Dávid Gyula: A kvarkoktól az atomerőműig - kirándulás a nukleáris völgybe (Atomcsill, 2011.09.29.)
Vložit
- čas přidán 7. 07. 2021
- Előadó: Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék)
Cím: A kvarkoktól az atomerőműig - kirándulás a nukleáris völgybe
Időpont: 2011.09.29.
További információk: atomcsill.elte.hu/NEW/events/a... - Věda a technologie
Tamàs Béla írta: "Gyulàm ha elő tudnàl adni..."
Most - 36 év, több mint ötszáz ismeretterjesztő előadás és 3 millió YT-néző után - már biztosan nem fogok megtanulni előadni...
:)
dgy
Szeretném, ha mindenkinek ilyen fizikatanára lenne, s ha nekem is ilyenek lettek volna! Amióta csak az első előadását meghallgattam itt a youtube-on, függő lettem, imádom hallgatni az atomcsilles és a polariszos előadásokat is! A legkorábbi emlékem arról, hogy mit válaszoltam a “Mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre, a csillagász volt, sokáig az akartam lenni, érdekelt az univerzum keletkezése, a naprendszer, az élet kialakulása, stb. Aztán kiderült hogy ehhez elég sok fizika kéne és nekem 2 pocsék fizika tanárom lett és addigra megmaradt érdeklődési körnek a dolog. Most, hogy kb másfél éve rendszeres hallgatója vagyok az előadásoknak, nagyon élvezem, hogy ennyi mindent megtanulhattam belőlük. Próbálkoztam más előadókkal, engem érdeklő témákban megnézni egy-egy videót, de mindig megállapítom, hogy Dávid Gyula közelébe sem érnek, pedig nyilván nem velük van a baj, csak nem annyira jók. Találkoztam teljesen véletlenül olyanokkal, akik szintén DGy függők lettek, valaki pl azt mesélte, hogy letöltött előadásokat és bringázás közben hallgatja őket. (Én sokszor horgolni szoktam alatta.🙃)
A lényeg, hogy szerintem igazi kincsek ezek a videók, még ha a hang vagy a kép sokszor nem a legjobb minőség, semmit nem von le az értékükből.
Hálás köszönet ezekért, remélem, ezután is nagyon sok ilyet láthatunk, hallhatunk❣️
Én bölcsészként (szociálpszichológiát végeztem) is teljesen rákattantam Dávid Gyula előadásaira, annyira jók, érdekesek és érthetőek.
Sajnos velem is az alkalmatlan, rossz tanárok megutáltattak sok mindent és ilyenkor, egy ilyen kiváló előadót hallgatva rájövök, hogy ez engem nagyon érdekel. Bár ilyen tanáraim lettek volna.
Nagyon köszönöm!
Nem baj... TANÁR ùr! Kérem ....! Gyakorolja csak.... nekünk így pont megfelel, ameddig csak a kedve tartja....
Köszönet..!🙌
Lehet, hogy nincs hozzá csili-vili CGI és animáció, viszont minden lényeges információ megvan szemléletesen és érthetően. Ezen kívül a Zemplén közepén és kapható.
Vizsgákkal együtt, a hagyományos kirándulók elrettentésére :)
1:46:00 Azon az előadáson én is ott voltam, amikor a sötétzöldek molinóztak. Szegényeknek már a fejükről is lerítt, hogy fogalmuk sincs mi és ki ellen tiltakoznak, csak valami "különleges dolog részei és tudói" akartak lenni. Kicsit mint a laposföldhívők. (Ellenben a Teller által szignált kézírásos "zsebfüggvénytáblázatomat" azóta is nagy becsben őrzöm.)
Munkácsy ha festeni tudott volna...
Dávid Gyula a fizika Pavarottija. Népszerűvé és élvezhetővé teszi a saját, magas szinten művelt tudományát a hozzám hasonló egyszerű emberek számára is. Remélem sokáig hallgathatjuk még kiváló előadásait!
Abszolút igazat adok Önnek, Zoltán. A Tanár Úr engem is lenyűgözött.
@@flaccus83 Csak valami ujabb dolgokkal kellene eloruccanni!!Ket hete Kinaban,tobb masodpercig,millios homersekletet,hatalmas nyomason allitottak elo,kozeleg a magfuzio!!
Sőt.... 20210617 .... egyszerűen... ma se tudok mást mondani, köszönet Tanár úr!
Az asztro-fizika doyenje
@@sunipopovici3490 Esetleg nézted az előadás dátumát? Illetve ha szakember vagy a témában akkor ezek az előadások nem neked szólnak.
Tisztelt Dávid Gyula ! Laikusként "idetévedtem", érdekes, érthető magyarázat. Nagyon köszönöm!
Dávid Gyula csúcs.!
Nagyszerű előadó.!
Lehet, hogy sok tanár és előadó tanulhatna tőle..! (persze az egyéniségét nem lehet eltanulni..). Látszik, hogy sok szeretettel magyaráz és még arra is gondol, hogy folyamatosan fenntartsa a figyelmet. Nem is tudom hogyan képes ennyi energiát összpontosítani egy-egy előadásra..
Kiváló egyéniség.. Az ilyen tanárok tudják megszerettetni a szakmát a tanítványokkal.. Mindig szívesen hallgatom és csak hálásak lehetünk, hogy ilyen sok tudást átad az érdeklődőnek, tanítványoknak.!
Úgy hallgatom, mint nagyszüleim a Kossuth Rádiót elalváshoz.
Elképesztő!
Teljesen kikapcsol!
Fantasztikus előadó, ennél a tudása nagyobb!
Az Oppenheimer mozi inspirált, hogy másodjára is megnézzem ezt az előadást. Félelmetes, hogy mennyire egyszerűen és érthetően jutunk el az atomok szerkezetétől, az egyes elemek kialakulásán át az atomreaktorig egy előadáson belül. Ha valaki csak ezt az egy előadást megnézi, a komplett folyamatot megérti, még akkor is ha teljesen laikusként ül le elé. Biztos hogy le fogom játszani a gyerekeimnek, ha az atomokól tanulnak az iskolában.
