Milyen orbitális pályák léteznek? |
Vložit
- čas přidán 8. 03. 2023
- Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Vannak műholdak amik napszinkron pályán mozognak, vannak, melyek poláris pályán közlekednek, léteznek olyanok, amik geostacionárius pályán haladnak, és akadnak, amik alacsony, vagy épp közepes Föld körüli pályán keringenek.
Milyen orbitális útvonalak léteznek, melyeket használjuk a legtöbbször és miért van az, hogy szinte minden rakéta nyugatról kelet felé indítja a műholdakat?
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ... - Věda a technologie
Húha! Ebben aztán tényleg rengeteg info elhangzik, erősen érezni a belefektetett munkádat! Remek videó - mint mindig! 😍
Hálás köszönet! ♥️🤗
Jobban vártam, mint hogy az asszony hazaérjen. Szeretlek ❤😀
Azt nem sokan várják, hogy az asszony hazaérjen. 😂
Jeeezus 😂
Köszi az érdekes epizódot, ebben tényleg sok munkád lehetett!
Sok infó, érthetően és igényesen bemutatva! Köszönjük!
Ha nem lennél megszívnánk, mert a tévébe nem lehet ilyen jól megkomponált műsort látni. Köszi 👌
Ez nagyon jó videó volt. Hasznos, szemléletes, érthető és informatív. Köszönjük szépen!
Szép volt! Már nagyon hiányzot ennek a témakörnek a kivesézése.
Most úgy érzem, okosabb lettem, mint egy ötödikes 😁 Köszönöm ezt a fantasztikus összefoglalót, sokat tanultam! 👍
Ez volt a cél, örülök! ;)
Köszönöm szépen! Ez a videó is nagyszerű. 👋🙏😊
Rendkívül informatív és összefoglalt videó volt! Köszönjük a rendszeres tartalmakat!
Én is nagyon köszönöm! :)
Hálásan köszönöm ezt a csodás videót 🙏🏻🙏🏻🙏🏻👌💝🎁
Nagyon nagyon informatív, olyan sok adat elhangzik hogy ketszer kellett megnéznem :)
Na ezt még megnézem párszor a következő hetekben 😊 Köszi szépen!
Igen, elég száraz téma, de sokakat érdekelt, hogy melyik pálya hol helyezkedik el a Földhöz képest. A lista nem teljes, és az animációim sem mindig a legjobbak, de a lényegi részt remélem, jól átadja a videó! :)
@ igen, ezért támogatom a csatornát. Mert sallangmentesen és így hatékonyan ad át számomra érdekes, izgalmas információkat. Az animációk biztos lehetnének szebbek, de az érthetőségükkel nincs probléma. Szerintem.
@ A "gagyi" animációk a legjobbak! Egyszerű és sallangmentes. Akit meg mélyebben érdekel, az úgy is foglalkozik vele és jobban utánaolvas. Néhány témával én is így voltam.
@ szerintem nem szaraz, nagyon elveztem! Koszi :)
Gratulálok, nagyon tetszik a munkád!
Na ez nagyon komoly volt megint! Köszi! Ez egy külön tudományág, minden bizonnyal. Égi mechanika…. Mostmár vágom…..
Szép munka, köszönjük !
Szia nagyon gratulálok szerintem ez a legjobb epizód. Már nagyon vártam hogy felvértezve magam ezen tudással Én szerintem itt tanultam a legtöbbet Nagyon köszönöm neked❤❤❤
Megint jó lett!
Szuper csatorna!
Te vagy az új Öveges professzor. 😊
Koszi szepen😊
Köszönjük!
Én is nagyon köszönöm!
Ismét egy szuper rész volt. Köszönöm! Ugyanakkor elképzeltem egy olyan kisokost amiben a sci-fi írók tudományos munkáiról lenne szó. Pl. Artur C. Clarke a róla is elnevezett orbitális pályával kapcsolatos munkája, vagy az ürlift koncepciója, vagy Asimov A Hold tragédiája könyve... stb..stb
Köszi, ez remek infó halmaz volt.🥰
Egy buta kérdésem volna.
