„Gyilkosság, lövés által…” - Forradalom Zalában /I.

Zalaegerszegnek, hasonlóan a többi vidéki kisvároshoz, és az elszórt göcseji falvakhoz, megvolt a maga ’56-os története. Többnyire elhallgatott, tragikus, olykor lírai szépségű történetek ezek.
Dokumentumfilmünk nemcsak a történelmi tények pontos felkutatására és bemutatására törekszik, hanem az ’56-os forradalom eszmeiségének, érzületének felmutatására is. A film készítői ezt a kettős célt igyekeztek megvalósítani.
Az 1956 október 26-i zalaegerszegi sortűz tényét évtizedeken át elhallgatták, igyekeztek eljelentékteleníteni, a filmből azonban kiderül, hogy a Zala Megyei ÁVO és a Határőrség klasszikus példát szolgáltatott: a tüntető, fegyvertelen tömegbe lőtt. A sortűz helyszínén két halott, és csaknem harminc sebesült maradt az Ady utcai pártszékház előtt. Itt is, mint szinte országosan mindenütt, sajátos koreográfiája volt az úgynevezett „erkélyjelenetnek”: a balkonra kilép a kommunista pártház Nagyura (esetünkben ő Dénes István), kezében a stukker, s azt üvölti, hogy a söpredék, a csürhe addig tűnjön el innen, amíg nem rendez vérfürdőt…
És milyen sérülésekről árulkodnak a Kórházi Napló október 26-27-i bejegyzései? Semmilyenről, mert ahogy sok más helyen, itt is rejtélyes körülmények közt semmisült meg az 56-os iratanyag. Van, ahol tűzeset miatt, máshol egyszerűen eltűnt az irattárból. Egerszegen beázás volt az ok...
Filmünk a forradalom zalai eseményei bemutatásának első része, elsősorban Zalaegerszeg és környékének eseményeire koncentrál. A második film, a 2014-es Égjen inkább az olajmező... pedig a zalai olajipar forradalmát mutatja be.
A film forgatókönyvírója, Ferenczy Erika 1989 óta készítette az 56-os forradalmat feldolgozó oral history -interjúit. Célja a "kirakatesemények" bemutatása helyett a fehér foltok, a vidék történéseinek felkutatása, a történelemmel együtt sodródó kisember lelki világának bemutatása volt. Ez a szellemiség realizálódott később az Art Opus dokumentumfilmjeinek sorában.
A mai társadalommal - és főként a fiatalokkal - talán e szemlélet segítségével lehet legárnyaltabban megértetni, éreztetni, milyen erkölcsi meggyőződés fűtötte az akkori embereket. S ez az érzés pontosan ugyanaz volt a Széna téren, mint a legeldugottabb faluban! Mert a vidéknek is megvolt a maga forradalma.
Főtámogató: MTFA
Gyártó: ©Art Opus (2009)
Producer: Kinyó Ferenczy Tamás
Forgatókönyv-történész: Ferenczy Erika
Rendező-operatőr: Kinyó Ferenczy Tamás
Hossz: 53 perc

[@balintcharleskaroly3177]

Oknyomozó Történelem

[@jozsefhorvath2474]

Apám sokszor mesélt Németh Imréről , aki munkatársa volt a Tejipari vállalatnál , nagyon rendes és józan életű fiatalember volt elmondása szerint , a kommunisták mégis bemocskolták az emlékét , mindig könnybe lábadt a szeme mikor mesélt róla .
Aztán édesapámat kérhették , hogy belépjen a pártba , egy életre meggyűlölte őket .
Egyszerű munkásként ledolgozott 44 évet a tejeseknél , pedig ha belép nem kellett volna a sajtműhelyben nehéz sajtokat kézzel forgatni , hántolni , több műszakos munkarendben dolgozni , vasárnap és ünnepnap is .