Dávid Gyula: Tanácsok kezdő időutazóknak (Atomcsill, 2022.09.08.)
Vložit
- čas přidán 15. 09. 2022
- Előadó: Dávid Gyula (ELTE TTK, Fizikai Intézet)
Cím: Tanácsok kezdő időutazóknak, avagy van-e az elektronnak nagymamája?
Időpont: 2022.09.08.
Kivonat: Tudományos és kevésbé tudományos fantasztikus művek állandó témája az időutazás. És persze a hozzá kapcsolódó ellentmondások, logikai csapdák garmadája, amit legfrappánsabban az ún. nagymama-paradoxon fogalmaz meg: ha valaki visszamegy az időben, és (akarva vagy akaratlanul) megöli a saját nagymamáját (vagy más egyenes ági ősét), akkor ő sohasem születhet meg - de akkor ki öli meg a nagymamát? Ha senki, akkor viszont hősünk mégis megszületik, visszamegy a múltba, és kezdődik elölről az egész bűvös logikai kör…
Ezért többé-kevésbé megegyezünk abban, hogy az időutazás nem lehetséges. Ezt alátámasztja az a tapasztalat is, hogy többszöri sajtóbeli felszólításra sem jelentkezett senki, aki hitelesen igazoltan a jövőből érkezett volna. De vajon mit mond erről a témáról a tudomány, annak is a legilletékesebb ága, a fizika?
Többen axiómaként kimondták, sőt befoglalták a fizika alapelvei közé az időutazás lehetetlenségét. Ugyanakkor az időről eddig legtöbbet kiderítő fizikai tudomány, az általános relativitáselmélet egyenleteinek egzakt matematikai megoldásai között több olyan is szerepel, amelyek - akárhogyan is csűrjük-csavarjuk az egyenleteket - időutazást írnak le. Akkor hát kinek is higgyünk: a józan észnek, az időutazók hiányának, vagy az általános relativitáselméletnek - amely eddig minden kísérletileg ellenőrizhető szituációban száz százalékig bevált? Hogyan lehet interpretálni az időutazást (szaknyelven a zárt időszerű világvonalakat) anélkül, hogy beleütköznénk a nagymama-paradoxonba vagy más hasonló ellentmondásba? És persze a fizika más ágait is ismerő érdeklődőkben azonnal felmerül a Nagy Kérdés: van-e az elektronnak nagymamája?
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/t... - Věda a technologie
DGY forever... ;)
Erő, egèszsèg kedves Gyula ;)
"A végén melyik képlet következményei egyeznek meg melyik képlet következményeivel?"
"De pont a lényeg maradt le a végén….😮"
Ezt többen is szóvá tették. Sajnos én is csak utólag, a felvételt látva vettem észre, hogy az alaposan előkészített slusszpoént lelőtte a technika ördöge: amikor a képleteket mutogattam, nem látszottam a képen, ehelyett az ajánlott könyveket mutatták. Sajnálom.
Ezért ez úton teszem közzé a lényeget - bár rég rossz, ha egy viccet magyarázni kell :(((
Az előadás utáni Függelék abból indult ki, hogy kezdetben vala a szigorú laplace-i determinizmus, ennek jelképe a newtoni mozgásegyenlet - ez volt az első képlet, amit a tábla bal szélre felírtam.
A történet úgy folytatódott, hogy az időutazók egyre gyakrabban beavatkoztak az eseményekbe, először gyilkosságokkal, aztán nagyobb testek áthelyezésével, végül már csak egyes elemi részecskék manipulálásával. Ez a folyamat törvényszerűen telítésbe megy: minden részecskét minden pillanatban végtelen sok ellentétes hatás ér, ezért már nincs határozott helyzete és sebessége - épp ezt állítja a kvantummechanika. A sok lehetséges helyzet és útvonal mind megvalósul, és e párhuzamos lehetőségek kvantumos hullámösszegeződése alkotja az új valóságot. Ezt az összegeződést írja le a tábla jobb szélére felírt másik képlet, amit egyébként Feynman-integrálnak neveznek. (Ez a kvantumelmélet egyik alternatív és nagyon hatékony matematikai formalizmusa, amit Richard Feynman 1948-ban, tehát majdnem negyed századdal a kvantummechanika megszületése után írt fel.)
A lehetőségek túlnyomóan nagy hányada negatív interferenciával kioltja egymást. Ezért makroszkópikus szinten csak azok a lehetőségek észlelhetők, amik pozitív, erősítő interferenciával kölcsönösen megtámogatják egymást. Ezt fejezi ki a harmadik formula, ami a variációszámítás alapképlete.
Számos fizikakönyvben, legegyszerűbb és a legautentikusabb szerzőtől származó módon Feynman Mai fizika sorozatának 6. kötetében lehet olvasni annak a matematikai bizonyítását, hogy az első képlet (azaz a Newton-törvény) és a harmadik képlet (a lehetőségek integráljának pozitív interferenciáját megkövetelő variációs formula) PONTOSAN ugyanazokhoz a megoldásokhoz, azaz a részecskék vagy nagyobb testek ugyanolyan mozgásához vezet.
Ez tehát az időutazás története számos sci-fi alapján összeállított rekonstrukciójának végső konklúziója.
dgy
Köxx Profexxor úr
örmmel hallottam,,h még kisbabák is
hallgatják előadásait. Ez az igazi népxerűség.!
Török Béla írta:
„Egy kérdés merült fel bennem. Mivel van annak egy eloszlása, hogy milyen arányban vannak a nagyon-nagyon okos emberek a populáció összességéhez képest, annak van értelme, hogy ha ez az arány kb. meghatározott mértékű, akkor ha a népessség nem ér el egy bizonyos mennyiséget, addig nem sok "Einstein" keletkezik benne, de ha elég sok ember van, vagy még attól is több, akkor létrejön többször Einsteini okosságú ember, mert ugye ez valamilyen szinten a világegyetemben létrejövő nagyon értelmes életformákra is ad egy korlátot.”
Az „okosság” nem egydimenziós valami, nem lehet két emberről egyértelműen eldönteni, hogy az egyik okosabb, mint a másik. Az embereknek nagyon sokféle képessége van, és van, aki az egyik téren tehetségesebb, más a másikon. Az, amit az IQ-érték mér, csak egy nagyon szűk, a modern nyugati társadalmak által preferált szeletét méri a képességeknek. Nyilván nagyobb populációban nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy adott tevékenységre különösen alkalmas emberek szülessenek, de a dolog egyáltalán nem ilyen egyszerű.
A tehetségek kibontakozásának csak egyik (vitatott, hogy mekkora) előfeltétele a szerencsés genetikai örökség. Sokkal nagyobb szerepe van a társadalomnak. Kétféle vonatkozásban is: a) megjelenik-e az igény az adott képességre, és b) a társadalmi struktúra megengedi-e az adott képességekkel rendelkező emberek előkerülését, kiválasztódását és kibontakozását.
Mai ismereteink szerint a jelenlegi emberi agy biológiailag nem sokban különbözik a negyvenezer évvel ezelőtt élt emberek agyától. Eszerint akkor is volt jó néhány olyan ember, aki képes lett volna megérteni, sőt művelni a kvantum-mezőelméletet. A számukat úgy lehet megsaccolni, hogy a mai világ kb százezer fizikusának számát arányítjuk a mostani 8 milliárdos, és az akkori kb nyolcvanenezres népességszámmal - ez generációnként kb egy embert jelent. És persze nagyon sok generáció élte le az életét a tudomány előtti korban.
A fenti sacc nagyon durva. Ne felejtsük el, hogy ma sem lesz mindenkiből fizikus, akinek a képességei ezt lehetővé tennék. Sokan egzisztenciális okból vagy kalandvágyból egészen más pályára mennek (pedig ma meglenne a lehetőségük ezt a foglalkozást választani). Eszerint egy ősember-generációban legalább két-három fizikusnak való ember élhetett. De persze eszük ágában sem volt ilyesmivel foglalkozni, hiszen a társadalmi előfeltételek hiányoztak, az ilyen jellegű tudományos gondolkodás csíráira is tízezer éveket kellett várniuk. Ha most csecsemőként itt teremnének, modern családban nevelkednének, és beiratkoznának az egyetemre, senki sem különböztetné meg őket a mi kortársainktól. De ha egy időgéppel egy nagyon okos felnőtt ősembert hoznánk ide, ő már nem tudná megtanulni a Maxwell-egyenleteket. Agyát a társadalmi környezet egészen más gondolkodásra programozta be.
Bizonyára voltak az akkori emberek között olyanok is, akik ma kiváló orvosok, ünnepelt zenészek, hegymászók, bicikli-akrobaták, influencerek vagy meggyőző szélhámosok lennének. Az agyuk erre készen állt, csak épp a társadalom még nem érkezett el odáig, hogy az ilyen tevékenységre igény merüljön fel.
De sokkal nagyobb azoknak a száma, akik a későbbi, létszámában már sokkal nagyobb populációban éltek, és korukban már létezett a tudomány is - ők azonban társadalmi körülményeik miatt nem juthattak a tudás közelébe sem. Rabszolgák voltak, jobbágyok, erdei gyűjtögetők, kóbor harcosok vagy más nyomorultak. Vagy csak egyszerűen nőnek születtek. És természetesen a mai nagy létszámú emberiség túlnyomó többsége is olyan körülmények között él, hogy egész életében nem bontakozhatnak ki azok az esetlegesen meglevő képességei, amiket a kisebbség, a „művelt nyugat” okosságként aposztrofál. Rengeteg olyan ember tengődik ma is embertelen körülmények között, aki megfelelő környezetben a kvantumgravitáció kifejlesztésének élvonalában dolgozhatna.
A fentieket természetesen nemcsak a fizikusi képességgel kapcsolatban mondhatjuk el, hanem minden más tudományra és művészetre, vagy más nagyra értékelt emberi tevékenységre való hajlammal, adottsággal kapcsolatban is. A mai emberi populációban rejlő hatalmas intellektuális és más jellegű képességeket a társadalom egyáltalán nem használja ki, és csak egy igen szerencsés kisebbség jut el odáig, hogy felfedezhesse magában ezeket a képességeket. És közülük is csak kevesen juthatnak el odáig, hogy valóban azzal foglalkozzanak, amihez igazán érthetnek, amihez tehetségük van.
