Villanyóra
Vložit
- čas přidán 31. 05. 2024
- A Villanyóra 231. adásában Dr. Höfler Lajossal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyedem docensével beszélgettünk az akkumulátorok fejlődéséről, jelenéről és jövőjéről. Természetesen szóba került a nátriumion, a lítium-kén, a lítium-vas-foszfát technológia és a mindenki által várt szilárdtest akku is.
ITT SZAVAZHATSZ A MAGYAR SUPERCHARGEREKRE: www.tesla.com/hu_hu/superchar...
ÉS ÍGY KELL SZAVAZNI
MÁR PATREONON IS TÁMOGATHATSZ MINKET:
/ villanyautosok
TÖLTS VELEM SOROZAT: • Tölts Velem #2 - A ma...
VOLTIE NYEREMÉNYJÁTÉK: www.voltie.eu/nyeremenyjatek - Auta a dopravní prostředky
Gratulálok! A Höfler Lajos akumlátorokról történő monológja, elképesztően jó volt. Végre valaki, aki nekünk egyszerű embereknek elmesélte, hogy is van ez……… Nagy köszönet érte!
Nagyon érdekes beszélgetés volt, de még jobbá lehetett volna tenni, ha elkértétek volna Höfler úrtól azokat a diákat, illetve animációkat, amiről szó esett, és bevágtátok volna ezeket a megfelelő részekhez.
Innen le tudjátok tölteni: 152.66.55.120/~EEE/2024_elektrokemiai_energiatarolok_HL.pdf
Innen le tudjátok tölteni: 152.66.55.120/~EEE/2024_elektrokemiai_energiatarolok_HL.pdf
Próbáltam linket berakni az előadás letöltéséhez, de a youtube nem szereti a linkeket. Pótmegoldásként nagyon szívesen elküldöm emailben az előadást. A google az első helyen adja meg az email címem, ha rákerestek arra, hogy Höfler Lajos E-mail.
Gratulálok zseniálisan jó volt a podcast.
Ha ilyen kitűnő előadók vannak a BME - n akkor talán nincs minden veszve ebben az országban.
Mindig jó a műsor de ez kifejezetten nagyon tetszett.
Üdv Peti
"...Ez itt a Villanyóra a Villanyautósok heti 1 órás podcast-ja...." a kitartást becsületre méltó, hogy még 231 rész után is hisztek a 60 percben mint opció. :)
Ez itt a Villanyóra a Villanyautósok heti legalább 1 órás podcast-ja
Wow, nagyon szuper műsor.
Extra jó lenne, ha "videófejezetekre" lenne bontva, hogy könnyebb legyen navigálni, tekintve a másfél órás méretet
Nagyon érdekes volt, sok részlet volt, amiről még nem hallottam. Egy kérdést hiányoltam, hogy mekkora az önkisülése a különböző technológiával készült akkuknak. Magyarul meddig állhat jelentősebb feszültség veszteség nélkül, pl. az egy autó.
Szerintem ez azért nem lényeges kérdés, mert a gyakorlatban a nullát közelíti mindegyik. Teljesen mindegy, hogy 2 év vagy 2,5 év alatt merülne le a magára hagyott autó. /szocske
Hiánypótló, informatív és nagyon érdekes!
Még sok hasonló adást!
Köszönjük!
Péter😊
Köszönjük!
Informatív adás volt!!
Ez SZUPER jó ismeretterjesztés!
Köszi😀
Szuper volt! Lajos jöjjön máskor is ! :) Egyébként jól lett volna végigbeszélni a villámtöltés összes, több tucatnyi kapacitásromboló faktorát! Arra is kíváncsi lennék szakértő szemével, hogy pontosan mi történik ha mondjuk egy hétig vagy tovább 100%-on tároljuk az aksit (még ha mondjuk nem is villámtöltővel töltöttök fel). Mekkora lesz a kapacitás különbség, ha vki mindig csak 80%-ig tölt, de ha ezt csak villám vagy csak gyorstöltéssel teszi? Lesz-e realitása az 5perces teli töltésnek kapacitásrombolás nélkül a jövőben? Miért rosszabb a lassú töltés (pl EVSE) hatásfoka a villámtöltőhöz képest?
Tippem szerint azért rosszabb a lassabb tőltések hatásfoka, mert vannak kb fix fogyasztók, amik ha 11kw-al tőltesz, akkor is mondjuk 100W eszik és ha 1,4kw akkor is, ezenkívül valószínű az se mindegy, hogy 3 vagy egy fázisról tőltesz: azaz 240V vagy 400V AC-t kell DC ~ 400V/800V-ra alakítani.
Az ADAC-nak volt egy tesztje, hogy ez egyébként még autó függő is, mekkor a veszteség, pl Model 3 Long Range esetén 24,9%-os veszteséget mértek, volt autó, ahol ez kb 10% volt csak. Különböző tőltési sebességeket is mértek néhány autónál.
