Külön köszönet az orgánum választásáért,mert nagyon nem mindegy a hangszín, a hangsúlyozás, az értelem, egy ilyen jellegű anyag hangossá tételénél!! A tartalom zseniális,(még több ilyet!) a narrátornak minden elismerésem!! HÁLA ÉS KÖSZÖNET!
1920. 03. 30. - Azt a folyamatot, amit a növény csak egy bizonyos pontig vezet el, az állat továbbviszi, úgyhogy a tápláléknak az állat által végzett feldolgozási folyamata eddig tart, míg a növénynél csak addig. Ezért aki húst eszik, az nem dolgozik azon a folyamaton, amin az állat, mivel ezt az állat már elvégezte helyette. Ő tehát nem fejleszt ki magában erőket, amiket viszont működtetnie kell akkor, amikor növényi élelmet vesz fel, amelyet tovább kell vinnie annál, ahogy azt a növény feldolgozta. Ez azt jelenti, hogy a szervezetnek egészen más erőket kell a belsejéből aktivizálnia növényevőként, mint húsevőként. Ezek az erők azonban jelen vannak bennünk, a növénytől az állatig vezető úton kell igénybe vennünk őket. Ha ezeket nem használjuk, akkor bizonyos mértékig visszakerülnek a szervezetbe, és abban maguktól működni kezdenek, de úgy, hogy az emberre igen kifárasztóan és zavaróan hatnak. Ezért újra meg újra kifejezetten hangsúlyoznunk kell, hogy a vegetáriánus diéta következményeként egészen biztosan a fáradtság csökkenését fogjuk tapasztalni, így az ember munkaképesebb lesz, mivel megszokja, hogy bizonyos erőket hozzon fel bensejéből. Ha viszont húst eszik, ezeket nem hozza fel magából, hanem ellenkezőleg, a szervezetét zavaró erőkké változnak benne. 1913. 03. 13. - Mindaz, ami az emberi szervezetben tétlenségre van ítélve, egyúttal azt is előidézi, hogy az érintett szervek, amelyek egyébként működőképesek, parlagon hevernek, megbénulnak, megkeményednek. Úgyhogy az ember megöli szervezetének egy részét, vagy legalábbis megbénítja, ha húsélvező. Szervezetének azt a részét, amit az ember így megkeményít magában, egész életén keresztül idegen testként hordozza magával.
1913. 03. 21. - Amikor az ember a saját szervezetében feldolgozza a növényi táplálékot, akkor olyan erőket mozgat meg magában, amelyek a Naprendszer egészében találhatók; ezáltal az ember a fizikai testében részese lesz a Naprendszer erőinek, tehát nem idegenedik el ezektől, nem szakítja ki magát belőlük. Minden olyan lélek, aki az antropozófiában vagy ezoterikusan fejlődik, lassanként átélheti magában azt, hogy a növényi táplálékkal nem a nehéz földi erőket veszi fel magába, hanem a Nappal, vagyis az egész bolygórendszerrel kapcsolatos erőket. A szervezet könnyűsége, amiben része lesz a növényi táplálék hatására, túlemeli a földi nehézségi erőn, ez pedig fokozatosan egyfajta benső - mondhatnám - ízlelési érzékelésben kifejeződő átélő képességet hoz létre benne: az ilyen szervezet valóban úgy érzi, mintha bizonyos értelemben a növényekhez hasonlóan élvezné a napfényt, ami a növényekben munkálkodik. ... A hústáplálék speciálisan a Földhöz láncolja az embert, földi teremtménnyé teszi, olyannyira, hogy azt mondhatjuk: amilyen mértékben áthatja valaki a szervezetét a hústáplálék hatásaival, olyan mértékben csökkenti magában azokat az erőket, amelyek segítségével egyáltalán el tudna szakadni a Földtől. Elsősorban a hústáplálék következtében köti össze magát az ember a Föld-bolygóval. Míg a tejjel való táplálkozással képessé teszi magát arra, hogy a Földhöz, mint létezésének ehhez az átmeneti helyéhez tartozzon, addig a húsfogyasztás arra ítéli az embert, hogy - ha közben valami más nem emeli fel - a földi létét állandónak érezze, amihez teljesen hozzáidomul... Húst enni akarni azt jelenti: a földi léthez annyira ragaszkodom, hogy az égről is lemondok, és legszívesebben teljesen feloldódnék a földi lét állapotában. 1908. 12. 17. - Amit az ember így magába befogad, abban tovább dolgozik az, ami az állat asztráltestében történt. Ezt az embernek
