Kis-Tóth Ágnes: Pszichoakusztikus kísérletek II. (Atomcsill kísérletek, 2021.04.15.)
Vložit
- čas přidán 26. 05. 2021
- Előadó: Kis-Tóth Ágnes (ELTE Atomfizika Tanszék)
Időpont: 2021.04.15.
A felhasznált források, linkek:
42 Audio Illusions & Phenomena! - Part ( 1 - 5 ) /5 of Psychoacoustics
• 42 Audio Illusions & P...
4 Audio Illusions - Can You Trust Your Ears
• 4 Audio Illusions - Ca...
Wikipedia - Auditory illusion
en.wikipedia.org/wiki/Auditor...
Virtual Barber Shop (Audio...use headphones, close ur eyes)
• Virtual Barber Shop (A...
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/kiserletek/ - Věda a technologie
Ezek közül szinte mindent kihasznalva csináltam meg 18 hangszóróval bal kezes vagyok durván jó lett
Nagyon érdekes volt, sok meglepetéssel. Köszönöm!
Gratulálok és köszönöm szépen!
Igy van, senkinek nincs igaza, de igenis fehér és arany a ruha :D
Nope. :P
"Real colours of dress confirmed
The dress itself was confirmed as a royal blue "Lace Bodycon Dress" from the retailer Roman Originals,[26] which was actually black and blue in colour;[1][2] although available in three other colours (red, pink, and ivory, each with black lace), a white and gold version was not available at the time. The day after McNeill's post, Roman Originals's website experienced a major surge in traffic; a representative of the retailer stated that "we sold out of the dress in the first 30 minutes of our business day and after restocking it, it's become phenomenal".[27] On 28 February, Roman announced that they would make a single white and gold dress for a Comic Relief charity auction.[28]" (Wikipedia)
Amúgy engem az érdekelne, hogy kéket vagy a feketét látjátok-e fehérnek :D
Sajnos mindkét pszichoakusztikus videónál torzít az előadó mikrofonja. Ezt az előző videónál is jelezte valaki. Nem tudom, hogy külön eszközzel volt rögzítve a hang vagy a kamerába volt közvetlenül bekötve, de mindkét esetben tudja manapság már nagyjából minden ilyen eszköz jelezni a bemeneti jelszintet. Ebben az esetben tuti a piros tartományban / 0 dB fölött villogott. Érdemes a mikrofon jelszintjét -12 és -6 dB között tartani, ekkor nem lesz torz a jel és marad még tartalék arra is, hogy esetlegesen hangosítsunk, ha esetleg az előadó halkabb.
Egyébként meg hajrá, tök jó videók :) Más előadásoknál nem volt tapasztalható ilyen probléma, szóval ez csak valami egyedi eset.
Köszönöm, magyon jó volt :)
Na, ez a virtuális hajvágás majdnem kiütött! Ilyen még nem történt velem! Kénytelen voltam félbeszakítani, annyira valóságosnak tűnt, hogy ott forgolódik valaki mögöttem a szobában. Ez nem vicc, majdnem sokkot kaptam tőle! Majd egy fél óra múlva tovább hallgattam, de amikor a végén a borbély a fülembe súgott, kirázott a hideg!!
koszonom, nagyon erdekes eloadasok voltak :)
a fotorol az elejen... szvsz azzal fugg ossze, hogy az embernek milyen jellegu tapasztalatai vannak. aki pl foglalkozott fotozassal, az tudja, hogy egy adott kepnek mennyire helyes a feheregyensulya, es akar "szemre" is kepes korrigalni a valos fenyviszonyoknak megfeleloen, pusztan tapasztalat alapjan. ennel a kepnel az eloterben levo targy arnyekban van, ami emiatt kekes tonust kap, addig a hatteret termeszetes kozvetlen napfeny eri, ami sargaba tolodik el. a legtobb ember ezert hiszi fehernek, mert megszoktak, hogy a feher hasonlo szituacioban kekes szinezetet kap. aki kicsit tapasztaltabb, vagy jobb a szinlatasa, az latja, hogy ez a merteku eltolodas a hatter alapjan tul sok, es valoszinuleg kek a ruha. akkor lenne feher, ha a hatter is kekes eltolodasu lenne a megszokotthoz kepest.
