Video

Látom itt sem bírsz magaddal... 1. Attól, hogy magyar származású, attól még annak az országnak a fegyveres erejénél szolgált és állampolgára volt. Semmi szégyellnivalója nincs ebben. 2. A számítás a levezetés prezentálása, hogy nem levegőbeduma van. Hogy nem hit és becslés történt itten.

Szerintem ha ennyire tudatlan vagy, akkor kettővel kisebb mellény nem ártana. 1. A MiG-29 9.12 orbitálisan szar belső kerókészletével nem tud semmiféle utólagos korszerűsítés mit kezdne. Az F-16 egyes változatai is csak azért voltam említve, hogy lássad a kontrasztot. Konkrétan, hogy egy 7,5 tonnás gép kettővel több függesztési ponttal bírt és ugyanannyi belső keróval. Szégyenletesen szar így nézve a 29 9.12. 2. Nem lehet a "kor színvonalára hozni", ha nem volt az adott időben hozzá az, ami azt a színvonalat jelentené. Az orosz lokátortechnika SOHA nem volt pariban az amerikaival, de sokszor még a brittel sem. 3. Az F-117 vs N yeváról meg találsz egy kifejtős és egy előzmény videót is. Ami pontosan elmagyarázza, hogy az ilyen nagypofájú böfögésekkel jó lenne már leállni. Kurvára idegesítő. 4. A vadászbombázós beböfögésed is értelmezhetetlen. A szövegben SEHOL nem fordul elő a "vadászbombázó". Ami amúgy az egyfeladatos, de szuperszonikus csapásmérő gépeket takarja. A többfeladatú vadászgépek 40+ éve ezen a néven futnak vagy simán "vadászgép". Az utolsó dedikáltan vadászbombázó az Szu-34-es. Előtte meg az Tornado és a Szu-24. Másegyéb? Tényleg nem értem, hogy ez a végtelen önbizalom honnan jön és miért társul ekkora arccal... De persze egyes szerint mégis csak nekem van "stílusom"...

Ukrajnában?

Kb. soha nem is voltak pariban a jenkikkel. A hh vége után meg egy 10+ éves völgy következett.

Fogalmam sincs. De nem is értem, hogy mi az a "tömbanyag" és hogy hova kellene az a leírásod alapján.

@@Militavia Tömbanyag: Minden olyan öntvény/fémtest, amit megfelelő fémmegmunkálással alakítanak ki olyan alakúra (forgácsolás, hengerelés, stb...), hogy a szerkezetet be tudja fogadni a célfeladat egységeit. Tengerészeti körülmények között tk. elektromos berendezéseknél a motorok álló és forgórészei, szivattyúk öntvényházai, stb, stb bronzból készülnek/tek (akkor még kevesebb volt a korr-acél), mert a sósvíz és pára nem emésztette el őket, ellenben az acélokkal Remélem így egyértelműbb. Persze ha ez a szál tovább visz, úgy is jó...

@@gigabursch Tudomásom szerint bár használtak bronzt kisebb mértékben, de nem erről szólt elsődlegesen a korrizóállóság, hanem inkább a szellőztető rendszer vízhatlanságát biztosítani, az antennaház megfelelő kompozit műanyag háza vagy az elektromos csatlakozók kialakítása. De emiatt tért el az 5V55 rakéták indítótubusa is a szárazföldi változattól.

A 2. rész érthetőbb lesz talán az átlagembernek is, mert az nem a radarokról fog már szólni, hanem a rakétákról, a megsemmisítési zónáról, a mobilitás és települési időkről, meg a magyar vonatkozásról is. És persze az export PMU változatról az első generációból.

Az Sz-300 család kap majd folytatást, de hogy azért próbáljunk időrendben haladni el kéne kezdeni az amerikai SAM-eket is. Hogy majd a poszt hh-s korszakban is egymás mellé lehessen tenni a kettőt. Eddig nagyon szovjet központú volt a légvédelem, legyen sokszínűbb. Amúgy igen erős lesz a kontraszt a két oldal között és a közhiedelemmel ellentétben nem a szovjetek javára... ;)

Az F-22/F-35-ről tömören a vadászgépes sorozat 3. és 4. rszében esik szó. Az F-35-ről és az F-22-ről részletesebb koncepcionális videó majd egyszer lehet, de az F-35-mél ahhoz bele kéne merülni még pár más dologba is, az F-22-nél is. Pl. a repülési teljesítménybe, meg az IR érzékelők rejtelmeibe is.

