Akkor kezdődött nálam az igazi önismeret, amikor anyagi okokból külföldre kényszerültem. Rengeteg új munkahelyen, új emberek között helytállni teljesen egyedül kicsit sem egyszerű. Ott ismertem meg magam igazán, olyan tulajdonságaim vannak, amikről nem is tudtam, jók és rosszak egyaránt. De amíg az útnak nem lesz vége, biztos vagyok benne, hogy még nem egyszer meglepődök magamon. 💪
Teljesen egyetértek kedves Kitti a szavaiddal. Nem olyan rég fogalmaztam meg én is ahogy ezt a témát látom. Avagy miért fontos az önismeret és mit is jelent? Mit jelent egész embernek lenni? Egyik részünket úgy nevezzük, hogy a pozitív tulajdonságaink. Ezeket szeretjük magunkban. Büszkén felvállaljuk ha kérdezik. Örülnénk, ha mindig ilyenek tudnák lenni. Aztán jönnek az élet történései és előbukkannak, általában jól rejtegetett részeink, mint egy kiabálva, hogy itt vagyok figyelj rám, nem zárhatsz ki az életedből. Ezekben a történésekben elveszítjük a kontrollt, amivel korábban tökéletesen lepleztük a külvilág elöl, hogy mi olyanok is lennénk. A tökéletesség látszata, vagy inkább pont a tökéletlenséggé... Hogy érezzük magunkat amikor nem kapunk empátiát, megértést egy helyzetben amikor viharok dúlnak bennünk? Nem mondható, hogy kiegyensúlyozott harmonikus érzések kerítenének hatalmába ilyenkor minket. A külső empátia hiánya hatására érzett fájdalom, igazából a belső empátiának a hiánya. Olyan részünket ha támadás éri amit szeretünk magunkban, nem követi fájdalmas érzés. Maximum legyintünk gondolván, hogy ez nem tudja, hogy miről beszél. Ellenben ha a pokolba taszított részeinket éri külső sérelem, az nagyon tud fájni. Utasítottatok már el valakit? Mit érzett? Vagy ha veletek történt mit éreztettetek? Ugyan ezt érzik azok a részeink amelyet elutasítunk, mondván, hogy nem helyes (még a szüleinktől tanultuk), bűn (társadalmi megítélés), szégyenli való (szintén külső behatás következménye). Ezek legtöbbedike még gyerekként ért minket, amikor még nem tudtuk megvédeni magunkat, mondván, hogy hé, az is én vagyok. Nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy a pokolba száműztük énünk egy jó nagy részét és önként őrködünk felette, hogy ki ne jöjjenek a fényre, hisz ez valóban maga a pokol. Magunk is meg tudjuk élni ezt a poklot tudatosan, mikor száműzöttnek érezzük magunkat. Pont emiatt jönnek olyankor amikor nincs felettük kontrollunk. Hé..., itt vagyok! Szeress engem is. Fogadj el kérlek. Szerencsére. Másképp el is felejtenénk énünk egy részét. Már az elején elhangzott, hogy mindannyian szeretjük, hogy ha empatikusan viselkednek velünk. És mi magunkkal? Minden részünk kell ahhoz, hogy egész emberként élhessünk. Itt jön a képbe a be nem avatkozás bátorsága. Egy nagyon jó lélektársamtól hallottam a napokban ezt a kifejezést. Ez olyan mintha hagynánk a gyereknek, hogy rosszalkodjon és nem büntetnénk meg érte. Ellenkezőleg, empatikusan megpróbálnánk megérteni őt. Az empátia nagy fegyver. Az egyetlen fegyver az ellenállással szemben. Az empátia mozgató energiája a szeretet. Ami kint az bent. A megtagadott részeink is megértésre vágynak. Nem merjük kiengedni a fényre mert akkor pusztítani fognak vagy szégyenkezni fogunk, gondoljuk. A gyermek amikor nem kapja meg amit akar szabályos ijesztő hisztirohamot kap. Empatikusan megértve őt ez lecsillapodik. Pont így az elutasított részeink is ijesztőek tudnak lenni mégis lecsillapodnak megértésüket követően. Csak így lehetünk egész emberek. Elfogadván magunkat, magunkban mindent. Erről szól az önismeret, hogy ismerjük meg mit nem szeretünk jelenleg még magunkban és átölelni azt önszeretetünkel.
