Én a készségtárgyaknál - tesi, rajz, ének, technika - eltörölném az osztályozást. Ezek pont olyan dolgok, amiket felnőttként is lehet folytatni hobbiként, ezért az lenne a cél, hogy megszeressék a gyerekek és elsajátítsák az alapokat. A digitális oktatás alternatíváját meghagynám az introvertált nagyon okos gyerekeknek, akik szeretnének gyorsabb tempóban tanulni és így akár gyorsabban is elvégezhetnék az iskolát. Persze ezt kapcsolattartáshoz és bizonyos tanulmányi átlaghoz kötném. A legtöbb általad említett dolog beépíthető lehetne a már meglévő tantárgyakba, például a filmesztétika, érvelés az irodalomba, a pszichológia a biológiába. Nekem az tetszik az amerikai sulikról látott filmekben, hogy sokkal több a gyakorlat, ezért csökkenteném a lexikális tananyagot és több gyakorlati feladatot adnék a gyerekeknek.
Meg amúgy például egy rajznál nem igazán lehet mit értékelni. Mármint, ha valaki rajzsuliba jár, nyilván más, de mondjuk általános iskolás gyerekek rajzainál mi alapján dönti el valaki, hogy mi a szép, mikor a szépség mindenkinek mást jelent? :D
@@denessos4181 Érdekes, én sosem láttam át, hogy mi alapján értékelik, de elhiszem. :D Én mondjuk művészeti suliba jártam, a rajzórák elég nagy részét tették ki a dolognak, úgyhogy én teljesen máshogy tanultam rajzolni, mint az olyan gyerekek, akik nem ebbe az irányba mentek.
@@betti570 egyetértek, hogy az érdemjegy rendszert le kellene cserélni, de ez nem csak a “készségtárgyakra” igaz. Egy szubjektív alkotást, pl rajzold le mi történt a nyáron valóban nehéz ilyen módon értékelni. De a rajz feladatok jó esetben nem csak abból állnak, hogy “rajzolj valamit” hanem eszközhasználat, kreativitás, olyan készségek és képességek fejlesztése melyeket más területeken használhatunk. Ilyen módon nem a produktum a fontos, hanem maga a folyamat. Ezért lehet értékelni az aktivitást, feladat utasításainak követését, hogy a munka megfelel-e az előre egyeztetett szempontoknak. Tehát nem azt értékelem, hogy “szép”-e, hiszen az teljesen szubjektív, ahogy Te is mondtad. De ha pl. azt kérem, hogy használjuk 3 színt, és a tanuló csak kettőt használ, az már elárulja, hogy nem figyelt a feladatra (nyilván ez most egy leegyszerűsített példa, de talán érzékelteti a lényeget).
@@bregi7 Igen, így már jobban értem. Nálunk például általános iskolában nem igazán voltak ilyen feladatok, gimiben pedig úgy volt az osztály, hogy a rajzos tagozat és az általános tagozat egybe, csak külön órákkal. Az általános tagozaton meg már főleg nem vette komolyan senki a rajzolást, szóval a tanár felhagyott azzal, hogy konkrétabb feladatokat adjon.
Matek tanár vagyok, és nagyon örülök hogy egyre több youtuber foglalkozik az oktatással, mert nagyon fontos, hogy erről állandó társadalmi diskurzus legyen. (Talán így rá lehet majd bírni a döntéshozókat a változtatásra. Igazából kicsi az esélye, de ez az egyetlen esély.) Szóval egyetértek, de a matekkal szemben szerintem kicsit elfogult vagy. Tudom hogy magam alatt vágom a fát, de a matek tananyagból jócskán le kellene faragni. Egy átlagos ma érettségiző fiatal sokkal több matekot tanul mint amire az életben szüksége lesz, és a könyvelés meg az adózás szerintem sokkal inkább gazdaság, szövegértés vagy jog, mint matek. De most tenyleg: Mikor fog kelleni a koszinusz tétel az adóbevallásomhoz? Matekból kevesebbet de azt jobban kellene tanítani.
Mondjuk ha szeretné, hogy halvány fogalma legyen arról, hogy hogyan működnek az arcfelismerő rendszerek, machine learning és úgy egyáltalán lassan minden, ami algoritmusok alapján működik, ahhoz nem árt némi matematika és lenne bőven érdekes gyakorlati példa az egyszerűbb, statisztikai, halmazelméleti és vektorokkal kapcsolatos tudás gyakorlati felhasználására. A világ nem az adóbevallásból áll.
@@zoltankarpat9482 igen ám csak hogy az egyik kell a minden napi élethez a másikra pedig a legtöbb embernek soha a büdös életben nem lesz szūksége SŐT a legtöbb embert egyáltalán nem is érdekli (ha meg érdekelné akkor 21. század ha van egy kis esze útána tud nézni)
@@zoltankarpat9482 nem ez a legfőbb készség csak az iskolának főleg az életre kéne felkészítenie és pluszba az általad választod dologra pl mondjuk bioszra, kémiára vagy netán törire ha ahoz kapcsolodó dologgal szeretnél foglalkozni a jövőben
Nekünk sikerült mindig megoldani. Egyrészt a tanár figyelmeztető csengetéskor (+5perc) mindenkit felzavart, másrészt tudni kell 3 perc alatt lezuhanyozni. Pasiként ez nem kihívás.
Már sokadjára emlegeted Hararitól a Sapienst. Nekem is tetszett, én is ajánlom mindenkinek, de azért nem árt fejben tartani, hogy tele van csúsztatásokkal és a régészeti anyag félreértelmezésével. Erősen látszik a könyvön, hogy egy történész írta és nem egy régész. Ősszel volt egy órám hasonló témáról: 'How deep history shaped the human world?' és a prof minden lehetőséget megragadott, hogy belerugjon a könyvbe. :D Arra nagyon jó, hogy elgondolkoztasson minket a világról és elindítson bennünk valamit, de kritikával kell kezelni, a világ ennél sokkal bonyolultabb. Őskoros régészként amúgy biztos elfogult vagyok, de szerintem a történelemoktatásnak korábban kellene indulni, hogy átlássuk azokat a társadalmi, kulturális és gazdasági folyamatokat, amik civilizációk megjelenéséhez vezettek, mert jelenleg a vadászó-gyűjtőgetők után bumm Mezopotámia. Konkrétan hiányoznak az alapok ahhoz, hogy megértsük miért és hogyan épültek fel a különböző emberi társadalmak. Illetve a legnagyobb probléma, hogy jelenleg a történelemoktatás semmi másról nem szól csak az információ átadásáról. Hol marad a forráskritika, a kreatív gondolkodás és az önálló vélemény? Mondjuk ahelyett, hogy megpróbáljuk megjegyeztetni a gyerekkel a száraz leíró adatokat az athéni demokrácia kialakulásáról, mi lenne, ha írna egy esszét arról, hogy a tankönyvben lévő adatok alapján szerinte mennyire volt demokratikus az a városállam és mik a legfőbb különbségek a modern demokráciákhoz képest?
Gratulálok! 🥰 Biosz tanár vagyok, a tananyag 1/3-a több félév egyetemi biokémiával nyer csak értelmet, pl kinek mit mond a fotoszintetikus elektrontraszportlánc? A hatalmas ismeretanyagban elveszik a lényeg, a testünk és alapvető környezeti működések. Ezt most a vírushelyzet extrán kihozza.
Gratulálok a kicsihez! :) Egyébként én például a tesitől mindig rettegtem. Ráadásul a tanár még rá is rakott egy lapáttal, mert kinevetett és azt éreztette, hogy szerencsétlen vagyok, egyszerűen csak azért, mert bátortalan voltam, és féltem, hogy megütöm magam, vagy ilyenek. A legrosszabb sulis élményeim közt voltak a testnevelés órák, baromi nagy szorongást éltem át mindig. A kémia is ilyen szinten volt, soha nem értettem, és a tanártól is féltem... Szomorú amúgy, hogy egyre rosszabb irányba fordul az oktatás, és ez is az egyik oka annak, hogy ennyi tini szenved már nagyon korán mindenféle mentális betegségtől...
Velem is pontosan ugyanez volt. Tudni kell rólam, hogy félek a magasban, de már sokkal kevésbé, mint régen. Akkoriban egy lépcsőn nem mertem lemenni korlát nélkül. És mindig amikor tornaórán olyasmit kellett csinálni amitól féltem, akkor mindig azt mondtam, hogy beteg vagyok vagy nincs csere ruhám. Inkább hazudtam, mert láttam, hogy a többieket akiknek hasonló problémái voltak, milyen megalázásban részesültek.
Lanykent a tesiora az en idömben külön megalaztatas volt. A tornadresszt amit hordani kellett, utaltam nagyon. Tisztara pucernak erezte magat az ember benne. Mar csak ezert is rühelltem minden percet a tesinek.
Most ezek eszembe juttatták, hogy milyen hasznos volna ha a tesiórán a legelső évben mindenkinek megtanítanák, hogy hogyan kell ESNI. Először csak állásból, majd kis magasságokból, végül akár 2m-ről is, vagy éppen létráról / kerékpárról hogyan kell kigurulni, ha jön a föld... kevesebb lenne a forgalom a balesetin. A könyöksérülések fele elkerülhető lenne, ha az emberek nem a kezükkel akarnák azt a 70 kilót megállítani.
Hetedikes voltam amikor anyukám rámerőltette, hogy tanuljak meg vakon gépelni. Akkor utáltam, és öregem kevés idegtépőbb dolog van a világon, mint a gépelni tanulás. Viszont ma már (kemény 18 éves fejjel xd) az egyik legjobb képességemnek tartom.
@@senzation01 Nem mondom hogy haszontalan skill, de azért alapnak nem kéne lennie. Ha csak nem lényege a munkádnak, hogy baromi gyorsan gépelj akkor szerintem nem sok pluszt ad.
Kedves Ádám! Mint leendő tanár szeretnék hozzászólni a témához 🙂 Angol- rajz tanár leszek, van amivel egyet értek, és olyan is, amivel egyáltalán nem. Először is a rajz tanítás: A videó, mint vizuális kultúra, habár megjelenik a rajzórán, nem ezen van a hangsúly és ennek nem csak az elavult oktatás az oka. Egyrészt erre ott van a média óra, a média tanárok tanulnak filmvágástól elemzésen át az álhírekig mindent. A rajz, mint tárgy folyamatosan fejleszt, sőt kisbaba kortól, felnőtt korig lehet fejleszteni képességeket így. Többek között a térlátás, a kreativitás és a konstruálás (alkotás) fejlődik, ezek fontos skillek, amik felnőtt korunkban szinte bármilyen munkánál hasznosak. Aztán ott van a kikapcsolódás része is, itt nem feltétlen kell mindig valami újat tanulni, legalábbis a gyerek nem így érzi, mert élmény és gyakorlat alapú oktatás van ezeken az órákon. Egy jó rajztanár beleilleszti a tananyag részét a feladat részébe. Le kell szögezzem, hogy ez nagyon sok mostani tanárra nem igaz, mert nem kaptak megfelelő oktatást, általában a rajzot egy másik szakos tanár tartja (elég szomorú). Amit az idegen nyelvvel kapcsolatban elmondtál igazak, de éppen most nevelődik egy olyan tanár generáció, akiknél az órák beszédközpontúak. 😊 Anno én is hiányoltam az órákon ezt, de mint leendő tanár örömmel tapasztaltam, hogy az egyetemen is nagyobb hangsúlyt kap a beszéd tanítás már. Nem csak külön beszéd, nyelvtan és egyebekben gondolkozunk, hanem rendszerként próbáljuk átadni a nyelvet, hiszen valójában az. Összekötjük a meglévő tudást az új anyaggal és egy órán belül lehetőleg több területen is gyakoroljuk az új anyagot. Ennek az egyik legjobb módja a beszéd szerintem. A meglátásaid nem rosszak, mint külső szemlélő én is hasonlóan gondolkodtam ezekről. Diákként is más megtapasztalni és tanárként, vagy leendő tanárként is más a nézőpont. Én úgy látom, hogy van, amiben jobb irányba halad az oktatás, de van ami felesleges vagy egyszerűen nem lehet bele illeszteni egy egy tantárgyba. De örülök, hogy ilyen témában is csinálsz videót és elindul egy diskurzus 🙂
Ja és a rajz nem készségtárgy, ez gyakori tévedés. Mindenki tud rajzolni csak meg kell tanítani 😉 A kézügyesség fejleszthető, csak van aki jobb alapkészlettel születik.
Irodalom órán a műelemzésnél sem kaptuk meg a szabadságot, hogy saját gondolataink legyenek. A tankönyvben lévő/tanár általi elemzés volt az elfogadott.
Én járnék a Kókusz suliba, de a rajz és művészet történet órát nem hagynám el! A kézügyesség fejleszthető a rajzolás segítségével és nekem a rajz fontos óra volt! Az idegen nyelv tanulásban rácsesztem, én még Oroszt tanultam, de legalább ötös voltam belőle! :) Énekóra, megaláztatásom kezdete! Kiállni az osztály elé énekelni, a rémálom volt!
Az írással is fejlődik a kézügyesség, és másnak meg az lehet megaláztatás hogy nem tud rajzolni és mégis kell neki, és még kell mutatnia a tanárának/osztálytársinak, szóval szerintem 5. osztályban el kéne hagyni ezeket
@@wyleenzz. Nagyon sok múlik a tanáron! Én a történelemmel úgy jártam, ahogy Ádám mondta. Nagyon nem mentek az évszámok, viszont jött egy új tanár, aki a történések összefüggéséről, hatásairól beszélt tök érdekesen, így a történelem lett a kedvenc tantárgyam! A kézügyességet osztályozni lehet, hogy nem igazságos, viszont nyelvérzéke sincs mindenkinek, valahogy mégis pontozni kell!
@@deuxhuanim8239 A dolgozatot is meg kell mutatni a tanárnak és van akinek az a kínos! :) De ez nem hasonlítható össze azzal, hogy ki kell állni az osztály elé énekelni! De valami értelme lett a "zenei kudarcomnak", koncertszervező lettem mert minden tiszteletem a tehetséges zenészeknek, énekeseknek, akik nem az osztály elött, hanem emberek ezrei elött állva, kitárva szívüket, lelküket, fájdalmaikat nemcsak, hogy előadják dalukat, hanem gyakorlatilag úgy játszanak az érzéseinkkel, ahogy akarnak! Ez csodálatos, a zene csodálatos!
Amikor anno én tartottam rajzot a gyerekeknek, mindig közöltem velük, hogy nem a munkát és kézügyességet nézem , hanem a törekvést. Minél több kézműves technikákkal ismertettem meg őket, annál szebb alkotások készültek. Ráadásul olyan gyerekektől, akik azt mondták, hogy soha nem szerettek, es tudtak rajzolni... És hogy ez nekik nem megy. ☺️
A házi nálunk mindig bioszon volt kész.. A szilvát szerették az osztálytársaim.... 10. - ben libasorba állítottam a csapatot, hogy na gyerekek pálinkaosztás...Nagyot nézett a tanár amikor meglátta, hogy a kis hobbit osztogatja a feleseket a nála 2 fejjel magasabb osztálytársainak... S az a vicc, hogy ez nem vicc.. Valóban megtörtént :)
Azt még kiemelném, hogy minden oktatási reform kudarcba fullad szakértő, pedagógiai szempontból is megfelelő, inspiráló tanárok nélkül, akiket megbecsülnek anyagilag is. Amíg nem kezdenek valamit ezzel a pályával, a változás elérhetetlen marad.
Kamaszokat képtelenség tanítani. Segíthetjük a tanulásukat, de néhány pedagógus zsenit leszámítva, aki egyben pszichológus + szociális munkás és még pótszülő is, a lehetetlenség határát súrolja motiválás. A tanár-diák viszony is csak-csak egy emberi kapcsolat, és mint ilyen kölcsönös szimpátián alapul, ami nem törvényszerű két idegen között. Ha a pedagógus pálya magas szintű egzisztenciát kínálna, az egyetemek éppen úgy tele lennének kevésbé alkalmas önjelöltekkel, mint a mostani felsőoktatási rendszerben, igaz más okból. Jó lenne megoldást találni!
@@fikkentag Igen ez egy jó példa a pedagógus zsenire és a romantika stílusának filmes bemutatására. De hol vannak azok a mesterek, akik ugyan azzal a szenvedéllyel képesek átadni, ráadásul tanítványaik nyelvén, azt a tudást ami önnön magukat is valami belső tűzként égeti? Hol vannak a költő, matematikus, szobrász, fizikus, festő, biológus,... "szakemberek", akik kinyitják szakterületük ajtajait az érdektelenségbe fulladt, tanulási kudarcokkal terhelt kamaszgyerekek előtt? Az ilyen lángelmék nagyon ritkán férnek bele a hétköznapok kereteibe, és az iskolai élet nem egy ünnepségsorozat.
Nem szoktam nagyon kommenteket írogatni, de úgy érzem, most jött el ennek az ideje. Matek és fizika szakos hallgató vagyok egyetemen, emellett általános suliban is tanítok. Régóta foglalkoztat már a téma, hogy mi a probléma a magyar oktatással és meg kell, hogy mondjam, sok dologgal kapcsolatban osztom a véleményed. Ha az enyémre is kíváncsi lennél, azt mondanám, hogy pl. az általános sulinak általános információkat kéne átadnia, gondolok itt az egészséges életmódra, társadalmi kapcsolatokra, természettudományos ismeretekből is elég lenne a minimum, stb... Jelenléti oktatásnál tapasztaltam, hogy a diákjaim a kevés házi feadat ellenére is sokszor leterheltek, ezt ki lehetne küszöbölni az óraszámok csökkentésével, de ezért, hogy több idő maradjon a lényeges tanulnivalóra, a tananyag mennyiségét is csökkenteni kell. Sok példát tudnék hozni, még a saját tárgyaimból is, amiket simán kivennék az oktatásból, mert van olyan diákom, akiről tudom, hogy soha az életben nem fogja használni. Ha (közel) mindegyik tantárgyból kapnának egy kis ízelítőt, akkor nyolcadik osztályra már kialakulna bennük egy kép, hogy mégis mivel szeretnének foglalkozni a továbbiakban, ez alapján könnyen el tudnák dönteni, milyen irányba tanuljanak tovább. Ott pedig lehetne természetesen magasabb fokon tanítani az adott érdeklődési kört. Valóban, a nagy multiknak és tudjuk kiknek ( :D ) nem érdeme egy tajákozott diák kitanítása, de én annak ellenére is, ha a saját időmből megy el, meg szoktam említeni a diákjaimnak egyet s mást pl. az adózási rendszerről. Végül pedig, amit hiányolok, az a motiváltság. Kissé tapasztalatlan vagyok még az oktatás terén, (de engem, a hallgatót kértek fel, mert ugye nincs tanárhiány) de a szakdogám témája ehhez fog kapcsolódni, milyen eszközöket vagy eszközrendszert tudnánk mi tanárok alkalmazni, amivel motiválhatjuk a diákot a tanulásra. A sablon már megvan, jövöre fogom bevezetni 3 osztályomban.
Kis pontosítás: nem az államnak nem érdeke, hogy megszerezz bizonyos kompetenciákat és tudást. A jelenlegi hatalomnak nem érdeke, az államnak általánosságban nagyon is érdeke.
A gondolkodás veszélyes! Nézd a tvt ott elmondjuk mit kell gondolnod. 4 évente szavaz megfelelő helyre. Ne kérdezd meg miért gyenge a forint, ne kérdezd meg miért 500ft a benzin, ne kérdezd meg miért ilyen szar az egészségügy, ahogy ne törődj azzal miért ilyen szar az oktatás. Neked nem kell gondolkodni! Majd mi gonlkodunk helyetted! Nem kell nyelvet sem tanulnod! Hisz jobb itthon 130k ból megélni!
Egy becsületes, ésszerűen működő kormánynak valószínűleg megérné okos embereket kinevelni, mert ja jól kormányoznak, akkor úgyis rájuk szavazna a nép... de ez egy kb ugyanannyira hipotetikus kormány, mint a "gömb alakú csirkék vákuumban"
Nem tudom hogy minden iskola minden osztálya eljut e ide, de például a mi csoportunk 12. Első félévben most átvette egesz reszletesen, hogy hogyan mzkoduk a választás, foglalkoztunk politikával, néhol még a szociológiába is belementünk. Nekünk szerencsére nagyon jó a töri tanárunk.
Az utóbbi idöben én is sokat gondolkodtam ezen a témán. Lenne néhány ötletem, de ha csak egyetlen változtatásra lenne lehetöségem az oktatásban, akkor egy radikális dologgal állnék elö: általanos iskolában bevezetném a társasjátékozás órát! Az ötlet háttere: Azzal kezdeném, hogy nekem nem voltak általános iskolai traumáim, és azt se mondanám, hogy bármelyik sokak által haszontalannak mondott tantárgyat teljes mértékben idöpazarlásnak gondolnám. Szerintem minden egyes megtanult dolog valamilyen mértékben épitette a gondolkodásmódomat és hozzájárult ahhoz, hogy azzá váljak, aki ma vagyok. Persze az is kijelenthetö, hogy a tanult dolgok nem egyforma mértékben épitettek: a diploma után, a valós életben és a munka közben megszerzett új ismeretek, kompetenciák és a belölük fakadó gondolatok például érzésem szerint sokkal hatékonyabban épültek be és nagyobb hatással vannak a jelenlegi énképemre. Ehhez a mostani hatékony tanuláshoz minden bizonnyal az is kellett, hogy elötte az iskolában hosszú évekig gyakoroljam és fejlesszem a tanulási képességeimet, mégis én fontosabbnak érzem, hogy a diploma után a magam uraként már én döntöttem el hogy mit és hogyan fogok tanulni. Szóval a tanulással kapcsolatos konklúzióm: a legnagyobb hajtóerö a tanulásban a belülröl fakadó motiváció és a választás lehetösége. Ezek után visszatérve az alapgondolathoz: a társasjátékozás tantárgyhoz. Kamaszkorom óta igen fontos része a társasjátékozás az életemnek. Azokban az idökben rengeteget társasjátékoztam. Persze nem önfejlesztö célzattal, hanem egyszerüen csak a magam örömére. Sokkal késöbb, valamikor a huszas éveim végén fedeztem fel, hogy ugyanazok a dilemák a valós életben is elökerülnek, és a társasozás közben megismert mintázatok a hasznomra vállnak a valós élet döntési helyzeteiben. Szóval összegezve azt mondanám, hogy a mai modern társasjátékok a valós élet szituációit és dilemáit modellezik egyre kifinomultabb módokon, és mivel szerintem maga az élet is olyan mint egy rendkivül összetett társasjáték, ezért a legjátékosabb módon - és mindamellett mégis nagyon hatékonyan - a társasjátékokkal lehetne a gyerekeket elinditani egy olyan uton, ami ugy kezdené el az életre felkésziteni öket, hogy mindamellett a játékosságával a gyerekek motiváltságot is erösitheti.
Alternatív Iskolába jártam 15 éve, és ott már akkor rengeteg dolog megvalósult abból ami itt elhangzott és elégedett vagyok azzal a tusással és szemlélettel amit ott kaptam. Így eléggé elfogult vagyok ebből a szempontból... A fizika-kémia-biológia össze volt vonva így összesen kevesebb óraszám volt viszont jobban ki voltak emelve az összefüggések és átmenetek és a tudományos szemlélet. A tesiben megvoltak az alap dolgok, de ahogy telt az idő más-más sportokat kezdett bemutatni, és a végén már negyedévente volt választva x darab sport és osztódott az évfolyam ezek között. Törihez hozzá voltak adva társadalomismereti dolgok és kevésbé az évszámokra volt kihegyezve inkább az összefüggésekre. Volt közgáz és vállalkozási ismeretek. A legelső ottani félévben tanulási módszertan (sokra nem emlékszem csak arra hogy segített). Info órán volt gépírás, bár komolyabban is vehettem volna. Az utolsó két évet szerettem a legjobban, mert ott jóval inkább rám volt bízva mit tanulok. Második idegen nyelv opcionális volt, én is inkább a társaság és a hangulat miatt választottam. Ezen túl ami érdekelt lehetett még 2*2 órában választani vagy az alap órák mellé (matek/magyar/stb) vagy új tárgyként (pl fizika) és így azt tanultad amilyen irányba tovább akarsz menni (illetve érettségizni). Szerintem még inkább ebbe az irányba kellene menni, rendben minden tantárgyól kell egy kis alap, egyrészt hogy rájöjjön az ember hogy érdekli-e, másrészt mások megértéséhez kell egy minimális közös ismereti alap (így például lehet fogalmad róla hogy mit dolgozik). Viszont ezen felül minél inkább meg kell adni a választási lehetőséget, mivel nem vagyunk egyformák és nem egy irányba megyünk meg az ember is szívesebben tanul olyat amit ő választott. Sajnos ez nem illik bele a "központilag megmondjuk ki miből mennyit és mit és miből tanuljon" elvbe (jobb lenne inkább csak a végcélt alap/továbbtanulási szinten központilag megmondani és az odavezető útra csak egy ajánlás) ... PS: Ami akkoriban nagyon el lett szúrva az a kétszintű érettségi. A koncepció teljesen jó volt, az hogy ne legyen külön minden egyetemhez felvételi hanem az érettségibe legyen ez beágyazva. A terv ugye az lett volna hogy emelt = egyetemi felvételi szint, közép = alap tudás, csak az egyetemek beijedtek és elfogadták a középszintet is. Ennek az lett az eredménye hogy míg én az emelt matekommal könnyedén vettem az első félévet az évfolyam 3/4-e bukdácsolt a matekos tárgyakon. Sajnos az hogy az egyetemek "fejpénzt" kapnak a tanulókra ezt eredményezte.
A történelem-szociológia szerintem az egyik legfontosabb dolog azok közül amiket mondtál. Ha lehetne egy olyan gimi rendszert létrehozni, ahol a kötelező órák nem leterhelőek, és szabadon lehet választani bármilyen fakultációból, hogy ki legyenek töltve a felszabadult órák, az szuper lenne. Nem kéne mindenkinek töménytelen dolgokat tanulni, csak azt amiket te is mondtál, de ha érdekli valami lehessenek tartva faktok, szakkörök, érdekes foglalkozások. Hú de nagy reformra van itt szükség, ezeket meghallgatva.. :/
Szervusz! Felvidéki tanár vagyok. Történelem-magyar szakpárosítással. Amit a történelem kapcsán hallottam tőled, egy nagyon jó meglátás. Vagyunk páran (töri tanárok), akik pont erre próbáljuk terelni a történelem oktatását. A töri az összefüggések tömkelegét alkottja, ha valakik csak az évszámokra és az eseményekre helyezi a hangsúlyt, már eleve veszett ügyet dédelget. Mert, ha a diákot rávezessük, az ok-okozati kapcsolatra, amire épül a világ eseménysorozata, úgy nem fog a "kötelező évszámokba" sem beleunni, mert tisztán fogja látni az összefüggéseket. Yuval Sapiense és a Homo deus könyve is megvan, zseniális könyv mind a kettő. Természetesen ez a két könyv (is) alapköve lett a történelem óráim tartalmának. A diákjaim nagy része szereti a töri óráim. Számos szülőtől is kaptam üzenetet, hogy a gyerekük történelem-fan lett. :D További remek videógyártást! Illeve jó egészséget kívánok a családodnak és neked!
