Szerintem az interakció hiánya sose probléma, sok szoliter játékunk van. A feleségemmel szoktunk kettesben játszani vele, de ezek szerint nagyon elszöszölünk vele, még sose fért bele 1 órába 😀
Mi jobban szeretjük a magasabb interkaciójú játékokat, mely nem egyenlő a konfrontatív darabokkal. Persze a szoliter játékokkal sincs gond, néha megkívánjuk azokat is. :)
Ezt a játékot lehetetlen 1 óra alatt letolni, még 2 fővel sem. Minden forduló egyre hosszabb, ahogy körröl körre egyre több munkás szabadul fel. A negyedik körre annyi lehetőséged lehet, nem csak a shogun no katanát elkészíteni. Ugyanez igaz az interakcióra is igaz. Minél több a munkásod annál kevesebb lesz a szabad hely, ergo akciókat bukhatsz el. Igen bosszantó tud lenni, ha már nincs lehetőség kardot díszíteni, sok-sok pontot bukva ezzel. Szóval akad azért interakció, muszáj számolni a többiekkel. "Élménybeli újrajátszhatóság" ember annyiféle kard van sosem lesz két ugyanolyan játék, sosem ugyanazon az úton fogsz haladni. Baromi könnyű elveszni benne. A vándorló karaktereket pedig minderre tesznek néhány lapáttal. Szomorú, hogy a szóló módot meg sem említettétek, mert az valami zseniális. Nem egy beleerőltetett cucc, hanem egy jól átgondolt, remekül felépített történet, aminek szintén szép íve van.
Be kell mutatni srácok a Let's Go To Japan játékot és akkor Balázs már nem bújhat ki a Sushi, Mizo leves, integető macska beszerzése és tálalása alól. :D Köszi egyébként a videót. Lassan nekem is illene levennem a polcról ezt a játékot és kipróbálnom. :) Illetve látom Pistinek végül csak lézerkardot sikerült kovácsolnia (a pólójára). :D
Nem tudom, hozzátok milyen kópia ért el, de nekem még volt egy negtívum: a félig üres/helykitöltős alapdoboz. Azért az csalódást keltett elsőre, és akkor még nem tudtam, kell-e majd a többi apróság, amivel teljes lehet. Mert azért árban már más kategória, ha minden apróságot összeollózik hozzá a az ember. Végül kellett, a fémpénzeket is csak azért hagytam ki, mert a teli dobozba már nem férne 😜 De ez elsőre nem volt egyértelmű, és nem akartam fejest ugrani a teljes szett bevásárlásába, még ha később nem is bántam meg. Úgy már a doboz tartalma is pöpec volt 🙂 előtte inkább szellős... 😕
Láttam Gerit!
Láttam Gerit!!!!!!
Megyek vaddisznókra vadászni.
Azt hiszem, hogy mindannyiunk nevében beszélek, amikor azt mondom, hogy: He?
@@balazskassaiofficial mit nem értesz Bazsi? az istenért hát ott voltam még a szemüvegem is visszatoltam az orromra :D kissé vakon vagy haver
@@balazskassaiofficial Hmm...Akkor tessék pótolni és szakadni a röhögéstől: South Park, 147. epizód, "Make Love, Not Warcraft"
@@balazskassaiofficial Hmmm...Akkor ideje pótolni a hiányosságokat: South Park, 147. rész, "Make love, not Warcraft"
@@peterhum9102 szerintem nem látta ezt a részt :)
Szerintem az interakció hiánya sose probléma, sok szoliter játékunk van. A feleségemmel szoktunk kettesben játszani vele, de ezek szerint nagyon elszöszölünk vele, még sose fért bele 1 órába 😀
Mi jobban szeretjük a magasabb interkaciójú játékokat, mely nem egyenlő a konfrontatív darabokkal. Persze a szoliter játékokkal sincs gond, néha megkívánjuk azokat is. :)
Az 1 órán én is nagyot néztem. Nálunk ketten 2 és fél - 4 óra között szokott lenni a játékidő.
Ezt a játékot lehetetlen 1 óra alatt letolni, még 2 fővel sem. Minden forduló egyre hosszabb, ahogy körröl körre egyre több munkás szabadul fel. A negyedik körre annyi lehetőséged lehet, nem csak a shogun no katanát elkészíteni. Ugyanez igaz az interakcióra is igaz. Minél több a munkásod annál kevesebb lesz a szabad hely, ergo akciókat bukhatsz el. Igen bosszantó tud lenni, ha már nincs lehetőség kardot díszíteni, sok-sok pontot bukva ezzel. Szóval akad azért interakció, muszáj számolni a többiekkel.
"Élménybeli újrajátszhatóság" ember annyiféle kard van sosem lesz két ugyanolyan játék, sosem ugyanazon az úton fogsz haladni. Baromi könnyű elveszni benne. A vándorló karaktereket pedig minderre tesznek néhány lapáttal.
Szomorú, hogy a szóló módot meg sem említettétek, mert az valami zseniális. Nem egy beleerőltetett cucc, hanem egy jól átgondolt, remekül felépített történet, aminek szintén szép íve van.
Be kell mutatni srácok a Let's Go To Japan játékot és akkor Balázs már nem bújhat ki a Sushi, Mizo leves, integető macska beszerzése és tálalása alól. :D Köszi egyébként a videót. Lassan nekem is illene levennem a polcról ezt a játékot és kipróbálnom. :) Illetve látom Pistinek végül csak lézerkardot sikerült kovácsolnia (a pólójára). :D
Nem tudom, hozzátok milyen kópia ért el, de nekem még volt egy negtívum: a félig üres/helykitöltős alapdoboz. Azért az csalódást keltett elsőre, és akkor még nem tudtam, kell-e majd a többi apróság, amivel teljes lehet. Mert azért árban már más kategória, ha minden apróságot összeollózik hozzá a az ember. Végül kellett, a fémpénzeket is csak azért hagytam ki, mert a teli dobozba már nem férne 😜 De ez elsőre nem volt egyértelmű, és nem akartam fejest ugrani a teljes szett bevásárlásába, még ha később nem is bántam meg. Úgy már a doboz tartalma is pöpec volt 🙂 előtte inkább szellős... 😕
czcams.com/video/uWAw1BjfwUk/video.htmlsi=cpoaMw5hyDUUIkn6&t=1043
Csak nem akar menni szegény Amritsar helyes kiejtése... :D