Az Euclid űrteleszkóp |
Vložit
- čas přidán 6. 12. 2023
- Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Csatornatagként előbb láthatod az új epizódokat, ráadásul reklámmentesen nézheted őket! Ezen felül extra tartalmak is várnak rád:
/ Űrkutatás magyarul
Az Európai Űrügynökség az Amerikai Űrügynökséggel együttműködve egy űrteleszkópot épített, mely a valaha volt legpontosabb háromdimenziós térképét alkothatja meg az univerzumnak.
A görög matematikusról, Eukleidész-ről elnevezett űreszköz képes lesz feltárni a világegyetemben található sötét anyag és sötét energia eloszlását, amivel nagyon sok fontos kérdést megválaszolhatnak majd a csillagászok.
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ... - Věda a technologie
Na ezt már nagyon vártam. Mondjuk minden részt várok nagyon 😁
Remek epizód volt! Igyekszem követni az űrkutatás eseményeit, de valahogy ez az eszköz eddig elkerülte a figyelmemet. Csodálatos képek. Mindig ámulattal kevert borzongással tekintek a hasonló mély ég felvételekre. Olyan érzés ez, mint amikor az ember egy magas épület ablakából néz le és szinte érzi a mélységet, a sok ezer galaxis látványa, a méretek, letaglózóak. Elképesztően kicsinek érzi az ember ilyenkor magát, de talán szükség is van erre az érzésre, hogy perspektívába helyezze saját létezésünk.
12:45
Tudnám, hogy ennyi év alapos munkája után hogy sikerült ilyen hibát ejteniük...
Köszi szépen a videót, jócskán hozzájárulsz a gyógyulásomhoz! :)
A híres Hubble tükrét is sikerül 2 mikronnal elcsiszolniuk, na? A javítás egy külön bravúr volt - ellen torzítással korrigálták a képet.
Már a napelemei kinézetéből (a legfejlettebb, nagyon magas hatékonyságú cellákkal van ellátva) is látszik, hogy mennyire modern, mai darab az Euclid!
Bár még "csak" az első 62 Űrkutatás Magyarul adásnál tartok sorrendben nézve, + néhányat még a maradékból (azoknál már nem bírtam ki, hogy ne nézzem meg😅), de a 130-tól kezdve megint mindegyiket láttam (nagyjából 80-nál tartok), így ezen mostani új adás is must have kategória nekem, és nagyon érdekes ebben a nézési konstellációban (régi és új adások) látni a régebbi és az új szondákat, egyszerűen őrület, mennyire gyorsan fejlődik a technológia! Az, hogy az egész űr 1/3-át egy digitális eszközzel ilyen jó minőségben és felbontásban feltérképezzék, és rendelkezésünkre fog állni, mint látható 3D-s térkép (oké, csak 1D-s, mert csak az 1/3-át térképezik fel 😉😄😄😅) az univerzumunkról, egyszerűen LENYŰGÖZŐ szerintem!
40 évvel ezelőtt még csak világító Földgömb volt a fejlett világ családjainak otthonaiban, most meg már a számítógépeinkhez ülve hamarosan gyakorlatilag belenézhetünk az Univerzumunk 1/3-ának bármely szegletébe, akár mélységében is belenagyítva, és további csillagképeket is elővarázsolva, s szó szerint a múltba révedve. 🤦🏻♂👏🏼😊
Nagyon köszönjük ezt az adást is Gergő, Muskkal ihattok egy sört (ha már az ő rakétája repítette fel az Euclid-ot), megengedem 😂!
Imadom a csatornat es a tartalmaid! Szinten remek video. Annyit viszont hianyolok, hogy az uj es/vagy potencialisan hasznos felfedezesekrol amik szinte nap mint nap vannak, eleg keveset foglalkozol, pedig egesz erdekes tanulmanyok szuletnek. Legutobb a gravitacio nem kvantalt mivoltat bizonyitottak reszlegesen, igy ez ujabb kapukat nyithat. Egyebkent David Gyulat idezve pontatlanul: nagyon sok ma meg meg nem fejtett problemara mar lehet megvan a megoldas, csak epp szegmentalva, teljesen mas tudomanyos kozosseg kezeben rejlik a kulcs akik meg nem is sejtik, mert eppen amihez szukseges az meg nem az o asztaluk. Sok-sok felfedezes szuletett igy.