A Binaurális lebegéssel meditálni is lehet, tulajdonképpen van is ilyen meditációs technika, a HemiSync. A két frekvencia különbségére áll be az agyi frekvencia. Szóval, ha kísérletezne valaki, csak óvatosan a 4Hz alatti tartománnyal ;)
Nekem yanny volt😊
És a második hangokat mindig magasabbnak hallottam
🙏❤🙏🕉⚛
Köszi a videót. Jó pár percet játszottam a Reaper DAW-al utána a panorámázással, mitől, mennyire érzem úgy, hogy valamely irányból jön a hang. Leginkább a késleltetés mozdította meg az irányt, de EQ-val is moccan és persze hangerővel is. Mindhármat bevetve komoly térérzet alakult ki.
A binaurális lebegés nálam nem áll össze ha két oldalt van az eltérés.
Ez jó volt, bár én az 500 és 504 Hz-nél két vonalhangot hallottam, míg a 2000 Hz-esnél minden esetben hullámzani hallottam a hangot :D
Hát igen, a kísérlet kevésbé tévesztené meg az agyat, ha ténylegesen csak a jobb vagy a bal csatorna szólalna meg, de egy rövid jel van az ellentétes csatornán is amikor megszólal a hang. Az egyszerre megszólaló frekvenciák kissé önmagukban is rezonálnak, de a lebegés hatása nem érzékelhető.
17:30-nál a magyarázattal ellentétben nem(csak) fázistolás történik a két hangforrás között, hanem a bal oldali egyértelműen elhalkul!
Nagyon érdekes kísérletek. Meghallgattam a Yanny / Laurel részt és nekem 100% Yanny volt. Utána viszont megnéztem további videókat ebben a témában, és mikor újból meghallgattam ezt a részt ebben a videóban már nekem is Laurel lett. Egy hosszabb szünet után ismét Yanny-ra váltott, majd a többi videó megnézése után ismét Laurel lett. A két másik videó az alábbi:
czcams.com/video/f_R9_xdhuNw/video.html (Itt még Yanny volt)
czcams.com/video/VEOCvt1AzC4/video.html (ez állította át Yanny-t Laurel-re). Nagyon para...
2000 és 2005 Hznél amikor két különböző fülbe juttatja még jobban hallani a lebegést mint amikor egyszerre.
A legelső, ruhás példánál lehet magyarázni színtévesztés betegséggel a kék szín észlelését? Gondolom a szubjektív érzékelésen túl, beszélhetünk egy "objektív" valóságról, csak van valami színpigment abban a ruhában ami meghatározza konkrétan a színét, esetleg ha csak digitális kép akkor ott van az RGB színkódja. Elfogadom, hogy az emberek másként érzékelik, de azért kilehet jelenteni hogy valaki téved és nem a valóságot látja. Vagy nem jól értem?
A többi példa is nagyon érdekes volt. A hangok térbeli érzékelése valóban nem elég pontos, a fent/lent és elől/hátul nekem is nehézkesen volt felismerhető a bemutatott példákon keresztül.
Esetleg van olyan kutatás is amikor az állatavilággal hasonlítják össze az emberi érzékszervi képességeket? Bár a szoftverünk jó, az agyunk sokat segít, de biztos hogy nem az embernek vannak a legjobb "műszerei". :)
@Kérdem Itten Értem amit írsz, a macska is képes ( az emberhez képes mindenképpen nagy mértékben ) mozgatni a fülét a fejétől függetlenül. Azt nem értem hogy ennek mi jelentősége, miért fontos?
Reagáltál az utolsó gondolatra az írásomból, az érzékszervi képességekre. Lényegtelen hogy a fülét mozgatja az élőlény vagy az egész fejét a füllel együtt, az észlelés milyensége, minősége nem függ ettől. Olyan különbségekre gondoltam mint a(z elektro)mágneses-tér érzékelése (pl.: madarak, cápa stb. tudják), mechanikai hullámoknál extrém frekvenciák mint a devenér ultrahang, az elefánt infranak stb.
Látásnál az ember kb. 3 alapszínt tud megkülönböztetni, ennyit látunk. Polarizált fényt nagyon kevés ember tudja feldolgozni. A spektrumnak itt is csak kis részét érzékeljük, pl. a hőt már nem látjuk (infra tartomány).
Én ilyenekre gondoltam, nem arra hogy a hangforrás felé milyen módon fordulsz oda... egész tested vagy a fejed vagy csak a füled fordul arra.
@@TeslaElonSpaceXFan Távolság bemérése
lokáció...
Nemigaz?
Ragadozók egyszerre használják a látást és a hallást is erre..
Közeledő tárgy magasabb hangot hallat...
távolodó tárgy (állat, zsákmány..) egyre mélyülőbb hangot...
ezt érzékelik....
