Gáspár Merse Előd: A festő, aki eltünteti a vászonról a zajt (Atomcsill, 2024.03.07.)
Vložit
- čas přidán 14. 03. 2024
- Előadó: Gáspár Merse Előd (CEU, Department of Cognitive Science)
Cím: A festő, aki eltünteti a vászonról a zajt, avagy a mesterséges intelligenciáról közérthetően
Időpont: 2024.03.07.
Kivonat: Az előadásban tisztázzuk a mesterséges intelligencia fogalmát és számos kapcsolódó fogalmat. Szemléltetjük azt, hogyan képes tanulni egy mesterséges neuronhálózat, és rámutatunk az agyműködéssel kapcsolatos párhuzamokra. Számos MI alkalmazás közül bővebben kitérünk a nyelv reprezentációjára és a képgenerátorokra. Beszélünk arról, hogy mi az oka a most tapasztalható látványos fejlődésnek, és hogy mi várható a jövőben, eljön-e a technológiai szingularitás, és ha igen, mikor?
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/a... - Věda a technologie
Köszönöm az előadást, nagyon érdekes és elgondolkodtató.
Köszönöm az okos előadást.
Köszönöm!
Szerkesztői közlemény:
Kérjük Ion Danvers hozzászólót, adja meg azon általa említett "matematikai bizonyítások" referenciáit, melyek - állítólag - bebizonyították, hogy "a tudat és a tér végtelen dimenziós kell legyen", illetve hogy "az emberi agy kapacitása végtelen".
Egyébként erős a gyanúm, hogy hozzászólónknak - végtelen tudati kapacitása ellenére - fogalma sincs arról, mit jelent a "dimenzió" és a "végtelen" fogalma.
dgy
Ha generálok egy képet akkor arra milyen licenszek érvényesek? Tehát felhasználáskor (mondjuk könyv írásakor) hivatkozni kell a generátorra vagy nem kell, mert nélkülem nem jött volna létre a kép. Gondolom Magyarországon máshogy kell, mint más országokban.
Játékfejlesztő iparban már beindult a szabályozás. Steam bannolja azokat a játékokat, melyek készítése során AI generálta a tartalmakat és a fejlesztő nem tudja igazolni, hogy az AI tanítása során használt bemeneti adatok jogtisztán felhasználhatóak voltak.
Általánosságban várhatóan ez lesz a szabályozásban a csapásirány.
Ezzel (érthetően) a művészeket igyekeznek védeni, hogy ne lehessen lekoppintani a rájuk jellemző, egyedi, jellegzetes stílust.
hat ez meg most is vita targya, nincs erre pontos valasz. Szabalyozni kell, csak mit er a szabalyozas, ha csak bizonyos kepgeneralo programokra lesz ervenyes. de mi lesz az ertelme a licensznek ha ugyanazt masodpercek alatt le tudod generalni te is?
nelkuled nem jott volna letre a kep....es meg a tobbmillio tehetseges grafikus es muvesz is kellett hozza ugyebar akiknek a munkain betanitottak ezeket. akik mostantol persze ehen fognak halni pont emiatt.
Jó lenne egy előadás kicsit az elméleti matematikát is érintve. Gondolok itt az algoritmusok korlátaira, kezdve a Turing-gépektől, a nem kiszámíthatóságig. Mit kezd az MI (ami egy algoritmus) az algoritmikusan nem megoldható feladatokkal, amelyek száma - mint tudjuk végtelen.
Ha az MI alatt itt most a gépi tanulást érted, amiről itt nagyrészt beszéltem, az egy valószínűségi modell, amely leginkább az emberi intuícióhoz hasonlatos dolog, és nem egy racionális gondolkodáshoz hasonló logikai lépésekből álló algoritmikus megoldás. Algoritmus van ugyan a háttérben, de amit kiköp az nem egy biztos válasz, hanem egy valószínűség, vagy egy döntés, ami nagy valószínűséggel szokott jó lenni, és nem mindig és minden esetben. Az agy is megbírkózik NP nehéz problémákkal, mert ha mondjuk egy utazóügynök problémát állítunk elé, és dönteni kell, akkor intuitív módon valamit mondunk rá, és egyébként kiderül, hogy az intuitív megoldásunk elég jó szokott lenni. Mivel a környezetünk tele van bizonytalansággal, pl. már maga a látás is olyan, hogy a 3-dimenziós világ a 2-dimenziós retinánkra képződik, tehát egy csomó információ elveszlődik, ezért a való életben az agy nagyrészt olyan problémákkal szembesül, amikre csakis valószínűségi választ adhat, ezért az agy ilyen problémákra specializálódott az evolúció során, és ilyen környezetben más intelligens rendszernek is ezt kell tennie. Nagyon ritka, hogy az agy tisztán megfogalmazott matematika példákkal szembesül, az leginkább az iskolapadban szokott előfordulni. A való életben az agy heurisztikákat használ, amik nem garantálják a jó megoldást, de az esetek nagy részében mégis jó megoldást adnak, vagy valamit, ami ahhoz közel van. Az optikai illúziók is azt mutatják, hogy az agy a legjobb statisztikai döntéseket hozza meg valójában, de ha mesterkélt módon nem szokványos szituációt teremtünk számára, akkor át lehet verni. Erről szólt az előadás utáni kísérletes rész, ami szintén fel fog majd kerülni a CZcams-ra.
@@merseelodgaspar2698
Szia Előd!
Ez egy tökéletes válasz volt. Én várom a "kísérletes" rész feltöltését is...
+1 👍
Üdv., István.
Lehetne ilyen előadás is, de szerintem viszonylag kevés érdeklődő lenne az országban. Az utolsó kérdésre nehéz válaszolni, mert nagyon sok problémára van MI, eltérő eredményekkel. Go-ban már simán megveri a világbajnokot, de például kriptográfiában - tudtommal - még nem értek el ekkora áttörést.
Egyébként az "algoritmus" ebben az esetben tanuló algoritmust jelent. Tehát egy MI algoritmusnak nem az a feladata, hogy megoldja a problémát, hanem hogy építsen egy olyan rendszert, ami megoldja a problémát.