Mozinet-Zsánerben: Jankovics Marcell 2. elődása. A mesék szimbolikája.
Vložit
- čas přidán 16. 11. 2012
- A Mozinet a 2012-2013-as tanévben is elindította Zsánerben elnevezésű, középiskolásoknak szóló vetélkedőjét. A hét éve zajló levelező verseny a korábbi hagyományoktól eltérően idén nem tanulmányokra, hanem a CZcams-on közzétett, tudományos igényű video-előadásokra épül. A hat fordulóból álló sorozat előadója Jankovics Marcell filmrendező, témája pedig a magyar mesekincs, a nemzeti hagyományok és az animációs mozgóképek világa.
A honlapon a videókhoz kapcsolódóan megjelenő kérdések helyes megfejtői között havonta dvd-csomagot sorsolunk ki. A játékban 2-3 fős középiskolás csapatok részvételére számítunk.
A Zsánerben-rovat második része a mesék szimbolikájájával foglalkozik.
További információ: www.mozinet.hu/zsanerben www.mozinet.hu
www.mozinetmagazin.hu
/ mozinet
/ mozinetfilmek
/ mozinetfilmek - Krátké a kreslené filmy
Minden oké, de ólmot szerettek volna arannyá változtatni az alkimisták? Nem higanyt?
Elvileg minden közönséges fémet át lehetett változtatni az Alkimisták szerint. A higany meg az ólom csak a két legismertebb ha jól tudom.
Szerintem nincs nagy jelentősége a magyar mesékben, hogy hím vagy nőnemű a főszereplő. Az ember nemtől függetlenül bele tud helyezkedni a főszereplő helyzetébe. A 3 testvér pedig számomra inkább azt testesíti meg, hogy több lehetősége van az embernek az életben és a legkisebb, a leglogikátlanabb, legönzetlenebb, jóságáért cserébe ő kapja a legnagyobb jutalmat. De szimbóluma a szentháromságnak is, a magyar mesékben nagy eltérés, hogy az összes testvér jó csak más útjuk van az életben, szemben a nyugati mesékkel. Másrészt a magyar mesékben van egy körfolyam: egy kisgyerek feladatokkal szembesül az életben, lehetetlennek tűnő kihívásokkal küzd meg és a végén nem csak a siker jutalma ér el hozzá, hanem meg is házasodhat és azt minden gyerek tudja, hogy jelenleg gyerek de érik majd feladatok, ami felnövelik és utána megházasodik majd, mint a szülei és gyerekeket nemz, mint amilyen jelenleg ő maga is.
A magyarok női istenségben hittek vagy dualizmusban, Babba Máriát váltandó ajánlotta Szent István Máriának az országot. A kék és isten közötti kapcsolat a kék ég, a mennybolt, mint isteni lakhely jelenik meg.
A feljegyzések amik fennmaradtak szerint nem női Istenben hittek. Szinte mindegyik férfi volt, a Napkirály volt a nap régies, népies neve. Szélkirály, Hadak Ura. De a dualizmus inkább jobban volt jelen. Más népek úgy hitték hogy a Magyarok a tűzben hittek holott az a fény imádata volt. A sötétség pedig volt a rossz. Az Ördög is elvileg sötétséget jelent régi nyelvekben. Na meg a régi időkben a Magyaroknál a nőnek nem igen volt szava ezt több forrás is megerősítette hogy nem volt hatalmuk. Ezekben az időkben a Magyarokhoz hasonló lovasnépeknél a férfi volt a felsőbb rendű. Ister is, vezér is csak férfi lehetett. Persze ez a kereszténység miatt sokat változott. Sok minden elveszett. ÉS amikor próbálják újraalkotni mindig sok rést hagynak hátra amit sajnos más hitekkel pótolnak. Ilyen kereszténység meg a Tengrizmus mostani formája.
Az meg hogy nem számít hogy milyen nemű mert bele lehet képzelni az szerintem nem mindig lehetséges. A női hősöknél nem igen tudom bele képzelni magam a helyébe. Viszont mivel a régi időkben nálunk a férfi volt a központi alak így természetes hogy mindig róluk volt szó leginkább. A grimm mesék viszont nem voltak ilyen régiek és nem is Magyarok voltak. Nálunk régen eleve csak olyan férfi lehetett vezér vagy Fő fejedelem aki Árpád vére volt és alkalmas volt arra hogy uralkodjon ereje és hódításai miatt. Az Árpád házi Királyok sok éven át csatáztak hogy uralkodjanak mert gyenge férfi nem vezethetett. A nagyon régi mesék igencsak férfi erőről szóltak nálunk. Arról hogyan ölték meg ellenfelüket.