Szia Pétet! Kis kiegészítés. A lárva amit mutattál, az rózsabogár lárva volt és a komposztban kívánatos a jelenléte. A kifejlett rózsabogár már nem ilyen jó fej, de te az vagy. Folytasd amit csinálsz, mert jó és szükség van rá!
Én tíz éve komposztálok a társasháznak gomba termesztéssel is foglalkozom. Kéthetente forgatok, kéthét alatt össze gyűlt szemetet külön zsákban teszik, a lakók, amit a forgatáskor bedolgozom. Kéthét alatt teljesen lebomlik. Forgatásra azért van szükség, mert ilyenkor oxigént jutatok a komposztban, ezáltal újra fel melegszik, elősegítve, a hasznos termofil baktériumok működését. Ezt a Kínaiak, több száz éve kitalálták, ott kötelező volt.
Igen, ha emlékeim nem csalnak ebben a videóban is elhangzik a komposzt átmozgatása című "feladat". Milyen gombáid vannak? Én is akarok gombatermesztéssel házilag foglalkozni. Te hogy kezdted? Videóid, képeid vannak róla?
Szia Péter. Én már több mint egy évtizede komposztálok. Először én is valami hasonló keretet eszkábáltam össze, és nagyon frankó is az ilyen. Viszont elég gyakran bújom a netet a minél hatékonyabb megoldások után kutatva, és találtam ennél a módszernél nem is egy, sokkal jobb megoldást. Mielőtt rátérnék ezeknek az ismertetésére lenne 1-2 hozzáfűzni valóm, azokhoz, amiket a videóban mondtál. Először is a komposzt átforgatásával kapcsolatban: az a havi egyszeri átforgatás rendkívül kevés! Így nagyon-nagyon lassan készül el a komposztunk. Én inkább azt mondanám, hogy (persze csak ha az ember ideje engedi) hetente forgassuk át, de legfeljebb két hetente mindenképp! Emelett pedig állandóan nedves legyen, tehát minden átforgatás alkalmával, vagy ha nagy a forróság akkor akár pár naponta is meg kell locsolni. Avval viszont vigyázni kell nehogy tocsogós legyen, mert akkor a már egyszer belobbant komposztunkat kioltjuk, levegőtlenné is válik, ami megint nem tesz jót a komposztálás folyamatának. Ha túl költségesnek találnánk a locsolást, persze el is hagyhatjuk, viszont akkor szárazság idején akár le is állhat az egész folyamat, amíg nem jön egy eső. Tehát sokkal később érik be a komposztunk. Emelett pedig érdemes letakarni a komposztot valami vastagabb fóliával vagy karton darabokkal, ezáltal is csökkentve a párolgást; főleg akkor, ha nem igazán akarjuk, tudjuk locsolni a komposztunk. A másik dolog, hogy én nem igazán merném azt kijelenteni, hogy virágfőld minőségű a tiszta komposzt. Ugyanis elég sok növény számára egyszerűen túl erős, tömény és nem bírják. Ugyanúgy ki tudnak égni tőle mint amikor valaki műtrágyával, tápoldattal stb. túltápozza a növényt. Ha cserepes virágokhoz használjuk maximum 30% legyen a komposzt az ültetőközegünkben, ha azt magunknak készítjük. Boltban vásárolt virágföldhöz meg egyáltalán ne is tegyünk, ugyanis azok gyárilag előre ba vannak előre trágyázva! Egyébként nem csak vetéskor, de később is lehet a növények tövébe, köréjük szórni, kiegészítő trágyázásként. Na és persze a hangyák. SOSE HAGYD A HAGYÁKAT A KERTEDBEN ELSZAPORODNI! Az egyik legártékonyabb élőlények egy háztáji kertben; szaporítják a levéltetveket, felhordják minden növényre őket. Anno én is hagytam őket, és a végén úgy elszaporodtak, hogy teljesen tönkretették a gyümölcsfáimat! Hiába permeteztem a levéltetvek ellen, pár nap után a hangyák telepakolták az összes fát és egyéb veteményt velük. Elképesztő költség a hagyákat kirtani egy kertből. Szakembert kell hívni hozzá, és több százezer forintot kóstál egy ilyen irtás még egy zsebkendőnyi területen is! Az interneten található sok-sok hangyaelleni házi csodaszer pedig tapasztalatból tudom, hogy kertben nem működnek. Az egyetlen ami valamelyest hatékony lehet gyümölcsfák