Egy csodálatos előadó csodálatos előadása! Az AtomCsill egy újabb nagyszerű videója, ahogy eddig, most közérthető módon. Öveges professzor úr, Dr Sas Elemér után, végre újra közel kerülhet bárki a fizikához! Csak így tovább, köszönöm!
Kedves Ágnes! Nem lenne helyesebb a különböző színű fények kapcsán a színt a hullámhossz helyett a frekvenciához kapcsolni? Én úgy emlékszem, hogy a foton energiáját a frekvencia alapján állapítjuk meg, és a szem receptorai a foton energiája szerint adnak színérzetet. Állandó terjedési sebességgel a frekvencia és a hullámhossz egymásba átszámítható, de ahogy hallhattuk is, sűrűbb optikai közegbe hatolva a fény sebessége, ebből következően a hullámhossza is csökken, a frekvenciája azonban nem, a fény színét pedig mindeközben nem látjuk megváltozni.
Igaza van, elméletileg ez lenne a helyes. A frekvencia állandó, a hullámhossz függ a közegtől. A szín pedig változatlan. Sajnos a gyakorlatban a színek hullámhosszal történő azonosítása terjedt el. Ez a legtöbb esetben nem okoz gondot, mert a levegőben terjedő fénnyel dolgozunk (még ha a kísérlet következő szakaszában vízbe vagy üvegbe vezetjük is be a fényt), a levegő törésmutatója pedig alig tér el a vákuumétól, így a hiba nagyon kicsi. Ez a szóhasználat az optika alkalmazói körében is meggyökeresedett. A 600 nm-es fényről mindenki tudja, hogy vörös, míg az 500 THz frekvenciájú sugárzásról ezt kevesen tudják megmondani. Így hát belátható ideig marad a szokásos pongyola szóhasználat. dgy
@@elteatomcsill8013 Köszönöm, örülök, hogy nem éltem eddig tévedésben. Szerintem sosem késő elkezdeni egy lassú változtatást a szóhasználatban, ha azt a józan ész is alátámasztja. Az SI mértékegységei sem diadalmaskodtak egy csapásra, a bináris prefixumok helyes használata is még csak most terjed, pedig már régi előírás, a műholdak és műbolygók keverése is eltűnt lassan, a fényévről is megtanulták az emberek, hogy az micsoda, egyszer talán még a színek definiálásában is megtörténik a kívánatos változás. A közbeszéd és az ismeretterjesztés szintjén ez még teljesen elmegy, de abból kiindulva, hogy a csillagászati műszerek már milyen elképesztő érzékenységgel képesek kimutatni a periodikus színképeltolódásokat, arra gondolok, hogy még a levegő törésmutatója is kaphat jelentőséget - az égitestek refrakciós eltolódására is láttam már táblázatot bő negyven éve a csillagászati évkönyvben -, és még lehet, hogy a fizikusok egyszer megelégelik a pontatlanságot és valóban "szokásos" pongyolaságot, és új szóhasználatot hirdetnek. Én már nem érem meg a változást, de ennél jobban fáj, hogy a legizgalmasabb kérdésekre megtalált válaszokról is le fogok maradni. :-)
Kedves Ágnes! Mint mindig, professzionális előadást tartottál! További sok sikert kívánok neked!- Nem kaptad meg az e-mailem?! Fontos lenne,de neked nem biztos, hogy van időd rám!- Egy szimbolikus,több dimenziós "függvényről" van szó,ami a több dimenziós térben és időben oszcillál stb.! (Jövő prognózis stb.)- Ehhez rátok van szükség!
Egy csodálatos előadó csodálatos előadása!
Az AtomCsill egy újabb nagyszerű videója, ahogy eddig, most közérthető módon.
Öveges professzor úr, Dr Sas Elemér után, végre újra közel kerülhet bárki a fizikához!
Csak így tovább, köszönöm!
Köszönjük!
Kedves Ágnes! Nem lenne helyesebb a különböző színű fények kapcsán a színt a hullámhossz helyett a frekvenciához kapcsolni? Én úgy emlékszem, hogy a foton energiáját a frekvencia alapján állapítjuk meg, és a szem receptorai a foton energiája szerint adnak színérzetet. Állandó terjedési sebességgel a frekvencia és a hullámhossz egymásba átszámítható, de ahogy hallhattuk is, sűrűbb optikai közegbe hatolva a fény sebessége, ebből következően a hullámhossza is csökken, a frekvenciája azonban nem, a fény színét pedig mindeközben nem látjuk megváltozni.
Igaza van, elméletileg ez lenne a helyes. A frekvencia állandó, a hullámhossz függ a közegtől. A szín pedig változatlan.
Sajnos a gyakorlatban a színek hullámhosszal történő azonosítása terjedt el. Ez a legtöbb esetben nem okoz gondot, mert a levegőben terjedő fénnyel dolgozunk (még ha a kísérlet következő szakaszában vízbe vagy üvegbe vezetjük is be a fényt), a levegő törésmutatója pedig alig tér el a vákuumétól, így a hiba nagyon kicsi. Ez a szóhasználat az optika alkalmazói körében is meggyökeresedett. A 600 nm-es fényről mindenki tudja, hogy vörös, míg az 500 THz frekvenciájú sugárzásról ezt kevesen tudják megmondani. Így hát belátható ideig marad a szokásos pongyola szóhasználat.
dgy
@@elteatomcsill8013 Köszönöm, örülök, hogy nem éltem eddig tévedésben. Szerintem sosem késő elkezdeni egy lassú változtatást a szóhasználatban, ha azt a józan ész is alátámasztja. Az SI mértékegységei sem diadalmaskodtak egy csapásra, a bináris prefixumok helyes használata is még csak most terjed, pedig már régi előírás, a műholdak és műbolygók keverése is eltűnt lassan, a fényévről is megtanulták az emberek, hogy az micsoda, egyszer talán még a színek definiálásában is megtörténik a kívánatos változás. A közbeszéd és az ismeretterjesztés szintjén ez még teljesen elmegy, de abból kiindulva, hogy a csillagászati műszerek már milyen elképesztő érzékenységgel képesek kimutatni a periodikus színképeltolódásokat, arra gondolok, hogy még a levegő törésmutatója is kaphat jelentőséget - az égitestek refrakciós eltolódására is láttam már táblázatot bő negyven éve a csillagászati évkönyvben -, és még lehet, hogy a fizikusok egyszer megelégelik a pontatlanságot és valóban "szokásos" pongyolaságot, és új szóhasználatot hirdetnek. Én már nem érem meg a változást, de ennél jobban fáj, hogy a legizgalmasabb kérdésekre megtalált válaszokról is le fogok maradni. :-)
Nagyón jó volt
Kedves Ágnes! Mint mindig, professzionális előadást tartottál! További sok sikert kívánok neked!- Nem kaptad meg az e-mailem?! Fontos lenne,de neked nem biztos, hogy van időd rám!- Egy szimbolikus,több dimenziós "függvényről" van szó,ami a több dimenziós térben és időben oszcillál stb.! (Jövő prognózis stb.)- Ehhez rátok van szükség!