@@Militavia igen, most az Ukrajnai háborúban látszik, hogy mire képes valójában a Sz-300/400 család, és mire nem. Nyilván sok tényezötöl függ, de a kismagasságú célok leküzdése rossz hatásfokú. A közepes/nagy magasság meg megint nyilvánvalóan jól müködik, ezt kerüli az ukrán légierö.

@@spxram4793 A rossz kismagasságú képességet miből vezetted le? Az Sz-300PT és PSz is szépen lövögette le a terepkövető CM-eket... facebook.com/inukraine.official/photos/a.1448141988826234/2820370128270073/?paipv=0&eav=AfYIibtYUvf_x7ZHsYwXMSePHDzZC1LynzsrCPRhxYNxUJLm-EWNkRI2pQSOQSuiELA&_rdr KP - szárnyas rakéta БПЛА - UAV

@@Militavia A statisztikat nem ismerem. Tény, hogy az ukránok mind terepkövetövel mind ballisztikussal (ATACMS) egymás után tudják megsemmisiteni az Sz-300/400 allasokat. Meg van több Sz-400 szemelyzet altal felvett video, ahol a terepkövetö elrepül felettük - tehat vagy nem észlelték, vagy sikertelen volt a leküzdési kisérlet.

Nem MW-os nagyságrend. Az extrában lehet, hogy ez benne lesz amúgy, ha kideríthető ez.

Az SZ-125 rendszernek gyakorló, karbantartó üzemmódban elég volt 30 kW. Ha jól emlékszek 100 kW a harci munkához is elég volt. Megjegyzem hogy ebben még elektroncsövek voltak.

Autonóm üzemben /békeidőben az osztály kapcsolható civil elektromos hálózatra is/ a járműveken található 65kW-os gázturbinák látják el energiával a rendszert. Az RPN esetén 2db a négy fő indító állványon egyenként 1-1 amik ellátják a segéd indítóállványokat is. Ezek fogyasztása egyenként 70 kg/h. Az NVO-hoz egy utánfutóra épített kabinban 2x100kW-os dízel aggregátor tartozik, ennek 60kg/h a fogyasztása.

És legmegdöbbentőbb az, hogy milyen brutális számítástechnikai kapacitása volt a kor szintjén a Sz-300-nak. Konkrétan sokkolódtam, hogy sokkal több, mint a PATRITON-nak. Ami azért intelligensebben csinálta a dolgokat. De ez még a jövő zenéje.

Egyszer még arról is lehetne egy mini, hogy mekkora balfék az a szó és, hogy talán még az angol is slendrián a cruise missile kifejezéssel. A V-1 esetén még tudták mi a csízió (flying bomb), de ezt aztán mintha kitörölték volna az emlékezetükből. A 90-es években a szaksajtó még a manőverező szárnyasbomba kifejezést használta, ami szerintem talán a robotrepülőnél is pontosabb, mert ugye a bomba egyszerhasználatos, a repülőgép meg alapesetben többször.

@@Militavia Az angol kifjezés rendben van, mert a "missile" az gyakorlatilag bármilyen eldobott, elhajított tárgyra használható. (A latin missilis szóból) A tévedés ott volt amikor a missile-t rakétának fordították

@@GezaK.-is7si Annyi megkötés azért van, hogy a bombákat nem szokták annak hívni. Bár éppen most szedték szét a kommentelők a Real Engineering csatornát, hogy mit hív egy bombát missile-nak. Mondjuk a csatorna annyira fogalmatlan, hogy GPS vezérlésű bombát hallucinált 1991-ben a F-117-re...

@@Militavia A fenti megjegyzésem a hétköznapi használatra igaz. A katonai nyelvben eredetileg az a rocket aminek saját rakétahajtóműve van és nem irányított. Aminek van saját hajtóműve és irányítottan repül az missile. Ami irányított az akkor sem rocket, ha rakéta hajtóműve van. Először Szentesi alezredestől (Isten éltesse még sokáig) hallottam a Tomahawkról a 70-es évek közepén, akkor ő szárnyasrakétának nevezte, bár megjegyezte hogy repülőhajtóműve van és egyáltalán nem rakéta 😀Akkor valószínűleg az orosz крылатая ракета tükörfordítását vették át.