@@teszekpol-korrektre8988 A hullámtulajdonságok közül az egyikre gondolsz, Dopple hatás a neve. Semmi köze a méréshez, becslést tud adni az irányra és a távolságra pontosabban ezek viszonyára.
Amúgy a videó Pszichoakusztikus témakörben van, akkor közlöm veled hogy egy olyan hangforrás ami kompenzálja a Dopple hatást a frekvenci és amplitudo modulációval arról nem tudod megmondani hogy közeledik vagy távolodik.
"A legelső, ruhás példánál lehet magyarázni színtévesztés betegséggel a kék szín észlelését? Gondolom a szubjektív érzékelésen túl, beszélhetünk egy "objektív" valóságról, csak van valami színpigment abban a ruhában ami meghatározza konkrétan a színét, esetleg ha csak digitális kép akkor ott van az RGB színkódja. Elfogadom, hogy az emberek másként érzékelik, de azért kilehet jelenteni hogy valaki téved és nem a valóságot látja. Vagy nem jól értem?"
A fény színét a spektrumával lehet objektíven jellemezni. Azaz meg kell adni az egyes frekvenciájú komponensek intenzitását a frekvencia függvényében. Ez elég sok adat, a felbontástól függően több száz vagy több ezer is lehet. Kb 150 évvel ezelőtt Maxwell derítette ki, hogy az agy ebből a rengeteg információból mindössze három adatot használ fel, ezek viszont nem az egyes spektrális összetevőkre, hanem az egész spektrumra jellemzőek. (Egy hasonlat: a szoba levegőjében levő rengeteg molekula miriádny hely- és sebességadatából mindössze kettőt kell megkonstruálnunk: a nyomás és a hőmérséklet számadatát ahhoz, hogy a levegő állapotát jellemezhessük. Ezek az adatok az egyes molekulákra jellemző sebességértékekből egy speciális átlagolási eljárással számolhatók ki. Ez az átlagolási eljárás egyébként szintén Maxwellnek köszönhető.)
Az agy színelemző munkáját úgy lehet szimulálni, hogy a fényt három speciális üveglemezen vezetjük át (egyenként), és megmérjük az áteresztett fény intenzitását. Az így kapott három adat lesz a fény három színkoordinátája. Az egyes üveglemezek frekvenciafüggő fényáteresztő-képessége modellezi az agy adatfeldolgozó munkáját. Az áteresztési függvényeket sok emberrel végzett kísérletek alapján határozták meg, és a kapott átlagos görbéket 1936-ban szabványosították. Azóta sok pontosabb mérést végeztek, és kicsit igazítottak a szabványon. Ennek a szabványnak a leszármazottja pl az átvitel-, nyomda- és számítástechnikában is használt RGB-rendszer.
Utóbb kiderült, hogy a három áteresztési függvény nagyjából megfelel az emberi retinában levő három színérzékelő sejt frekvenciafüggő érzékelésének. Így tehát a szabványosított görbék az átlagos, egészséges emberek retinájának működését modellezik. A módszer igen takarékos, hiszen így az idegrendszernek a retina minden "pixeljéről" elegendő három intenzitás-információt továbbítani az agyba (a spektrum minden pontjának külön kimérése és feldolgozása helyett).
Vannak olyan állatok, amelyek szemében csak kétféle fényérzékelő sejt van - az ő világképüket akkor lehet megsejteni, ha a régi, katódsugaras tv-ben vagy monitorban elromlik az egyik szín információit generáló áramkör. Nekem volt szerencsém egy fél évig ilyen piros szín nélküli világot bámulni a képernyőmön: eleinte nagyon idegen volt, de néhány hét alatt hozzá lehetett szokni. :) Más állatoknak viszont négy különböző, más-más spektrális érzékenységi függvénnyel jellemezhető színérzékelő sejt van a szemében: az ezek által érzékelt színélmény leírására nekünk egyszerűen nincsenek szavaink, fogalmaink.
A kutatások azt is feltárták, hogy a szabványosított görbék tényleg csak az átlagot jelentik, az egyes emberek tényleges érzékelési jellemzői ettől többé-kevésbé eltérnek. Akiknek nagyon eltér (pl azért, mert az egyik fajta érzékelő sejtjük hiányzik), azok a színtévesztők. Ez olykor veszélyes is lehet, pl ha egy sofőr nem ismeri fel messziről a közlekedési lámpa piros és zöld jelzését - ezért az ilyen színtévesztők nem kaphatnak jogosítványt.