Köszönöm szépen az őszinte beszédet, hogy az önismeret egy életen át tart. De remélem, hogy egyre könnyebb lesz. Személyszerint én a magam elfogadásával küzdök, hogy tudjam magam megfelelően szeretni mivel gyerekkoromban ezt nem úgy kaptam meg ahogy szerettem volna.
Kedves Doktornő! Magam is tapasztaltam - többek közt önmagamon -, ezt a fajta jelenséget, amikor elkezdtem az önismereti munkát. Ahogyan egyik kedves barátom fogalmazott: nekiláttam tudatosan élni. Egy regényben olvastam a kifejezést, nem tudom, hogy mennyire szakszerű, mindenesetre nagyon szemléletes: spirituális ego. Mint amikor elkezdünk egy nyelvet tanulni, és pár mondat megismerése után úgy gondoljuk, hogy anyanyelvi szinten tudjuk, így akár taníthatnánk is. 😊 Saját munkám során például ez is egy olyan jelenség volt, aminek a létét fájó volt beismerni, de része volt a fejlődésnek, hogy megtettem, és elengedtem a "megmondóember" és az önjelölt lelki tanácsadó szerepet. Pontosan azért, mert ahogyan haladok, egyre csak nő azon dolgok száma, amelyekről kiderül, hogy milyen kevéssé ismerem. Rájövök, hogy milyen keveset is tudok... A "rapid diagnoszták" környeztemben az Ön által felsoroltakon túl, még két dolgot szoktak bizton állítani másokról: pszichopata vagy magasan funkciolnáló autista... A videóban említett módon: mindenféle képzettség nélkül. Köszönöm, hogy meghallgatott! szeretettel, Zoltán
Ebbe a megmondó ember dologba én is beleestem, aztán rájöttem, hogy hű, de van hova fejlődnöm, ahogy írja, ez is az út része. Biztos voltunk/vagyunk páran így, de vajon ez minden önismereti úton szerepel mérföldkőnek, vagy van aki átugorja ezt a szakaszt? 🙃
Nagyon jò mindig a megfogalmazàs,a valòdi es èrtelmes közölnivaló, a függetlensèg, a valòdi tudas es a hivatàstudat is nagyon àtjön. Absolut autentikus!!
Szerintem egy nagyon fontos gondolatot fejtettél ki ebben a videóban is. Bízom benne, hogy sok emberhez el fog jutni, mert valamilyen szempontból mindenki számára hasznos lehet. Nekem mindenképpen az volt, úgyhogy köszönöm! :)
Engem ez a rész fogott meg az önismereti munkán, hogy: "nincsen vépontja..." rengeteget foglalkozom önismerettel,és nyilvánossagraishozom,de általában eggyes szám első személyben beszélek amikor úgy érzem áttörés történt nálam, nagyon jó ezt kibeszélni magamból. sokszor érzem nem helyes, de mikor egy olyan emberrel beszélek, vagy találok rá hallgatóságot, akit érdekel és foglalkozik önmagával, igazán felszabadító érzés, és jó rosszpéldák mindíg kellenek, hogy lássa mindenki, van kiút bármilyen rossz helyzetből és van bejárat a jóba is. Mindkettő fájdalmas is, de kellenek a példák...
Nagyon köszönöm e szűk 8,5 percet e témában kedves Kitti. Minden feltöltésből fejlődöm itt. Láthatom, hogy bőven van hová: már megéri! Igyekszem. Köszönöm e munkálkodást! :)
Elhiszem, hogy egy képzett szakember számára különösen zavaró lehet. Mondjuk van még ennél is rosszabb, akinek dolgoznia kellene magán, de észre sem veszi, hogy baj van. Én ezt már észreveszem, de eljutottam arra a szintre, hogy igyekszem nem adni tanácsot, ha nem kérik. Sok ember számára a pszichoterápia elérhetetlen luxus, ezért ezek a könyvek, cikkek videók nagyon hasznosak lehetnek. Jó lenne esetleg ajánlókat összeállítani, hogy egy adott élethelyzetben melyik 3-5 könyv lehet hasznos a szakember szerint. Sajnos a színvonal az önsegítő könyvek esetén nagyon ingadozó, néhány akár káros is lehet, viszont van olyan is, amelyik hasznos tanácsokat ad, csak meg is kell csinálni.
Nagyon köszönöm az előadást én is érintett vagyok a témában de az ember nem azért írja a könyvet hogy magát mutogassa inkább azért hogy valamit át adjon az utókornak hiszen nagyon. sok érdekes dolog van az egyszerű emberek életében is. amit a nagy emberek észre sem vesznek.