@@GezaK.-is7si Valójában már pilótákat is hallottam irányított rakétát rocketnek hívni. Össze vissza használ lassan már mindenki mindent. Az külön vicc, hogy a space rocket-et halál precíziósan vezérelt cuccok, de ha ugyanaz a rakéta nuki robbanófejett vitt volna a Szu-ba, akkor meg hirtelen ballistic missile a neve. Total agyrém.XD

Nem tudok nagyon ennél lassabban, már ez is -10% ahhoz képest, ami régen volt. Ez a beszédtempóm. (De erről már volt szó.)

Ha zavar, lassítsd le a hangot a youtube beállításainál.

??? Talán 3-4 zavaró hangtorlódás van. Nem lehet mindenki Kudlik Juli. Van egy cseppnyi R-hang gyengesége a szerzőnek, de ettől nagyobb baj sose legyen. Megjegyzem ez a sok-sok R betűs rövidítés tényleg nem felolvasásbarát, szerintem igen sokan elvérezhetnénk rajta. Ezen kár rágódni. Ez nem felolvasás sebességi probléma.

​@@Militavia Nincs itt semmi gond.

Az AMRAAM tömege 160kg, míg az Sz-300-as 5V55R rakétája 1665kg, több mint az előbbi tízszerese. Ebből talán érezhető hogy a két rakéta nincs egy súlycsoportban.

Nem is biztos, hogy van ennek értelme. Mert a NASAMS úgyis jobban használja és azokkal is tüzelnek eleget. Minden AIM-120 odairányítása tűnik logikusabbnak. A nem tudtak rész meg feltételezés, komoly esély van rá, hogy soha nem is akartak. Ennél még az is racionálisabb lenne, hogy az ősrégi, ha van még olyan 30+ éves régi MIM-104 rakéta változatokat valahogy az Sz-300-hoz tenni. De itt meg az van, hogy kétlem, hogy ennyire régi rakétákból sok lenne. A BUK meg CW megvilágítást használ, mint a Sea Sparrow és mint adj isten, pont állványról indul az is. (Halkan jegyzem meg a BUK-M1 állványos kialakítása merő anakronizmus volt 1985/86 táján, amikor akkor kb. minden SAM már konténeres design volt, ami új, sőt, 8 éve már ugye az Sz-300PT is, de a csapatlégvédelemnél még korábban.)

@@pasph5507 Nyilván az eredeti föld-levegő rakéta lenne az ideális, de a FrankenSAM rendszereket a szükség, az eredeti elfogórakéták hiánya szülte. Továbbá: 1. A Sparrow is csak fele akkora, mint a BUK elfogórakétája, mégis érdemes volt integrálni egy szovjet légvédelmi rendszerhez. 2. A NASAMS-nak - ami a világ egyik legjobb légvédelmi rendszere - elég az AMRAAM.

Úgy kezdődik, hogy végiggondolod hogy is működik a rávezetés az Sz-300P családnál és hogy az AMRAAM esetén. Ez ugyanis két külön világ. Az AMRAAM esetén az MCG (Mid-Course Guide ~ Középső fázisban való vezérlés) frissíti a céladatokat, ami alapján a rakétát a cél közelébe vezérlik. Az Sz-300P TU-1 és TU-2 rendszere is eltér ettől, a videóban ez szépen be van mutatva (a TU-1 teljes távvezérlés a rakéta követése alapján, a TU-2 pedig a rakéta által fogott radarjelek alapján történő távvezérlés). A lényeg tehát az, hogy először is az AMRAAM MCG közlés kellene a lényeg legyen. Ha ezt megvalósítod (ez kb. a NASAMS indítóállványt kívánja) akkor mögé már csak egy radar (vagy más forrás, hiszen a NASAMS-nak van EO/IR célfelderítési lehetősége is), amely a céladatokat folyamatosan frissíti. Most nézzük meg, hogy lehetne ebből "FrankenSAM"-et csinálni? Fogod az Sz-300P radarjait, azok által gyűjtött céladatokat valahogy lefordítod-átadod a NASAMS számára és az már az alapján képes MCG-t szolgáltatni az AMRAAM számára. Most pedig térjünk vissza az első lépésre: mi értelme ennek? A NASAMS kulcsa eleve egy modulszerű felépítés, bármilyen forrásból (akár AWACS, akár más radarrendszerek) által adott céladatokat felhasználva rávezeti a rakétát. Nem csak AMRAAM-ot, mert elvben az integráció ott van IRIS-T és ESSM Mk.2 oldalán is. Most ebbe minek belevonni az Ukrán légvédelem esetleg még meglévő RLO és/vagy NVO radarjait? Van éppen elég nyugati radarjuk, amelyik feltehetően sokkal könnyebben integrálhatóak. A kérdésedben tehát ahogy Molni közben leírta azért más a helyzet, mert a BUK-Sparrow rendszer alapvető működése hozzávetőleg azonos. Tehát a BUK rendszerhez könnyű (könnyebb) integrálni a Sparrow rakétát, mint a teljesen eltérő elven működő Sz-300P(T/Sz) rendszerekhez az AIM-120 AMRAAM rakétát....