A mély űr, az milyen távolságra kezdődik ,a földtől?
Tulajdonképpen a geostacionárius pálya felett szoktuk mély űrnek nevezni a dolgot. Ahol már elhanyagolható a Föld mágneses védelme.
@ Köszönöm🤗
megjegyzem, h ez megint 1 jó videó 🙃
Lenyűgöző videó! Köszönöm!
Lehet elhangzott már, lehet nem, de régóta akartam kérdezni, hogy mi a szakmád pontosan. Ha nem titok 😉
Annyit elárulhatok, hogy semmi köze az űrkutatáshoz.
tetszett :)
Ismét rendkívül érdekes volt! Az artemis a holdat azért kerüli retrográd pályán, hogy üzemanyagot spóroljanak?
Igen, így a leghatékonyabb a pályára állás a Hold körül.
Hát, én nem értek a videók készítéséhez, az már biztos. Láttam a címet, orbitális pályák, oké. Ha házi dolgozatnak kapnám a témát, készítenék néhány rajzot, odaírnám melléjük a pályák nevét, és kész. De mit lehet erről 28 percig beszélni?? Igazából nem tudom, de úgy elrepült ez a 28 perc, mint a huzat. Te nagyon értesz hozzá, az is biztos.
Szórakoztató, hogy úgy lehet már a te saját videóid különféle fejezeteire hivatkozni, mint egy űrkutatási enciklopédia lapjaira: már mindenről volt szó valamikor. :-) És még ennek ellenére sincs itt a vége.
Huh, ebben minden benne volt, jobban oda kellett figyelnem, mint egy átlagos iskolai órán! 😅👍🏼
Csatlakozom a többi hozzászólóhoz, nagyszerű lett a videó, jól megérthető belőle a földkörüli pályák jellegzetessége. A hidegháború híres hírhedt kémműholdjainak keringési szöge a célponttól és a vele való kommunikációtól függött?
Bizony, úgy állították pályára őket, hogy a másik ország felett fotózzon.
Nagyon informatív volt, köszönöm(jük)!
Na ez extrém összeszedett és hasznos volt.
Egyébbként meg nekem volt egy olyan futurisztikus ötletem, hogy lehetne egyszer készíteni egy gyűrűszerűséget a napszinkron pályára tele napelemmel, ilyen űrállomás szerűségnek. Eleve a kör alakja miatt lehetne a világ legnagyobb részecskegyorsítója is, meg majdnemhogy végtelen energiát lehetne belőle előállítani.
De ez ugye csak sci-fi. Solar Ringnek hívnám. Valahogy nekem jobban bejön, mint a Dysongömb.
Ez nagyon cool összeállítás volt. Párszo meg kell néznem, mire minden infót a magamévá teszem.
...tökéletes...lehetne ajánlani az űrszeméttől rettegőknek,(18'20" )meg persze a laposföld hívőknek is (bár szerintem ők menthetetlenek)🙃🙃😄😄
A pályákról jutott eszembe, hogy lehetne egy olyan videó is, ami a Naprendszer fontosabb égi testeinek (bolygók, nagyobb holdak) mozgását (forgását, keringését, hajlásszögét stb.) mutatná be kiemelve a szokatlan viselkedésűeket, vagy amire a tudománynak jelenleg még nincs magyarázata. Magának a Naprendszernek a galaxison belüli haladásának az irányát bemutató prezentáció is érdekes lehetne.
👍
Szia!
Mi a különbség egy nap figyelő műhold üzenetének sebessége és egy napkitörés között a földről nézve?
Van esélyünk ilyenkor?
Persze!
Egy napkitörésnél nem a fénnyel van a gond (ami fénysebességgel terjed), hanem a kilökődő töltött részecskékkel, amiknek kell pár nap, mire elérik a Földet.