Ezek valóban fontos kérdések. Nem érdemes sokáig 100% töltöttségen tartani a cellákat, mert ott gyorsabban történnek az említett "káros mellékreakciók". Az hogy mennyivel rosszabb a villámtöltés, mint a lassú töltés, ha csak 80%-ig töltjük, nagyon sok tényező befolyásolja. Pl. az akku kémiája, katódrészecske monokristályos vagy polikristályos. Ami biztos, minél gyorsabban töltünk, annál nagyobb a kapacitásvesztés. Az akkumulátor szempontjából a kis áramok nagyobb százaléka fordítódik energiatárolásra. Nagyobb áramoknál a káros mellékreakciókon túl még a hő formájában távozó energia is rontja a hatásfokot. Ráadásul a Joule-hő az áram négyzetével arányos.
@@daniel.77000 részben így van. A fix fogyasztók is beleszólnak, dee a dolog mélyebbről indul. Van egy áram átalakító inverter. Annak is van egy alap fogyasztása és veszteségei. És kb. 80-90%-os tervezési teljesítményen a legjobb a hatásfoka. Mondjuk az is igaz, hogy az autókban 3darab 3.6kW-os inverter van, szóval hatásfok szempontjából elvileg mindegy hogy 11kW-al töltesz 3 fázison vagy 3.6kW-al egy fázison, mert utóbbi esetben elvileg le kéne kapcsolni teljesen a két nem használt invertert.
@@LajosHofler nekem i3 120ah-s autom van, a computer fura módon most pl 34.9kwh kapacitást ír, 5000km-el ezelőtt, amikor vettem kb 35.5kwh-t írt, most olyan 105e km van benne. Ami érdekes, hogy leolvastam többször is és volt, hogy növekedett a kapacitás az előző értékekhez képest. 20% alá egyszer merítettem ez idő alatt, 1x volt villámtőltve, többségében otthon tőltöm vagy célállomás tőltőn. 100%-ra hosszabb utak előtt közvetlen indulás előtt tőltöttem csak fel.
Érdekes módon a gyári app mindig 100%-ra akarja tőlteni, fel kellett tegyek egy evcc programot, amiben a cél % állítható és a sebesség is.
Vajon melyik a jobb, minden nap kicsit rátőlteni kb 40-60% közt vagy ritkábban feltőlteni 80-90%-ra és majd 20-30% körül ismét feltőlteni. A fórumokon vk azt írta az utóbbi jobb ha ritkábban tőltögetünk nagyobb mennyiséget a mérései alapján, de nem tudom erre hagyatkozni lehet-e, mert ez a kapacitás nagyon ingadozónak tűnik nekem, hogy ebből ilyen következtetést lehessen levonni.
@@daniel.77000 Az ideális ciklus valahol 25 és 75 % között van. Az említett példánál maradva érdemes lehet két naponta tölteni 30%-ról 70%-ra.
Köszönjük ezt a szakmai adást, nagyon érdekes volt! Lítium-kén akku: apró problémák vannak, 100 valahány töltés után tönkremegy!😁😪 Éljen a Na-ion akku sokáig, csak az energia/tömeg arányt kéne javítani, poén a faszén elektróda!😁 Lemeríthető 0 Voltra, ez király, jól szállítható! Hexacianoferrát nem hangzik túl jól ,de ha konyhasóban is van, akkor vagy nem gond, vagy mérgeznek minket!😁😪 Akkor addig marad az LFP akku!
Huhhh, mennyi sok mindent tudtunk meg... És mennyi sok új kérdés született a fejemben. Köszönjük!
rendkívül informatív az adás👍👍👍👍👍
köszi a részt, most nézem , jó hétvégét Nektek
Jó téma! Érdekes infók voltak.
Köszi a remek műsort
Köszönjük, szuper adás!
Köszi az interjút, nagyon hasznos volt!
Brutál jó adás volt 😮
érdekes jó volt 👍👍👊👊😉
Köszönöm szépen!Ez a rész nagyon tetszett jó kis adás volt akkumulátorokról érthetőbben.
Köszönjük ezt a tartalmas, információkban gazdag beszélgetést. Egy kérdés felmerült bennem LFP Tesla töltésével kapcsolatban. Elhangzott a 80-20-as javasolt szabály. Ha ezt be szeretném állítani az autómon, akkor mindig azt írja ki, hogy töltsem 100%- ra. Most akkor melyik az optimális az akku számára?
Válaszodat előre is köszönöm!
Ez volt talán a legjobb/informatívabb villanyóra valaha! Bár ezek után furcsállom, hogy az LFP aksikat hetente 100 -ra kell tölteni!?
Kérdés, hogy amikor 100%-ra töltöd, akkor valójában hány %-on van az aksi.