@@MilitaviaUgyanaz lenne az értelme, mint a BUK-Sparrow FrankenSAM-nek: össze lehetne párosítani sokezer, nyugati fegyverraktárban porosodó régebbi nyugati elfogórakétát (AIM-120B) sok tucat kiürült, egyébként használhatatlanná vált exszovjet légvédelmi rendszerrel (S-300). Külön-külön mindkettő csak papírnehezék, együtt viszont potens légvédelmet képezhetnének Ukrajnában. Nyilván nem olyat, mint a NASAMS vagy az S-300, de a mostani porfogó státuszuknál fényévekre jobbak lennének.

Ez kimaradt az Sz-200-ból, de Mezőfalván Vega volt, illetve valamikor a 90-es (80-as?) években települt nyugati irányba egy Nyeva a kismagasságú védelemre. Asszem. Majd reméljük Hpasp is látja ezt és válaszol. Addig is. kameraaltal.blog.hu/2014/03/24/11_16_legvedelmi_raketa-osztalycsoport

1986 szeptemberében állt rendszerbe egy két osztályos Sz-200VE Vega-E osztálycsoport 104/4 jelzéssel. 1991-ben települt a Vega TÁS-ba egy Nyeva osztály is 11/6 jelzéssel, a 104. ezred megszüntetése után a Vega osztálycsoport jelzése 11/16-ra változott. 1997-ben kivonták a Vegát, majd 2000-ben a Nyevát is.

Köszönöm! 1993-94-ben szolgáltam itt, P-14 lokátor kezelő alap képzést kaptam...elég "szigorú" hely volt ez akkoriban.

@@tiborbauer7088 Szia, az 50 vagy az 51-esen voltál?

@@kiszeg Szia, erre nem emlékszem. Csak a magányos éjszakákra a fedezékben. 😄. Csak papíron volt váltás 4óránként...

A videó sehol nem beszélt árakról. Gratulálok.

@@Militavia Ajánlanám a pontos szövegértelmezést, a félreértések elkerülése végett.

Egy medvés, orosz zászlós hülyegyerektől kb. nem is vártam más színvonalt a kommentszekcióban. De remélem kemény csávónak érzed magad az egy soros böfögésnyit sem érő idefosásodtól... XD

Ohbmg, tényleg. :)

1. Senki nem mondta, hogy folyamatos volt, a legismertet kicsúcsosodás volt. 2. A viszony romlása nem pontszerű volt és nem csak az említett esetből állt. 3. Kettővel kisebb arcot. 4. Tényleg sikerült megfognod az 56 perces videó lefontosabb részét. Ja, nem...

Valóban nem érte meg, csak ezt előre nem tudta senki megmondani. Ameddig a logisztika elbírta, ráhagyták a RAF-ra. De nem tolták túl, ez nem más kárára ment. Érdekes színfoltja az történetnek, ami vissza-visszatért.

@@Militavia Keresgéltem, hogy amúgy mennyibe fájt ez az egész (csak az UK számára), és akkori pénzben két összeget látok: 1,9 milliárd usd és 2,8 milliárd gbp (elég nagy eltérés). Viszont, a black buck hadműveletre is kerestem önmagában költségszámítást, de nem találtam, egyedül az üzemanyagra írták, hogy az kb. 3,3 millió gbp-be került akkori áron. Nem tudom megítélni, hogy arányosan ez sok vagy kevés. A teljes hadművelethez viszonyítva nekem nem tűnik soknak egyébként. Ha azt nézzük, az UK a black buck-al bizonyította a világ kevésbé tájékozott részének, hogy még mindig képes force projectionre, a logisztikai kihívásokat - még ha "kendáccsal" is - de megoldották, a célt elérték.

Van ott még ahonnan ez jött. ;)

Spolier, az 05.04-ről szóló vidi se lesz rövid jelen állás szerint. Annyira, hogy a 05.03 egyik eseménye lehet, hogy cakk pakk extrába megy...

