Olvasni A tőkét - könyvbemutató

A kötetet 2019. február 25-én mutattuk be a Kelet Kávézóban KISS VIKTOR, TAKÁCS ÁDÁM és TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS részvételével, az ELTE BTK Filozófiai Kollégiumával együttműködésben.
*
Étienne Balibar, Jacques Rancière, Louis Althusser, Pierre Macherey, Roger Establet:
OLVASNI A TŐKÉT
Szerkesztő: Takács Ádám
Louis Althusser és fiatal munkatársai először 1965-ben megjelent Olvasni A tőkét című könyve jó eséllyel helyezhető el a 20. század legerőteljesebb hatású francia filozófiai munkái között. Ez a hatás nagyrészt annak köszönhető, hogy a szerzők egyfajta „szimptomatikus olvasatnak” vetik alá Marx A tőkéjének szövegét azzal a céllal, hogy e vállalkozás legfontosabb téziseit és egyes tünetszerű kétértelműségeit szabatos kifejezéshez segítsék. Ehhez pedig nem haboznak a marxi elemzések tárgyát és gyakorlatát aprólékos elemzés alá venni, és ha kell, filozófiai átalakításukat javasolni. Ennyiben Marx ilyen episztemológiai értelmezése világossá tenni igyekszik azt is, hogy ez a filozófia mely pontokon válhat letéteményesévé annak, hogy mozgásba hozza - Michel Foucault egykori, Althussert értelmező kifejezésével élve - „a valós logikáját”. Az Olvasni A tőkét új és teljes magyar fordítása, melyhez Étienne Balibar külön utószót írt, egyszerre segíthet elmélyedni a marxi és az althusseri gondolkodásban. Ezen túlmenően új értelmezésekre, vitára és kritikára is ösztönözhet, vagyis olyan értelmezői munkára, amelyet minden klasszikus filozófiai mű megérdemel.
TARTALOM
Takács Ádám: Szerkesztői bevezető
LOUIS ALTHUSSER: A tőkétől Marx filozófiájáig
JACQUES RANCIÈRE: A kritika fogalma és a politikai gazdaságtan kritikája az 1844-es Kéziratoktól A tőkéig
I. A politikai gazdaságtan bírálata az 1844-es Kéziratokban
__ 1. A politikai gazdaságtan szintje
__ 2. A kritikai kidolgozás
__ 3. Az amfibológia és az alapja
__ 4. Az ellentmondás kibontakozása: történelem és szubjektivitás, avagy mozgatók és hajtóerők
__ 5. Kritikai diskurzus és tudományok diskurzus
II. Kritika és tudomány A tőkében
__ 1. A kiindulópont problémája és a kritikai kérdés
__ 2. A folyamat struktúrája és a folyamat észlelése
__ 3. A „Veräusserlichung” és a fetisizmus kiépülése
__ 4. Az elvarázsolt világ
III. Konklúzió gyanánt tett megjegyzések
PIERRE MACHEREY: A tőke kifejtési folyamatáról
I. Kiindulópont és a gazdagság elemzése
II. Az áru elemzése és az ellentmondás megjelenése
III. Az érték elemzése
LOUIS ALTHUSSER: A tőke tárgya
I. Bevezetés
II. Marx és fölfedezései
III. A klasszikus gazdaságtan érdemei
IV. A klasszikus közgazdaságtan fogyatékosságai - A történelmi idő fogalmának vázlata
V. A marxizmus nem historicizmus
VI. A tőke episztemológiai tételei (Marx, Engels)
VII. A politikai gazdaságtan tárgya
__ 1. A politikai gazdaságtan tárgyának struktúrája
VIII. Marx bírálata
__ 1. Az elosztás
__ 2. A termelés
IX. Marx mélyreható elméleti forradalma
Függelék: Az „ideális átlagról” és az átmeneti formákról
ÉTIENNE BALIBAR: A történelmi materializmus alapfogalmairól
I. A periodizációtól a termelési módokig
__ 1. Termelési mód: a termelés mikéntje
__ 2. A formák rendszerének elemei
__ 3. A végső meghatározottság
II. A struktúra elemei és a történetük
__ 1. Mi a tulajdon?
__ 2. Termelőerők (mesterség és gépiség)
__ 3. Fejlődés és áthelyeződés
__ 4. A történelem és a történetek - a történeti individualitás formáiról
III. Az újratermelésről
__ 1. Az „egyszerű” újratermelés és funkciója
__ 2. A társadalmi viszonyok újratermelése
IV. Elemek az átmenet elméletéhez
__ 1. Eredeti felhalmozás: az előtörténet
__ 2. A termelési mód tendenciája és ellentmondása
__ 3. Dinamika és történelem
__ 4. Az átmeneti periódusok karakterisztikája
ROGER ESTABLET: A tőke tervének bemutatása
__ 1. A Tőke szövege (III. Könyv) és ennek nehézségei
__ 2. Konklúzió
I. A Tőke Marx általi bemutatása
__ 1. Vizsgáljuk meg az 1957-es Bevezetés szövegét
__ 2. Konklúzió
II. A Tőke tagolódásai
__ 1. A I. tagolás vizsgálata
__ 2. A III. tagolás vizsgálata
__ 3. Az I. Könyv tagolásainak vizsgálata
__ 4. A II. tagolás vizsgálata
III. Az I. és a II. Könyv nem kidolgozott, de pontosan kijelölt elméleti mezője és ennek neve: „a konkurencia”
IV. A II. tagolás második részét alkotó tárgy definíciója - E tárgy kapcsolata anticipációival
V. A II. tagolás második részében lévő altagolások vizsgálata
__ 1. Az I. altagolás vizsgálata
VI. A II. tagolás definíciója
VII. Konklúzió
ÉTIENNE BALIBAR: Utószó az Olvasni A tőkét magyar kiadásához
*
A kötet a kiadónál kedvezményesen kapható:
napvilagkiado.eu/product/olva...
*