Én nem Magyarországon élek, és itt megemelték a tanárok fizetését, majdhogynem megduplázták, boldog boldogtalan tanár akar lenni, de attól még ugyanolyan rosszul tanítanak.
@@erzsebetrati5340 itt több a jelentkező, de sajnos nagyon nagy a korrupció és ismeretség álltal kerülnek be a tanárok a helyekre, illetve ennek hála az öreg tanárok nem mennek el nyugdíjba, vagy nyugdíj mellett tanítanak, semmit nem akarnak fejlödni a tanítási modszereikben, ugyanazt tanítják mint 30 évvel ezelőtt csak több pénzért.
@@dotographic7620 mert a mostani helyzet sokkal jobb, hogy 5-6 évig tanul egy tanár hallgató és az utolsó évre kiégnek mert kemény 130k kapnak az állami iskolákban a pályakezdő tanárok. Sok olyan tanárjelölt hadja ott az iskolát akikből jó pedagógus lenne, de alamizsnából nem lehet megélni. Plusz nem a tanárok a szarok hanem az egész rendszer. Egy általános iskolás matek tanár is komplexebb matematikát tanul az egyetemi évei alatt mint amire majd szüksége lenne a munkája során. Persze valamilyen szinten kell fejleszteni a gondolkodásukat, de egy nulla kredites algebra szigorlattal szopatják a hallgatókat. A vizsgán meg porigalázzák őket... Azzal hogy nagyobb lenne a fizetésük lehet boldog boldogtalan tanár akar majd lenni, de legalább lenne a szakmának utánpótlása és nem kell a 70 éves tanárt óraadóként visszatartani mert nincs más aki elválalná.
Mivel az oktatáson keresztül rengeteget változik az ember érdeklődési köre, céljai, gondolkodása, ennek modernizálása nagyon fontos téma. Csak pár gondolatot írok ide, amelyek csak nagyobb összefüggések nélkül eszembejutottak. Örülök azért, hogy sok emberrel ellentétben nálad nem azt hallottam, hogy a matekon tanultak tök feleslegesek, meg minek tanultuk őket, hiszen a másodfokú egyenlet megoldóképletét vagy a logaritmust nem használjuk a kasszánál (nyilván mert nem is ott használják). A matematika a logikát fejleszti (mint ahogy a kézírás a motorikus készségeket), viszont egyetértek abban, hogy sokkal több gyakorlati példán keresztül kell ezt a tárgyat is tanítani. Itt jöhet szóba rögtön a programozás, ami már idejekorán meg tudja mutatni a matek fontosságát, és alapszinten valóban érdemes elsajátítani, ha nem is megy az ember informatikusnak vagy mérnöknek. A középiskolákban általában 2 évig van kémia, és 3-3 évig fizika meg biológia, tehát azokat nem tanulják a diákok 4 évig, így én nem vagyok biztos benne, hogy valóban kevesebb óraszámban kéne tartani ezeket a tárgyakat. Persze értem, hogy sok ember nem tanul ezzel tovább, és feleslegesnek meg nehéznek érzik, de akiket ez érdekelne esetleg, ők itt fogják ezt megtudni, aztán ők mennek tovább faktra, mások meg túl vannak rajta és kész. Vegyészmérnökként persze elfogult vagyok, ugyanakkor én sem elemeztem verset érettségi óta, mégsem érzem feleslegesnek, mert csak hozzáadott az ismereteimhez, gondolkodásomhoz, és szélesítette a látóköröm. Egyetértek viszont abban, hogy a kémiát és fizikát több kísérlettel és sok más dologgal érdekesebbé lehet tenni mindenki számára, hogy az ezzel tovább nem tanuló diákok se gyomorgörccsel, hanem úgy menjenek be természettudományi órákra, hogy megint többet tudnak meg a világról (és ez a humán tárgyakra is vonatkozik). Köszi a videót!
Mint aktív programozásból élő, aki vegyész szakra járt... Egyrészt azt látom, hogy én szerencsés vagyok, mert sok nagyon jó tanárom volt - úgy tűnik, veled ellentétben. Pl történelemből pont azt szoktam kiemelni, hogy volt 4 történelemtanárom egyetemig, ebből 2 inkább foglalkozott az összefügéssekkel, az egymásra hatásokkal, a következményekkel. És ez tényleg nagyon jó volt. A biológia tanárom talán az ország egyik legjobb biológia tanára volt, és akit vha is tanított Bóna József, az tudja, hogy miért mondom ezt. Életeket változtatott meg, a volt padtársam az ő hatására döntötte el, hogy orvos lesz. Saját jegyzetei voltak, és egy csomó mindent kidobott az anyagból - pl rendszertan - és inkább azzal foglalkozott, hogy megértsük az élővilág működését. Éppen részben visszafele haladok a videóidban, és meglepő, hogy felszólalsz az áltudományok ellen, azaz te is tapasztalod a természettudományos tárgyak ismerethiányát, ennek ellenére olyan "féltudományos/soft tudományos" órákat emelnél be vagy növelnéd az óraszámukat, mint a pszichológia vagy éppen a közgazdaságtan, miközben a valódi (természet)tudományos tárgyakat meg csökkentenéd, csak azért, mert rosszul tanították, rossz témákat felhozva. Mindkét tudományterület - pszichológia és közgazdaságtan - hemzseg a tudományos hibáktól, a módszertani hiányosságoktól, amit mi sem jelez jobban, hogy konkrétan vannak közgazdászok, akik a tudományos szempontból értelmezhetetlen "én baloldali közgazdász vagyok", vagy "jobboldali közgazdász vagyok" megnevezést magukra aggatják, és fel sem tűnik nekik, hogy ez mennyire áltudományos. Ha a tudományt úgy definiálom, hogy a valóság megismerésére törekszik, azt biztosan nem segíti, hogy a "kutató" eleve elkötelezi magát vmi mellett. Ezt a hiányosságot igyekszik kiküszöbölni a viselkedésközgazdaságtan, amire már azt mondhatnám, hogy gyakorlatilag a "közgazdaságtan tudományos ága", amiben nem prekoncecpiók mentén haladnak, hanem valódi tudományos kísérletek mentén. Sokszor az az érzésem, hogy a közgadászok jelentős része olyan filozófus, aki kicsit jobban ért a matekhoz. Bár amikor Pogátsa Zoltánnak én számoltam ki egy ábráról, hogy az illesztett egyenes és a pontok korrelációs együtthatója 0.06 - azaz nem korrelál -, akkor ezután annyit volt képes mondani, hogy "ez nem azt jelenti, hogy nem korrelál, csak azt, hogy kicsit" :D Közgazdász, egyetemi tanár és láthatóan az alap matekkal is gondjai vannak. A pszichológiát én is szeretem és valóban beemelném az oktatásba legalább önismereti szinten, megküzdési stratégiák, minták, stb. Ugyanakkor mint rendszeres Pszinapszis látogató, megjegyzem, hogy rengeteg áltudományos hülyeségbe futottam ott is bele, hogy mást ne mondjak olyan felkapott emberektől, mint Bagdi Emőke is, hogy simán megférne a köveket áruló nő mellett a reggeli műsorban. És akkor erre mondtad azt, hogy "komoly tudomány"? Annyira nem az, hogy az utóbbi években sorra derülnek ki csalások a területen, ugyanis akárcsak sok közgazdász, itt is "önigazolást" keresnek sokan. Pont 2 éve dolgoztak ki részben magyar kutatók módszertanokat, hogyan kellene módosítani a kutatásokat ezen a területen, hogy kevesebb legyen a selejt, félrevezető és csak önigazolást kereső kutatás, hogy valódi tudományos eredményekről lehessen beszélni. Szóval értem én az indoklást, de a STEM tárgyaknak éppen, hogy növelni kellene a számát, de valóban át kellene alakítani az oktatásukat. És igen, több kísérlet kellene. És igen, több alap és kevesebb tárgyi tudás. Annak több értelme lenne, hogy az emberek értik, hogyan működik egy tudomány, mi a különbség a vélemények és tények között, és honnan tudjuk mondjuk, hogy egy vírus létezik, mint az, hogy milyen vallások vannak/voltak és hogyan hatottak egymásra, vagy, hogy mindenki tanuljon meg egy hangszert. Mert persze, jó a személyiségfejlődésnek, és én is egyetértek, hogy jó lenne, meg belefér, de, hogy pont a természettudományos tárgyakat vágnád vissza, az egyetleneket, amik valódi tényekre épülnek, az nem biztos, hogy jó irányba vezet. Mármint hangsúlyoznám, hogy jelen formájában szerintem is rossz az egész, és jobb lenne egy általános "természettudomány" oktatás, amiben nem különül el élesen a biológia, kémia és fizika, de ezen tárgyak ismeretének hiánya vezet az oltáselleneséghez, meg azokhoz, akik jósokat hívogatnak telefonon, vagy kavicsokat rendelnek vagyonokért a tv-ben látott "hirdetés" alapján.
Most leírom a 12.es órarendem(nem sorrendben), hogy szemléltesse miért lett volna abszólút fölösleges és időpazarlás visszamenni suliba érettségi elött 2 héttel. Szóval egy héten van; -6 matek ebből 2 fakt (tökéletesen működik az online oktatás, simán lehet gyakorolni a korábbi érettségiket, jó remek gyakorlás) -5 magyar (az én felvételizésemhez lényegtelen) -3 töri (szintén) -4 biosz (2 fakt, ebből js felvételizek) És most jönnek a gondok - 4 tesi amikor amúgy is sportól aki szeretne tehát időhúzás -5 elsőnyelv amit leadtam de át kellett volna unatkoznom a többi óra miatt - 3 második nyelv amit abbahagytunk 3 hete, tehát 2 hétig szenvedtünk csak volna vele. - médiaismeret (fölösleges filmnéző óra) - művtöri (értelmetlen) - életvitel (szintén) Tehát az érettségi szempontjából számomra az óráim 2/3-a felesleges. És ezt nem csak most, hanem 4 éven keresztul éreztem.
Eletmod ora lenne nagyon fontos. Egeszseges eletmod, egeszseges taplalkozas, felismerni bizonyos (gyakori) betegsegek tüneteit, elsösegelygyujtas mindenkinek, nem csak azoknak, akiknek jogositvanyuk van/lesz. En is eleg regen vegeztem, lehet azota bevezettek. Bar szerintem nem. 😁
Igen! Egyik legfontosabb lenne szerintem is! Kiegészíteném még stressz kezeléssel. Érzelmileg kiegyensúlyozottabbak és boldogabbak lennének az emberek úgy általánosságban. És nem lenne ennyi kudarcos kapcsolat, mert jobban tudnánk egymással kommunikálni és könnyebb lenne megérteni a másikat is.
Én így tanítom az ének-zenét felsőben. A covid miatt megtiltották az éneklést, így fel kellett találnom magam. Klasszikus értelemben vett zenetörténetre nem álltak készen, enyhén szólva sem elit iskolában tanítok. Úgyhogy rájöttem, hogyha közelebb akarom hozni a zenét, akkor a zenetörténetet a mai zenétől visszafelé is értelmezni lehet, nem kell lenyomni a torkukon azt, ami ellen minden erővel tiltakoznak. Rengeteg zenét hallgatunk, dalszövegeket elemzünk, és a szubkultúrák háttér történeteit is végigvesszük. Amióta én ezt a lépést megtettem feléjük, ők is elfogadtak engem, és azóta jó minden.
Matekból annyira érintettük a "hétköznapi életet" (pl.: mindenféle hitelek, kamat stb.), hogy 9. osztályban szeptemberben a kezünkbe nyomtak egy munkafüzetet, hogy majd foglalkozunk vele és sosem foglalkoztunk vele. 😂
- Én lassan 40 éves leszek,de a programozást nagyon adom. Nyilván ne assemblyvel kezdjük,meg C++ hanem programozás elmélet. Aztán egy könnyű nyelv,mondjuk Python a úgy is nagyot megy manapság. - Irodalmat teljesen megszüntetném és fakultációra tenném,aki akarja ott elemezhet annyi Adyt meg Jókait amennyit akar. A klasszikus kötelező olvasmányokat teljesen kivenném,semmi releváns dolgot nem közölnek a mai emberrel. 500 oldal Kőszívű meg Egri csillagok megutáltatja csak az olvasást,túl lassú az egész a ma emberének. De pl. Harry Potter tökre mehetne,vagy Gyűrűk ura. Mindenki egy választató dolgot elolvasna mondjuk nyáron és arról beszámolna a többieknek. - Matematika fontos,de nem úgy ahogy tanítják. Sokkal-sokkal gyakorlatiasabb példákat kellene megoldani. - Fizikát nem piszkálnám sem a kémiát és a biológiát. - Történelem maradna,de évszámok bebifláztatása tök felesleges. Összefüggéseiben láttatni kell a történelmet,főleg a 20.századot. - Ének-zene. Bach élete meg hogy hol született Hayden tök felesleges. De egy hangszeres zene alapjait milyen király lenne már oktatni. Pl. egy alap gitár tanulás vagy zongora/szinti/looper. Aztán mindenki dönthetne fakultációról. Érik a szőlő,meg dó-ré-mi a tökömet se érdekli. - Rajz szintén fakultáns. - Nyelvtan maradna,sőt! -Hittan kuka. Menjen templomba hétvégén akinek annyira hiányzik. - Testnevelés. Dugják fel a zsugorátfordulásukat,a gyertyájukat meg a távolugrásukat jó mélyen. Labdás csapatsportok,jókedvű mozgás legyen,ne kibaszott Usain Boltokat akarjanak már nevelni. Vagy mindenkit tanítsanak meg biztonságosan úszni. - A LEGFONTOSABB amit a végén mondtál arról hogy az állami gépezet mennyire érdekelt abban hogy zombikat képezzenek. Tudjátok mik vagytok nekik az első pertől kezdve mikor beléptél az iskolába? EMBERI ERŐFORRÁS. Erőforrás basszameg. Kapja be a lónak a fszát amelyik erőforrásokat akar képezni.
Teljesen egyetértek. Annyit fűznék hozzá véleményemként, hogy a programozásban a webszerkesztést helyezném előtérbe. Viszonylag könnyen látványos eredményt, sikerélményt és a későbbiekben talán legjobban hasznosítható tudást adhat. A történelmet, irodalmat, rajzot, ének-zenét, hittant egy tantárgyba gyúrnám, mondjuk emberi értékek néven, és heti pár óra bőven elég is lenne belőle. Így lehetne igazán kontextusba látni a művészeteket történelmi háttérrel. A történelem annyira képlékeny valami. Egyrészt minden rendszer máshogy értékeli, elferdíti, nem is úgy volt, nem is akkor volt, másrészt sok mindennek csak szóbeszéd alapja van. Néhány fontos momentum, korszak behatóbb tanítása ami pl. a művészeti tárgyak jobb megértését segíti. Ahogy mondod, évente egy olvasmányt kötelezően választhatóvá tenni és szóban, írásban be kellene számolni róla, ahol természetesen a helyesírást is értékelnék. Tényleg nonszensz, hogy én is úgy tanultam sok évet ének-zenét, hogy bármilyen hangszert is a kezembe adtak volna. Ha rajzot lehet alkotni, akkor (modern) zenét is megtaníthatnának alkotni. Ahogy Ádám is mondja, minden így megspórolt óra helyére angolt tennék. A nyelvtan maradna, sőt! Bizony! Minden írásbelit dolgozatot, beadandót - úgy mellékesen - helyesírásilag, stilisztikailag is értékelnék. (Nyilván nem kivitelezhető, de jó volna.) Az EMBERI ERŐFORRÁS pedig egyenesen vérlázító, kinyílik a bicska az ember zsebében.
Kedves Ádám! Nagyon jó ezt a témát a te feldolgozásodban meghallgatni! Mindenek előtt gratula a gyerkőchöz! Másodszor, meglepődtem, hogy egykorúak vagyunk, én is 2008-ban érettségiztem. Én most ki fogom panaszkodni magam, bocs. Harmadszor tehát: én egy veszpém megyei gimiben érettségiztem, amiből 5 gondolatot hoztam magammal: - tiszta szívből gyűlölöm a történelmet. Egy olyan elcseszett, megrogyott tanárnőnk volt, hogy el se tudom mondani. Az órák zöme másból se állt, mint abból, hogy a nyanya beszélt, elmondta a saját véleményével erősen vegyített tananyagot, amit a végén kiszámíthatatlan minőségben kérdezett ki, és a fiúknak mindig szar jegyeik voltak, az első padban ülő csajoknak meg mindig ötöseik. Utálta a gyerekeket (főleg a fiúkat), utálta a tanítást, ezek az órák igazából a néni stand-up előadásai voltak, amiket muszáj volt végighallgatni. Rühelltem, a világ legértelmetlenebb dolga volt, nettó időelb@szás. (megj.: egy dög vagyok, mert ez a tanárnő szegény azóta már meghalt). A saját születési dátumomon kívül egyetlen évszámot se tudok a mai napig. Most jöhet az osztás, hogy egy idióta vagyok, de higyjétek el, azon kívül, hogy mások (akiknek a véleménye az esetek 99.999999999%-ban nem érdekel) lehülyéztek érte, soha semmi hátrányom nem származott az életben abból, hogy a történelem a tudásom perifériájára szorult. - engem az irodalomtanárnőm tanított meg arra, hogy léteznek olyan mondatok, amik "szerintem"-mel kezdődnek. Áldja meg az ég ezért, minden alkalommal, mikor eszembe jut, csak dícsérni tudom és örülni, hogy ilyen irodalomtanárom volt. Látatlanban is jó egészséget kívánok neki. Érvelni, és saját véleményt alkotni (sőt, saját véleményt akarni alkotni) rendkívül fontos lenne, gyakorlatilag helyettesíthetetlen tudás. - én is biosz faktos voltam gimiben, és biológus is lettem (akként is dolgozom, ősállattan topikban). A tanárom hiperkirály tanár volt, kiszámítható, lineáris követelményekkel, és úgy magyarázta el a dolgokat, hogy egyből megértettem. Nagyon fontos dolog erősen ráfeküdni a bioszra, legalábbis az emberi test működése oldalán. Ezt többek között azért gondolom így, mert pl. azt látom, hogy a lányok közül mennyire sokat nincsenek tisztában a saját nemi ciklusukkal, meg a fiatalok (nemtől függetlenül) úgy generále a fogamzás és fogamzásgátlás hogysmintjeivel, a terhesség részfolyamataival, de sokaknak még az is gondot okoz, hogy megmérjék a saját vérnyomásukat. Ez kurvagáz, és szerintem ezerszer fontosabb lenne az ilyesmit kenni-vágni, mint azt, hogy mikor melyik király hol csatázott, meg hol halt meg ezerötszáz ember valami csatában a susnyában. - pénzügyekről tanulni elemi fontosságú lenne. Én most végzek egy hétvégi grafikusi felnőttképzést, és a "Foglalkoztatási ismeretek" részben olyan pénzügyi dolgokat olvastam, mintha Angela Merkel kvantumkémiai doktoriját olvastam volna. Életemben soha még csak hasonlót se. Az egy dolog, hogy nem érdekel alapjáraton, de akkor legalább tanítanák meg, amíg még muszájból tanul az ember. Képesek hülyén hagyni a gyerekeket, hogy éneket tanuljunk, meg tesivel csesszük el az időnket. Ráhagyják az emberre, hogy tanulja meg magától, az élete eseményei neveljék ezeket bele (végső soron muszáj). Nem tudom, lehet, hogy manapság már oktatnak ilyesmit középsuliban. - politechnika: nekem csak általános iskolában volt ilyen, de én áttenném középsulira is kötelező szinten. Általánosban is ejtőernyőst varrtunk, meg fadarabokat szegeltünk egymáshoz, de most meg ott vagyok, hogy egy polcot se tudok felfúrni a falra, ami k_rva gáz szerintem. Nem azért, mintha apám nem tanított volna ilyesmire, de ha heti rendszerességgel foglalkoztunk volna ilyen dolgokkal a gimiben, annak ezerszer több hasznát vettem volna az életben, mint a hülye Aranybullának, az biztos... +1: nagyon cukker vótá, ahogy a csajszikat kezelted! Jó egészséget nektek! Darvin
Rajznál nem csak a videózást, de a fotózást is ide venném. A mai világban szinte minden második ember hobbi fotós, és szerintem ez érdekesebbé tenné az órát a fiatalok számára.
Annyira szeretnék egy olyan világban élni, ahol azokat tanulják a gyerekek a suliban, amiket itt elmondtál! Fantasztikus ötletek.Ádámot oktatásügyi miniszternek!!!
Egyetértek Veled abban, hogy a történelemben az összefüggések ismerete fontosabb, mint az évszámoké, ugyanakkor néhány évszámot mindenképpen ismerni kell, hogy az adott összefüggésrendszert el tudd helyezni az időben. Egyébként én történelem phd-n vagyok. :)
Én 94 előtt tanultam történelmet, de mivel művészeti iskolába jártam, vele párhuzamosan kultúrtörténetet, és nálunk a hangsúly tényleg a folyamatokon volt, ráadásul a kultúrtörténet magával hozta a szociológiai kérdéseket. Szerintem is kell néhány évszám, de az összefüggések megértésével, a többi évszám magátol fog ráragadni a diákra. Amennyiben a történelem oktatók megértik, hogy a történelmet nem úgy kell előadni mint a matekot, hanem úgy, mint egy izgalmas sorozatot. Mindenki imádja és nézi a sorozatokat, szóval igen könnyen imádnák és megértenék a történelmet is, főleg mivel a történelem a legfontosabb tantárgy, annélkül a világ érthetetlen. Pl. a Gracchus testvérek élete egy maffia akciófilmbe is durva lenne, tehát elég izgalmas ahoz, hogy lekösse a fiatalokat jó előadásmóddal, és azt hogy mit miért tettek, és mi volt a cél, az manapság a nagy konszernek, és a kiéleződő társadalmi különbségek korában még fontosabb mint valaha, sokkal könyebb megérteni a mai folyamatokat, és azt hogy bármilyen javító szándék miért fog elbukni :D A múlt a holnap, ha nem értjük meg. Másrészt az én időmben még tananyag volt Caius Marius a középsuliban, manapság a történelemtanároknak sem tanítják, és még olaszországban sem, pedig az ő történelmük egyik alapja. Nélküle hogy a fenébe lehet megérteni bármit is a római birodalomból? Aki őt nem ismeri, semmit nem tud Julius Caesarról sem. És persze ha lépcsőket kihagyunk, folyamat oktatás sem lesz. Hát mindegy, csak azért írtam, hogy igen, folyamatok előre. És hát csak 30 év telet el az én időm óta, nem történént annyi minden abban a 30 évben, hogy ennyire felületes legyen az oktatás. Néztem az éretsségi felkészítőt youtube-on tavaj, 1.) hiányoztak belőle az elmúlt 40 év tudományos eredményei. 2.) sok minden propaganda volt, vagy alapvetően szándékos félrevezetés egy csomó kérdésben, és a régészeti leletekkel, fennmaradt kordokumentumokkal alátámasztott tényszerű ismeretek teljes ignorálása. Ha a gyerek fejét hantával tömik, persze hogy nem érti a folyamatokat. Az is problémás, hogy a wikipédia bulvárlap szintre sűllyedt, tele hamis történelmi információkkal. Pl. olyan családokat tekint kihaltnak évszázadok óta, akik mind a mai napig elgé jó egészségnek örvendenek, havonta szerepelnek pl az olasz tv-ben, és mind a mai napig alakítják európa gazdaságát, és politkáját - több esteben választott közéleti tisztséget töltenek be, rangjukat szimbolikusan viselhetik, ráadásul amikor műemlékeket látogatunk meg, még mindig az ő jelenlegi tulajdonukban sétálgatunk, holott a magyar oktatás szerint 400 éve kihaltak... Siralmas... szóval nem csodálkozom ha a történelem oktatás gondban van, és hadilábon a tényekkel...
