SS gyilkosok Pusztavámon
Vložit
- čas přidán 9. 12. 2021
- 2014-ben kerestük fel a Pusztavámon megölt emberek végső nyughelyét, a Kozma utcai temetőben.
Akkor kezdődött az a film, amelyben próbáltuk visszafejteni ezt a magyarországi tömeggyilkosságot.
Ez a rövid kivonat, még pontosabban meghatározza a kivégzés, és "elkaparás" helyszínét.
A részletesebb korábbi film:
Pusztavámi mészárlás 1944.
• Pusztavámi mészárlás 1...
1944. október 16. Pusztavám. ( a Fejér megyei Pusztavám község neve 1909-ig ..Ondód)
216 meggyilkolt magyar munkaszolgálatos. Orvosok, mérnökök, gyógyszerészek.
Nagy Vilmos honvédelmi miniszter, 1942 szeptemberében ezt írta:
„A nagyobb harcok idején sok sebesült magyar azért nem juthatott idejekorán megfelelő ápoláshoz és orvosi segítséghez, azért kellett jelentéktelen sebesülésekből kifolyóan meghalnia, mert a szakképzett, kitűnő orvosok követ törtek, erdőt irtottak, gerendát hordtak, vasúti töltésen kubikoltak - vagy aknát szedtek messze a vonalak előtt.” A szélsőjobboldali sajtó által zsidóbérencnek bélyegzett miniszter sokat tett az önkényeskedések ellen. (1965-ben - az első magyarok között - Jeruzsálemben a Világ Népeinek Igaza címmel tüntették ki.)"
Vitéz lófő Nagybaconi Nagy Vilmos magyar katonatiszt, vezérezredes, honvédelmi miniszter, hadtudós.
Bátyjával együtt (a szegény családi háttér ellenére) komoly katonai karriert futott be. Harcolt az első világháborúban és a Vörös Hadsereg katonájaként részt vett a Magyarországi Tanácsköztársaság által folytatott hadműveletekben. 1934. május 1-jén vezérőrnaggyá léptették elő. 1942. szeptember 21-től 1943. június 8-ig honvédelmi miniszter volt, de a hungaristák nyomására lemondott és nyugállományba került. A nyilas hatalomátvételt követően, 1944. november 16-án Szálasi Ferenc parancsára letartóztatták defetizmus és hazaárulás vádjával. Más prominens foglyokkal együtt a sopronkőhidai fegyintézetbe zárták, ahonnan a front közeledtével Bajorországba került. Ott érte a második világháború vége és így elkerülte a neki szánt súlyos büntetést.
1946-ban tért haza, majd rövid ideig a tábornoki nyugdíjbizottság tagja volt. A fordulat éve (1948) után több más ludovikás katonatársához hasonlóan őt is méltatlan támadások érték. Elvették a lakását és megvonták a szolgálati nyugdíját. Ezután kétkezi munkásként egy ideig a Pilisi Parkerdőgazdaságban dolgozott.
....
Részlet egy beszélgetésből:
A tömeggyilkosság helyét Farkas Józsefné mutatta meg . Akkor ő 8 éves volt, és a gyilkosságot ugyan nem látta, csak azt, ahogy keresztülviszik a zsidókat a falun, de 1947 tavaszán, akkor már 11 évesen az exhumáláskor maga is ott állt a sírgödör mellett. Az édesanyja viszont látta a tömeggyilkosságot is, és gyerekkorában vagy százszor mesélte el neki, mi történt.
Farkas Józsefnéék pár száz méterre laktak onnan, édesanyja a lövések hallatán felkiáltott: Csak nem ezeket a szerencsétleneket lövik agyon? - és futni kezdett a lövések irányába. Mikor odaért, hallotta, ahogy az SS-parancsnok kiabál a többivel: Disznók, nem végeztetek tisztességes munkát, van, amelyik még él! - és közben tarkón lőtte a még megmozdulókat.
Farkas Józsefné látta, ahogy átviszik őket a falun. A munkaszolgálatosoknak, mielőtt megölték őket, le kellett vetkőzniük alsóneműre az SS-ek pedig átkutatták a ruháikat, nyilván aranyat, pénzt kerestek. Majd teherautóra rakták a ruhákat, és egy részét Stammler Ferenc házába vitték (a Volksbundnak ott volt helyisége), a másik részét pedig szétosztották a faluban.