Tehát a napkitörés fényét a szondák pár perccel a jelenség után látják és jelzik az emberiségnek, majd felkészületünk a hatásokra.
@ Köszönöm a választ!
Erről várnék egy olyan videót, amit mások is láthatnak!
Szerintem fontos az információ megosztás!
Köszönjük a munkádat!
Páran nap energiás videókat csinálunk!
Szigetüzemben hogyan tudok leállni abban a pillanatban mint magán személy?
Köszönöm a válaszod!!!
Kíváncsi lennék mit tudsz, mi a véleményed a Fekete lovagról?! 🤔
Csak nem egy időutazó vagy a jövőből? :O
2024.05.21. Köszönet.
A Nap szinkron pályát sem értem. Ha eltelik negyed év, a föld megtesz a Nap körül negyed kört, akkor 90 fokkal el kellene fordulnia a pályának. Mi fordítja el a pályát?
Naponta kevesebb, mint egy fokkal kell módosítani a pályáját
Köszönet 2023.03.09. 🙏
Zseniálisan összeszedve. Akkor ezt most meg kell nézni még néhányszor.
Hozzam a formám:
Az ORBIT-ális pályák ízesítéséről nem volt szó.
A Google műholdas funkciójáról is lehetne egy kisokos 😊
👌👍
máris favorit! .. a kedvenc témám az égi mechanika, illetve minden
ami pálya mozgás legyen az a bolygók v a Föld körül
keringő objektumok mozgása!
...
-eszembejut- mennyit ügyeskedtem suli után egy
ingyenesen letölthető naprendszer szimuláló program
beállításaival, ha értetted a kifejezéseket (melyek itt is elhangzanak), létre tudtál hozni
saját égitesteket, bolygókat holdakkal paraméterekkel skinnel együtt.
Akkoriban, hogy hiányzott egy ILYEN szuper magyar nyelvű ismertető műsor/csatorna!
lelkesen várom a következő videót! nagyon KÖSZÖNÖM
az élményt!
Én pedig nagyon köszönöm a támogatást!
Ó, ha ilyen lett volna az oktatás az iskolában... ehelyett a tesztkérdés, hogy hány kiló egy őz (és kilóra pontos adatot kell írni🤣) nevetséges és szomorú.
12:20 8.epizód Gemini program:
czcams.com/video/W9ffRztPTbg/video.html
+1X Koszonom !
En arra gondoltam, amikor egy kilovessel 25 muhold megy fel, akkor hogyan ereszti el oket.
Mivel itt megtudtam, hogy (tobbnyire) van sajat meghajtasuk ezert tudnak kulonbozo palyara allni, igy nem maga a raketa az ami kozvetlenul az adott palyara helyezi oket kulon-kulon.
(- ha jol "logikazom".) :)
Igen, a Starlink műholdaknak vannak saját ionhajtóműveik, azokkal emelkednek magasabb pályákra.
Azt már tudjuk korábbi műsoraidból hogyan lehet űreszköz keringési magasságát és sebességét módosítani. De lehet -e utólag a hajlásszöget módosítani egy űreszköznek? Pl az ISS 52 fokos szögét mondjuk 40 fokosra módosítani? (Ha az űreszköz valamelyik végében fúvókáznak a keringésre oldal irányban akkor az a saját tömegközéppontja (valamelyik tengelye) körül kezd el forogni tudtommal. Ha a tömegközéppontjánál fúvókáznának és merőlegesen a pályára azzal csak arréb tenné a pályát szerintem de a hajlásszög nem módosulna. Vagy rosszul gondolom?)
Ahogy mondod!
A hajlásszöget úgy változtatják, hogy maradnak vízszintesen a felszínhez képest, de elfordulnak valamelyik irányba, hogy az orra ne előre nézzen.
Ha úgy gyorsul, akkor a hajlásszög változik.
