Trufa • magyar népi humor

A Magyar Rádió 1975 szilveszteri TRUFA (összeállította Sebő Ferenc) és 1976 októberi HUMORTÖRTÉNET című műsorából válogatta és rendezte Marton Frigyes
A
1. Jónapot komám 0:00
2. Boriska 1:00
3. A kutyám, a puli 3:51
4. Putypurutty 4:26
5. Beszélgetés Csizmadia Istvánnal 9:56
6. Fehér fuszulyka virág 12:24
7. Szent Antal 13:20
8. A barátok 16:42
9. Mihók 19:50
10. Az a kutya mindenit 25:48
B
1. Hogy lett meg a Pista 26:54
2. Hej Jancsika 29:18
3. Mátyás és a juhász 30:38
4. Mátyás és a bíró lánya 33:34
5. A bíró lánya 37:36
6. A székely menyecske 38:34
7. Ha meghalok 46:25
8. Krisztus, Szent Péter és az ácsok 48:18
9. Csujogatás 50:34
CSIZMADIA ISTVÁN (A/2,4,5,7, B/3,4,8)
MARTON FRIGYES (A/5)
KASZA TÓNI (A/9, B/1)
KÓKA ROZÁLIA (B/6)
SEBŐ EGYÜTTES (A/1,3,6,8, B/2,5,9)
MÁKVIRÁG EGYÜTTES (A/10, B/7)
A trufa voltaképpen olasz szó, jelentése: csínytevés, kópéság, de jelenti az erről szóló tréfás mesét, történetet is. A truffaldino, vagy trufátor pedig a tréfacsináló, aki cselekvő vagy gyakran szenvedő hőse és egyben előadója is ennek a realisztikus, humoros, kifejezetten az élőbeszédre épülő folklór műfajnak. Nálunk a kifejezése először Benczédi Székely István használta a XVI. század derekán. Miután elbeszélte Mátyás király türténetét a lovát áruló szegényemberről, hozzáfűzi: „e féle trufái sokak vadnak még Mátiás királnak”.
A borítón: Tükrös (Nagygencs; Király Zsiga munkája, a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből)
Fotó: Hegedűs György
Grafika: Varga Judit
A Magyar Rádió felvétele.
(P) Hungaroton 1978, LPX 18040