Remek videó, köszi!
S szerintem akár fogadni is mernék rá, hogy most decemberben összejön a 100E-ik feliratkozód! 👍😀
Nagyon érdekes és gyönyörű szép videó ez is. 🙏👋😀
remek videó, mint mindig. :) csinálhatnál egy adást arról, hogy jelenleg hány űrteleszkóp, űrszonda (minden amit küldetés céljából a nasa indított) és ilyesmi van most fent az űrben, csak ilyen összegzésként. Egy táblázatban is jó lenne, engem nagyon érdekelne egy összesítő, hogy melyik objektumot milyen céllal küldték fel hová és meddig tart az adott küldetés.
No ez új volt. Köszönöm!
Nagyon köszönöm
Köszi szépen!
Elképesztőek ezek a képek! Nagyon kíváncsi vagyok 6-7 év múlva mennyivel leszünk okosabbak. Köszönöm az összefoglalót!
Én is elmorfondíroztam már párszor azon, hogy ötszáz éve még annyit tudtunk, hogy az égen ott vannak a csillagok, közülük öt jól láthatóan mozog, és van ott fenn még néhány alig látható kis pamacs. Na meg persze a Tejút (amit mindenkinek látnia kell legalább egyszer, mert lenyűgöző). Aztán jött a távcső, és az első használóik ámulva látták, hogy a csillagok között még sok másik csillag is van, a Hold pedig gyanúsan gidres-gödrös. Ahogy javultak a távcsövek, kiderült, hogy a pamacsoknak szerkezete is van. Aztán jött a vöröseltolódás, meg a még nagyobb távcsövek, amelyekkel igen távoli pamacsok is láthatóvá váltak, és sokuk spirális szerkezete láttán végül elhittük, hogy azokban rengeteg további csillag van, és ez az egész miskulancia tágulóban van. Most pedig már olyan távcsöveink vannak, amelyek annyi galaxist tettek észrevehetővé, hogy zsúfolásig tele van velük az egész Univerzum. Már azt is tudjuk, hogy a galaxisok szálakba rendeződnek, mert annyi galaxist látunk már, hogy azok elrendeződése is kirajzolódik. Már nem lehet az a kérdés, hogy van-e még lakott bolygó valahol máshol a trilliárd csillag között, hanem csak az, hogy ki talál rá előbb a másikra. El sem tudjuk képzelni, mi jöhet még. Márpedig nincs okunk azt hinni, hogy pont most értük el a végső határt, pont most tudtunk meg minden megtudhatót, szóval jó nevű angol fogadóirodák helyében kezdenék hosszútávú, évtizedekre szóló fogadásokat ajánlani arra, hogy mit tudunk meg legközelebb. Félelmetes a perspektíva, és az utat alig több mint négyszáz év alatt jártuk végig, ez csak egy fényes villanás a bolygó történetéhez képest.
@@gregor_man Azt is félelmetes perspektívának érzem, hogy mi lesz ha már értjük a most megválaszolatlan dolgokat (sötét anyag, ray burstök, stb.) és lesz kvantumszámítógép, fúziós erőmű, egyesített elméletek, stb. Kicsit bosszant, hogy 200 éve sokkal magabiztosabbak voltak és lehettek (!) a fizikusok, csillagászok, mint ma. Most úgy érezhetjük gyengébb, depis pillanatokban, hogy nem értünk szinte semmit. 🙂
Köszönjük!
Én is köszönöm!
Köszi!
Remek videó volt
üdv köszönet 🙏
0:22-nél a videó tömörítés örök ellenségét láthatjuk
Köszönjük ezt a részt is! Lehetne majd egy rész vagy kisokos az égi objektumok katalogizálásáról is, hogy mi alapján kap valami egy azonosítót. Mi az az NGC és miért pont 6822? Ebből lehet tudni, hogy mikor honnan fedezték fel? Vagy az égbolton egy zónát jelöl? Gondolom nem csak egy véletlenszám generátor csinál egy véletlenszerű azonosítót.