Rövid válasz: rosszul gondolod, a tömegközéppontnál, a haladási irányra merőlegesen működtetve a hajtóművet (egy nagyon speciális eset kivételével) változik a hajlásszög, viszont számottevő változtatáshoz akkora mennyiségű üzemanyag kell, ami összemérhető a pályára állításéval (kivéve nagyon magas pályákon).
Bővebben:
„azzal csak arréb tenné a pályát szerintem de a hajlásszög nem módosulna”
Ha így lenne, akkor a 7:09-től látott képtelen állapot jönne létre. Van az eszköz kezdeti sebességvektorja, meg van a hajtóműgyújtásból eredő sebességvektor (az egyszerűség kedvéért tekintsük úgy, hogy nulla idő alatt fejti ki hatását a hajtómű). A kettőt összeadva megkapjuk a manőver utáni sebességvektort. Ha a két vektor párhuzamos, akkor egyszerű gyorsításról, vagy lassításról van szó, ha viszont merőleges egymásra, akkor a két összeadott vektor egy derékszögű háromszög két befogója, míg az eredmény az átfogó, innen pedig rögtön látszik, hogy az eszköz haladási iránya megváltozott. Ha pont az egyenlítő felett történik a manőver, akkor éppen annyival változik a hajlásszög, amennyi a manőver előtti és utáni sebességvektor által bezárt szög, ha nem az egyenlítőnél, akkor ennél kisebb mértékben. (Természetesen a manővert megelőző és a manővert követő pályasíkok mindenképpen pont akkora szöget zárnak be egymással, mint a két sebességvektor, csak a hajlásszög önmagában nem határozza meg egyértelműen a pályasíkot - pl. ha egy eszköz 40°-ban északról dél felé metszi az egyenlítőt, ugyanott egy másik pedig délről északra haladva lépi át 40°-os szögben, akkor két, egymással 80°-os szöget bezáró pályáról van szó, miközben mindkettő pálya hajlásszöge 40°-os. És ha egy ezek egyikén haladó jármű, amikor a legtávolabb van az egyenlítőtől, akkor indítja be a hajtóművét és pont olyan erővel, hogy a 7:09-től látható körpályán haladjon, majd félkör elteltével leállítja, akkor éppen a másik pályára kerül. Ez az a speciális eset, amire a rövid válaszban utaltam: a hajlásszög ekkor nem változik, a pálya síkja ugyanakkor igen.)
Az ilyen pályamódosítás iszonyatos energiaigényének egyszerű szemléltetéséhez vegyük azt, hogy 90°-ban szeretnénk elfordítani a pályasíkot. Ebben az esetben az eredeti irányú sebesség teljesen haszontalan, azaz azt 0-ra kell csökkenteni, az új irányban pedig 0-ról kell orbitális sebességre gyorsítani az eszközt, tehát a szükséges sebességváltozás még annál is nagyobb, mint ami egy Földön álló eszköz pályára állításához kell. Egy ilyen manőver energiaigényén úgy lehet esetleg spórolni, ha először nem változtatunk a pályasíkon, hanem egy nagyon elnyújtott ellipszis pályára állítjuk az eszközt. Ilyen pályán az apogeumnál nagyon kicsi lesz a sebesség (27.000 km/h helyett akár csak pár száz km/h, vagy még kevesebb), így ott csak ezt a kis rossz irányú sebességet kell eltüntetni és jóirányút létrehozni helyette. Ezután az új pálya perigeumánál lassítva lehet körpályára visszaállni. A pálya elnyújtása, ill. visszaállítása persze így is jelentős energiaigény, de a pályasík nagyobb mértékű megváltoztatásához még mindig ez a gazdaságosabb megoldás. A gyakorlatban viszont egyáltalán nem szoktak a pályasíkon (számottevő mértékben) módosítani.