először is le kell győznie. Ám mivel az állat asztrálteste úgy működik, ahogy egy tudatos lényben játszódik le valamely folyamat, így olyasmi jut az ember szervezetébe, ami hatással van az idegrendszerére. Ez az alapvető különbség a növényvilágból és az állatvilágból származó táplálék között: az állatvilágból eredő táplálék egészen sajátosan hat rá az ember idegrendszerére és ezzel az asztráltestére. A növényi tápláléknál viszont az idegrendszer érintetlen marad az ilyen külső behatást tekintve. Ha az ember saját maga építi fel idegrendszerét, akkor teljesen befogadó mindazzal szemben, ami a szellemi világgal kapcsolatos. Az ember a növényi tápláléknak köszönheti, hogy fel tud tekinteni a dolgok nagy összefüggéseire, amelyek túlemelik a saját, személyes létéből fakadó előítéletek szűk határain. Amikor az ember szabadon és gondtalanul, magasabb szempontok alapján akarja vezetni életét és gondolkodását, azt megkönnyíti számára a növényvilágból való táplálék felvétele. Az állati táplálék okozza azt, amikor haragtól, antipátiától, előítéletektől ragadtatjuk el magunkat. Minden, ami az embert személyes érdekeihez taszítja oda, az állati táplálékkal függ össze. Hogy azonban az ember mégsem záródik be teljesen a személyes érdekeibe, vagyis hogy általánosabb érdeklődése is van, azt a táplálkozás tekintetében a növényvilággal való kapcsolatának is köszönheti. (Az inkább szellemi adottságokkal rendelkező népek főleg növényi táplálékot fogyasztanak; az állati táplálékkal élő népek harciasak, bátrak, vakmerőek.) 1913. 03. 21. - Tapasztalati tény, hogy fizikai burokrendszerünk sokkal többet cipel magával az állati, mint a növényi táplálékból. Tegnap hangsúlyoztam azt, hogy fejlődése folyamán a fizikai test mintegy
összezsugorodik, kioldódik a magasabb rendű szellemi részeinkből. Ha ekkor állati táplálékot fogyasztunk, akkor ezt az állati táplálékot mint valami idegen testet éljük meg emberi organizmusunkban, amit olyannak érzünk - ha szabad erős kifejezést használnom -, mint a húsunkba fúródó tüskét. Ebben a vonatkozásban ezoterikus előrehaladásunk során sokkal inkább átéljük az állati táplálék nehézkedési erejét, mint egyébként, és mindenekelőtt azzal a ténnyel szembesülünk, hogy az állati táplálék az ösztönös akarati életünket tüzeli fel. Az akarati életet, amely többnyire öntudatlanul zajlik, és amely legtöbbször indulatokban és szenvedélyekben nyilvánul meg - ezt szítja fel az állati táplálék. Mindenképpen helyes az a megfigyelés, hogy a harcos népek inkább az állati táplálékot kedvelik, szemben a békésebb népességgel. Ezzel azonban semmiképpen sem szeretném azt a hiedelmet kelteni, mintha a növényi táplálkozás minden bátorságtól és tetterőtől megfosztaná az embert. Látjuk majd, hogy amit az ilyen táplálkozású ember az állati táplálék megvonásakor ösztönökben, agresszív szenvedélyekben és indulatokban elveszít - amit még megbeszélünk az asztráltest leírásakor azt belülről, már a lelki élete alapján fogja pótolni. 1908. 12. 17. - A hústáplálék hatására a vörösvértestek mindig nehezebbek, sötétebbek. A vér hajlamos lesz az alvadásra. Kis mértékben sók, foszfátok csapódnak ki. A főképp növényi táplálkozásnál ellenben a vérsejtek süllyedése sokkal kisebb mértékű. A vérnek nem lesz a „legsötétebb színezete". Ezáltal az ember képes „énjéből uralkodni gondolatainak rendszerén", míg a nehéz vér annak kifejeződése, hogy az ember rabszolga módjára átadja magát annak, ami az állati táplálék hatására beépült asztráltestébe.