A LFP akkukat foleg azért javasolják 100%-rá tölteni, mert így pontosabban tud kalibralni a BMS, ugyanis az az (egyik) sajatossaguk a LFP akkuknak, hogy a feszültségek és a belső ellenállások nem annyira lineáris (sot) mint az NMC technológiának. Keress rá néhány grafikonra, pl. "NMC vs. LFP charging voltage".
Igen, ezt értem, de ha igaz ami a videóban elhangzik, akkor ezzel rövidítenem kell az akku élettartamát! Pedig éppen azért szerettem volna LFP -s autót, mert hosszabb élettartamúnak mondták, de ezek szerint jobban járok egy hagyományossal ha csak 70 százalékra töltöm.
@@jisats3041 Mivel a 100% (amint elhanngzott) igazából nem 100%, ezért lenyegesen nem csökken az élettartam, sot, mivel a BMS kalibralodik, pontosabban tudja menedzselni az akkukat és az élettartam optimálisabb lesz. Eszre kell venni, hogy mind több tapasztalat/statisztika lesz ezekről az akkukrol, így egyre jobbak (és ugyanakkor olcsobbak) lesznek. Pl. az új CATL LFP akkuk úgy néz ki, hogy a fobb parametereikben jobbak lesznek mint az atlagos NMC akkuk.
Ez nekem sem tiszta. Ha hetente töltöm 100% ra akkor ezek szerint ugyanúgy roncsolom az aksit. En is ezért vettem LFP set, mert tartósabb ,értékeállob aksinak gondoltam. Ellentmondásos .
Ez volt szerintem eddig a legjobb, leghasznosabb téma.
A docens úr többször emlegetett előadását és prezijét nem lehet valahol megnézni?
Innen le tudjátok tölteni: 152.66.55.120/~EEE/2024_elektrokemiai_energiatarolok_HL.pdf
az, hogy vannak-lesznek 0-ra meríthető akksik, amik amúgy csillió töltést bírnak, olcsón(!!!!), környezetbaráton, annak az a vége, hogy szinte mindegy az energiasűrűség!!!!!
HALLELÚJA!!!!
Ezt nem értem. Miért lenne mindegy az energia sűrűség? Egy autóban, vagy repülőben amikor cipelni kell a súlyt hogy átérjen az óceán túlpartjára akkor nagyon nem mindegy. Stabil alkalmazásokban pedig már most is mindegy.
Felhívnám a figyelmet arra az apró tényre, hogy a ruszkik épp háborúznak Európa legnagyobb sóbányájának "tulajdon-jogáért"! Soledár és Bahmut. Na nem azért mert sóaksit gyártanának belőle, ellenkezőleg, épp gátolni próbálják a terjedést a saját szénhidrogén készletük miatt.
Hát mondjuk ebben az egy esetben , a só(bányáknak) csak egy egyedi esete az aksi gyártás . Mennyiségileg pedig csak egy kis töredékét képviselné a világ sófogyasztásánák , ill. kitermelésének . Ja és ami a hozzáférhetőségét illeti , ne feledkezzünk el a bolygónk tengereiben , óceánjaiban feloldott mennyiségröl se .
@@simolaszlo7117 igen, rengeteg só kinyerhetó az óceanokból, tengerekből, de nem mindegy, anak a költsége. Könnyen belatjató, hogy különbseg van, a kert végeben ott levő tiszta só, es a leparlandó, elszállítandó nyeranyag között. Es a piiacon az fog eladni, ahol a kitermelesi költseg alacsony, soledarnal ingyen volt.
@@fonix68 Erdélyben rengeteg helyen lehet sot bányászni , de sok helyen szinte csak egy kis földet kell lekaparni az alatta levő sórétegröl , és már lapátolható is a szállitójárműre . Ezt dokumentálandó , javasolok egy egy erdélyi körútat . Ha pedig Szovátára , parajdra is ellátogatnál , akkor feltétlenül hozd a családodat is , Garantált lessz a felejthetetlen élmény . Amugy pedig a Parajdi sóbányákban kialakitott tüdőszanatoriumok , már rengeteg szenvedőnek hoztak gyogyúlást , enyhülést .
Erdelyben uton-utfelen sobanyak vannak,akar felszinesek(is)....
@@sunipopovici3490 akkor az lesz a következő célpont. Vagy megveszik, és nem hagyják bányászni. Vagy szétlövik, aláaknázzák,,stb.
Még! 🤩
Köszönjük érdekes videó volt!
Bennem azért több kérdés merült fel, A videóból azt a következtetést lehet levonni, hogy az élettartamot azt tulajdonképpen csak azzal tudjuk növelni, ha minél nagyobb energiasűrűségű akkumulátort készítünk és akkor megtehetjük, hogy kevesebb százalékot használunk belőle. Akkor pont a nagyobb energia sűrűségű NCM akkuknak kellene a leghosszabb élettartamúnak lenni, az alacsonyabb energiasűrűségű LFP élettartama mégis a többszöröse.