@@Zilahi-Branyi_Laszlo Köszi a kimerítő választ. Így már megértettem ezt a részét is. 🙂
@ Valójában nem az számít, hogy az űreszköz "orra" merre mutat (az "orra" egyébként a haladás irányához viszonyítva folyamatosan változó irányba mutat, ha nincs ellátva olyasmi stabilizáló rendszerrel, mint pl. az ISS) , hanem hogy a pályakorrekciót végrehajtó rakétahajtómű tolóerő vektora az űrjármű tömegközéppontján hatva az eredeti haladási iránytól eltérő irányból, azaz 90°-ban oldalról tolja meg az űreszközt. Ha a módosító tolóerő vektor nem pontosan az űrjármű tömegközéppontján halad át, akkor forgatónyomaték hat az űrjárműre és forgásba kezd a saját tömegközéppontja körül pályamódosítás helyett (lásd Gemini 8).
Ternészetesen igazad van, csupán egyszerűsítettem a dolgot, hogy ha feltételezzük, hogy az orrávval egyvonalban van a pályakorrekcióra használatos hajtómű, ami az orrával ellentétes irányba fejt ki tolóerőt (mint a legtöbb esetben), akkor helytálló az egyszerűsítésem.
Podzok valamit forog a Fold mely meghatarozza az orbitalis palyakat..
nagyon super video grat a kkeszitö lehetne egy tv sorozat szerkesztöje
Melyik a Földhöz legközelebbi és legtávolabbi műhold, és milyen távol keringenek?
Az L2-es ponton keringő egységek, de ezek már a szó szor értelmében már nem is a Föld körül, hanem a bolygóval együtt a Nap körül keringenek.
@ és a legközelebbi? Azt esetleg tudod?
@@cowboy0001
Általában 180-200 km-es magasság a minimum, ahol pályára állítanak egy műholdat.
@ köszi a választ :D
@@cowboy0001 Ha ennél a 180-200 km-nél közelebb van a műhold, akkor ott a légkör egyébként jelentéktelennek tűnő foszlányai mégiscsak lassítanak rajta annyit, hogy pár hét alatt leesik. A Nap részecskesugárzása deformálja a légkört, a túloldalon egy kidudorodás keletkezik, ami erős naptevékenységnél magasabb, és a műhold, ha abba mindig belefut, az képes lassulásra bírni.
🚀👏👏👍😉
19:05-től nem világos ez a 35786km-es magasság. Az animációban levő vonal mentén bármilyen magasságban keringhetne, akkor is egyszerre forogna földel, és a fölről állni látszana.
Igen, de ha közelebb lenne a felszínhez, akkor gyorsabban keringene, így pedig már elmozdulna.
Nézd meg a #108 Égi mechanika epizódot, ott beszélek a dologról!
Az égi mechanika nagyon csalóka dolog, okoz is elég fejtörést, mire az ember megszokja. Az emberben benne van az a téves érzés, hogy egy orbitális pályán akármilyen sebességgel lehet haladni, mert megszoktuk, hogy egy autóval is többféle sebességgel bevehetünk egy kanyart. De az autó esetében a gumi és az út közötti tapadási erő az, ami az autót az íven tartja, az űrhajónál ezt a tömegvonzási erő helyettesíti. Viszont a tömegvonzási erő egy adott konfigurációban fix érték, csakis a tömegektől és a távolságtól függ, az autó gumiabroncsára ható centripetális erő viszont növelhető, az ív nem változik, egészen addig, amíg a gumi végül meg nem csúszik. Ez teljesen félrevezeti a gondolatmenetet.
Úgy célszerűbb elképzelni, ahogy Newton is tette, egy magas hegyről vízszintesen kilövünk egy ágygolyót. Ha nem elég nagy a sebessége, akkor a Föld vonzása győz, egyre közelebb húzza a lövedéket, és az lezuhan. Ha a sebesség megfelelő, akkor a Föld vonzásának engedelmeskedve a lövedék mindig annyit "esik", amennyit görbül a föld. Ha ennél nagyobb sebességet adunk a lövedéknek, akkor az oldalra repülés közben kissé eltávolodik a Földtől, eközben a visszahúzó erő hatására lassul egy kicsit, egy ponton már nem távolodik tovább, közeledni kezd, eközben kicsit gyorsulni kezd, megint elsüvít a Föld mellett, és kezdi elölről. Kepler helyesen látta meg, hogy ez a pálya egy elnyújtott kör, azaz egy ellipszis. Minél nagyobb kezdősebességet ad az ágyú a lövedéknek, annál magasabbra távolodik a lövedék a Földtől az ellipszis "csúcsáig", azaz az apogeum pontjáig, annál elnyújtottabb lesz az ellipszis.
