Video

Osztom a véleményed, de azt kijelenteni, hogy Mészáros sosem tett pozitivat, nettó hazugság.

Segíts az értelmezésben, mert nem értem.

Relativitás! Hasonlítás! Mindig valamiHEZ mérjük az idő múlását. Nincs egységesített idő. A Földön mindenkinél ugyanaz az inerciarendszer működik.

Vektorok alapján számítják a pályát, de ez is egy olyan téma, amiről simán készülhetne egy három epizódos sorozat is! Tényleg érdekes!

Totálisan igaz! Pontosabban kellett volna fogalmaznom!

Jogos! :)

Megnéztem a videót. Hát nem tudom melyik pontban de volt egy ilyen pillanat, amikor ez volt.

Egy fekete lyuk belsejében hatalmas mennyiségű anyag van egy körömnyi helyen. Ilyet máshol nem tapasztaltunk máshol, akkor mire alapozod ezt a fura elméletet?

Sajnos azt kell mondjam, ez nem az én elméletem, pedig de szívesen is vindikálnám magamnak a dicsőséget hogy én találtam ki... de nem úgy van. Keress csak rá a gugliban az olyasmire, hogy például „miért gondolják egyes tudósok hogy fekete lyukban élünk”, stb, lesz találatod rá magyarul is, de pláne angolul! Nagyon röviden összefoglalva, minden fekete lyukhoz tartozik egy úgynevezett „eseményhorizont”, melynek a mérete egyértelműen a fekete lyuk tömegétől függ. Na most érdekes módon egy akkora fekete lyukhoz, ami az egész univerzumunk minden tömegét tartalmazná, e számítás szerint akkora sugarú eseményhorizont tartozna, ami lényegében épp azonos az univerzumunk méretével... Különös, nemde? Azt ne kérd hogy leírjam a vonatkozó egyenleteket is, nagyon jó vagyok matekból is és fizikából is, még az einsteini egyenletekhez is konyítok valamit hogy idődilatáció meg minden, de azért akkor is csak laikus szinten, szóval az ide szükséges igen magas matematikai és fizikai ismeretekkel mégse rendelkezem. De mondom, keress csak rá, lesz bőven találatod... Nem új elmélet ez egyáltalán, és egészen biztos hogy nem én találtam ki... Én nem ebbe ástam bele magamat hanem egészen másba. Nekem meggyőződésem hogy a világunk csak egy számítógépes szimuláció. Könyvet is írtam a témáról. Bizonyított ténynek tartom ezt az elméletemet, amiatt, mert a könyvben levezettem, hogy ha mi emberek készítenénk egy világszimulációt, annak miféle paraméterekkel kéne rendelkezni ahhoz hogy egyáltalán működőképes legyen, s hogy ne legyen élvezhetetlenül lassú a külső szemlélők számára (azaz nekünk, a Szimuláció isteneinek), s az jött ki, hogy ebben az esetben a szimuláció automatikusan olyanná válik, hogy tartalmazni fogja az einsteini idődilatációt! Ezt számítógépprogramozóként állítom, azaz szakemberként. Benne van a megfelelő képlet a könyvemben. Kijött, a programozási alapvetésekből, egyértelműen. Mellbevágó felfedezés volt. Eleinte csak jópofaságból kezdtem könyvcet írni a témáról, de közben hogy elmélyedtem benne és kijött ez a képlet, hát totál ledöbbentem... azóta abban hiszek hogy szimulációban élünk. Ettől azonban még simán lehetünk egy fekete lyuk belsejében is, a kettő nem mond ellent egymásnak.

@@carnivorecaveman Ez nem igaz. Mármint az indoklás, hogy az esemény horizont akkora lenne, mint az univerzum. Sokkal kisebb lenne, nagyjából maximum egy galaxisnyi. De igazából megkaptam a választ, köszi.

Nézd, én nem tudom igazolni amit fentebb írtam, mert egyrészt nem ez a szakmám, másrészt hobbistaként sem ástam bele magamat konkrétan épp ebbe a részterületbe. Azzal kapcsolatban hogy a világunk egy számítógépes szimuláció, képes lennék komoly érvelést lefolytatni, plauzibilesen érvelni, vitázni, mert mondom, ott komoly kutatásokat vcégeztem, könyvet is írtam róla. A feketelyuk-elméletre azonban ez nem igaz. Ott csak azt írtam le, amit én is olvastam, viszont nem is egy cikkben olvastam. Elismerem tehát hogy nem „jártam utána”, nem ellenőriztem a vonatkozó adatokat, számításokat. Számomra azonban hihetőnek tűnik. Legalábbis amit Te írtál, hogy az egész univerzum összes anyaga fekete lyukként csak egy galaxisnyi eseményhorizontot generálna, számomra durva alulbecslésnek tűnik, mert ha belegondolok hogy egy szupermasszív fekete lyuk mekkora, ahhoz képest az egész univerzum fekete lyukként messze nagyobb kéne legyen mint egy galaxis mérete - de, ismételten elismerem, ez csak az én becslésem. Amennyiben te ezt nem fogadod el, a te dolgod kedves barátom. Én csak leírtam amit én olvastam máshol (de, ismétlem, több helyen) mintegy gondolatébresztőnek. Nem óhajtom azonban senkire se ráerőltetni e nézetet. Fogalmazzunk úgy, hogy csak megemlítettem ezt az elméletet érdekességképpen, aztán akit jobban érdekel, rákereshet, utánanézhet, stb.