Ezaaz ezt vártam nyár óta
Szia! Tudom viszonylag kevés infó van róluk és az sem olyan nagyon pontos, de a kvazárokról esetleg nem szeretnél videót csinálni? :D
Seggeket a székre, indulunk!😊
Szuper megszokott minőség. Az adatszolgáltatással szeretnék kérdezni. Az oké, hogy csak időnként tudjuk venni a jeleket, de ez hogyan történik, mindig küldi a teleszkóp, előre kiszámolva küldi, vagy kap egy jelet és akkor kezdi el küldeni? Előre is köszönöm a válaszod.
Előre programozva megadott időntként elküldi a jeleket a Föld irányába
@ köszönöm
Nagyon érdekes!
Köszönjük szépen, nagyon jó bemutató lett, várjuk már a GAIA epizódot is!
Egyébbként lehet, hogy volt már róla szó, de amúgy hogy is különböztetik meg a vöröseltolódásnál, hogy a dopplerhatástól lesz vörösebb, vagy a tér tágulásától?
A tér tágulása épp úgy doppler hatásként csapódik le a megfigyelő számára, mintha az égitest 'saját erőből' távolodna tőlünk.
@ igen, pont ezért érdekelne, hogy hogyan számolják azt, hogy a távolodásnak mekkora része a tágulás és mekkora a sima haladás
Szerintem ezt így nem tudják ketté választani.
A dopplerhatást a tér tágulása is okozza. Természetesen ez önmagában kevés, mert az adott objektumnak lehet saját sebessége (ha pont merőlegesen mozog a mi irányunkhoz képest, akkor ez a sebességkomponens nem okoz dopplerhatást). Galaxisok távolodását veszik alapul. Ehhez a bennük levő ismert abszolút fényerejű változócsillagokat illetve 1-es típusú szupernóvák robbanását veszik alapul (számítások szerint ezeknek is adott abszolút fényessége van). Több mérést végezve és ezekből a fényességek változását kiszámítva meghatározható, hogy adott idő alatt mennyit távolodott az adott galaxis, így az ehhez tartozó sebességkomponenst és az ehhez tartozó doppler-eltolódást már meg lehet határozni.
Ha jól értettem az eddigi ismereteimet (magam is laikus, de lelkes érdeklődő vagyok)
@ - Többféle doppler van, és mindegyiket másképpen számoljuk, így az értéke is más lesz, nem kell kivonogatni semmit. Szóval lehet haladási irányt, tágulsát és még sok egyébb doppler (vagy látszólagos doppler
16:30 ezt lattam sajat teleszkoppal is,ha minden igaz😉
Nem láttam még de biztos jó!
Köszönöm a szivet!
Az minek értékel, aki nem látta a videót? A tartalom készítője iránti nagyrabecsülést egész biztos máshogy is ki lehet és célszerű kifejezni.
@@richardakadickieofvauxhall8720 most mar láttam de ha pontosítani szeretnék akkor "még nem láttam a videót" l. Nos így már jobb ricsárd?
Az univerzum 4 dimenziós térképét is szívesen megnézném, amin az időt előre- vagy visszatekerve láthatnánk az égitestek egymástól való távolságának, helyzetének változását.
Talán már nincs messze ennek a megoldása.
Lehetne egy űrszóda rész Kis Tóth Ágnes meghívásával is.
Nagyon imádnám!
A "high gain"-t nem biztos, hogy nagy nyeresegunek forditanam (azt nem tudom mit jelent, de ettol meg lehet az a jo kifejezes ra). Inkabb "nagy erositesu"? vagy "fokuszalt/iranyitott"? en.wikipedia.org/wiki/Directional_antenna
Lehet tudni olyanról, hogy az L2-es pontról készült-e kép a földről és holdról? Érdekelnének az arányok egymáshoz képest
Köszi
Ezek a szondák épp azért vannak ott, hogy ne érje erős infravörös sugárzás a műszereket. Tehát ezek az eszközök sosem néznek a Föld (és a Nap) felé.
Az L2 pont távolsága a Földtől kb. 1,5 millió km, ez 3,9 Föld-Hold távolság. (Mivel tulajdonképpen rezonanciáról van szó, el tudom képzelni, hogy az arány kereken 4.) A Hold negyede a Földnek, ilyen távolságból a Föld kb. fél fok alatt látszik, a Hold 1/6 fok alatt, tehát az arányuk kb. 3:1, ha a Hold abban az irányban van. Ha a Nap felé, akkor a Hold 1/10 fok, vagyis az arány kb. 5:1.
