Brahms: Schicksalslied Op. 54 - Herreweghe
Vložit
- čas přidán 26. 08. 2024
- Johannes Brahms: Schicksalslied Op. 54
Collegium Vocale Gent
Orchestre des Champs-Élysées (on period instruments)
Philippe Herreweghe
Score: www.cpdl.org (Arthur Reutenauer), www.imslp.org
Ihr wandelt droben im Licht,
Auf weichem Boden, selige Genien!
Glänzende Götterlüfte
Rühren euch leicht,
Wie die Finger der Künstlerin
Heilige Saiten.
Schicksallos, wie der schlafende
Säugling, atmen die Himmlischen;
Keusch bewahrt
In bescheidener Knospe
Blühet ewig
Ihnen der Geist,
Und die seligen Augen
Blicken in stiller,
Ewiger Klarheit.
Doch uns ist gegeben
Auf keiner Stätte zu ruhn;
Es schwinden, es fallen
Die leidenden Menschen
Blindlings von einer
Stunde zur andern,
Wie Wasser von Klippe
zu Klippe geworfen,
Jahrlang ins Ungewisse hinab.
(Friedrich Hölderlin)
=== ENGLISH ===
Ye move up yonder in light,
On airy ground, o blessed spirits!
Radiant winds ethereal
O'er you play light,
As the fingers inspired that wake
Heavenly lyre-chords.
Free from Fate, like the slumbering
Suckling, breathe the immortals.
Pure, unsullied,
In bud that enfolds
It blooms for aye,
The flower of their spirit.
And the eyes of the blessed
Gaze in tranquil
Brightness eternal.
But to us is it given
In no abiding place to dwell;
We vanish, we stumble,
We suffering, sorrowing mortals
Blindly from one
Brief hour to another,
Like water from boulder
To boulder flung downward,
Year by year to the dark Unknown below.
(Translation: Florence T. Jameson - www.cpdl.org)
=== MAGYAR ===
Fönt jártok ti a fény
puha földjén, boldog Géniuszok!
Sugárzó isteni szellők
éringetnek titeket: szent
húrokon így művésznő
ujja ha játszik.
Sorstalan, így, alvó csecsemőként
lélegeznek az égiek;
szűzi-szerényen,
bimbón őrzik:
múlhatatlan
virul ott a szellem,
boldog szemeikből
pillant csöndes,
tiszta öröklét.
Nékünk más adatott. Ne lehessen
nyugvásunk helye.
Tűnnek, buknak
a szenvedők,
vakon, egy
óráról a másra, mint
a víz verődik
kőről kőre,
éveken át a bizonytalanba.
(Tandori Dezső fordítása)
I sang this in the Stanford chorus about 65 years ago. We rehearsed for a couple of months and then sang it with the Bakersfield symphony orchestra. It was a transcendent experience that changed my life.
O final dessa música me faz imaginar que estou transcendendo as tempestades da vida humana e chegada em lugar iluminado de paz
Man I remember when I sang this in choir… glad you showed the choral + piano score. Now I’m studying the piano part to help me with composing
This is the theme of Homer's Iliad - the short and painful lives of mortals compared to the eternal lives of the blessed gods.
Doch uns ist gegeben at 8:22
8:45 transition
😌🎻🎻🎵🎶
15