A fény általunk érzékelt színét tehát három adat jellemzi, ezért a színeket egy háromdimenziós koordináta-rendszerben lehet elhelyezni. Itt az eredetileg használt színkoordináták helyett bevezethetünk másféle koordináta-rendszert is, a közönséges tér polárkoordinátáinak mintájára. Ekkor az egyik ("sugárirányú") adat a fény teljes erősségét ("világosság", luminosity) méri, a másik kettő pedig az árnyalatát (angolul: hue). Ha tehát az erősségtől eltekintünk, a színeket egy kétdimenziós ábrán helyezhetjük el. Ez a sokak által ismert színháromszög (ami nem háromszögletű, hanem patkó alakú).
No de hol van itt a piros, a kék és a hupilila? A színháromszöget kisebb tartományokra osztották, és ezeknek adtak szabványos szín-neveket. De mivel a háromszögben a koordináták folytonosan változnak, a határok meghúzása nagyrészt önkényes. Természetesen ebben az irányban is sok kísérletet végeztek, hogy a színek szabványos elkülönítése nagyjából megfeleljen az emberek szubjektív színérzékelésének.
E kísérletek során az is kiderült, hogy az emberek szín-elnevezési jellemzői még nagyobb szórást mutatnak, mint a többé-kevésbé objektív retinális színérzékelés. Ami nem is csoda, hiszen míg a színek érzékelése biológiai adottság, a színek elnevezése és elkülönítése már társadalmilag tanult folyamat. A különböző kultúrákban, más természeti környezetben (pl dzsungelben, sivatagban vagy tengerparton) élő emberek egészen máshol húzzák meg a színháromszögben az egyes színek, elnevezések határait. Ugyancsak nagyon változó egyénenként az is, hogy a színháromszög egyes részein milyen objektív távolságra levő pontokat tekintünk "különböző színűeknek", és melyekre mondjuk azt, hogy "ezek még nagyjából ugyanolyan színűek".
A színháromszög szélén helyezkednek el a "tiszta" spektrumszínek, amelyek egyetlen, jól meghatározott hullámhosszú fényhullámokat tartalmaznak. Itt csak azon lehet vita, hogy hol, mekkora hullámhossznál van a kék és a zöld, vagy a kék és a lila határa. A legtöbb észlelt szín viszont nem tiszta spektrumszín, hanem ilyenek bonyolult keveréke (már Maxwell kidolgozta a színkeverés matematikai leírását). Ezért a legtöbb szín esetén egyéni, illetve részben tanult, azaz társadalmilag meghatározott tényezők döntik el, hogy szubjektíve milyen színt érzékelünk.
A végeredményt még sok másodlagos hatás bonyolítja, ezek közül hármat emelek ki. Egy-egy színt nem önmagában látunk, hanem más színek környezetében, és ezek kölcsönösen befolyásolják azt, hogy hogyan értékelünk ki egy-egy színt. Ez a helyzet a képen szereplő csíkos ruha esetében is. Függ a színek szubjektív érzete a harmadik adattól, a világosságtól is: ugyanolyan spektrális eloszlású, de kétszer fényesebb fényt más színűnek érzékelünk. A harmadik, a mesterséges fényforrások elterjedésével egyre fontosabbá váló jelenség az, hogy az egyes színek szubjektív érzékelése függ a használt fényforrás fényének spektrális eloszlásától. Szemünk és agyunk eredetileg az ég kék háttere által megvilágított tárgyak érzékeléséhez alkalmazkodott: a tűz sárgás fényében, a régi gyertyák vagy halvány villanykörték fényében más színűnek látjuk ugyanazokat a tárgyakat, megint más a "hideg" vagy "meleg" fényű fénycsövek és a mostanában terjedő LED fényforrások fényében ugyanaz a tárgy. Ráadásként tegyük hozzá azt is, hogy ugyanaz az egyén, ugyanolyan megvilágítás mellett másképp értékeli a színeket attól függően, hogy éhes-e vagy jóllakott, mit evett (!), frissen ébredt vagy fáradt, sokat volt a szabadban vagy egész nap a mesterségesen megvilágított szobában tartózkodott stb.
Összefoglalva: a tudománynak és a technikának természetesen megvannak az eszközei a sokat emlegetett ruha sötétebb és világosabb csíkjainak objektív jellemzésére, meg lehet határozni a színkoordinátákat, el lehet helyezni őket a színháromszögön. Ez azonban az égvilágon semmit sem mond arról, hogy az egyes megfigyelők - különböző biológiai és társadalmi háttérrel, előélettel, más-más megvilágításban, fáradt vagy élénk testi és szellemi állapotban stb - milyen színűnek fogják érzékelni őket.
dgy
@@dgy137 Köszönjük a hasznos és tartalmas hozzászólást!