(Az idézet: Polgár Péter Antal: Perbe fogott múlt ...Legenda és valóság: Pusztavám, 1944. október 16.)
....
Mindennek fél 3-ra vége lett, ezt követően az SS-ek elvonultak. Három nappal ez-után, a magyar királyi csendőrség kiérkezett a helyszínre, vizsgálatot tartott, fotókat készített, majd megállapították, hogy szövetséges németek voltak az elkövetők.
Ajánlás e témában:Kiskunhalasi vasútállomáson történt tömeggyilkosság: www.youtube.com/watch?v=Rxefa...
Ma, 2022. június 27-én bejártam az ebben a filmben feltételezett helyszínt. Arra a következtetésre jutottam, hogy nagy valószínűséggel stimmel a domboldali kivégzés verziója. Azt is valószínűsítem, hogy a halálmenet az egykori tó (ma játszópark) északi partján haladt Császár felé. (És még kezdetben sem a Csáazári úton.) Ez a kocsiút részben ma is megtalálható, bár erősen benőtte a növényzet. Kb .a Nepomuki Szent János-szobornál kezdődött, elég közel a Tóparti utcához., szinte árhuzamosan azzal. A Császári úton található kőfeszület, amely anno majdnem a falu végén volt, a kat. pol.-os i nyomozó helyszínrajzához csak viszonyítási pont volt, ennek a távolságát vetítette az alsó útra. Az egykori vízmosás illetve az út egy szakasza valószínűleg az Unger János által megásatott mesterséges tó területén van. Ugyanakkor ellentmondás van a helyszínrajz illetve a Richter Ferenc által 1947-ben megtett tanúvallomása között, noha ugyanaz a nyomozó vette fel a vallomást, aki maga is bejárta a helyszínt, és elkészítette a helyszínrajzot.
Magyar Honvédség kötelékébe, munkaszolgálatra besorozott embereket végeztek ki SS gyilkosok. Pusztavámi lakosok között osztották ki a megöltek használati tárgyait, ruháit. A több mint 200 ember kivégzésében a helyi lakosságból is sokan segítettek az SS-nek.
Az utolsó mondattal nem értek egyet. A lefolytatott nyomozás és a népbírósági per nem tudta bizonyítani egyetlen pusztavámi ember közreműködését a gyilkosságban, mi több, a német wermachtosok és az SS-katonák személyes felelősségét sem, azt a két SS-t, aki a géppisztolylövésekkel végrehajtotta a kivégzést a többi asszisztenciája mellett, nem sikerült beazonosítani. Sajnos...
A fent idézett beszélgetést én folytattam le és használtam fel 2008-ban megjelent könyvemben (Polgár Péter Antal: Perbe fogott múlt. Tanulmányok háborús és népellenes bűnösök pereiről. Mór, 2008. A 93. oldalon kezdődő tanulmány címe:Legenda és valóség: Pusztavám, 1944. október 16.) Talán illett volna megjelölni a forrást...
Tisztelt Péter Antal Polgár! Én nem az ön által megírt könyv olvasása után mentem el a téma ismerőjével, kutatójával Frisch Györggyel Pusztavámra, megkeresve a kivégzés pontos helyét, és feltárni ezt a történetet. Mi levéltári források alapján, és a helyi leszármazottak emlékei alapján a helyszínen vetettük össze a korabeli katonai térképet, a meggyilkoltak exhumálásakor jelen levő nyomozó helyszínrajzával. Ez első sorban egy terepszemle volt, többszöri bejárás alapján készült tényfeltárás. A youtube lehetőséget ad arra, hogy a filmhez megjegyzést lehessen fűzni. Így írhattam Nagy Vilmos honvédelmi miniszterről e korszak kapcsán, vagy Említhettem meg Pusztavám korábbi elnevezését. Továbbá itt említettem egy beszélgetés részletét, amely egy szemtanút idézett, ennek az eseménynek a kapcsán. Valóban csak idéztem egy könyvből, és nem írtam oda, hogy mi volt a címe, és ki írta azt a könyvet.
Ezt a hibát kétféleképp is tudom korrigálni. Az egyik az, és ez a legegyszerűbb, hogy törlöm az idézetet. A másik pedig az, hogy oda írom az ön nevét és a könyv címét. Én ez utóbbit választottam. Elnézést kérek a mulasztásért, igaza van.
@@bmfilm11 Ok, ez így rendben van!