[KARANTÉN VERS] Radnóti Miklós: Nem tudhatom...
Vložit
- čas přidán 18. 04. 2020
- Zámbori Soma verset mond a karanténból
34. vers
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
Ajánlás: Sebe Éva
Utómunka: Ács D. Kata
![[KARANTÉN VERS] Zelk Zoltán: Vers a lehetről és a nem lehetről](http://i.ytimg.com/vi/3d6VvxQrqx8/mqdefault.jpg)
Köszönöm a szép ,és szívhez szóló verset : és a szép előadást !
Nagyon szeretem a verseket, Radnótit különösen is.A vers is az elmondása is lenyűgöző, Köszönöm.
A lelkünkig hatol ennek a csodálatos Radnóti versnek a tartalma, a mondanivalójával együtt! Köszönöm Zámbori Soma versmondónak a vers gyönyörű közvetítését, a vers szövege mélyen megérintett!
Csudaszép! Köszönöm szépen!
Csodálatos! Köszönöm szépen! Lenyűgöző az előadás, videó, a verset pedig nagyon szeretem!
Ez nagyon szépen van elmondva, a vers pedig az elsők közt szerepel nálam is.
Köszönöm Zámbori Soma ❤❤
Csodálatos vers, mint előadása is!!
Ismét gratulálok! Gyönyörű! Minden Radnótit tanító tanár nevében köszönöm!
Köszönöm:)
Ettől csak a himnusz szebb .
CSODÁLATOS!!!
Köszönöm:)
Én is!
Radnóti ezt a verset akkor (és azért) írta, amikor
"Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek."
és ezek az elaljasult emberek kitagadták őt magyarságából. Nem sokkal később elhurcolták a hazájából, és később Németországba akarták hurcolni szinte véletlenül a tőle megtagadott hazáján keresztül, ahol Abdánál agyonverték, így teste - véletlenül - "e földbe süppedt el", egy tömegsírba. Ha nincs véletlenül viharkabátja zsebében a "bori notesz", ma azt se tudnánk, hogy valójában hol "ez a föld", ahol "teste elsüppedt".
A csodálatos verset csodálatosan szavalta el a versmondó. Köszönöm ...
Itthon vagyok, s tudom, hogy Vörösmarty Mihály 1853 tavaszán szülőföldjére, Kápolnásnyékre költözött.
Kicsit lassabb, mint ami valójában indokolt lenne.
nem valamijooooooo
igaza van
ohh hello