A tehetség felismerésében óriási szerepük van a pedagógusoknak, de a tehetség kibontakozásának lehetősége alapvetően a társadalmi berendezkedéstől függ. Ki tudja, lesz-e valaha olyan emberi társadalom, amely tagjai nagy részének lehetővé teszi, hogy megtalálják a bennük rejtőző tehetséget, és társadalmi segítséggel ki is bontakoztassák azt.
Az emberiség „okossága” nem számszerű kérdés, és nem lehet egyszerűen a létszám növekedésével felpumpálni az „okosok” számát. Saccom szerint jelenleg az arra alkalmasak kevesebb mint egy ezreléke dolgozik a megfelelő intellektuális kihívások környezetében.
Riasztó elképzelni mindezt kozmikus méretekben. Néhány sci-fi író megpróbálta: és leírták az egész életükben reménytelenül, a felemelkedés lehetősége nélkül rabszolgasorban sínylődő, jobbágybolygókon gürcölő tömegeket, köztük azokat az „okosokat”, akik vágyakozva néznek fel az égen elsuhanó luxusűrhajókra.
A fentiek természetesen a hagyományos, statisztikailag is mérhető képességekre, „okosságra” vagy más tehetségre vonatkozik. Ami ezek közül számszerűsíthető, általában normális eloszlást követ. Mindig vannak azonban olyan egyszeri tünemények, zsenik, akik kilógnak a statisztikából. Ők olyan kevesen vannak, hogy meg sem lehet saccolni előfordulásuk és véletlenszerű felbukkanásuk gyakoriságát. Einstein csak „ein”, és nem „Vielstein”. Ezért azt sem tudjuk, hogy a tudomány nélkül elmúlt évtízezredekben vagy a mai nyomorgó milliárdok között hány önmagát felismerni és kibontakoztatni nem tudó Einstein lappang, reménytelenül távol a lehetőségektől. És azt még a Drake-képlet sem tudja megmondani, hogy a Galaxisban hány Einstein munkálkodik - és hány nem jut el a lehetőség küszöbéig sem.
dgy
Túl fontos gondolatok ezek, hogy csak itt, ennyire véletlenszerűen lehessen megtalálni, elolvasni.
Azért a Szalacsinál vagy a Fekete Pákónál Kaku vagy Neil Tyson egyértelműen okosabb. Nem hinném, hogy lenne szituáció amiben ez akárcsak megkérdőjeleződne.
@@Richard_Neubauten
Ha a mostani berendezkedés hirtelen és nagymértékben megváltozna, én a Szalacsi-Fekete párosra fogadnék. Illetve nem név szerint rájuk, hanem a hozzájuk hasonlók közül valamelyikre. Szerintem az utolsó 1.000 ember már nem fogja tudni megszámolni egymást.
Gyula is említette valahol, hogy a fizikusokat eszik meg elsőnek.
"Az időutazok fórumát múlhét keddre raktuk. Köszönjük. " :D
Szerkesztői üzenet Csóka József Kateko-nek:
Ugye nem gondolja komolyan, hogy a "mesterséges intelligencia" által összeolvasott és rendezetten visszaböfögött információk komoly érvként jöhetnek szóba bármely tudományos kérdésben?
Számos olyan hely van a neten, ahol az AI által megbabonázott emberek közzéteszik valamelyik chatrobottal folytatott "beszélgetésüket", és vérmérséklettől függően ünneplik az AI intelligenciáját, bölcsességét - de leginkább saját magukat, hiszen milyen mélyeket tudnak kérdezni, és milyen tartalmas társalgást tudnak folytatni...
E fórum nem arra jött létre, hogy az ilyen gépi bölcsességek szófolyamait közöljük. Ezeket bárki bármikor létrehozhatja magának, ha éppen ilyen szórakozásra vágyik. Ha pedig az a heppje, akkor saját csatornáján vagy az e célra létrehozott fórumokon közzé is teheti. Akár a saját szexualitása történetével fűszerezve (bár ezt a magam részéről nem tartom ízlésesnek).
Ám nem itt. Az Atomcsill CZcams csatornáján a sorozatban elhangzott előadásokhoz lehet megjegyzéseket fűzni, és az előadásokkal kapcsolatban felmerült kérdéseket lehet feltenni, amikre - ha minden összejön - hozzáértők válaszolnak. Mivel a mesterséges intelligencia nem tartozik sem a releváns kérdéseket feltevők, sem a releváns tudományos véleményt mondók közé, ezért az ő megnyilvánulásait sem most, sem a későbbiekben nem fogjuk publikálni.
Két megjegyzés az ön által küldött szöveghez: az egyetlen aktuális, a most folyó háborút érintő kérdéshez a gép nem tudott hozzászólni, csak mismásolt (ami érdekes és szórakoztató módon összecseng egyes, ugyancsak mismásoló kormányok napi szólamaival). Mindez nem csoda, hiszen a gép adatbázisának feltöltését másfél éve lezárták. A másik tapasztalat az, hogy az ön rettenetes helyesírása és befejezetlen, alany-állítmány egyeztetést nélkülöző mondatai egyáltalán nem zavarták a gépet. Kiragadott a hosszú szövegből néhány vezérszót, és előadta az azzal kapcsolatos információit. Ami megint csak nem csoda, hiszen így programozták. Nem önnel folytatott magas röptű beszélgetést, hanem úgy viselkedett, mint Móricka, akinek mindenről ugyanaz jut eszébe.
Ezek a tapasztalatok ismét csak megerősítik azt a véleményemet, hogy az ilyen szövegek közlése csak feleslegesen foglalná a tárhelyet, fárasztaná az elektronjainkat, de egyetlen olvasónak sem nyújtana releváns információt.
Ui: lehet, hogy ezt a válaszomat beprogramozom egy AI-be, és a következő hasonló feltöltési kísérleteknél már ő fogja elmondani ugyanezt, esetleg kissé permutált szavakkal.
dgy
moderátor
Végre, ismét a tanár úr! Hála, hogy "hosszabb lesz a szokásosnál"!
A szokásosnál talán hosszabb, de az én igényeimnél sokkal rövidebb - egész nap el tudnám hallgatni. Köszönjük ismét!
@@TheDominX2 D.Gy.tanár úr nálam azonos szinten áll, mint az "Isteni" ismeretterjesztő és polihisztor Lukács Béla dr.!
Van ezeknek az előadásoknak egy olyan pozitívuma, ami miatt jobb hallgatni, mint deGrasse Tyson kozmoszát, vagy Hawking ismeretterjesztőit, (őket is szeretem) mégpedig az, hogy Dávid Gyula nem próbálja a saját arcát előre tolni még kicsit sem. Én ezzel a tudással biztosan nem állnám meg. Áldom a szerencsém, h tudok magyarul. Köszönöm szépen!
En szeretem a kevesbe tudomanyos, inkabb szorakoztato musorokat is. A fo bajom veluk nem is a pontatlansag,felszinesseg, hanem a hangeffektek. Foleg csukott szemmel szoktam ezeket "nezni",es baromi idegesitoek a zenek,robbanasok,egyeb effektek.
@@pharkasjDGy hihetetlenül tudományos, és azokat az előadásokat is csodálatos hallgatni, még a régi írásvetítösöket is.
"Felírok egy képletet. Ne tessék megijedni!"😂
Egyesekben rémképzeteket keltenek a rém-képletek. Lehet maradniuk kellene a rímképleteknél (rímképeknél?)
Köszönjük az előadást!
A jelenből, a múltból és a jövőből is. 😄
👍👍👍
Zseniálisak a professzor úr előadásai, kár hogy újabban elég ritkán van jelen a világhálón . Én élvezettel nézem újra régebbi előadásait is. Nagyon közérthető módon magyaráz el nekünk laikusoknak bonyolult elméleti dolgokat. Köszönöm!
KZs írta: "Egy ravasz fizikus szeretné megtudni a jövő heti kézilabda eredményeket. A tetőn elhelyez egy antennát és leengedi a kábelt a laboratóriumba. Így okoskodik: egy érdekes matematikai művelet a Fourier-transzformáció. Vannak időbeli változások, de a spektrum statikus. Még be sem olvasták a jövő heti híreket, de a kézilabda meccs eredményei már ott vannak a spektrumban. Csak meg kell mérni és visszatranszformálni. Tulajdonképpen már a Nagy Bumm előtt is ott voltak és a Nagy Reccs után is ott lesznek. (De az is lehet, hogy ez az elképzelés recseg-ropog.)"
Ezt a problémát kb 120 éve vetették fel és oldották meg. Benne van a Fourier-analízisről szóló bevezető könyvekben. Részletesen tárgyalja Gnadig Péter: "Bevezetés a disztribúcióelméletbe és fizikai alkalmazásába" című könyve (Tankönyvkiadó, 1981). Az én "Rezgések és hullámok 1." c. speciális előadásomon (elérhető a neten a "dgy egyetemi előadásai" CZcams-csatornán) is felvetem és elmagyarázom a problémát.
Nem kell mindent újra feltalálni. És nem kell azt gondolni, hogy minden nekünk jutott először az eszünkbe. Olvasni is lehet.
dgy
Jo ujra hallani teged DGY! Nagyon sokszor eszembe jutnak az 5 oras egyben megtartott gyakorlataid es a specik, felelmetes mennyi energiad van... Nagyon hianyoznak azok az egyetemi evek. Kivanok neked meg sok egeszseges evet.
#metoo
Bocs, nem tudom, ki vagy, de örülök, hogy jó emlékeid vannak az egyetemről.
dgy
Gyulabá! Imádom. Miatta szerettem meg a fizikát. Nagyon jók az előadásai.
Belekezdtem a videóba, csak kíváncsiságból és 1 óra után eszméltem fel, h nem bírom abba hagyni, nagyon szórakoztató, és viszonylag könnyen emészthető laikusok számára is, ment a sub.
1:11:42 A MÁV említésénél felnevettem. A személyvonataik köztudomásúlag remekül működnek időgépként. Folyton a múltban tartózkodnak, nem ott, ahol jelenleg kéne lenniük!
