Biztonsan igazad van, hogy a függetlenedés, függetlenség nem jó. Ugyanakkor az emberek olyanok amilyenek (arra forognak amerre éppen ideális számukra, csak ha valami kell akkor keresnek) és szerintem jobb, ha egyedül is meg tudok oldani dolgokat, mintha másokra támaszkodva alapoznám az életem.
Ez érdekes,mert 39 éves koromig jó főnökeim,kollégáim voltak,az elmúlt 9 év kataszttrófa. Akkor ez hogy van?? Sztem az emberek egyre undokabbak,a pasikról nem is beszélve!
Kedves Doktornő! Olyan van, hogy a másik ember stílusától függ, hogy éppen melyik kötődési stílusúnak látszunk? Van olyan, hogy nemcsak az anya, de az apa személye is meghatározó? (Ha tudok időt szakítani, személyes konzultációban szeretném ennek miértjét kifejteni, ugyanis nemrég történtek olyan események, amik miatt nem igazán tudok nyilvános fórumokban megbízni, és itt ugye mindenki látja a hozzászólásomat - előzőleg éppen az emberekben való bizalom visszanyeréséről szóló videóját néztem...)
Kedves Ferenc! Természetesen az apa szerepe is meghatározó, és az is igaz, hogy az emberek többféle kötődési stílussal viszonyulhatnak a másikhoz, helyzettől függően. Nagyon gyakori a szorongóból elkerülővé váltás.
A kötődési stílusból nem lépsz ki, hanem átalakítod. Ez egy tudatos és aprólékos munka. Először fel kell fedezned magadban, hogy mi szerint működsz jelenleg, és ezeket a működéseket kell egyesével átalakítani tudatos gyakorlással. Ehhez érdemes szakember segítségét kérni, vagy olvasni róla egy könyvet, mert elég nagy téma.
Nagyon jó összefoglaló volt, köszönet érte. Vadászom az előadásaidat, sokat tanulok belőlük.
Biztonsan igazad van, hogy a függetlenedés, függetlenség nem jó. Ugyanakkor az emberek olyanok amilyenek (arra forognak amerre éppen ideális számukra, csak ha valami kell akkor keresnek) és szerintem jobb, ha egyedül is meg tudok oldani dolgokat, mintha másokra támaszkodva alapoznám az életem.
Ez érdekes,mert 39 éves koromig jó főnökeim,kollégáim voltak,az elmúlt 9 év kataszttrófa. Akkor ez hogy van?? Sztem az emberek egyre undokabbak,a pasikról nem is beszélve!
Mindegyikből van bennem bőven.
Szorongó vagyok, minden igaz ami mondtál.
Kedves Doktornő! Olyan van, hogy a másik ember stílusától függ, hogy éppen melyik kötődési stílusúnak látszunk? Van olyan, hogy nemcsak az anya, de az apa személye is meghatározó? (Ha tudok időt szakítani, személyes konzultációban szeretném ennek miértjét kifejteni, ugyanis nemrég történtek olyan események, amik miatt nem igazán tudok nyilvános fórumokban megbízni, és itt ugye mindenki látja a hozzászólásomat - előzőleg éppen az emberekben való bizalom visszanyeréséről szóló videóját néztem...)
Kedves Ferenc! Természetesen az apa szerepe is meghatározó, és az is igaz, hogy az emberek többféle kötődési stílussal viszonyulhatnak a másikhoz, helyzettől függően. Nagyon gyakori a szorongóból elkerülővé váltás.
@@eletmenedzsment Köszönöm szépen válaszát! Már várom a közvetlen konzultációt. (Apróság: a Csabát használom, majd mesélek, miért...)
Én szorongó a férjem bizalmatlan típus, nem a legjobb, ugye?
És mi a megoldás erre, hogy lehet kilépni belőle?
A kötődési stílusból nem lépsz ki, hanem átalakítod. Ez egy tudatos és aprólékos munka. Először fel kell fedezned magadban, hogy mi szerint működsz jelenleg, és ezeket a működéseket kell egyesével átalakítani tudatos gyakorlással. Ehhez érdemes szakember segítségét kérni, vagy olvasni róla egy könyvet, mert elég nagy téma.
👍
Én sajnos szorongó vagyok :(
Én is...
😢
Én sajnos a 3. vagyok...