Nagyon köszönöm Tanár úrnak az élvezetes előadást, igazi élmény volt
Hohóó, megvan az esti programom!!
Köszönöm szépen, Tanár úr!
Szuper előadás! Érthető és élvezhető!
Nagyon szépen köszönöm én is! Már láttam mást is Dávid úrtól, ugyanilyen érdekes, értelmes, szórakoztató előadások voltak.
Hihetetlen (számomra) tudású. Fantasztikus előadó, élvezettel hallgatom az előadásait. :)
A legjobb! A kedvenc fizikusom, előadóm, csodálom őt!! ❤
45 évesen szerettem meg a fizikát. Gyula bácsi miatt. Köszönöm ❤
Nagyon jó az előadás, érthető és még szórakoztató is!
Üdv! Köszönet.... ez jó !!
Érdekes, élvezhető, nagyon jó volt!
Tisztelt Dávid Gyula! Köszönöm az előadást. Az Ön előadásai nálam a legmagasabb impakt faktorral rendelkező youtube videók. Előadásainak sorozata ismeretterjesztő könyvért kiáltanak! Sok sikert kívánok Önnek, és az atomcsill-nek!
Láthattam élőben, vasárnap kora reggelenként, A38 kiállítótér: emlékezetes előadások voltak. Kár, hogy munka után tudtam csak menni és általában nagyon fáradt voltam.
Remek előadás! Remélem még sok hasonlót láthatok tőle itt a csatornán.
Gratulálok!
Szuper volt
nagyon tetszett - ez is
Szolgálati közlemény:
Alexander Alex vádaskodásaira és fröcsögéseire a továbbiakban nem vagyunk kíváncsiak. Ahogy ő is írta: tartsa meg magának, az ő titkának.
dgy
moderátor
Yesss ! Miota varom ezt a pillanatot.
Pontosan tegnap gondoltam arra, hogy , de jo lenne egy friss eloadas David Gyulatol. Mert az eddigieket rongyosra hallgattam. Es erre tessek...itt is van.
Vajon milyen fizikaval lehetne ezt megmagyarazni ?
Reggel munka kozben meg is hallgatom.
Dehát ez már egy 10 éves előadás :-)
A videó címe: Dávid Gyula: A kvarkoktól az atomerőműig - kirándulás a nukleáris völgybe (Atomcsill, 2011.09.29.)
2011.09.29. dátum van ott, gondolom tudod mit jelent ez.
@@TeslaElonSpaceXFan Én tudom :-) Annak válaszoltam, aki frissnek gondolta :-)
@@TeslaElonSpaceXFan Ket dolgot jelent. 1; Figyelmetlen vagyok. 2 nem figyelek oda.
A közzététel dátumát tekintve friss, akkor is ha a felvétel maga 10 éves. Én értettem, hogy mire gondolt, nekem is nagy öröm, ha olyan DGy előadásra bukkanok, amit még nem láttam! ❤️
DGY forever..!!! :))
Szuper erdekes eloadas
Dr. David Gyula 😍😍😍😍😍😍😍😚😚😚😚😚😚
Én meg pont arra gondoltam nézve az előadást, hogy micsoda előadói tehetség kell ehhez. Tom Cruise elbújhat mellette :)
Két erősebb pontatlanság: 1. A keletkezett plutónium nem csak bombához használható, hanem erőművi fűtőanyagként is. És lehet is kapni a piacon ilyen fűtőanyagot. 2. Víz alatt csak 7 - 8 évig kell tárolni utánna léghűtésű természetes huzattal működő tárolóis elegendő.
Ez egy remekbe szabott a gondolati ívet abszolút módon felrajzolva, lényegre törő előadás volt. Rengeteg dolog tisztább lett a buksikban...szerintem.Thx!
Juhász Attila :Remek előadások köszönjük ! csak egy kérdés: a napban végbemenő proton bomláskór, mi tőrténik a benne lévő kvarkokkal, pl. neutron is kikerűl a folyamatból , átalakúl a kvark agy mégiscsak van még a kvarkon is túl valami ? . köszönöm előre is Válaszát
A proton két u és egy d kvarkból áll, a neutron egy u és két d kvarkból. Az u kvark töltése +2/3, a d kvarké -1/3 (az egység a proton töltése).
A p -> n bomlásnál az egyik u kvark gyenge kölcsönhatással átalakul d kvarkká. A felesleges egységnyi pozitív töltést elviszi egy W+ részecske (pozitív elektromos töltésű gyenge közvetítő bozon). Ez később elbomlik egy pozitronra és egy neutrínóra.
"Van-e a kvarkon túl valami?" - bizonyára arra gondol, hogy ez a folyamat arra utalhat, esetleg a kvarkok is kisebb, még elemibb részekből állnak. Nem tudjuk. A tudomány pillanatnyi állása szerint a kvarkok elemiek. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy átalakuljanak egymásba. Ezeket a folyamatokat a részecskefizika jelenlegi Standard Modellje nagyon jól leírja. Sőt ennek a modellnek alapján jósolták meg a gyenge közvetítő bozonok (köztük a W+) létezését és tulajdonságait, aminek alapján aztán ezeket a bozonokat 1983-ban megtalálták a CERN nagy gyorsítójában.
dgy
Már több, jobbnál jobb előadást láttam innen. Kérdésem: Az ELTE nem tud ezeknél jobb minőségű felvételeket készíteni? Úgy érzem,illene.
Ez nem illendőség kérdése. Kizárólag pénzkérdés. Az meg nincs.