esetében az a hernyófogó öv, abból is azok a regadós fajták. Ezek egy darabig vissza tudják szorítani a hangyákat, ám figyelni kell és gyakran cserélni őket, mint a légyfogót. Most akkor pedig az említett hatékonyabb komposztálási megoldások közül kettő, amit én a legjobbaknak tartok. Az egyik, amit eddig csak egy embertől láttam videóban, az egy egyszerű gödör! Ásni kell egy nagyobbacska gödröt és abba szórni a koposztálandó dolgokat és letakarni. Előnye hogy a komposzt legnagyobb része a mélyebb állandó nedves talajrétegben fog elhelyezkedni, így akár egyáltalán nem is kell locsolni, a giliszták is jobban átjárják, mint a földfelszínen elterülő komposztot: igazából ők is inkább mélyebben, az állandóan nedves földben érzik jól magukat. A földfelszíni komposztálás alkalmával a felsőbb rétegek kiszáradhatnak, így oda a giliszták nem mennek. Lásd: czcams.com/video/8yGFQeKsark/video.html A másik, amit én a lehető legjobb megoldásnak tartok, az egy ócska fürdőkád! Szinte biztos, hogy ingyen be tud bárki szerezni egy ilyet, vagy egy vastelepről pár forintért elhozhat. Eddig egyet csináltam, de valószínű beszerzek még 1-2 kádat, mert evvel a megoldással nem csupán komposzot kapunk, hanem lesz egy állandó folyékony bio-trágya forrásunk is. Ezt a folyadékot leginkább a komposzt-teához tudnám hasonlítani, bár ez a valami a giliszták mellékterméke. Az ötlet ebből a videóból vettem: czcams.com/video/Z5ozNM-Hb0w/video.html Avval különbséggel, hogy nekem nem volt célom giliszta-farmot csinálni, hanem volt elég sok felesleges faforgácsom, fűrészporom ami túl sok volt ahhoz hogy a komposztba szórjam. Úgy gondoltam, hogy talán jó lesz ez a kádas megoldás komposztot készíteni a sok forgácsból. Még csak nem is árnyékba raktam, hanem jól belocsolva és letakarva a tűző napon áll. Hihetetlen jól bevált; mivel a napon van jól átforrósodott az egész, szinte 1-2 nap alatt a komposzt közepe forró volt: tökéletesen belobbant. Aztán amikor láttam milyen gyorsan történnek a dolgok benne, szedtem ki 1-2 marék gilisztát a hagyományos komposzt-halmomból és beleszórtam őket. Természetesen megcsináltam a kifolyó részt is hasonlóképpen mint a videóban, annak ellenére hogy nem giliszta-farmnak készült. És az a nedű! Az valami elképesztően fenomenális dolog! Igazából nem volt rá szükségem, de ugye magától folyamatosan keletkezett ez a melléktermék és azért csak ki kell próbálni, ha már ugye van belőle. Van a kertben egy félre eső rész ahol mezei katáng, csorbóka, keszeg saláta, meg pitypang nől. Na ők lettek a kísérleti alanyok. Amikor a 5 literes kisvödör megtelt evvel a lével, hígítatlanul rájuk zúdítottam az egészet. Jó pár alkalomal kaptak a nedűből. Az eredmény? A katáng, amiről azt írják hogy elérheti az 1 méteres magasságot is, na az nálam úgy kb 180-190 cm magas, a csorbóka, keszegsaláta 2 métert verdesi, a pitypangnak meg 65 centis hatalmas leveli vannak, a virászár meg 80 cm magsara nött meg. Ez a lötyi valami brutálisan jó dolog, még így a nagy forróságban, mindenféle locsolás nélkül is folyamatosan csöpög ki. Azóta másra is locsoltam, hasonló jó eredménnyel. Viszont cserepes virágokra még felhígítva se javasolnám, olyan erős hogy azonnal kiégeti őket, viszont érdekes mód a kerti földben növő dolgokra úgy ahogy töményen kifolyik, hígítás nélkül is probléma nélkül locsolható. Ezeken felül van olyan módszer is, amivel akár 2-3 hét alatt is tökéletesen érett komposztot készíthetünk, viszont ehez tökéletes arányban kell hogy legyenek benne a zöld és száraz alkotók, emelett állandó locsolást és forgatást kíván, szóval nem éppen költség-hatékony és elég fárasztó a dolog, úgyhogy inkább nem is említem.