Szép ez, meg jó, de csak a történelmét látjuk a világegyetemünknek. A jelenlegit soha nem fogjuk látni. 😊
Amúgy ezeknek a képeknek láttán is egyértelműen előjön a gondolot, hogy nagy merészség azt állítani, hogy egyedül vagyunk a világegyetemben. De sajna valószínűleg azt sem fogjuk megtudni sosem.
A sötét anyagról és energiáról is csak sejtéseink vannak, biztosat ki tudja mikor fogunk tudni.
Ha ezeket végiggondoljuk, azért legörbül az ember szája széle. 😂
Minden esetre , érdekes volt, köszi a feltöltést! 👍
Szia
Esetleg egy videó az antianyagról elképzelhető?
Ha az emberiség tudna róla annyit, hogy perceken át beszéljek róla, akkor lehetne.
Az időtöket fecsérelni viszont nem szeretném!
@
Hát beszélj róla órákat! Kilencven év alatt sokminden kiderült, és a kozmológiában is jelentős szereplő.
Muszáj feltennem a kérdést, amikor nagyítottad és kicsinyítetted a képeket kimondottan 3D térhatású volt. Ez csak vizuális képzet volt, vagy tényleg van térhatása a képeknek?
Nincs, sima nagyítást/kicsinyítést alkalmzat.
Vannak képek, amiknek direkt elképzelt térhatást csinálnak utólag animálva, de azt egyértelműen láthatod, ahogy az előrébb lévő csillagok kitakarják a mögöttük levő tartalmat. Viszont Gergő jelezni szokta, ha valami csak animáció.
Nem lehet térhatásuk, ahhoz pár millió fényévvel odébb is el kéne helyezni egy ugyanolyan távcsövet.
Kepler űrtávcsőről lesz majd videó ?
👌👍
A JWST-hez képest hogyan muzsikál a Euclid?
Klasszul!
Szia!
Csak egy kérdés:
Vajon tudják vizsgálni, hogy a sötét anyag fix mennyiségben van jelen, vagy esetleg képződik valahol?
Például elképzelhetőnek tartom, hogy jet-ek ben is (fekete jukaknál) hatalmas barionos anyagkiáramlás figyelhető meg, és ha a sötét anyag is képződik valahol, akkor ha nagyobb mennyiségben van valahol, akkor a nagyobb mennyiség nagyobb gravitációs hatást is vonhat maga után, ami megfigyelhető. (Persze, az Euclid gondolom ezt is fogja mérni.)
Azt tudom, hogy már vizsgálták a sötét anyag eloszlását, csak ha jól gondolom sokkal kisebb "felbontásban". Az kimutatott ilyesmit?
Az biztos, hogy a sötét anyag eloszlása nem egyenletes. De az időbeli eloszlását szinte lehetetlen vizsgálni
Bírom amikor valaki nagyon okosnak akar tűnni, aztán leírja, hogy fekete juk. 😂
@@kispe82
Ilyenkor villog a redflag a fejedben? :)
Figyelj, én már biztosan követtem el nagyobb nyelvtani hibát is, viszont nem biztos, hogy idióta vagyok!
A sötét anyag sűrűségeloszlása alapján, kicsi a sűrűsége, ha valahol keletkezne ott nagyobb sűrűségkoncetráció lenne. A fekete lyukaknál a jetek a befogási anyagkorongból származnak, ami nem a fekete lyukból jön ki, és bár súrlódik, sőt fúzióra is képes, de ez nem hoz létre sötét anyagot. Részecskegyórsítókban ízekre szedik a részecskéket, akárcsak a fekete lyukak de sehol nem találtak sötét anyagot.
@ Sajnos a juk, a mindíg, a szervíz, a lessz az én agyamat is kiégeti, ahogy az elöl-elől összekeverése, az idejekorán (=idejében!) rossz használata, vagy az 'el kell menjek', 'meg kell tegyem' terjedése, amit szerintem gyerekkoromban nem hallottam.