Sok mindenben egyetértünk. A történelmet valahogy mindig is szerettem vagy érdekelt, szerencsére jó tanáraim is voltak. Évszámok helyett hasznos tudást, gazdasági-társadalmi összefüggéseket meg politikai alapismereteket kellene tanítani. (Sok kortársamnak fogalma sincs arról, mi az a két papír, amit az országgyűlési választásokon a kezébe nyomnak (már ha egyáltalán elmegy szavazni), valakinek az sem világos, hogy a politikában létezik jobb és bal oldal, és ezek más-más értékeket képviselnek.) A gazdaságot és a pszichológiát nagyon támogatom. Az előbbi baromira érdekel, viszont borzasztóan buta vagyok hozzá, miközben ha valaki nagyon leegyszerűsítve elmagyarázza a dolgokat, simán megértem. Az utóbbival megint szerencsém volt, mivel a középiskolában tanulhattunk pszichót, a tanárunk végtelenül jófej volt, és érettségire is felkészített bennünk - pedig alapvetően csak szakkörnek indult. Rengeteg érdekes meg hasznos dolgot tanultunk (pl. tanulási módszerek, meditáltunk órán, csoport hatása az egyénre, emlékezet működése, kötődési típusok, hogy csak néhányat említsek), és szerintem a mai diákokat is érdekelheti, hogyan hatnak bizonyos kábítószerek az emberi szervezetre (nem drogprevencióra gondolok, mert azzal tele van a padlás, hanem elmagyarázni, hogyan stimulálja az agy különböző részeit a gomba vagy az eki, és miért érezzük tőlük azt, amit), vagy éppenséggel a stresszről és annak a hátteréről beszélni velük. A készség tárgyakat kisebb óraszámban vagy fakultatív jelleggel oktatnám. Speciel én mindig is utáltam énekelni meg rajzolni (soha nem is tudtam egyiket sem tbh), és rettenetesen frusztrált, hogy harminc osztálytársammal együtt kell festegetnem az órán. Szívesebben tanultam volna például videózást, hogy az egyetemi filmszakra ne teljesen hülyén álljak oda, ha éppen forgatni kell. Ezt be lehetne építeni a média órába is (amit ugye az állam jól meg is szüntetett), és mellé a filmnyelvről tanulni - egy-egy film irodalmi jellegű elemzésének én sem látom értelmét. Ugyanitt lehetne beszélgetni a fake newsról, a média sokszor hatásvadász jellegéről, a kritikus médiafogyasztásról vagy akár a trash kultúráról is. A tesiről annyit, hogy a játékokat én is szerettem, és inkább ezekre kellene fektetni a hangsúlyt meg a mozgás megszerettetésére, nem pedig a szekrényugrásra, kézen állásra. Szomorú, hogy a magyartanárok gyakran nem kíváncsiak a diákok véleményére a művek kapcsán, miközben az érettségin a műelemzésnél pont ez lenne a feladat. Alig tanulnak valamit a fogalmazások felépítéséről, miközben ez is ugyanúgy elvárt az érettségin. A kötelezők tényleg borzasztóak, a kortárs irodalomról pedig sokaknak fogalma sincs, mert a hatszáz oldalas Jókai-regények elvették a kedvüket az olvasástól. Inkább olvastatnám velük az Igazolt hiányzást (Gerlóczy Márton), A bogyósgyümölcskertész fiát (Háy János) vagy Az éhezők viadalát. Az első kettő felnövéstörténet, középiskolásoknak tökéletes lehet, imádtam őket és nagy hatással voltak rám akkor, az utóbbiból sokat tanultam a diktatúrák, illetve a propaganda működéséről. Ezekről akár még törin is lehetne beszélni a politikai-társadalmi berendezkedések kapcsán. A legnagyobb problémát a magyartanításban abban látom, hogy az iskolai tananyag köszönőviszonyban sincs az érettségin elvárt kompetenciákkal. A kerettantervet egyre tovább bővítik indokolatlan hülyeségekkel, ahelyett hogy fogalmazást, szövegértést gyakoroltatnának a diákokkal - a szövegértés meg nem csak a magyarhoz fontos, hiszen bármelyik másik tantárgy vizsgájának is ez adja 40-50 százalékát (ha nem érted a kérdést, nem is tudsz rá válaszolni). A másik gond, hogy leltárszerűen kell műveket elemezni, és a legfontosabb tudás adott vers kapcsán a jambikus lejtés vagy a különböző verslábak, nem pedig az, hogy milyen érzéseket váltott ki a diákokból. Én tényleg baromi jól jártam, mert több olyan tanárhoz is volt szerencsém, akik élménnyé tudták tenni a tanulást. (A középiskolás magyartanárom egy tündér volt, hatalmas nagy tudással rendelkezett, de sosem akarta ezt lenyomni a torkunkon, inkább azt igyekezett átadni nekünk, hogy mi is vágyjunk a tudásra, mert tudni dolgokat végtelenül menő. Mindig kíváncsi volt a véleményünkre a művek kapcsán, tőle tanultam meg, hogy nincs rossz válasz műelemzésnél, főleg ha meg is tudja indokolni az ember.) A természettudományok oktatásáról annyit, hogy szerintem mindegyik botrányos, sikerült is megutálnom az összeset középiskolában. Viszont az űrös dolgok mindig is nagyon érdekeltek, de hát ugye annak meg fizika az alapja, szóval el is engedtem, hogy én ezt a büdös életben nem fogom rendesen megérteni. Aztán nemrég olvastam egy olasz elméleti fizikus könyvét a kvantumgravitációról. Nem mondom, hogy mindent értek belőle, de hatalmas sikernek könyveltem el, amikor megértettem az általános és a speciális relativitáselméletet. Ez nálam kvázi csodaszámba megy, mivel soha nem gondoltam, hogy valaha bármit is ténylegesen érteni fogok fizikából. Azóta is azon gondolkozom, hogy miért nem ezt tanítják fizikán a srácoknak, és miért nem próbálják meg a tanárok közelebb vinni hozzájuk ezt a tantárgyat. Kémiából is rengeteg felesleges dolgot tanultunk, de valamilyen szinten abba is beleástam magam, amikor érdeklődni kezdtem a tudatos bőrápolás iránt. A mai napig kiakasztanak azok az emberek, akik szerint csak a natúr termékek megfelelőek az arcukra, mert azokban természetes anyagok vannak, nem pedig kemikáliák, vagy hogy a kőolajszármazékok ördögtől való dolgok - közben meg vígan kenik magukra a vazelint, ha úgy van :D Szívesen megkérdezném tőlük, hol voltak a kémia órák helyett, mert például a víz is egy vegyület, ami a legtöbb testápolási cucc alapja, szóval az is kemikália vagy mi :D De ha nagyon leegyszerűsítem, akkor végül is az ember sem áll másból, mint fizikai és kémiai reakciók egymásutánjából, szóval akkor mi is van. Kémián simán tanítanék minimál összetevőlista elemzést karöltve egy kis biológiával (bőr felépítése), és megtanulhatnák, mi tud és mi nem tud áthatolni az epidermisen, hogy az előbb említett hülyeségeket elkerüljük. A biológiával nekem sem volt bajom azonkívül, hogy borzasztóan untam. Nem csak a korona miatt, hanem amúgy is hasznos lenne elmagyarázni a diákoknak, hogyan működnek azok az oltások, amiket gyerekkorukban kapnak. A csipsszel rémítgető agyhalottakat így sem úsznánk meg, de hátha kevesebb lenne belőlük. Illetve a növényekről szóló években szerveződhetnének kirándulások arborétumokba vagy akár a Füvészkertbe - én bírtam volna, ha a valóságban is látom a különbséget a nyitva- és zárvatermők között, nem csak egy képet a tankkönyvben. Na most, hogy már írtam egy regényt, és nagyon sajnálom, hogy nem tudtam rövidebben megfogalmazni a mondanivalómat, a válaszom az összes fel(nem)tett kérdésemre az, amit Ádám is mondott, hogy az államnak nem feltétlen célja olyan gyerekeket nevelni, akik felnőttként ennyire tájékozottak és széles látókörűek lehetnek. Nyilván azt sem lehet kijelenteni, hogy a cél az elbutítás, de mondjuk úgy, hogy nem is egy komolyabb oktatási reform felé haladnak a dolgok.
Szomorú, hogy egyetemre eljutva van lehetőségem tanulni gazdasági ismereteket, munkajogot, polgárjogot, szociológiát, pszichológiát és politikai ismereteket, mert tisztában vagyok vele, hogy ez az emberek egy jelentős részének nem adatik meg (akik nem mennek továbbtanulni, vagy szakmát tanulnak, azok sosem fogják tudni, vagy csak ha maguk utánajárnak a dolgoknak, pedig egyetértek a videóban azzal az állásponttal, hogy ezek a mindennapi életben mindenki számára fontos alaptudás)
Ádám, Gratula a második kicsihez! Teljesen jó, gondolatébresztő videót csináltál, viszont én kicsit más szemszögből írnám le a véleményem az oktatási rendszerről. Jelenleg az oktatás nagyon merev struktúrákon alapszik, ahol a cél minél jobb minőségű munkások (legyen az szellemi vagy fizikai) kitermelése a munkapiacra, hogy azok alkalmasak legyenek elvégezni a jövőbeli feladataikat a lehető leghatékonyabban (bár ez a valóságban sem működik teljesen jól sőt, de az alapcél ez). Ez adódik a kapitalizmusból is valamint az egyetemek követelményeitől, amit aztán a gyakorlatban alig-alig használ fel az ember. Szerintem az oktatásnak teljesen más felfogást kéne követnie, és mint ez a felülről irányított teljesítménymérésen alapuló rendszer, ahol kevés a mozgástér. A gyerekeknek minél több opciót kéne nyújtani, hogy megtalálják maguknak azt a dolgot ami igazán érdekli őket, tehát elsősorban az iskolának az önismeretet kéne fejlesztenie, nem pedig fordítva hogy a diák legyen az eszköz a cél eléréséhez. A gyerekek hihetetlenül kreatívak tudnak lenni valamivel ami képes megragadni a figyelmüket, ehhez pedig a száraz tananyag szerinti oktatást le kell redukálni. Paul Lockhart matematikus novellája (A Mathematican's Lament - neten elérhető) is jó példa erre, hogy a matematika például mennyire szemléltethető tárgy és mennyivel élvezhetőbbé lehetne tenni az oktatását. És ha már megvannak azok a dolgok amik érdeklik a diákokat, abban a tevékenységben biztos sikeresekké tudnak válni a jövőben. Lehet ez csak személyes múltam miatt a véleményem, de szerencsés voltam és jó iskolákba járhattam, viszont mindig ezt tapasztaltam, hogy a tanár meg akarja mondani mit és hogy tanuljak, majd a gimiben pedig melyik az az adott szakma amire éppen nagy kereset van. Tehát menjek mérnöknek, mert a közgazdász most úgy is a mekiben köt ki.... A másik de ez inkább magyar sajátosság, hogy az általam röviden vázolt oktatást a jelenlegi pedagógusokkal nem lehetne véghezvinni, ugyanis nagyon gyenge az alapanyagunk. Mégis hogyan várjunk el olyan diákorientált oktatást, ahol a tanárok presztizse a béka segge alatt van és azok lesznek TÖBBSÉGBEN pedagógusok akiket máshova nem vettek fel?
Én csak most néztem ezt a videódat. Sok mindenben egyetértek, de ha már középsuli, így pont idevágólag ez a szakmám, akkor reflektálnék a "programozás" részre: '98-ban kezdem, mert mindenki azt mondta, hogy "ebben van a jövő". Most 2021-et írunk, Londonban élek és vegyes nemzetiségű, különböző korosztályú munkavállalók vesznek körbe. Pont a hetekben mondott fel több kulcspozíciójú kolléga. Kapom a megrendelést a főnöktől, hogy akkor őt, meg őt oktassam supervisornak, meg egyebekre. Van bőven papírmunka, az adatokat meg be kell vinni a gépbe. Semmi komplikált, néhány excell tábla, néha world-ben egy egy cimke kinyomtatása, outlook használata cégen belül...stb. Ott tartunk, hogy a billentyűzet számára idegen, a lekódolt excelben fontos képleteket törölnek ki - infósként én nem tudom, hogyan! - és extrába valakinél ott kezdődik, hogy az egér használatára meg kell tanítani! A másik meg életében nem küldött el egy e-mailt! Mindeközben látom, amint facebookon aktívak - persze "okostelefonról" -, de egy exceltáblát képtelenek kitölteni! Némelyike 15 évvel fiatalabb mint én és egyesével nyomkodja a klaviatúrát hosszas keresgélés után. Pont múlt héten ültem le meetingelni a főnivel, hogy mondom baszki ez nagyon nem oké! Mi a következő szint? Tanítsam meg őket írni-olvasni? Részben az (is) a baj, hogy az érintőképernyő megzavarja az embert. Már nem gépelünk vakon, mert tableten, mobilon nem lehet. Én se tudok. Nem tudom otthon mi a trend, de a programozás kevésbé számít. Az alapok, egy outlook, e-mail, office használata sokkal fontosabb. Meg a kritikai gondolkodás, márketing és médiaismeret, pszichológia, gazdaság, jog. A programozás más műfaj, általánosan nem szükséges.
Szia Egy tavaly érettségizett diák észrevételei: Történelem, gazdaság: mi tanultunk a gazdaságról, a rendszerváltás utáni politikáról, a mostani demokrácia alapjairól, a választási rendszerekről. Én csak egyszer tanultam a történelmet, 4 év helyett 6 alatt (8 osztályos gimi) Rajz, ének: sok értelme szerintem nem volt Programozás: mi tanultunk infón programozni de sok értelme nem volt konkrétan csak másoltuk a tanárt... Média: mi nem csak filmet néztünk, néhányszor a tanár elmondta nekünk mennyire át vagyunk verve a mai világban (arról viszont nem beszélt hogy vernek át minket). Most egyetemen (hiába első hallásra nincs köze a szakomnak hozzá) több tárgyból is beszélünk róla pl.: cikkek milyen eszközökkel hatnak az érzelmeinkre, grafikonokkal hogy lehet megtéveszteni az embereket. Kémia: nekem pont kellett, mi rendszeresen kísérleteztünk, de sok olyat ismerek akik kémcsövet sem fogtak még a kezükben Fizika: Vettünk kvantum fizikát, beszéltünk a relativitáselméletről. Tesi: Minden napos tesi szerintem sok, én jobban örültem volna ha legalább megtanítanak minket arra mire kell figyelni testmozgás közben és nem csak iskola köröket futunk (és az önvédelmi oktatásra is nagyobb hangsúlyt fektetnék) Idegen nyelv: angol kell, második meg... vegyes érzéseim voltak vele mindig Magyar: általában aludtam Biológia: másik tárgy ami nekem kellett, de mi beszéltünk a különböző tápanyagokról, vitaminokról, hogy mire valók, miben vannak, fogamzás gátlási módszerek (mi alapján működnek, mennyire hatékonyak, mellékhatások) Matek: szerettem, nem volt vele bajom sose
Még két tárgyat biztos bevezetnék: Az egyik egy általános (emberi) jogokat bemutató tárgy, amiben megtanuljuk az alapvető jogainkat, és azoknak az alkalmazását, érvényesítését. A másikat pedig lehet, nem mindenki támogatná, de egy alapvető önvédelmet/túlélést oktató órát is bevezetnék, amihez hasonló egyébként van Norvégiában is felsőbb középiskolásoknak, akiknek van lehetőségük halászatot, erdészetet és mezőgazdaságot tanulni(bár az is hozzátartozik, hogy a norvég kultúrának erősen a része a vadászat és a horgászat, ami miatt evidens, hogy ezeket külön tanítják). Még az egyetemi rendszerhez hasonlóan egy csomó tárgyat inkább választhatóvá tennék úgy, hogy pl, akik reál vagy humán beállítottságúak, azok inkább a saját affinitásuknak megfelelő tárgyakba fektessék az idejüket és energiájukat.
A kémia-fizika helyett lehetne egy "háztartási ismeretek" óra, amiben mondjuk elmondják hogy melyik vegyszert, vegyületet mivel használd, ne lélegezd be, esetleg egy vegyszermentes háztartás miként megoldható, szénmonoxid, akár még egy hogy főzz pálinkát verzió is belefér, de olyan amit te hasznosítani fogsz.
Jelenleg egy alternatív gimnáziumba járok, és nagyon meglepő, hogy mennyire sok minden úgy működik nálunk, mint ahogy te jónak látod. (Szerintem ezerszer jobb így, elég jó viszonyítási pontom van, mivel “normális általánosba” jártam.) Az a legrosszabb, hogy ezért a rendszerért, amivel sokkal többre fogsz menni az életben, fizetni kell, ráadásul nem keveset. Vannak olyanok, akiknek a szüleik valamilyen okból kifolyólag nem akarnak vagy nem tudnak fizetni az oktatásért, ezért a gyerekeik végig szenvedik a gyerekkorukat olyan intézményekben amikben nem a lényeges dolgokat tanítják meg. Persze nem mondom hogy minden iskola szörnyű, de azzal, hogy változik minden, kicsit az oktatást is meg kellene reformálni.
Akinek sok a fizika, kémia, matek, ne menjen gimnáziumba. Mondom ezt úgy, hogy én sem voltam jó belőlük. Inkább érdekesebbé kéne tenni a természettudományos tárgyakat, rámutatni, hogy ez is az életünk része, közelebb hozni mindennapi példákon keresztül, hogy azt érezzük, közünk van hozzá és nemcsak egy elvont tudáshalmaz az egész.
Gratulálok, Edda néni biztos egyre büszkébb rád. Jó egészséget a kicsinek. A videóhoz pár mondat részemről: 1. Úgy gondolom, hogy a kézírás fontosabb, mint a géppel írás,annak ellenére pl, hogy a nevemen kívül semmit nem írtam mostanában kézzel. Azonban tudni kell, hogy a motorikus finommozgások fejlődéséhez, jó térérzékhez, a kommunikáció megfelelő ütemű fejlődéséhez elengedhetetlen. Bizonyos agyi működéseket a sima gépírás nem indít be/mozgat meg, a kézírással azonban, mint a veszett egér speed-partyn annyira erősen aktivizálódik... Nyelvtanulásnál rendkívül hasznos, illetve a kreatívitást elősegíti.. Persze, vannak félig-meddig helyettesíthető mozdulatok, de azt mondanám, hogy azok inkább kiegészítenek, mintsem teljes mértékben helyettesítenének. Én például a tesin (úgy hogy szeretek mozogni) kívül mindent meghagynék, de az általad említett kiegészítéseket a tantervbe beépítve... Ugyanis, nem tartom hülyeségnek pl a megtanult évszámokat töriből... Élete során az embernek előjöhet humorforrásként(lásd Aranybula dal ami az Aranybulla, 1222,de ha nem tudod akkor nem látod benne a poént azonnal, na ugye xxd) vagy tanító jellegű információátadásként(fiad rákérdez valamire, nem azon versengtek, hogy ki tudja kiguglizni hamarabb, hanem fejből odamondod neki, kis dolognak tűnik, de azért szerintem büszkeséggel tölthet el ha válaszolsz azonnal s azt mondja neked, hogy apu, de okos vagy).. szóval.. nem hülyeség ez a kívülről megtanulni dolgokat, persze a gyakorlatias hozzáállással egyensúlyt tartva... De lehet én vagyok túl maradi.
Javarészt egyetértek, de sok mindent lehetne tanítani ami nem igényel sok órát hanem mondjuk egy Életrevaló tantárgyat bevezetni: alapfokú kresz, alapfokú pénzügyek, egészséges életmód, elrettentő drogprevenció, környezetvédelem+újrahasznosít és ilyesmik. Valamint tényleg be kellene vezetni képesség felmérést: Ki mihez ért és az alapján informálni a szülőket és NEM jegyeket adni. Akinek csak a kézügyessége jó azt későbbiekben a szülők lehetőségekhez mérten szakembert nevelhetnének: asztalos, kőműves stb. ezek is jól fizető szakmák ha valaki jól csinálja. Aki magas inteligenciával és/vagy tanulás iránti szorgalommal rendelkezik azt az embert terelni a továbbtanulás felé.
Tudom, hogy utópia, és nem fog megvalósulni, de én középiskolától bevezetném, a fakultatív, vagy nevezzük úgy, moduláris képzést. Általános iskolában már nagyjából látja a gyerek, hogy mi, az ami érdekli. Az alaptantárgyak(érettségi) adottak lennének, a többit (vagy akár ezeket is bővítve) akár kreditrendszerben (kötelezően összeválogatandó 20 kreditnyi tárgy) megválaszthatná a tanuló. Niylván ehhez sokkal több oktatóra lenne szükség, illetve nehezebb lenne időbeosztást készíteni hozzá. Így például egy műszaki beállítottságú fiatal ember koncentrálhatna a természettudományokra, tánc és dráma, vagy művészettörténet óra helyett.
Én történelem-ének zene tanárnak készülök, most vagyok a 2. félévemben és teljesen egyetértek veled az énekoktatásnál. Én annak vagyok a híve, hogy mindenki minden zenét hallgasson,nem kell szívesen de hallgassa meg. Bár nem tudom mit lehet várni a diákoktól, amikor itt az egyetemen rossz szemmel néznek rám a szaktársaim, hogy miért nem szeretem kb csak a klasszikus zenét és hogy én mekkora eretnek vagyok azért, mert a spotifyomon minden megtalálható. Na ja kb ennyi xdd
Kereskedelem-marketinget tanultam a középsuliban, és nagyon hálás vagyok mert amiket felsoroltál a gazdaságnál, mind tanultam. Adózástól kezdve a marketingig és legalább ez olyan tudás, amit később is tudsz hasznosítani. Az informatika tanárunk megtanította a 10 ujjas vakírást (nekem nagyon nem ment) és olyan lelkes volt, hogy programozást is elkezdett tanítani és nagyon sokunk vevő volt rá. Médiánk is volt és elég mélyen belementünk, milyen hatással van ránk a film, híradó stb. 2017-ben végeztem a középsulival.
A flipped classroom egy tök jó dolog lenne. A diák otthon elsajátítja a lexikális anyagot könyvből, vagy még jobb, ha egy videóból, így nem unatkozik órán, vagy nem marad le. Az osztálytermi órák, pedig konkrét problémamegoldásról szólnának, ami tipikusan házi feladat szokott lenni, és a szülő szív vele, aki 20 éve tanulta ezeket, egy teljesen más rendszerben. A tanár adhatna ki extra feladatot azoknak, akiknek megy az adott óra, illetve több gyakorlást azoknak, akiktől távolabb van az anyag.
Én minden tesi óra után egy lyukas órát tennék be, hogy lelehessen zuhanyozni és ne kelljen izzattan büdösen végig ülni az egész napot. Vagy utolsó órába rakni nulladik és első helyett.
Gratula az aprónéphez! 😊 Azért hagyd pihenni is néha az asszonyt. Téged hallgatva az jutott eszembe, hogy alapvetően bármit megszerettetni érdemes a gyerekekkel. Ez akkor, amikor mi jártunk suliba, nem nagyon sikerült, de egy szem gyermekem jelenleg első osztályba jár és imádja. Persze ezzel eléggé egyedül van csórikám. Az is eszembe jutott, hogy talán évente vizsgálhatná meg a gyerekeket egy pszichológus, hogy legalább alap szinten kiszűrje azokat, akik más oktatásra, felzárkózásra szorulnak (figyelemzavar, bántalmazás... stb) hiszen még csak nem is ugyanazok a dolgok érdeklik Jancsikát és Pistikét. Háztartástan... tanuljunk már alap dolgokat baszki! Itt van barátnőm 23 éves lassan és csak pár éve tudja, hogy néz ki a konyha... pedig ha koleszos vagy, tudni kell bármiből is ehetőt csinálni. Választható oktatási csomagok esetleg. Hogy mi az, ami a gyerek szeretne lenni és mi az, amire a felmérés alapján a legalkalmasabb és akkor ezt a kettőt megtámogatni. Szakmai látogatások: hatalmas nyomorom, hogy minden érdekelt, de nem volt lehetőségem kipróbálni magamat mondjuk asztalosként, a technika óra meg szart se ért. Nekem segített volna eldönteni, hogy mi az, amit élvezettel tudnék csinálni még évekig. Azonban ahogy azt te is mondtad, nem érdek. Ebben az országban az sem érdek, hogy az ember felnőjön egyáltalán. De hát ez olyan, hogy a rabszolgáknak nincs szüksége öntudatra, gondolkodásra és gerincre. A rabszolgának csak megfelelő izomzatra van szüksége, hogy az aktuális feladatát a legtökéletesebben ellássa. Ha elolvastad, akkor pacsi! 🤣🍊
Egy újabb elgondolkodtató és mindig aktuális téma! Remek meglátások, a lényeg a végén van. Gratulálok a második kisfiatokhoz! Erőt, egészséget, és kitartást kívánok a családnak, és neked a videózáshoz is!
Nálunk (2012-ben érettségiztem) az volt a történelem óra hivatalos neve, hogy Történelmi ÉS társadalmi, állampolgári ismeretek. Nekem olyan tanárom volt, aki az utóbbin nem osztályfőnöki vagy sima történelem órát tartott, hanem a politikai eszmerendszereken át a választási rendszeren keresztül az önkormányzat működésén át mindent amit csak tudott. Szigorú volt rettenetesen, de utólag nagyon hálás vagyok érte.
Gratulálok a gyerkőchöz Ádám! :) Jó gondolatokat fogalmaztál meg szerintem. Én még annyit hozzáfűznék a természettudományokhoz, illetve a számítástudományokhoz, hogy szerintem sokkal fontosabb lenne, ha a történetüket részletesebben nézetnénk a fiatalokkal. Tehát, nem csak arról lenne szó, hogy mit és ki alkotott meg (legyen ez törvény, kísérlet, esetleg teória), hanem, hogy hogyan tette, miért tette, hogyan függnek ezek össze. Tehát például beszélhetnénk olyan nevekről, mint Leibniz, vagy Laplace, de nem kellene megtanulni használni feltétlenül, amiket megalkottak, csak jó lenne, ha a gyerekek össze tudnák rakni a "Nagy Kép"-et. Ha egészében tanulnánk egy átfogóbb tudománytörténetet minden tárgynál. Kisebb részletességgel, de közérthetőbb módon, több értelme volna rengeteg tudománynak. Mert akkor például tényleg érdekessé lehetne őket tenni. Aztán persze, ha valakit érdekel, vannak fakultációk, meg stb.. Illetve nyilván nem kell mindent kivenni, szó sincs erről. Ui.: Könyörgök, tanítsák hamarabb a szerves kémiát a szervtelennél...
Nekem az volt a megdöbbentő megtudnom, hogy az ókori görögöknél és a középkorban nem csak hasznosabb tantárgyakat oktattak, hanem ezek a tárgyak egy összefüggő rendszert alkottak. Érvelés, logika, matematika, zene, harmónia, csillagászat... Mindenhol az összefüggéseket és a mintázatokat keresték. A mai oktatás viszont nem arról szól, hogy megismerd a világot, hanem hogy megismerd a bürokratikus társadalom darálóját.
Rengeteg tök jó, és hasznos dolgot soroltál fel, amivel tényleg egy álom iskolai rendszert lehetne létrehozni, de sajnos ahhoz, hogy ez mind jól működjön, olyan elhivatott pedagógusoknak kéne lenniük, akik nem csak az anyagot akarják ledarálni, hanem a tudást akarják átadni, akik értik, és szeretik azt a tárgyat, amit tanítanak. Márpedig sajnos kevés ilyen pedagógus van, rengetegen ki vannak égve :/
Végre valaki összefoglalta milyen is lenne egy érdemleges és hasznos oktatás Magyarországon.🙏🙏 Általános iskolába járok és még mindig az a helyzet amit te elmeséltél neked milyen volt. Én sem csinálnám máshogy az oktatás reformációját, teljesen egyetértek azzal amit elmondtál de sajnos ez csak álom marad egy jó ideig...
Ádám: Nem kell második nyelv Én aki angol-olasz tanár akar lenni: 👁👄👁 Igazából ez az egy amivel nem értek egyet. Én hoznék egy olyan szabályt(hasonlít arra, amikor a gimis elsősök választhatnak fizika-kémia-biológia között), hogy lehessen választani második idegen nyelv és emelt első nyelv között, mindig is jobban élveztem az idegen nyelveket mint bármely más órát.
Nekünk 2-2-2 év volt a biológia, a kémia meg a fizika, de ez is sok volt... 1-1-1 év elég lett volna... És a matekot kivenném az érettségi tantárgyak közül, a gazdaságot tenném a helyére. Tudom, hogy a rajzot, meg az éneket mindenki feleslegesnek tartja, de mindkét tantárgyon keresztül lehetne tanítani az önkifejezést. Rajzolni/festeni tudás nélkül is lehet, nem kell semmit ábrázolni, akkor is ábrázol valamit. Ha azt a gyerek utána bemutatná, hogy mit ábrázol, milyen érzéseket fejez ki, miért gondolta, hogy ezt fogja ábrázolni - tehát teljesen szabadon -, az fejlesztené az érzelmi intelligenciát. Éneknél bár fontosak az alapok - a népzene azért van, mert azt könnyű énekelni és tanítani, saját örökség, a szolmizáció és az ABC-s hangok pedig tényleg alapok -, de lehetne az is, hogy a gyerek behoz egy zenét, akármilyen zenét, és elmondja, hogy miért ezt hozta, mit jelent ez neki, mit érez, amikor hallgatja. Vagy fordítva, hogy erre és erre az érzelemre hozzanak zenét. A művészetek azért fontosak az emberiségnek, mert ezek segítségével érjük el leghamarabb az érzelmeinket és találunk egy eszközt (ami nem a szavak szintjén, az értelem szintjén van), ami ezt hivatott megmutatni. Nagyon sok ember nem tudja kifejezni magát érzelmileg, ami szerintem elég siralmas, és itt vannak ezek az eszközök, amiket rosszul használunk. :/ Pedig az önkifejezőképesség növelése csökkenti a stresszt, a félelmet, fejleszti az empátiát, relaxálja a testet, az elmét, a lelket. Ehhez tök jól hozzájöhetne, ha pszichológián első körben megtanulnák a diákok, hogy hogyan hozhatod magadat relaxált állapotba. Ja, és szerintem sok a 45 perc ezekre az órákra, ha 5-10 perccel rövidebb lenne, de érettségi évében duplaórák lennének az érettségi tantárgyakból, az elég lenne mindenre.
