Szabó Norton: Az Univerzum szerkezétnek szemléltetése (Atomcsill kísérletek, 2024.03.21.)
Vložit
- čas přidán 4. 04. 2024
- Előadó: Szabó O. Norton (ELTE Fizikai Intézet, fizika alapszakos hallgató)
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/kiserletek/ - Věda a technologie
Hatalmas gratuláció Nortonnak, nagyon jó előadás volt!
Remélem még sokszor láthatjuk őt a csatornán. Kiss Lászlóval egy zseniális csatornát üzemeltetnek, ajánlott azt is látogatni!
Kitűnő, szemléletes és érthető előadás volt!....Köszönet Nortonnak, aki, mint leendő egyetemi oktató is bemutatkozott, és már nem is előszőr!....👍
klassz volt ! Nortonkirályság : ))
Kedves Norton! Látom, hogy kitűnő tanár lesz belőled! Persze,ez nem zár ki más tudományos eredményt, amit elérhetsz az életed során! További sok sikert kívánok neked!
(A szemléltetés akkor lehetne relatív teljes,ha a Nap az űrben történő száguldását (sebességét) is lehetne látni,és így a körülötte keringő bolygókat!)
Szórakoztató előadás volt. Köszönöm. :)
Nagyon jó előadás volt!
Köszi szépen,, nagyon szemléletes előadás, /sze a seprűnyél nem része univerzumnak
Sötét erdő világegyetemben világos hogy világos golyócskákkal kell játszani, hogy lássuk rendesen a megsemmisülő bolygókat. Illetve az üveggolyó előnye a mélykék háttéren, hogy mi mint idegen civilizácó is alig vesszük észre őket. Üveggolyókon élőknek előny, nekünk vérszomjas nézőknek hátrány. * Ügyes szemléltetés volt, köszönöm!
Miért nincs minden héten egy ősrobbanás?
Bizony brutál jó előadás! Gratulálok!
Nagyon jó volt! Javaslat: a világító golyókat ne átlátszó zacskóban tárold, kicsit zavarja a kamerát.
Kōszi!
Igen izgalmas😊!
Köszi Norton nagyon szemletes volt, elképzeltem ,hogy milyen hatással lenne a ha közben tudnánk pörgetni is a trambulint különböző fordulatszámon ,ja de ez már -más téma 😂
Üdvözletem! Köszönet az előadásért! Nem lehetséges, hogy a sötét anyag és a sötét energia, az általunk nem látott többi dimenzió?
A sötét anyag és a (szerencsétlen módon) "sötét energiának" nevezett valami egy-egy kevéssé ismert anyagfajta.
A "dimenzió" viszont a matematikai terek egy tulajdonsága.
A kérdés ezért kb annyira értelmes, mint a következő: "Lehet, hogy a zsiráf tulajdonképpen a merőlegesség?"
Mostanában divatos a "dimenzió" szóval dobálózni, és minden ismeretlen dologra ráragasztani. Ettől még nem lesz az állítás sem tudományos, sem értelmezhető.
A dimenzió fogalma matematikailag pontosan meghatározott, és jól tudjuk, mikor használható és mikor nem. Az anyagfajtákkal való azonosításra semmiképpen sem használható.
dgy
Yo volt.
2 kérdés: 1 . a plank hossz is lorentz rövidül? 2: egy csak fotonokat tartalmazó univerzumban létezik e időkoordináta és a fotonoknak frekvenciája? (ötletelő amatőr ne válaszoljon kérem, csak fizikus).köszi
1/ Semmiféle hossz nem "Lorentz-rövidül".
A nevezetes Lorentz-kontrakció azt jelenti, hogy egy test két pontja közti, szabványos mérési utasítással meghatározott távolság mérőszáma más lesz attól függően, hogy a testtel együtt mozgó (azaz hozzá képest nyugalomban levő), vagy másképp mozgó inerciarendszerben végezzük a mérést. Eközben a testtel az égvilágon semmi nem történik, semmi nem rövidül és nem hosszabbodik.
A "Planck-hossz" nem egy test mérete, hanem egy mértékegység, olyan, mint a méter vagy a yard. Ezért definíció szerint nem változhat az inerciarendszerek közti áttérések során - hiszen a mértékegységként szolgáló testet (méterrudat stb) a mérendő testhez képest nyugalomban levő inerciarendszerben kell elhelyezni.
A Planck-hossz tehát a többi mértékegységhez hasonlóan érzéketlen a "Lorentz-kontrakcióra".