Nagyon jókor jött a videó, köszönöm. Nekem az útravaló ebből, hogy az önismeret az elfogadásról szól. Nem arról, hogy változtatnom kell rögtön, hanem inkább jobban felismerni azt, amilyen most vagyok.
Boldogulni kell az életben,de nem mindenkinek jön össze minden,de még a fele sem amit szeretne,de majd ha megvàltozik akkor igen ,én ebben nem nagyon hiszek.Sok a rossz,kevés a jó tulajdonsàgom,amire főleg a szereteim hìvtàk fel a figyelmemet.Vàltozz,mert majd jobb lesz,mondta pàr ember ,aki azt hitte majd hallgatok rà,és ő,ők lesznek akik kihúznak az ő szerintük nem jó helyzetből,ezeket rögtön felismertem,és elküldöm a.... Köszönöm a jó témàt.😇💓
Ez az első, YT-on látott videó Öntől. Eddig is szimpatikus volt (TV-ből), de ezt a videót látva (meg a többi szuper témát) örömmel iratkoztam fel a csatornára.
Nagyon jó minden bejelentkezését meghallgatni, jól érthető mind. Egy észrevételem van ami technikai jellegű: a hang minden videón más. Teljes hangerővel sem hallom rendesen, pedig jó a hallásom. Ennyi. Minden más tökéletes!!
Teljes mértékben egyetértek veled, ezek a jelzőket, amiket említettél (nárcisztikus, depressziós, borderline), nagyon szeretik manapság dobálni az emberek, ami valahol azon túl, amiket mondtál azért is káros, mert számomra úgy tűnik, mintha ezen problémák súlyosságát ezáltal elbagatellizálnák. Az, hogy szélesebb körben ismerté válnak ezek a dolgok jó is, meg nem is; ez az árnyoldala. Nekem még a Facebookon meg egyéb oldalakon terjedő 1-2 mondatos tudtad-e pszichológiai “érdekességek” mennek az agyamra, ahol 1-2 tanulmányból kiragadva, eltúlozva állítanak olyan dolgokat, amitől az egész pszichológia komolytalannak tűnik (és az eleve erre az álláspontra hajló embereket biztosítja arról, hogy “az is”).
Nagyon sokat dobna a videók hangminőségén egy profibb mikrofon! Egészen megfizethető áron vannak már felcsíptethető rendszerek, amivel már egy sokkal jobban élvezhető hangot lehet felvenni. Mivel a tartalom szuper, talán így lehetne a technika terén is egy picit továbblépni.
Tisztelt Almàsi Kitti! Az önismeretez, és szemlélet fejlesztést, több àtfogó psichológiai tudàst rejt magàban. És sajnos ezt a " duvatot " sokan làtjuk legyünk Coachok, és önismereti trénerek. Ami valóban nemes célt szolgàl, de ne fél év utàn mondjuk, hogy szakértői vagyunk a témànak. Hiszen Napoleon Hill 25 év utàn írta meg, hogyan és miként működik az emberi elme. Minde ember màs, és különböző vannak személyiség típusok, akikhez màsként kell hozzà àllni, ezt óriàsi ember ismeretet követel meg. Ezért is kell a jó szakembereket megtalàlni.
Nekem is szemet szúrt hogy felkapnak egy szót az emberek és az alapján minősítenek másokat. Sajnos szlenggé válik egy-egy kifejezés. Mint a depresszió pl. Mindig szembe megyek az ilyenekkel, mert valaki lehet bánatos, fáradt, amit meg kell élni. Nem mindig lehetünk hepik. Tudjuk mindig az kiabál a leghangosabban akinek ég a háza.
Ami nálam bevált: Az önismeret azzal kezdődik, hogy az ember külső szemlélőként elkezdi megfigyelni önmagát. A megfigyelés után pedig őszintén, úgy elemezzük ki magunkat, ahogy másokat szoktunk. Ez után jön a nagy kérdés, hogy miért. Miért teszem ezt meg azt, miért gondolom ezt meg azt. Az önismeret egyenlő a tudatosodással. Tudatossá kell válnunk önmagunkról. Az életünket nagyrészt az egónk irányítja és észre se vesszük. Persze, hogy nem, mert azt hisszük, hogy az egónk vagyunk. A cél, hogy az értelmünk irányítsa az életünket. Ha valaki erre felháborodva azt mondja, hogy 'Hát az én életemet az értelem irányítja!!" akkor azt biztos, hogy az egója irányítja. A negatív érzések az egóhoz kötődnek, ha bármi cselekedetünket negatív érzelmek táplálják, akkor azokat át kell gondolnunk. Kezdetnek ennyi megteszi.