Pun intended. :)

Nem hittem el, vissza kelkett hallgatnom. A kolléga tényleg elsütött egy poént.

@@bekomman Pedig van egy videó, ami végig poénosra vette a figurát, a tavaly 04.01-i videó. De amúgy van egy másik vicc is, csak nem a videóban. - Mi különbözteti meg a P-40 operátort az 1Sz12 radarétól? - Az utóbbi az igazi SzoCialista…

Hááááááááááááááát.... Ott nagyon sok mesélés és bizonytalanság van mindkét oldalon, hogy mi történt, ezért nincs a "térképemen" ez az egész sehol. A falklandi konfliktus olyan szinten és pontosan van dokumentálva, hogy annak közelébe nem ér semmi, ami lokális háború volt. Láthattad videón is. Sok esetben kb. még a nevek is ismertek, hogy ki és mit csinált, mikor és hogy hol. (A szárazföldi harcoknál brit oldalon az elesettek is név szerint megvannak per nap.) Olyan videót, mint ez lehetetlen lenne készíteni bármilyen izraeli háborúról. Okkal lett a csatorna egyik fő sorozat ez, mert nagyon sok mindent megmutat és több téren mélyreható következményei lettek légvédelem terén, hogy mit és hogyan kéne. Talán a napi bevetésszám még kideríthető lenne, meg hogy hol és lehetne nézni a veszteségeket, és tőmondatosan megmutatni, hogy ki mivel harcolt, de hogy ezen túl miről szólna? Még egy nagy összképet adó videót is alig lehetne csinálni. Nem vagyok a fingreszelés híve. Főleg, amikor olyan témákkal van teli a fiók, ahol nagyon is konkrétumokkal tudok szolgálni olyat, ami sehol nincs magyarul, de még angolul se nagyon bemutatva. Ami hadműveletes és tervben van, az az El Dorado Canyon, annak előzményei és a mediterrán forrongást végét jelentő F-14 vs MiG-23 eset lenne benne a sorozatban, mert a alsó hangon két videó lenne. De ott is igen részletesen prezentálható lenne a "MIÉRT, és a HOGYAN". De a falklandi sorozatból is piszok sok van még hátra. ;)

@@Militavia Akkor ebből maximum egy típus összehasonlítást lehetne csinálni Mirage III vs Mig-21, F-16 vs Mig-23 stb. Addig is várom a további falklandos videókat ez az egyik kedvenc videó sorozatom itt a csatornádon. Kitartást a készítésükhöz.

@@David-G65 Egy MN retrospektív videó már elég jól elő van készítve, ott látható lesz a MiG-21BISz vs MiG-23MF. Az MiG-23 és az n+1 féle F-16 összevetéshez a vadászgépes sorozat ezzel viszonylag jó alapot nyújt. Egy dedikált videónak nem hinném, hogy lenne értelme, de ki tudja. Ez sem prioritás. A repülési teljesítmény görbék összevetése is csak korlátosan lenne lehetséges.

@@Militavia Az Operation Eldorado Canyon nagyon érdekes lenne (a Praire fire-rel együtt) már csak a család személyes érintettsége okán is :-)

@@Pootj78 Személyes érintettség? Pls. more input. :)

Öööö, nagyon nem. Ahogy a technika számottevő része is amerikai volt, a felhasznált kiképzési elvek egy része is.

Nézd meg a videót és megérted a cím áthallását.

Május 1-je a szeretet ünnepe.

A szovjet-orosz repülőtechnika kvázi soha nem volt pariban a 1945 után az amerikaival. A hh utáni összezuhanás nemhogy csökkentette, inkább csak növelte a távolságot.

Őket nem tettem be, mert minden is nem fért bele. De ott is az a terv.

Az uki háború tanulsága, hogy a LOS AGM-ek is lényegében már az elavult kategóriában vannak. A harci helik létjogosultsága is kérdőjeles, a US Army kaszálta is a jövő dedikált harci heli beszerzését...

Ez így fejből meg nem mondom, de a Tornado-kon is rendszeresen ragasztották le a földön szalaggal a kabint. Ezzel együtt lehet élni, még ha szarul veszi ki magát.

@@Militavia Igen. Mindig is azokhoz hasonlították. Bár ahogy olvastam az Angolok elvileg kitaláltak valami gyantás tömítőt de a németeknél, spanyoloknál, olaszoknál marad a ragacs - amúgy csak azért említettem meg mivel a finom elektronika nem igazán vízbarát