2/ Csak fotonokat tartalmazó univerzum nem létezik, ezért nincsenek rá vonatkozó mérési eredményeink. Itt akár abba is hagyhatnánk.
Viszont vannak fizikai-matematikai modelljeink, amelyek leírhatnak csak fotonokból álló univerzumot (is). Ezekben a modellekben létezik az idő, a frekvencia stb. fogalma. Természetesen egy-egy adott inerciarendszerhez viszonyítva.
Csak az a bibi, hogy atomos (tömeges) anyag híján az elméletileg létező inerciarendszerek fizikai realizálása nehézségekbe ütközik.
3/ Kérem, ne akarja megszabni, melyik hozzászóláshoz ki (milyen foglalkozású egyén) szólhat hozzá. A kommentek (szükség szerinti) szabályozása a fórum moderátorának dolga. Ez pedig egyelőre nem ön, hanem én vagyok.
4/ Mi köze az ön kérdéseinek a Szabó Norton által bemutatott kísérlethez, illetve demonstrációhoz? Az égvilágon semmi. Ha ennyire érzékeny a hozzászólások rendjére, akkor kérem, ön is tartsa be, hogy egy adott videó alá az annak témájához kapcsolódó kommenteket illik posztolni.
dgy
moderátor
Ha a gravitáció nem egy valódi erő, csak a téridő tömegek körüli görbületének az eredményeképpen mutatkozó látszólagos jelenség, miért várják tőle a kozmológiával foglalkozó tudósok, hogy fékeznie kellene az Univerzum tágulását? Ezt sosem értettem.
A gravitáció nem "látszólagos jelenség". Nagyon is valódi - amiről mindenki megbizonyosodhat, ha leugrik az asztal tetejéről.
A modern gravitációelmélet, az általános relativitáselmélet nem törli el a korábbi elméletet (a newtoni gravitációelméletet), hanem általánosítja, megmutatva a régi teória alkalmazhatóságának határait.
Ebből egyrészt az következik, hogy a korábban bevált területeken (pl a bolygók és az űrhajók mozgása a Naprendszerben) továbbra is nyugodtan alkalmazhatjuk a newtoni fizikát.
Másrészt az következik, hogy a régi elmélet bizonyos fogalomalkotásai (pl a "gravitációs erő") már nem alkalmazhatók az új, általánosabb elmélet által leírt egyes szituációkban.
De ettől még a gravitációs jelenségek éppen olyan objektíven létező dolgok, mint a korábbi elméleten, és nem "látszólagosak". Gravitációs erő a korábbi értelemben nem létezik, de ettől még nem célszerű leugrani egy magas szikláról, mert ugyanúgy lezuhanunk, mint Newton korában.
Mit mond a modern elmélet az Univerzum tágulásáról? Azt, hogy ezt a jelenséget az Univerzumot kitöltő anyag gravitációs hatása irányítja - természetesen nem a newtoni, hanem az einsteini leírás szerint.
A két elmélet egyik fontos eltérése a következő: Newton szerint a gravitáció kizárólagos forrása a tömeg, Einstein szerint viszont az anyagnak nem egyetlen, hanem tíz tulajdonsága határozza meg, hogy a anyag miként görbíti a téridőt (ezek: az energiasűrűség, az impulzussűrűség vektorának három komponense, három nyomóerő- és három nyíróerő-komponens - ezek együtt alkotják az ún energiaimpulzus-tenzort). A térben nyugvó anyag esetén két fontos mennyiség marad: az energiasűrűség és a nyomás.
Köznapi körülmények között a nyomás elhanyagolható az energiasűrűséghez képest (csak szorozzuk meg a víz sűrűségét c^2-tel, és az eredményt hasonlítsuk össze a földi légnyomással). Lassan mozgó anyag esetén az energiasűrűség arányos a tömeg sűrűségével. Newton tehát helyesen gondolta, hogy (köznapi viszonyok között) a gravitációs jelenségeket keltő fő tényező a tömeg.
Az Univerzumban ellenben olyan extrém viszonyok is uralkodhatnak, amikor a nyomás nem hanyagolható el az energiasűrűség mellett. E két mennyiség közti kapcsolat (amit az ún állapotegyenlet ír le) viszont anyagfajtánként különböző.
A tágulás leírásához tehát meg kell mondani azt, hogy milyen anyag tölti ki az univerzumot (melyik anyagfajta a domináns). Ennek megfelelően osztjuk fel az Univerzum történetét ún. "érákra".
