Pusztavámi mészárlás 1944.
Vložit
- čas přidán 24. 04. 2018
- Magyar munkásszázad legyilkolása Pusztavámon. (Pußtawahn)
1944. október 16. Pusztavám. ( a Fejér megyei Pusztavám község neve 1909-ig ..Ondód)
216 meggyilkolt magyar munkaszolgálatos. Orvosok, mérnökök, gyógyszerészek.
Nagy Vilmos honvédelmi miniszter, 1942 szeptemberében ezt írta:
„A nagyobb harcok idején sok sebesült magyar azért nem juthatott idejekorán megfelelő ápoláshoz és orvosi segítséghez, azért kellett jelentéktelen sebesülésekből kifolyóan meghalnia, mert a szakképzett, kitűnő orvosok követ törtek, erdőt irtottak, gerendát hordtak, vasúti töltésen kubikoltak - vagy aknát szedtek messze a vonalak előtt.” A szélsőjobboldali sajtó által zsidóbérencnek bélyegzett miniszter sokat tett az önkényeskedések ellen. (1965-ben - az első magyarok között - Jeruzsálemben a Világ Népeinek Igaza címmel tüntették ki.)"
Vitéz lófő nagybaconi Nagy Vilmos magyar katonatiszt, vezérezredes, honvédelmi miniszter, hadtudós.
Bátyjával együtt (a szegény családi háttér ellenére) komoly katonai karriert futott be. Harcolt az első világháborúban és a Vörös Hadsereg katonájaként részt vett a Magyarországi Tanácsköztársaság által folytatott hadműveletekben. 1934. május 1-jén vezérőrnaggyá léptették elő. 1942. szeptember 21-től 1943. június 8-ig honvédelmi miniszter volt, de a hungaristák nyomására lemondott és nyugállományba került. A nyilas hatalomátvételt követően, 1944. november 16-án Szálasi Ferenc parancsára letartóztatták defetizmus és hazaárulás vádjával. Más prominens foglyokkal együtt a sopronkőhidai fegyintézetbe zárták, ahonnan a front közeledtével Bajorországba került. Ott érte a második világháború vége és így elkerülte a neki szánt súlyos büntetést.
1946-ban tért haza, majd rövid ideig a tábornoki nyugdíjbizottság tagja volt. A fordulat éve (1948) után több más ludovikás katonatársához hasonlóan őt is méltatlan támadások érték. Elvették a lakását és megvonták a szolgálati nyugdíját. Ezután kétkezi munkásként egy ideig a Pilisi Parkerdőgazdaságban dolgozott.
....
Részlet egy beszélgetésből:
A tömeggyilkosság helyét Farkas Józsefné mutatta meg . Akkor ő 8 éves volt, és a gyilkosságot ugyan nem látta, csak azt, ahogy keresztülviszik a zsidókat a falun, de 1947 tavaszán, akkor már 11 évesen az exhumáláskor maga is ott állt a sírgödör mellett. Az édesanyja viszont látta a tömeggyilkosságot is, és gyerekkorában vagy százszor mesélte el neki, mi történt.
Farkas Józsefnéék pár száz méterre laktak onnan, édesanyja a lövések hallatán felkiáltott: Csak nem ezeket a szerencsétleneket lövik agyon? - és futni kezdett a lövések irányába. Mikor odaért, hallotta, ahogy az SS-parancsnok kiabál a többivel: Disznók, nem végeztetek tisztességes munkát, van, amelyik még él! - és közben tarkón lőtte a még megmozdulókat.
Farkas Józsefné látta, ahogy átviszik őket a falun. A munkaszolgálatosoknak, mielőtt megölték őket, le kellett vetkőzniük alsóneműre az SS-ek pedig átkutatták a ruháikat, nyilván aranyat, pénzt kerestek. Majd teherautóra rakták a ruhákat, és egy részét Stammler Ferenc házába vitték (a Volksbundnak ott volt helyisége), a másik részét pedig szétosztották a faluban.
Mindennek fél 3-ra vége lett, ezt követően az SS-ek elvonultak. Három nappal ez-után, a magyar királyi csendőrség kiérkezett a helyszínre, vizsgálatot tartott, fotókat készített, majd megállapították, hogy szövetséges németek voltak az elkövetők.
Ajánlás a témában:Kiskunhalasi vasútállomáson történt tömeggyilkosság: • Magyar munkásszázad le...
SS gyilkosok pusztavámon: • SS gyilkosok Pusztavámon
Nyugodjanak békében mind!