A másik, hogy a magas hőmérséklet nem probléma az akkumulátor élettartamára nincs befolyással, akkor az aktív hűtés nélküli Nissan Leaf-ek miért degradálódnak gyorsabban?
Egy kezdő elektromos autós ebből az adásból azt szűrheti le, hogy az a legjobb ha sosem tölti 100%-ra az autóját, csak 80%-ig, pedig arra is szükség van, a cellafeszültség kiegyenlítése miatt és az a 100% nem 100% hiszen van egy puffer, amivel megakadályozzák a teljes feltöltést és kisütést.
A lassu,napelemes toltes az idealis..12 eve '''toltogetem''' a kinai motoromat es jarok vele,meg vadaszni is es alig csokkent a '''tavolsaga'''.Ha egy nagy varosban csesztettem volna ilyen gyors toltokkel,3 ev alatt,kinyirtam volna...
Valamit nagyon félreértettél. Szó sem volt arról, még áttételesen sem, hogy az energiasűrűség növelésével növelhető az élettartam.
A vendég három olyan folyamatot emelt ki, amik a cellák elhasználódása során jellemzőek. A SEI vastagodása az anód szemcséken, a fém lítium kiválása ugyanitt és az aktív anyagok (anód és katód is) térfogat változásaiból fakadó töredezése, aprózódása.
Igen. Az LFP katódos Li-ion cellák hosszabb élettartamúak. Két fő okból. Az egyik a használata során alkalmazott alacsonyabb feszültségtartomány (2,5 - 3,6 V), a másik pedig, hogy a lítium-vasfoszfát rácsszerkezete lényegesen stabilabb, mint a fémoxidok (NMC, NCA) rétegrácsos szerkezete.
A hőmérséklet kétélű fegyver. Erre az előadó nem tért ki. Ő csak a magasabb hőmérséklet (30-40 C-fok) töltés közbeni előnyös hatását emelte ki. De nagyon nem mindegy, hogy a megemelt hőmérséklet mennyi ideig és milyen üzemmód mellett áll fent. Ha gyorsan akarjuk tölteni a cellát, akkor a magasabb hőmérséklet kedvez a gyorsabb interkalációnak az anódszemcsékben és lassítja a SEI vastagodási ütemét ugyanezen szemcsék felületén. A megemelt hőmérsékletű villámtöltés azonban 10-20-30 percig tart. Ha a magasabb hőmérséklet sokkal tovább és álltában és merítés közben is fennáll, akkor előtérbe kerülnek a magasabb hőmérséklet által kiváltott mellékreakciók, amik az évek során már látványosan gyorsabb elhasználódást eredményeznek. Az előadó röviden kitért a kutatás azon fázisára, amikor mesterségesen öregítik a cellákat. Az egyik gyorsító tényező pont a hőmérséklet emelése.
A Nissan Leaf-ek "gyors" degradációjának nem csak az aktív hűtés hiánya volt az oka, hanem az alkalmazott kémiai összetétel is. Ma már mangánoxidos katódot nem is használ senki, ha jól tudom.
Kezdő elektromos autósként az akkumulátorral nem kell foglalkoznod. Ne fáraszd magad vele. Bonyolult BMS rendszer veszi le a felhasználók válláról ezt a felesleges terhet.
Az egyetlen amit tán érdemes szem előtt tartani, hogy ha napokig nem tervezed használni az autót, ne töltsd fel 100%-ra és ne álljon így hosszú ideig.
Azért merült fel benned ellentmondás, mert nem vettél figyelembe tényezőket. Más kémia, más élettartam. Nem csak attól függ hogy hány százalékra használod ki. LFP élettartama jobb, de ha nem használod ki akkor az is jobb. Ez benne szokott lenni az adatlapjukban. Pl. egy LFP akku ciklusszáma 2000. Ha csak 30-70% között használod, akkor meg 8000. (lehet nem pontosak a számok, de kb. ilyesmi. Ugyan ez az NMC akkunál is megvan.
És igen. Fel kell tölteni néha, de azért nem kell aggódni a cellák szétcsúszása miatt sem. Nekem kb. egy évig ment a házi LFP akkum balanszer nélkül, mert lusta voltam. Rendszeresen ellenőriztem és csak ennyi idő után csúszott szét 0.1V-ra. Akkor lekapcsoltam a rendszert, amíg nem szereztem egy kínai balanszert. Azóta 0.01V pontossággal egyforma az össze cella függetlenül attól hogy feltöltöm teljesen vagy nem. Az LFP (amit én használok) tulajdonsága, hogy csak a teljes töltés KÖZELÉBEN jönnek ki a cella különbségek. Ezért kell feltölteni időnként, de ott sem a 100% a fontos, csak a töltöttség felső tartománya ahol már kezdenek kijönni a különbségek. De amíg nem csúszik szét addig ez sem olyan fontos. De neked ezen nem kell aggódni egy autón. Amit a gyártó leírt elég azt követni, és nem kell a fórumos fotel tudósoknak hinned.