@@gaborkarpati9071 nem is írtam hasonlót se. Nem mondtam egy szóval se, hogy az életünkből ki kell hagyni a reflektív kapcsolatokat. Azt se írtam, hogy csak önreflexióra van szükség a fejlődéshez. Amiről én beszélek az, hogy a tudatosodás vagy önismereti úton nem járók körében épp az az általános, hogy önmaguk kritizálásával, elemzésével nem foglalkoznak. Első lépésként emeltem ki ennek a fontosságát.
Ez egy nagyon fontos tema. En is eszre vettem ezt a jelenseget, hogy sokan egybol narcisztikusnak velik a parjukat egy nem mukodo kapcsolatban csupan azert hogy felmentsek magukat / keressenek egy bunbakot. Sok jol indulo narcisztikus szemelyisegzavarrol szolo forum esett ennek a jelensegnek az aldozataul. Ugyanakkor edekes latni, hogy a tarsadalom egyik fele efele megy, a bunbak kereses, tagadas, kivetites iranyaba. Az onismeret egy hihetetlen nagy, soha veget nem munka szerintem is, tele nagyon nehez es fajo pillanatokkal ezert is fontos, hogy olyan valaki tudjon ebben segiteni aki valoban kepes megtartani minket ezekben a helyzetekben de a hatarokat is jol kezeli.
Szia, nálam is az önismeret hozta felszínre, hogy nárcisztikus vagyok, meg még sok minden mást is megtudtam magamról. Például az is kiderült, hogy miért tartozom a pszichológusok "nem szeretem" páciensei közé. Azzal én is teljesen egyetértek, hogy amíg magával nincsen teljesen tisztában valaki, addig ne próbáljon meg másokon segíteni. És ez abszolút vonatkozik a terapeutákra is.
Persze szerettem én is hallgatni az ilyen jellegű dolgokat. Pszichológia, metafìzika, Buddhizmus. De nem szabad okoskodni. Meg egészen más ha az ember otthon olvassa vagy hallgatja, mint amikor az iskolába, klubban vagy közösségben van. Van hogy az ember felszìnesen azt gondolja segít de lehet nem. Lehet más segít majd neki.
Akarva akaratlanul, de minden külső információ formálja a világnézetünket,amit aztán tovább adunk. Akár egy mondat, akár egy előadás. Vajon mi lenne a mérce,hogy másokat elemezgessek, beleszoljak a politikába, stb? Csak tudni kell,kritikusan ( nem elutasítóan) fogadni mindent. Nem könnyű.
"Olyan sokan elérhették volna a bölcsességet, ha nem gondolták volna már bölcsnek magukat." - Seneca
Akkor kezdődött nálam az igazi önismeret, amikor anyagi okokból külföldre kényszerültem. Rengeteg új munkahelyen, új emberek között helytállni teljesen egyedül kicsit sem egyszerű. Ott ismertem meg magam igazán, olyan tulajdonságaim vannak, amikről nem is tudtam, jók és rosszak egyaránt. De amíg az útnak nem lesz vége, biztos vagyok benne, hogy még nem egyszer meglepődök magamon. 💪
Teljesen egyetértek kedves Kitti a szavaiddal. Nem olyan rég fogalmaztam meg én is ahogy ezt a témát látom. Avagy miért fontos az önismeret és mit is jelent? Mit jelent egész embernek lenni?
Egyik részünket úgy nevezzük, hogy a pozitív tulajdonságaink. Ezeket szeretjük magunkban. Büszkén felvállaljuk ha kérdezik. Örülnénk, ha mindig ilyenek tudnák lenni. Aztán jönnek az élet történései és előbukkannak, általában jól rejtegetett részeink, mint egy kiabálva, hogy itt vagyok figyelj rám, nem zárhatsz ki az életedből. Ezekben a történésekben elveszítjük a kontrollt, amivel korábban tökéletesen lepleztük a külvilág elöl, hogy mi olyanok is lennénk. A tökéletesség látszata, vagy inkább pont a tökéletlenséggé...