A nagynéném egy kisegítő iskolában tanít olyan gyerekeket, akiknek az írás és olvasás megtanulása is gondot jelent. Az alaptantervük rémes (irodalomból hatodikban a "Gondolatok a könyvtárban" című művet tanulják, amit még az értelmesebb gyerekek sem fognak fel telhesen). Jelenleg a nagy "online oktatás" feladatlapok szerkesztéséből, nyomtatásából és kiküldéséből áll, hiszen a gyerekek nagy részénél nem hogy számítógép, de rendes áram ellátás sincs. A gyerekek ki se töltik ezeket, de ki lett adva a tanároknak, hogy nem adhatnak nekik rosszabb jegyet, mint előző félévben. Papíron király az oktatási rendszerünk, így nincs is szügség a megreformálására... 😑
Más magánsulik is próbálnak ilyen formában oktatni. Nem tudom hogy a BPS minek számít, de 140000ft/hó-ér az általuk mutatott szint nem tűnik nagyon extrának.
Ez azért egy merész, és merően téves kijelentés. A tanárok többségében azokat a dolgokat tanítják, amik egyfelől elő vannak írva a NAT-ban, másfelől az érettségire Téged felkészít, hogy le tudd tenni, és aztán tudjál magaddal mit kezdeni ezek után. A kis burkot meg végképp nem értem, egyszer elbeszélgetnél egy tanárral (ajánlom magamat), rájöhetnél, hogy azért az a burok, amit te vélni vélsz, az miért van, meg miért nincs egyidőben. (Szuperpozícióban is lehet akár.)
@@Opee91 Az lehet hogy merész kijelentés, de nem feltétlen mondanám tévesnek. Az, hogy mennyire téves ez a kijelentés. az erősen függ a tanártól. Általában a tanárok már etalonnak veszik azt, amit tanítanak, hiszen minden évben ugyanazt kell elmondaniuk a diákoknak minimális eltéréssel. Ezért elfogultak a saját tantárgyuk iránt, hiszen úgy veszik, hogy ez már a feladatuk. És ezzel nincs probléma, de azt meg kell kérdőjelezni, hogy mennyire reális úgy tanítani egy diákot, hogy valószínű hosszú távon nem lesz belőle semmi haszna (rövid távon se, de legalább megdolgoztatja a memóriáját), mert a leadott anyag elavult?
@@GK-dw1fo Így már kicsit jobban értem. Azt kellene Neked (Nektek) elsősorban megérteni, hogy a tananyag az nem a tanár hibája, hanem az Alaptantervé meg azoké, akik ezt készítik. Azt hogy ebben közvetlen a tanárod részt vett, arra kicsi a valószínűség, mert minden valamirevaló tanár látja, hogy mekkora visszalépés és tévedés az alaptanterv. Ha a Tanárod választhatná meg, mit tanít Neked, teljesen más lenne a kép, de meg van kötve még hozzá elég rugalmatlanul minden tanár keze. Másodfelől meg azt, hogy ha te arra gondolsz, hogy minden évben letanítják mondjuk a függvényeket egy humános osztálynak, annak nincs haszna. Lehet, hogy nem lesz a töris osztályodban közgazdász, de a készségre, hogy milyen helyzetben milyen mintázatokat használj, hogyan oldj meg problémát adott eszközökkel (pl függvényekkel), arra baromira szükséged van. És ha azt gondolod, lehet két különböző osztályt ugyanúgy tanítani, akkor tévedsz, mert nem lehet. :) Harmadfelől meg ezek az általánosító kijelentések nagyon rosszul hatnak így a tanártársadalom fele. Egy ilyen alapból társadalmilag (és pénzügyileg) alulértékelt hivatásban azoknak a pedagógusoknak is a munkáját értékeled alul és effektíve veszed emberszámba se őket, akik amúgy rendesen és felelősen akarnák a munkájukat végezni. A "rossz" tanárok részei a problémának, de nem szabadna elfeledni a körülményeket.
@@Opee91 Persze, hogy nem a tanár hibája, hiszen a tanár csak a kiépített rendszer végrehajtója. Nem a katonák voltak a hibásak a második világháborúnál, hanem a vezetők. Nem a katonák öltek embereket, hanem azok, akik kiadták a parancsot. Ebben remélem látsz logikai bukfencet, mert én valamelyest igen (bár mondhatod hogy igazságtalan az összehasonlítás, de kérlek akkor cáfolj rá). Ahhoz, hogy milyen helyzetben milyen mintázatokat használj, azt meg nem a tanár tanítja meg neked, hanem egy alap készség, ha egy bizonyos szám felett van az IQ-d. :) Ugyanis a tanárok épphogy bonyolítják azokat a függvényeket, amelyeknek az alapkoncepcióját sokkal egyszerűbben is el lehetne magyarázni (tisztelet a kivételnek!). Azt meg ne várd, hogy majd csak úgy segítenek a tanárokon ebben a "csúnya rendszerben", ha ők egyébként teljesen meg vannak elégedve a jelenlegi helyzettel, csak ugye több zsé meg hatalom kéne, mint mindenkinek. Meg hát, a mostani tanárok többsége (50% felett) már öreg, a nyugdíjas kort súrolja, ők nem akarnak változtatni a rendszeren, az 100%. A fiatalabb ÉS értelmes tanárok (egyértelműen a kisebbség) meg örülnek, hogy élnek, és nem fognak lázadni, amikor mindenki sz*rik a fejükre, még talán le is csukják őket ha pattognak, miközben pont a tantárgy reform lenne a válasz.
@@GK-dw1fo Nézd, teheti a tanár azt, hogy máshogy csinálja, hogy érdekes dolgokat tanít, hogy elidőz dolgokon, hogy szembemegy a rendszerrel. Kisebbik rossz esetben az állását veszítni el ennek következtében, nagyobbik rossz esetben, meg nem kapja meg a diák azt a tudásanyagot, ami az érettségidhez kell, ergo továbbtanulni se fogsz tudni., és akkor az már egyételműen a tanár hibája lesz. Katonákkal semmiképpen nem hasonlítanám össze a tanárokat, egyik embert öl a háborúban, a másik meg a jövő generációit oktatja, háborún kívül is. Ezért lenne értelme érdekképviseletnek, de nincsen, és ebben a rendszerben nem is lesz. A nagy reformhoz társadalmi nyomásra lenne szükség, de ameddig odáig terjed a tanári szakma osztályzása, hogy csak hatalmat akarnak, meg több "zsét", meg amúgy nem is tanítanak/fejlesztenek készségeket, mert naplopók, meg a saját kis burkukban élnek, addig mit akartok? :) Az pedig ismét egy téves elképzelés, hogy "meg vannak elégedve" a tanárok a jelenlegi rendszerrel, de ennek a részletes tárgyaláságoz át kéne lépni a kétdimenziós gondolkodáson.
Oktatásról csak alapjaiban annyit, h ha én mondjuk pont 2000-ben kezdtem el az első osztályt... Akkor engem mindent összevetve a kilencvenes évek életéhez "képeztek" ki, plussz megtanították word meg excel alapszintű felhasználását. Köszi szüli volt az alap 12 év érettségig de nagyjából annyit köszönhetek neki, h olvasni majdnem megtanultam. Összes hasznos tudást más képzésben szereztem és könyvekből...
Nagyon jo video. Gratulalok a masodikhoz. Amit en mashogy csinalnek az oktatasban, az az, hogy szegyen az, hogy elsos koruktol a gyerekeket arra kenyszeritjuk, hogy maradjanak a seggukon 6-8-9 orakat, aztan amikor elvegzik az iskolat igy, utana elkezdjuk cseszegetni oket, hogy mozogjanak. Ami orat lehet, en setalas kozben tartanam meg. Nem egy teremben ulve. Szerintem mar tart ott a technologia is, hogy nincs szukseg a sokk egyhelyben ulesre a munkaero piacon sem. Az emberek mozgasra vannak optimalizalva. Ez jol latszik is a gyerekeken, akiket mindenfele modon probal az iskola errol lekenyszeriteni. Meg szunetben sem lehet rohangalni. Miert?? Aztan sirunk, hogy a tarsadalom elhizott es mennyire keveset mozognak, milyen egeszsegtelenek. Na ezen valtoztatnek azonnal kb.
Az én gimimben vannak választható tantárgyak: Nyelv,média,kultúra/ Alkalmazott tudományok/ Modern technológia/ Kutatás és módszertan. A négyből kettőt kell választani, de az órát tartó tanártól függ, hogy potyaötös tantárgy lesz belőle vagy tényleg tanulunk valamit. A gimnázium első évében latint, másodikban pszichológiát most pedig filozófiát tartanak nekünk. Itt Szerbiában nem választhatjuk meg a fakultatív tantárgyakat, egyszerűen megvannak a szakok adott órarenddel és egy adott osztályban mindenki mindent ugyanolyan óraszámban tanul. (Kivétel persze a két tantárgy amit az elején említettem.)
Az összegzésedet hallgatva nekem egész jó óráim voltak gimiben ahhoz képest hogy máshol mi volt. Nekünk volt pl pszichológia, ami annyira megtetszett h faktos lettem belőle. Sokáig pszicho karra akartam menni. Volt egy fél év jogi alapismeretek utána közgáz alapismeret is. Volt külön rajz és művtöri. Egész életemben énekkaros voltam (általánosban is) de pl kottát nem tudok olvasni és hangszeren se tudok jatszani. Ezt nagyon sajnáltam és sajnálom a mai napig is, erre nem volt idő a 6 év alatt ének-zene órákon vagy az énekkari próbán? Visszatekintve fura h mindent hallás után csináltam. Tesin pl jó lett volna a sport szeretetét megtanítani. Nem a rohadt szekrény ugrást meg kötél mászást erőltetni amiben jó szarok voltunk (kivéve néhány vékonyka, erős osztársat), de mondjuk én jártam röplabdázni suli után. Az persze kit érdekelt, mert a fekvőtámasz nem ment... A töri tanárom egy Isten volt, fejből tolta le nekünk a komplett tananyagot a lehető legérdekfeszitobben egészen napjainkig. Sajnos azonban az évszám magolás nekem se ment, ezért örök 2es 3as voltam belőle. De a mai napig eszembe jutnak a tanár úr szavai ha adott téma feljön. A számtech egy vicc volt akkoriban. Nem is maradt meg belőle sok dolog. Wordöt és pptt is a főiskolán tanultam meg kezelni kb, mert muszáj volt a leadandókat a pontos tartalomjegyzékezéssel stb leadni, szóval bújtam a súgókat ezerrel mert soha senki nem mutatta meg hogyan kell ezt vagy azt megszerkeszteni. Nemhogy videót vagy egy hangfilet szerkesszek. Matekot is a fősulin tanultam meg. Az örök kettesemmel lettem később közgáz diplomás mert kiderült h amúgy jó agyam van a matekhoz. Ez a gimiben nem mutatkozott meg. Ezt a sulit is sikerült azóta gazdasági problémákra hivatkozva szétkrni. Elmemtek a legjobb tanárok éy a presztízse is nulla lett. 2005-ben érettségiztem, azóta csak romlott a színvonal sajnos...
19:20 tovább fűzve a gondolatot legjobb csoport építő döntés lenne iskolai zenekarok létrehozás. Máshol nem zenei hanem általános iskoláknak is biztosítanak hangszert. Itt is meglehetne oldani. Vidéki Ifis Zenekarban vagyok és szociálisan érzem az előnyeit (vagy múlt időben rég volt próba) Nagyob ereje van min pl.: egy tesis csapat játéknál, mert sokkal hosszabb időt vesz igénybe. És maga zeneoktatás egyénenkénti tanulásában meg lehet találni egy közvetlenebb tanár képet. Van ahol ilyen módszerrel segítik akár más rétegbeli gyerekek beilleszkedését. Karmesterem árva gyerekeknek is tart zenekart és tanít rezes hangszereket nekik.
Hát, igen... Hány napja is láttam ezt a videót, három? Azóta újra és újra eszembe jut ez a téma, és minél többet gondolkozom rajta, annál jobban bosszant, sőt, már egyenesen dühít, hogy tényleg mennyire elavult rendszer az általános iskola, a középiskola, és ugyanúgy a felsőoktatás is. Tényleg nem gondolkozott el ezen még senki, egyetlen döntéshozó sem, hogy mekkora reformra szorulna minden már egészen az alapoktól? Tényleg soha nem váltott még ki ez akkora mértékű elégedetlenséget, hogy történjen is valami? Egyszerűen nem akarom elhinni. Rendesen szorongás tört rám, ha belegondolok, hogy a gyerekeim ugyanazt fogják tanulni az iskolákban, mint én, meg mint az én szüleim, és a nagyszüleim szülei, pedig már nekem is réges rég kevés volt mindenhez, amit az iskolák nyújtani tudtak. Módszerek, számonkérések, prioritások, hogyan tudnak évtizedeken keresztül megragadni ugyanazon a kezdetleges szinten? Nem is tudom, hogy melyik felvetés sokkolt leginkább, de mindegyikben az volt a legmegrázóbb, hogy valóban annyira adja magát, hogy ez milyen kis erőfeszítéssel mennyivel jobb tudna lenni. Például, hogy a diákok énekórán énekeljenek dalokat, amiket szeretnek... Ehhez nem kell pénz, infrastruktúra, meg semmi, csak holnaptól így kellene csinálni, és ennyi b*ssza meg... :( Mérges vagyok és rendkívül szomorú.
Szia! Nagyon jók a meglátásaid, én még annyival egészíteném ki, hogy legalább heti rendszerességgel szexel kapcsolatos órákat kellene tartani! Mert hihetetlen módon el van hanyagolva és tabuként van kezelve a szex! Nagyon jó lenne ha tanárok és diákok felnőtt ember módjára tudnának a szexről beszélni, pl. amiket a Hormonmentes youtube csatornán Janka mond azokat én a tanterv részévé tenném! Persze itt nem lennének osztályzatok, dolgozatok és felelés sem lenne, sokkal inkább egy informatív és a szexuális érettséget fejlesztő foglalkozás lenne! Még az elsősegélynyújtást is a tanterv részévé kéne tenni, mert ne csak az tudjon újra éleszteni akinek jogsija van!
Nekünk volt olyan óra 9.-ben, hogy média ismeret. Szerintem nagyon érdekes volt, és hasznos is. Első félévben a film készítésről tanultunk, rengeteg gyakorlati példával és feladattal. Második félévben pedig az internetről és annak veszélyeiről. Kár, hogy csak 1 évig volt. Pedig - főleg az utóbbi témát - órarendbe kéne foglalni.
Végre egy ember aki nem a levegőbe pofázik, hanem próbál utána olvasni dolgoknak, tájékozódni, művelődni. :) Ha érdekel a töri, tudom ajánlani a Rubicon magazint. Update: innentől személyes tapasztalatot, véleményt írok le, meg a saját ötleteimet lejjebb. Nekem volt média órám anno, de ott a reklámokról, marketingről és a régebbi médiaszolgáltatókról volt szó (pl tv, rádió). Nálunk tesin konkrétan foci, röpi, kosár, pingpong, floorball és sakk volt kötelezően választható :3 De az utolsó egy-másfél évben már nem volt kötelező semmi xd csak a netfit, én viszont utána nem mentem kockulni a többiekhez😜 Nálunk 4 részre volt bontva az angol; a - sima angol óra. Volt hogy speaking órát tartottunk, vagy tankönyvet töltöttünk, mondatokat fordítottunk vagy szövegeket írtunk, ppt-t csináltunk nyelvvizsgához/érettségihez, szódolgozatot írtunk, néztünk feliratos filmeket stb. Angol b - ez volt az íráskészség óra. Csak a fogalmazással és a szövegekkel, vagy éppen szövegértéssel foglalkozott. Angol c - nyelvtan. Angol d - beszéd és szókincs, ahol szituációkban kellett beszélnünk. Bármelyik speaking órán már onnantól angolra váltottunk, hogy bejött a tanár a terembe. Egyébként az osztály két csoportra lett osztva(matekból és infóbol is), mint kezdősök és haladósok. Nem volt túl sportszerű döntés, hogy csak simán egy szódolgozattal döntötték el hova fogunk kerülni, de valahogy mégis beletrafált a tanár, mindenki a megfelelő csoportba jutott :'D Nálunk voltak még munkavédelmi órák, társadalomismeret, etika, pénzügyi ismeretek, viszont sajnos egyikből sem merítettünk túl sok tudást. :( A munkavédelmen tanultunk egyedül olyan fogalmakról, mint a részvénytársaságok és további rövidítések, valamint a tanár behozta a Ford HR-én dolgozó fiát, akinek előre kigondolt kérdéseket tehettünk fel - ő adott hasznos tanácsokat nekünk. -innentől jönnek a reformötletek Én magyar faktra jártam a gimiben, és el tudom mondani, hogy sokkal érdekesebbek voltak az órák, mint a simák, mivel mélyebben mentünk bele a témákba. Ez természetesen nem lenne így mindenkivel, főleg a reál beállítottságúakkal nem. Mint aktívan magyarral foglalkozó, valamint felsőoktatásban tanuló, azt tudom mondani, hogy sokkal érdemesebb lenne a korszakokat összekötni a diákok fejében. Azt tapasztaltam, hogy úgy el vannak tévedve az időben, mint egy töri órán. Ezért kéne behozni a többi tantárgyat még mellé, összekötni pl. a törivel, vagy a művészetekkel a különböző korszakokat, onnantól sokkal könnyebben menne nekik, ha látják a párhuzamot, átmenetet a művészeti ágak között, hiszen az egyik hatással van a másikra. Ezen túl csökkenteném a kötelező olvasmányok számát - amit úgysem olvasnak el -, mert rengeteg olyat kérnek számon, amivel felesleges foglalkozni, vagy nem is az alapműveltség része. A verstanulás alapból nem egy hülye ötlet, vagy rossz dolog, viszont ott is lehet válogatni, hogy pontosan mit tanítsunk meg a diákoknak. Leginkább azt kéne, amit majd az érettségin fel tudnak használni. Ezek mellett a legnagyobb hangsúlyt arra fektetném, hogy hogy tudnak elemezni művet, verset, vagy akár bármi olyan más alkotást, amit eléjük tesznek. Jó, hogy mondtad az érvelést, mert azt is írni szerettem volna:) nagyon fontos, mégis kevés figyelmet kap. Legfőképpen az érvelési hibákról mindenképp kellene beszélni, esetleg gyakoroltatni velük a felismerésüket. Rámennék még ezek mellett nagyon a szókincsre, fogalmazásmódra, pl. hogy írjanak meg esszéket vagy dolgozatokat. Ami pedig szintén nagyon fontos, hogy tudjanak értően olvasni. Pontosabban - hogy megértsék azt, amit olvasnak. A nyelvtani része pedig magától értetődő - ott is azért túlzásba lehet vinni dolgokat, viszont sokkal nagyobb hangsúlyt kéne a helyesírásra fektetni. Látva a mostani kisgyerekeket, szükség is lesz rá :'( tudom, hogy az innováció végett már nem nagyon kell kézzel írni, de léteznek olyanok elég nagy számban, akik még a billentyűzeten/telefonon sem boldogulnak, hiába van autocorrect. Tudom, ebben nagy mértékben benne van a lustaság is, de akkor sem kéne hanyagolni. Ami még eszembe jutott, hogy egyáltalán nem foglalkoznak vele, az a kortárs irodalom! Könyörgöm, az összes jelentős költőt-írót végigvesszük, csak épp azokról nem ejtünk szót, akik napjainkban alkotnak? Így talán egyszerűbb lenne megszerettetni az irodalmat a fiatalsággal, ha azt látnák, hogy mennyi lehetőség van benne még most is. A kortárs művek alatt pedig bár nem a Twilight és társaira gondoltam, viszont az is egy érdekes megközelítés lehet, hogy pl. megtanulnak művet elemezni a kedvenc könyvük segítségével. A gazdaság mellett pedig megkockáztatnék egy jog órát is. Ismertetni az alapvető emberi jogokat, a bíróság, perek, stb. működését. Sok olyan osztálytársam volt, aki már gimiben saját vállalkozást indított - vagy elment tanítani kicsiket, vagy (a pozitív értelmében vett) influenszer lett belőle egy közösségi médián, vagy pl. Esportoló lett. Lehetne még egy órát kialakítani erre - hogy beleláthassunk abba, hogy a különböző szakmák, állások felé milyen úton módon juthatunk el. Hol milyen végzettséget érdemes szerezni, vagy éppen mik az első lépések. Valljuk be, azért sok olyan szakma van, aminél ezek nem egyértelműek, vagy az idők során változtak, ezért érdemes lenne egy órát erre kialakítani, elvégre is az iskola az életre készít fel :) Ez pedig egy gyakorlatias, de kissé igazságtalan vélemény, viszont - korszerűsíteni kéne a tanárokat is. Nem tartom jó ötletnek, hogy térdig nyugdíjban álló tanárok tanítsanak egy teljesen másra fókuszáló világban. Megmondom miért - nem haladnak a korral. Ahogy a világ változik, így a tanított terület is - folyamatosan újabb felfedezések, megoldások, adatok kerülnek elő, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Nem egyszer találkoztam olyannal, hogy a tanár még egy régebbi felvetést,vagy akkoriban tényként közölt jelenséget tanított meg a gyerekeknek, mert azt ismerte el, holott már bizonyítva/cáfolva van. Nagyon kevés olyan tanár van, aki továbbképzi magát, folyamatosan, csak éppen úgy, ahogy szüksége van rá a végzettségében. Ez lenne a probléma magja - nemhogy alapvető eszközök, szolgáltatások nincsenek az iskolákban, de megfelelően képzett tanárok se...ez pedig azért van, mert kb senki nem akar már tanárnak menni, csak azok, akik világmegváltó álmokkal gondolkodnak, és segíteni akarnak a diákokon. Ez pedig nyilvánvalóan az alacsony fizetés végett van. Ha már említettem a jól, folyamatosan képzett tanárokat, akkor azt is fontosnak tartom, hogy az óráikat rendszeresen ellenőrizzék, figyeljék meg, mennyire praktikus az óra menete, a tananyag, valamint a tanár módszerei. Rengeteg féle képpen lehet egyszerre érdekessé és hasznossá tenni tárgyakat - a valódi kérdés az, hogy vajon hajlandóak-e rá. Bárcsak ilyen könnyű lenne változtatni rajtuk :c
Gratulálok a második gyerekhez, Ádám! A testneveléshez annyit hozzátennék, hogy a testnevelés órának leginkább a mozgáskultúra és a mozgásintelligencia fejlesztése lenne a célja, és én edzőként úgy látom, hogy erre egyáltalán nem fektetnek hangsúlyt az iskolákban, és nem hinném, hogy a sportági edző feladata lenne az alap koordinációs készségek fejlesztése...
Elévült bár, azonban megosztom. Az említetteket nem lehet teljes mértékben ráhúzni a testnevelésre, mivel vagyunk páran főleg ahol még léteznek "sport osztályok" ahol cél a tehetséggondozás előkészítése. Mind motoros képességek fejlesztése illetve személyiség komoly megalapozása folyik hogy a gyermekek megfelelő fizikummal és mentalitással tudjanak már a sportjukban teljesíteni, vagy elindulni a versenyzés útján. :) igyekszünk, puszi egy Testnevelés-gyógytestnevelés szakos gyakornok
Érdekes, hogy gyakorlatilag egy az egyben azokat szedted össze, amit nálunk már anno így tanítottak (2006-2013). Én mondjuk pont egy magán gimibe jártam és ott a tárgyak tematikája és átnevezései is pontosan így voltak ahogy felsoroltad. Ha érdekel akkor nézz utána, kettő ilyen suli van pesten: Közgazdasági Politechnikum és Alternatív Közgazdasági Gimnázium.
Mi pl. tanultunk zeneelméletet, zenetörténetet, ez utóbbi szerintem sokaknak érdekes lehet, akit a történelem foglalkoztat annak biztosan. Valamint akinek volt hozzá affinitása, kipróbálhatta magát az osztály előtt, meg sokszor az évben kaptunk fellépési lehetőséget, persze nem tűnik nagy dolognak pl. idősek otthonában fellépni vagy valami sulis rendezvényen, viszont gyakorlatnak jó volt. A hangszerhasználat meg a modern zenék oktatása jó ötlet.
Én a készségtárgyaknál - tesi, rajz, ének, technika - eltörölném az osztályozást. Ezek pont olyan dolgok, amiket felnőttként is lehet folytatni hobbiként, ezért az lenne a cél, hogy megszeressék a gyerekek és elsajátítsák az alapokat. A digitális oktatás alternatíváját meghagynám az introvertált nagyon okos gyerekeknek, akik szeretnének gyorsabb tempóban tanulni és így akár gyorsabban is elvégezhetnék az iskolát. Persze ezt kapcsolattartáshoz és bizonyos tanulmányi átlaghoz kötném. A legtöbb általad említett dolog beépíthető lehetne a már meglévő tantárgyakba, például a filmesztétika, érvelés az irodalomba, a pszichológia a biológiába. Nekem az tetszik az amerikai sulikról látott filmekben, hogy sokkal több a gyakorlat, ezért csökkenteném a lexikális tananyagot és több gyakorlati feladatot adnék a gyerekeknek.
Meg amúgy például egy rajznál nem igazán lehet mit értékelni. Mármint, ha valaki rajzsuliba jár, nyilván más, de mondjuk általános iskolás gyerekek rajzainál mi alapján dönti el valaki, hogy mi a szép, mikor a szépség mindenkinek mást jelent? :D
@@betti570 lehet értékelni, van bőven olyan része egy rajz elkészítésének, ami nem a rajztudástól függ.
Anya általános iskolában rajztanár:)
@@denessos4181 Érdekes, én sosem láttam át, hogy mi alapján értékelik, de elhiszem. :D Én mondjuk művészeti suliba jártam, a rajzórák elég nagy részét tették ki a dolognak, úgyhogy én teljesen máshogy tanultam rajzolni, mint az olyan gyerekek, akik nem ebbe az irányba mentek.
@@betti570 egyetértek, hogy az érdemjegy rendszert le kellene cserélni, de ez nem csak a “készségtárgyakra” igaz. Egy szubjektív alkotást, pl rajzold le mi történt a nyáron valóban nehéz ilyen módon értékelni. De a rajz feladatok jó esetben nem csak abból állnak, hogy “rajzolj valamit” hanem eszközhasználat, kreativitás, olyan készségek és képességek fejlesztése melyeket más területeken használhatunk. Ilyen módon nem a produktum a fontos, hanem maga a folyamat. Ezért lehet értékelni az aktivitást, feladat utasításainak követését, hogy a munka megfelel-e az előre egyeztetett szempontoknak. Tehát nem azt értékelem, hogy “szép”-e, hiszen az teljesen szubjektív, ahogy Te is mondtad. De ha pl. azt kérem, hogy használjuk 3 színt, és a tanuló csak kettőt használ, az már elárulja, hogy nem figyelt a feladatra (nyilván ez most egy leegyszerűsített példa, de talán érzékelteti a lényeget).
@@bregi7 Igen, így már jobban értem. Nálunk például általános iskolában nem igazán voltak ilyen feladatok, gimiben pedig úgy volt az osztály, hogy a rajzos tagozat és az általános tagozat egybe, csak külön órákkal. Az általános tagozaton meg már főleg nem vette komolyan senki a rajzolást, szóval a tanár felhagyott azzal, hogy konkrétabb feladatokat adjon.
Matek tanár vagyok, és nagyon örülök hogy egyre több youtuber foglalkozik az oktatással, mert nagyon fontos, hogy erről állandó társadalmi diskurzus legyen. (Talán így rá lehet majd bírni a döntéshozókat a változtatásra. Igazából kicsi az esélye, de ez az egyetlen esély.)