Ugyan ez van az akku melegedéssel is. Adatlapon meg szoktak adni egy hőmérséklet, töltöttség és idő függő degradációs függvényt. 30fok felett gyorsul a degradáció. De attól hogy a töltés idejére felmelegszik/sőt mi több felfűti 40 fokra a Tesla akkuja, rövid időre, az nem rontja számottevően az élettartamot. Ha tartósan 40 fok lenne, az rontaná. A Nissan akkuja egyrészt egy régi, elavult kémia, ami eleve hajlamos volt a gyors degredációra, és kellett neki 1-2 nap mire visszahűlt az akku. Illetve úgy rémlik nem a kasszikus NMC kémiáról volt szó a meleg kapcsán.
@@evcharging2246 Kösz, te jobban leírtad.
@@evcharging2246 1:10:30-tól a videóban Tibor kérdez az LFP akkuk 5000-6000 ciklusú élettartamáról és utána a válaszban van szó arról hogy ha kevesebb százalékát használjuk a cellának akkor 20-80% között csak akkor lehet ennyi ciklus, vagyis ebből következik számomra, hogy a nagyobb energiasűrűségű NCM akkuból ez sokkal könnyebben megtehető
Azt mondják hogy 10 év alatt kb 80% al csokkent az akkumulátorok előállitási ára, de ez az ujautó árakban nem nagyon látszik meg szerintem, pedig az akku ára az elektromos autó elég nagy részét teszi ki.
10 éve 15-20 kWh, manapság 40-60 kWh akku kapacitás kerül a mainstream autókba, az áruk pedig ha nem is nagy mértékben, de még 3-4x nagyobb akkuval is csökkent (a magyar 20%/év tavalyi inflációt vonjuk le) /szocske
Az öregedéssel kapcsolatban azt feltételezem az elhangzottak alapján, hogy "csak" a töltésnél kell odafigyelni. Mert a lítium ionok tülekednek a helyért a grafitban és még egy-két tucat más ok miatt. A másik irányban (kisütés) mennyire probléma az öregedés?
Gyakorlati példa. Elektromos segédmotoros kerékpár. 2kWh kapacitású akkumulátor, 600W-os teljesítményű töltő. 3-4 órányi töltés. Ez messze van a gyorstöltéstől. Így töltéskor nem igazán fog öregedni ha 80%-ig töltöm. Viszont ellentétes irányban, amikor zöldre váltó lámpánál 45km/h-ra gyorsulok a járművel, akkor az akkumulátort terhelem egy 1,2kW-os csúcsteljesítményű elektromos motorral. Igaz, nem 15-20 perc alatt merítem 80%-ról 20%-ra, de dupla akkora a terhelés, mint a töltés.
Az öregedés valóban leginkább a töltés során történik.
👍
Köszönöm a fejtágítást, az akkumulátoros rész feldolgozásán még dolgozom kicsit, de mivel más energiatárolást is érintettetek, én a sűrített levegősről szeretnék hallani. Találtam egy előadást, ahol azt mondták, hogy a sűrített levegőhöz tüzelőanyagot adagolnak és így termel áramot, viszont volt egy cikketek"Kínában átadták a világ legnagyobb sűrített levegős energiatárolóját"címmel, amiben nem olvastam tüzelőanyagról. Hogy is van ez?
Simán sűrített levegővel hajtassz meg turbinát vagy dugattyús motort. Utóbbi hasonló egy kompresszorhoz, csak fordítva. Ez a módszer rendkívül kis energiasűrűségű egy mai akkumulátorhoz képest. Nem járható út a közlekedésben.
@@norbist2 Villamos hálózatról volt szó a cikkben is, meg az előadáson is. Igazából azt nem értem, hogy egy tüzelőanyaghoz mi értelme sűrített levegőt tárolni, de biztos nem az egyetemi hallgatóval van a baj, hanem velem.
A sűrített levegős tárolónak van egy olyan baja/tulajdonsága, hogy amikor sűríted a levegőt akkor felmelegszik. Amikor kiengeded, akkor lehűl. Ez jelentős tárolási veszteség...lenne ha nem használnák fel. A keletkező hőt lehet távfűtésre használni, vagy más hőigényes folyamatokhoz, az expanzió során a hűtést is fel lehet használni a hagyományos hőerőgépek hatásfokának növeléséhez. Ezzel pedig jelentősen javítani az egész rendszer hatásfokát.
25:15 Az anód nem a pozitív? Vagy ez ebben az esetben máshogy van?
Attól függ, hogy az akkut éppen töltik vagy kísutik. Mivel az elektronok MINDIG az anodtol folynak a katod fele, a polaritás megfordul a toltes illetve kisutes függvényében.
