Derényi Imre: Miért élhetnek sokáig a többsejtű élőlények? (Atomcsill, 2021.10.21.)
Vložit
- čas přidán 28. 10. 2021
- Előadó: Derényi Imre (ELTE TTK, Biológiai Fizikai Tanszék)
Cím: Szomatikus evolúció fizikus szemmel - Miért élhetnek sokáig a többsejtű élőlények?
Időpont: 2021.10.21.
Kivonat: A nagyméretű élőlények sok billiónyi sejtből épülnek föl. Életük során ennek is a sokszorosát kell létrehozniuk, miközben folyamatosan megújítják a szöveteiket (az ember esetén pl. több száz kilogrammnyi bőrt). Minden sejtosztódás a genetikai állomány megkettőződésével jár, ami ugyan meglehetősen pontos másolási folyamat, mégsem teljesen hibamentes, és genetikai mutációk megjelenésével jár. A mutációk felhalmozódása pedig roppant káros, mert a sejtek és szervek működésének leromlásához (rosszabb esetben pedig daganatok kialakulásához) vezet. Az előadás során át fogom tekinteni, hogy a többsejtű élőlények (állatok és növények) milyen stratégiákkal képesek biztosítani a szöveti megújulást oly módon, hogy közben minimalizálják a mutációk felhalmozódásának ütemét.
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/s... - Věda a technologie
Azt be kell ismernem, hogy több ponton visszamásztam a fára legelni (matek), de amit értettem az fantasztikusan érdekes! Látszik, hogy még rengeteg információ van az előadóban. Köszönöm a feltöltést.
Lenyűgöző tudás és előadás!
Sajnálom a szűk időkeretet, az átugrott részeket, ennek az előadásnak is szívesen megnézném a "rendezői változatát", bár így is teccett.
Nekem az "előnyös" mutációról mindig az jut eszembe (feltéve, hogy szabad szemmel látható jegyei is vannak), hogy amellett hogy előnyös, ahhoz, hogy tovább öröklődjön, igényre is szüksége van az ellenkező nem részéről, vagyis a másik nem valamelyik egyedében ugyanabba az irányba mutálódnia kell a vágynak (agynak) is. Kérdés, hogy az embereknél mennyire befolyásolja a környezet, kultúra, egy-egy mémhalmaz az igényt/vágyat, illetve ugyanúgy egy mémhalmaz mutálódása is nagyobb esélyt adhat egy egyébként abban az időben még nem biztos, hogy előnyös változásnak. Az Ázsiában előnyös szemforma általánosan sokkal vonzóbb az ázsiaiaknak. De vajon miért? Az agyban is történtek mutációk a vágyra vonatkozóan, vagy ez tanult vágy? Vagy oda-vissza hat? Valószínűleg az állatvilágban kevésbé lehet tanult vágyról beszélni, de vajon egy zsiráf az ideális nyakhosszúságú zsiráfot tartja-e a legvonzóbbnak. Egyáltalán miért a saját fajához/fajtájához tartozó egyedeket tarja vonzónak. Ha ez nem tanult vágy, akkor az agyban is végbe kellett, hogy menjenek ugyanazok a mutációk, vagyis egy kis valószínűséggel létrejött mutáció akkor sikeres, ha "ugyanabban" az időben létrejött egy ellenkező nemű egyed agyában is a változás. Ha ennyire sarkosan gondolkodunk, akkor az "ugyanakkor" miatt nem csak négyzetre kell emelni a a siker valószínűségét. Attól függetlenül, hogy számomra az evolúció és a memetika a leglogikusabb elméletek közé tartoznak, valahogy ezek a kérdések soha nem merülnek fel. Létezik a fenti problémával foglalkozó elmélet, irodalom?
Nagyon jó előadás volt, bár fizikát nyomokban sem tartalmazott. Amire az előadó fizikaként hivatkozott, az nettó matematika volt. :)
De nincs ezzel semmi baj, ez a téma is érdekes volt, sőt, néha jó kitekinteni. Egy csomó dolgot megértettem, amit a közoktatásban biológia címszó alatt talán említettünk, de akkor, úgy elmondva nem jött át az üzenet.