Vagy épp a jövőben valahol. Tény, hogy egyszer elindulnak, és egyszer odaérnek, megjönnek, megérkeznek. Ha kivárjuk.
Arról nem a máv tehet, hogy az utasok lassan tolják a szerelvényt!
Ott voltam, de nagyon fáradtan, így nehezen fókuszáltam és emiatt (is) nagyon jó, hogy mostmár rövid időn belül felkerülnek ide ezek az előadások, hogy újra lehessen őket nézni, és kicsit jobban elmélyedni részleteikben.
Szuper előadás volt ez is, gondolatébresztő, fantáziát megmozgató és ráadásul szórakoztató is! Köszönöm❣️😊
Most már évek óta az a gyakorlat, hogy a friss előadások egy hét múlva felkerülnek a CZcams csatornára. Amikor épp nincs előadás, illetve nyári/téli/stb szünet idején vesszük elő a konzervet, azaz a korábbi évek más technikával készült, ezért némi konvertálásra szoruló felvételeit.
Köszönjük, hogy élőben és a neten is követi az előadásainkat!
dgy
Igen tudom, a régieket is előszeretettel hallgatom/nézem. 😊
Én köszönöm, hogy van Atomcsill! ✨
A suttogokat legközelebb üsd nyakon☺️
KZs írta: "A természet nem mindig az ember logikáját követi, és nem mindig érvényes a szavannai matematika sem. "
Mielőtt megreformálná a matematikát, és a szavannai helyett bevezetné a sivatagi vagy a dzsungelmatekot, előbb nézzen utána, mi az a Coulomb-mérték, és mikor alkalmazható.
dgy
Utólag Boldog Születésnapot DGy!
Köszönöm!
dgy
Nagyon várjuk 😃
Tegnap visszamentem megnézni az előadást élőben, mert zavart, hogy valaki dumál alatta az elején. Bizonyítékul gondoltam kicsit alábeszélek, akkor jöttem rá, hogy én voltam az a hang. Remélem ti is halljátok majd úgy 1 perc körül, engem teljesen megdöbbentett, hogy visszahallom saját magam suttogását, így tértől és időtől függetlenül, vagy függően???😉
Nagyon szepen koszonom az eloadasat. En nem vagyok fizikus kepesitesu, de mindent ertettem. minden tiszteletem az One.
Tisztelt Dávid Gyula!
Köszönjük ezt a nagyon érdekes, színvonalas, és szórakoztató előadást!
Minden jót!
Szolgálati közlemény: regret tenuity összetévesztette az Atomcsill ismeretterjesztő sorozat fórumát valamelyik hittérítésre szakosodott webhellyel. E fórumon ilyen szövegeket nem közlünk.
dgy
moderátor
Szolgálati közlemény:
Üzenet az időutazóknak, akik minden nap azzal a bejelentéssel bombázzák az Atomcsill CZcams-csatornáját, hogy a jövőből vagy a múltból utazva élőben nézték/nézik/nézni fogják az előadást, sőt több példányban is jelen voltak/vannak/lesznek a felvételen.
Tudomásul vettem a jelenlétüket, mindegyiküket megismertem arcról is, akár 42 példányban is. De most már ne jöjjenek többen, mert a terem megtelt, és nem szeretnénk adminisztratív intézkedésekhez folyamodni, azt ellenőrizve, hogy mindenki legfeljebb egy példányban lehet jelen. Azt is kérem, hogy többet ilyen leveleket ne is küldjenek. Nem fogjuk megjelentetni az ilyen üzeneteket.
Ja igen. A ciklikus idő sok mindent elbír, de ugyanaz a poén százharminchetedszer már qrwa unalmas.
dgy
Ma újabb 8 időutazó kommentjét töröltem. Vigyázzanak, mert ha ciklusba esnek, könnyen kitörölhetik önmagukat is a körkörös téridőből.
dgy
Nagy tiszteletem Tanár Úr!
😂 Szeretném elmondani hogy , nekem van időgépem! Bizony!
Valahányszor belefekszem mindig másnap térek benne magamhoz!
Oh, és had idézzek egy sort a Bibliából , a szabad akaratról : " Mindent szabad nékem, de nem minden használ!"
Szeretem az előadásait ! 🙂
Legközelebb a kamerás legyen kedves nem átcsacsogni az előadás elejét. :) (Ha nem a kamerás tette, hanem a körülötte ülők, akkor pedig legyen kedves rájuk szólni.) Köszönöm.
Kincses Zsolt írta:
"Suskind az elején elárulta, hogy a forgó fázis az elektromos töltés, a segédmező pedig a vektorpotenciál. Hiányoltam a bizonyítást. A tanár úr válaszából viszont megétrettem.
Ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa; úgy totyog, mint egy kacsa; úgy hápog, mint egy kacsa, akkor az valószínűleg egy kacsa. ;)"
Ha valaki a kukorékolást figyelmetlenségből hápogásnak hallja, azt fogja gondolni a kakasról, hogy kacsa.
Susskind tudja a fizikát, ezért biztosan nem mondta azt, hogy a fázis az elektromos töltés. Azt mondhatta, hogy köze van hozzá, hogy a fázisválasztás szabadságából következik a töltés megmaradása. De a fázis nem azonos a töltéssel.
Azt pedig végképp nem mondhatta, hogy "a forgó fázis" a töltés. Azt mondhatta, hogy a fázis elforgatásának a lehetőségéből következik a töltés megmaradása. Ez azonban NEM időbeli forgást jelent, hanem a leírásban fellépő absztrakt forgatást, a leíráshoz használt komplex sík tengelyeinek általunk választott önkényes elforgatását.
Nagyon hasznos dolog a netes előadások nézése és hallgatása, de oda kell figyelni, és pontosan kell megjegyezni, netán megérteni, amit az előadó mond. És nem szép dolog hamis vagy rosszul megértett állításokat adni az előadó szájába, és azokra hivatkozva butaságokat terjeszteni.
dgy
Jajjj , ez szenzációs előadás .!!!
Köszönet és tisztelet a munkájáért .!!!
Treso Kálmánnak: Nem tudom belátni, mi értelme egy Atomcsill előadást kirakni a saját weblapunkra, majd ezt a helyet belinkelni az Atomcsill CZcams csatornáján...
Mi azt szeretnénk, ha az előadásainkat az érdeklődők eredetiben, a mi csatornánkon nézzék meg. Itt ugyanis nemcsak azt az egyetlen videót találják meg, hanem további több mint 200 felvételt is, témák és előadók szerint rendezve, így nagyobb valószínűséggel jutnak el más, őket szintén érdeklő előadásokhoz is.
dgy
Akkor tömören a lényeg az, hogy a mindenség időutazik előre a saját múltjába.
"Aki tudja az nem mondja, aki mondja az nem tudja,
hogy a jelen a múlt jövője, vagy a jövő múltja."
/Bisa Pista/
Zseniális! Élmény volt hallgatni!!!
Köszönöm!
A többi Atomcsill sem rossz (... 🙂 ), de ez egyenest szuper! Humoros - ugyanakkor komoly, megalapozott. Egyre jobb! KÖSZÖNÖM! 🙂
Kiváló előadás! Köszönjük! 🙂
Kopogj be Hawking bulijára🤗🤓
Nagyot néz majd.
Köszönöm szépen az előadást!
ötödik percnél járok, de már látom hogy ez jó lesz :) Üdv 1980 ból, itt még nincs youtube de lementettem utazás előtt :)
Ismét egy nagyon jó előadás!
Nagyon érdekes és szórakoztató előadás volt!
Van pár dolog amivel nem értek egyet!
Mert az anyag megjelenési sebessége a dimenzióban nem mérhető műszerrel, hiszen a műszer is anyagból van, ráadásul ugyanabban a dimenzióban!
És ennek alapján az időutazás más elvek alapján működik!
Szolgálati közlemény
Baksay-Róka Béla bölcs hozzászólásait a jövőben nélkülözni kényszerülünk, mert nevezettől a nyilvánosságnak szánt sértegetései miatt meg kell válnunk.
dgy
moderátor
Köszönjük szépen Professzor úr, nagyon izgalmas előadás.
Ismét kiváló előadás és előadó! Minden általam ismert lehetséges opciót számba vett. A paradoxonokat elméletben azzal szokták feloldani, hogy amikor visszatérünk a múltba és megváltoztatunk valamint a döntésükkel létrehozunk egy paralel világot, így már rendben lesznek az idővonalak. Mondjuk ehhez végtelen számú párhuzamos univerzum kell ami egy kissé túlzásnak tűnik egy kis utazásért cserébe. Na de majd meglátjuk, lépjünk egyet feljebb a létrán!
Nagyon színvonalas előadást láttunk, hallottunk. Köszönjük DGY...:) Valamikor élőben is részese leszek valamelyik előadásának.
Akit érdekel az nézze meg a DARK című sorozatot. Az egyik legjobb időutazós/időhurkos sorozat amit valaha láttam..
A videóban ajánlott könyvek közül elolvastam a Múltfigyelőket, nekem tetszett! Érdekes koncepció, Kolombusz Amerika-felfedezése idejébe, történetébe visszatért szereplőkkel, eseménnyel. Ajánlom.
Csatlakozom az előttem szólókhoz: Zseniális!
Aki időgépet készít, annak nem kell sietnie 😁 Köszönöm a nagyon érdekes, követhető,tudásgazdag előadást,ahol ismét élvezhettem a gyakran felbukkanó, már-már védjegynek számító DGY humort. 🤗
de a saját kora miatt azért kellene sietnie. amúgy a múltba nem lehet utazni már vissza, mert az már nem létezik.
Épp erről szólt az előadás, hogy milyen értelemben létezhet a múlt.
dgy
Nagyon érdekes, nyilván nem elég egyszer megnézni.
Érdemes más kapcsolódó előadások megnézése (és leülepedése) után újranézegetni egyes részeket.
