[KARANTÉN VERS] József Attila: A Dunánál

Zámbori Soma verset mond
61. vers
A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.
Mint az izmok, ha dolgozik az ember,
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el
minden hullám és minden mozdulás.
S mint édesanyám, ringatott, mesélt
s mosta a város minden szennyesét.
És elkezdett az eső cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hosszú esőt - néztem a határt:
egykedvü, örök eső módra hullt,
szintelenül, mi tarka volt, a mult.
A Duna csak folyt. És mint a termékeny,
másra gondoló anyának ölén
a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen
és nevetgéltek a habok felém.
Az idő árján úgy remegtek ők,
mint sírköves, dülöngő temetők.
2
Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.
Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.
Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk - ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem.
3
Anyám kún volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt -
ez az elmulás. Ebből vagyok. „Meglásd,
ha majd nem leszünk!...” - megszólítanak.
Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős -
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!
A világ vagyok - minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel - mai magyarok!
... Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.
Ajánlás: Drága szüleimnek
Operatőr: Szabó Gilbert
Vágó: Ács D. Katalin
Közreműködött: Budai Elvíra

[@user-sq2mq6rh6i]

Ezt József Attila is így akarta volna elmondani.Köszönet érte drága Művész úr!

[@juditcsikhon493]

Csodálatos József Attila vers ,és gyönyörű előadás ! Köszönöm Zámbori Csaba❤

[@badcall8580]

Már majdnem jól mondja el a verset, de a fent lévők közül, messze ez a legjobb.
Úgy tudom eredetileg
"apám- s anyámmá válok boldogon"
Egy példa a sok közül, de tényleg messze szebb mint a többi.

[@katalinlieszkovszkyne6766]

Köszönöm szépen ezt a csodálatos verset.

[@hajnalkaszabonedebcreczeni3091]

Egyik örök kedvencem, nagyon tetszik Zámbori Soma előadásában is!

[@marialegindi3895]

Igen remek előadásban hallottuk, és igazán szép az orgánuma!

[@dosagaborne6046]

József Attila verseit mindig szívesen hallgatom. Zámori Soma előadásában is.
Szépen hangsúlyoz, a versekhez méltó az előadásmódja, orgánuma, a szép városképekkel, videófelvétellel együtt. Köszönöm szépen.

[@rozsaszello]

Nagyszerű előadásban ez a csodás vers, igazi élvezet hallgatni. 💞

[@gyetieri]

Szívemből szóltál! Köszönöm!

[@ernonenagy7000]

Annyira kedvelem, ahogy mondod a verseket. Amiket kiválasztasz, a helyszínek hozzá, együtt gyönyörűség számomra. Köszönöm az élményt.

[@kamillaladanyi8258]

Kedvenc versem, minden benne van!

[@zoltannefekets5916]

Nem tudom miért is, de számomra nagyon megható József Attila Dunánál c. verse. Benne van a múlt, jelen, jövendő, az örök körforgás. Annyira emberi, hogy borzongás fut végig rajtam, mikor hallgatom. A fenti előadásmód is nagyon megkapott, a helyszínekkel együtt. Csak egyet nem értek: miért kapta a karanténvers alcímet. Számomra ez mindig, minden helyzetben jöhet, nem kell hozzá karanténba vonulni.

[@zamborisoma8761]

Ez egy sorozat része, a valamennyire karantén helyzet még ehhez a korszakhoz köti részemről:)

[@holden.a]

Nagyon tetszett, köszönöm!

[@kurucPista]

Méltó Vers-Mondás! Nagyon jó Hang - kiváló tempó !! Gratuláció és Köszönet ! az ÉLMÉNY-ért !

[@kunti0019]

Menő

[@petermikus4134]

Szerintem ezt a verset nálad sokkal szebben mondom el, de tudod mi tetszett Soma? Az, hogy ezt a verset nálam sokkal szebben mondtad el.
Köszönöm!

[@attilagacsalyi5039]

Mennyivel jobb ez, mint Latinovicsé.

[@PusztaiDrMate]

Szia