Egyébként ez egy tíz évvel ezelőtti előadás felvétele. Nézze meg az idei anyagainkat, azok sokkal jobb minőségűek.
dgy
@@dgy137 Üdv, egy dolog nem világos az atomerőműben lévő hasadással kapcsolatban: ha jól tudom, erőművekben jellemzően 20% az U235 aránya a fűtőanyagban. Ha a hasításkor átlagosan 2.46 neutron szabadul fel, akkor statisztikailag nagyon kicsi az esélye, hogy ezek a neutronok újabb 235-ös izotópot találjanak el még akkor is, ha a szbályozórudakkal egyet sem nyeletünk el, egész pontosan 5 neutron felszadulásakor lenne egynsúlyban a reaktor. Hol a hiba a gondolatmenetben?
@@noobkillah1975 csak 1.2-3.6% dúsításról tudok, de az is elég, mert csalnak. Azért rudakban és a rudak kötegeiben van az üzemanyag, mert így megfelelő felszín-térfogat arány alakítható ki. Izé, geometriai dúsítás.
Juhász Attila:Nagyon megtisztel gyors és kimerítő válasza Tanár úrnak. Borzasztó érdekesek ezek a dolgok, szerintem ilyenekkel foglalkozni a legnagyobb élmény az életben. Az embereket érdeklik az ufok a kísértetek stb. ,de ezek "sajnos" nem bizonyítottak ezért a velük való foglalkozásnak nem sok értelme van. A kvantumfizika viszont mindegyiket veri misztikumba és ráadásúl igaz (bizonyított). Átgondolva válaszát csak szeretnék még egyet kérdezni: ha a d kvark tömege 3,5-6 MeV az u kvarké 1,5-3,3 MeV a w bozoné pedig 80,4 GeV (ez egy atomnyi tömeg) honnan jött az a nagy plussz tömeg ? Köszönöm Válaszát .
Kedves Tanár úr!
A hadihajókban (tengeralattjárók, repülőgéphordozók, nehéz cirkálók) milyen rendszerű reaktorokat használnak?
Főleg a tengók, ahol halknak is kell lennie, meg kevés is a hely?
Előre is köszönöm a válaszát!
A nukleáris meghajtású felszíni hajók és tengeralattjárók többsége a Pakson használthoz hasonló, az előadásban is bemutatott nyomottvizes (PWR) reaktortípust használja, csak néhány hajóba építettek kísérleti céllal folyékony nátriummal hűtött reaktort. A PWR reaktorban a primer körben nagynyomású víz áramlik, ami sohasem válik gőzzé, zárt rendszerben mozog, és nem érintkezik a turbinákkal meg más szerkezeti elemekkel. A második körben gőzt fejlesztenek, a harmadik, külső hűtőkör (ami Pakson a Duna vize) egyszerűen a környező tenger: a hajó felszíne közelében elvezetett csöveket a hideg tengervíz hűti.
Két fő meghajtástípust alkalmaznak: az orosz, amerikai és angol nukleáris hajókon a szekunder kör gőze által forgatott gőzturbinák közvetlenül (illetve mechanikus áttételeken keresztül) hajtják meg a hajócsavarokat. A francia és kínai nukleáris hajókon a gőzturbinák generátorokat hajtanak, a hajócsavarokat pedig az így fejlesztett áramot felhasználó villanymotorok mozgatják.
A hajókon alkalmazott reaktorokkal szemben fokozott megbízhatósági és stabilitási igények merülnek fel: ki kell bírniuk a hajó mozgása miatt fellépő rázkódásokat, a korróziót (amit pl a sós párával telített levegő okoz), és minimális karbantartó személyzettel is üzemben tarthatóknak kell maradniuk.
Emellett a hajókon sokkal kevesebb hely áll a reaktor rendelkezésére, mint a szárazföldön, ezért általában nagyobb mértékben dúsított (de a bombához szükséges dúsítástól még így is messze levő) urán-üzemanyagot használnak, hogy kisebb térfogatban is el lehessen érni a kritikus állapotot.
Egy másik különbség az, hogy a szárazföldi reaktorok biztonsági (neutron-elnyelő) kadmium-rúdjait általában a gravitáció juttatja a helyükre: üzemzavar esetén megszakad az áram a rudakat függve tartó elektromágnes tekercsében, és a gravitáció hatására a rudak egyszerűen leesnek, bele a reaktorban kialakított csatornákba, ahol aztán a neutronokat elnyelve gyorsan leállítják a magreakciókat. A tengeren folyamatosan imbolygó hajón ez a megoldás nem megbízható, ezért rafinált mechanikus szerkezetek gondoskodnak arról, hogy kritikus helyzetben a rudak gyorsan a helyükre kerüljenek.
A legtöbb hajón egyetlen kompakt szerelésű reaktor található, néhány nagyobb teljesítményű tengeralattjárót és repülőgéphordozót két reaktorral láttak el, de az USA Enterprise nevű repülőgép-anyahajóján nyolc reaktor működik.
Részletek a wikin: en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_marine_propulsion
dgy
@@dgy137
Köszönöm a válaszát!
Mondjuk azon sokszor elmerengtem, hogy lehet-e vajon 1-2 konténer méretű, remanens hőre építő, a kiégett fűtőelemeket tovább (ki)használó reaktorokat megalkotni mondjuk a teherhajózásban.
Végülis azoknál a behemótoknál hely van néhány konténernyi hely, ami nem a világ, talán kellő biztonsággal üzemeltethető is (nyilván nem panamai zászlók alatt) és a sok-sok cumó hasznosan válna hővé, mielőtt eltemetni kéne.
Van ennek műszaki realitása?
(a közgazdasági és a biztonsági az csak ezután jövő kérdéskör és már egy másik lap)
Juhász Attila: Nagyon köszönöm válaszát. Annyit szeretnék kérdezni még: van-e lehetőség valamelyik Előadásátra elmenni, bemenni, s ha igen mikór ?
Az Atomcsill előadásai mind nyilvánosak. Bárki eljöhet.
