Az anyag végső építőkövei, a kvarkok - Nagy Pál előadása (2023.04.03.)
Vložit
- čas přidán 4. 05. 2024
- A radioaktivitás 19. század végi felfedezésétől kezdődően részben a kozmikus sugárzásban, részben pedig a különböző részecske gyorsítókban egyre több, kezdetben elemi részecskének nevezett objektumot fedeztek fel. Számuk a 20. század közepére már néhány százra rúgott, vagyis ezeket a részecskéket tovább már nem lehetett az anyag végső, tovább már nem osztható építőköveinek tekinteni. A tovább már nem osztható, valódi elemi részecskék keresése vezetett a kvark hipotézis felállításához az 1960-as években. Ezeket az elemi részecskéket a későbbiekben az egyre nagyobb energiájú részecske gyorsítókban sikerült is kísérletileg kimutatni. Ezekkel a végső elemi részecskékkel, a kvarkokkal, és a már korábban is ismert elemi néhány valódi elemi részecskével, mint pl. az elektron, vagy a neutrínó, alkották meg a részecskefizika standard modelljét.
A VCSK az MCSE Zalaegerszegi Csoportja, a TIT Öveges Egyesület, a Vega Csillagászati Egyesület és a Galileo Webcast rendezvénye, előadásokkal, hírekkel, aktualitásokkal. - Věda a technologie
Érdekes előadás volt, köszönet érte!
Köszönjük szépen!
Engem mindig macerált az ahogyan leírják az erős kölcsönhatást. Ugyanis a kvarkok közötti vonzóerőt meg a protonok, neutronok közötti vonzóerőt is erős kölcsönhatásnak nevezik holott igen nagy közöttük az erőkülönbség, meg az előbbit gluonok közvetítik az utóbbit meg mezonok. Itt említette az előadó a kettő közötti különbséget amelyet ritkán részleteznek . Alighanem Dávid Gyula egyik előadásában említette hogy a kettő között 300 szoros eltérés van a gluonok vonzásának javára.
Én mondjuk nem értek hozzá.... de szerintem talán a proton - neutron között is a gluon-nak nevezett valami lesz ..., csak mondjuk 300szor kisebb a valószínűsége, hogy az a gluon a szomszédos neutron vagy proton felé megy, mint, hogy a protonon vagy neutronon belül cserélgessék egymás közt...
@@tzoleet Egyelőre a magon kívüli erős vonzást a mezonoknak tulajdonítják akik labdáznak egymással, de nehéz erre rálátni , ezért mondtam ezt kevesen részletezik. Érdekes hozzászólásod, jó lenne belelátni!
@@andrasbaglyas3955 Mi történik, ha kint az űrben, mi labdákat dobálunk egymásnak, de lehet vasgolyó is? Elkapom és eldobom. Ha elkapom, akkor nekem a labda impulzust ad át és távolodni kezdek attól, aki dobra nekem. Dobom tovább, akkor megint impulzust nyerek és még jobban távolodok. Aki velem szemben elkapja, az megint távolodni fog. Az emberek számát növelhetjük a végtelenségét és a labdák számát is. Lehet elemezni!
Én tök laikus vagyok, de annyi megvan hogy a tömeg kifejezés fals. Gyerekkoromban még súly volt. Majd jött nem jó , tömegnek kell hívni. De mára kiderült köze nincs a masszához telített tömör valamihez a részecsjéknek. Csak energia adag ( latinul kvantum ) valami mező ami nem megfogható mint ahogy a mágnest körülvevő valami se . Namist mégis jobb lenne a súly kifejezés. Például a betgség is lehet súlyos vagy egy krízis . Ezek se mérhetők mérleggel. A fokozotságuk a lényeg. A részecskéknél is a kötött energiatartalmuk a lényeg. Igazából anyag nincs is. Tér sincs és idő sincs. Csak távolságok és a változásainak viszonyrendszere amik átlagszerű matematikai állandót hoznak létre.
A tömeg és a súly fogalma Newton óta végérvényesen különvált. Utóbbi a részecskefizikában soha nem is volt értelmezve.