Szóval egyetértek, de a matekkal szemben szerintem kicsit elfogult vagy.
Tudom hogy magam alatt vágom a fát, de a matek tananyagból jócskán le kellene faragni. Egy átlagos ma érettségiző fiatal sokkal több matekot tanul mint amire az életben szüksége lesz, és a könyvelés meg az adózás szerintem sokkal inkább gazdaság, szövegértés vagy jog, mint matek. De most tenyleg: Mikor fog kelleni a koszinusz tétel az adóbevallásomhoz? Matekból kevesebbet de azt jobban kellene tanítani.
Mondjuk ha szeretné, hogy halvány fogalma legyen arról, hogy hogyan működnek az arcfelismerő rendszerek, machine learning és úgy egyáltalán lassan minden, ami algoritmusok alapján működik, ahhoz nem árt némi matematika és lenne bőven érdekes gyakorlati példa az egyszerűbb, statisztikai, halmazelméleti és vektorokkal kapcsolatos tudás gyakorlati felhasználására. A világ nem az adóbevallásból áll.
Egyáltalán milyen világ az, ahol a legfőbb készség az, hogy valaki tud adót bevallani? Tiszta középkor.
@@zoltankarpat9482 igen ám csak hogy az egyik kell a minden napi élethez a másikra pedig a legtöbb embernek soha a büdös életben nem lesz szūksége SŐT a legtöbb embert egyáltalán nem is érdekli (ha meg érdekelné akkor 21. század ha van egy kis esze útána tud nézni)
@@zoltankarpat9482 nem ez a legfőbb készség csak az iskolának főleg az életre kéne felkészítenie és pluszba az általad választod dologra pl mondjuk bioszra, kémiára vagy netán törire ha ahoz kapcsolodó dologgal szeretnél foglalkozni a jövőben
Furcsán megható volt, ahogy a háttérben zajlik az élet. Kedvencem a biciklis futár és a kutyás lány találkája.
Nekem a tesinél még jó lenne, hogyha akkor lenne egy 20 perces szünet utána, hogy lemossuk a izzadtságot és nem büdösen kellene végig ülni az órákat.
hát akkor már az is tök jó lenne, ha víz is lenne a zuhanyzóban.
Nekünk sikerült mindig megoldani. Egyrészt a tanár figyelmeztető csengetéskor (+5perc) mindenkit felzavart, másrészt tudni kell 3 perc alatt lezuhanyozni. Pasiként ez nem kihívás.
@@Atomkukac1 de nálunk vannak lányok is, akik ne éppen a leggyorsabban fürödnek.
@@biobulata tök jó lenne, ha lenne zuhanyzó :D
@@Atomkukac1 Nálunk egyszerűen nincs lehetőség rá.
Már nagyon hiányzott. Gratulálok a picihez!
Már sokadjára emlegeted Hararitól a Sapienst. Nekem is tetszett, én is ajánlom mindenkinek, de azért nem árt fejben tartani, hogy tele van csúsztatásokkal és a régészeti anyag félreértelmezésével. Erősen látszik a könyvön, hogy egy történész írta és nem egy régész. Ősszel volt egy órám hasonló témáról: 'How deep history shaped the human world?' és a prof minden lehetőséget megragadott, hogy belerugjon a könyvbe. :D Arra nagyon jó, hogy elgondolkoztasson minket a világról és elindítson bennünk valamit, de kritikával kell kezelni, a világ ennél sokkal bonyolultabb.
Őskoros régészként amúgy biztos elfogult vagyok, de szerintem a történelemoktatásnak korábban kellene indulni, hogy átlássuk azokat a társadalmi, kulturális és gazdasági folyamatokat, amik civilizációk megjelenéséhez vezettek, mert jelenleg a vadászó-gyűjtőgetők után bumm Mezopotámia. Konkrétan hiányoznak az alapok ahhoz, hogy megértsük miért és hogyan épültek fel a különböző emberi társadalmak. Illetve a legnagyobb probléma, hogy jelenleg a történelemoktatás semmi másról nem szól csak az információ átadásáról. Hol marad a forráskritika, a kreatív gondolkodás és az önálló vélemény? Mondjuk ahelyett, hogy megpróbáljuk megjegyeztetni a gyerekkel a száraz leíró adatokat az athéni demokrácia kialakulásáról, mi lenne, ha írna egy esszét arról, hogy a tankönyvben lévő adatok alapján szerinte mennyire volt demokratikus az a városállam és mik a legfőbb különbségek a modern demokráciákhoz képest?
Gratulálok! 🥰 Biosz tanár vagyok, a tananyag 1/3-a több félév egyetemi biokémiával nyer csak értelmet, pl kinek mit mond a fotoszintetikus elektrontraszportlánc? A hatalmas ismeretanyagban elveszik a lényeg, a testünk és alapvető környezeti működések. Ezt most a vírushelyzet extrán kihozza.
Gratulálok a kicsihez! :)
Egyébként én például a tesitől mindig rettegtem. Ráadásul a tanár még rá is rakott egy lapáttal, mert kinevetett és azt éreztette, hogy szerencsétlen vagyok, egyszerűen csak azért, mert bátortalan voltam, és féltem, hogy megütöm magam, vagy ilyenek. A legrosszabb sulis élményeim közt voltak a testnevelés órák, baromi nagy szorongást éltem át mindig. A kémia is ilyen szinten volt, soha nem értettem, és a tanártól is féltem... Szomorú amúgy, hogy egyre rosszabb irányba fordul az oktatás, és ez is az egyik oka annak, hogy ennyi tini szenved már nagyon korán mindenféle mentális betegségtől...
Velem is pontosan ugyanez volt. Tudni kell rólam, hogy félek a magasban, de már sokkal kevésbé, mint régen. Akkoriban egy lépcsőn nem mertem lemenni korlát nélkül. És mindig amikor tornaórán olyasmit kellett csinálni amitól féltem, akkor mindig azt mondtam, hogy beteg vagyok vagy nincs csere ruhám. Inkább hazudtam, mert láttam, hogy a többieket akiknek hasonló problémái voltak, milyen megalázásban részesültek.
Lanykent a tesiora az en idömben külön megalaztatas volt. A tornadresszt amit hordani kellett, utaltam nagyon. Tisztara pucernak erezte magat az ember benne. Mar csak ezert is rühelltem minden percet a tesinek.
Most ezek eszembe juttatták, hogy milyen hasznos volna ha a tesiórán a legelső évben mindenkinek megtanítanák, hogy hogyan kell ESNI. Először csak állásból, majd kis magasságokból, végül akár 2m-ről is, vagy éppen létráról / kerékpárról hogyan kell kigurulni, ha jön a föld... kevesebb lenne a forgalom a balesetin. A könyöksérülések fele elkerülhető lenne, ha az emberek nem a kezükkel akarnák azt a 70 kilót megállítani.
Hetedikes voltam amikor anyukám rámerőltette, hogy tanuljak meg vakon gépelni. Akkor utáltam, és öregem kevés idegtépőbb dolog van a világon, mint a gépelni tanulás. Viszont ma már (kemény 18 éves fejjel xd) az egyik legjobb képességemnek tartom.
@@senzation01 Nem mondom hogy haszontalan skill, de azért alapnak nem kéne lennie. Ha csak nem lényege a munkádnak, hogy baromi gyorsan gépelj akkor szerintem nem sok pluszt ad.
17:38 Imádom ahogy megköszönte hogy leszelfiztek vele 😆
26:41 üzenném a biciklis fiatalembernek hogy Heló!
Kedves Ádám!
Mint leendő tanár szeretnék hozzászólni a témához 🙂
Angol- rajz tanár leszek, van amivel egyet értek, és olyan is, amivel egyáltalán nem.
Először is a rajz tanítás:
A videó, mint vizuális kultúra, habár megjelenik a rajzórán, nem ezen van a hangsúly és ennek nem csak az elavult oktatás az oka. Egyrészt erre ott van a média óra, a média tanárok tanulnak filmvágástól elemzésen át az álhírekig mindent.
A rajz, mint tárgy folyamatosan fejleszt, sőt kisbaba kortól, felnőtt korig lehet fejleszteni képességeket így.
Többek között a térlátás, a kreativitás és a konstruálás (alkotás) fejlődik, ezek fontos skillek, amik felnőtt korunkban szinte bármilyen munkánál hasznosak.
Aztán ott van a kikapcsolódás része is, itt nem feltétlen kell mindig valami újat tanulni, legalábbis a gyerek nem így érzi, mert élmény és gyakorlat alapú oktatás van ezeken az órákon. Egy jó rajztanár beleilleszti a tananyag részét a feladat részébe.
Le kell szögezzem, hogy ez nagyon sok mostani tanárra nem igaz, mert nem kaptak megfelelő oktatást, általában a rajzot egy másik szakos tanár tartja (elég szomorú).
Amit az idegen nyelvvel kapcsolatban elmondtál igazak, de éppen most nevelődik egy olyan tanár generáció, akiknél az órák beszédközpontúak. 😊 Anno én is hiányoltam az órákon ezt, de mint leendő tanár örömmel tapasztaltam, hogy az egyetemen is nagyobb hangsúlyt kap a beszéd tanítás már. Nem csak külön beszéd, nyelvtan és egyebekben gondolkozunk, hanem rendszerként próbáljuk átadni a nyelvet, hiszen valójában az. Összekötjük a meglévő tudást az új anyaggal és egy órán belül lehetőleg több területen is gyakoroljuk az új anyagot. Ennek az egyik legjobb módja a beszéd szerintem.
A meglátásaid nem rosszak, mint külső szemlélő én is hasonlóan gondolkodtam ezekről. Diákként is más megtapasztalni és tanárként, vagy leendő tanárként is más a nézőpont.
Én úgy látom, hogy van, amiben jobb irányba halad az oktatás, de van ami felesleges vagy egyszerűen nem lehet bele illeszteni egy egy tantárgyba.
De örülök, hogy ilyen témában is csinálsz videót és elindul egy diskurzus 🙂
Ja és a rajz nem készségtárgy, ez gyakori tévedés. Mindenki tud rajzolni csak meg kell tanítani 😉
A kézügyesség fejleszthető, csak van aki jobb alapkészlettel születik.
Ezt tapasztaltam én is. Azt mondták nem tudok rajzolni, és én elhittem. Ma már portrékat rajzolok megrendelésekre. 😊
Irodalom órán a műelemzésnél sem kaptuk meg a szabadságot, hogy saját gondolataink legyenek. A tankönyvben lévő/tanár általi elemzés volt az elfogadott.
nálunk is. Szinte csak szó szerint fogadták el.
Dettó 😕
Nem tudtam miért ilyen üres a CZcams basszus, két hete nem csináltál videót. 👀
Én az alap KRESZ oktatását mindenképpen belevenném még.
Ez tényleg jó ötlet 😊
Azt kéne, mint Németországban, általános iskolában biciklis kreszvizsga
A 70-80 as évekbe kötelező volt a biciklis kresz, csak kivették az oktatásból a 90es évek elején.
@@danielmolnar9688 mi az hogy biciklis kresz? :D
@@agerivagyok Volt az iskola udvaron kicsinyített közúti felfestés és táblák . Sárga kempinggel tanították a kreszt a diákoknak nem gyalogosan.
Én járnék a Kókusz suliba, de a rajz és művészet történet órát nem hagynám el! A kézügyesség fejleszthető a rajzolás segítségével és nekem a rajz fontos óra volt! Az idegen nyelv tanulásban rácsesztem, én még Oroszt tanultam, de legalább ötös voltam belőle! :) Énekóra, megaláztatásom kezdete! Kiállni az osztály elé énekelni, a rémálom volt!
fhúú én a rajz órát gyűlööm (bár ez lehet a tanár miatt van) de szerintem nem kéne osztályzni a kézügyességet nem mindenkinek van
Az írással is fejlődik a kézügyesség, és másnak meg az lehet megaláztatás hogy nem tud rajzolni és mégis kell neki, és még kell mutatnia a tanárának/osztálytársinak, szóval szerintem 5. osztályban el kéne hagyni ezeket
@@wyleenzz. Nagyon sok múlik a tanáron! Én a történelemmel úgy jártam, ahogy Ádám mondta. Nagyon nem mentek az évszámok, viszont jött egy új tanár, aki a történések összefüggéséről, hatásairól beszélt tök érdekesen, így a történelem lett a kedvenc tantárgyam! A kézügyességet osztályozni lehet, hogy nem igazságos, viszont nyelvérzéke sincs mindenkinek, valahogy mégis pontozni kell!
@@deuxhuanim8239 A dolgozatot is meg kell mutatni a tanárnak és van akinek az a kínos! :) De ez nem hasonlítható össze azzal, hogy ki kell állni az osztály elé énekelni! De valami értelme lett a "zenei kudarcomnak", koncertszervező lettem mert minden tiszteletem a tehetséges zenészeknek, énekeseknek, akik nem az osztály elött, hanem emberek ezrei elött állva, kitárva szívüket, lelküket, fájdalmaikat nemcsak, hogy előadják dalukat, hanem gyakorlatilag úgy játszanak az érzéseinkkel, ahogy akarnak! Ez csodálatos, a zene csodálatos!
Amikor anno én tartottam rajzot a gyerekeknek, mindig közöltem velük, hogy nem a munkát és kézügyességet nézem , hanem a törekvést. Minél több kézműves technikákkal ismertettem meg őket, annál szebb alkotások készültek. Ráadásul olyan gyerekektől, akik azt mondták, hogy soha nem szerettek, es tudtak rajzolni... És hogy ez nekik nem megy. ☺️
Az ének és rajz órákra szükség van!! Hol máshol lenne a házi kész 😅 😁
A házi nálunk mindig bioszon volt kész.. A szilvát szerették az osztálytársaim.... 10. - ben libasorba állítottam a csapatot, hogy na gyerekek pálinkaosztás...Nagyot nézett a tanár amikor meglátta, hogy a kis hobbit osztogatja a feleseket a nála 2 fejjel magasabb osztálytársainak... S az a vicc, hogy ez nem vicc.. Valóban megtörtént :)
Azt még kiemelném, hogy minden oktatási reform kudarcba fullad szakértő, pedagógiai szempontból is megfelelő, inspiráló tanárok nélkül, akiket megbecsülnek anyagilag is. Amíg nem kezdenek valamit ezzel a pályával, a változás elérhetetlen marad.
Kamaszokat képtelenség tanítani. Segíthetjük a tanulásukat, de néhány pedagógus zsenit leszámítva, aki egyben pszichológus + szociális munkás és még pótszülő is, a lehetetlenség határát súrolja motiválás. A tanár-diák viszony is csak-csak egy emberi kapcsolat, és mint ilyen kölcsönös szimpátián alapul, ami nem törvényszerű két idegen között.
Ha a pedagógus pálya magas szintű egzisztenciát kínálna, az egyetemek éppen úgy tele lennének kevésbé alkalmas önjelöltekkel, mint a mostani felsőoktatási rendszerben, igaz más okból.
Jó lenne megoldást találni!
@@janosvass3525 Javasolt irodalom motiváció témában: Holt költők társasága (1989)
@@fikkentag Igen ez egy jó példa a pedagógus zsenire és a romantika stílusának filmes bemutatására. De hol vannak azok a mesterek, akik ugyan azzal a szenvedéllyel képesek átadni, ráadásul tanítványaik nyelvén, azt a tudást ami önnön magukat is valami belső tűzként égeti? Hol vannak a költő, matematikus, szobrász, fizikus, festő, biológus,... "szakemberek", akik kinyitják szakterületük ajtajait az érdektelenségbe fulladt, tanulási kudarcokkal terhelt kamaszgyerekek előtt? Az ilyen lángelmék nagyon ritkán férnek bele a hétköznapok kereteibe, és az iskolai élet nem egy ünnepségsorozat.
Nem szoktam nagyon kommenteket írogatni, de úgy érzem, most jött el ennek az ideje.
Matek és fizika szakos hallgató vagyok egyetemen, emellett általános suliban is tanítok. Régóta foglalkoztat már a téma, hogy mi a probléma a magyar oktatással és meg kell, hogy mondjam, sok dologgal kapcsolatban osztom a véleményed.
Ha az enyémre is kíváncsi lennél, azt mondanám, hogy pl. az általános sulinak általános információkat kéne átadnia, gondolok itt az egészséges életmódra, társadalmi kapcsolatokra, természettudományos ismeretekből is elég lenne a minimum, stb...
Jelenléti oktatásnál tapasztaltam, hogy a diákjaim a kevés házi feadat ellenére is sokszor leterheltek, ezt ki lehetne küszöbölni az óraszámok csökkentésével, de ezért, hogy több idő maradjon a lényeges tanulnivalóra, a tananyag mennyiségét is csökkenteni kell. Sok példát tudnék hozni, még a saját tárgyaimból is, amiket simán kivennék az oktatásból, mert van olyan diákom, akiről tudom, hogy soha az életben nem fogja használni. Ha (közel) mindegyik tantárgyból kapnának egy kis ízelítőt, akkor nyolcadik osztályra már kialakulna bennük egy kép, hogy mégis mivel szeretnének foglalkozni a továbbiakban, ez alapján könnyen el tudnák dönteni, milyen irányba tanuljanak tovább. Ott pedig lehetne természetesen magasabb fokon tanítani az adott érdeklődési kört.
Valóban, a nagy multiknak és tudjuk kiknek ( :D ) nem érdeme egy tajákozott diák kitanítása, de én annak ellenére is, ha a saját időmből megy el, meg szoktam említeni a diákjaimnak egyet s mást pl. az adózási rendszerről.
Végül pedig, amit hiányolok, az a motiváltság. Kissé tapasztalatlan vagyok még az oktatás terén, (de engem, a hallgatót kértek fel, mert ugye nincs tanárhiány) de a szakdogám témája ehhez fog kapcsolódni, milyen eszközöket vagy eszközrendszert tudnánk mi tanárok alkalmazni, amivel motiválhatjuk a diákot a tanulásra. A sablon már megvan, jövöre fogom bevezetni 3 osztályomban.
Patent komment, de az a "tudjuk kiknek" nem volt szép. 🤔
Kis pontosítás: nem az államnak nem érdeke, hogy megszerezz bizonyos kompetenciákat és tudást. A jelenlegi hatalomnak nem érdeke, az államnak általánosságban nagyon is érdeke.
nagy iga! sajnos megszokott lett az elnyomo hatalom.
A gondolkodás veszélyes! Nézd a tvt ott elmondjuk mit kell gondolnod. 4 évente szavaz megfelelő helyre. Ne kérdezd meg miért gyenge a forint, ne kérdezd meg miért 500ft a benzin, ne kérdezd meg miért ilyen szar az egészségügy, ahogy ne törődj azzal miért ilyen szar az oktatás. Neked nem kell gondolkodni! Majd mi gonlkodunk helyetted! Nem kell nyelvet sem tanulnod! Hisz jobb itthon 130k ból megélni!
Ha igazad van, akkor elszúrtam a kommentemet... 🤔
Egy becsületes, ésszerűen működő kormánynak valószínűleg megérné okos embereket kinevelni, mert ja jól kormányoznak, akkor úgyis rájuk szavazna a nép... de ez egy kb ugyanannyira hipotetikus kormány, mint a "gömb alakú csirkék vákuumban"
@@ZopcsakFeri kormány ≠ állam
Nem tudom hogy minden iskola minden osztálya eljut e ide, de például a mi csoportunk 12. Első félévben most átvette egesz reszletesen, hogy hogyan mzkoduk a választás, foglalkoztunk politikával, néhol még a szociológiába is belementünk. Nekünk szerencsére nagyon jó a töri tanárunk.
Az utóbbi idöben én is sokat gondolkodtam ezen a témán. Lenne néhány ötletem, de ha csak egyetlen változtatásra lenne lehetöségem az oktatásban, akkor egy radikális dologgal állnék elö:
általanos iskolában bevezetném a társasjátékozás órát!
Az ötlet háttere:
Azzal kezdeném, hogy nekem nem voltak általános iskolai traumáim, és azt se mondanám, hogy bármelyik sokak által haszontalannak mondott tantárgyat teljes mértékben idöpazarlásnak gondolnám. Szerintem minden egyes megtanult dolog valamilyen mértékben épitette a gondolkodásmódomat és hozzájárult ahhoz, hogy azzá váljak, aki ma vagyok. Persze az is kijelenthetö, hogy a tanult dolgok nem egyforma mértékben épitettek: a diploma után, a valós életben és a munka közben megszerzett új ismeretek, kompetenciák és a belölük fakadó gondolatok például érzésem szerint sokkal hatékonyabban épültek be és nagyobb hatással vannak a jelenlegi énképemre. Ehhez a mostani hatékony tanuláshoz minden bizonnyal az is kellett, hogy elötte az iskolában hosszú évekig gyakoroljam és fejlesszem a tanulási képességeimet, mégis én fontosabbnak érzem, hogy a diploma után a magam uraként már én döntöttem el hogy mit és hogyan fogok tanulni. Szóval a tanulással kapcsolatos konklúzióm: a legnagyobb hajtóerö a tanulásban a belülröl fakadó motiváció és a választás lehetösége. Ezek után visszatérve az alapgondolathoz: a társasjátékozás tantárgyhoz. Kamaszkorom óta igen fontos része a társasjátékozás az életemnek. Azokban az idökben rengeteget társasjátékoztam. Persze nem önfejlesztö célzattal, hanem egyszerüen csak a magam örömére. Sokkal késöbb, valamikor a huszas éveim végén fedeztem fel, hogy ugyanazok a dilemák a valós életben is elökerülnek, és a társasozás közben megismert mintázatok a hasznomra vállnak a valós élet döntési helyzeteiben.
Szóval összegezve azt mondanám, hogy a mai modern társasjátékok a valós élet szituációit és dilemáit modellezik egyre kifinomultabb módokon, és mivel szerintem maga az élet is olyan mint egy rendkivül összetett társasjáték, ezért a legjátékosabb módon - és mindamellett mégis nagyon hatékonyan - a társasjátékokkal lehetne a gyerekeket elinditani egy olyan uton, ami ugy kezdené el az életre felkésziteni öket, hogy mindamellett a játékosságával a gyerekek motiváltságot is erösitheti.
Alternatív Iskolába jártam 15 éve, és ott már akkor rengeteg dolog megvalósult abból ami itt elhangzott és elégedett vagyok azzal a tusással és szemlélettel amit ott kaptam. Így eléggé elfogult vagyok ebből a szempontból...
A fizika-kémia-biológia össze volt vonva így összesen kevesebb óraszám volt viszont jobban ki voltak emelve az összefüggések és átmenetek és a tudományos szemlélet.
A tesiben megvoltak az alap dolgok, de ahogy telt az idő más-más sportokat kezdett bemutatni, és a végén már negyedévente volt választva x darab sport és osztódott az évfolyam ezek között.
Törihez hozzá voltak adva társadalomismereti dolgok és kevésbé az évszámokra volt kihegyezve inkább az összefüggésekre.
Volt közgáz és vállalkozási ismeretek.
A legelső ottani félévben tanulási módszertan (sokra nem emlékszem csak arra hogy segített).
Info órán volt gépírás, bár komolyabban is vehettem volna.
Az utolsó két évet szerettem a legjobban, mert ott jóval inkább rám volt bízva mit tanulok. Második idegen nyelv opcionális volt, én is inkább a társaság és a hangulat miatt választottam. Ezen túl ami érdekelt lehetett még 2*2 órában választani vagy az alap órák mellé (matek/magyar/stb) vagy új tárgyként (pl fizika) és így azt tanultad amilyen irányba tovább akarsz menni (illetve érettségizni).
Szerintem még inkább ebbe az irányba kellene menni, rendben minden tantárgyól kell egy kis alap, egyrészt hogy rájöjjön az ember hogy érdekli-e, másrészt mások megértéséhez kell egy minimális közös ismereti alap (így például lehet fogalmad róla hogy mit dolgozik). Viszont ezen felül minél inkább meg kell adni a választási lehetőséget, mivel nem vagyunk egyformák és nem egy irányba megyünk meg az ember is szívesebben tanul olyat amit ő választott. Sajnos ez nem illik bele a "központilag megmondjuk ki miből mennyit és mit és miből tanuljon" elvbe (jobb lenne inkább csak a végcélt alap/továbbtanulási szinten központilag megmondani és az odavezető útra csak egy ajánlás) ...
PS: Ami akkoriban nagyon el lett szúrva az a kétszintű érettségi. A koncepció teljesen jó volt, az hogy ne legyen külön minden egyetemhez felvételi hanem az érettségibe legyen ez beágyazva. A terv ugye az lett volna hogy emelt = egyetemi felvételi szint, közép = alap tudás, csak az egyetemek beijedtek és elfogadták a középszintet is. Ennek az lett az eredménye hogy míg én az emelt matekommal könnyedén vettem az első félévet az évfolyam 3/4-e bukdácsolt a matekos tárgyakon. Sajnos az hogy az egyetemek "fejpénzt" kapnak a tanulókra ezt eredményezte.
A történelem-szociológia szerintem az egyik legfontosabb dolog azok közül amiket mondtál. Ha lehetne egy olyan gimi rendszert létrehozni, ahol a kötelező órák nem leterhelőek, és szabadon lehet választani bármilyen fakultációból, hogy ki legyenek töltve a felszabadult órák, az szuper lenne. Nem kéne mindenkinek töménytelen dolgokat tanulni, csak azt amiket te is mondtál, de ha érdekli valami lehessenek tartva faktok, szakkörök, érdekes foglalkozások. Hú de nagy reformra van itt szükség, ezeket meghallgatva.. :/
Szervusz!
Felvidéki tanár vagyok. Történelem-magyar szakpárosítással. Amit a történelem kapcsán hallottam tőled, egy nagyon jó meglátás. Vagyunk páran (töri tanárok), akik pont erre próbáljuk terelni a történelem oktatását. A töri az összefüggések tömkelegét alkottja, ha valakik csak az évszámokra és az eseményekre helyezi a hangsúlyt, már eleve veszett ügyet dédelget. Mert, ha a diákot rávezessük, az ok-okozati kapcsolatra, amire épül a világ eseménysorozata, úgy nem fog a "kötelező évszámokba" sem beleunni, mert tisztán fogja látni az összefüggéseket. Yuval Sapiense és a Homo deus könyve is megvan, zseniális könyv mind a kettő. Természetesen ez a két könyv (is) alapköve lett a történelem óráim tartalmának. A diákjaim nagy része szereti a töri óráim. Számos szülőtől is kaptam üzenetet, hogy a gyerekük történelem-fan lett. :D
További remek videógyártást! Illeve jó egészséget kívánok a családodnak és neked!
első és legfontosabb lépés a tanárok fizetésének megemelése lenne
Én nem Magyarországon élek, és itt megemelték a tanárok fizetését, majdhogynem megduplázták, boldog boldogtalan tanár akar lenni, de attól még ugyanolyan rosszul tanítanak.
@@dotographic7620 De ez lenne az első lépés, ha több a jelentkező, akkor van miből válogatni, és párhuzamosan bevezetni a reformokat.
@@erzsebetrati5340 itt több a jelentkező, de sajnos nagyon nagy a korrupció és ismeretség álltal kerülnek be a tanárok a helyekre, illetve ennek hála az öreg tanárok nem mennek el nyugdíjba, vagy nyugdíj mellett tanítanak, semmit nem akarnak fejlödni a tanítási modszereikben, ugyanazt tanítják mint 30 évvel ezelőtt csak több pénzért.