Ha a közönséges (csillagokba és galaxisokba sűrűsödött) atomos anyag vagy az elektromágneses sugárzás tölti ki az Univerzumot, akkor Einstein gravitációs egyenleteiből (illetve az ezek kozmológiai alkalmazásaként kapott Fridman-egyenletekből) azt kapjuk, hogy a tágulás lassul. Ezt szokták az ismeretterjesztő irodalomban kissé pongyolán úgy interpretálni, hogy az anyag gravitációja fékezi a tágulást.
Ha azonban a Higgs-mező vagy a vele matematikailag rokon, feltételezett inflaton-mező (amit félrevezetően "sötét energia" néven is emlegetnek) a domináns anyagfajta, akkor a Fridman-egyenletek szerint a tágulás gyorsul.
Ennek persze nincs klasszikus megfelelője, ezért óvatosságból nem is nevezik "antigravitációnak", hanem arról beszélnek, hogy "a sötét energia okozza a gyorsuló tágulást". A pontosabb megfogalmazás fárasztóbb lenne, a teljesen pontos leírás pedig úgyis csak matematikailag lehetséges.
Összefoglalva: az Univerzum dinamikáját az einsteini gravitációelmélet írja le - ez bizonyos esetekben szemléltethető a newtoni fogalmakkal is, máskor viszont Newton által nem ismert jelenségek léphetnek fel - ekkor a közelítő magyarázatok nem használhatók.
dgy
A sötét energia nem lehet maga a tér?
A (nagyon szerencsétlenül) "sötét energiának" nevezett valami igen nagy valószínűséggel egy anyagfajta. A tér viszont az anyag lehetséges mozgásainak általános matematikai sémája, egy matematikai fogalom - nem anyag.
Viszont van egy halvány lehetőség arra, hogy az állítás - nagyon áttételesen - valamennyire igaz legyen.
Lehetséges, hogy a "sötét energiának" tulajdonított hatásokat az Einstein által bevezetett "kozmológiai állandó" okozza. Ez egy univerzális konstans, amely megjelenik a gravitációs téregyenletek (utólag módosított) alakjában.
Ha ez a teória helyesnek bizonyul, akkor a kozmológiai állandó a "téridő" egyik tulajdonsága. Ebben az értelemben mondhatjuk, hogy a "sötét energia" hatása = a téridő hatása.
Ám ez nagyon kis eshetőség, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a "sötét energia" egy skalármező (amely viselkedésében és matematikájában hasonlít az ismert és bizonyítottan létező Higgs-mezőhöz).
dgy
A végén jön az öreg prof, hogy lelombozzon minket a valósággal 😃😃😃
Semmi uj nem hangzott el, de ami elhangzott az sokkal erthetobbe valt! Koszonom!
El van írva a cím!
inkább a szerkezetének...
Javítsd már ki a címet!!!
Kedves Norton. Láttam a hozzászólásokat, nem szeretnék rosszat írni, de elmondom aggályomat. Én 60 éves szakmunkás vagyok. Ezt már a 70' -es években álltalánosban tanultuk. Jó, igaz kék trambulinunk nem volt a fizika teremben. De el tudta magyarázni a tanárnőnk. Azt is tudom, hogy 100 - 150 éve ezt tanítják. Plátói kérdésem, még mindig csak ezt tanítják az egyetemeken is? Mert akkor ez szőrnyű! Akkor már értem miért van ilyen mély ponton Európa lakossága. Vagy tartanál előadást mondjuk az Éterről, a Kvantumfizikáról, Kvantumbiológiáról, hullámgenetikáról. Tudod a legújabb tudományos témákról. Az elektronok hogyan is viselkednek az atommag körül valójában s nem úgy ahogy azt régóta tanítják. A Cerni kísérletek eredményeiről. Szóval én csalódott voltam a műsor láttán. Bocsánat, nem bántásnak szánom, csak azt hittem fejlődtünk már és újat hallok.
Kedves Alex,
nagyon nem értünk egyet!
1/ Kötve hiszem, hogy a hetvenes években az általános iskolában az általános relativitáselmélet alapján tanították a gravitáció elméletét. A háromszáz éves newtoni gravitációelmélet természetesen szerepelt a tananyagban, a huszadik század elején keletkezett, fogalmilag sokkal nehezebb általános relativitáselmélet viszont nem. Ma sem szerepel. Egyes középiskolákban a fizika fakultációkon érdekességképpen megemlítik, de nem mennek bele a részletekbe.