... A növényvilághoz való kapcsolata folytán az ember belülről erősebb lesz. A hústáplálékkal olyasmit vesz magába, ami fokról-fokra valódi idegen testté válik benne, és önálló utakon jár. ... Ha az anyagok önálló módon működnek testünkben, akkor olyan erőket keltenek életre, amelyek hisztérikus, epilepsziás állapotot eredményeznek. Mivel az idegrendszer ezt az átitatást kívülről kapja, a legkülönfélébb idegbetegségeknek esik áldozatul. 1905. 04. 27. - Az állatiság a régi Holdon keletkezett, így visszafejlődést jelent, míg minden, ami a Napon keletkezett, előmozdítja a haladást. Ezért a növényi táplálék előre visz, az állati táplálékban ezzel szemben gátló Hold-erő van. Ezzel az ember saját magát húzza vissza. 1907. 10. 12. - A hús sorvasztóan hat, mert a hús bomlástermék. Aki disznóhúst eszik, a disznó jellegéből élvez valamit, ezáltal a disznó mivoltot is eszi. 1905. 04. 27. - A melegvérű állatoknál a káma (érzéki vágy) belülről kifelé hat, a meleg vér hozza elő a szenvedélyt. Az alacsonyabb rendű állatoknál viszont a káma kívülről hat rájuk, éppígy a hő is. Ha az ember egy darab húst eszik, az egész állatot eszi. Az állat kámája osztatlanul benne van egyetlen darab húsban.
Minden betűvel egyet értek, hálásan köszönöm . Nem eszem húst 22 éve, gyógynövényből táplálkozóm. ISTENI FÉNYT erősítő energia NAP. Nehéz is itt a földi létezés nekem. 👏😇🙏
Külön köszönet az orgánum választásáért,mert nagyon nem mindegy a hangszín, a hangsúlyozás, az értelem, egy ilyen jellegű anyag hangossá tételénél!! A tartalom zseniális,(még több ilyet!) a narrátornak minden elismerésem!! HÁLA ÉS KÖSZÖNET!
Meglepő és szomorú is egyben, hogy egy ilyen videóra csak pár ember kíváncsi.... Köszönöm a feltöltést! 🙏🙏🙏
Mert kevesen vagyunk akinek eléggé mobil az éterteste. Ehhez euritmia kell.
Nagyon örülök, hogy rá találtam... 😊
Csodálatos, hogy újbó hallunk a témákról !
Hálásan köszönöm!
Nagyszerű gondolatok..
❤köszönöm szépen nagyon hasznos ❤
HÁLLÁSAN KÖSZÖNJÜK SZÉPEN
Hálásan köszönöm!🥰
🙏💚
Köszönöm!
❤😊❤
Köszönöm 🙏
Hálásan köszönjük!!❤
Dr Bistey Zsuzsa oltóprogram Kozmológia 1. rész ( Rudolf Steiner)
Hol beszél R.Steiner a hússal való táplálkozásról? Köszönöm!
Húsétel, növényi étel
1920. 03. 30. - Azt a folyamatot, amit a növény csak egy bizonyos
pontig vezet el, az állat továbbviszi, úgyhogy a tápláléknak az állat által
végzett feldolgozási folyamata eddig tart, míg a növénynél csak addig.
Ezért aki húst eszik, az nem dolgozik azon a folyamaton, amin az állat,
mivel ezt az állat már elvégezte helyette. Ő tehát nem fejleszt ki
magában erőket, amiket viszont működtetnie kell akkor, amikor
növényi élelmet vesz fel, amelyet tovább kell vinnie annál, ahogy azt a
növény feldolgozta. Ez azt jelenti, hogy a szervezetnek egészen más
erőket kell a belsejéből aktivizálnia növényevőként, mint húsevőként.
Ezek az erők azonban jelen vannak bennünk, a növénytől az állatig
vezető úton kell igénybe vennünk őket. Ha ezeket nem használjuk,
akkor bizonyos mértékig visszakerülnek a szervezetbe, és abban
maguktól működni kezdenek, de úgy, hogy az emberre igen
kifárasztóan és zavaróan hatnak. Ezért újra meg újra kifejezetten
hangsúlyoznunk kell, hogy a vegetáriánus diéta következményeként
egészen biztosan a fáradtság csökkenését fogjuk tapasztalni, így az
ember munkaképesebb lesz, mivel megszokja, hogy bizonyos erőket
hozzon fel bensejéből. Ha viszont húst eszik, ezeket nem hozza fel
magából, hanem ellenkezőleg, a szervezetét zavaró erőkké változnak
benne.