Angolul kiváló, szemléletes animációkkal bíró videók is vannak a YTon, ahol kissé a matekba is bele lehet mélyedni egy pusztán intuitív szinten. Jól kiegészítik egymást
Én a filmes vonalhoz szeretnék hozzászólni. Első körben ajánlanék néhány kihagyhatatlan filmet a témával kapcsolatban:
1993: Idétlen időkig
1995: 12 majom
2004: Pillangó-hatás
2009: Az időutazás nagy kérdései
2014: Időhurok
Második körben pedig a Vissza a jövőbe sorozathoz:
A filmekben mindig 30 évet utaznak CSAK az időben. Ez nyilván csak akkor lenne lehetséges, ha a Föld közben nem mozogna a térben.
Tehát (csak) időutazás nem létezhet. Legfeljebb téridőugrás létezhetne.
Emiatt nem működhet a féreglyukas megoldás sem, mert nem léteznek a téridőben fix pontok, csak gyorsan változóak.
Ami most itt van, az egy másodperc múlva már akár 850 km-re lesz:
A Föld közel 30 km/s-mal kering a Nap körül, miközben
a Naprendszer 220 km/s-mal kering a Tejútrendszerben és
a Tejútrendszer is közel 600 km/s-mal távolodik az Ősrobbanás helyétől.
2017: Időcsapda. Kicsit diákfilmnek tűnik, de az alap mondanivalója szerintem nagyon jó.
Tudom ajánlani: Időbűnök
A filmvégi ajánlóból kimaradt 'Az Idő Urai' című nagyszerű film, ami a terraformálás egy csodálatos megoldása - a távoli jövőben.
S ahol a főhős gyerekkori önmagával is beszélget.
S nagy kedvencem a Hurok című film, ami jól passzol a végén a táblára rajzolt visszacsatoláshoz.
Fel nem tudom fogni, hogy miért megy valaki előadásra hangos kisgyerekkel. Tiszteletlenség az előadóval és a többi hallgatóval szemben. Elképesztő.
Az előadás tök jó volt! Üdv. 2023-ból. 🙂
Nyilván érdekelte az előadás, és nem tudta hová tenni a kicsit. Én is írattam már egyetemi zárthelyit úgy, hogy a három éves kislányom ott lóbálta a lábát az íróasztalnál.
Az Atomcsill előadásai nyilvánosak, nem zárunk ki senkit. Mindenkinek a maga felelőssége eldönteni, hogy akit magával hoz, az zavarja-e az előadást, vagy nem.
Volt már több olyan eset, amikor nem egy-két éves kisgyerekek, hanem egy nagyobb csapat gimnazista zajongott a háttérben - őket nyilván nem érdekelte a téma, csak a tanáruk által beígért ötös vagy piros pont kedvéért jöttek el. Meg kell mondanom, ők jobban zavartak, mint a kisgyerek.
dgy
@@elteatomcsill8013 Köszönöm a tárgyilagos és diplomatikus választ. 🙂
@@elteatomcsill8013 Schwarzschild egy lövészárokban oldotta meg azt az egyenletet, amit Einstein megilhatatlannak gondolt. ;)
@@zsoltkincses2092 Ez így csak legenda. Schwazschild tiszt volt, és a front mögötti tiszti szálláson, széken ülve, asztalon írva végezte el a számításokat.
dgy
Szolgálati közlemény:
Baksay-Róka Bélának
By the way
Majd ha ön szervez hasonló előadássorozatot, ott megszabhatja a közönséggel való bánásmódot és a rendteremtés politikáját, valamint a dresszkódot. Ezt a sorozatot viszont egyelőre mi szervezzük. Ezért mi határozzuk meg, hogy milyen "seggfejeknek" és mikor szólunk be, ez ügyben nem várjuk az ön tanácsait és elvárásait.
Rendpárti dörgedelmeire és leteremtéseire a továbbiakban nem tartunk igényt.
dgy
moderátor
nagyon vártam!!
Ez jó volt🙂
Erdekes lett volna a parhuzamos vilagokat is bevonni az elmelkedesbe. (Visszamegyek az idoben, de ezzel letrehozok egy uj “idoszalat”, mondjuk ahol megolom a nagymamam, tehat “keletkezik” egy idovonal ahol nem szuletek meg, de megmarad az is ahol igen, es utaztam az idoben, tehettem barmit sertetlenul…)
Ezt az egyet hianyoltam, egyebkent ez is termeszetesen szuper eloadas volt! Koszonom! 😊
Nem figyelt eléggé, természetesen erről is beszéltem. Pl részletesen bemutattam a "Nyomozás az Időkutató Intézetben" című könyvet, amiben pont ezt a modellt fejtik ki. Még meg is ölnek valakit a múltban (azért kell nyomozni).
dgy
@@elteatomcsill8013
Dede, figyeltem en, mindig figyelek! 😊 E szerint felreertheto voltam. Ugy ertettem: ontol lett volna jobb hallani bovebben errol. Persze a konyvajanlas is klassz, koszonom en is, el fogom olvasni.
Egyebkent meghivom egy sorre ha elfogadja, nagyon szivesen latnam vendegul! 😊
Koszonom meg egyszer az eloadast es a valaszt!
Ennek az előadásnak GDP csökkentő hatása van! Dolgoznom kellene, de olyan érdekes az előadás, hogy nem tudok.
Megoldás: az előadás után időgéppel vissza kell menni az elejére, és el lehet kezdeni a munkát :)
dgy
@@elteatomcsill8013
Jó, jó, de akkor mikor fogunk aludni?
Megjegyzem, az alvásidő hiánya ezeket az időutazásokat egyfajta jetleg hatással nem kéne, hogy tetézze?
Ha mégis kiderülne, hogy meg lehet a múltat időutazással változtatni, akkor azt hogyan lehetne bizonyítani? Mivel csak az tudna a változásról aki megcsinálta.
Ha valaki vissza menne a múltba, már csupán azzal, hogy meglátják, nem okozhatna közvetetten változást? Pl egy autópályán jelenne meg, aki meg arra megy az őt kikerülve balesetet okoz. Vagy nem kerüli ki hanem elüti. Mindkét esetben olyan történne ami az időutazása nélkül nem történne meg. Vagyis nem ő módosítana, hanem a jelenléte.
Legalább 10 éve annak, hogy az egyik elsõ elõadását láttam CZcams -on és ott is 42-õt rajzolgatott a táblára. Instant megszerettem
Nagyon érdekes előadás volt. Azon gondolkodtam viszont (humános vagyok, ha hülyeség, szóljatok :) ), hogy attól, mert az én megfigyelőpozíciómtól függően valami a jelenből a múltba tud kerülni, az objektíve még nem lesz ott velem egy időpillanatban, hanem csupán az információ ér el ezáltal késve hozzám. Ugye a csillagok égen lévő fényét is lényegében a múltból látjuk, de attól még a fényüket egyértelműen nem most bocsátották ki, csak ennyi idő volt míg ideért. Ha közelítek hozzá, a kevésbé múltat, a távolodok, a régebbi múltat látom a nézőpontom által meghatározott szubjektív érzékelésem szerint. Az számomra lehetetlennek tűnik, hogy az ott még nem kibocsátott fényt (tehát az ottani jövőt) én jelen időben lássam.
Dávid Gyula más előadásaiból kiderül hogy nincs is olyan hogy MOST. Minden megfigyelőnek más a most időpont.
Pont ezt feszegetem én is, hogy a távoli csillagok múltjára nem lehet hatásom, hiába vagyok velük egyidejű a rajzon.
@@peterkovacs834 MOST viszont a Newton-i abszolút időt próbálja rehabilitàlni. ;(
Ha ugyanis létezne globális MOST, akkor 1 másodperc múlva is kellene lennie ès így tovább.
@@zsoltkincses2092 hisz pont ez a lényeg, hogy az egyidejű, de nem egy "helyen" zajló, nem közvetlenül kapcsolódó események nincsenek egymásra hatással abban a "pillanatban" (adott időtartamban).
Lehet közös múltjuk (kiváltó okuk esetleg eredetük) vagy hathatnak ugyanarra a hozzájuk képest jövőbeni eseményre ("cél"). Persze itt felmerül részecskék szintjén a retro-kauzalitás lehetősége.
A feltétel, hogy egyforma tér-idő távolságra legyenek a "céltól", ami ugye függ a relatív sebességüktől is.
@@zsoltkincses2092 egy állandó MoStban mit jelentene, hogy ennyi meg annyi idő múlva?
Szuper jó végre
A kòma a legtõkéletesebb téridõ utazás..ott minden másképp zajlik és másokká leszünk.
Külön köszönet a Zanox ajánlásért.
Köszönöm !
Örülök hogy ott lehettem, haverom dániából a lelkemre kötötte a közös képet neki, mert múltkor szóba került egy dániai magyar kocsmában is , de sajnos az most nem jött össze
Dániában vannak magyar kocsmák?
És ott Tuborgot isznak vagy Drehert?
:)
dgy
@@dgy137 bizony, bár inkább magyar tematika. a tulajdonos dán. Sörből szerintem dánok vannak, de röviditalból van unicum az biztos
@@dgy137 időközben eljutottam oda se tuborg se drehert nem árultak csak 60-70dkk ért kézműves söröket
Laplace démonánál említett determinizmus relativisztikus megfelelője a tömb-univerzum, tehát a klasszikus mechanika is a tömbuniverzumról szól, hiszen ott is a jelen determinálja a múltat, és jövőt. A szabad akarat, vagy indeterminizmus a klasszikus esetben csak entrópiával, míg a kvantumelmélet belépésével annak statisztikus jellegével valósul meg. A szabad részecskék, vagy sugárzások útja ugyan determinisztikus (bár csak bizonytalanul mérhető), de a kölcsönhatásokban csak bizonyos valószínűségei vannak a lehetséges kimeneteleknek. Emiatt a tömb-univerzum sem jön létre, hiszen a részecskék kölcsönhatásával érintett téridő pontok nem determinisztikusak. Például nem tudható, hogy egy atomot gerjeszteni fog-e egy foton, vagy nem, csupán annak valószínűségét ismerjük, és mindkét kimenet eltérő jövőket jelent.
Ez tévedés, a klasszikus mechanikából nem következik a tömbuniverzum elképzelése. Lehetséges, és a determinizmussal összefér egy olyan modell, amelyben csak a jelen létezik, a múlt már nem, a jövő még nem létezik. Analógia: a zene, ahol mindig csak az aktuális hangok rezegnek a levegőben.