Köszönöm ezt a kimerítő választ. Látom, nem vagy kezdő a témában. Köszönöm a videókat, is, ötleteket. A kádas nekem is új volt. Többféle megoldás van, amit lehet alkalmazni. Ezt a videót kb. 1 hónapig készítettem, alapvetően az volt a célom, hogy bemutassam mi a végeredménye a komposztálásnak és minél több embernek kedvet csináljak hozzá. Túl nem akartam bonyolítani, nehogy elmenjen már az emberek kedve is ettől. A műanyag falú komposztálókat én sem ajánlom. A TikTokon rendszeresen osztok meg videókat e témában is (napi szinten!!!) és pont erről már én is készítettem videót: www.tiktok.com/@szebenyi.peter/video/6955811820607180037 De már összefoglaló cikket is írtam róla: peterszebenyi.com/komposzt-tarolo-teszt-tipus/ A te megoldásaidat, leírásod alapján szívesen látnám videóban is. Készítesz róla egyet? :)
Helló! Én még csak most kezdtem a komposztálást, és azt vettem alapul, amit 20 éve egy német kertészetben tanultam, a kerti hulladék került bele. Itt is egy gödröt ástunk először, amire vastagabb ágakat raktunk keresztbe, majd vékonyabbakat és erre jött a széna. Ezáltal alul egy üreg volt kb. 15-20 cm levegő. Erre a szénára jött egy kis föld, majd a levelek és a többi növényi hulladék. Az egészet lefedtük földdel. Néha at kellett forgatni, tavasszal rostálás és az ment egy konténerbe, ami lezárt hermetikusan, a benne élő rovarok giliszták kipusztultak a nagy melegben (azt nem tudom melegitették-e külön, de mintha igen). Ez a föld már mehetett közvetlenül a virágok alá. Én is most ilyesmiben gondolkodom, a kupacom kész van hozzá, tavasszal meglátom mennyire alakult át a hulladékom.
2024.3.29 Szia megnéztem a videódat komposztálásról nagyon tetszett.Csak azt szeretném mondani a pajorral kapcsolatosan ,hogy az rózsabogár pajorja ami a komposztban van és nagyon hasznos az táplálkozik korhadt fákkal,a cserebogár pajorja a földben van és élő gyökerekkel táplálkozik az sok kárt tud csinálni pl.a fű alatt elrágja a gyökereket és felemeled a füvet mint a parókát.További jó komposztálást kivánok
Komposztálsz otthon? (kertben, lakásban) Írd meg nekem kommentben!
Szia Pétet!
Kis kiegészítés. A lárva amit mutattál, az rózsabogár lárva volt és a komposztban kívánatos a jelenléte. A kifejlett rózsabogár már nem ilyen jó fej, de te az vagy. Folytasd amit csinálsz, mert jó és szükség van rá!
Mekkora a komposztod?
Én tíz éve komposztálok a társasháznak gomba termesztéssel is foglalkozom. Kéthetente forgatok, kéthét alatt össze gyűlt szemetet külön zsákban teszik, a lakók, amit a forgatáskor bedolgozom. Kéthét alatt teljesen lebomlik.
Forgatásra azért van szükség, mert ilyenkor oxigént jutatok a komposztban, ezáltal újra fel melegszik, elősegítve, a hasznos termofil baktériumok működését. Ezt a Kínaiak, több száz éve kitalálták, ott kötelező volt.