Kivéve járvány és szénszünet idején. :(
2023 telén és tavaszán éppen szénszünet van...
dgy
Nekem mindig az az érzésem, hogy nem az van/volt az atomban, hanem történik ütközés és valamikre szétesik, detektálják mik keletkeznek :) Az, hogy mik voltak benne és mikre esett szét nekem nem ugyan az :) Sosem tudják meg mi volt benne, azt tudjuk meg mire szokott szétesni :) Minél nagyobb gyorsító lesz annál cifrább lesz az eredmény :)
Az elmúlt napokban több előadást is meghallgattam a csatornájukról. A n.hulladékkezeléssel kapcsolatosan kérdezném, hogy a bórsavas, vagy/és lítiumos fürdő alkalmazása nem lenne-e egy megoldás, pláne ha tudjuk, hogy az urán-oxid porózus szerkezetű, csupán a felhasználáshoz tömörítik pasztilla darabokká, tehát (gondolom) könnyű újra visszadarálni, hogy a fürdővel érintkező feleletet megnöveljük?
Mástól egy másik előadásba azt hallottam, hogy "a radioaktív anyagok fényérzékenyek, vagyis pl. "napoztatással" a radioaktivitás rövid időn belül, és nagy mértékben csökken. Itt is a felület növelés növeli a hatékonyságunkat". Ez nem tudom igaz-e?
1/ Az atomerőművi hulladékok radioaktivitása sokkal nagyobb, mint a tiszta uráné. Ennek oka az, hogy - mint az előadásban részletesen megmutattam - a hasadási maradványok a nukleáris völgy meredek falán találhatók, és gyorsan igyekeznek lefelé a völgybe. A tiszta urán kezelésére alkalmazott akármilyen tisztítási eljárás tehát nem oldja meg a sokféle, egymástól kémiailag is különböző, ráadásul az urán anyagában atomonként elszórt hasadványmagok sugárzásával kapcsolatos problémákat.
2/ Az állítás egyértelműen téves, egyszerűbben szólva hazugság. Mint az előadásban is szó volt róla, a radioaktivitás az atommagok tulajdonsága, a szereplő energiák ezer és millió elektronvolt (keV-MeV) nagyságrendjébe esnek. Ezzel szemben a fénykvantumok energiája az 1-10 elektronvoltos tartományba esik. Ezek a fénykvantumok az atomok és molekulák elektronszerkezetében válthatnak ki hatásokat, de egyszerűen túl gyengék ahhoz, hogy bármilyen magfizikai hatást váltsanak ki.
dgy
@@elteatomcsill8013 Köszönöm a választ.
A Neptúnium és Plutónium keletkezését nem annyira értem: az elnyelődött neutronoktól gondolom nem közvetlenül alakulnak ki, hiszen akkor az Uránium egy másik izotópja keletkezik csak, vagy nem? Vagy nem figyeltem eléggé? 🤔🙈
Az urán-238 izotóp magja egy neutron elnyelése után valóban az urán egy nehezebb, 239-es tömegszámú izotópjává alakul. Ez azonban instabil, 23 perces felezési idővel neptunium-239 izotóppá bomlik (a mag egyik neutronja protonná alakul, közben elektront és antineutrinót bocsát ki). Ez a mag is bétasugárzó, két és fél napos felezési idővel tovább bomlik plutonium-239 izotóppá (a mag egy újabb neutronja alakul protonná).
További részletek: en.wikipedia.org/wiki/Plutonium
dgy
Lenne egy szőke nős kérdésem: ha megvan a megfelelően feldúsított urándarab és megvan a kritikus tömeg is, akkor pusztán ez elegendő a láncreakció kiváltásához, és így az atombomba felrobbanásához, vagy kell néhány neutron is, ami elindítja a folyamatot? Ez utóbbi nem hangzott el, szóval úgy sejtem, hogy ezek szerint nem kell, viszont valahogy eddig úgy képzeltem, hogy ez szükséges a dologhoz. 🤔
A kérdés teljesen jogos. Néhány kósza neutron mindig akad, pl a kozmikus sugárzásból, a kőzetek természetes radioaktivitása által kiváltott magreakciókból stb. Ezért az atomerőművekben gyakorlatilag elegendő a kritikus tömeget összehozni, illetve kihúzni a neutronelnyelő kadmiumrudakat, és beindul a láncreakció. Az atombombában viszont fontos, hogy a reakció gyorsan, töredékmásodpercek alatt kiterjedjen a töltet egészére, mielőtt a kezdődő robbanás szétvetné az egész rendszert. Ezért speciális neutronforrásokat helyeznek el a töltet közelében, amelyek a kritikus tömeg létrejöttekor azonnal beindítják a láncreakciót. A "neutrongyutacs" megvalósításának részletei ma is katonai titkot képeznek.
dgy
Köszönöm szépen a választ! 😊 Utólag rájöttem közben, hogy az említett neutrongyutacs biztosan valami ilyesmi plusz neutron forrás lehet, de arra nem is gondoltam, hogy az erőművekben ez ilyen “egyszerűen” megy.
Kimondottan a radioaktivitásról (és esetleg annak élettani hatásairól) van fent Öntől valahol előadás?
@@doriczulak1470 A radioaktivitás fizikai alapjairól épp ez az előadás szól. A sugárzások élettani hatásairól és orvosdiagnosztikai alkalmazásairól több előadásunkban is szó esett (pl Fröhlich Georgia: Repül az elektron, ki tudja, hol áll meg..., Major Péter: Pozitron-emissziós tomográf).