+1 Hogy a 'talán' szót elfelejtettük, helyette minden alkalommal a 'lehet' szót használjuk, de a mögötte, vele párban járó 'hogy' szót rendre elhagyjuk a vesszővel együtt: 'Lehet(, hogy) újranézem a régebbi videóidat' - 'Talán újranézem a videóidat'. Szerintem az utóbbi szebb. De ez már *talán* csak egyéni ízlés kérdése.
Hogyan mérik az univerzum tágulását?
A távolodó galaxisok láttán lehet velük számolni
Egy istentelenül hosszú centi kell hozzá és mindennap megmérik milyen messze van a két vége.
S nem boldogok a tudósok, mert mindennap hozzá kell tenni a centihez egy újabb darabot, mert rövid
0:08 ...👍🍺🍺🍺🍺🍺😁😁😁
300gb? Miért nem szóltak? Nekem is lett volna egy alig használt 1Tb merevlemezem. Szívesen oda adtam volna ha ezzel segíthetek 😅
Az a baj, hogy a merevlemezed már a start utáni percekben tönkre ment volna a rázkódástól, de ha mégsem, akkor a sugárzás pirította volna használhatatlanná a világűrben.
Üdv 2024.03.18. Köszönet.
A földön is van sötét anyag. Néhány ember ha a közeledben van érzed, hogy a sötét energiája leszívja az agyad. :D
🔭🔭🙄🤔😉👍
Miért pont Eukleidész? További megerősítését várják az eszköztől annak, hogy a világegyetem geometriája euklideszi (úgy is mondják, "lapos")?
És még egy, talán buta kérdés, de mennyire kell az L2 táján tartózkodó eszközöknek vigyázniuk, nehogy zavarják egymást, horribile dictu karambolozzanak?
Azért mert a háromdimenziós feltérképezéssel tulajdonképpen az univerzum geometriáját szeretnék feltárni.
Az L2-es pont körül keringve pedig szándékosan más-más pályát járnak majd be:
czcams.com/video/ZXvHKuv0WEQ/video.html
Üdv Űrkutatás magyarul. Arra lennék kíváncsi ( mint informatikus ) a 300 Gigabájtos tárolója az hogy van az ilyen űreszköznek megoldva? Sima "mezei" HDD -kett vagy SSD -ket vittek föl megfelelő védelemmel ellátva vagy speciálisan űr körülményekhez igazítva kell ilyenkor ilyesmit megépíteni? Esetleg valami teljesen mást használnak még az űrben, jellezően ott régebbi jól bevált technikákat szoktak így akár mágnesszalagra is gondolhatunk? Hogyan tárolnak adatot olyan nagy sugárzásban ( részecskebecsapódások mellett ) és olyan nagy hidegben?
Biztos, hogy nem mozgó alkatrészeket alkalmaznak az adattárolásnál, így vagy ssd-ket, vagy flash memóriákat alkalmaznak erre a célra. Természetesen űrálló kivitelben, hogy a sugárzás ne legyen túlságosan káros hatással a kapacitásra.
lehet akciósan rendeltek az iponról samsung 970 pro-t , egy 120 ast meg egy 250 est.
@neismond
Szinte biztos! :)
Ez egy speciálisan erre a célra fejlesztett termékcsalád. A fő jellemzőjük a mostani feljesztésekkel ellentétben nem a minél keskenyebb huzalozás, hanem a robusztusság. Így a sebességük korlátozott. Egy 5nm-es chipet a kozmikus sugárzás azonnal "megbolondítana", mivel az adat tároláshoz szükséges töltésmennyiség a kozmikus sugárzás részecskéihez képest túl kicsik, azaz ki- vagy átlöködnek egy másik helyre. Ezért olyan memóriákra van szükség, ahol az adat tárolása nagyobb tötésmennyiséget igényel, így kisebb valószínűséggel zavarhatóak meg. Azon kívűl hibajavító algoritmusok, ill. többszörös tárolás segíti a helyes adatok megőrzését. Egy 8 bites adat 12 vagy több biten van tárolva, így 1, de akár 2 bit sérülése is visszaállítható. De ha ezeken felül is érdekel a téma, akkor a "Rad Hard RAM" vagy a "Radiation Hardened RAM" kifejezésekre keresve mélyebb ismeretekre is szert tehetsz.
És egy kis érdekesség: Rengeteg laptop van fenn az űrállomáson, de ezek kizárólag project feladatokhoz vannak, az űrállomás vezérlését egy teljesen leválasztott, több speciális alkatrészekből épített egység végzi.
