Cynolter Gábor: Extra dimenziók (Atomcsill, 2009.02.12.)
Vložit
- čas přidán 21. 04. 2022
- Előadó: Cynolter Gábor (MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport)
Cím: Extra dimenziók
Időpont: 2009.02.12.
Kivonat: Az elemi részek kölcsönhatásait rendkívüli pontossággal írja le a részecskefizika ún. Standard Modellje. A gravitációt is figyelembe véve azonban ez nem lehet a természet legalapvetőbb elmélete. A problémák megoldására a fizikusok extra térdimenziókat feltételeztek, amelyek kiterjedése lehet kicsi, nagy, sőt végtelen nagy méretű is. Az extra dimenziók létezésének megjósolt következményei: új részecskék, fekete lyukak, ezeket a 2008-ban induló Large Hadron Collider (LHC) nevű genfi gyorsítóban keresik a részecskefizikusok.
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/e...
Megjegyzés: ez egy régi felvétel, ami eddig csak a honlapunkról volt elérhető, most a könnyebb elérhetőség miatt kerül fel a youtube csatornánkra is. Tudjuk, hogy a minősége nem a mai igényeknek megfelelő. Az előadó fóliái a honlapunkról elérhetőek jobb felbontásban. - Věda a technologie
Köszönöm. Teljesen érthető az előadás, főleg a témájához képest.
2009? hát ez remek retró. És lehet tanulni is belőle . Vajon változott valami azóta?
Eltelt 13 év. :)
covid, háború, Trump
Pl. megtalálták a Higgs bozont.
Nemrég kértem, köszönjük 🙂 ha nem lettem volna hármas matekból, biztos fizikusnak megyek.🙃 Így maradnak az ismeretterjesztő könyvek, cikkek. No és persze ez az egyedülálló előadás sorozat!
KZs írta:
"Meglepődtem.
Sajnos a helyzet rosszabb. Mindennek utána kellene nézni."
"Ez egy nagy igazság, uram" - mondta a Csodálatos Nalaya.
(Kiegészítés: Mindennek nem lehet utánanézni. De ha az ember valamiről nyilvános fórumon határozott állításokat tesz, annak nem ártana utánanézni.)
dgy
A tápcsatornának nem feltétlenül kell két részre vágnia a 2D élőlény testét, csak az újszájúakét.
Például amikor lélegzetet veszünk, ugyanott jön ki, mint ahol bemegy.
Szokásához híven most is tévesen és pontatlanul használja a tudományos szakkifejezéseket. Az ősszájúak számos képviselőjének (pl a puhatestűeknek) is két különálló nyílás van a tápcsatornájuk két végén, ezek sem létezhetnének két dimenzióban.
Valóban vannak egyetlen testnyílású állatok, de ezeket nem az ősszáj/újszáj elkülönítés alapján kell keresni.
Tanács: csak akkor villogjunk a tudományos szakkifejezések használatával, ha pontosan ismerjük ezek jelentését.
dgy
Nagyon izgalmas! Az elmúlt 15 évben mi lett mindezekből igazolva/cáfolva?
Sajnos csak egy percig tudtam nézni, mert kifolyt a szemem.
2009, akkor értem miért kaputelefon minőségű :)
Ki az aki elhi.zi, h lehet.ége. a 4 térdimenzió ?
Az ilyesmi nem hit kérdése.
Ki az, aki józan ésszel elhiszi, hogy elektromágneses hullámok terjednek az üres téren át, hogy parányi szilícium-morzsákban az elektronok az ember által előírt táncot járják, és végül kirajzolják az ön képernyőjén ezt a szöveget? Ugyan már! Szemfényvesztés!
A tudomány tényekkel, azokra alapozott elképzelésekkel, ezek igazolásával vagy cáfolatával, végül igazolás esetén gyakorlati felhasználásával foglalkozik. Nem törődik azzal, ki mit hisz el.
A karaván halad.
dgy
@@elteatomcsill8013 Akkor igazolja a 4 térdimenziót.
Szolgálati üzenet Kincses Zsoltnak.
Kérjük, hogy a Damoklész borotvájáról és más szanaszét csapongó témákról szóló szösszeneteit és egyéni meglátásait a Kozmofórum pont erre a célra létrehozott, "Zsolt offtopicja" nevű személyes homokozójában tegye közzé.
Az Atomcsill fóruma nem erre való.
dgy
moderátor
Kedves a bácsi és értékes az előadás, ugyanakkor olyan érzés, mintha önmaga sem lenne tisztában azzal azzal amit elmond.
Einstein ota tudjuk, a gravitacio hatas, de nem kolcsonhatas!
miért ?