Szabó Norton demonstrációja pedig épp ezt, az általános relativitáselmélet görbült geometriáját volt hívatva illusztrálni.
2/ A fentiek miatt az sem igaz, hogy ezt az anyagot 100-150 éve tanítják. Hiszen az általános relativitáselmélet csak 1915 végén született meg.
A newtoni gravitációelméletet (ami az 1600-as évek második feléből származik) viszont már 300 éve tanítják - először Európa egyetemein, aztán a középiskolákban, végül az elemi, avagy általános iskolákban is. Természetesen nem azonos szinten. A "feldobom a golyót, mikor esik le?" szintű iskolás gravitációelméletet világok választják el az egyetemen tanított newtoni gravitációelmélet fizikai és matematikai szintjétől.
3/ Mert hiába régi egy elmélet, ha jó, akkor ma is kell tanítani. A földi és naprendszerbeli mozgások leírására pedig kiválóan alkalmas a newtoni fizika, ezért az egyetemen a fizikushallgatók már az első félévben megismerkednek vele - a középiskolainál sokkal magasabb matematikai színvonalon.
4/ Ugyanis a "klasszikus" fizikát nem lehet átugrani. Nem lehet rögtön "kvantumbiológiával", "hullámgenetikával" vagy hasonló, ma még nem is létező tudományokkal kezdeni a fizikus képzést. De nem lehet a valóban létező kvantumelmélettel sem - az ugyanis a klasszikus fizikára épül. Ahhoz, hogy megértsük, milyen kérdésekre válaszol jobban a kvantumfizika, mint a klasszikus fizika, először meg kell tanulni az utóbbit, meg kell ismerkedni a fogalmaival, módszereivel, eredményeivel és hibáival. Aztán erre építeni fel mindazt, amit a modern, a huszadik században kifejlődött fizikai tudományágak másképp mondanak.
Természetesen így tanítjuk az egyetemen a fizikát. Nemcsak azt ismételgetjük, amit a hallgatók már az általános vagy a középiskolában megtanultak - de azt is el kell mondanunk, alaposabban és mélyebben, hogy aztán továbbléphessünk.
5/ Mert tovább is lépünk. Az egyetemi fizikus képzés tanterve nyilvános, az egyetem, illetve a Fizikai Intézet weblapján mindenki megnézheti. Ott látható, hogy mennyi új, száz éve még nem is létező tudományterületet tanítunk a hallgatóknak. Beleértve a vadonatúj, ma is forrongó, kialakulóban levő területeket. Hiszen az egyik fő célunk, hogy a nálunk végzett hallgatók minél naprakészebb tudással be tudjanak kapcsolódni az aktuális kutatásokba.
Ugyanez a tanterv az első félévekben természetesen tartalmazza a "klasszikus" fizika tárgyait is (mechanika, elektrodinamika, termodinamika), mint azt a szilárd vázat, amelyre a modern fizika absztraktabb és messzebbre tekintő ágai épülnek - és amiket a fizikushallgatóknak emiatt ismerniük kell.
6/ Tantervünk viszont nem tartalmazza az ön által kívántak közül sem az éter (sőt Éter) fizikáját, hiszen erről a hipotétikus közegről 120 éve tudjuk, hogy nem létezik, sem a "kvantumbiológiát" és a "hullámgenetikát", ugyanis ezek a tudományágak nem léteznek. Lehet, hogy egyszer létezni fognak, de egyelőre legfeljebb az UFO magazinban vagy hasonló helyeken lehet róluk olvasni - blődségeket. Önnek sem ajánljuk, hogy ilyen helyekről tájékozódjon.
7/ "Az elektronok hogyan is viselkednek az atommag körül valójában s nem ahogyan azt régóta tanítják." Nem tudom, ön mit tud ezekről a dolgokról - egyrészt arról, hogyan is viselkednek az elektronok, másrészt arról, hogyan is tanítják régóta. Gyanítom, hogy az iskolai Bohr-modellre gondol, amely 1913-25 között volt érvényben. A fizikushallgatók nem ezt tanulják (legfeljebb történeti érdekességként), hanem az éppen száz éve született kvantumelméletet, amelynek alapján valóban sikerült leírnunk azt, hogyan is viselkednek az elektronok - nemcsak az atomok körül, hanem pl a szilárdtestekben. És amely ismeretek gyakorlati alkalmazásának egyebek között azokat a számítástechnikai eszközöket köszönhetjük, amiken ezt a levelezést folytatjuk.