Érdekes, hogy az evolúcióval foglalkozó tudósok soha nem úgy fogalmaznak, hogy az átlagember megértse az evolúció logikáját, hanem olyanokat mondanak, hogy és ezért az élőlény kifejlesztette ezt vagy azt a tulajdonságot, és így elérte ezt vagy azt a célt. Miközben a dolog persze pont fordítva van, azok a tulajdonságok maradtak fenn, adódtak tovább a faj életében, amelyek a szelekció révén kiválogatódtak, kellően életképesnek bizonyultak. De az átlagember a logikailag fejre állított megfogalmazásból mindig egy célzatos, tudatos kifejlesztésre asszociál, és nem érti meg az evolúció lényegét, ezért is hajlamos a kreacionista és a tervezős magyarázatokat elfogadni. A tudós ezzel persze úgy van, hogy köznapi nyelven fogalmazok, de hát persze mindenki érti, hogy ez csak képletes megfogalmazás... Miközben ez egyáltalán nem így van, pont az ilyen megfogalmazási mód miatt sokan alapjában félreértik ezt, és abból indulnak ki, hogy tehát az evolúciónak célja volt, például az, hogy létrejöjjön az ember, azon belül Tolsztoj, és megírja a Háború és békét... És innen mennek aztán tovább, hogy dehát a véletlen hogyan tudta létrehozni ezt a regényt, stb. stb. Én nagyon elfelejtetném az ilyen előadások alkalmával a "kifejlesztették", "és így létrehozták", "ezzel elérték" és hasonló szavakat, kifejezéseket, mert az egész dolog megértését teljesen félreviszik. Ez nyilván nem kifejezetten a jelen előadásra vonatkozik, de itt is előfordult a "kifejlesztették" kifejezés.
"Érdekes, hogy az evolúcióval foglalkozó tudósok soha nem úgy fogalmaznak, hogy az átlagember megértse az evolúció logikáját"
" Miközben a dolog persze pont fordítva van, azok a tulajdonságok maradtak fenn, adódtak tovább a faj életében, amelyek a szelekció révén kiválogatódtak, kellően életképesnek bizonyultak."
"ezért is hajlamos a kreacionista és a tervezős magyarázatokat elfogadni"
A köznyelvben evolúciót használnak a mobilok, az autók stb. "fejlődésére" is. Ott is az eszközök "öröklik" az előző modell előnyös tulajdonságait "mutálódnak" történik bennük változás és a vásárlók "szelektálnak". Csak épp a folyamat nem önmagától megy végbe hanem egy intelligens csapat juttat sok információt az eszközökbe, ami ettől egyre fejlettebb lesz ("okos"telefon).
Az átlag emberek többször találkoznak egy mobillal vagy autóval, mint mikrobiológiai kutatási eredményekkel...
Innen könnyebb eljutni arra a következtetésre, hogy ha a tervező csapat nem a tervezett elavulás keretében sok kis apró változtatásokkal akar egy-egy új terméket bevezetni, hanem csak egyszer akarja piacra dobni az adott terméket, amit szeretne hogy mindig napra kész legyen, a legelején ellát minden információval, ami csak kellhet és a termék az igényeknek megfelelően kiválogatja ezek közül, ami az adott helyzetben épp aktuális...
Itt a szelekció a tervező asztalon történik meg.
Az eszköz szelektál, hogy mit használjon az adott helyzetben, de arra már előre fel van készítve, hogy mi alapján válogasson.
A másik oldala a dolognak az, hogy a termodinamika szerint a világ bomlik esik széjjel. Egy abszolút rendezetlenség felé tart. Ha valami rendezettséget akarunk elérni erőfeszítést kell tennünk.
Sőt, ami a józan ésszel szembe megy, még ahhoz is erőfeszítést kell tenni, hogy egyáltalán a létrehozott rendezettség megmaradjon.
Tehát az anyagi világban egy ilyen törvényszerűséget lehet tapasztani.
Ezzel szemben a élőlények ezzel pont szembe mennek...törekednek a rendezettségre, sőt egyre rendezettebbek "akarnak" lenni...
Ezután ha egy előítélek nélküli, egyszerű magát nem túl tanult ember elgondolkozik, felvetődhet benne, hogy az elő lények forrása biztos "ebből a világból" származik?
De most komolyan. Mi hajtja az élő lényeket, hogy építsenek fel bonyolult szerkezeteket, amik ráadásul előbb utóbb szét fognak esni, mert amiből építkeznek eleve ilyenek, hogy törvény szerűen előbb utóbb szétesnek.
Az átlag emberek emiatt hajlamosabbak elfogadni, hogy az élőlények inkább tervezett módon alakultak ki mint spontán...
Irto szuper eloadas!
Húúú.
Ez húzós anyag volt. Két részletben tettem magamévá. De hasznos volt.
Bár volt a témában egy axióma. Mármint, hogy a mutációk többsége osztódás által jön létre. Avagy osztódási állapoton kívüli sejt nem mutálódik. Pl. radioaktív sugárzás a legjobb tudásom szerint tud ilyet okozni.
Miért nem lényeg az hogy nekünk 23, a majmoknak meg 24 van?Ez nagyon tudományos volt:DD “Nem fontos”
de valahol az evolúció is mutáció ! csak szerencsés mutáció!
Az evolúcióhoz három dolog kell: öröklődés, mutáció és szelekció.
dgy
@@dgy137 És a lélek, ami ezeket irányítja. :)
@@negarpi meg a Repülő Teáskanna, hogy a legfontosabbat ki ne felejtsük
dgy
@@dgy137 Nem vártam választ, de köszönöm nem csalódtam. :)
@@negarpi Értem én,no de épp Dávid Gyulának írni ezt...ez azért erős 😀
Kőkemény matematika,de sokkal de sokkal izgalmasabb, mint ahogy gimnáziumban tanították.