Akár galváncelláról, akár elektrolizáló celláról van szó, az anód az az elektród ahol az oxidáció, katód az az elektród ahol a redukció megy végbe. Akkumulátorok lényege, hogy bennük a folyamat megfordítható. Tehát ha szigorúan vesszük az előbb említett definíciót, akkor a Li-ion cellák merítésekor a negatív elektród az anód, a pozitív a katód. Töltéskor viszont megfordul. A pozitív elektród lesz az anód és a negatív a katód.
Koszonjuk, mivel - amatorkent - de temaban vagyok a kulonfele energiatarolokkal, megerositest kaptam, teljesen egyetertek a szakember allitasaival. Annyit jegyeznek meg csak, hogy a gyorsabb (10..20 ev) atallashoz meg szukseg lesz (igazából csak a letezo) az atom eromuvekre is, de már most is a rövid idejű energiatarolas kb.6x olcsóbb mint egy új atom eromu epitese. Tony Seba számítási szerint, ha a legkedvezotlenebb periodusban is elegendő energiat elo fogunk tudni allitani és egy 3..5 napos tárolási kapacitasunk is lesz, akkor már 100%-ban a megujulokra alapozhatunk (ez kb. 5..10x-es termelési kapacitást jelent a felhasználáshoz kepest).
Koszonet a musorert! Egy csopp negativum, hogy kb. minden 6. percben egy vagy ket reklamot nyom be a yt. 🙂
Ezért a műsorért megéri elviselni. Én nem utalok nekik pénzt, cserébe elviselnék annyi reklámot, mint bármelyik tévéműsor töltelékében van.
Nekem miert nem reklamoznak?En mar nem is szamitok?
@@sunipopovici3490 lehet te nem amazon fire tv stick-en nezed. 🙂🤷♂️
@@sunipopovici3490 Vagy YT Premium előfizető vagy, vagy adblokkert használsz azért 😁 illetve én meg simán az MP3-at töltöm le a villanyautósok oldaláról, abban sincs reklám, csak az elején a podcast sponzorokat mondják el.
Podcastként hallgatva ez nincs, igaz, kép sincs hozzá.
Most néztem meg az amazonon, hogy mennyibe is kerül egy nátrium ion akkumulátor. Majdnem annyi mint a Li-ion.
Azért a kiskereskedelmi árnak sok esetben nincs köze az előállítási árhoz.
De amúgy igen. Eddig nem nagyon volt elérhető a nátrium akku a kommersz piacon, most hogy megjelent egyenlőre drágább, az aliexpresszen is, mint egy hasonló tudású LFP akku, amik nagyon elterjedtek és általánosak, ezért leszorult az áruk.
@@lacikeri3102 Az új technológiákkal úgy látszik így megy. Ma a grafén és annak idején a szénnanocsövek is horror áron mentek, pedig az előállítás ahoz képest zsebpénzből megvan.
Az akkumulátorok időbeli öregedésről sajnos nem volt szó. Ezt mi okozza és körülbelül mennyi a különböző akkukémiák várható élete?
Arra az idézetre csak szűken annyit reagálnék, hogy én a jövő hónapban töltöm az 59-et, de minden új technológiára, főleg a műszaki vonalon, nyitott vagyok és kb úgy állok hozzá mint ha most lennék az idézet szerinti 20-as v 30-as éveimben, de kicsi korom óta ezt tartom, lehet nem fejlődtem tovább? 😀
Az LFP akkukról amit hallottunk a kínai fejlesztést, a majmok bolygója története elevenedett meg előttem és nem hasonlítgatom őket a főemlősökhöz, csak tisztán a story.
Az akkukémiák közül kimaradt Tibor pl az Al-ion akku, ami szintén ígéretes talán, a GMG szerint mindenképp.
A hidrogénben energia tárolás helyett a methanolban energia tárolás miért nem terjedhet el? sokkal 1xűbben tárolható a "folyékony áram" pl egy kannában és a hatásfoka is kb ott lehetne mint a hidrogénesé, a szállításról nem is beszélve árban és stb.
Mi a kutatócsortunkban jelenleg a hangyasav formájában történő energiatárolást is kutatjuk. A hangyasav egységnyi térfogatra vetítve több hidrogént tárol, mint a 700 bar nyomású hidrogén gáz. A hidrogén hatékony felszabadítása a hangyasavból egy nagyon izgalmas kutatási/fejlesztési terület.
@@LajosHofler Jól sejtem, hogy a hangyasavból való hidrogén felszabadítás másik terméke szén-dioxid? Ha igen, akkor mi a terv ennek kezelésével?
@@evcharging2246 Az egyik kutatási irány a csoportunkban az, hogy a biológiailag vagy más zöld módon előállított hangyasavat is tudjuk bontani. Így a teljes folyamatot nézve nincs CO2 kibocsátás.