@@dotographic7620 mert a mostani helyzet sokkal jobb, hogy 5-6 évig tanul egy tanár hallgató és az utolsó évre kiégnek mert kemény 130k kapnak az állami iskolákban a pályakezdő tanárok. Sok olyan tanárjelölt hadja ott az iskolát akikből jó pedagógus lenne, de alamizsnából nem lehet megélni. Plusz nem a tanárok a szarok hanem az egész rendszer. Egy általános iskolás matek tanár is komplexebb matematikát tanul az egyetemi évei alatt mint amire majd szüksége lenne a munkája során. Persze valamilyen szinten kell fejleszteni a gondolkodásukat, de egy nulla kredites algebra szigorlattal szopatják a hallgatókat. A vizsgán meg porigalázzák őket...
Azzal hogy nagyobb lenne a fizetésük lehet boldog boldogtalan tanár akar majd lenni, de legalább lenne a szakmának utánpótlása és nem kell a 70 éves tanárt óraadóként visszatartani mert nincs más aki elválalná.
A fizetés emelésnek akkor lenne értelme, ha - többek között- a tanárok képzésének színvonala is jóval magasabb lenne.
Mivel az oktatáson keresztül rengeteget változik az ember érdeklődési köre, céljai, gondolkodása, ennek modernizálása nagyon fontos téma. Csak pár gondolatot írok ide, amelyek csak nagyobb összefüggések nélkül eszembejutottak.
Örülök azért, hogy sok emberrel ellentétben nálad nem azt hallottam, hogy a matekon tanultak tök feleslegesek, meg minek tanultuk őket, hiszen a másodfokú egyenlet megoldóképletét vagy a logaritmust nem használjuk a kasszánál (nyilván mert nem is ott használják). A matematika a logikát fejleszti (mint ahogy a kézírás a motorikus készségeket), viszont egyetértek abban, hogy sokkal több gyakorlati példán keresztül kell ezt a tárgyat is tanítani. Itt jöhet szóba rögtön a programozás, ami már idejekorán meg tudja mutatni a matek fontosságát, és alapszinten valóban érdemes elsajátítani, ha nem is megy az ember informatikusnak vagy mérnöknek.
A középiskolákban általában 2 évig van kémia, és 3-3 évig fizika meg biológia, tehát azokat nem tanulják a diákok 4 évig, így én nem vagyok biztos benne, hogy valóban kevesebb óraszámban kéne tartani ezeket a tárgyakat. Persze értem, hogy sok ember nem tanul ezzel tovább, és feleslegesnek meg nehéznek érzik, de akiket ez érdekelne esetleg, ők itt fogják ezt megtudni, aztán ők mennek tovább faktra, mások meg túl vannak rajta és kész. Vegyészmérnökként persze elfogult vagyok, ugyanakkor én sem elemeztem verset érettségi óta, mégsem érzem feleslegesnek, mert csak hozzáadott az ismereteimhez, gondolkodásomhoz, és szélesítette a látóköröm. Egyetértek viszont abban, hogy a kémiát és fizikát több kísérlettel és sok más dologgal érdekesebbé lehet tenni mindenki számára, hogy az ezzel tovább nem tanuló diákok se gyomorgörccsel, hanem úgy menjenek be természettudományi órákra, hogy megint többet tudnak meg a világról (és ez a humán tárgyakra is vonatkozik).
Köszi a videót!
Mint aktív programozásból élő, aki vegyész szakra járt... Egyrészt azt látom, hogy én szerencsés vagyok, mert sok nagyon jó tanárom volt - úgy tűnik, veled ellentétben. Pl történelemből pont azt szoktam kiemelni, hogy volt 4 történelemtanárom egyetemig, ebből 2 inkább foglalkozott az összefügéssekkel, az egymásra hatásokkal, a következményekkel. És ez tényleg nagyon jó volt. A biológia tanárom talán az ország egyik legjobb biológia tanára volt, és akit vha is tanított Bóna József, az tudja, hogy miért mondom ezt. Életeket változtatott meg, a volt padtársam az ő hatására döntötte el, hogy orvos lesz. Saját jegyzetei voltak, és egy csomó mindent kidobott az anyagból - pl rendszertan - és inkább azzal foglalkozott, hogy megértsük az élővilág működését.
Éppen részben visszafele haladok a videóidban, és meglepő, hogy felszólalsz az áltudományok ellen, azaz te is tapasztalod a természettudományos tárgyak ismerethiányát, ennek ellenére olyan "féltudományos/soft tudományos" órákat emelnél be vagy növelnéd az óraszámukat, mint a pszichológia vagy éppen a közgazdaságtan, miközben a valódi (természet)tudományos tárgyakat meg csökkentenéd, csak azért, mert rosszul tanították, rossz témákat felhozva. Mindkét tudományterület - pszichológia és közgazdaságtan - hemzseg a tudományos hibáktól, a módszertani hiányosságoktól, amit mi sem jelez jobban, hogy konkrétan vannak közgazdászok, akik a tudományos szempontból értelmezhetetlen "én baloldali közgazdász vagyok", vagy "jobboldali közgazdász vagyok" megnevezést magukra aggatják, és fel sem tűnik nekik, hogy ez mennyire áltudományos. Ha a tudományt úgy definiálom, hogy a valóság megismerésére törekszik, azt biztosan nem segíti, hogy a "kutató" eleve elkötelezi magát vmi mellett. Ezt a hiányosságot igyekszik kiküszöbölni a viselkedésközgazdaságtan, amire már azt mondhatnám, hogy gyakorlatilag a "közgazdaságtan tudományos ága", amiben nem prekoncecpiók mentén haladnak, hanem valódi tudományos kísérletek mentén. Sokszor az az érzésem, hogy a közgadászok jelentős része olyan filozófus, aki kicsit jobban ért a matekhoz. Bár amikor Pogátsa Zoltánnak én számoltam ki egy ábráról, hogy az illesztett egyenes és a pontok korrelációs együtthatója 0.06 - azaz nem korrelál -, akkor ezután annyit volt képes mondani, hogy "ez nem azt jelenti, hogy nem korrelál, csak azt, hogy kicsit" :D Közgazdász, egyetemi tanár és láthatóan az alap matekkal is gondjai vannak.
A pszichológiát én is szeretem és valóban beemelném az oktatásba legalább önismereti szinten, megküzdési stratégiák, minták, stb. Ugyanakkor mint rendszeres Pszinapszis látogató, megjegyzem, hogy rengeteg áltudományos hülyeségbe futottam ott is bele, hogy mást ne mondjak olyan felkapott emberektől, mint Bagdi Emőke is, hogy simán megférne a köveket áruló nő mellett a reggeli műsorban. És akkor erre mondtad azt, hogy "komoly tudomány"? Annyira nem az, hogy az utóbbi években sorra derülnek ki csalások a területen, ugyanis akárcsak sok közgazdász, itt is "önigazolást" keresnek sokan. Pont 2 éve dolgoztak ki részben magyar kutatók módszertanokat, hogyan kellene módosítani a kutatásokat ezen a területen, hogy kevesebb legyen a selejt, félrevezető és csak önigazolást kereső kutatás, hogy valódi tudományos eredményekről lehessen beszélni.
Szóval értem én az indoklást, de a STEM tárgyaknak éppen, hogy növelni kellene a számát, de valóban át kellene alakítani az oktatásukat. És igen, több kísérlet kellene. És igen, több alap és kevesebb tárgyi tudás. Annak több értelme lenne, hogy az emberek értik, hogyan működik egy tudomány, mi a különbség a vélemények és tények között, és honnan tudjuk mondjuk, hogy egy vírus létezik, mint az, hogy milyen vallások vannak/voltak és hogyan hatottak egymásra, vagy, hogy mindenki tanuljon meg egy hangszert. Mert persze, jó a személyiségfejlődésnek, és én is egyetértek, hogy jó lenne, meg belefér, de, hogy pont a természettudományos tárgyakat vágnád vissza, az egyetleneket, amik valódi tényekre épülnek, az nem biztos, hogy jó irányba vezet. Mármint hangsúlyoznám, hogy jelen formájában szerintem is rossz az egész, és jobb lenne egy általános "természettudomány" oktatás, amiben nem különül el élesen a biológia, kémia és fizika, de ezen tárgyak ismeretének hiánya vezet az oltáselleneséghez, meg azokhoz, akik jósokat hívogatnak telefonon, vagy kavicsokat rendelnek vagyonokért a tv-ben látott "hirdetés" alapján.
Most leírom a 12.es órarendem(nem sorrendben), hogy szemléltesse miért lett volna abszólút fölösleges és időpazarlás visszamenni suliba érettségi elött 2 héttel.
Szóval egy héten van;
-6 matek ebből 2 fakt (tökéletesen működik az online oktatás, simán lehet gyakorolni a korábbi érettségiket, jó remek gyakorlás)
-5 magyar (az én felvételizésemhez lényegtelen)
-3 töri (szintén)
-4 biosz (2 fakt, ebből js felvételizek)
És most jönnek a gondok
- 4 tesi amikor amúgy is sportól aki szeretne tehát időhúzás
-5 elsőnyelv amit leadtam de át kellett volna unatkoznom a többi óra miatt
- 3 második nyelv amit abbahagytunk 3 hete, tehát 2 hétig szenvedtünk csak volna vele.
- médiaismeret (fölösleges filmnéző óra)
- művtöri (értelmetlen)
- életvitel (szintén)
Tehát az érettségi szempontjából számomra az óráim 2/3-a felesleges. És ezt nem csak most, hanem 4 éven keresztul éreztem.
Eletmod ora lenne nagyon fontos. Egeszseges eletmod, egeszseges taplalkozas, felismerni bizonyos (gyakori) betegsegek tüneteit, elsösegelygyujtas mindenkinek, nem csak azoknak, akiknek jogositvanyuk van/lesz. En is eleg regen vegeztem, lehet azota bevezettek. Bar szerintem nem. 😁
Legnagyobb baj az oktatással és az iskolával, hogy papíron tökéletesek. Ez nagyjából ki is zárja azt, hogy javítsunk rajtuk.
Pszichológiához még hozzátenném az önismeretet meg az érzelem és konfliktuskezelést is
Igen! Egyik legfontosabb lenne szerintem is! Kiegészíteném még stressz kezeléssel. Érzelmileg kiegyensúlyozottabbak és boldogabbak lennének az emberek úgy általánosságban. És nem lenne ennyi kudarcos kapcsolat, mert jobban tudnánk egymással kommunikálni és könnyebb lenne megérteni a másikat is.
Én így tanítom az ének-zenét felsőben. A covid miatt megtiltották az éneklést, így fel kellett találnom magam. Klasszikus értelemben vett zenetörténetre nem álltak készen, enyhén szólva sem elit iskolában tanítok. Úgyhogy rájöttem, hogyha közelebb akarom hozni a zenét, akkor a zenetörténetet a mai zenétől visszafelé is értelmezni lehet, nem kell lenyomni a torkukon azt, ami ellen minden erővel tiltakoznak. Rengeteg zenét hallgatunk, dalszövegeket elemzünk, és a szubkultúrák háttér történeteit is végigvesszük. Amióta én ezt a lépést megtettem feléjük, ők is elfogadtak engem, és azóta jó minden.
Úgy megörültem mikor megjött az értesítés, hogy kiestem a fotelből.
#KÓKUSZBACK
Matekból annyira érintettük a "hétköznapi életet" (pl.: mindenféle hitelek, kamat stb.), hogy 9. osztályban szeptemberben a kezünkbe nyomtak egy munkafüzetet, hogy majd foglalkozunk vele és sosem foglalkoztunk vele. 😂
Azóta is a sulis szekrényemben nyugszik az a munkafüzet, immáron 4. éve😅
Same shit, három éve porosodik nálam is
- Én lassan 40 éves leszek,de a programozást nagyon adom. Nyilván ne assemblyvel kezdjük,meg C++ hanem programozás elmélet. Aztán egy könnyű nyelv,mondjuk Python a úgy is nagyot megy manapság.
- Irodalmat teljesen megszüntetném és fakultációra tenném,aki akarja ott elemezhet annyi Adyt meg Jókait amennyit akar. A klasszikus kötelező olvasmányokat teljesen kivenném,semmi releváns dolgot nem közölnek a mai emberrel. 500 oldal Kőszívű meg Egri csillagok megutáltatja csak az olvasást,túl lassú az egész a ma emberének. De pl. Harry Potter tökre mehetne,vagy Gyűrűk ura. Mindenki egy választató dolgot elolvasna mondjuk nyáron és arról beszámolna a többieknek.
- Matematika fontos,de nem úgy ahogy tanítják. Sokkal-sokkal gyakorlatiasabb példákat kellene megoldani.
- Fizikát nem piszkálnám sem a kémiát és a biológiát.
- Történelem maradna,de évszámok bebifláztatása tök felesleges. Összefüggéseiben láttatni kell a történelmet,főleg a 20.századot.
- Ének-zene. Bach élete meg hogy hol született Hayden tök felesleges. De egy hangszeres zene alapjait milyen király lenne már oktatni. Pl. egy alap gitár tanulás vagy zongora/szinti/looper. Aztán mindenki dönthetne fakultációról. Érik a szőlő,meg dó-ré-mi a tökömet se érdekli.
- Rajz szintén fakultáns.
- Nyelvtan maradna,sőt!
-Hittan kuka. Menjen templomba hétvégén akinek annyira hiányzik.
- Testnevelés. Dugják fel a zsugorátfordulásukat,a gyertyájukat meg a távolugrásukat jó mélyen. Labdás csapatsportok,jókedvű mozgás legyen,ne kibaszott Usain Boltokat akarjanak már nevelni. Vagy mindenkit tanítsanak meg biztonságosan úszni.
- A LEGFONTOSABB amit a végén mondtál arról hogy az állami gépezet mennyire érdekelt abban hogy zombikat képezzenek. Tudjátok mik vagytok nekik az első pertől kezdve mikor beléptél az iskolába? EMBERI ERŐFORRÁS. Erőforrás basszameg. Kapja be a lónak a fszát amelyik erőforrásokat akar képezni.
Teljesen egyetértek.
Annyit fűznék hozzá véleményemként, hogy a programozásban a webszerkesztést helyezném előtérbe. Viszonylag könnyen látványos eredményt, sikerélményt és a későbbiekben talán legjobban hasznosítható tudást adhat.
A történelmet, irodalmat, rajzot, ének-zenét, hittant egy tantárgyba gyúrnám, mondjuk emberi értékek néven, és heti pár óra bőven elég is lenne belőle. Így lehetne igazán kontextusba látni a művészeteket történelmi háttérrel. A történelem annyira képlékeny valami. Egyrészt minden rendszer máshogy értékeli, elferdíti, nem is úgy volt, nem is akkor volt, másrészt sok mindennek csak szóbeszéd alapja van. Néhány fontos momentum, korszak behatóbb tanítása ami pl. a művészeti tárgyak jobb megértését segíti.
Ahogy mondod, évente egy olvasmányt kötelezően választhatóvá tenni és szóban, írásban be kellene számolni róla, ahol természetesen a helyesírást is értékelnék.
Tényleg nonszensz, hogy én is úgy tanultam sok évet ének-zenét, hogy bármilyen hangszert is a kezembe adtak volna. Ha rajzot lehet alkotni, akkor (modern) zenét is megtaníthatnának alkotni.
Ahogy Ádám is mondja, minden így megspórolt óra helyére angolt tennék.
A nyelvtan maradna, sőt! Bizony! Minden írásbelit dolgozatot, beadandót - úgy mellékesen - helyesírásilag, stilisztikailag is értékelnék. (Nyilván nem kivitelezhető, de jó volna.)
Az EMBERI ERŐFORRÁS pedig egyenesen vérlázító, kinyílik a bicska az ember zsebében.
Kedves Ádám!
Nagyon jó ezt a témát a te feldolgozásodban meghallgatni!
Mindenek előtt gratula a gyerkőchöz!
Másodszor, meglepődtem, hogy egykorúak vagyunk, én is 2008-ban érettségiztem.
Én most ki fogom panaszkodni magam, bocs.
Harmadszor tehát: én egy veszpém megyei gimiben érettségiztem, amiből 5 gondolatot hoztam magammal:
- tiszta szívből gyűlölöm a történelmet. Egy olyan elcseszett, megrogyott tanárnőnk volt, hogy el se tudom mondani. Az órák zöme másból se állt, mint abból, hogy a nyanya beszélt, elmondta a saját véleményével erősen vegyített tananyagot, amit a végén kiszámíthatatlan minőségben kérdezett ki, és a fiúknak mindig szar jegyeik voltak, az első padban ülő csajoknak meg mindig ötöseik. Utálta a gyerekeket (főleg a fiúkat), utálta a tanítást, ezek az órák igazából a néni stand-up előadásai voltak, amiket muszáj volt végighallgatni. Rühelltem, a világ legértelmetlenebb dolga volt, nettó időelb@szás. (megj.: egy dög vagyok, mert ez a tanárnő szegény azóta már meghalt). A saját születési dátumomon kívül egyetlen évszámot se tudok a mai napig. Most jöhet az osztás, hogy egy idióta vagyok, de higyjétek el, azon kívül, hogy mások (akiknek a véleménye az esetek 99.999999999%-ban nem érdekel) lehülyéztek érte, soha semmi hátrányom nem származott az életben abból, hogy a történelem a tudásom perifériájára szorult.
- engem az irodalomtanárnőm tanított meg arra, hogy léteznek olyan mondatok, amik "szerintem"-mel kezdődnek. Áldja meg az ég ezért, minden alkalommal, mikor eszembe jut, csak dícsérni tudom és örülni, hogy ilyen irodalomtanárom volt. Látatlanban is jó egészséget kívánok neki. Érvelni, és saját véleményt alkotni (sőt, saját véleményt akarni alkotni) rendkívül fontos lenne, gyakorlatilag helyettesíthetetlen tudás.
- én is biosz faktos voltam gimiben, és biológus is lettem (akként is dolgozom, ősállattan topikban). A tanárom hiperkirály tanár volt, kiszámítható, lineáris követelményekkel, és úgy magyarázta el a dolgokat, hogy egyből megértettem. Nagyon fontos dolog erősen ráfeküdni a bioszra, legalábbis az emberi test működése oldalán. Ezt többek között azért gondolom így, mert pl. azt látom, hogy a lányok közül mennyire sokat nincsenek tisztában a saját nemi ciklusukkal, meg a fiatalok (nemtől függetlenül) úgy generále a fogamzás és fogamzásgátlás hogysmintjeivel, a terhesség részfolyamataival, de sokaknak még az is gondot okoz, hogy megmérjék a saját vérnyomásukat. Ez kurvagáz, és szerintem ezerszer fontosabb lenne az ilyesmit kenni-vágni, mint azt, hogy mikor melyik király hol csatázott, meg hol halt meg ezerötszáz ember valami csatában a susnyában.
- pénzügyekről tanulni elemi fontosságú lenne. Én most végzek egy hétvégi grafikusi felnőttképzést, és a "Foglalkoztatási ismeretek" részben olyan pénzügyi dolgokat olvastam, mintha Angela Merkel kvantumkémiai doktoriját olvastam volna. Életemben soha még csak hasonlót se. Az egy dolog, hogy nem érdekel alapjáraton, de akkor legalább tanítanák meg, amíg még muszájból tanul az ember. Képesek hülyén hagyni a gyerekeket, hogy éneket tanuljunk, meg tesivel csesszük el az időnket. Ráhagyják az emberre, hogy tanulja meg magától, az élete eseményei neveljék ezeket bele (végső soron muszáj). Nem tudom, lehet, hogy manapság már oktatnak ilyesmit középsuliban.
- politechnika: nekem csak általános iskolában volt ilyen, de én áttenném középsulira is kötelező szinten. Általánosban is ejtőernyőst varrtunk, meg fadarabokat szegeltünk egymáshoz, de most meg ott vagyok, hogy egy polcot se tudok felfúrni a falra, ami k_rva gáz szerintem. Nem azért, mintha apám nem tanított volna ilyesmire, de ha heti rendszerességgel foglalkoztunk volna ilyen dolgokkal a gimiben, annak ezerszer több hasznát vettem volna az életben, mint a hülye Aranybullának, az biztos...
+1: nagyon cukker vótá, ahogy a csajszikat kezelted!
Jó egészséget nektek!
Darvin
Aranyos, hogy felfedezted az "ajjaj" és az intró zene közötti párhuzamot és ezért bent hagytad a kis motyogást a zene alatt :)
Rajznál nem csak a videózást, de a fotózást is ide venném. A mai világban szinte minden második ember hobbi fotós, és szerintem ez érdekesebbé tenné az órát a fiatalok számára.
Annyira szeretnék egy olyan világban élni, ahol azokat tanulják a gyerekek a suliban, amiket itt elmondtál! Fantasztikus ötletek.Ádámot oktatásügyi miniszternek!!!
Egyetértek Veled abban, hogy a történelemben az összefüggések ismerete fontosabb, mint az évszámoké, ugyanakkor néhány évszámot mindenképpen ismerni kell, hogy az adott összefüggésrendszert el tudd helyezni az időben. Egyébként én történelem phd-n vagyok. :)
Én 94 előtt tanultam történelmet, de mivel művészeti iskolába jártam, vele párhuzamosan kultúrtörténetet, és nálunk a hangsúly tényleg a folyamatokon volt, ráadásul a kultúrtörténet magával hozta a szociológiai kérdéseket. Szerintem is kell néhány évszám, de az összefüggések megértésével, a többi évszám magátol fog ráragadni a diákra. Amennyiben a történelem oktatók megértik, hogy a történelmet nem úgy kell előadni mint a matekot, hanem úgy, mint egy izgalmas sorozatot. Mindenki imádja és nézi a sorozatokat, szóval igen könnyen imádnák és megértenék a történelmet is, főleg mivel a történelem a legfontosabb tantárgy, annélkül a világ érthetetlen. Pl. a Gracchus testvérek élete egy maffia akciófilmbe is durva lenne, tehát elég izgalmas ahoz, hogy lekösse a fiatalokat jó előadásmóddal, és azt hogy mit miért tettek, és mi volt a cél, az manapság a nagy konszernek, és a kiéleződő társadalmi különbségek korában még fontosabb mint valaha, sokkal könyebb megérteni a mai folyamatokat, és azt hogy bármilyen javító szándék miért fog elbukni :D A múlt a holnap, ha nem értjük meg. Másrészt az én időmben még tananyag volt Caius Marius a középsuliban, manapság a történelemtanároknak sem tanítják, és még olaszországban sem, pedig az ő történelmük egyik alapja. Nélküle hogy a fenébe lehet megérteni bármit is a római birodalomból? Aki őt nem ismeri, semmit nem tud Julius Caesarról sem. És persze ha lépcsőket kihagyunk, folyamat oktatás sem lesz. Hát mindegy, csak azért írtam, hogy igen, folyamatok előre. És hát csak 30 év telet el az én időm óta, nem történént annyi minden abban a 30 évben, hogy ennyire felületes legyen az oktatás. Néztem az éretsségi felkészítőt youtube-on tavaj, 1.) hiányoztak belőle az elmúlt 40 év tudományos eredményei. 2.) sok minden propaganda volt, vagy alapvetően szándékos félrevezetés egy csomó kérdésben, és a régészeti leletekkel, fennmaradt kordokumentumokkal alátámasztott tényszerű ismeretek teljes ignorálása. Ha a gyerek fejét hantával tömik, persze hogy nem érti a folyamatokat. Az is problémás, hogy a wikipédia bulvárlap szintre sűllyedt, tele hamis történelmi információkkal. Pl. olyan családokat tekint kihaltnak évszázadok óta, akik mind a mai napig elgé jó egészségnek örvendenek, havonta szerepelnek pl az olasz tv-ben, és mind a mai napig alakítják európa gazdaságát, és politkáját - több esteben választott közéleti tisztséget töltenek be, rangjukat szimbolikusan viselhetik, ráadásul amikor műemlékeket látogatunk meg, még mindig az ő jelenlegi tulajdonukban sétálgatunk, holott a magyar oktatás szerint 400 éve kihaltak... Siralmas... szóval nem csodálkozom ha a történelem oktatás gondban van, és hadilábon a tényekkel...
Sok mindenben egyetértünk. A történelmet valahogy mindig is szerettem vagy érdekelt, szerencsére jó tanáraim is voltak. Évszámok helyett hasznos tudást, gazdasági-társadalmi összefüggéseket meg politikai alapismereteket kellene tanítani. (Sok kortársamnak fogalma sincs arról, mi az a két papír, amit az országgyűlési választásokon a kezébe nyomnak (már ha egyáltalán elmegy szavazni), valakinek az sem világos, hogy a politikában létezik jobb és bal oldal, és ezek más-más értékeket képviselnek.)
A gazdaságot és a pszichológiát nagyon támogatom. Az előbbi baromira érdekel, viszont borzasztóan buta vagyok hozzá, miközben ha valaki nagyon leegyszerűsítve elmagyarázza a dolgokat, simán megértem. Az utóbbival megint szerencsém volt, mivel a középiskolában tanulhattunk pszichót, a tanárunk végtelenül jófej volt, és érettségire is felkészített bennünk - pedig alapvetően csak szakkörnek indult. Rengeteg érdekes meg hasznos dolgot tanultunk (pl. tanulási módszerek, meditáltunk órán, csoport hatása az egyénre, emlékezet működése, kötődési típusok, hogy csak néhányat említsek), és szerintem a mai diákokat is érdekelheti, hogyan hatnak bizonyos kábítószerek az emberi szervezetre (nem drogprevencióra gondolok, mert azzal tele van a padlás, hanem elmagyarázni, hogyan stimulálja az agy különböző részeit a gomba vagy az eki, és miért érezzük tőlük azt, amit), vagy éppenséggel a stresszről és annak a hátteréről beszélni velük.
A készség tárgyakat kisebb óraszámban vagy fakultatív jelleggel oktatnám. Speciel én mindig is utáltam énekelni meg rajzolni (soha nem is tudtam egyiket sem tbh), és rettenetesen frusztrált, hogy harminc osztálytársammal együtt kell festegetnem az órán. Szívesebben tanultam volna például videózást, hogy az egyetemi filmszakra ne teljesen hülyén álljak oda, ha éppen forgatni kell. Ezt be lehetne építeni a média órába is (amit ugye az állam jól meg is szüntetett), és mellé a filmnyelvről tanulni - egy-egy film irodalmi jellegű elemzésének én sem látom értelmét. Ugyanitt lehetne beszélgetni a fake newsról, a média sokszor hatásvadász jellegéről, a kritikus médiafogyasztásról vagy akár a trash kultúráról is. A tesiről annyit, hogy a játékokat én is szerettem, és inkább ezekre kellene fektetni a hangsúlyt meg a mozgás megszerettetésére, nem pedig a szekrényugrásra, kézen állásra.
Szomorú, hogy a magyartanárok gyakran nem kíváncsiak a diákok véleményére a művek kapcsán, miközben az érettségin a műelemzésnél pont ez lenne a feladat. Alig tanulnak valamit a fogalmazások felépítéséről, miközben ez is ugyanúgy elvárt az érettségin. A kötelezők tényleg borzasztóak, a kortárs irodalomról pedig sokaknak fogalma sincs, mert a hatszáz oldalas Jókai-regények elvették a kedvüket az olvasástól. Inkább olvastatnám velük az Igazolt hiányzást (Gerlóczy Márton), A bogyósgyümölcskertész fiát (Háy János) vagy Az éhezők viadalát. Az első kettő felnövéstörténet, középiskolásoknak tökéletes lehet, imádtam őket és nagy hatással voltak rám akkor, az utóbbiból sokat tanultam a diktatúrák, illetve a propaganda működéséről. Ezekről akár még törin is lehetne beszélni a politikai-társadalmi berendezkedések kapcsán.