A specrel hozta magával a jelen pillanat relativitását, az abszolút "most" alkonyát, ennek hatására kellett elgondolkodnunk a tömbuniverzum modelljén, amelyben a múlt, jelen és jövő egyforma ontológiai státuszú. Analógia: a hanglemez, amelyen az egész zenedarab egyszer s mindenkorra rögzítve van. A lemezt megnézve nem találhatjuk meg az "éppen most" elhangzó hangot - ez csak az aktuális lejátszás esetlegességével és szubjektivitásával együtt jelenik meg.
dgy
@@elteatomcsill8013 Bár igaz amit írsz, de a klasszikus determinisztikus esetben ez csak filozófiai jellegű különbség, hiszen fizikai, matematikai szempontból mindegy, hogy a milliárd éve fényt kibocsájtó csillagot a tömb-univerzum részének fogom fel mintegy a térből és időből kilépve, vagy a múlt emlékeként, mivel akkori jelenléte szükségszerű, és egyértelmű.A zenét megírta a zeneszerző, még ha nem is véste bele PVC-be.
Másrészről a kvantummechanika véletlenszerűsége (indetermenisztikussága) megdönti a relativitás elve szerinti tömb-univerzum elképzelést, hiszen egy foton útjának nem tudható a vége, vajon melyik atomot fogja gerjeszteni a jövőben. De még a múltja sem egyértelmű, vajon magától sugárzódott ki egy gerjesztett atomból, vagy egy másik foton hatására. Nem rég hallgattam egy zenét, amiben tangó-harmonikát véltem megszólalni, de valójában elektromos gitár volt.
@@elteatomcsill8013 Takács Ferenctől érkezett egy hosszabb hozzászólás. De valami baj van a YT rendszerével: már többször előfordult, hogy amikor a moderálásnál jóváhagytunk egy ilyen második hozzászólást, akkor a rendszer jelezte (itt fent is jelzi), hogy két válasz jött, de csak az elsőt mutatja. A másodikat nem tudom elővarázsolni a YT bugyraiból. Bocsánat, ez nem cenzúra, hanem rajtunk kívül álló technikai hiba. Kérem, próbálja meg újból beírni a hozzászólást.
dgy
Ha jól látom, az elveszett hozzászólás később felbukkant. Válaszoltam rá. De továbbra sem értem a YT rendszerének működését.
dgy
Csodálatos mint mindig de a végén mi távnézők lemaradtunk vagy legalábbis én a két összehasonlított képletről és akkor talán ezzel a legfontosabb üzenetről is
1:44:02
1:54:33
@@gg630504 köszönöm!
Tisztelt Dávid Gyula! Nagyon érdekesnek találtam az előadását,
de azon eléggé megdöbbentem, hogy az idő (és az univerzum)
egyetlen helyes modelljének a tömb-univerzumot tartja,
amelyben minden előre (illetve "mindörökké") determinált.
Ezzel kapcsolatos a kérdésem is:
Ön szerint van-e az elektronnak szabad akarata?
Pl. ha egy év múlva egy laboratóriumban majd fényelektromos
jelenséget fognak vizsgálni egy fémlemez megvilágításával,
akkor az már most egy kész tény hogy a fémlemezen
felülről a négyszázmilliomodik sorban és
balról a kilencszázmilliomodik oszlopban levő atom fog elnyelni
egy fotont? Én eddig azt hittem hogy a kvantummechanika
szerint az atomok, elektronok stb. viselkedése lényegileg
véletlenszerű, egyedileg a viselkedésük nem jósolható meg.
(persze ezt "szabad akaratnak" nevezni valószínűleg túlzás,
de szerintem ettől ez még egy értelmes kérdés)
"azon eléggé megdöbbentem, hogy az idő (és az univerzum)
egyetlen helyes modelljének a tömb-univerzumot tartja,
amelyben minden előre (illetve "mindörökké") determinált."
Természetesen élő, érző és gondolkodó emberként én is úgy érzem, hogy van szabad akaratom, és kétségbeesetten rúgkapálok, tiltakozom minden szigorúan determinisztikus elmélet ellen, ami kétségbe vonja a szabad akaratom létezését. Ugyanakkor fizikusként kénytelen vagyok elismerni, hogy az egyetlen logikus világkép, ami nincs ellentmondásban sem a kvantumelmélettel, sem az általános relativitáselmélettel, az a teljesen determinisztikus tömbuniverzum modellje. Az előadásban ezt a gondolatot főleg a relativitáselmélet irányából közelítettem meg.
A kvantumelmélet valószínűségi volta nem mond ellent a teljesen determinált tömbuniverzum gondolatának. A valószínűségi értelmezést nemcsak úgy lehet felfogni, hogy az elektronnak valamilyen primitív értelemben szabad akaratot tulajdonítunk, hogy majd holnap gondol egyet, és eldönti az aznapi kísérlet eredményét.
Hanem úgy is fel lehet fogni, hogy a holnapi kísérlet eredménye is előre "meg van írva", be van fagyasztva a tömbuniverzumba. Csakhogy ez az eredmény nem számítható ki egyszerűen a tömbuniverzum "korábbi" metszetének adataiból, mert a klasszikusan elvárhatónál gyengébb korreláció van a kétféle adat között. Tehát "holnap" nem történik semmiféle "döntés" a világ további folyásának irányáról, mert ez is pontosan "le van programozva". A "véletlenszerűség" csak annyit jelent, hogy ha két hasonló időpont-párt veszünk (ma1 és holnap1, illetve ma2 és holnap2), akkor ha a ma1=ma2, mégis előfordulhat, hogy a holnap2 különbözik a holnap1-től. Bár mindkettő szigorúan előre meghatározott.
Nem túl szép, nem túl biztató, sőt határozottan elkeserítő világkép. De teljesen logikus és következetes.
A Bell-egyenlőtlenséggel és hasonlókkal kapcsolatos kvantumos kísérletek nem mondanak ellent a totális determinizmus elméletének. Erről részletesen ír E. Szabó László "A nyitott jövő problémája" című könyvében.
A fizikai törvények determinisztikus volta és az emberi szabad akarat közti kapcsolatot (beleértve pl a bűnök miatti felelősségre vonhatóság kérdését is) részletesen elemzi Brian Greene "Utazás az idők végezetéig" című könyve.
Ui1/ Magánemberként természetesen abban reménykedem, hogy a fizika további fejlődésével vagy a kvantumelmélet, vagy az áltrel, vagy mindkettő annyira megváltozik, hogy nemcsak ez a pszichológiailag elkeserítő teljes determinizmus, hanem valami optimistább világkép is kompatibilis lesz mindkét elmélettel. Sőt a majdani egyesített elmélet esetleg a szabad akaratot is megmagyarázza. (Hasonlókról ír Penrose "A császár új elméje" című könyvében.) De ez nem tudományos predikció, hanem szubjektív reménykedés.
Ui2/ ha a további fejlődés során az derülne ki, hogy az elektronnak valamilyen értelemben szabad akarata van, és a kísérlet előtt dönti el a kimenetelt, az engem nem vigasztalna. Igaz, hogy ez visszacsempészné a fizikába a jövő nyitott voltát, de az, hogy helyettem az elektron dönt, az én érzékelt és hitt szabad akaratom az ő elemi és primitív döntéseinek az eredője - hát ez sem lenne túlságosan lelkesítő világkép.
dgy
@@elteatomcsill8013 1. Legyen egy macska százmillió fényévre tőlünk. Egy adott pillanatban kinyílik a doboz. Mi pedig százmillió év múlva megpillantjuk, hogy a doboz kinyitásakor a macska alszik vagy ébren van. Ez a paradoxon néhány napja jutott eszembe.
Képtelenség, hogy a tudatos megfigyelő miatt omlik össze a hullámfüggvény százmillió évvel korábban. Hacsak a tömbuniverzumban ez nincs benne.
2. Einstein feltehette volna a macskás dobozt egy vonatra. Aztán felírhatta volna a Bell-egyenlőtlenséget a bakter és az utas megfigyelése között.
@@elteatomcsill8013 Mondjuk azt is elég nehéz definiálni, hogy ki is mi is az az "ÉN". :)
@@zsoltkincses2092
a macska állapotát közvetítő fotonok mit "tapasztaltak" az eltelt (?) idő alatt? Mi ennek a jelentősége a "megfigyelő" számára?
A tudat mibenlétére lenne meggyőző fizikai modell? Kétlem.
Amennyire biológusként felfogtam: a hullámfüggvény "összezuhanása" az dekoherencia kérdése. Lényeg, hogy milyen mértékben okozza ezt a hullám(csomagg)al interakcióba lépő rendszer.
Vajon az, amit a 3D tér fogalmán értünk, mennyire magyarázza meg a részecskék térbeli viszonyulásait: miért rendeződnek három dimenzióban ?
Amikor az anyag kvantumos állapotban van, mennyire helyes/célszerű feltételezni, hogy 3D modell-ben leírható?
Számomra a Sean Carroll által favorizált ManyWorlds visszahozza a döntés képességét. 😊
Szeptember 8-i előadás, most megy live - ez valami időhurok lesz…
Ha dgy hallgatója vagy, nyertél ezzel a szemfülességgel egy ZH-mentességet. :-) (Én legalább is adnék.)
@@lakingerbelazsebcirkalo Hmmm, nagyon szívesen lennék, még ZHmentesség nélkül is. Tudom, sosem késő, de így 43 évesen ezt talán már lecsúsztam - persze még néhány időutazós előadás és még meglehet az is 😎
Szó sincs róla. Egy poénnal nem lehet kiváltani egy zh-t. Esetleg egy PhysRev cikkel.
dgy
@@elteatomcsill8013 😃 Köszönöm, ez volt a poén mára. 🙂 (dgy tanár úr, a cizellált finom poénjai nagyon ülnek.)
A prof a Sliders c film böl.Ki lehet a zseni gyerek?
Remek előadás! Holnap néztem meg!