Köszi a hasznos infókat!
Bocsi, ha nagyon hülyeséget kérdezek. A sötét energia lehet egyébként anti gravitáció?
Az biztos, hogy olyan hatása van, mint az anti-gravitációnak
Euklidész
Ezek a legizgalmasabbak a kozmoszban "az ismert ismeretlenek, és az ismeretlen ismeretlenek" 🕵️
Mindig borzongással tölt el az ilyen videóid közben a tudat, hogy milyen atomnál is kisebb semmik vagyunk a világegyetemhez képest. Douglas Adams útikalauzából a "Total Perspective Vortex" jut az eszembe mindig.
Szia nemrégiben olvastam hogy napfolt kitörés volt mennyire veszélyes ez?
A napciklus a maximuma felé tart, így most egyre több ilyet fogsz olvasni. Akkor van gond, ha egy nagyobb flair egyenesen a Föld irányába indul el.
@ köszönöm szépen
Döbbenet, hogy 70 fényév átmérőjű halmazban 4.000 csillag van. Eléggé szorosan lehetnek. Van esetleg számítás arra, hogy átlagosan milyen távolságra lehetnek egymástól a csillagok?
Nem 4 000, hanem 400 000! Brutális, bezony!
Ja tényleg. Úgy még brutálisabb!!!@
~1fényév sugarú gömb jut mindegyikre.
@@zoltansinka7521 az nagyon kozeli. Es ez egy atlag. Vagy van olyan is (gondolom), hogy csak 0.5 fenyev vagy meg kozelebb. Hihetetlen.
@@norbertpalfi1945
Az Alfa Centauri három csillaga kb. egytized fényéven belül van, és az nem is egy csillagbölcső, hanem a szomszéd.
Azért azt a kifejezést felfogni, hogy "csillaggyűjtő" a Tejút galaxis halmazunkon belül, ami 400 ezer csillagot, tehát amolyan naprendszert jelent, mint a miénk akár, hááát ez überbrutál. És akkor ez után értelmezzük a sok galaxis messze és még messzébb is. Őrületesen elképesztő.
Ha valaki tényleg leírja a számokat, belefájdul a feje!
Tetszik, hogy a csillaggyűjtő szót általános értelemben használta Gergő galaxishalmazra, galaxisra, csillaghalmazra. Minél mélyebben ismerjük meg az univerzumot, annál több köztes vagy furcsa halmazzal fogunk találkozni, kell egy ilyen semleges kifejezés. Mint az élőlények rendszertanában a klád.
Nemes egyszerűséggel Newton 3.törvénye kell, hogy igazolja a Sötét energiát; a barionos anyagról folyamatosan termodinamikai információ keletkezik a lehető leggazdaságosabb módon bit vagy qubit formájában s az információmegmaradás miatt ez exponenciálisan halmozódik fel s "fújja" a Téridőt! 🤓
Miért exponenciálisan? A többi kérdésemet fel sem teszem.
@@gregor_man mivel ha folyamatosan keletkezik az univerzumon belül, de el nem veszhet és az univerzum viszonylag kisméretű az ősrobbanás után akkor nyílvánvaló, hogy hatást fog gyakorolni magára az univerzum "szövetére"
@@davidkiss6624 Elég hóbortosak és tekervényesek az elméleteid. Azt írtad, hogy a barionos anyagról keletkezik az információ (hogy a qubit hogy jön ide, azt még nem sejtem), és ez exponenciális. Ha az anyag mennyisége nem hatványozottan nő, akkor a róla keletkező információ lineáris. Egyébként aki egy erőtörvénnyel akarja igazolni a nem egyenletesen gyorsuló, áramló mozgást, az nem nemesen egyszerű, hanem elég eklektikus.
Szuper videó, köszi!
De ez a Júklid -ezés... borzalom! Euklid lesz az. Szépen, MAGYARUL. Nem Júklid. :P
Akkor már lehetne C-vel is ejteni, mint Euclid.
De nálam vagy magyarul Eukleidész, vagy angolul (ahogy a gyártó elnevezte) Euclid [Júklid].
Akkor innentől az Európa hold is Juróp, igaz? Vagy Juróp Expressz szonda...