Mert a metanol előállítása sokkal energia igényesebb. Ugye egy hosszú szénhidrogén molekulát kell összerakni egyedi szén és hidrogén atomokból. Egyébként létezik a dolog, bár lehet nem pont metanolt csinálnak, de a szintetikus üzemanyagok esetén pontosan ezt csinálják. Az meg igazából már mindegy hogy mit csinálnak ilyenkor. Metanol erősen mérgező, ezért nem szeretik használni manapság. Igen még én is pancsoltam metanolos, repülőgép üzemanyagot a Moki motoromhoz....meg is látszik rajtam 🤣
@@LajosHofler Persze értem, hogy keresni kell a 700bar-os tárolás megfelelő helyettesítőjét, csak azt nem, hogy a methanol (amiben 4H van a hangyasav 2H-nel ellentétben) miért is nem jó erre, mikor prof.Oláh és csapata már sok évvel ezelőtt kitalálta az átalakítási és a visszaalakítási folyamatot, majd mivel kb senki nem fejlesztett a DMFC-re, a BWT (Blue World Technologies) kitalált egy reformátor+PEM cellás megoldást, amit állítólag egész magas hatásfokra hoztak, hiszen a hidrogén cellákat meg nyakló nélküli költekezéssel, mindenki is fejlesztette.
Nem vagyok jártas a kémiában, csak a Gumpert Nathali, szupersport autó okán leltem ezekre rá szépen sorban és mint írtam, nem annyira vágom miért nem tett a methanol technológiába pénzt, csak sejtem, amennyiben nincsen igazi fizikai oka, hogy a kőolaj lobbi okán, nem nyúltak bele jobban. Hiszen kb bármi is előállítható belöle ami a kőolajból is és simán mehetne vele belsőégésű motorral hajtott autó is (kicsit emelt kompresszióval az oktán száma miatt), arról nem is beszélve sokat, hogy egy bkút átalakítása, hogy methanolt adjon, pár ezer €, míg ugye a hidrogén kutak áráról és energia felhasználásáról nem kellene beszélni sem, annyira nincsen fasorban gazdaságilag. Mégis az utóbbit tolta eddig is és tán még ezután is sok nagy és tőkeerős cég 🤔
Érdekes, hogy kb. az összes autóban ólomaksi van, viszont a bmw m4-es aksija litium-ion, aki 600 ezer ft. Elvileg a súlycsökkentés miatt raktak olyat bele.
Ja...es az újabb Teslakban is. A legujabbakban (Cybertruck) pedig 48V-os LiIon, így a drotok vastagsagat kb. 1/4-re tudtak csökkenteni.
@@sandormolnar1968 Köszi, ezt nem tudtam. Azokba is ilyen drága?
@@phenomline1750 Az árát nem tudom, de a lakas riasztokba gyártott LiFePO4 aksik kb. 2x drágábbak az ugyanakkora kapacitású ólom akku, viszont ezek csak kb. 10A aram leadására képesek (pl. a 12V/6Ah-s). Mivel az elektromos autokba a kisfeszültségű akku nem kell túl nagy áramot leadjon, valoszinuleg hasonlo arkategoria, de, ha belso egesu autóba kéne egy ilyen akku, az valószínűleg kb.5..10x drágább lenne mint a neki megfelelő ólom akku (eleg drága a nagy áramú BMS).
De az nem azért ilyen drága mert lítium ion, hanem azért mert rajta van a BMW logo.
@@phenomline1750 Nem tudjuk, mert még egyetlen egy sem romlott el 😆 én a motorkerékpáromban cseréltem most LFP akkura az indító akkut. Ez elég spéci, mert 2.2Ah-s az akku, de 120Amper indító áramot tud, ezért drága volt, de így is 38ezerből megúsztam. Ez összemérhető ár az eredeti Honda ólom akku árával, de egy jobb minőségű utángyártott már van 25ezerért. Ugyan akkor elég gyorsan tönkrementek az ólom akkuk, mert ritkán használom a motort. Lítium akkuval ilyen gond nincs és igaz hogy 0 fok alatt nem használható, de 0 fok alatt nem motorozom 😄 Ja és amire ki akartam lyukadni, hogy ebben az akkuban van vezérlő elektronika, tehát elméletileg nem kéne túl drágának lenni egy lítium ion akkunak sem.
Tehát a lényeg: ha hosszú akksi élettartamot szeretnél és van mondjuk egy 45 kWh akksis autód abból 20-80% között használd az akksit. Tehát az akksidból 27 kWh használj. Ami városban 180-200 km, autópályán 100-150 km. 75kWh esetén 45kWh-t használj el. 😎
Még egy fontos dolog jutott eszembe: A docens úr elmondott dolgok cella szinten igazak. A ma (és elmúlt 5-8 évben) gyártott autóknál akkupak szinten ezek a védelmek és ajánlások be vannak építve. Tehát végfelhasználóként nyugodtan tölthettem 100%ra és nyugodtan tölthettem villámtöltőn az autógyártó által megadott teljesítményen.
