Az előadás során felmerült bennem, hogy talán még Hunyadi János életében lehetett volna elkerülni a török hódoltságot. Ha nem történtek volna meg akár a várnai csatában, akár a második rigómezőiben bekövetkező események, akkor reális az esély elkerülni országunk három részre szakadását. Mátyás királyunk belátta, hogy az ország önerejéből képtelen hosszabb távon hadakozni a törökkel a határain kívül s volt is egy adat arról, hogy a II. Mohamed vezette Oszmán-Birodalmat katonai s gazdasági potenciálja miatt legalább 200 000 jól képzett s 3-4 évig ellátásra szoruló sereg tudta volna csak kivetni a Balkánról. A korabeli európai seregek erre képtelenek voltak, ahogyan egyik előadásában is elhangzott. Esetleg, ha Hunyadi felismeri korábbi harci tapasztalataiból (itáliai harcok vagy husziták elleni küzdelmek során vagy az úgynevezett hosszú hadjárat után), hogy a hadjárat hosszabb távú eredményességéhez megfelelő készleteket kell felhalmoznia!
Kedves Béla, köszönöm az előadást, nagyon érdekes volt. A Mohács-i csata eseményeinek leírását hallgatván, a következő kérdés fogalmazódott meg bennem: Még az én általános iskolás koromban, a "szocializmus" idején egész más csataleiírás állt a tankömyvben: Kb így: A magyarok minden átgondolás nélkül nekirontanak az oszmán hadnak, amely futást színlel és ezzel a török tűzérség elé csalja őket..." Ami engem ennek kapcsán érdekelne: Honnan ez az óriási különbség?! Nyilvánvalónak tartom, hogy a te leírásod az igaz. Hogyan adhattak be nekünk annak idején ekkora maszlagot??!! Ez vajon ideológiai okokból történt,- mert hogy a szocialista történelem szemlélet mindenáron le akarta járatni a régi magyar nemzeti elitet?
Ami a tömegsírokról, a legfrissebb kutatások alapján elmondható, hogy nagyrészt foglyok maradványai találhatók akiket szisztematikusan kivégeztek a csatát követő napon/napokban: czcams.com/video/GXIGLOY1-YQ/video.html
Köszönöm Béla. Ezt még soha nem hallottam, olvastam ilyen összefüggésekkel. Nagyon jó.
Nagyon jó!!
Az előadás során felmerült bennem, hogy talán még Hunyadi János életében lehetett volna elkerülni a török hódoltságot. Ha nem történtek volna meg akár a várnai csatában, akár a második rigómezőiben bekövetkező események, akkor reális az esély elkerülni országunk három részre szakadását. Mátyás királyunk belátta, hogy az ország önerejéből képtelen hosszabb távon hadakozni a törökkel a határain kívül s volt is egy adat arról, hogy a II. Mohamed vezette Oszmán-Birodalmat katonai s gazdasági potenciálja miatt legalább 200 000 jól képzett s 3-4 évig ellátásra szoruló sereg tudta volna csak kivetni a Balkánról. A korabeli európai seregek erre képtelenek voltak, ahogyan egyik előadásában is elhangzott. Esetleg, ha Hunyadi felismeri korábbi harci tapasztalataiból (itáliai harcok vagy husziták elleni küzdelmek során vagy az úgynevezett hosszú hadjárat után), hogy a hadjárat hosszabb távú eredményességéhez megfelelő készleteket kell felhalmoznia!
Nagy tévedés volt a Rákosi végzés és Zapolyai megválasztása.
Kedves Béla, köszönöm az előadást, nagyon érdekes volt. A Mohács-i csata eseményeinek leírását hallgatván, a következő kérdés fogalmazódott meg bennem: Még az én általános iskolás koromban, a "szocializmus" idején egész más csataleiírás állt a tankömyvben: Kb így: A magyarok minden átgondolás nélkül nekirontanak az oszmán hadnak, amely futást színlel és ezzel a török tűzérség elé csalja őket..." Ami engem ennek kapcsán érdekelne: Honnan ez az óriási különbség?! Nyilvánvalónak tartom, hogy a te leírásod az igaz. Hogyan adhattak be nekünk annak idején ekkora maszlagot??!! Ez vajon ideológiai okokból történt,- mert hogy a szocialista történelem szemlélet mindenáron le akarta járatni a régi magyar nemzeti elitet?
A válasz szerintem nagyon sokrétű. Benne van az is, hogy a szocialista történelem szemlélet mindenáron le akarta járatni a régi magyar nemzeti elitet.
nagyszeru elöadas
Ami a tömegsírokról, a legfrissebb kutatások alapján elmondható, hogy nagyrészt foglyok maradványai találhatók akiket szisztematikusan kivégeztek a csatát követő napon/napokban: czcams.com/video/GXIGLOY1-YQ/video.html