Arra felesleges hivatkozni, hogy vagy magyarul Euklidesz vagy angolul Euclid, mert Eukludesz angoléknál Euklides, nem pedig Euclid. Okés, hogy ez ESA -nál Júklid -ezik. De akkor például ti is mondhatnátok az Ézát Júzának.
Nah, eleg volt a nyelvtan-barbárkkdásból, hiszen nem ér ennyit. Szimplán csak zavar. Ahogy látom, nem csak engem. De ez legyen a legnagyobb probléma. :)
További jó munkát !!!
Nagyon fontos az autentikus kiejtésnél, hogy ki ne vezte el az adott dolgot!
Mivel az Euclid űrszondát az Európai Űrügynökség így nevezte el, ezért autentikus a [Júklid] kiejtés. Ha magyarok készítették volna, akkor most a világ többi részének kéne próbálkozni a fura kiejtéssel.
Minden esetre nagyon nagy örömmel tölt el, ha a videóim megtekintése után a legfontosabb említésre méltó momentum a kiejtés volt. Akkor jó az út, amin járok! ;)
Sosem fogom megérteni, hogy mi magyarok miért írjuk, mondjuk Wien várost Bécsnek. Azt sem, hogy az amúgy németül egyébként akár jól tudó magyarok miért mondják Münchent münkennek, noha ott van a ty hang a nyelvünkben. Azt meg végképp nem értem, hogy az arabok által nem tudom hogyan írt, de az angolszász átiratban Abu-Dhabiból hogyan lett Abu-Dzabi, amikor YT videók tanúsága szerint az arabok 'ebudabi'-nak mondják. Nagyon nem mellesleg az M4Sport úgy írja Abu-Dzabinak a város nevét, hogy közben soha nem ejtik z-vel. Agyrém.
Szuper videó!
De miért Júklid? :-)
Miért nem jó magyarul Euklidnek?
Euklidészt se hívjuk Júklájdsznak.
Mert Jockey is Ewing! :D
Hát, vagy magyarul Eukleidész, vagy angolul (ahogy a gyártó elnevezte) Euclid [Júklid].
Keverni nem szeretném a két nyelvet [Euklid].
Mert ez a neve.
Angolul "júklid"-nek ejtik.
Az pl. egy elég hülye gyakorlat, hogy az iskolákban, tankönyvekben "magyarosítanak" mindent,
pl. Károly-nak nevezik az angol Charles, a német Karl, a spanyol Carlos és a francia Charles ("sarl") királyokat is.
Nevezzük a NEVÜKÖN a dolgokat.
@@szabolcsjobbagy30 Biztos hogy a magyar gyakorlat a hülye? Kérlek nézz utána a többi nemzetnek. És egyébként szegény görög filozófust így hívták: Εὐκλείδης [Efkleídis] (nem tudok görögül a kiejtésért nem vállalok felelőséget!) Szóval a Júklidezés pontosan ugyanolyan hibás mint minden más átirat!
@@zoltanoberlander5309 Egyébként gondolom az iskolákban azért így tanítják több országban is, hogy a gyerekek könnyebben megjegyezzék
a fontos emberek nevét, de akkor is "átverés",
sokan egész életükben magyarnak hisznek sok történelmi személyiséget, aki sosem volt magyar.
Charles, Carlos, Karl stb., nem pedig "Károly". :)
Sajnos az angolszász országokban is "angolosítanak" sok nevet, ami elég ronda:
Gorbacsov helyett Gorbachev,
Csajkovszkij helyett Tschaikovsky,
Eukleidesz helyett Euclid (ejtve: "júklid") /DE akkor is ez a hivatalos neve az űreszköznek/,
Michael Schumacher-t meg úgy ejtették, hogy "Májkül Súmékör"
stb.
Viszont a mi magyar átirataink és kiejtéseink még eléggé hűek az eredetihez,
mi sokkal jobban "közelítjük" a szláv, görög stb. neveket,
viszont pl. a francia nevek 90%-át a magyarok ki sem tudják ejteni és le sem tudják írni. :)
Az amúgy elég elmebeteg, hogy közben minden mozog, még a Lyuklid is.