Hasonló kérdés esetében érdemes az Atomcsill weblapjának főoldalán megkeresni az Előadásaink főcím alatt az Előadásaink tudományágak szerint rendezve menüpontot. Itt pillanatnyilag 38 témakörbe sorolva található meg az összes eddig elhangzott előadás. A legtöbb tematikus kérdésre e lista alapján választ lehet találni.
dgy
Ez a tuti. 10 perc alatt el tudok aludni. Végre nem kell gyógyszer. 45 éve órán is küzdöttem
Az reaktor hulladék tárolása sok.sok 100ezer évre a legmegfelelőbb, és ez kimaradt az előadásból, hogy rakétával el lehet küldeni a NAP-ba. Lehet olyan pályára állítani egy terherúrhajót, amelyik lefékezve aktív irányítás nélkül belezuhan a Napba.
Nem véletlenül hagytam ki az előadásból ezt a "lehetséges megoldást". Ez ugyanis, bár elterjedt a köztudatban, egyáltalán nem megoldás, hanem a legdrágább és legveszélyesebb próbálkozás lenne, ha valaki nekilátna megvalósítani.
Kezdjük azzal, hogy nem olyan egyszerű valami "beledobni" a Napba. Ehhez ugyanis le kell lassítani a Föld keringési sebességéről (kb 30 km/s) gyakorlatilag nullára. ha ez nem sikerül, akkor elszáguld a Nap mellett, és tartós bolygópályára áll - kockáztatva ezzel a következő évszázadok űrközlekedését és az arra járó égitesteket. A lelassítás energiaszükséglete kb négyszerese annak, mintha ugyanezt az űrhajót ki akarnánk lódítani a Naprendszerből. Az utóbbi eddig öt űrszondának sikerült, nem véletlen, hogy egyik sem saját rakétahajtóművének, hanem az ügyesen megtervezett pálya során megközelített nagybolygók melletti hintamanővereknek köszönhette az extra sebességet. Hasonlóképpen a jelenleg a Nap közelében manőverező Parker napszonda is a Vénusz vagy a Föld időnkénti megközelítésével és hintamanőverekkel csökkentette annyira a sebességét, hogy egyre közel kerülhet a Naphoz - és hol van ez a közelség még attól, hogy belezuhanjon a Napba! Egy ilyen manőver tehát hosszadalmas, nehézkes, drága, és sok hibával járhat - a hiba viszont évszázadokig fennálló tartós veszélyt jelentene, hiszen a hulladék a rakéta üzemanyagának fogytával továbbra is itt keringene a közelünkben.
A másik nagy veszély rögtön a startnál jelentkezik. Az űrkutatás és rakétatechnika fél évszázados fejlődése ellenére ma is gyakran előfordul, hogy egy rakéta vagy már a kilövőpadon, vagy nem sokkal a start után felrobban. Egy ilyen eset a nagy anyagi kár mellett jelentős (főleg vegyi) környezetszennyezéssel jár. Ha azonban az űrhajó rakománya erősen radioaktív hulladék lenne, ennek felrobbanása több száz négyzetkilométeres területet érintene, a radioaktív kihullás alapjában veszélyeztetné az élővilágot, a légkört, a talajt, a vizeket, a csernobilinél lényegesen nagyobb környezeti katasztrófát okozva.
Harmadrészt gondoljunk bele, hogyan is kellene becsomagolni a kilövendő hulladékot. Ezt jelenleg a sugárzást részben elnyelő, és a hulladék maradékhőjét elvezető hűtővízben tárolják. A rakétába ilyen vizes tartályokat kellene bepakolni, ráadásul erős ólom vagy más nehézfém rétegekkel védve a kilövés előkészítésén dolgozókat. A fellövendő rakéta "hasznos" tömegének ezért csak kis részét (legfeljebb egy tizedét) tenné ki a valódi "hasznos" rakomány, a radioaktív hulladék, a többi hűtővíz és fém árnyékolás lenne. Az utóbbi ráadásul véglegesen elveszne, hiszen a hulladékkal együtt menne a lecsóba, pontosabban a Napba.
A fenti körülmények miatt a Földön jelenleg összegyűlt kiégett atomerőművi üzemanyag eltávolításához szerény számítás szerint is több száz rakétára lenne szükség - mindegyik vinné a rengeteg védő fémréteget, meg a sok üzemanyagot, ami a fékezéshez szükséges. És még így is évekig kóvályognának a belső Naprendszerben, veszélyeztetve az űrforgalmat, amíg végül annyira lefékeznek, hogy a Napba hullnak.
Egy ilyen grandiózus űrvállalkozás költségei jelentősen meghaladnák azt az összeget, amit az emberiség az űrkutatás hetven éve alatt összesen költött az űrtevékenységre. Ki fedezné ezeket a költségeket? És honnan vonnák el az összeget?
Ennyi rakéta közül már csak a nagy számok törvénye miatt is jó néhány meghibásodna, nem találná el a Napot, és ott maradna a következő évszázadokra forgalmi akadályként, űrben kóválygó repülő hollandiként. Esetleg lezuhanna a Vénuszra, neadjisten a Földre. A felbocsátandó több száz rakéta közül másik pár százalék már a startnál eltéved, felrobban vagy visszahull, erősen radioaktív hulladékkal terítve be a Föld jelentős (lehet, hogy lakott) területeit.
A hulladékok Napba küldése tehát rettenetesen drága, jelentős mértékben eredménytelen és majdnem biztosan környezeti katasztrófával járó vállalkozás lenne. Szerencsére nincs olyan ostoba állam, amely megpróbálkozna vele. (Bár sejtésem szerint lenne rá jelentkező nagymellényű kishatalom.)
A radioaktív hulladékok problémájának hosszútávú megoldását a fúziós reaktorok ipari méretű elterjesztése jelenti. A már összegyűlt hulladékok százezer éves tárolását pedig kiválthatja a radioaktív magok irányított transzmutációja. Ez a módszer laboratóriumi méretben működik, az ipari méretre való felskálázása kb tíz évnyi kutatást és ennek finanszírozását igényelné - sajnos erre a bizonyítottan eredményes projektre sincs jelentkező ipari hatalom.
dgy
Van benne sok köhögés mint például 52:28 -nél. Azokat ki kellett volna vágni vagy le lehetett volna venni a hangot.