Na most ezt át kell ültetnünk a magasabb orbitális példára. Tegyük fel, hogy egy stabil pályán kering egy űrhajó, állandó magasságon, pl. 400 kilométerrel a felszín fölött. Ha egy viszonylag rövid lökettel megnöveljük az űrhajó sebességét, akkor az az ágyúgolyó példájához hasonlóan távolodni kezd a Földtől, ellipszispályára emelkedve. (Az égi mechanikai paradoxon azt mondja el, és a paradoxonok mindig rágós falatok, hogy eközben az űrhajó valójában lassulni kezd, majd visszatérve újra gyorsul, ezzel pompásan el lehet manőverezgetni egy űrrandevúnál.) Ha az űrhajó a földtávol-pontban, az apogeumban újra bekapcsolja a hajtóművét és gyorsítani kezd, akkor az ellipszis kikerekedik, a földközel-pont magasabbra kerül, az űrhajó már nem fog olyan közel kerülni a felszínhez. Ha ez a sebességnövelés elég nagy, akkor az ellipszis körré kerekedik ki, a földközel-pont felemelkedik épp olyan magasra, mint a földtávol-pont magassága, és ezzel az űrhajó egy magasabb körpályára került.
Viszont azzal, hogy távolabb került a felszíntől, egyben a Föld tömegközéppontjától, csökkent a Föld vonzereje. Ez viszont azt jelenti, hogy az űrhajó sebessége nem lehet annyi, mint korábban, mert a kisebb tömegvonzás csak egy kisebb sebességgel kanyarodó űrhajót tud a körpályán megtartani. Ha az űrhajó megváltoztatja a sebességét, akkor megakadályozhatatlanul meg fog változni a pálya alakja, körből ellipszissé, és lásd mint fent. Ez az egész azt eredményezi, hogy minden sebességhez tartozik egy egyértelműen kiszámítható magasság, amelyen a tömegvonzás az űrhajót megtartani képes. Bármilyen sebességváltozás másik pályára fogja az űrhajót átirányítani. Azért, mert a tömegvonzás mindig csak egy bizonyos sebességű űrhajót tud pont egy tervezett pályán tartani.
Ha tehát az általad kiemelt ábrán a nyíl mentén függőlegesen elhelyezzük valahol az űrhajót vagy műholdat, egyértelműen adódik az a körsebesség, amelyet a tömegvonzás megtartani képes. Ahogy távolodunk a Földtől, ez a sebesség egyre kisebb, mivel a vonzerő egyre csökken. Van egy képlet a sebességre: v = gyök(G×M/(R+h)). v a sebesség m/s mértékegységben, G egy állandó, 6,673×10^-11, M a középponti égitest tömege, a Földnél ez 5,9736×10^24 kg, R az égitest átlagsugara, a Földnél 6,373×10^6 m, h a felszín feletti magasság méterben. 400 km magasságban a körsebesség 7672 m/s-ra adódik, ez 27618 km/h. Ha az űrhajó fékez, akkor a pályája a túlsó ponton közelebb esik a Földhöz, ha gyorsít, akkor a túlsó ponton magasabbra kerül a 400 km-nél. Ez kőbe vésett törvény, fizika, lehetetlen eltérni tőle, hacsak nem működtetjük folyamatosan a hajtóműveket, ami a sci-fikben még megy (valójában ez ott is csak állandó pályamódosítást jelentene, csak a filmek ezzel nem törődnek), a valóságban ilyen nincs.