A legnagyobb problémát a magyartanításban abban látom, hogy az iskolai tananyag köszönőviszonyban sincs az érettségin elvárt kompetenciákkal. A kerettantervet egyre tovább bővítik indokolatlan hülyeségekkel, ahelyett hogy fogalmazást, szövegértést gyakoroltatnának a diákokkal - a szövegértés meg nem csak a magyarhoz fontos, hiszen bármelyik másik tantárgy vizsgájának is ez adja 40-50 százalékát (ha nem érted a kérdést, nem is tudsz rá válaszolni). A másik gond, hogy leltárszerűen kell műveket elemezni, és a legfontosabb tudás adott vers kapcsán a jambikus lejtés vagy a különböző verslábak, nem pedig az, hogy milyen érzéseket váltott ki a diákokból. Én tényleg baromi jól jártam, mert több olyan tanárhoz is volt szerencsém, akik élménnyé tudták tenni a tanulást. (A középiskolás magyartanárom egy tündér volt, hatalmas nagy tudással rendelkezett, de sosem akarta ezt lenyomni a torkunkon, inkább azt igyekezett átadni nekünk, hogy mi is vágyjunk a tudásra, mert tudni dolgokat végtelenül menő. Mindig kíváncsi volt a véleményünkre a művek kapcsán, tőle tanultam meg, hogy nincs rossz válasz műelemzésnél, főleg ha meg is tudja indokolni az ember.)
A természettudományok oktatásáról annyit, hogy szerintem mindegyik botrányos, sikerült is megutálnom az összeset középiskolában. Viszont az űrös dolgok mindig is nagyon érdekeltek, de hát ugye annak meg fizika az alapja, szóval el is engedtem, hogy én ezt a büdös életben nem fogom rendesen megérteni. Aztán nemrég olvastam egy olasz elméleti fizikus könyvét a kvantumgravitációról. Nem mondom, hogy mindent értek belőle, de hatalmas sikernek könyveltem el, amikor megértettem az általános és a speciális relativitáselméletet. Ez nálam kvázi csodaszámba megy, mivel soha nem gondoltam, hogy valaha bármit is ténylegesen érteni fogok fizikából. Azóta is azon gondolkozom, hogy miért nem ezt tanítják fizikán a srácoknak, és miért nem próbálják meg a tanárok közelebb vinni hozzájuk ezt a tantárgyat. Kémiából is rengeteg felesleges dolgot tanultunk, de valamilyen szinten abba is beleástam magam, amikor érdeklődni kezdtem a tudatos bőrápolás iránt. A mai napig kiakasztanak azok az emberek, akik szerint csak a natúr termékek megfelelőek az arcukra, mert azokban természetes anyagok vannak, nem pedig kemikáliák, vagy hogy a kőolajszármazékok ördögtől való dolgok - közben meg vígan kenik magukra a vazelint, ha úgy van :D Szívesen megkérdezném tőlük, hol voltak a kémia órák helyett, mert például a víz is egy vegyület, ami a legtöbb testápolási cucc alapja, szóval az is kemikália vagy mi :D De ha nagyon leegyszerűsítem, akkor végül is az ember sem áll másból, mint fizikai és kémiai reakciók egymásutánjából, szóval akkor mi is van. Kémián simán tanítanék minimál összetevőlista elemzést karöltve egy kis biológiával (bőr felépítése), és megtanulhatnák, mi tud és mi nem tud áthatolni az epidermisen, hogy az előbb említett hülyeségeket elkerüljük. A biológiával nekem sem volt bajom azonkívül, hogy borzasztóan untam. Nem csak a korona miatt, hanem amúgy is hasznos lenne elmagyarázni a diákoknak, hogyan működnek azok az oltások, amiket gyerekkorukban kapnak. A csipsszel rémítgető agyhalottakat így sem úsznánk meg, de hátha kevesebb lenne belőlük. Illetve a növényekről szóló években szerveződhetnének kirándulások arborétumokba vagy akár a Füvészkertbe - én bírtam volna, ha a valóságban is látom a különbséget a nyitva- és zárvatermők között, nem csak egy képet a tankkönyvben.
Na most, hogy már írtam egy regényt, és nagyon sajnálom, hogy nem tudtam rövidebben megfogalmazni a mondanivalómat, a válaszom az összes fel(nem)tett kérdésemre az, amit Ádám is mondott, hogy az államnak nem feltétlen célja olyan gyerekeket nevelni, akik felnőttként ennyire tájékozottak és széles látókörűek lehetnek. Nyilván azt sem lehet kijelenteni, hogy a cél az elbutítás, de mondjuk úgy, hogy nem is egy komolyabb oktatási reform felé haladnak a dolgok.
Szomorú, hogy egyetemre eljutva van lehetőségem tanulni gazdasági ismereteket, munkajogot, polgárjogot, szociológiát, pszichológiát és politikai ismereteket, mert tisztában vagyok vele, hogy ez az emberek egy jelentős részének nem adatik meg (akik nem mennek továbbtanulni, vagy szakmát tanulnak, azok sosem fogják tudni, vagy csak ha maguk utánajárnak a dolgoknak, pedig egyetértek a videóban azzal az állásponttal, hogy ezek a mindennapi életben mindenki számára fontos alaptudás)
Szívesen adok pár tippet a 10 ujjas vakíráshoz, több program is elérhető ezzel kapcsolatban. A szakmám miatt ezt nekem meg kellett tanulni. :)
Ádám, Gratula a második kicsihez!
Teljesen jó, gondolatébresztő videót csináltál, viszont én kicsit más szemszögből írnám le a véleményem az oktatási rendszerről.
Jelenleg az oktatás nagyon merev struktúrákon alapszik, ahol a cél minél jobb minőségű munkások (legyen az szellemi vagy fizikai) kitermelése a munkapiacra, hogy azok alkalmasak legyenek elvégezni a jövőbeli feladataikat a lehető leghatékonyabban (bár ez a valóságban sem működik teljesen jól sőt, de az alapcél ez). Ez adódik a kapitalizmusból is valamint az egyetemek követelményeitől, amit aztán a gyakorlatban alig-alig használ fel az ember.
Szerintem az oktatásnak teljesen más felfogást kéne követnie, és mint ez a felülről irányított teljesítménymérésen alapuló rendszer, ahol kevés a mozgástér. A gyerekeknek minél több opciót kéne nyújtani, hogy megtalálják maguknak azt a dolgot ami igazán érdekli őket, tehát elsősorban az iskolának az önismeretet kéne fejlesztenie, nem pedig fordítva hogy a diák legyen az eszköz a cél eléréséhez. A gyerekek hihetetlenül kreatívak tudnak lenni valamivel ami képes megragadni a figyelmüket, ehhez pedig a száraz tananyag szerinti oktatást le kell redukálni.
Paul Lockhart matematikus novellája (A Mathematican's Lament - neten elérhető) is jó példa erre, hogy a matematika például mennyire szemléltethető tárgy és mennyivel élvezhetőbbé lehetne tenni az oktatását. És ha már megvannak azok a dolgok amik érdeklik a diákokat, abban a tevékenységben biztos sikeresekké tudnak válni a jövőben.
Lehet ez csak személyes múltam miatt a véleményem, de szerencsés voltam és jó iskolákba járhattam, viszont mindig ezt tapasztaltam, hogy a tanár meg akarja mondani mit és hogy tanuljak, majd a gimiben pedig melyik az az adott szakma amire éppen nagy kereset van. Tehát menjek mérnöknek, mert a közgazdász most úgy is a mekiben köt ki....
A másik de ez inkább magyar sajátosság, hogy az általam röviden vázolt oktatást a jelenlegi pedagógusokkal nem lehetne véghezvinni, ugyanis nagyon gyenge az alapanyagunk. Mégis hogyan várjunk el olyan diákorientált oktatást, ahol a tanárok presztizse a béka segge alatt van és azok lesznek TÖBBSÉGBEN pedagógusok akiket máshova nem vettek fel?
Én csak most néztem ezt a videódat. Sok mindenben egyetértek, de ha már középsuli, így pont idevágólag ez a szakmám, akkor reflektálnék a "programozás" részre:
'98-ban kezdem, mert mindenki azt mondta, hogy "ebben van a jövő".
Most 2021-et írunk, Londonban élek és vegyes nemzetiségű, különböző korosztályú munkavállalók vesznek körbe. Pont a hetekben mondott fel több kulcspozíciójú kolléga. Kapom a megrendelést a főnöktől, hogy akkor őt, meg őt oktassam supervisornak, meg egyebekre. Van bőven papírmunka, az adatokat meg be kell vinni a gépbe. Semmi komplikált, néhány excell tábla, néha world-ben egy egy cimke kinyomtatása, outlook használata cégen belül...stb.
Ott tartunk, hogy a billentyűzet számára idegen, a lekódolt excelben fontos képleteket törölnek ki - infósként én nem tudom, hogyan! - és extrába valakinél ott kezdődik, hogy az egér használatára meg kell tanítani! A másik meg életében nem küldött el egy e-mailt!
Mindeközben látom, amint facebookon aktívak - persze "okostelefonról" -, de egy exceltáblát képtelenek kitölteni!
Némelyike 15 évvel fiatalabb mint én és egyesével nyomkodja a klaviatúrát hosszas keresgélés után.
Pont múlt héten ültem le meetingelni a főnivel, hogy mondom baszki ez nagyon nem oké! Mi a következő szint? Tanítsam meg őket írni-olvasni?
Részben az (is) a baj, hogy az érintőképernyő megzavarja az embert. Már nem gépelünk vakon, mert tableten, mobilon nem lehet. Én se tudok.
Nem tudom otthon mi a trend, de a programozás kevésbé számít. Az alapok, egy outlook, e-mail, office használata sokkal fontosabb.
Meg a kritikai gondolkodás, márketing és médiaismeret, pszichológia, gazdaság, jog.
A programozás más műfaj, általánosan nem szükséges.
A földrajzról is érdekelt volna a véleményed! 😔
Szia
Egy tavaly érettségizett diák észrevételei:
Történelem, gazdaság: mi tanultunk a gazdaságról, a rendszerváltás utáni politikáról, a mostani demokrácia alapjairól, a választási rendszerekről. Én csak egyszer tanultam a történelmet, 4 év helyett 6 alatt (8 osztályos gimi)
Rajz, ének: sok értelme szerintem nem volt
Programozás: mi tanultunk infón programozni de sok értelme nem volt konkrétan csak másoltuk a tanárt...
Média: mi nem csak filmet néztünk, néhányszor a tanár elmondta nekünk mennyire át vagyunk verve a mai világban (arról viszont nem beszélt hogy vernek át minket). Most egyetemen (hiába első hallásra nincs köze a szakomnak hozzá) több tárgyból is beszélünk róla pl.: cikkek milyen eszközökkel hatnak az érzelmeinkre, grafikonokkal hogy lehet megtéveszteni az embereket.
Kémia: nekem pont kellett, mi rendszeresen kísérleteztünk, de sok olyat ismerek akik kémcsövet sem fogtak még a kezükben
Fizika: Vettünk kvantum fizikát, beszéltünk a relativitáselméletről.
Tesi: Minden napos tesi szerintem sok, én jobban örültem volna ha legalább megtanítanak minket arra mire kell figyelni testmozgás közben és nem csak iskola köröket futunk (és az önvédelmi oktatásra is nagyobb hangsúlyt fektetnék)
Idegen nyelv: angol kell, második meg... vegyes érzéseim voltak vele mindig
Magyar: általában aludtam
Biológia: másik tárgy ami nekem kellett, de mi beszéltünk a különböző tápanyagokról, vitaminokról, hogy mire valók, miben vannak, fogamzás gátlási módszerek (mi alapján működnek, mennyire hatékonyak, mellékhatások)
Matek: szerettem, nem volt vele bajom sose
Még két tárgyat biztos bevezetnék: Az egyik egy általános (emberi) jogokat bemutató tárgy, amiben megtanuljuk az alapvető jogainkat, és azoknak az alkalmazását, érvényesítését. A másikat pedig lehet, nem mindenki támogatná, de egy alapvető önvédelmet/túlélést oktató órát is bevezetnék, amihez hasonló egyébként van Norvégiában is felsőbb középiskolásoknak, akiknek van lehetőségük halászatot, erdészetet és mezőgazdaságot tanulni(bár az is hozzátartozik, hogy a norvég kultúrának erősen a része a vadászat és a horgászat, ami miatt evidens, hogy ezeket külön tanítják).
Még az egyetemi rendszerhez hasonlóan egy csomó tárgyat inkább választhatóvá tennék úgy, hogy pl, akik reál vagy humán beállítottságúak, azok inkább a saját affinitásuknak megfelelő tárgyakba fektessék az idejüket és energiájukat.
A kémia-fizika helyett lehetne egy "háztartási ismeretek" óra, amiben mondjuk elmondják hogy melyik vegyszert, vegyületet mivel használd, ne lélegezd be, esetleg egy vegyszermentes háztartás miként megoldható, szénmonoxid, akár még egy hogy főzz pálinkát verzió is belefér, de olyan amit te hasznosítani fogsz.
Ezt a vegyszeres dolgot jobb helyeken elmagyarázzák biosz/ kémia órán. Legalábbis nekünk már általánosban elmagyarázták.
@@Buranyi98 nekünk is elmagyarázták, innen jött eleve az ötlet. De emellett minden mast is tanultunk, amit sokunk azota se hasznal.
Jelenleg egy alternatív gimnáziumba járok, és nagyon meglepő, hogy mennyire sok minden úgy működik nálunk, mint ahogy te jónak látod. (Szerintem ezerszer jobb így, elég jó viszonyítási pontom van, mivel “normális általánosba” jártam.) Az a legrosszabb, hogy ezért a rendszerért, amivel sokkal többre fogsz menni az életben, fizetni kell, ráadásul nem keveset. Vannak olyanok, akiknek a szüleik valamilyen okból kifolyólag nem akarnak vagy nem tudnak fizetni az oktatásért, ezért a gyerekeik végig szenvedik a gyerekkorukat olyan intézményekben amikben nem a lényeges dolgokat tanítják meg. Persze nem mondom hogy minden iskola szörnyű, de azzal, hogy változik minden, kicsit az oktatást is meg kellene reformálni.
Akinek sok a fizika, kémia, matek, ne menjen gimnáziumba. Mondom ezt úgy, hogy én sem voltam jó belőlük. Inkább érdekesebbé kéne tenni a természettudományos tárgyakat, rámutatni, hogy ez is az életünk része, közelebb hozni mindennapi példákon keresztül, hogy azt érezzük, közünk van hozzá és nemcsak egy elvont tudáshalmaz az egész.
Gratulálok, Edda néni biztos egyre büszkébb rád. Jó egészséget a kicsinek.
A videóhoz pár mondat részemről:
1. Úgy gondolom, hogy a kézírás fontosabb, mint a géppel írás,annak ellenére pl, hogy a nevemen kívül semmit nem írtam mostanában kézzel. Azonban tudni kell, hogy a motorikus finommozgások fejlődéséhez, jó térérzékhez, a kommunikáció megfelelő ütemű fejlődéséhez elengedhetetlen. Bizonyos agyi működéseket a sima gépírás nem indít be/mozgat meg, a kézírással azonban, mint a veszett egér speed-partyn annyira erősen aktivizálódik... Nyelvtanulásnál rendkívül hasznos, illetve a kreatívitást elősegíti.. Persze, vannak félig-meddig helyettesíthető mozdulatok, de azt mondanám, hogy azok inkább kiegészítenek, mintsem teljes mértékben helyettesítenének.
Én például a tesin (úgy hogy szeretek mozogni) kívül mindent meghagynék, de az általad említett kiegészítéseket a tantervbe beépítve... Ugyanis, nem tartom hülyeségnek pl a megtanult évszámokat töriből... Élete során az embernek előjöhet humorforrásként(lásd Aranybula dal ami az Aranybulla, 1222,de ha nem tudod akkor nem látod benne a poént azonnal, na ugye xxd) vagy tanító jellegű információátadásként(fiad rákérdez valamire, nem azon versengtek, hogy ki tudja kiguglizni hamarabb, hanem fejből odamondod neki, kis dolognak tűnik, de azért szerintem büszkeséggel tölthet el ha válaszolsz azonnal s azt mondja neked, hogy apu, de okos vagy).. szóval.. nem hülyeség ez a kívülről megtanulni dolgokat, persze a gyakorlatias hozzáállással egyensúlyt tartva... De lehet én vagyok túl maradi.
26:40 a bácsi hátul😹😹
Javarészt egyetértek, de sok mindent lehetne tanítani ami nem igényel sok órát hanem mondjuk egy Életrevaló tantárgyat bevezetni: alapfokú kresz, alapfokú pénzügyek, egészséges életmód, elrettentő drogprevenció, környezetvédelem+újrahasznosít és ilyesmik. Valamint tényleg be kellene vezetni képesség felmérést: Ki mihez ért és az alapján informálni a szülőket és NEM jegyeket adni. Akinek csak a kézügyessége jó azt későbbiekben a szülők lehetőségekhez mérten szakembert nevelhetnének: asztalos, kőműves stb. ezek is jól fizető szakmák ha valaki jól csinálja. Aki magas inteligenciával és/vagy tanulás iránti szorgalommal rendelkezik azt az embert terelni a továbbtanulás felé.
Tudom, hogy utópia, és nem fog megvalósulni, de én középiskolától bevezetném, a fakultatív, vagy nevezzük úgy, moduláris képzést. Általános iskolában már nagyjából látja a gyerek, hogy mi, az ami érdekli.
Az alaptantárgyak(érettségi) adottak lennének, a többit (vagy akár ezeket is bővítve) akár kreditrendszerben (kötelezően összeválogatandó 20 kreditnyi tárgy) megválaszthatná a tanuló. Niylván ehhez sokkal több oktatóra lenne szükség, illetve nehezebb lenne időbeosztást készíteni hozzá. Így például egy műszaki beállítottságú fiatal ember koncentrálhatna a természettudományokra, tánc és dráma, vagy művészettörténet óra helyett.
Én történelem-ének zene tanárnak készülök, most vagyok a 2. félévemben és teljesen egyetértek veled az énekoktatásnál. Én annak vagyok a híve, hogy mindenki minden zenét hallgasson,nem kell szívesen de hallgassa meg. Bár nem tudom mit lehet várni a diákoktól, amikor itt az egyetemen rossz szemmel néznek rám a szaktársaim, hogy miért nem szeretem kb csak a klasszikus zenét és hogy én mekkora eretnek vagyok azért, mert a spotifyomon minden megtalálható. Na ja kb ennyi xdd
Kereskedelem-marketinget tanultam a középsuliban, és nagyon hálás vagyok mert amiket felsoroltál a gazdaságnál, mind tanultam. Adózástól kezdve a marketingig és legalább ez olyan tudás, amit később is tudsz hasznosítani. Az informatika tanárunk megtanította a 10 ujjas vakírást (nekem nagyon nem ment) és olyan lelkes volt, hogy programozást is elkezdett tanítani és nagyon sokunk vevő volt rá. Médiánk is volt és elég mélyen belementünk, milyen hatással van ránk a film, híradó stb. 2017-ben végeztem a középsulival.
A flipped classroom egy tök jó dolog lenne. A diák otthon elsajátítja a lexikális anyagot könyvből, vagy még jobb, ha egy videóból, így nem unatkozik órán, vagy nem marad le. Az osztálytermi órák, pedig konkrét problémamegoldásról szólnának, ami tipikusan házi feladat szokott lenni, és a szülő szív vele, aki 20 éve tanulta ezeket, egy teljesen más rendszerben. A tanár adhatna ki extra feladatot azoknak, akiknek megy az adott óra, illetve több gyakorlást azoknak, akiktől távolabb van az anyag.
Én minden tesi óra után egy lyukas órát tennék be, hogy lelehessen zuhanyozni és ne kelljen izzattan büdösen végig ülni az egész napot. Vagy utolsó órába rakni nulladik és első helyett.
Csak egy ötlet. Mi lenne, ha a történelmet és az irodalmat, visszafele tanulnánk?
Szívből gratulálok a babához!!!!!! ❤❤❤
Gratula az aprónéphez! 😊
Azért hagyd pihenni is néha az asszonyt.
Téged hallgatva az jutott eszembe, hogy alapvetően bármit megszerettetni érdemes a gyerekekkel. Ez akkor, amikor mi jártunk suliba, nem nagyon sikerült, de egy szem gyermekem jelenleg első osztályba jár és imádja. Persze ezzel eléggé egyedül van csórikám.
Az is eszembe jutott, hogy talán évente vizsgálhatná meg a gyerekeket egy pszichológus, hogy legalább alap szinten kiszűrje azokat, akik más oktatásra, felzárkózásra szorulnak (figyelemzavar, bántalmazás... stb) hiszen még csak nem is ugyanazok a dolgok érdeklik Jancsikát és Pistikét.
Háztartástan... tanuljunk már alap dolgokat baszki! Itt van barátnőm 23 éves lassan és csak pár éve tudja, hogy néz ki a konyha... pedig ha koleszos vagy, tudni kell bármiből is ehetőt csinálni.
Választható oktatási csomagok esetleg. Hogy mi az, ami a gyerek szeretne lenni és mi az, amire a felmérés alapján a legalkalmasabb és akkor ezt a kettőt megtámogatni.
Szakmai látogatások: hatalmas nyomorom, hogy minden érdekelt, de nem volt lehetőségem kipróbálni magamat mondjuk asztalosként, a technika óra meg szart se ért. Nekem segített volna eldönteni, hogy mi az, amit élvezettel tudnék csinálni még évekig.
Azonban ahogy azt te is mondtad, nem érdek. Ebben az országban az sem érdek, hogy az ember felnőjön egyáltalán. De hát ez olyan, hogy a rabszolgáknak nincs szüksége öntudatra, gondolkodásra és gerincre. A rabszolgának csak megfelelő izomzatra van szüksége, hogy az aktuális feladatát a legtökéletesebben ellássa.
Ha elolvastad, akkor pacsi! 🤣🍊
Egy újabb elgondolkodtató és mindig aktuális téma! Remek meglátások, a lényeg a végén van.
Gratulálok a második kisfiatokhoz! Erőt, egészséget, és kitartást kívánok a családnak, és neked a videózáshoz is!
A Waldorf iskolákban 4. osztályban kötelező egy hangszert választani amivel abban az évben gyakorolni kell. Tetszett a véleménykifejtés!
Üdv újra itt :) Gratula a babához Ádám 🥂🍾
Nálunk (2012-ben érettségiztem) az volt a történelem óra hivatalos neve, hogy Történelmi ÉS társadalmi, állampolgári ismeretek. Nekem olyan tanárom volt, aki az utóbbin nem osztályfőnöki vagy sima történelem órát tartott, hanem a politikai eszmerendszereken át a választási rendszeren keresztül az önkormányzat működésén át mindent amit csak tudott. Szigorú volt rettenetesen, de utólag nagyon hálás vagyok érte.
Gratulálok a gyerkőchöz Ádám! :)
Jó gondolatokat fogalmaztál meg szerintem. Én még annyit hozzáfűznék a természettudományokhoz, illetve a számítástudományokhoz, hogy szerintem sokkal fontosabb lenne, ha a történetüket részletesebben nézetnénk a fiatalokkal. Tehát, nem csak arról lenne szó, hogy mit és ki alkotott meg (legyen ez törvény, kísérlet, esetleg teória), hanem, hogy hogyan tette, miért tette, hogyan függnek ezek össze. Tehát például beszélhetnénk olyan nevekről, mint Leibniz, vagy Laplace, de nem kellene megtanulni használni feltétlenül, amiket megalkottak, csak jó lenne, ha a gyerekek össze tudnák rakni a "Nagy Kép"-et. Ha egészében tanulnánk egy átfogóbb tudománytörténetet minden tárgynál. Kisebb részletességgel, de közérthetőbb módon, több értelme volna rengeteg tudománynak. Mert akkor például tényleg érdekessé lehetne őket tenni. Aztán persze, ha valakit érdekel, vannak fakultációk, meg stb.. Illetve nyilván nem kell mindent kivenni, szó sincs erről.
Ui.: Könyörgök, tanítsák hamarabb a szerves kémiát a szervtelennél...
Nekem az volt a megdöbbentő megtudnom, hogy az ókori görögöknél és a középkorban nem csak hasznosabb tantárgyakat oktattak, hanem ezek a tárgyak egy összefüggő rendszert alkottak.
Érvelés, logika, matematika, zene, harmónia, csillagászat... Mindenhol az összefüggéseket és a mintázatokat keresték.
A mai oktatás viszont nem arról szól, hogy megismerd a világot, hanem hogy megismerd a bürokratikus társadalom darálóját.
Rengeteg tök jó, és hasznos dolgot soroltál fel, amivel tényleg egy álom iskolai rendszert lehetne létrehozni, de sajnos ahhoz, hogy ez mind jól működjön, olyan elhivatott pedagógusoknak kéne lenniük, akik nem csak az anyagot akarják ledarálni, hanem a tudást akarják átadni, akik értik, és szeretik azt a tárgyat, amit tanítanak. Márpedig sajnos kevés ilyen pedagógus van, rengetegen ki vannak égve :/
Végre valaki összefoglalta milyen is lenne egy érdemleges és hasznos oktatás Magyarországon.🙏🙏
Általános iskolába járok és még mindig az a helyzet amit te elmeséltél neked milyen volt. Én sem csinálnám máshogy az oktatás reformációját, teljesen egyetértek azzal amit elmondtál de sajnos ez csak álom marad egy jó ideig...
A biciklis a háttérben jófej :D 26:40
Ádám: Nem kell második nyelv
Én aki angol-olasz tanár akar lenni: 👁👄👁
Igazából ez az egy amivel nem értek egyet. Én hoznék egy olyan szabályt(hasonlít arra, amikor a gimis elsősök választhatnak fizika-kémia-biológia között), hogy lehessen választani második idegen nyelv és emelt első nyelv között, mindig is jobban élveztem az idegen nyelveket mint bármely más órát.
21:58 jó csaj a háttérben
Nekünk 2-2-2 év volt a biológia, a kémia meg a fizika, de ez is sok volt... 1-1-1 év elég lett volna...
És a matekot kivenném az érettségi tantárgyak közül, a gazdaságot tenném a helyére.
Tudom, hogy a rajzot, meg az éneket mindenki feleslegesnek tartja, de mindkét tantárgyon keresztül lehetne tanítani az önkifejezést. Rajzolni/festeni tudás nélkül is lehet, nem kell semmit ábrázolni, akkor is ábrázol valamit. Ha azt a gyerek utána bemutatná, hogy mit ábrázol, milyen érzéseket fejez ki, miért gondolta, hogy ezt fogja ábrázolni - tehát teljesen szabadon -, az fejlesztené az érzelmi intelligenciát. Éneknél bár fontosak az alapok - a népzene azért van, mert azt könnyű énekelni és tanítani, saját örökség, a szolmizáció és az ABC-s hangok pedig tényleg alapok -, de lehetne az is, hogy a gyerek behoz egy zenét, akármilyen zenét, és elmondja, hogy miért ezt hozta, mit jelent ez neki, mit érez, amikor hallgatja. Vagy fordítva, hogy erre és erre az érzelemre hozzanak zenét.