John P. Drummer: A Trianon-küldetés egy nagyon jó regény. Másik kedvencem Wolfgang Jeschke: A teremtés utolsó napja.
Jeschke könyve zseniális. Egyben nagyon lehangoló.
dgy
30:15 Olvastam egy novellát sajnos nem emlékszek a nevére, abban volt egy szép lány de az apja egy kövér ember volt. És a kövér ember akart az idöben utazni egy speciális ruhát kellett neki felvenni, de mivel kövér volt a hátán a ruha elhasadt és a hasadék alatt a háta ugyanott maradt, megérkezett az új helyre két fél darabban.
Én Thomas Mann -al értek egyet.
Az idő egy származatott mértékegység. Egy anyag adott távolságot megtéve kijelentjük rá, hogy az az 1sec.
Az atomóránál az atom n darab rezgése az 1 s. De ez a rezgés egy adott úttal egyezik meg.
Vagyis a sebesség valójában m/m. Az egyik tárgy elmozdulásának mértéke egy másik tárgy elmozdulás mértékéhez képest. És ezért van, hogy nem tudják egyszerre egy részecske sebességét és pozícióját meghatározni, mert rossz a levezetés. Helytelenül vannak felvéve a mértékegységek. Hiszen a secundum az valójában méter.
Az atomóra rezgése nem térbeli mozgás.
Innen az egész gondolatmenet hamis.
dgy
@@elteatomcsill8013 Az atom rezgése nem mozgás? Hát akkor mi a fene? Tényleg érdekel a válasz. Nem szeretnék tévúton járni. Esetleg megér egy előadást? Mert akkor megnézném. Vagy röviden le lehetne írni számomra? Esetleg hol lehet ennek utána nézni?
@@janyjozsef A nemzetközi szabvány szerint a másodperc a céziumatom két hiperfinom energiaszintje közötti kvantumátmenet során kibocsátott sugárzás periódusidejének megadott számszorosa. A hiperfinom kvantumátmenet nem mechanikai mozgás.
Az atomok és más kvantumrendszerek energiaszintjeiről és sugárzásáról már számos Atomcsill előadásban beszéltünk.
dgy
@@dgy137 Köszönöm a választ, akkor megkeresem az ehhez tartozó előadást.
Nagyon nagyon jó volt. Nagyon szeretném letölteni pdfbe a diákat. valaki tudja hogy fenn lesznek-e valamikor? fantasztikus Diákat csinál a Tanár Úr!
A weblapon (atomcsill.elte.hu) hamarosan megjelennek a diák.
dgy
Dávid Gyula Úr előadásaiból hetente egy kellenne minimum! Én erre már hónapok óta vártam. Túl ritkán vannak.
Lehetne gyakrabban?
Sokáig heti harminc óra előadást tartottam az egyetemen. Ezek videófelvétele elérhető a "dgy egyetemi előadásai" című CZcams csatornán. Csak persze a megértéséhez sok matek kell. Viszont a szükséges matekanyag is megtalálható ugyanezen a csatornán.
dgy
@@elteatomcsill8013 Á ez remek, lehet, hogy ez való nekem. Látom, nem túl régi fejlemény. Gyorsan fel is iratkoztam.
@@elteatomcsill8013 egyszer emaileztünk egy kirándulás kapcsán, azóta is fáj, h elsodort az élet akkor. 10 éve hallgatom Önt, visszamennék Mo.ra egy előadására. Hol látható, hogy Ön mikor tart? Köszönöm.
@@Vierre01 Korábban rendszeresen voltak előadásaim a TIT József Attila Szabadegyetemén, aztán a Polaris Csillagvizsgálóban. Egy idő után egyik cég sem tartott rám igényt. Az Atomcsill sorozatban évente egyszer tartok előadást. Más rendszeres megjelenési fórumom nincs.
@@dgy137 igen, akkor beszéltünk, amikor még Polaris volt. Mivel sokunk szerint Ön a modernkori Öveges professzor az igénytelenséget nem is kommentálom. Ön szerint mikorra várható az újabb előadása?
Ha már rögzítik az előadást, legalább ne tegyék nézhetetlenné a sutyorgással.
Ez valóban érdekes. Amit most leírok, az az elolvasás folyamatában válik a múlt részévé. Azaz az elme azonosítja be a múlttá vált történésként. A megjelent dámtumhoz mérten, az elme vonatkoztat. A nem megjelent dátum, az elme számára teret ad a szabad beazonosításhoz. Ebből az következik, hogy az idő egyedi. Egyénenként a körülményekhez mérten vonatkoztatott. 😅
Azért az oksági láncaink egybekapcsolódnak.... Vagy most magamra reagáltam 😅?
Tanár Úr! Nézze meg a Primer (magyar fordításban A találmány) c. filmet! Megéri!
Érdekes, hogy a fizikai determinizmus/szabad akarat témakörnél nem került szóba a Heisenberg-féle határozatlansági reláció. És ha jól értem, amíg nincs kész a QG, nincs teljeskörű válasz sem az időutazás problémakörére. dgy mindenesetre a jövőből jött, legalábbis 2052 utánból, a remény nincs elveszve tehát.
óhh.. why premier?
Ha az időutazás lehetséges az utódaink már itt vannak köztünk.
Kezdetben volt a kréta, abból lett a bokréta. Ezt nevezhetnénk úgy, hogy laza determinizmus. 🤔 Ha pedig valaki megkérdezné, hogy "de mi volt az előtt?", azt kell neki válaszolni, hogy hát a Jura, meg a Triász.
Itt több dimenzió sík is létezik akkor ahová vissza lehet érkezni. Ha ugyan abba érkezel vissza akkor nem változott meg semmi míg utaztál az időben. Példa: Ha ebben az időbensávban óra perc mp. ahol most vagyok a szobában és tegyük fel hogy a barátom beszáll az időgépbe és eltűnik vissza megy 1980-ba. Nekem ő eltűnik egy X-időre de nekem itt attól aki itt maradt ugyan az minden gyakorlatot semmi nem változik. Én ugyan ott dolgozom ugyan az a családom stb stb. mint volt is ebben az idősíkban. Tehát mi változott meg nekem? Semmi. Viszont ha ez a barátom vissza tér és nem ugyan abban az idősávban akkor neki lehet hogy már nem ugyan olyanok lesznek a dolgok és elképzelhető hogy nem is ismerjük egymást de ettől függetlenül én még ugyan itt élem az életem az én eredeti időmben viszont ő örökre eltűnt innen. Nem?
Imádtam
Hálám az összes ismert - és ismeretlen - univerzumban üldözni fogja a professzor urat a világ végéig - és kezdetéig is :)
Kedves DGY, hogy állnak és mi az elnevezésük azoknak a megközelítéseknek, miszerint a tér és az idő csak termék, az elemi történések alapvetőbbek, és azok "hozzák létre" a teret és időt, vagy legalább az egyiket :)
És főleg, egy olyan leírásban egyáltalán értelmezhető lenne az időutazás gondolata?
Sok ilyen megközelítés létezik, mindegyik tömény matematika. Pl a twistorelmélet, a hurokgravitáció és számos másik. Személy szerint abban bízom, hogy a Lovász László-féle gráflimesz-matekot továbbfejlesztő fizikusok előbb-utóbb kidolgozzák az emergens téridő konzisztens elméletét, ami majd egyesíti az általános relativitáselméletet és a kvantumelméletet, ráadásul megmagyarázza az összefonódott részecskék fizikáját is. De ezt én már nem érem meg.
dgy
@@elteatomcsill8013 Köszönöm, csak mert laikusként úgy érzem, egy emergens elméletnél nincs is alapja az időutazásról elmélkedésnek. Remélem még sok érdekes előadás fog beleférni a 137 évbe :)
@@SandorSzali az idő a számítógépes játékokban is a program megnyilvánulása. Egy egyedi módon végigjátszott történetnek az "elmentése" a játékhoz képest nem is olyan sok plusz adat tárolását igényli.
Ahhoz hogy visszatérjen a játék egy korábbi láncszeméhez, ahhoz nem kell tudni például, hogy a processzornak mennyi ciklusába ("idejébe") került eljutni odáig. Egy folyamatos ok-okozati lánc elég.
Az emergens nem azt jelenti, hogy nem létezik... Ennyi erővel nedvesség sem létezik. S valószínűleg minden, amit valóságnak tartunk, egy alapvetőbb "szerkezet" vagy szervezet 😊 működésének/létének emergens megnyilvánulása.
A világunknak ilyen fundamentális "építő-elemeit" óhajtanák pl gráf-elméletekkel leírni.
De ezek alighanem az én életemben se járnak majd meggyőző eredményekkel.
Tanár úr ön mikor fog előadást tartani a különböző szuperhúr elméletekről? Hogy állnak most, mit jósolnak, stb?
Semmikor, mert ehhez a témához nem értek. Viszont az Atomcsill előadói közé igyekszünk beszervezni szuperhúros szakembert is.
dgy
@@elteatomcsill8013 Jó, de egyik előadó sem magyaráz olyan jól mint maga. Amúgy arról van valami táblázat hogy kifejezetten önnek mikor és hol vannak előadásai? Polarisban vagy máshol?
@@peterkovacs834 Korábban rendszeresen voltak előadásaim a TIT József Attila Szabadegyetemén, aztán a Polaris Csillagvizsgálóban. Egy idő után egyik cég sem tartott rám igényt. Az Atomcsill sorozatban évente egyszer tartok előadást. Más rendszeres megjelenési fórumom nincs.
Az egyetemi fizika és matek előadásaim a "dgy egyetemi előadásai" című CZcams csatornán érhetők el. Ezekhez azonban több hallgatói/nézői befektetés szükséges, hiszen kemény matekot tartalmaznak.
dgy
@@dgy137 Én mindenesetre nagyon köszönöm a munkásságát. Szó szerint lenyűgöznek azok az előadásai amelyekben fekete lyukaról, a világegyetem keletkezéséről, sötét energiáról, Higgs mezőről beszél. Nagyon érthetően és magával ragadóan mondja el ezeket a témákat. Rongyosra hallgattam már őket. Szóval köszönöm.