1913. 03. 13. - Mindaz, ami az emberi szervezetben tétlenségre van
ítélve, egyúttal azt is előidézi, hogy az érintett szervek, amelyek
egyébként működőképesek, parlagon hevernek, megbénulnak,
megkeményednek. Úgyhogy az ember megöli szervezetének egy
részét, vagy legalábbis megbénítja, ha húsélvező. Szervezetének azt a
részét, amit az ember így megkeményít magában, egész életén
keresztül idegen testként hordozza magával.
1913. 03. 21. - Amikor az ember a saját szervezetében feldolgozza a
növényi táplálékot, akkor olyan erőket mozgat meg magában, amelyek
a Naprendszer egészében találhatók; ezáltal az ember a fizikai testében
részese lesz a Naprendszer erőinek, tehát nem idegenedik el ezektől,
nem szakítja ki magát belőlük. Minden olyan lélek, aki az
antropozófiában vagy ezoterikusan fejlődik, lassanként átélheti
magában azt, hogy a növényi táplálékkal nem a nehéz földi erőket veszi
fel magába, hanem a Nappal, vagyis az egész bolygórendszerrel
kapcsolatos erőket. A szervezet könnyűsége, amiben része lesz a
növényi táplálék hatására, túlemeli a földi nehézségi erőn, ez pedig
fokozatosan egyfajta benső - mondhatnám - ízlelési érzékelésben
kifejeződő átélő képességet hoz létre benne: az ilyen szervezet valóban
úgy érzi, mintha bizonyos értelemben a növényekhez hasonlóan
élvezné a napfényt, ami a növényekben munkálkodik.
... A hústáplálék speciálisan a Földhöz láncolja az embert, földi
teremtménnyé teszi, olyannyira, hogy azt mondhatjuk: amilyen
mértékben áthatja valaki a szervezetét a hústáplálék hatásaival, olyan
mértékben csökkenti magában azokat az erőket, amelyek segítségével
egyáltalán el tudna szakadni a Földtől. Elsősorban a hústáplálék
következtében köti össze magát az ember a Föld-bolygóval. Míg a tejjel
való táplálkozással képessé teszi magát arra, hogy a Földhöz, mint
létezésének ehhez az átmeneti helyéhez tartozzon, addig a
húsfogyasztás arra ítéli az embert, hogy - ha közben valami más nem
emeli fel - a földi létét állandónak érezze, amihez teljesen
hozzáidomul... Húst enni akarni azt jelenti: a földi léthez annyira
ragaszkodom, hogy az égről is lemondok, és legszívesebben teljesen
feloldódnék a földi lét állapotában.
1908. 12. 17. - Amit az ember így magába befogad, abban tovább
dolgozik az, ami az állat asztráltestében történt. Ezt az embernek
először is le kell győznie. Ám mivel az állat asztrálteste úgy működik,
ahogy egy tudatos lényben játszódik le valamely folyamat, így olyasmi
jut az ember szervezetébe, ami hatással van az idegrendszerére. Ez az
alapvető különbség a növényvilágból és az állatvilágból származó
táplálék között: az állatvilágból eredő táplálék egészen sajátosan hat rá
az ember idegrendszerére és ezzel az asztráltestére. A növényi
tápláléknál viszont az idegrendszer érintetlen marad az ilyen külső
behatást tekintve.
Ha az ember saját maga építi fel idegrendszerét, akkor teljesen
befogadó mindazzal szemben, ami a szellemi világgal kapcsolatos. Az
ember a növényi tápláléknak köszönheti, hogy fel tud tekinteni a
dolgok nagy összefüggéseire, amelyek túlemelik a saját, személyes
létéből fakadó előítéletek szűk határain. Amikor az ember szabadon és
gondtalanul, magasabb szempontok alapján akarja vezetni életét és
gondolkodását, azt megkönnyíti számára a növényvilágból való
táplálék felvétele. Az állati táplálék okozza azt, amikor haragtól,
antipátiától, előítéletektől ragadtatjuk el magunkat.
Minden, ami az embert személyes érdekeihez taszítja oda, az állati
táplálékkal függ össze. Hogy azonban az ember mégsem záródik be
teljesen a személyes érdekeibe, vagyis hogy általánosabb érdeklődése
is van, azt a táplálkozás tekintetében a növényvilággal való
kapcsolatának is köszönheti.
(Az inkább szellemi adottságokkal rendelkező népek főleg növényi
táplálékot fogyasztanak; az állati táplálékkal élő népek harciasak,
bátrak, vakmerőek.)