Ezzel a sebességgel az űrhajó, műhold, űrállomás másfél óra alatt körbejárja a Földet, vagyis "siet". Ha emeljük a körpálya sugarát, akkor kötelező csökkennie a sebességnek és egyben nő a kerület is, a pályahossz, egyre kisebb lesz a sietés. Ha elérjük a kb. 36 ezer km magasságot, a műhold pont annyra lassul le, hogy együtt mozog a Föld forgásával. Így áll be a műhold, ha az egyenlítő síkjában mozog, a geostacionárius pályára. És ennyi, nincs lehetőség ennek a szabálynak a megkerülésére, és ez valójában egy kényelmetlen, de mégis izgalmas szabály.
5:18
Az ESA még ezeket is lepipálta.
Az európai űrközpontot már nemigen lehetett volna közelebb vinni az Egyenlítőhöz.
Ha ne adj Isten kitör az új világháború , Ön szerint bízhatunk a direkt műholdas kommunikációs rendszerek tartós működésében? (Starlink, Iridium, stb.)
Igen
Most még nincs olyan eszköz a kezünkben, amivel egy műhold elektronikáját a földről meg tudnánk rongálni, de biztos vagyok abban, hogy már mindenki dolgozik rajta. 😕
Kis megjegyzés:
Napszinkron pálya esetén nem kötelező hogy a keringési idő egy nap legyen, sőt nem is alap eset, a lényeg azonban a videóban el van mondva, a Naphoz képest a pályája nem változik az által hogy a Föld forog a Nap körül
Nekem ez a napszinkron pálya új, és nem is értem teljesen. Az orbitális pályák a térben állandóak, a tengelyük mindig ugyanarra mutat. A napszinkron pálya tengelye elfordul. Ezt hogyan érik el?
Így van, elfordul az egyenlítőhöz képest, napi átlagosan 1 fokkal (365 nap alatt 360 fokot ugye).
@@gregor_man
Valószínűleg az összes többi pálya is forog valamilyen mértékben, de mivel a Föld is forog a tengelye körül, ezt nem szokták ábrázolni.
Amit forgás indoklásának találtam:
A forgás oka hogy a Föld az egyenlítő mentén kiszélesedik és így tökéletes körpálya esetén is nem egyenletes erővel hat a keringő objektumra. Az eltérés csekély, de megfelelő pálya pont kiadja az egy fordulatot évente, ami kell ahhoz hogy állandóan ugyan az a dőlés szöge legyen a pályájának a Naphoz képest.
A Mars hasonló módon szélesebb az egyenlítő mentén, így ott is elérhető hasonló pálya, a Vénusz viszont túlságosan gömb alakú ahhoz hogy pusztán ezzel az erővel el lehessen érni olyan pályát ami kövesse a bolygó Nap körüli forgását
Engem erdekelne, hogy alakult az ki, hogy a bolygok kb egy sikban mozognak. Hogy lehet hogy nem jott letre bolygo mondjuk merolegesen a mostani sikhoz kepest. Koszonet.
Ennek megértéséhez visszafelé kell mennünk az időben; amikor a Naprendszer helyén még csak por volt és gázok, akkor egy hatalmas felhőt alkotott az anyag. Ez a felhő a gravitáció hatására összehúzódott, egyre kisebb központi területre. Az összehúzódás hatására pedig forgásba kezdett az anyag, épp úgy, mint a műkorcsolyázó, amikor behúzza a végtagjait, aki emiatt felgyorsulva forog tovább. A forgás pedig tulajdonképpen kilapította ezt a gócot, így jött létre középen a Nap, körülötte pedig aránylag egy síkban egy törmelékkorong, amiből létrejöttek a bolygók.
@ Koszonom.
