A Pilisszentiváni Erzsébet-akna

A pilisszentiváni új temető helyén egykoron szénbánya volt. A pilisi bányaüzem Erzsébet-aknája 1898-tól 1925-ig működött itt. Sorsát vízbetörések és a gyakori öngyulladások pecsételték meg, ezért bezárása után a Solymár-aknát nyitották meg a bennmaradt szénvagyon kitermelésére. Ezt az aknát 1939-ben - sorozatos vízbetörések miatt - szintén bezárták. A még megmaradt szénvagyon kitermelésére az 1960-as évek végén megnyitották a Lejtős-aknát, de 1969. december 31-én a pilisi bányákat végleg be kellett zárni... Helyén a bezárás után még egy ideig bányászlakások voltak (Jancsi-telep), ahol e sorok írójának Édesanyja is született (1929) és gyermekkorát töltötte. Nagyapám a bányalovak gondozója volt, így ott laktak. Édesanyám pontosan emlékezett a házuk elhelyezkedésére, ezért ragaszkodott ahhoz a sírhelyhez, ahol szüleim nyugszanak. Sokszor mondogatta. "Itt születtem, ide is temessetek el." A filmen szereplő festmény egykoron a különböző bányairodák falát díszítette.

[@Geret76]

Üdvözlöm! Bő 10 éve megpróbáltuk meghatározni az Erzsébet akna helyét, és egy régi térkép segítségével (az aknához vezető vasút nyomvonala, "töltése" megtalálható ösvényként és láthato a GoogleMapson) a temető alatti, falu felöli kiserdőben több betonalap maradványt is találtunk. Mi akkor arra gondultunk hogy az lehetett a pontos hely. A drónos videók nagyon tetszenek! :)

[@meheszpisti]

A festmény alapján lehetett 50 akár 100 m-el lejjebb is. Én abból indultam ki, hogy anyukám mindíg emlegette, hogy "itt születtem, ide is temessetek el". Elgondolkodtató viszont, hogy nem tudunk arról, hogy a sírásók, vagy a ravatalazó építésekor találtak e bányára, vagy lakóházakra utaló nyomokat. A betonalapok lehettek a gyerekkoromban még üzemelő mészégetők maradványai is. Köszönöm szépen a megjegyzést.

[@Geret76]

@@meheszpisti A mészégető hutáktól a Jóreménység út fele voltak, na majd arra bringázok valamikor, kedvet kaptam megnézni megint :)

[@meheszpisti]

@@Geret76 Volt egy osztályozó is.