Ha lenne főállásban ezzel foglalkozó, mindenre ráérő, jól megfizetett, profi technikai stábunk, bizonyára meg is csinálnák.
Az Atomcsill sorozatot azonban az előadók, a szervezők és a technikai stáb is szívességből, a szabadideje terhére készíti.
dgy
Utáltam az összes tantárgyat ,de fizikából 5ös voltam
A nyomott vizes, 2 körös reaktorban a második kör, ahol a gőz fejlődik, az nem érintkezik a radioaktív anyagokkal, viszont az lenne a kérdésem, hogy semennyire nem jut át a sugárzás? Úgy értem, a fémeken keresztül, amikből a tartályok vannak. Vagy azok kellő mértékben szigetelnek ilyen szempontból?
czcams.com/video/0HXeVlijtDc/video.html
Hacsak a csövek fizikailag meg nem sérülnek (hajszálrepedés, szivárgás az illesztéseknél, szelepeknél), akkor a sugárzás nem jut át a jól méretezett fémfalon.
dgy
Köszönöm! ✨
Abbahagyhatatlan, Illetve: Plusz 11 év és még mindig nincs kész az ITER
a hidrogénatom deutériummá alakulása megfelel béta bomlásnak vagy nem összekeverendő a kettő?
Ég és föld.
A közönséges béta-bomlás a több nukleont tartalmazó atommagok egyik átalakulási folyamata. Iránya arra mutat, hogy a keletkező új mag közelebb legyen a nukleáris völgy fenekéhez, azaz energetikailag kedvezőbb állapotba kerüljön.
A túl sok neutront tartalmazó magok béta-bomlásakor a nukleonok teljes száma (protonok+neutronok) nem változik, csak általában egy neutron átalakul protonná (a felesleges elektromos töltést meg elviszi egy elektron). Mélyebben nézve ez egy gyenge kölcsönhatás által kormányzott folyamat, ami egy d-kvark u-kvarkká alakulását jelenti (mindez egy nukleon belsejében zajlik le).
Protonfelesleggel rendelkező atommagokban a fordított, ún pozitív béta-bomlás is előfordul (csak ritkább), amikor az atommagban feleslegben levő protonok egyike alakul át neutronná (egy u-kvark d-kvarkká), és egy pozitron repül ki.
A közönséges hidrogén-atommag (egyetlen proton) nem alakul át deuteronná (=egy proton + egy neutron). Ehhez magfúzió szükséges. Ha rendelkezésre állnak a környezetben szabad neutronok, akkor a proton könnyen egyesül egy neuronnal, és kialakul a deuteron. Ez volt a helyzet a Nagy Bumm után kb három perccel.
A csillagokban viszont nincsenek szabad neutronok (mert azok 15 perces felezési idővel régen elbomlottak. Két proton viszont nem képes fúzióra (a keletkező atommag, a "diproton" nem stabil). Ezért a fúzió csak akkor megy végbe, ha két véletlen esemény egybeesik: egy proton véletlenül átalakul neutronná (ezt magában nevezhetnénk pozitív béta-bomlásnak, csak nem szokás), és éppen abban a pillanatban egy másik proton közelében tartózkodik. A frissen létrejött neutron fuzionál a másik protonnal. Ez az egybeesés ritka, ezért nem robbannak fel azonnal a csillagok, hanem csak lassan használják el protonkészletüket.
Látjuk tehát, hogy a csillagokban lezajló fúziós folyamat összetett, többlépcsős jelenség, melynek egyik epizódja azonos a nagyobb atommagok pozitív béta-bomlásának elemi lépésével. De a két jelenséget nem szabad összekeverni.
dgy
Miért nem lehet a maghasadás után megmaradó "fél urán" anyagokat hőtermelésre használni.?
Nem éri meg.? Vagy tönkre tenné a szerkezeteket.? Vagy a veszélyességük miatt nem szabályozhatók.?
Pedig sok energia szabadul még fel belőlük...
Egyszerű költség-haszon elemzés: nem éri meg. A radioaktív hasádványokkal teli fűtőelem olyan, mint a tábortűz parazsa: ahhoz nem elég termel elég hőt, hogy levest lehessen főzni rajta, de ahhoz épp elég meleg, hogy megégesse a kezünket.
A kiégett fűtőelemekben folyó radioaktív bomlási folyamatok sok nagyságrenddel kevesebb energiát termelnek, mint a reaktorban zajló hasadás: egyszerűen nem éri meg hőerőgépet telepíteni rájuk. Inkább minél gyorsabban és minél óvatosabban meg kell tűlük szabadulni.