Hogy érezzük magunkat amikor nem kapunk empátiát, megértést egy helyzetben amikor viharok dúlnak bennünk? Nem mondható, hogy kiegyensúlyozott harmonikus érzések kerítenének hatalmába ilyenkor minket. A külső empátia hiánya hatására érzett fájdalom, igazából a belső empátiának a hiánya. Olyan részünket ha támadás éri amit szeretünk magunkban, nem követi fájdalmas érzés. Maximum legyintünk gondolván, hogy ez nem tudja, hogy miről beszél. Ellenben ha a pokolba taszított részeinket éri külső sérelem, az nagyon tud fájni.
Utasítottatok már el valakit? Mit érzett? Vagy ha veletek történt mit éreztettetek? Ugyan ezt érzik azok a részeink amelyet elutasítunk, mondván, hogy nem helyes (még a szüleinktől tanultuk), bűn (társadalmi megítélés), szégyenli való (szintén külső behatás következménye).
Ezek legtöbbedike még gyerekként ért minket, amikor még nem tudtuk megvédeni magunkat, mondván, hogy hé, az is én vagyok.
Nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy a pokolba száműztük énünk egy jó nagy részét és önként őrködünk felette, hogy ki ne jöjjenek a fényre, hisz ez valóban maga a pokol. Magunk is meg tudjuk élni ezt a poklot tudatosan, mikor száműzöttnek érezzük magunkat. Pont emiatt jönnek olyankor amikor nincs felettük kontrollunk. Hé..., itt vagyok! Szeress engem is. Fogadj el kérlek. Szerencsére. Másképp el is felejtenénk énünk egy részét.
Már az elején elhangzott, hogy mindannyian szeretjük, hogy ha empatikusan viselkednek velünk. És mi magunkkal? Minden részünk kell ahhoz, hogy egész emberként élhessünk. Itt jön a képbe a be nem avatkozás bátorsága. Egy nagyon jó lélektársamtól hallottam a napokban ezt a kifejezést. Ez olyan mintha hagynánk a gyereknek, hogy rosszalkodjon és nem büntetnénk meg érte. Ellenkezőleg, empatikusan megpróbálnánk megérteni őt. Az empátia nagy fegyver. Az egyetlen fegyver az ellenállással szemben. Az empátia mozgató energiája a szeretet.
Ami kint az bent. A megtagadott részeink is megértésre vágynak. Nem merjük kiengedni a fényre mert akkor pusztítani fognak vagy szégyenkezni fogunk, gondoljuk. A gyermek amikor nem kapja meg amit akar szabályos ijesztő hisztirohamot kap. Empatikusan megértve őt ez lecsillapodik. Pont így az elutasított részeink is ijesztőek tudnak lenni mégis lecsillapodnak megértésüket követően.
Csak így lehetünk egész emberek. Elfogadván magunkat, magunkban mindent. Erről szól az önismeret, hogy ismerjük meg mit nem szeretünk jelenleg még magunkban és átölelni azt önszeretetünkel.
Köszönöm ezt a videót 🤗❤️
Köszönöm szépen az őszinte beszédet, hogy az önismeret egy életen át tart. De remélem, hogy egyre könnyebb lesz. Személyszerint én a magam elfogadásával küzdök, hogy tudjam magam megfelelően szeretni mivel gyerekkoromban ezt nem úgy kaptam meg ahogy szerettem volna.
Köszönöm szépen!!
Ez teljesen igaz, amit elmondasz. Fontos a letisztultság és az alázat. Köszönöm, hogy elmondtad. Üdvözletemet küldöm.
Köszönöm szépen!
Kedves Doktornő!
Magam is tapasztaltam - többek közt önmagamon -, ezt a fajta jelenséget, amikor elkezdtem az önismereti munkát. Ahogyan egyik kedves barátom fogalmazott: nekiláttam tudatosan élni.
Egy regényben olvastam a kifejezést, nem tudom, hogy mennyire szakszerű, mindenesetre nagyon szemléletes: spirituális ego. Mint amikor elkezdünk egy nyelvet tanulni, és pár mondat megismerése után úgy gondoljuk, hogy anyanyelvi szinten tudjuk, így akár taníthatnánk is. 😊
Saját munkám során például ez is egy olyan jelenség volt, aminek a létét fájó volt beismerni, de része volt a fejlődésnek, hogy megtettem, és elengedtem a "megmondóember" és az önjelölt lelki tanácsadó szerepet.
Pontosan azért, mert ahogyan haladok, egyre csak nő azon dolgok száma, amelyekről kiderül, hogy milyen kevéssé ismerem. Rájövök, hogy milyen keveset is tudok...