A művészetek azért fontosak az emberiségnek, mert ezek segítségével érjük el leghamarabb az érzelmeinket és találunk egy eszközt (ami nem a szavak szintjén, az értelem szintjén van), ami ezt hivatott megmutatni. Nagyon sok ember nem tudja kifejezni magát érzelmileg, ami szerintem elég siralmas, és itt vannak ezek az eszközök, amiket rosszul használunk. :/ Pedig az önkifejezőképesség növelése csökkenti a stresszt, a félelmet, fejleszti az empátiát, relaxálja a testet, az elmét, a lelket.
Ehhez tök jól hozzájöhetne, ha pszichológián első körben megtanulnák a diákok, hogy hogyan hozhatod magadat relaxált állapotba.
Ja, és szerintem sok a 45 perc ezekre az órákra, ha 5-10 perccel rövidebb lenne, de érettségi évében duplaórák lennének az érettségi tantárgyakból, az elég lenne mindenre.
Gratulálok a csöppséghez, megvárunk nyugi, a család az első!
A nagynéném egy kisegítő iskolában tanít olyan gyerekeket, akiknek az írás és olvasás megtanulása is gondot jelent. Az alaptantervük rémes (irodalomból hatodikban a "Gondolatok a könyvtárban" című művet tanulják, amit még az értelmesebb gyerekek sem fognak fel telhesen). Jelenleg a nagy "online oktatás" feladatlapok szerkesztéséből, nyomtatásából és kiküldéséből áll, hiszen a gyerekek nagy részénél nem hogy számítógép, de rendes áram ellátás sincs. A gyerekek ki se töltik ezeket, de ki lett adva a tanároknak, hogy nem adhatnak nekik rosszabb jegyet, mint előző félévben. Papíron király az oktatási rendszerünk, így nincs is szügség a megreformálására... 😑
Ugyanezt éreztem a törinél, anno érettségiben sem foglalkoztak sokat a 20. századdal. Az, hogy a tanárok politizáltak, az alap volt... 😅
Szia Ádám!
Hallottál már a BPS-ről?
BudapestSchool.
Már megvalósult,amiről beszélsz. 😊
Más magánsulik is próbálnak ilyen formában oktatni. Nem tudom hogy a BPS minek számít, de 140000ft/hó-ér az általuk mutatott szint nem tűnik nagyon extrának.
@@fekkilla ...nem extra. Emberi. 🙂
A középiskolában azért nem tanítanak semmi semmi olyat a tanárok, ami a való világra készít fel,mert ők se ott élnek,hanem a kis iskolai burkukban.
Ez azért egy merész, és merően téves kijelentés.
A tanárok többségében azokat a dolgokat tanítják, amik egyfelől elő vannak írva a NAT-ban, másfelől az érettségire Téged felkészít, hogy le tudd tenni, és aztán tudjál magaddal mit kezdeni ezek után.
A kis burkot meg végképp nem értem, egyszer elbeszélgetnél egy tanárral (ajánlom magamat), rájöhetnél, hogy azért az a burok, amit te vélni vélsz, az miért van, meg miért nincs egyidőben. (Szuperpozícióban is lehet akár.)
@@Opee91 Az lehet hogy merész kijelentés, de nem feltétlen mondanám tévesnek.
Az, hogy mennyire téves ez a kijelentés. az erősen függ a tanártól. Általában a tanárok már etalonnak veszik azt, amit tanítanak, hiszen minden évben ugyanazt kell elmondaniuk a diákoknak minimális eltéréssel. Ezért elfogultak a saját tantárgyuk iránt, hiszen úgy veszik, hogy ez már a feladatuk.
És ezzel nincs probléma, de azt meg kell kérdőjelezni, hogy mennyire reális úgy tanítani egy diákot, hogy valószínű hosszú távon nem lesz belőle semmi haszna (rövid távon se, de legalább megdolgoztatja a memóriáját), mert a leadott anyag elavult?
@@GK-dw1fo Így már kicsit jobban értem. Azt kellene Neked (Nektek) elsősorban megérteni, hogy a tananyag az nem a tanár hibája, hanem az Alaptantervé meg azoké, akik ezt készítik. Azt hogy ebben közvetlen a tanárod részt vett, arra kicsi a valószínűség, mert minden valamirevaló tanár látja, hogy mekkora visszalépés és tévedés az alaptanterv. Ha a Tanárod választhatná meg, mit tanít Neked, teljesen más lenne a kép, de meg van kötve még hozzá elég rugalmatlanul minden tanár keze.
Másodfelől meg azt, hogy ha te arra gondolsz, hogy minden évben letanítják mondjuk a függvényeket egy humános osztálynak, annak nincs haszna. Lehet, hogy nem lesz a töris osztályodban közgazdász, de a készségre, hogy milyen helyzetben milyen mintázatokat használj, hogyan oldj meg problémát adott eszközökkel (pl függvényekkel), arra baromira szükséged van. És ha azt gondolod, lehet két különböző osztályt ugyanúgy tanítani, akkor tévedsz, mert nem lehet. :)
Harmadfelől meg ezek az általánosító kijelentések nagyon rosszul hatnak így a tanártársadalom fele. Egy ilyen alapból társadalmilag (és pénzügyileg) alulértékelt hivatásban azoknak a pedagógusoknak is a munkáját értékeled alul és effektíve veszed emberszámba se őket, akik amúgy rendesen és felelősen akarnák a munkájukat végezni. A "rossz" tanárok részei a problémának, de nem szabadna elfeledni a körülményeket.
@@Opee91 Persze, hogy nem a tanár hibája, hiszen a tanár csak a kiépített rendszer végrehajtója. Nem a katonák voltak a hibásak a második világháborúnál, hanem a vezetők. Nem a katonák öltek embereket, hanem azok, akik kiadták a parancsot. Ebben remélem látsz logikai bukfencet, mert én valamelyest igen (bár mondhatod hogy igazságtalan az összehasonlítás, de kérlek akkor cáfolj rá).
Ahhoz, hogy milyen helyzetben milyen mintázatokat használj, azt meg nem a tanár tanítja meg neked, hanem egy alap készség, ha egy bizonyos szám felett van az IQ-d. :) Ugyanis a tanárok épphogy bonyolítják azokat a függvényeket, amelyeknek az alapkoncepcióját sokkal egyszerűbben is el lehetne magyarázni (tisztelet a kivételnek!).
Azt meg ne várd, hogy majd csak úgy segítenek a tanárokon ebben a "csúnya rendszerben", ha ők egyébként teljesen meg vannak elégedve a jelenlegi helyzettel, csak ugye több zsé meg hatalom kéne, mint mindenkinek. Meg hát, a mostani tanárok többsége (50% felett) már öreg, a nyugdíjas kort súrolja, ők nem akarnak változtatni a rendszeren, az 100%. A fiatalabb ÉS értelmes tanárok (egyértelműen a kisebbség) meg örülnek, hogy élnek, és nem fognak lázadni, amikor mindenki sz*rik a fejükre, még talán le is csukják őket ha pattognak, miközben pont a tantárgy reform lenne a válasz.
@@GK-dw1fo Nézd, teheti a tanár azt, hogy máshogy csinálja, hogy érdekes dolgokat tanít, hogy elidőz dolgokon, hogy szembemegy a rendszerrel. Kisebbik rossz esetben az állását veszítni el ennek következtében, nagyobbik rossz esetben, meg nem kapja meg a diák azt a tudásanyagot, ami az érettségidhez kell, ergo továbbtanulni se fogsz tudni., és akkor az már egyételműen a tanár hibája lesz. Katonákkal semmiképpen nem hasonlítanám össze a tanárokat, egyik embert öl a háborúban, a másik meg a jövő generációit oktatja, háborún kívül is. Ezért lenne értelme érdekképviseletnek, de nincsen, és ebben a rendszerben nem is lesz.
A nagy reformhoz társadalmi nyomásra lenne szükség, de ameddig odáig terjed a tanári szakma osztályzása, hogy csak hatalmat akarnak, meg több "zsét", meg amúgy nem is tanítanak/fejlesztenek készségeket, mert naplopók, meg a saját kis burkukban élnek, addig mit akartok? :)
Az pedig ismét egy téves elképzelés, hogy "meg vannak elégedve" a tanárok a jelenlegi rendszerrel, de ennek a részletes tárgyaláságoz át kéne lépni a kétdimenziós gondolkodáson.
Mindegyik kedvenc videósomnak most születik gyereke? 😅 Nemrég Bánkútinak, most neked... gratula😁🤟🏻
Covid mellékhatása 😀😂
@@pantosmelinda9346 XD🤣
ez kettő
Oktatásról csak alapjaiban annyit, h ha én mondjuk pont 2000-ben kezdtem el az első osztályt... Akkor engem mindent összevetve a kilencvenes évek életéhez "képeztek" ki, plussz megtanították word meg excel alapszintű felhasználását. Köszi szüli volt az alap 12 év érettségig de nagyjából annyit köszönhetek neki, h olvasni majdnem megtanultam. Összes hasznos tudást más képzésben szereztem és könyvekből...
Nagyon jo video. Gratulalok a masodikhoz.
Amit en mashogy csinalnek az oktatasban, az az, hogy szegyen az, hogy elsos koruktol a gyerekeket arra kenyszeritjuk, hogy maradjanak a seggukon 6-8-9 orakat, aztan amikor elvegzik az iskolat igy, utana elkezdjuk cseszegetni oket, hogy mozogjanak. Ami orat lehet, en setalas kozben tartanam meg. Nem egy teremben ulve. Szerintem mar tart ott a technologia is, hogy nincs szukseg a sokk egyhelyben ulesre a munkaero piacon sem. Az emberek mozgasra vannak optimalizalva. Ez jol latszik is a gyerekeken, akiket mindenfele modon probal az iskola errol lekenyszeriteni. Meg szunetben sem lehet rohangalni. Miert?? Aztan sirunk, hogy a tarsadalom elhizott es mennyire keveset mozognak, milyen egeszsegtelenek. Na ezen valtoztatnek azonnal kb.
18:50 tizedikes voltam idén és mi idén szinte egész évben a 20. századi előadókról tanultunk (végre) és a tanárunk is tök jól állt hozzá
Az én gimimben vannak választható tantárgyak: Nyelv,média,kultúra/ Alkalmazott tudományok/ Modern technológia/ Kutatás és módszertan. A négyből kettőt kell választani, de az órát tartó tanártól függ, hogy potyaötös tantárgy lesz belőle vagy tényleg tanulunk valamit. A gimnázium első évében latint, másodikban pszichológiát most pedig filozófiát tartanak nekünk. Itt Szerbiában nem választhatjuk meg a fakultatív tantárgyakat, egyszerűen megvannak a szakok adott órarenddel és egy adott osztályban mindenki mindent ugyanolyan óraszámban tanul. (Kivétel persze a két tantárgy amit az elején említettem.)
Az összegzésedet hallgatva nekem egész jó óráim voltak gimiben ahhoz képest hogy máshol mi volt.
Nekünk volt pl pszichológia, ami annyira megtetszett h faktos lettem belőle. Sokáig pszicho karra akartam menni.
Volt egy fél év jogi alapismeretek utána közgáz alapismeret is. Volt külön rajz és művtöri. Egész életemben énekkaros voltam (általánosban is) de pl kottát nem tudok olvasni és hangszeren se tudok jatszani. Ezt nagyon sajnáltam és sajnálom a mai napig is, erre nem volt idő a 6 év alatt ének-zene órákon vagy az énekkari próbán? Visszatekintve fura h mindent hallás után csináltam.
Tesin pl jó lett volna a sport szeretetét megtanítani. Nem a rohadt szekrény ugrást meg kötél mászást erőltetni amiben jó szarok voltunk (kivéve néhány vékonyka, erős osztársat), de mondjuk én jártam röplabdázni suli után. Az persze kit érdekelt, mert a fekvőtámasz nem ment...
A töri tanárom egy Isten volt, fejből tolta le nekünk a komplett tananyagot a lehető legérdekfeszitobben egészen napjainkig. Sajnos azonban az évszám magolás nekem se ment, ezért örök 2es 3as voltam belőle. De a mai napig eszembe jutnak a tanár úr szavai ha adott téma feljön.
A számtech egy vicc volt akkoriban. Nem is maradt meg belőle sok dolog. Wordöt és pptt is a főiskolán tanultam meg kezelni kb, mert muszáj volt a leadandókat a pontos tartalomjegyzékezéssel stb leadni, szóval bújtam a súgókat ezerrel mert soha senki nem mutatta meg hogyan kell ezt vagy azt megszerkeszteni. Nemhogy videót vagy egy hangfilet szerkesszek.
Matekot is a fősulin tanultam meg. Az örök kettesemmel lettem később közgáz diplomás mert kiderült h amúgy jó agyam van a matekhoz. Ez a gimiben nem mutatkozott meg.
Ezt a sulit is sikerült azóta gazdasági problémákra hivatkozva szétkrni. Elmemtek a legjobb tanárok éy a presztízse is nulla lett. 2005-ben érettségiztem, azóta csak romlott a színvonal sajnos...
19:20 tovább fűzve a gondolatot legjobb csoport építő döntés lenne iskolai zenekarok létrehozás.
Máshol nem zenei hanem általános iskoláknak is biztosítanak hangszert. Itt is meglehetne oldani.
Vidéki Ifis Zenekarban vagyok és szociálisan érzem az előnyeit (vagy múlt időben rég volt próba)
Nagyob ereje van min pl.: egy tesis csapat játéknál, mert sokkal hosszabb időt vesz igénybe.
És maga zeneoktatás egyénenkénti tanulásában meg lehet találni egy közvetlenebb tanár képet.
Van ahol ilyen módszerrel segítik akár más rétegbeli gyerekek beilleszkedését.
Karmesterem árva gyerekeknek is tart zenekart és tanít rezes hangszereket nekik.
Hát, igen... Hány napja is láttam ezt a videót, három? Azóta újra és újra eszembe jut ez a téma, és minél többet gondolkozom rajta, annál jobban bosszant, sőt, már egyenesen dühít, hogy tényleg mennyire elavult rendszer az általános iskola, a középiskola, és ugyanúgy a felsőoktatás is. Tényleg nem gondolkozott el ezen még senki, egyetlen döntéshozó sem, hogy mekkora reformra szorulna minden már egészen az alapoktól? Tényleg soha nem váltott még ki ez akkora mértékű elégedetlenséget, hogy történjen is valami? Egyszerűen nem akarom elhinni. Rendesen szorongás tört rám, ha belegondolok, hogy a gyerekeim ugyanazt fogják tanulni az iskolákban, mint én, meg mint az én szüleim, és a nagyszüleim szülei, pedig már nekem is réges rég kevés volt mindenhez, amit az iskolák nyújtani tudtak. Módszerek, számonkérések, prioritások, hogyan tudnak évtizedeken keresztül megragadni ugyanazon a kezdetleges szinten? Nem is tudom, hogy melyik felvetés sokkolt leginkább, de mindegyikben az volt a legmegrázóbb, hogy valóban annyira adja magát, hogy ez milyen kis erőfeszítéssel mennyivel jobb tudna lenni. Például, hogy a diákok énekórán énekeljenek dalokat, amiket szeretnek... Ehhez nem kell pénz, infrastruktúra, meg semmi, csak holnaptól így kellene csinálni, és ennyi b*ssza meg... :( Mérges vagyok és rendkívül szomorú.
Én annyira aggódtam érted, hogy csak miattad mentem fel az Instara... Gratulálok a feleségednek! Sok boldogságot a családnak
Szia! Nagyon jók a meglátásaid, én még annyival egészíteném ki, hogy legalább heti rendszerességgel szexel kapcsolatos órákat kellene tartani! Mert hihetetlen módon el van hanyagolva és tabuként van kezelve a szex! Nagyon jó lenne ha tanárok és diákok felnőtt ember módjára tudnának a szexről beszélni, pl. amiket a Hormonmentes youtube csatornán Janka mond azokat én a tanterv részévé tenném! Persze itt nem lennének osztályzatok, dolgozatok és felelés sem lenne, sokkal inkább egy informatív és a szexuális érettséget fejlesztő foglalkozás lenne!
Még az elsősegélynyújtást is a tanterv részévé kéne tenni, mert ne csak az tudjon újra éleszteni akinek jogsija van!
Nekünk volt olyan óra 9.-ben, hogy média ismeret. Szerintem nagyon érdekes volt, és hasznos is. Első félévben a film készítésről tanultunk, rengeteg gyakorlati példával és feladattal. Második félévben pedig az internetről és annak veszélyeiről. Kár, hogy csak 1 évig volt. Pedig - főleg az utóbbi témát - órarendbe kéne foglalni.
A történelmet is úgy kell nézni mint bármi mást ( pl. TV) Mindig a győztesek szemszögéből íródnak a sztorik 😀😃
szerintem az államnak igen is fontos lenne hogy jól informált és minél képzettebbek legyenek a polgárok, csak a mostani államnak ne érdeke :(
Nagyon optimista a jutubozás 2 gyerekkel :D de reméljük, menni fog!
Jézusmáriaatyaúristen90benszülettél!!!??? 😱 Grat a gyerkőchöz! 🍾🍼 Már azt hittem elvittek a pöstitévések 😆
90 az régen volt, vagy túl korán? 😄
Végre egy ember aki nem a levegőbe pofázik, hanem próbál utána olvasni dolgoknak, tájékozódni, művelődni. :)
Ha érdekel a töri, tudom ajánlani a Rubicon magazint.
Update: innentől személyes tapasztalatot, véleményt írok le, meg a saját ötleteimet lejjebb.
Nekem volt média órám anno, de ott a reklámokról, marketingről és a régebbi médiaszolgáltatókról volt szó (pl tv, rádió).
Nálunk tesin konkrétan foci, röpi, kosár, pingpong, floorball és sakk volt kötelezően választható :3
De az utolsó egy-másfél évben már nem volt kötelező semmi xd csak a netfit, én viszont utána nem mentem kockulni a többiekhez😜
Nálunk 4 részre volt bontva az angol; a - sima angol óra. Volt hogy speaking órát tartottunk, vagy tankönyvet töltöttünk, mondatokat fordítottunk vagy szövegeket írtunk, ppt-t csináltunk nyelvvizsgához/érettségihez, szódolgozatot írtunk, néztünk feliratos filmeket stb. Angol b - ez volt az íráskészség óra. Csak a fogalmazással és a szövegekkel, vagy éppen szövegértéssel foglalkozott. Angol c - nyelvtan. Angol d - beszéd és szókincs, ahol szituációkban kellett beszélnünk. Bármelyik speaking órán már onnantól angolra váltottunk, hogy bejött a tanár a terembe. Egyébként az osztály két csoportra lett osztva(matekból és infóbol is), mint kezdősök és haladósok. Nem volt túl sportszerű döntés, hogy csak simán egy szódolgozattal döntötték el hova fogunk kerülni, de valahogy mégis beletrafált a tanár, mindenki a megfelelő csoportba jutott :'D
Nálunk voltak még munkavédelmi órák, társadalomismeret, etika, pénzügyi ismeretek, viszont sajnos egyikből sem merítettünk túl sok tudást. :( A munkavédelmen tanultunk egyedül olyan fogalmakról, mint a részvénytársaságok és további rövidítések, valamint a tanár behozta a Ford HR-én dolgozó fiát, akinek előre kigondolt kérdéseket tehettünk fel - ő adott hasznos tanácsokat nekünk.
-innentől jönnek a reformötletek
Én magyar faktra jártam a gimiben, és el tudom mondani, hogy sokkal érdekesebbek voltak az órák, mint a simák, mivel mélyebben mentünk bele a témákba. Ez természetesen nem lenne így mindenkivel, főleg a reál beállítottságúakkal nem.
Mint aktívan magyarral foglalkozó, valamint felsőoktatásban tanuló, azt tudom mondani, hogy sokkal érdemesebb lenne a korszakokat összekötni a diákok fejében. Azt tapasztaltam, hogy úgy el vannak tévedve az időben, mint egy töri órán. Ezért kéne behozni a többi tantárgyat még mellé, összekötni pl. a törivel, vagy a művészetekkel a különböző korszakokat, onnantól sokkal könnyebben menne nekik, ha látják a párhuzamot, átmenetet a művészeti ágak között, hiszen az egyik hatással van a másikra.
Ezen túl csökkenteném a kötelező olvasmányok számát - amit úgysem olvasnak el -, mert rengeteg olyat kérnek számon, amivel felesleges foglalkozni, vagy nem is az alapműveltség része. A verstanulás alapból nem egy hülye ötlet, vagy rossz dolog, viszont ott is lehet válogatni, hogy pontosan mit tanítsunk meg a diákoknak. Leginkább azt kéne, amit majd az érettségin fel tudnak használni.
Ezek mellett a legnagyobb hangsúlyt arra fektetném, hogy hogy tudnak elemezni művet, verset, vagy akár bármi olyan más alkotást, amit eléjük tesznek. Jó, hogy mondtad az érvelést, mert azt is írni szerettem volna:) nagyon fontos, mégis kevés figyelmet kap. Legfőképpen az érvelési hibákról mindenképp kellene beszélni, esetleg gyakoroltatni velük a felismerésüket.
Rámennék még ezek mellett nagyon a szókincsre, fogalmazásmódra, pl. hogy írjanak meg esszéket vagy dolgozatokat. Ami pedig szintén nagyon fontos, hogy tudjanak értően olvasni. Pontosabban - hogy megértsék azt, amit olvasnak. A nyelvtani része pedig magától értetődő - ott is azért túlzásba lehet vinni dolgokat, viszont sokkal nagyobb hangsúlyt kéne a helyesírásra fektetni. Látva a mostani kisgyerekeket, szükség is lesz rá :'( tudom, hogy az innováció végett már nem nagyon kell kézzel írni, de léteznek olyanok elég nagy számban, akik még a billentyűzeten/telefonon sem boldogulnak, hiába van autocorrect. Tudom, ebben nagy mértékben benne van a lustaság is, de akkor sem kéne hanyagolni.
Ami még eszembe jutott, hogy egyáltalán nem foglalkoznak vele, az a kortárs irodalom! Könyörgöm, az összes jelentős költőt-írót végigvesszük, csak épp azokról nem ejtünk szót, akik napjainkban alkotnak? Így talán egyszerűbb lenne megszerettetni az irodalmat a fiatalsággal, ha azt látnák, hogy mennyi lehetőség van benne még most is. A kortárs művek alatt pedig bár nem a Twilight és társaira gondoltam, viszont az is egy érdekes megközelítés lehet, hogy pl. megtanulnak művet elemezni a kedvenc könyvük segítségével.
A gazdaság mellett pedig megkockáztatnék egy jog órát is. Ismertetni az alapvető emberi jogokat, a bíróság, perek, stb. működését.
Sok olyan osztálytársam volt, aki már gimiben saját vállalkozást indított - vagy elment tanítani kicsiket, vagy (a pozitív értelmében vett) influenszer lett belőle egy közösségi médián, vagy pl. Esportoló lett. Lehetne még egy órát kialakítani erre - hogy beleláthassunk abba, hogy a különböző szakmák, állások felé milyen úton módon juthatunk el. Hol milyen végzettséget érdemes szerezni, vagy éppen mik az első lépések. Valljuk be, azért sok olyan szakma van, aminél ezek nem egyértelműek, vagy az idők során változtak, ezért érdemes lenne egy órát erre kialakítani, elvégre is az iskola az életre készít fel :)
Ez pedig egy gyakorlatias, de kissé igazságtalan vélemény, viszont - korszerűsíteni kéne a tanárokat is. Nem tartom jó ötletnek, hogy térdig nyugdíjban álló tanárok tanítsanak egy teljesen másra fókuszáló világban. Megmondom miért - nem haladnak a korral. Ahogy a világ változik, így a tanított terület is - folyamatosan újabb felfedezések, megoldások, adatok kerülnek elő, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Nem egyszer találkoztam olyannal, hogy a tanár még egy régebbi felvetést,vagy akkoriban tényként közölt jelenséget tanított meg a gyerekeknek, mert azt ismerte el, holott már bizonyítva/cáfolva van.
Nagyon kevés olyan tanár van, aki továbbképzi magát, folyamatosan, csak éppen úgy, ahogy szüksége van rá a végzettségében. Ez lenne a probléma magja - nemhogy alapvető eszközök, szolgáltatások nincsenek az iskolákban, de megfelelően képzett tanárok se...ez pedig azért van, mert kb senki nem akar már tanárnak menni, csak azok, akik világmegváltó álmokkal gondolkodnak, és segíteni akarnak a diákokon. Ez pedig nyilvánvalóan az alacsony fizetés végett van.
Ha már említettem a jól, folyamatosan képzett tanárokat, akkor azt is fontosnak tartom, hogy az óráikat rendszeresen ellenőrizzék, figyeljék meg, mennyire praktikus az óra menete, a tananyag, valamint a tanár módszerei.
Rengeteg féle képpen lehet egyszerre érdekessé és hasznossá tenni tárgyakat - a valódi kérdés az, hogy vajon hajlandóak-e rá. Bárcsak ilyen könnyű lenne változtatni rajtuk :c
Gratulálok a második gyerekhez, Ádám! A testneveléshez annyit hozzátennék, hogy a testnevelés órának leginkább a mozgáskultúra és a mozgásintelligencia fejlesztése lenne a célja, és én edzőként úgy látom, hogy erre egyáltalán nem fektetnek hangsúlyt az iskolákban, és nem hinném, hogy a sportági edző feladata lenne az alap koordinációs készségek fejlesztése...
Elévült bár, azonban megosztom. Az említetteket nem lehet teljes mértékben ráhúzni a testnevelésre, mivel vagyunk páran főleg ahol még léteznek "sport osztályok" ahol cél a tehetséggondozás előkészítése. Mind motoros képességek fejlesztése illetve személyiség komoly megalapozása folyik hogy a gyermekek megfelelő fizikummal és mentalitással tudjanak már a sportjukban teljesíteni, vagy elindulni a versenyzés útján. :) igyekszünk, puszi egy Testnevelés-gyógytestnevelés szakos gyakornok
Érdekes, hogy gyakorlatilag egy az egyben azokat szedted össze, amit nálunk már anno így tanítottak (2006-2013). Én mondjuk pont egy magán gimibe jártam és ott a tárgyak tematikája és átnevezései is pontosan így voltak ahogy felsoroltad. Ha érdekel akkor nézz utána, kettő ilyen suli van pesten: Közgazdasági Politechnikum és Alternatív Közgazdasági Gimnázium.
Megvettem a Sapiens-t. Imádom, nagyon érdekes. Köszönöm!😁
Mi pl. tanultunk zeneelméletet, zenetörténetet, ez utóbbi szerintem sokaknak érdekes lehet, akit a történelem foglalkoztat annak biztosan. Valamint akinek volt hozzá affinitása, kipróbálhatta magát az osztály előtt, meg sokszor az évben kaptunk fellépési lehetőséget, persze nem tűnik nagy dolognak pl. idősek otthonában fellépni vagy valami sulis rendezvényen, viszont gyakorlatnak jó volt. A hangszerhasználat meg a modern zenék oktatása jó ötlet.