dgy
VÁLASZ AZ ESETLEGES HÁBORÚS NUKLEÁRIS SZENNYEZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKRE
Az alábbi aktuális kérdés érkezett (egy egészen más témájú Atomcsill előadáshoz kapcsolódva):
"Van akit pl. olyanok foglalkoztatnak mostanság, (ami annyira aktuális, hogy szívesen hallgatna egy hozzáértőtől, elsőkézből)... hogy mit tegyen a Budapest környékén élő átlag magyar, ha az oroszok véletlenül szétlőnek Ukrajnában egy atomerőművet (tehát nem direkt nukleáris fegyvert vetnek be, hanem katonai malőrt követnek el például a csecsenek)? Meddig terjedhet a sugárfelhő, elfújja-e a szél, mennyi idő alatt érhet ide a radioaktív por (erőművek elhelyezkedése, domborzat, stb.)? Azt olvastam az ukrajnai Запоріжжя-i erőműben 80 tonna urán-dioxid került az oroszok birtokába, az tényleg 10x-es mértékű katasztrófát okozhatna a Csernobili-helyzethez képest? Kell-e félnünk Budapesten vagy bárhol az országban? Most van-e valós kockázata annak, hogy lakhatatlanná válik fél Európa egy baleset következtében ? Vagy az egész? Tud-e az egyén védekezni, pattanjon kocsiba, ha online értesül, vagy kövesse a tv-t esetleg? Hol tájékozódjunk, melyik honlapon figyeljük valós időben a háttérsugárzást? Van erre katasztrófavédelmi tanács, amit jó ha tudunk előzetesen? Számít-e, hogy szabad levegőn mennyi időt tartózkodunk majd? Melyik erőmű a legveszélyesebb? Ha már az oroszok birtokában van (és nincs hadművelet) akkor is történhet baj, bízhatunk az orosz működtetőkben? A termonukleáris reaktor működtetését az atomereatorokhoz képest biztonságosnak ígérik ugyan, de teljes megoldást jelent majd a környezetbarát elektromos áram termelésre, vagy csak egy részét tudjuk majd ellátni a szükségleteinknek, azért az atomreaktorokra ezt követően is szüksége lesz a fejlett világnak? Egyes hitelesített (értsd megbízható, MKEH engedéllyel is rendelkező!) kézi sugárzás mérők ára akár a négyszázezer forintot is elérheti, de veheti-e egy laikus a hasznát, ha baj van? Jó-e ha van egy olyan védőöltözék a birtokunkban, amiben a Fukushima-i balesetnél is biztonságban lehettünk volna, vagy az már úgysem sokat segít rajtunk, ha arra van szükség...?"
A fenti kérdések jelentős részére válaszolva elkészült egy higgadt tájékoztató anyag, melyet Aszódi Attila, a téma legjobb magyar szakértője írt. Az anyag elolvasható az alábbi linken:
aszodiattila.blog.hu/2022/03/08/teendok_jelentos_radioaktiv_anyag_kibocsatasaval_jaro_esemeny_soran
A fenti hosszú levélben szereplő további, itt meg nem válaszolt kérdésekre a következő napokban igyekszünk részletekben válaszolni. Addig kis türelmet kérünk!
dgy
szerkesztő
A hasadás “termékeként” keletkező plutónium az erőművekben egyébként (ha nem szedik ki katonai célokra hamarabb) alkalmas ugyanúgy a láncreakció fenntartására? Mármint kvázi “beszáll” a termelésbe az is? Vagy urándioxid mennyiségéhez képest elenyésző a folyamat eredményeként keletkező plutóniumé? Lehet egyáltalán következtetni arra hogy egy adott pillanatban éppen mekkora százalékban tesz hozzá a teljesítményhez a plutónium?
A plutónium nem a hasadás "termékeként" jön létre (a hasadási termék atommagok tömegszáma nagyjából a fele az eredeti hasadó magnak, míg a plutónium mag nehezebb az uránnál), hanem a (nem hasadó) U238 mag neutronelnyelését követő két béta-bomlással. Az így létrejövő Pu239 atommag egyrészt maga is képes hasadásra, másrészt további neutronelnyelési és béta-bomlási lépésekkel a plutónium nehezebb izotópjaivá alakul. A Pu240 izotóp spontán hasad, ezért veszélyezteti a bombák tárolását. A többi izotóp nem hasad. (Egy könnyebb izotóp, a Pu238 nem hasad, viszont alfa-bomló, és sok hőt termel, ezért használják űrszondák sok évig működő, a környezettől független áramforrásául.)
A Pu magok keletkezési aránya függ a neutronsűrűségtől és a neutronok energiájától, az eredeti urán-üzemanyag izotóp-összetételétől és a reaktor geometriájától. Viszonylag kis százalékokról van szó (a világ összes atomreaktorában becslések szerint évente 20 tonna plutónium keletkezik - összehasonlításként egy atombombához 10-20 kg-ra van szükség, a hidegháború alatt a nagyhatalmak kb 300 tonna fegyverminőségű plutóniumot gyártottak). A reaktorokban a létrejött Pu izotópok egy része maga is hasad, de az urán fűtőanyag kiégése után viszonylag jelentős mennyiségű plutónium marad a (főleg a hasadási termékek miatt) igen radioaktív üzemanyag-rudakban.
A kiégett üzemanyagrudak jelentős részét víz alatt pihentetik, majd a legaktívabb sugárzó izotópok lebomlása után geológiai tárolókba helyezik. A létrejött plutónium nagy része így végzi. A fűtőelemek másik részét viszont reprocesszálják: kémiai úton elválasztják az erősen sugárzó, közepes tömegszámú izotópokat a fűtőanyagként vagy fegyverként még felhasználható urán- és plutónium-izotópoktól. (A reprocesszáló üzemek mégsem egyszerű kémiai laboratóriumok: a feldolgozandó anyag erősen radioaktív, ezért fokozott biztonsági szabályok mellett, szigorúan ellenőrzött zárt térben, távmanipulátorok segítségével kezelik.)
A plutónium kémiailag különbözik az urántól, ezért tisztán vegyipari eljárásokkal elválasztható tőle (szemben az egyes uránizotópok szeparálásától, az urán dúsítástól, amelyhez kémiai helyett fizikai eljárásokra, pl sok lépéses centrifugálásra van szükség). A kapott plutónium azonban sok izotóp keveréke, így közvetlenül nem alkalmas bombában való felhasználásra, ehhez további (fizikai) izotóp-szétválasztásra van szükség.
A nyolcvanas években vezették be a kinyert plutónium hasznosításának egy igen gazdaságos módját. A plutónium és urán oxidjainak keverékéből (Mixed Oxide, MOX) új fűtőelemeket készítenek. A MOX fűtőelem kb 10 százalék plutóniumot tartalmaz. A megfelelően tervezett reaktorokban ezek a fűtőelemek szinte teljesen kiégethetők.
