csalán, stb.