8/ "A Cerni kísérletek eredményeiről". Hallgatóink nemcsak tanulnak és vizsgáznak e témákból, hanem közülük sokan személyesen részt is vesznek a CERN-ben folyó kutatásokban, ott töltik nyári gyakorlatukat, ott (vagy itthon, de a CERN-ben gyűjtött adatok feldolgozásával) készítik diplomamunkájukat.
A CERN berendezéseiről, az ott folyó kutatások eredményeiről és az ezekből levont következtetésekről számos Atomcsill előadás szól.
9/ Az Atomcsill előadásait nem szabad összetéveszteni az egyetemi órákkal. E sorozat elsősorban érdeklődő középiskolásoknak szól (egyebek közt azzal a nem titkolt céllal, hogy közülük a legjobbakat az ELTE-re csábítsuk fizikus hallgatónak) - emellett természetesen a fizikát kedvelő, érdeklődő, ám nem szakmabeli felnőtteknek is. Ezért az előadások és a hozzájuk kapcsolódó kísérletek szintje a középiskolai fizikai ismeretek felső határa közelében mozog. Nem várható el az előadóktól - sőt súlyos szereptévesztés lenne részükről - ha ugyanazt mondanák el az Atomcsill előadáson, mint az ugyanebben a teremben folyó egyetemi órájukon. Azt ugyanis a közönség - a szükséges matematikai és fizikai előismeretek hiányában - nem értené meg. Ne követelje meg tehát az előadóktól azt, ami nem feladatuk.
10/ Viszont ne gondolja azt se, hogy az előadók az egyetemi óráikon ugyanazt és ugyanúgy mondják el, amit és ahogy az Atomcsill előadásokon. Számos egyetemi előadás videófelvétele fent van a neten, nyilvános és ingyenes, meg lehet nézni, össze lehet hasonlítani.
11/ Ha belenéz az Atomcsill előadásokba, vagy legalább a tartalomjegyzékükbe, láthatja, hogy azok igenis érintik a modern fizika aktuális kérdéseit. Sőt a nagy részük épp ezekről a problémákról szól. Természetesen nem ugyanúgy (legfőképpen sokkal kevesebb matematikával), mint amikor ugyanezekről a témákról ugyanezek az előadók a szakmabelieknek, vagy a tárgyat éppen elsajátítani igyekvő fizikus hallgatónak beszélnek. A sorozat egyik célja épp az, hogy a nagyközönséggel megismertessük a modern fizika problémáit, módszereit, eredményeit és nyitott kérdéseit.
12/ Mindez az előadásokat kísérő kísérletektől csak részben várható el. A kísérletek célja elsősorban a figyelem felkeltése, máshol nem látható érdekes jelenségek bemutatása. Ezek viszonylag ritkán tudnak kapcsolódni a mai fizika általában sokkal absztraktabb, és csak költséges eszközökkel elérhető jelenségeihez. Bár épp a most látott kísérleti bemutató igyekezett közel hozni a közönséghez az általános relativitáselmélet absztrakt matematikával leírható gondolatvilágát.
13/ Vádjai tehát egytől egyig igaztalanok. Lehet, hogy "Európa lakossága mélyponton van" (erről ne nyissunk vitát), de ha így van, arról nem az ELTE-n folyó fizikai oktatás és nem az Atomcsill tehet.
+1/ Ha pedig önt valóban érdeklik a modern fizika kérdései és válaszai (nem csak a nem létező "hullámgenetika"), akkor jó szívvel ajánljuk az Atomcsill több mint 280 előadásának videófelvételeit. Ezek megtekintésével alaposan elmélyedhet a valódi fizika aktuális kérdéseiben.
dgy
a sorozat egyik szervezője
Könnyed, fesztelen, érthető és nagyon szemléletes előadás nem csoda ,hogy a végén DGY előkapta a tudományos poroltót mielőtt bárki kedvet kap a relativisztikus gumilepedő-kozmológia elméletének kidolgozására. Norton a fekete öves előadók nyomdokába léphet.
Az idő,az emberi agy szűleménye.A világmindenségben semmi sem időre történik.Az anyagnak tulajdonsága van,és az sem köthető időhöz.Nem tervezett.😮
A dolgok nem egyszerre történnek, hanem máskor. Idő van, még akkor is ha nem érted.
Érdemes a -t használni.
A többit , gondolom okkal, hm..a "köszönömet", TÖRÖLTÉK... 1* MÁR MEGÍRTAM.
Nc.exe
Ezt azért nem minden generáció érti ám! :)
@@zsolta1639 Norton Commander :D