Bizony, bizony. A gravitáció is befolyásolja az idő múlását, így a nagyobb gravitációban 'szenvedő' egyén órája lassabban telik. Tehát a távoli megfigyelő (akit nem vonz úgy a fekete lyuk) azt látná, hogy a társa egyre lassabban zuhan az esemény horizont felé, majd meg is állna.

Kétségeim maradtak. Szerintem csak a zuhanó fogja még gyorsabbnak érezni a zuhanást, mert csak neki lassul az idő ugyan akkora meg tett úzhoz.Különben minden ott maradna az esemény horizonton. Szerintem a logikai hiba hasonló, mint Akhilleusz és a teknős paradoxonja. Egy hibás számítási modell, a valóságtól eltérő eredményt ad.

@@arpadszeiff Nem, a saját idő sosem változik, mindig valamihez viszonyítjuk. A zuhanó űrhajós semmi furcsát nem tapasztalna, csak az őt figyelők számára lassulna be a zuhanó űrhajós. Ez a gravitációs különbség viszont akkorára növekszik, hogy millió évek kellene a külső szemlélő számára, hogy a zuhanó társa egy métert haladjon. Tehát olybá tűnik majd, hogy megállt.

​@@arpadszeiff czcams.com/video/6akmv1bsz1M/video.htmlsi=girDZ_Vwee78TDv1 Illetve ezt ajánlom még, nagyon érdekes.

Ez csak a csillagtömegű fekete lyukaknál van így, egy szupernagy tömegű porszívó esetében (mint ennél a szimulációnál) észre sem vennénk, hogy mikor haladtunk át rajta!

Gondolom, nem véletlenül van egy ilyen gép a NASA egyik központjában, talán a számítási kapacitásának jelentős része már hónapokra, netalán évekre előre le van foglalva, valószínűleg ekkora kapacitást kaptak errea a projektre.

Utánanéztem, felhasználták a teljes kapacitást, csak a Discoverer szuperszámítógépen 5 GPU jut 460 processzormagra, ez pedig GPU intenzív munka. Gondolom általában nem videókat csinálnak vele.

Bár úgy igazából van aki azt mondja, hogy soha semmi nem zuhan bele egy fekete lyukba, mert az erősen sértené a kvantumelmélet információmegmaradásra vonatkozó részét. Merthogy a fekete lyukak bomlanak a Hawking elmélet szerint, méghozzá úgy teszik, hogy közben nem küldenek vissza információt a bennük található anyagról, ergo ha bele tudna zuhanni bármilyen részecske, akkor az az univerzum számára elpusztulna, ami a kvantummechanika szerint úgymond lehetetlen.

láttalak. mögöttem jöttél.

Csak a magad nevében, barátom. Csak a magad nevében!

A videó kezdetén 640 millió km-re vagyunk a fekete lyuktól, szóval az a három óra nem is olyan sok!

Így már más a leányzó fekvése. Az ehhez hasonló képeken sosem érzékelhető a méret.

Én is köszönöm!

Ja hogy úgy értve, hogy az óráját látnánk megállni, de ettől még relativisztikus sebességgel keringene "letolt gatyával", izé, álló órával? 😁

A korong azon része, ami közvetelünl az esemény horizont fölött lebeg számunkra is állónak látszik. Minél távolabb van az esemény horizonttól a korong, annál jobban begyorsul. De ez a sáv csupán pár száz km, utána már sokkal kisebb az idő-változás, ahogy ezt a bal felső sarokban is láthatod a videó közepénél.

Nem csak az órája állna meg a külső szemlélő számára, hanem a mozgása is.

Hm, igazából nem ez látszik a videón, pedig ez ugyebár egy szimuláció. Kb. 0:10 és 0:14 között, a feketelyuk felé közeledve, pontosan azt láthatjuk, hogy az áramlás sebessége az eseményhorizont közelében nagyon gyors, kifelé meg lassul.

@@merion297 Ne a külső anyagkorong belsejét nézd, hanem az esemény horizonthoz (fekete gömbhöz) közelebbi sávot.

Pontosabban lassabban, de a jelenség valóban létezik

Akkor praktikusabb fejjel előre haladni 😅

@@monikabaricsa6953 Jaja, én is fejjel előre szoktam ugrálni. ezért is van, hogy a bokám, derekam fáj, de fejben még fiatal vagyok.

2 méteren akkora lenne a kölönbség?? (a fekete lyuk pedig egy ember magasságával szemben mekkora is...???)

@janoshaasz5219 Minél közelebb vagy a tömeghez, annál nagyobb a hatás