Ez így nem igaz. Tudod tölteni villámtöltőn, de azzal minden alkalommal ártasz az egész csomagnak valamennyit. Ha csak áll a kocsi a ház előtt, akkor azzal megint csak ártasz neki, ha egész nap mész és meríted és töltöd, akkor azzal megint csak ártasz neki. A gyártástól kezdve az egész pusztulásra van ítélve, és ezt nagyon jól tudja minden ember, mert kicsiben rengeteg kis li-ion akku meghallt már minden ember keze alatt.
Az a kérdés, hogy mit akarsz kihozni az adott packból. Jelenleg sem a felhasználók sem a gyártók nem is akarják a maximális élettartamot kihozni. Ennek a megoldása az lehet, hogy x évenként szétmegy a pack, és újra hasznosítva újra akku-t gyártanak belőle, és akkor egy darabig megint jó. Vevő oldalról újat veszel.
@@csicsorobi hát valahogy elfelejtettek szólni az akkuknak, hogy tönkre kéne menniük. Az én kisebbik autóm 11 éves, és köszöni szépen, egész jól van az akksija...
@@erelke Nem kell nekik szólni, mindenképpen elindulnak ezek az elváltozások, a tiedében is biztos vannak, a szakértő ebben a videóban meg tudná erősíteni. Előbb-utóbb elhasználódik ebben a formában. Fizikailag lehetetlen, hogy ne menjen tönkre a tároló képessége az idő, a kisülések, a töltések, stb. függvényében.
Persze, hogy minden akku degradálódik, csak nem biztos, hogy ez az átlag autóst érinti majd. Ha egy modern LFP akkus autó akkuja 1-1,5 millió kilométert bír, de az autók többsége csak 300.000 kmt fut az élete során, akkor mindegy, hogy 1 vagy 1,5 milliót bírna az akku. /szocske
egyik sem... nem fenntartható a litium akkuk gyártása. a világ egyik legnagyobb vízigényű gyártása és közben pedig mexikóban verekednek az emberek egy hordó vízért. még elszennyezik azt a kevés vizet ami van.. pl magyarországon... aztán szevasz ! felszámolják a gyáraikat mint az oltóanyaggyárakat és csináljunk amit akarunk.
A víz nem vész el ezekben a gyárakban. Nem teleportálják el az ufóknak, nem csorgatják le a laposföld szélén a világűrbe és nem adják el a zsidóknak vagy sárgáknak. A szennyezés pedig csak nálunk probléma, a korrupt kormány miatt. Ha megkövetelnék a természetvédelmet, akkor amennyi vizet felhasználnak, az tisztán a légkörbe, ott felhő lesz belőle és leesik eső formájában, bekerül a földbe. A vizet ugyanis elpárologtatják.
Tehát a probléma orbán, nem a kínai. És ez nem kicsi. Ha orbán marad a vizeink szennyeződnek, a földjeink szennyeződnek, a növényeink, az állatok mind mérgezők leszenek. A magyar polcokon csak külföldi árút fognak keresni az emberek, mert senki sem akar beteg gyereket szülni, felnevelni. DE EZ ORBÁN! Nem a litium aksi!
A debreceni aksigyár nem véletlen osztott hordókat a debrecenieknek, mert a szürke víz, amit felhasználnak eső formájában le fog esni a környéken. Szóval nem fosztogatnak, hanem osztogatnak. Csak orbánt kéne elkergetni. Ha nem megy mind meghalunk!
Amikor elolvadnak a Himalája-i gleccserek, egész Ázsia édesvíz ellátásában súlyos gondok lesznek, kb. 2050-re.
Ha lehet, ne a mi vizünket használják akku gyártásra !
Bármilyen forrásod van erre, hogy kicsit biztosabbak legyünk az állításaidban?
Amennyiben csak a saját véleményed, érzéseidet írogatod le azt is tisztelettel fogadjuk!
Vizbol (is) az orosz-kinai teamnak van a letobb,akar a tobbi kb.190 orszaggal eyutt is!
@@sunipopovici3490 Érdekes.
Gondolom amelyik megjelenik először a laptopokban, telefonokban, hiszen eddig ez volt a mantra, függetlenűl a műszaki tartalomtól....
Lítium már van a laptopokban, meg a telefonokban jóideje.
Van mindegyik. Nem kell pont laptoba meg telefonba lennie, mert lehet adott akku nem optimális arra a célra, lényeg amit Tibor mindig mondogat, hogy a kommersz, rövid életű, illetve kis méretű (így a drága kezdeti technológia bevezetése nem annyira megterhelő anyagilag) felhasználásokra kell előbb megjelennie egy új csoda akkunak, hogy valós, szeléskörű tapasztalatokat gyűjtsenek, és csak utána fog autókban elterjedni amikor már olcsó. És ez mindig is így volt, mert így logikus.
Köszönjük!
Köszönjük!
Köszönjük!
Köszönjük!
Köszönjük!
Köszönjük!
Köszönjük!