1913. 03. 21. - Tapasztalati tény, hogy fizikai burokrendszerünk sokkal
többet cipel magával az állati, mint a növényi táplálékból. Tegnap
hangsúlyoztam azt, hogy fejlődése folyamán a fizikai test mintegy
összezsugorodik, kioldódik a magasabb rendű szellemi részeinkből. Ha
ekkor állati táplálékot fogyasztunk, akkor ezt az állati táplálékot mint
valami idegen testet éljük meg emberi organizmusunkban, amit
olyannak érzünk - ha szabad erős kifejezést használnom -, mint a
húsunkba fúródó tüskét. Ebben a vonatkozásban ezoterikus
előrehaladásunk során sokkal inkább átéljük az állati táplálék
nehézkedési erejét, mint egyébként, és mindenekelőtt azzal a ténnyel
szembesülünk, hogy az állati táplálék az ösztönös akarati életünket
tüzeli fel. Az akarati életet, amely többnyire öntudatlanul zajlik, és
amely legtöbbször indulatokban és szenvedélyekben nyilvánul meg -
ezt szítja fel az állati táplálék. Mindenképpen helyes az a megfigyelés,
hogy a harcos népek inkább az állati táplálékot kedvelik, szemben a
békésebb népességgel. Ezzel azonban semmiképpen sem szeretném
azt a hiedelmet kelteni, mintha a növényi táplálkozás minden
bátorságtól és tetterőtől megfosztaná az embert. Látjuk majd, hogy
amit az ilyen táplálkozású ember az állati táplálék megvonásakor
ösztönökben, agresszív szenvedélyekben és indulatokban elveszít -
amit még megbeszélünk az asztráltest leírásakor azt belülről, már a
lelki élete alapján fogja pótolni.
1908. 12. 17. - A hústáplálék hatására a vörösvértestek mindig
nehezebbek, sötétebbek. A vér hajlamos lesz az alvadásra. Kis
mértékben sók, foszfátok csapódnak ki. A főképp növényi
táplálkozásnál ellenben a vérsejtek süllyedése sokkal kisebb mértékű.
A vérnek nem lesz a „legsötétebb színezete". Ezáltal az ember képes
„énjéből uralkodni gondolatainak rendszerén", míg a nehéz vér annak
kifejeződése, hogy az ember rabszolga módjára átadja magát annak,
ami az állati táplálék hatására beépült asztráltestébe.
... A növényvilághoz való kapcsolata folytán az ember belülről erősebb
lesz. A hústáplálékkal olyasmit vesz magába, ami fokról-fokra valódi
idegen testté válik benne, és önálló utakon jár.
... Ha az anyagok önálló módon működnek testünkben, akkor olyan
erőket keltenek életre, amelyek hisztérikus, epilepsziás állapotot
eredményeznek. Mivel az idegrendszer ezt az átitatást kívülről kapja, a
legkülönfélébb idegbetegségeknek esik áldozatul.
1905. 04. 27. - Az állatiság a régi Holdon keletkezett, így visszafejlődést
jelent, míg minden, ami a Napon keletkezett, előmozdítja a haladást.
Ezért a növényi táplálék előre visz, az állati táplálékban ezzel szemben
gátló Hold-erő van. Ezzel az ember saját magát húzza vissza.
1907. 10. 12. - A hús sorvasztóan hat, mert a hús bomlástermék. Aki
disznóhúst eszik, a disznó jellegéből élvez valamit, ezáltal a disznó
mivoltot is eszi.
1905. 04. 27. - A melegvérű állatoknál a káma (érzéki vágy) belülről
kifelé hat, a meleg vér hozza elő a szenvedélyt. Az alacsonyabb rendű
állatoknál viszont a káma kívülről hat rájuk, éppígy a hő is. Ha az ember
egy darab húst eszik, az egész állatot eszi. Az állat kámája osztatlanul
benne van egyetlen darab húsban.
@@Paxxxable , hálásan köszönöm! 🙏
@@Lindareka nincs mit ...
Nagyon hasznos tudás, köszönöm.🌿
Minden betűvel egyet értek, hálásan köszönöm .
Nem eszem húst 22 éve, gyógynövényből táplálkozóm.
ISTENI FÉNYT erősítő energia NAP.
Nehéz is itt a földi létezés nekem. 👏😇🙏
Hálásan köszönöm!