Köszönjük az előadást. 54:50-nél beszélt röviden az örökmozgó gépekről, és hogy ember még nem alkotott örökmozgót, a jelenlegi tudásunk szerint. A klasszikus, Einstein előtti fizika szerint talán volt értelme "örökké mozgásról" beszélni, mert az idő ott egy különálló, független fogalom volt. De ha a téridő relatív, mit jelent egyáltalán az "örökké mozgás"? Miért ne alkothatna valaki örökmozgót, ha az energiamegmaradás törvényét az általános relativitás-elmélet nem úgy értelmezi, mint a klasszikus fizika?
A válasz elhangzott az előadásban. Bár az áltrel szerint "nagyban", kozmikus méretekben nem érvényes az energia megmaradása, de "kicsiben", a galaktikus skála alatt, azaz pl a Földön szigorúan érvényes. Itt tehát továbbra sem lehet örökmozgót készíteni.
És ennek semmi köze az idő relativitásához (ráadásul a téridő nem is relatív, hanem abszolút).
dgy
@dgy Amit kevésbé értek az az idő iránya. Mármint, hogy miért van neki kitüntettet iránya amíg a térdimenzióknak nincs - megyek benne amerre szeretnék. Ez elég meglepő mivel a téridőt nem lehet különválasztani egymástól mégis máshogy viselkednek. L.B. elmélete az entrópia növekedésről elmondja, hogy mi történik de a miérteket nem válaszolja meg. Amíg folyóként tekintettünk az időre minden logikus volt, egy irányban folyik. A.E. spec rel-je befagyasztotta ezt a folyót. De ha be van fagyva és minden le van játszva akkor elég nehéz magunkra szabad akarattal bíró entitásokként tekinteni.
Önnek is ajánlom Brian Greene "Utazás az idők végezetéig" című könyvét. Ebben részletesen elemzi, hogy a fizikai törvények determinisztikus jellege hogyan fér össze a szabad akarattal és az egyéni felelősséggel.
Az idő irányának problémáján rengetegen töprengtek, és igen sok könyvet írtak róla. Az egyik legújabb magyar nyelvű:
Carlo Rovelli: Az idő rendje
dgy
@@dgy137 Köszönöm az ajánlásokat.
Takács Gábor előadása a BME-n: "Miért telik az idő?"
czcams.com/video/pYzZ6JAwa3Y/video.html
dgy
had kérdezzek laikusként egy idegesítően hülyét: a Nagy zutty/brrr/reccs megvalósulása előtti pillanatok közül (kihagytam vmit?) melyik hasonlíthat a legjobban a Nagy bumm utáni pillanatokra?
Azt szokták mondani, hogy a Nagy Recss előtt fordított sorrendben ismétlődnek meg a nagy Bumm utáni események: előbb a finomabb struktúrák (szerves molekulák) esnek szét, aztán ahogy egyre melegebb lesz, az atomok, atommagok, nukleonok stb. Penrose viszont "A császár új elméje" című könyvében (amit amúgy is érdemes elolvasni) úgy érvel, hogy az Univerzum története során felhalmozódott entrópia és a létrejött fekete lyukak miatt a Nagy Reccs nem puszta megfordítása a Nagy Bummnak.
A Nagy Brrr és a Nagy Zutty viszont egyedi események, ezekhez hasonló nem fordult még elő az Univerzum korábbi történetében.
Hacsak az idő nem ciklikus. Penrose "Az idő ciklusai" című könyve pont azt a hipotézist vezeti elő, hogy a Nagy Brrr késői pillanatai azonosíthatók az inflációs korszak ugyancsak gyorsuló tágulásával. Erről az elméletről részletesen beszéltem "A követező 137 kvintillió év" című előadás végén.
dgy
Érdekes előadás, de a következtetés, hogy időutazóként semmit nem lehet megváltoztatni szerintem azért téves.
Pont előtte idézi az előadó a cikket, hogy a fizika törvényei megengedik, hogy az univerzum létrehozza önmagát. Ebből az is következik, hogy az időben visszautazva meg lehet változtatni dolgokat.
Két dolgot kell ehhez megérteni/tisztázni:
1. Ahogy szóba kerül a kvantummechanikai résznél csak olyan állapot hozható létre, ami önmagát erősíti olyan nem, ami kioltja. Példa: ha visszamegyek az időben és megölöm magamat, vagy az egyik szülőmet/nagyszülőmet. Ennek következtében viszont mivel meghaltam vagy meg sem születtem nem fogok tudni visszamenni tehát a gyilkosságot a rendszer kioltja, azaz meg sem történik.
2. Olyasmit teszek ami nem akadályozza meg az időutazásomat. Ilyenkor valójában bármit meg lehet változtatni. Az ellentmondást abban véljük ilyenkor felfedezni, hogy másképp emlékszünk az adott dologra. De ebben az esetben ez nem így lesz. Például visszamegyek a múltba, és kicserélem a szobám tapétáját fehérről kékre mielőtt ott laktunk volna. Amennyiben ez a változtatás nem teszi lehetetlenné az időutazásomat, akkor megvalósulhat. De ekkor a világegyetem egy másik lehetséges állapotába fog kerülni ráadásul olyanba, ahol az én emlékeim (és mindenki másé) szerint is mindig kék volt. Nem lesz olyan emlékem, amiben más színű szobám lett volna. Egészen addig nem fogom megtudni milyen volt előtte, míg vissza nem utazom az időben. El lehet úgy képzelni, hogy szoba színe és a róla alkotott emlékek közt kvantumösszefonódás jött létre.
Tehát a pontos válasz az lesz, hogy a változtatás lehetséges de úgy nem tudom megváltoztatni a világot, hogy korábbról emlékezzem rá milyen volt előtte, és a létrejött állapot nem akadályozhatja meg az időutazásomat - vagyis valószínűleg semmi olyasmit nem fogok tudni megváltoztatni, ami az időgép építésében motivációt jelentett. Végső soron az emlékeink szerint valójában úgy éljük majd meg , hogy minden olyasmit megváltoztathatunk, ami a beavatkozásunk nélkül másképp történt volna. Ha például a fiatalabb önmagammal találkoznék, akkor arra már induláskor emlékeznék, hogy az mikor és hogyan történik meg.
Miért nem emlékezne a múlt előző verzióira? Jah, hogy amolyan "vissza a jövőbe" módra törlődne minden, ami megváltozott...
Ebben az elképzelésben hogyan, miért létezne a fiatalabb változata?
Mikor olvadna egybe a kettő? Vagy abban az időtartamban amit az időhurok átölel, két példányban is létezne? Tehát ha ezerszer visszamegy (különböző "időpontokban") úgy, hogy nem gátolja meg ebben magát, akkor ezer "klón" szaladgálhatna egyszerre a világban?
:)
Ebben a klónos felállásban már egyetlen fiatalabb verzió élete is elég bizarr. Az írók pont ezért kerültetik el a találkozást önmagával.
Kivéve egy filmet, ahol ad abszurdum az a szuper konklúzió, hogy a főhős önmaga apja, sőt anyja is (egy hormonális betegség miatt férfivá alakul... részleteket inkább ne firtassuk). 😅
Van időutazás. 24:09 'érdemes megnézni, itt a videokazettája' → Előadó: Dávid Gyula (ELTE TTK, Fizikai Intézet) ← ez most komoly?
"ez most komoly?" - Igen, komoly. A megnevezett időpontban egy igen komoly kérdéseket felvető lengyel filmvígjátékról beszéltem.
dgy
Wolfgang Jeshke - A teremtés utolsó napja MINDENKINEK ajánlom!
Valóban zseniális könyv, én is ajánlom.
dgy
Na, ezt hívják előadásnak! Harmadjara néztem 🤣🤣🤣 hogy mindent megértsek.
DGy for predisent!
De olyan nem lehet, hogy visszautazunk a múltba, és ott csak figyelünk, ügyelve arra, hogy ne változtassunk semmin, mert a puszta jelenlétünk is megtöri a befagyott univerzumot. Amikor megjelenünk, kiszorítunk a helyéről sok levegőmolekulát, kitakarjuk a napfényt, és árnyék lesz ott, ahol fénynek kellene lennie stb. Tehát eleve megjelenni sem tudunk a múltban.
Én is afelé hajlok, hogy létezik a múlt is, a jövő is egyszerre, hiszen ez az asztal, ahol ülök, nem teremtődik újjá minden másodpercben, hanem folyamatosan létezik, a jövőben is megvan, csak még nincs hozzáférésem. Erre kellene rájönni, hogy miért csak egy pillanatnyi szeletét érzékeljük a világnak. Szerintem is minden meg van írva, és mi csak végigmegyünk a folyamaton, mint a verítőgép fénye a film képkockáin.
Más: ajánlom az Időbűnök című kis költségvetésű, de annál jobb filmet is.
Azért csak 1 pillanat nyi szeletét me rt 64 (16) dimenziós multitaszkolt multiverzumban létezünk we named elkeverednénk ha ne m így lenne. ;-)
Ez több téma, szét kellene szálazni.
A pontot a levegőmolekulák kiszorítására adtam.
Az asztal pedig minden pillanatban újrateremtődik a síkhullámokból a dekoherencia miatt. Viszont a síkhullám térben és időben végtelen, ez probléma. Elméletileg felbonthatunk egy lokalizált hullámcsomagot síkhullámok összegére, másrészt ezt realitásként elképzelni nehéz. (A térben és időben változó síkhullámokkal a gauge invariancia foglalkozik.)
@@zsoltkincses2092 " (A térben és időben változó síkhullámokkal a gauge invariancia foglalkozik.)"
Szó sincs róla. A hullámokkal a hullámelmélet foglalkozik.
A gauge-invariancia egészen más tészta.
dgy
@@zsoltkincses2092 egy "hullámok"ból szőtt világ 😊... Csak a szálak ide-oda kapcsolódása változik. Vagy ha tömb, akkor a nézőpont tolódik el.
De ki néz/észlel és hogyan?
Mondjuk ha 10 a mínusz huszadikon másodpercenként "frissül" a "program", akkor lehet megállapítunk pár újabb állandót mélyebb magyarázat nélkül...
Ha van is olyan esemény, ami a frissítés során több lépésben megy végbe - lenne e okunk gyanakodni, vagy koherens képet kapnánk a világról?