A "rapid diagnoszták" környeztemben az Ön által felsoroltakon túl, még két dolgot szoktak bizton állítani másokról: pszichopata vagy magasan funkciolnáló autista... A videóban említett módon: mindenféle képzettség nélkül.
Köszönöm, hogy meghallgatott!
szeretettel,
Zoltán
Ebbe a megmondó ember dologba én is beleestem, aztán rájöttem, hogy hű, de van hova fejlődnöm, ahogy írja, ez is az út része. Biztos voltunk/vagyunk páran így, de vajon ez minden önismereti úton szerepel mérföldkőnek, vagy van aki átugorja ezt a szakaszt? 🙃
@@YdnAndi Dunning-Kruger hatás. Erre érdemes rákeresni.
Köszönöm szépen!! Örülök ennek a témának, nagyon sok hasznos tudást, és megerősítést kaptam!! Szép napot Önnek is🌿🌻🌿🌻
nagyon egyetértek, szuper hogy foglalkoztál ezzel a témával!
Nagyon jò mindig a megfogalmazàs,a valòdi es èrtelmes közölnivaló, a függetlensèg, a valòdi tudas es a hivatàstudat is nagyon àtjön. Absolut autentikus!!
Szerintem egy nagyon fontos gondolatot fejtettél ki ebben a videóban is. Bízom benne, hogy sok emberhez el fog jutni, mert valamilyen szempontból mindenki számára hasznos lehet. Nekem mindenképpen az volt, úgyhogy köszönöm! :)
Maximálisan egyetértek.😊
Köszönöm igazad van sokszor beleesek ebbe sajnos, de majd jobban odafigyelek.
Köszönöm a videót :)
Engem ez a rész fogott meg az önismereti munkán, hogy: "nincsen vépontja..." rengeteget foglalkozom önismerettel,és nyilvánossagraishozom,de általában eggyes szám első személyben beszélek amikor úgy érzem áttörés történt nálam, nagyon jó ezt kibeszélni magamból. sokszor érzem nem helyes, de mikor egy olyan emberrel beszélek, vagy találok rá hallgatóságot, akit érdekel és foglalkozik önmagával, igazán felszabadító érzés, és jó rosszpéldák mindíg kellenek, hogy lássa mindenki, van kiút bármilyen rossz helyzetből és van bejárat a jóba is. Mindkettő fájdalmas is, de kellenek a példák...
Nagyon köszönöm e szűk 8,5 percet e témában kedves Kitti. Minden feltöltésből fejlődöm itt. Láthatom, hogy bőven van hová: már megéri! Igyekszem. Köszönöm e munkálkodást! :)
Elhiszem, hogy egy képzett szakember számára különösen zavaró lehet. Mondjuk van még ennél is rosszabb, akinek dolgoznia kellene magán, de észre sem veszi, hogy baj van. Én ezt már észreveszem, de eljutottam arra a szintre, hogy igyekszem nem adni tanácsot, ha nem kérik. Sok ember számára a pszichoterápia elérhetetlen luxus, ezért ezek a könyvek, cikkek videók nagyon hasznosak lehetnek. Jó lenne esetleg ajánlókat összeállítani, hogy egy adott élethelyzetben melyik 3-5 könyv lehet hasznos a szakember szerint. Sajnos a színvonal az önsegítő könyvek esetén nagyon ingadozó, néhány akár káros is lehet, viszont van olyan is, amelyik hasznos tanácsokat ad, csak meg is kell csinálni.
Egyet értek, valóban így élem meg, vagy látom én is.. haladok magammal.. önelfogadás, elfogadás.. és.."pirosgombok"
Köszönöm a videód!! :)
Nagyon köszönöm az előadást én is érintett vagyok a témában de az ember nem azért írja a könyvet hogy magát mutogassa inkább azért hogy valamit át adjon az utókornak hiszen nagyon. sok érdekes dolog van az egyszerű emberek életében is. amit a nagy emberek észre sem vesznek.
Nagyon jó gondolatokat fogalmaztál meg Kitti. Abszolút egyetértek az elhangzottakkal.🌻
Nagyon jókor jött a videó, köszönöm. Nekem az útravaló ebből, hogy az önismeret az elfogadásról szól. Nem arról, hogy változtatnom kell rögtön, hanem inkább jobban felismerni azt, amilyen most vagyok.
