Országos Kéktúra: 18. rész - Sárvár - Írott-kő (91km)
Vložit
- čas přidán 6. 09. 2024
- 1. nap:
Sikerült időben Sárvárra érni, így 9-kor már meg is kezdtük az utolsó OKT szakaszunkat. Ezzel egyidőben bepecsételtük az sárvári pecsétet a "70 éves az Országos Kéktúra mozgalom" igazolófüzetébe, hiszen tökéletesen beleillik a leírás a három napos túránkba: 70 óra alatt kell 70km-t menni a kéktúrán, az OKT 1. szakasza pedig hivatalosan 71,2km. Eseménytelenül fogytak a kilométerek, csupán pár őz és szarvas látványa zökkentett ki a monoton menetelésből. Az időre nem volt panasz, sőt Szeleste előtt már-már megizzadtunk a napon. Szelestére betérve nem hagyhattuk ki a tavaszi színekben pompázó arborétumot és még egyedi pecsétet is szereztünk. Itt aztán feltankoltunk vízzel mert az ablánci malomnál terveztünk aludni. Nos a malom és közvetlen környezete épp felujítás alatt állt és bár találtunk egy nagyon jó kényelmes fedett új padlásrészt, a videóba nem nézett volna ki jól, ezért megnéztük a Vándor tábor maradványát. Letaglózó látvány, hogy így hagyták elrohadni az egészet, pedig tökéletes helyen lenne egy könnyed kintalváshoz. A házikók tárva nyitva rohadnak, a berendezés széttörve, szétmálva és szétdobálva mindenfelé. A fű és bokrok átvették a terület felett az uralmat, szerencse, hogy tavasszal járunk erre. Egyébként csak el kéne vitetni az összes limlomot és már csak úgy magában, üresen is tökéletes bivakhelyek/szárazhelyek lennének. Néhány lóca, esetleg fekvőalkalmatosság és király hely lenne. Szomorú látvány na. A lényeg, hogy találtunk pont két sátornak való helyet és eléggé örültünk neki mert bárhol máshol kegyetlen nagy volt a szél, itt viszont szinte teljes szélcsend fogadott. Vacsorafőzés után vettük észre a problémát: a nagy, vastag, puha fűben milliónyi kullancs és mesztelen csiga indult meg a sátrak felé. Nem volt mit tenni, már nem volt kedvünk új helyet keresni a sötétben, így maradt a reménykedés. Aznap este laza 20 kullancsot öltem meg és 4 csigát dobtam ki a sátorból...
2. nap:
Egész éjjel esett hajnalig. Kora reggel egy csiga csörgése ébresztett, ami a fejem mögött kúszott el a tyvek sarkába, remek. Gyorsan feltöltöztem, hogy minél kevesebbet kelljen a veszélyes területen feküdni. Eközben kilakoltattam 2 csigát, 1 kullancsot magamból és megöltem vagy 20-at ismét... Már venném fel a cipőm, de szerencsére időben vettem észre a csillanást, ugyanis egy szemtelen mesztelen csiga vert tábort benne estére. Mmmmm, csodás. Kilakoltatás után már csak a tudat zavart, hogy mi volt a lábam előtt a cipőmben. Mire elindultunk újra rákezdett az eső, ami viszonylag gyorsan elállt, cserébe jött a zord, erős és hideg szél. Ez aztán szépen végigkísérte a napunkat és csak akkor csillapodott, mikor Kőszegre értünk. Itt a Kék huszár vendéglőben pecsételtünk, kértünk vizet, elvégeztük egyéb ügyes bajos dolgainkat és megindultunk a kálváriához. Már jó előre kinéztem ezt a helyet sátrazáshoz és szerencsére még az esti fényeket se kapcsolták fel, így teljes nyugalomban és kullancs/csigamentesen tudtunk pihenni.
3. nap:
Hát ez is eljött, megkezdtük az utolsó napunkat az OKT-n! Meglepően gyorsan elértük a Hét-forrást, ahol a napi első és egyben utolsó vízvételi pontunk volt. Így hát feltankoltunk és uzsgyi! Mákunkra egy Írott-kő hillclimb versenybe csöppentünk és egészen Írott-kőig biciklisek és terepfutók mentek el mellettünk. Nem volt elég a fárasztó emelkedő még hátra is kellett figyelni, nehogy szétgázoljanak... :D Fent aztán gyors pecsét (ezzel sikerült a 70-es túramozgalom is), pár fotó, kaja és jöhetett az attrakció, a vége! Ugyanis nem az embertömegben és egy kilátónál akartuk befejezni az OKT-t, hanem egy olyan emlékműnél, aminek mélyebb a jelentése. Legalábbis számunkra mindenképp. Így hát lementünk a Szent Vid kápolna mögötti Kéktúra emlékműhöz, ami 1989-ig az OKT hivatalos végét jelezte. Nem tudom miért szüntették meg és kapta meg Írott-kő ezt a rangot, de kicsit logikátlan a dolog. (Szerintem jobb lenne, ha maradna ez az emlékmű a vége/eleje és Velemben lenne még egy utolsó pecsét. Innen aztán indulhatna a DDK, újra a velemi pecséttel és aki akar, az felmehet még az emlékműhöz is. De ez csak az én véleményem.) Hogy ezután mi a következő cél az még képlékeny, de azért nem nehéz kitalálni. ;)
Ha tetszett, akkor dobjatok egy lájkot és iratkozzatok fel! ;)
Insta oldalam: / molnarbarney
Cuccok:
Kamera: Panasonic Lumix S5 (bit.ly/2Ui04S9)
Objektív: Panasonic Lumix S 20-60mm f/3.5-5.6 (bit.ly/3kM3jvZ)
Mikrofon: Rode VideoMicro (bit.ly/39eCwj7)
Drón: DJI Mini 2 (bit.ly/3wZRgh3)
Zene:
Epidemic Sound (bit.ly/3gqa4ie)
Gratulálok! Habár egy kicsit szomorú vagyok, h a végére értel. Nagyon tetszettek a kéktúrás videók :)
Gratula az OKT teljesítéshez!! Nagyon tetszett a videó, köszi az élményt!!👌😁🤝
Köszönöm szépen.❤
Gratulálok nektek, és külön azért is, hogy végig videóztátok az utat! Köszönjük az élményeket!
Gratulálok! Várjuk a folytatást :D
Gratulálok a teljesítéshez!!! Köszi szépen az összes videot amit csináltál eddig!
Pazar, mint mindig, köszönet érte.
Az emlékművet - és az azzal jelölt start/célt - tudtommal a kényszer szülte, az eredetileg is tervezett írottkői végpont környékén pár évtizedig nem szívesen láttak turistát a moszkoviták (ahogy mást sem).
Gratulálok az OKT teljesítéséhez! :-) Várom a folytatást a DDK-án.
Nagy Gratula! :) Van még pár rész amit pótolnom kell, de ez igazán jóra sikerült! ;)
Gratulálok Nektek! 😊Igazi drámai vidi lett az utolsó. 🙂
Gratulálok! Köszi a videókat, mindegyiket élveztem. Merre tovább, RP-DDK? Mindegy is, ha lesz még videó! 👣🏕️
Igen, nagy valószínűséggel a DDK jön majd. 😁