@@petranyi123 Ha mi magunk odatennénk a naprendszerbe egy teljesen más pályasíkú bolygót, nagyon hosszú idő alatt, apránként a többi bolygó más pályára "rángatná", közeledni kezdenének a pályasíkok. Azt hinnénk, hogy az egymástól jó távol levő bolygók egymásra hatása elhanyagolható, de ha elég időt adunk rá, és itt már évmilliárdok teltek el, akkor be tudják szabályozni egymás pályáját.
36.000km magasan mitől lassulnak a műholdak?
Nézd meg a #108 epizódot, abból kiderül:
czcams.com/video/BeKbGAwdu9w/video.html
@ ok, szabad a gazda, 2x megnéztem, de hiába.
Szóval ~36e km magasan, ahol nyilvánvalóan a Föld légköre már nem lassítja a pályára állt mondjuk Astra2-t, az mitől kezd el lassulni?
Azt hittem arra vonatkozik a kérdésed, hogy miért lassabbak a műholdak a magasabb pályákon, amire választ ad az égi mechanika. De ha az a kérdés, hogy keringés közben milyen hatás lassítja a műholdakat, akkor pontosan az, amit említettél; a légköri súrlódás. Persze közel sem olyan mértékben, mintha alacsonyabban lennének a műholdak, de a Föld légköri részecskéi még a Holdon túl is fellelhetőek, persze csak igazán híg jelenléttel. Pont emiatt van, hogy minél magasabban kering a műhold, annál kisebb lassítási tényezővel kell számolni.
mennyire hülyeség az a gondolatom, hogy a napszinkron pálya az éjszaka-nappal határa "fölött" van? vagy az csak egy speciális esete lenne a napszinkron pályának?
Igen, az is napszinkron pálya, hiszen a Naptól nézve folyamatosan látható a Föld körüli keringése a nappa-éjszaka vonal fölött.
El kellene dönteni hogy a hold milyen távol van. 400 000km vagy 1 500 000km csak a nézetség a fontos és a hüjités.
A helyesírás is fontos, meg a szövegértés.
A Hold körülbelül 390 000 km-re van a Földtől, de a szonda egy energiatakarékkos pályán halad, amin több, mint 1,5 millió km-re távolodott a bolygónktól.
Engem a helyesirás nem zavar. Csak az elentmondások. Csillagrendszerünk állando mozgásban van? A föld keringési sebessége 365 nap ; ez hány km/s ? Amit követ a hold sajját keringési pályán ; km/s? ami összesen km/s? Le kell hogy hagyjon egy ürhajo ami km/s re képes? Egy orbitális pályához vagy állando sebesség és vonzoerö szükséges vagy állando korekcio? A föld a térrel utazik vagy a térben?Ha térrel az ürhajonak fel kell gyorsulnia hogy el tudja hagyni és ha vissza akar térni le kell küzdenie azt a sebességet amivel a föld kering. Volna még néhány kérdésem amire szivessen hallánák választ.
Ezekre mind választ kapsz a korábbi epizódjaimban. Ajánlom elsőnek az égi mechanikáról és az orbitális pályákról szólo #108 és #110 epizódokat!
Ha a tér a földel eggyütt mozog akkor viszont mindegy hogy a szatelit mejik orbitális pályán mozog mindig ugyannazok a pontok fellett fog elhaladni . Mivel a tér követi a föld forgását. Tehát egyik álitás biztos hamis. Ha nem eggyütt mozog akkor viszont 1600km/h forgásnál elég nagy légmozgást kellene érezni amit egy 800km/h vagy kissebb sebeségü repülögép nem tudna legyözni. Egyik álitás biztos hamis.
@@laslolulic5781 Tér nem mozog csak a térben elhelyezkedő égi testek és törmelékek.
Ez hülyeség... Nem láttad a tiktokon? A föld lapos.. 😂😂😂
Hát van odakint valami valakik de akikről itt beszélnek az csak az agyukban létezik
Mire gondolsz? A Holdra?
Köszönjük!
Én is köszönöm!
Köszönjük!
Én is köszönöm!