Nyugodjanak békében mind
Most találtam rá erre a filmre, ami engem személyesen is érint. Nagyapám: Friedmann Ignác és nagybátyám: Blum György veszett oda Pusztavámon. Mindketten Miskolciak. Blum György orvostanhallgató volt. A filmben említette az egyik megszólaló, hogy kb. 10 évvel ezelőtt már jártak ott. Ez az édesanyám volt velem együtt, aki majd 80 évesen próbálta megtalálni a kivégzés helyét. Ő is gyűjtötte a Pusztavámra vonatkozó anyagokat, újságcikkeket. Újsághírdetésben kereste meg a még fellelhető utódokat, és megszervezett egy megemlékezést a Kozma utcában. A filmben nem esik szó arról a néhány túlélőről, akik megszöktek. Édesanyámmal együtt végigjártuk a mártírok utolsó útját, beszéltünk Farkas Józsefnével, aki a fenti történetet elmesélte nekünk. Édesanyám elérte, hogy megemlékezést tartsanak a meglévő emléktáblánál Pusztavámon, és hogy a Kozma utcai temetőben lévő tömegsírt felújítsák.
Tisztelt levélíró! Mint a téma "filmese" Frisch György történész-kutatóval ismét felveszem ez ügyben a kapcsolatot, és jelentkezünk. Tisztelettel Bánki Miklós
Tisztelt Agnes Barsony, a fenti beszélgetést én (Polgár Péter Antal) folytattam Farkas Józsefnével, és fel is használtam 2008-ban megjelent, Perbe fogott múlt című könyvemben, annak 112. oldalán, a 74-es számú lábjegyzetben... Nem zárom ki, hogy önök is beszéltek Farkas Józsefné született Rigó Erzsébettel, de az idézett szöveg az én könyvemből való szó szerinti idézet. Megjegyzem, a film készítői se vették a fáradságot, hogy megjelöljék a forrást úgy, ahogyan az kultúrkörökben még a mai, plágiumkedvelő világban is elvárható...
Nyugodjanak békében!
Robert Noir néven, "Pusztavámi mészárlás" című film egyik megtekintője, megjegyzést írt. Azt az írást szívesen közreadtam volna, mert nagyon tanulságos. A megjegyzést tevő aljassága, primitívsége, magyartalansága önmagát minősíti. Nagyon jól mutatja a sátáni oldal motivációját, azaz minden valódi érték pusztításának a szándékát. Sajnos nem tehetem meg, hogy ezt a hozzászólást közzétegyem. Ennek csak egyetlen egy oka van. Tudomásom szerint Magyarországon a bírói gyakorlat szerint az újságok - a sajtótájékoztatókról szóló beszámolók kivételével - minden idézetért a körülménytől függetlenül úgy felelnek, mintha az a saját tartalmuk lenne. Ez akadályoz meg abban, hogy megismerhessék azt az oldalt, amely minden evangéliumi (keresztényi) értékrenddel ellentétes. Én sajnálom a legjobban, hogy Roberta itt nem tudta bemutatni önmagát.
Jó kis film de sajnálom,hogy maradtak túlélők! Éljen a Nemzetvezető!
Bujti, szerintem a Pusztavámi munkád során irigyelhetted meg a gyilkosoktól, azok leszármazottaitól a meggyilkolt magyar orvosok, gyógyszerészek, mérnök emberek szétosztott cipőit, ruháit, esetleg kisebb tárgyait.
Valamiért nagy örömet okozhat neked, a magyar értelmiség, polgárság kiirtása. Azt még nem tudom, hogy „kenyeres pajtás” mindehhez mit szól, de abban biztos vagyok, hogy te azt gondolod, hogy könnyebb ölni, mint becsülettel dolgozni. Pedig ez a gondolkozás nagyon ártalmas az egészségedre. Megbetegít.
@@tamasbujtas5180 Gyűjtök neked pár használt cipőt, alsógatyát, olyasmit amit szétvittek mint a cukrot a pusztavámiak, hogy ilyen dolgok miatt ne kényszerülj ölni, se orvost, se gyógyszerészt, se magyar embereket. Egy szavadba kerül, és már küldöm is.
@@tamasbujtas5180 Bujtikám. Mit irigyeltél meg tőlük, ami miatt gyilkolnál ha tehetnéd? Szeretnél inkább te gyógyítani, vagy gyógyszert készíteni? Vagy a széttaposott bakancsaikra fájt a fogad, vagy az alsógatyáikra, amit a pusztavámi lakosok szétkapkodtak? Az ölés, vagy a hullarablás az ami neked tetszik? Vagy annak örültél, hogy nem a magyar honvédeket gyógyították a Donnál, hanem követ törettek helyette velük? Mi a gondod a maradék túlélővel? Hogy maradtak tanuk a nagyapád tettei után? A szerzett bakancsa még meg van?
@@tamasbujtas5180 Tompika, menj el egy jó orvoshoz, vagy tanulj európai, vagy magyar történelmet. Az a tény, hogy Pusztavámon is dolgoztál, és szimpatizálsz sorozatgyilkosokkal, akik orvosokat és gyógyszerészeket öltek, majd a hullák ruháit is magukra öltötték, jártak a meggyilkoltak cipőjében, ... szóval ez sok mindent elárul a neveltetésedről. Vigyázz, hogy a családod nehogy ilyen sorsra jusson, csupán a származása miatt. Amúgy meg a te "nemzetvezetődet" a tetteiért felakasztották.