A leszerelési tárgyalások óta sok, korábban rendszerbe állított atombombát szétszereltek. Ezekben a plutónium hasadásra képes izotópja feldúsítva található. MOX fűtőelemekbe keverve a korábban hadi célra gyártott plutónium békés célú energiatermelésre hasznosítható.
dgy
Nagyon köszönöm a választ. (A teljes hasadási folyamat és láncreakció termékeként jön létre, így értettem, csak pontatlanul fogalmaztam. 🙃)
Remélem, hogy minél több plutónium kerül majd ilyen újabb típusú erőműbe, békés felhasználásra. 🕊️
Sziasztok! Keresem azt a fantasztikus weboldalt, ami egy atomon belűl méretarányosan mutatja a "távolságokat" ! Ha jól emlékszem egy magyar diák csinálta és horizontálissan lehetett görgetni az oldalt míg el nem érjük az "electront". Ismeri valaki? Please help!
Scale of the Universe, erre érdemes rákeresni
@@gergelypogacsas419 Köszönöm! Ezt találtam: keithcom.com/atoms/scale.php Nem teljesen erre gondoltam de ez is remek szemléltető!. Amire emlékszem abban hasonlóan jobbra scrollozva időnként feldobott meghökkentő tényeket az atomok világából. És egy magyar srác csinálta.
Pontosítok . A második mondatom nem igaz. Nem lehet a piacon kapni, mert könnyű lenne kivonni belőle a plutóniumot. Hanem aki gyártja az önmaga használja fel fűtő anyagként.
Hát, biztos nem lőport használtak az Urán implóziójához, mert annak nagyobb a füstje mint a lángja :)
Tudtommal máig hadititok az anyag pontos összetétele, és a pontos gyújtás mikéntje.
dgy
52:14 - a srác random bealszik az első sorban. :)
Juhász Attila: Bocsánat nem keletkezik hanem elviszi a w bozon, de hogyan kerűl oda hiszen nagyon rövid életű részecske ?
De igen. A W+ bozon abban a pillanatban keletkezik. Az elemi részecskék Standard Modellje pontosan leírja, milyen körülmények között, milyen paraméterekkel és milyen valószínűséggel keletkezhetnek új elemi részecskék.
dgy
Negyedik lehetőség : Lőjük ki a radio aktív hulladékot a világűrbe ! xD
Az ügy nagyon sokba kerülne. Azon kívül a kiégett anyagot folyamatosan hűteni kell. Tehát amíg betsrszzak az űrhajóba + amíg kier a világűrbe időre is gondolni kell.
a villanyáram nem lessz olcsóbb az atom energiátol, csak nagyobb hasszonnal árulják............................................................
a helyesírás viszont ingyen van neked is
1:22:40 ... én szeretem a Bombát !!! 😁😁😁
A bombát nem kell szeretni (csak dr Strangelove szerette...).
Ellenben az atom- és magfizika alapismereteit, amiken az atomenergetika (beleértve a jelenlegi fissziós és a majdani fúziós erőműveket), valamint számos más hétköznapi alkalmazás (pl a pozitron-tomográfia), - és igen, a bomba is - alapul, érdemes megismerni. Már csak azért is, hogy poénkodás helyett érdemben szólhassunk hozzá a nukleáris technológiával kapcsolatos társadalmi vitákhoz.
dgy
Előre a 137 kommentért!
nincsen anyag. hullámzás van.
Köszönjük a felvilágosítást!
dgy
A YT letörölte a válaszomat :(
Az Atomcsill előadásai nyilvánosak és ingyenesek. Kivéve most, a járvány alatt, amikor nem lehet bejönni az egyetemre.
A program egy egész tanévre előre megnézhető helyszínnel és időponttal együtt a weblapunkon. Atomcsill. elte no meg a végére egy hu.
dgy
Kedves Atomcsill Csapat! Kedves Dávid Gyula!
Talán ehhez a videóhoz passzol a leginkább a téma (illetve a Csernobilos, vagy Fukusimás előadáshoz még). Találtam egy cikket, ami úgy tűnik, hogy 2021-ben végigszaladt az internet hírportáljain, de azóta is csend van róla, és tudományos platformokon nem is nyert megerősítést, amennyire ki tudtam kutatni a neten. Szóval a kérdésem az, hogy az alábbi linken található cikknek mennyi tudományos alapja lehet illetve rejlik-e benne akkora potenciál, mint ahogyan azt leírják, és egyáltalán, mit gondoljon egy laikus erről az egészről, lehet reménykedni, hogy az atomkatasztrófák környezetét tényleg ilyen “hamar” meg lehet tisztítani?
m.hvg.hu/tudomany/20211207_sugarszennyezes_csernobil_levegominoseg_exlterra
Köszönettel: egy Atomcsill rajongó
Kedves Klaudia!
Egyszer már előkerült ez a téma valamelyik előadásunkkal kapcsolatban.
Akkor is, most is le kell szögeznem: az idézett szövegben szereplő "magyarázat" színtiszta humbug, áltudományos blabla. Egy szót sem szabad elhinni belőle.
dgy
Köszönöm a gyors választ! Sajnos volt egy ilyen sejtésem, bár reméltem hogy csak az újságírók akarták leegyszerűsítve megérttetni a nagyérdeművel valami bonyolult folyamatot, amit ők maguk sem értenek egészen. Ezek szerint nem sok esély van az ilyen területek megtisztítására…:/
@@klaudiatavi6018 Sajnos ezúttal rosszabb a helyzet: nem az újságírók értettek félre valamit, hanem az eredeti közlemény volt hatásvadász (és nagy valószínűséggel pénzvadász) humbug. Ilyen esetekben kellene az újságírónak megkérdezni egy hozzáértőt, mielőtt kritikátlanul átveszi a hülyeséget.
dgy
Jogos. De gondolom a hatásvadászat vonatra könnyebb felülni mint megállítani azt és kérdezősködni hogy mit is szállít… Azért köszönöm! 😊