Boldogulni kell az életben,de nem mindenkinek jön össze minden,de még a fele sem amit szeretne,de majd ha megvàltozik akkor igen ,én ebben nem nagyon hiszek.Sok a rossz,kevés a jó tulajdonsàgom,amire főleg a szereteim hìvtàk fel a figyelmemet.Vàltozz,mert majd jobb lesz,mondta pàr ember ,aki azt hitte majd hallgatok rà,és ő,ők lesznek akik kihúznak az ő szerintük nem jó helyzetből,ezeket rögtön felismertem,és elküldöm a.... Köszönöm a jó témàt.😇💓
Köszönöm a videót! Törekszem magamról egyes szám első személyben beszélni és nem minősíteni.
Ez az első, YT-on látott videó Öntől. Eddig is szimpatikus volt (TV-ből), de ezt a videót látva (meg a többi szuper témát) örömmel iratkoztam fel a csatornára.
A nárcisztikus "jelző" random használatának veszélyességével teljes mértékben egyet értek.
Nincs befejezett kert. Ilyen a lélek is. Minden nap kell gyomlálni! 🌸
Tanulsàgos volt szàmomra,bizony szembesülni önmagunkal nehéz feladat ,elfogadni magamat sem volt egyszerű🌼köszönöm !
Nagyon jo gondolatok :) koszonjuk a videot :)
Nagyon jó minden bejelentkezését meghallgatni, jól érthető mind. Egy észrevételem van ami technikai jellegű: a hang minden videón más. Teljes hangerővel sem hallom rendesen, pedig jó a hallásom. Ennyi. Minden más tökéletes!!
Fantasztikus vagy Kitti! Köszönjük, hogy vagy nekünk
Nekem tetszik hogy erről csinaltal videót, szimpatikus gondolkodás
klassz, fontos videó!
KÖSZÖNÖM !
"The only true wisdom is in knowing you know nothing" - Socrates
"Óvatosan az önismerettel,nehogy nagyobb baj legyen belőle!"
Teljes mértékben egyetértek veled, ezek a jelzőket, amiket említettél (nárcisztikus, depressziós, borderline), nagyon szeretik manapság dobálni az emberek, ami valahol azon túl, amiket mondtál azért is káros, mert számomra úgy tűnik, mintha ezen problémák súlyosságát ezáltal elbagatellizálnák. Az, hogy szélesebb körben ismerté válnak ezek a dolgok jó is, meg nem is; ez az árnyoldala. Nekem még a Facebookon meg egyéb oldalakon terjedő 1-2 mondatos tudtad-e pszichológiai “érdekességek” mennek az agyamra, ahol 1-2 tanulmányból kiragadva, eltúlozva állítanak olyan dolgokat, amitől az egész pszichológia komolytalannak tűnik (és az eleve erre az álláspontra hajló embereket biztosítja arról, hogy “az is”).
Nagyon sokat dobna a videók hangminőségén egy profibb mikrofon! Egészen megfizethető áron vannak már felcsíptethető rendszerek, amivel már egy sokkal jobban élvezhető hangot lehet felvenni. Mivel a tartalom szuper, talán így lehetne a technika terén is egy picit továbblépni.
Ehez tartozik az idézet,( Senkinek sem kötelesség, hogy nagy ember legyen, már az is nagyon. szép, ha ember tud maradni) (Albert. Camus )
Tisztelt Almàsi Kitti!
Az önismeretez, és szemlélet fejlesztést, több àtfogó psichológiai tudàst rejt magàban.
És sajnos ezt a " duvatot " sokan làtjuk legyünk Coachok, és önismereti trénerek.
Ami valóban nemes célt szolgàl, de ne fél év utàn mondjuk, hogy szakértői vagyunk a témànak.
Hiszen Napoleon Hill 25 év utàn írta meg, hogyan és miként működik az emberi elme.
Minde ember màs, és különböző vannak személyiség típusok, akikhez màsként kell hozzà àllni, ezt óriàsi ember ismeretet követel meg.
Ezért is kell a jó szakembereket megtalàlni.
A zárt csoporta hogyan lehet bekerülni?
Best of 🥰
Nekem is szemet szúrt hogy felkapnak egy szót az emberek és az alapján minősítenek másokat. Sajnos szlenggé válik egy-egy kifejezés. Mint a depresszió pl. Mindig szembe megyek az ilyenekkel, mert valaki lehet bánatos, fáradt, amit meg kell élni. Nem mindig lehetünk hepik. Tudjuk mindig az kiabál a leghangosabban akinek ég a háza.