14:18 mi van ha en itt is hallom a lebegest? gyorsabban kisse mint az alacsonyabb frekin elotte
valószínű, én vagyok helikopter, nekem határozottan és félreérthetetlenül yorell... hm :D biztos ezért:
Ay, de mí, llorona
Llorona de azul celeste
Y aunque la vida me cueste llorona
No dejaré de quererte
(coco dalbetét)
A szinkron szerint kétjobbfüles vagyok...... 😃
12 kHz megy lebegés ez mit jent
Gyakorlatilag mindent fordítva érzékelek, mint a hölgy. Se arany ruha, se "laurel".. se magasból alacsony hang
SZERK. rámentem az öt évvel ezelőtti index cikkre, és ott már világoskék-aranynak látom a ruhát. Szerintem attól is függ, hogy itt a youtube-on fekete a kép körüli háttér (a youtube lejátszó háttere), az indexnél pedig fehér a background.
így már stimmel a megfogalmazás :)
dgy
Nem tudtam végig megnézni, mert kicsit elakadtam, azaz jónéhány dolgon elakadtam.
1., Botrányos a hangminőség. Ami egy pszichoakusztikus "tudományról" szóló előadásban, ahol hangi demonstráció is előkerül kissé fura
2., A csíkos ruhánál, hogy "ki milyen megjelenítőn nézi a képet" elő sem került érvelésként. Pedig ez az egyetlen, ami ebben a vitában felmerülhet. Mivel mindenki különböző megjelenítőn nézi, ezt a kérdést "todományosan" vizsgálni meglehetősen csodálatos felvetés
3., Mi az az "egymásba fésült hang"? Ilyenről nem hallottam, biztos velem van a baj, habár attól tartok, hogy ez meglehetősen laikusi, "csak mondjak már rá valamit" kategória. Ráadásul a botrányos torzítástól (és zajtól) eltekintve, ahol a normál szinusz jelet négyszögbe vagy hasonlóhoz torzítja (tehát felharmonikus többlet keletkezik) az additív szintézis nem annyira mély-tudomány terület, bármelyik szétgyalult fülű rockzenekar hammond-billentyűse értelmesebb magyarázatot képes adni, mint a tudományos előadó. Az additív szintézis faék egyszerű dolgáról volna itt szó, ahol több, egymástól mindig dupla (vagy fele, ahogy tetszik) akkora frekvenciával rendelkező szinuszos (vagy bármilyen alakú) hangok aránya különböző hangerőben kelt hangot. Node, ha nem csak a fundamentális frekvenciák, hanem az alkotó elemek egymáshoz képesti arányát is megváltoztatjuk, akkor csak attól függ, hogy ki mit hall, hogy ki milyen lehallgató berendezésen hallgatja vissza. Arra rácsodálkozni, hogy emberek különböző hangfalakon különböző tapasztalásokról számolnak be, az bizony nem atomfizika. Ráadásul a korral haladva is változik a frekvenciákra való érzékenységünk. És RokkerZsóti egyébként képzett, de sérült füle is máshogyan fogja ezt hallani. Vannak additív szintézis ingyenes szoftverek, tessék játszani velük, ráadásul a hangminőség is normális lesz. Lehet játszani a húzóregiszterekkel, hogy ki mikor mit hall.
plus: mindenkinek ugyanolyan a hallása, ugyanazok az (biológiai és pszichológiai) elvek alapján működik, csak legfeljebb ilyen-olyan okok folytán sérülhet, illetve a gyerekkorukban siketek, akik mondjuk felnőtt korukban mégis elkezdtek hallani orvosi beavatkozás miatt ők nem tanultak meg hallani, nem járták azokat az utakat végig. Ha nem így volna, akkor a zenét csak néhány ember értékelné zenének, a többiek nem értenék hogy mi az a zaj?
Ne haragudjon senki se meg, de ez így nem tudományos, még ismeretterjesztőnek is megtévesztő, ez leginkább a bulvár újságírás szintje volt.
Emiatt egy darabig tudtam csak nézni, pedig mind hangmérnöki, mind a pszichológiai "tudományterület" számomra elég jól ismert. Legközelebb valódi szakértőt hívjon már meg valaki, mert ez az ezoterikus-todomány a bolondok számát növeli, nem a kiművelt főkét.
Lehet baj van.