Egy kis szemléltetési hiba 1:01 -nél.
Ha a kék féreglyuk fiatalabb mint a piros, akkor számára lassabban telt az idő mint a pirosnak. Vagyis az űrutazás nem megnyújta az időegységet (létrafok közötti távolság) hanem összenyomja. (Vagy a pirosét nyújta meg, nézőpont kérdése) így a két létrafok közötti távolság nem növekedik, hanem csökken, vagyis a kék vonal nem kifelé hasas, hanem befelé, és a piroshoz képest a létrafok nem előrébb van, hanem visszább. De ez csak akkor igaz, ha a kék visszatérése után fiatalabb.
Persze nyilván tévedhetek is, elvégre nem vagyok fizikus, még csak tanult sem.
Viszont a Logikát szeretem.
Nincs szemléltetési hiba. A hiba az ön szemléletében van.
Nem elég a logikára (sőt: a Logikára) hivatkozni, időnként utána kell gondolni a szavak jelentésének is.
Nézzük az ikerparadoxont (részletesen lásd a Relativisztikus paradoxonok című előadásban). Ha az ikerpár egyik tagja a Földön maradva mondjuk öt évet öregszik, a csillagokat megjárt testvére pedig csak négyet, utána pedig találkoznak, akkor az utóbbi iker görbe világvonalára csak négy évet, azaz három közbenső osztáspontot kell bejelölni, míg a Földön maradt testvér egyenes világvonalára öt évet, azaz négy osztáspontot.
Ha mindkettőjük bőröndjében ott van egy féreglyuk egy-egy szája, és ezek folyamatosan összeköttetésben vannak azonos életkorú párjukkal, akkor az űrutazó testvér még csak négy éves féreglyuka a földi testvér ötéves féreglyukának egy évvel korábbi állapotával van összekötve - pont ahogy rajzoltam. Az ábra úgy jó, ahogy van.
A vonalak vízszintes irányú hasassága nem időt jelöl, hanem távolságot, a jobbra kinyúló kanyar az űrutazást mutatja.
Gondolja végig még egyszer, és próbálja a szavak formális logikája ("lassabban telő idő") helyett meggondolni, mit is jelent egy ilyen állítás a valóságban.
dgy
@@elteatomcsill8013
Köszönöm, átgondolom.
Én majd első osztályú utazófülkét szeretnék bőr üléssel, luxus kondenzátorokkal. 🤠
A fluxuskondenzátor nem luxus!
:)
dgy
Tisztel Tanár Úr!
Sokat néztem az Atomcsillt és laikusoknak szóló könyveket is elolvastam és ezek után szeretnék feltenni pár kérdést:
Az idődilatációt sokszor úgy mutatják be, hogy valami felgyorsul és utána (mivel c az állandó), neki lassabban tellik az idő. Ha minden relatív akkor ha tegyük fel én gyorsulok fel, hozzám képest az elhagyott pont fog, szóval akkor miért nem neki változik lassaban az idő, hiszen hozzám képest gyorsul és felvesz valamekkora sebességet? Egyáltalán hogyan lehet értelmezni a relativisztikus univerzumban, hogy valaki halad és valaki nem? Mi a viszonyítási pont?
A fekete lyukak miért nem szippantják be a sötét anyagot is, ami elvileg gravitációt képvisel, hogy ne essen szét egy galaxis?
Ha létezik sötét energia, akkor honnan tudjuk, hogy ugyanígy ráhatással lenni a tágulásra, elvileg azt sem tudjuk miért van?
Carlo Rovelli könyve szerint vannak térkvantumok is, szóval elvileg van a térnek felbontása, ez hogyan illik bele a táguló térbe?
Köszönöm!
Elnézést ha baromságot kérdeztem.
1/ "Az idődilatációt sokszor úgy mutatják be, hogy valami felgyorsul és utána neki lassabban telik az idő."
Rosszul teszi, aki így mutatja be. A relativitáselmélet nem arról szól, hogy "valami felgyorsul". Hanem arról, hogy az egymáshoz képest állandó sebességgel mozgó rendszerekben mérhető idő- és térkoordinátákat hogyan hasonlíthatjuk össze. Részletesen tárgyalja ezt a kérdést a "relativisztikus paradoxonok" című előadásom.
2/ "Ha minden relatív..."
Szó sincs róla. Sokszor elmondtam, hogy a relativitáselméletet célszerűbb lenne "abszolutitáselméletnek" nevezni. Ugyanis megmutatja,, hogy a különböző megfigyelők számára valóban relatív koordináták, impulzus- és energiaértékek stb ellenére mégis hogyan lehet abszolút, koordináta-rendszertől független állításokat tenni a fizikai jelenségek lefolyásáról.
3/ "akkor ha tegyük fel én gyorsulok fel, hozzám képest az elhagyott pont fog".
No igen. A specrel szerint az egymáshoz képest állandó sebességgel mozgó inerciarendszerek egyenértékűek, azaz nincs abszolút sebesség. De abszolút gyorsulás van! Ha ön gyorsul, akkor érzi talpán vagy más testrészén a rakéta gyorsítóerejét. Míg ha a másik test gyorsul, akkor ön békésen lebeg tovább a súlytalanságban, és nem érez semmit. Ezt már Newton is tudta 350 évvel ezelőtt.
4/ "Egyáltalán hogyan lehet értelmezni a relativisztikus univerzumban, hogy valaki halad és valaki nem? Mi a viszonyítási pont?"
Nem, ilyen nincs. Nincs abszolút viszonyítási pont, abszolút nyugalom vagy abszolút sebesség, tehát abszolút haladás. De abszolút gyorsulás van. Mindez szerepel az említett előadásban.
5/ "A fekete lyukak miért nem szippantják be a sötét anyagot is"
Beszippantják. Ha éppen arrafelé kószál. De ha nem tart pont a lyuk felé, akkor nem szippantják be. Amúgy ugyanez a helyzet a bolygókkal is. A fekete lyuk nem egy őrült porszívó, ami mindent beszippant, amíg ki nem ürül a világegyetem. Egy fekete lyuk körül ugyanúgy keringhetnek bolygók, mint egy közönséges csillag. Egy csillagrendszerben amúgy nagyon kevés sötét anyag van (a közönségeshez képest), mert a sötét anyag nagyon híg, és nagy része a csillagok vagy a galaxisok közti térben található. Ha a sötét anyag egy részét beszippantja egy fekete lyuk, az meg se kottyan az univerzumnak.
6/ "a sötét anyagot is, ami elvileg gravitációt képvisel, hogy ne essen szét egy galaxis?"
Fordítva ül a lovon. Az univerzum története nem egy színdarab, ahol mindenkinek fontos kijelölt szerepe van, hogy ez meg az történjen. A sötét anyag nem azért van, hogy ne essen szét egy galaxis, hanem a galaxisok azért olyanok, amilyenek, mert sötét anyagot is tartalmaznak.
7/ "Ha létezik sötét energia, akkor honnan tudjuk, hogy ugyanígy ráhatással lenni a tágulásra"
Ismét fordítva. Megmértük a tágulás ütemét és annak változását, ebből kiszámoltuk, milyen anyag okoz ilyen tágulást. Mivel az ismert anyagok között nem találtunk megfelelőt, feltételeztük egy eddig ismeretlen anyagfajta létezését, ennek a (félrevezető) neve lett a sötét energia. Ezzel az anyaggal tehát eddig a laboratóriumban nem találkoztunk, de kozmikus hatásai alapján ismerjük némelyik tulajdonságát.
8/ "elvileg azt sem tudjuk miért van"
Ismét csak: az univerzum története nem színdarab. A sötét energia (és más anyagfajták) létezésének nincs "célja", nem tehetjük fel a "miért van?" kérdést. Van. Ebből viszont sok minden következik a világegyetemre nézve.
9/ "Carlo Rovelli könyve szerint vannak térkvantumok is, szóval elvileg van a térnek felbontása, ez hogyan illik bele a táguló térbe?"
Sehogy. Rovelli könyveiben az ismert tények mellett sok érdekes, egyes tudósok által felvetett, de általánosan nem elfogadott hipotézist is ismertet. A "térkvantumok" létezését semmi sem támasztja alá, és a hipotézist általában nem fogadják el.
Kérem, a továbbiakban ne ömlesszen egybe számos, össze nem tartozó kérdést. Nem miattam, hanem olvasótársai miatt, akik egy előadás felvétele alatt az ahhoz szorosabban kapcsolódó kérdésekről szeretnének olvasni. Az egymásra hányt, különböző jellegű kérdéseket és a hozzájuk tartozó válaszokat nehéz megtalálni, pedig esetleg más is szeretné elolvasni őket.
E kérdések jelentős része a "Relativisztikus paradoxonok", a "Határtalan világegyetem", illetve az "Amit tudni akarsz a fekete lyukakról" című előadások témájába illik. Ha ott teszi fel őket (külön-külön), sokkal többen olvashatták volna, és sokkal hasznosabb lett volna.
A továbbiakban az ilyen ömlesztett, nem az előadás témájához tartozó kérdéskupacra nem fogok válaszolni.
Magánkérésem: egy tudományos fórumon legyen szíves konszolidáltabb nickname-mel regisztrálni, mert a moderátorok kapásból azt teszik önnek, amit a név sugall.
dgy
Tényleg választhatna kreatívabb nick-et, ha már képes értelmes kérdéseket feltenni.
Persze ha a 12 az évei száma esetleg születési éve, akkor teljesen érthető...😊
Én azt nem értem a nagymamás sztorinál hogyha visszautazok a múltba akkor al lesz a jelenem,a jövőm pedig a múltam. És a jelenből a múltamat nem tudom befolyásolni elvileg.vagy nem tudnám a nagyit megölni vagy másnap megint lenne nagyi.hisz a másnap meg minden nap az időutazás pillanatáig nekem mind a múltam ahol a nagyi él.
Előre megmondom, hogy nem kapunk határozott választ arra a kérdésre, hogy van-e köze az időutazásnak a tudományhoz. Van, vagy nincs? Igen, vagy nem? De az agyunk tornáztatása azért mégsem felesleges...