Kedves Kitti az egyik legjobb szakember vagy.🤍🙏
Hálás vagyok ezért :)
Mit javasol, ha valaki szeretnê megismerni önmagát, mit tegyen? Köszönöm!
Ami nálam bevált: Az önismeret azzal kezdődik, hogy az ember külső szemlélőként elkezdi megfigyelni önmagát. A megfigyelés után pedig őszintén, úgy elemezzük ki magunkat, ahogy másokat szoktunk. Ez után jön a nagy kérdés, hogy miért. Miért teszem ezt meg azt, miért gondolom ezt meg azt. Az önismeret egyenlő a tudatosodással. Tudatossá kell válnunk önmagunkról. Az életünket nagyrészt az egónk irányítja és észre se vesszük. Persze, hogy nem, mert azt hisszük, hogy az egónk vagyunk. A cél, hogy az értelmünk irányítsa az életünket. Ha valaki erre felháborodva azt mondja, hogy 'Hát az én életemet az értelem irányítja!!" akkor azt biztos, hogy az egója irányítja. A negatív érzések az egóhoz kötődnek, ha bármi cselekedetünket negatív érzelmek táplálják, akkor azokat át kell gondolnunk. Kezdetnek ennyi megteszi.
@@kinnanton az ember reflektiv kapcsolatok nelkul nem tud fejlodni, onmagaban az onreflexio keves.
@@gaborkarpati9071 nem is írtam hasonlót se. Nem mondtam egy szóval se, hogy az életünkből ki kell hagyni a reflektív kapcsolatokat. Azt se írtam, hogy csak önreflexióra van szükség a fejlődéshez. Amiről én beszélek az, hogy a tudatosodás vagy önismereti úton nem járók körében épp az az általános, hogy önmaguk kritizálásával, elemzésével nem foglalkoznak. Első lépésként emeltem ki ennek a fontosságát.
@@kinnanton oké. én meg csak hozzátettem. :)
Én javaslom a Biblia olvasását. Ha magunkra vonatkoztatva olvassuk, nagyon sokat jelent önismereti szempontból (is).
Ez egy nagyon fontos tema. En is eszre vettem ezt a jelenseget, hogy sokan egybol narcisztikusnak velik a parjukat egy nem mukodo kapcsolatban csupan azert hogy felmentsek magukat / keressenek egy bunbakot. Sok jol indulo narcisztikus szemelyisegzavarrol szolo forum esett ennek a jelensegnek az aldozataul. Ugyanakkor edekes latni, hogy a tarsadalom egyik fele efele megy, a bunbak kereses, tagadas, kivetites iranyaba. Az onismeret egy hihetetlen nagy, soha veget nem munka szerintem is, tele nagyon nehez es fajo pillanatokkal ezert is fontos, hogy olyan valaki tudjon ebben segiteni aki valoban kepes megtartani minket ezekben a helyzetekben de a hatarokat is jol kezeli.
Én magamról tudom, hogy nárcisztikus vagyok. De vannak rá nyomós szakmai érveim. Ilyenkor mi a teendő?
Szia, nálam is az önismeret hozta felszínre, hogy nárcisztikus vagyok, meg még sok minden mást is megtudtam magamról. Például az is kiderült, hogy miért tartozom a pszichológusok "nem szeretem" páciensei közé. Azzal én is teljesen egyetértek, hogy amíg magával nincsen teljesen tisztában valaki, addig ne próbáljon meg másokon segíteni. És ez abszolút vonatkozik a terapeutákra is.
Persze szerettem én is hallgatni az ilyen jellegű dolgokat. Pszichológia, metafìzika, Buddhizmus. De nem szabad okoskodni. Meg egészen más ha az ember otthon olvassa vagy hallgatja, mint amikor az iskolába, klubban vagy közösségben van. Van hogy az ember felszìnesen azt gondolja segít de lehet nem. Lehet más segít majd neki.
Nagyon nehéz dolog
Egy pszichológus valóban ne egy-két beszélgetés alapján mondja ki a diagnózist, de mondjuk aki vele él tíz-húsz évig?!
Akarva akaratlanul, de minden külső információ formálja a világnézetünket,amit aztán tovább adunk. Akár egy mondat, akár egy előadás. Vajon mi lenne a mérce,hogy másokat elemezgessek, beleszoljak a politikába, stb? Csak tudni kell,kritikusan ( nem elutasítóan) fogadni mindent. Nem könnyű.