Ja, még annyi, hogy milyen köcsög az Élet...megcsinálják a legprofibbak a legprofibb cuccot és kiderül, hogy majdnem sz.r, mert belesüt a nap. Cink...
Sötét mert nem ,, látjuk" , csak sejtjük a létezését, ha látni fogjuk akkor már nem.lesz sötét.
Magyarul addig létezik.amig nem látjuk.
Oroszország melyik EU tagállamot támadta meg?
Miből gondolod, hogy EU tagállamot támadott meg? Talán nem figyelsz eléggé? :)
"Európai állam", így hangzott,
11:55-nél keresd.
@@szabolcsjobbagy30
Szerinted tényleg van olyan ember, aki nem tud különbséget tenni egy földrész országaibés az Európai Unió között? Elszomorítana a dolog, remélem, csak figyelmetlen volt!
@ Bocs én hibám, rosszul hallottam ,ezer bocsánat
@ Igen, biztos csak figyelmetlenség lehetett.
Ukrajna soha sem volt Európához tartozó tagállam!
Jaj, ne butáskodj!
Még Oroszország egyes területei is az Európai földrészen vannak, természetesen egész Ukrajnával egyetemben!
"Tagállam" szó nem hangzik el a videó során. A megfogalmazás így szól, "Európai állam".
@@BHPkovacsadam
Lehet, hogy az Európai Unióval keveri a dolgokat?
sanszos :) @
@ Vagy nem keveri, de...!🤔
Van egy privát elgondolásom a tágulásra, mely így magyarázható. Az ősrobbanás tölti ki a végtelen semmit. Ez kb. olyan mint vákumban rombantani egy petárdát. Egész addig gyorsul a folyamat míg a robbanás ereje fenál majd a vákum fenntartja ezt a gyorsulást ameddig többé kevésbé eggyésúlyban kerül a rendelkezés re álló térfogattal. Namármost a végtelen semmivel nem lehet eggyesúlyba kerülni így a gyorsulás fent marad a végtelenségig. Persze lokális szintén a fénysebbesség én túl nem tudunk vizsgálódni ez ami ezen a határon átlép az beég a horizontba ez lehet az amit háttér sugárzásként erzékelünk.
Ezt az elméletet a tágulást leíró görbék nem támasztják alá.
@@zoltansinka7521 ez csak egy gondolat menet. Nincs meg a tudásom, hogy elméletet faragják belőle . 😉
Azt tudtad, hogy valójában nem robbant fel semmi? A Big-Bang - avagy Nagy Bumm - amit a szocializmusban Ősrobbanásnak fordítottak (mert túl komolytalan név lett volna a nagy szocializmusban), szóval ez a név valójában egy gúnynév, és nem fogalmi magyarázat? A fizikában szeretik a humort, lásd bájos részecskékék, vagy meteorólógiában a kék koboldok, és tündérek. A szavak a fizikában nem tartalmazzák a definiciót, így az érvelésed már itt megbukik.
Azon gondolkodom, hogy miképpen lett ennek a csatornának a neve az, hogy Űrkutatás magyarul hogyha nem volt senki a létrehozói között vagy körül, aki képes beszélni és hangsúlyozni magyarul valamint félretenni az amerikanizmusokat legalább a narráció felvételének idejére. Esetemben az ritkán szokott előfordulni, hogy a témáról ennyire elvonja a figyelmemet a kiejtés vagy a hibás nyelvhasználat.
Említenél pár példát? Szeretnék fejlődni, és örülök neki, ha valaki segít javítani a hibáimat!
Köszi
Érdekel engem is mire gondolsz, mert a tartalom mellett a narrátor orgánuma, az érthetőség, és a hangminőség is kiemelkedő más csatornákhoz képest. Szerintem egyáltalán nem jogos az észrevételed.
Nézz másik csatornát, Apukám, ha a tartalom helyett csak a narráció érdekel/érint meg.
Részemről azt tudom mondani, hogy Gergő beszédtechnikája fejlődött a kezdetek óta.
Igaz, nem egy rádiós bemondó orgánum, de ide bőven jó, sőt, kimondottan minőséget képvisel a tecsőre tartalmat ömlesztő sokasághoz képest.
@@CsibeBiGa Teljesen egyetértek, de mi az, hogy "tecsőre"????
Köszönjük!
Én is nagyon köszönöm!