@@gusztavbankuti8272 A kölcsönhatáshoz közvetítő mező tartozik. A graviton mezőt még nem fedezték fel.
A gravitáció nem hatás, hanem geometria. A hatás a Lagrange függvény idő szerinti integrálja, vagy a Lagrange-sűrűség négyesintegrálja.
Hiányoltam a fraktál dimenziókat az előadásból, legalább említés szintjén.
@@zsoltkincses2092 Felesleges és értelmetlen dolog szóviccekkel érvelni. Mindenki tudja, hogy vannak több jelentésű szavak.
A Lagrange-függvény integrálja a hatás nevű fizikai mennyiség, angolul action. Egészen más dolog egyik objektum másikra való hatása (effect, influence, impact).
A newtoni fizika azt tanítja, hogy minden hatáshoz azonnali ellenhatás tartozik, ami az egyik test által a másikra kifejtett erő és az ugyanabban a pillanatban a másik test által az egyikre kifejtett erő ellentétes voltában jelentkezik. Ennek matematikai következménye az két test összes impulzusának megmaradása.
Mióta tudjuk, hogy az ilyen hatásokat mezők közvetítik, és a mezőkben a hatás (energia és információ) terjedési sebessége véges (azaz kb 150 éve), azóta azt is tudjuk, hogy ez a newtoni kép nem tartható fenn. Egy test által egy távolabbira kifejtett elektromos vagy mágneses erőre a másik reagál, de az oda- és visszaterjedéshez idő kell, ezért az első test az ellenerőt csak késleltetve érzi.
Hova lett az impulzus, hol rejtőzködik a késleltetési idő alatt? Erre sikeresen válaszolt a mezők energetikai elmélete (Poynting): magának a mezőnek is van energiája és impulzusa. Ha ezt is beleszámítjuk a mérlegbe, akkor az impulzus megmarad.
Ezzel ismét visszatért a newtoni hatás-ellenhatás kép: egy adott pillanatban az első részecske a mezővel hat kölcsön, energiát és impulzust csereélnek, a mezőnek a térben szomszédos részei egymással csereélnek energiát és impulzust (azaz terjed a jel), végül - később és máshol - a mező energiát és impulzust cserél a másik testtel. Az egyedi cserék egyidejűek, de az egész folyamat térben és időben kiterjedt.
Nagyon hatékony matematikai módszereink vannak egy ilyen energia- és impulzuscsere EGYIK vagy MÁSIK lépésének leírására, azaz a hatás (influence) modellezésére - főleg a variációszámítás segítségével, amelyben fontos szerepet játszik a hatás (action) nevű mennyiség.
Azonban sajnos még ma sincsenek jó és kielégítő matematikai módszerek, amelyek EGYSZERRE írnák le az oda- és visszahatást, azaz a kölcsönhatást.
Persze dolgozni kell valamivel, ezért a kölcsönhatás pontos leírása helyett az egyes oda- és visszahatások egyenleteivel ügyködünk. Ez a legtöbb esetben beválik, egyes esetekben viszont paradoxonokhoz vezet (lásd az öngyorsító elektron problémája, pl Feynman Mai fizika 6. kötet).
Bár a gravitációs "tér" nem mező, ugyanez a probléma ott is fennáll. Le tudjuk írni a görbült téridő hatását az anyag mozgására, és az adott eloszlású anyag téridő-görbítő hatását, de a két probléma együttes kezelése matematikailag nem korrekt. A közelítő módszerekről lásd Hraskó: Bevezetés az általános relativitáselméletbe című könyvét.
dgy
@@zsoltkincses2092 "Hiányoltam a fraktál dimenziókat az előadásból, legalább említés szintjén."
Ha odafigyelt volna az előadásra, és tudná, mi az a fraktál dimenzió, akkor nem hiányolná az említést.
A fraktál dimenzió egy anyageloszlás vagy egy folyamat tulajdonsága, és nincs köze a jelenséget befoglaló téridő-sokaság differenciálgeometriai értelemben vett dimenziójához.
dgy
@@elteatomcsill8013 Emlékeim szerint fraktálokról az Amerikai Tudomány magyar nyekvű kiadásában olvastam először középiskolás koromban. Ez egy matematikai struktúra. De ha a matematikus által a papírra rajzolt vonalat anyagnak nevezzük, akkor anyagi struktúra is. Csak sajnos a ceruza nem elég vékony, ahogy a trumbitába öntött festék sem.
(A rémségekhez írtam egy kommentet, hogy a fekete lyuk belsejébe miként lehetne benézni.)