Igen, ha emlékeim nem csalnak ebben a videóban is elhangzik a komposzt átmozgatása című "feladat". Milyen gombáid vannak? Én is akarok gombatermesztéssel házilag foglalkozni. Te hogy kezdted? Videóid, képeid vannak róla?
Komposztálok, de még kezdő szinten.
Remek videó volt.
Köszönöm szépen, hogy megnézted. Nagyon örülök neki. Ha van kérdésed a komposztálássál kapcsolatban tedd fel nekem nyugodtan. 🙂
Szia Péter. Én már több mint egy évtizede komposztálok.
Először én is valami hasonló keretet eszkábáltam össze, és nagyon frankó is az ilyen. Viszont elég gyakran bújom a netet a minél hatékonyabb megoldások után kutatva, és találtam ennél a módszernél nem is egy, sokkal jobb megoldást. Mielőtt rátérnék ezeknek az ismertetésére lenne 1-2 hozzáfűzni valóm, azokhoz, amiket a videóban mondtál.
Először is a komposzt átforgatásával kapcsolatban: az a havi egyszeri átforgatás rendkívül kevés! Így nagyon-nagyon lassan készül el a komposztunk.
Én inkább azt mondanám, hogy (persze csak ha az ember ideje engedi) hetente forgassuk át, de legfeljebb két hetente mindenképp! Emelett pedig állandóan nedves legyen, tehát minden átforgatás alkalmával, vagy ha nagy a forróság akkor akár pár naponta is meg kell locsolni. Avval viszont vigyázni kell nehogy tocsogós legyen, mert akkor a már egyszer belobbant komposztunkat kioltjuk, levegőtlenné is válik, ami megint nem tesz jót a komposztálás folyamatának. Ha túl költségesnek találnánk a locsolást, persze el is hagyhatjuk, viszont akkor szárazság idején akár le is állhat az egész folyamat, amíg nem jön egy eső. Tehát sokkal később érik be a komposztunk. Emelett pedig érdemes letakarni a komposztot valami vastagabb fóliával vagy karton darabokkal, ezáltal is csökkentve a párolgást; főleg akkor, ha nem igazán akarjuk, tudjuk locsolni a komposztunk.
A másik dolog, hogy én nem igazán merném azt kijelenteni, hogy virágfőld minőségű a tiszta komposzt. Ugyanis elég sok növény számára egyszerűen túl erős, tömény és nem bírják. Ugyanúgy ki tudnak égni tőle mint amikor valaki műtrágyával, tápoldattal stb. túltápozza a növényt. Ha cserepes virágokhoz használjuk maximum 30% legyen a komposzt az ültetőközegünkben, ha azt magunknak készítjük. Boltban vásárolt virágföldhöz meg egyáltalán ne is tegyünk, ugyanis azok gyárilag előre ba vannak előre trágyázva! Egyébként nem csak vetéskor, de később is lehet a növények tövébe, köréjük szórni, kiegészítő trágyázásként.
Na és persze a hangyák. SOSE HAGYD A HAGYÁKAT A KERTEDBEN ELSZAPORODNI!
Az egyik legártékonyabb élőlények egy háztáji kertben; szaporítják a levéltetveket, felhordják minden növényre őket.
Anno én is hagytam őket, és a végén úgy elszaporodtak, hogy teljesen tönkretették a gyümölcsfáimat!
Hiába permeteztem a levéltetvek ellen, pár nap után a hangyák telepakolták az összes fát és egyéb veteményt velük. Elképesztő költség a hagyákat kirtani egy kertből. Szakembert kell hívni hozzá, és több százezer forintot kóstál egy ilyen irtás még egy zsebkendőnyi területen is! Az interneten található sok-sok hangyaelleni házi csodaszer pedig tapasztalatból tudom, hogy kertben nem működnek. Az egyetlen ami valamelyest hatékony lehet gyümölcsfák esetében az a hernyófogó öv, abból is azok a regadós fajták. Ezek egy darabig vissza tudják szorítani a hangyákat, ám figyelni kell és gyakran cserélni őket, mint a légyfogót.
Most akkor pedig az említett hatékonyabb komposztálási megoldások közül kettő, amit én a legjobbaknak tartok.
Az egyik, amit eddig csak egy embertől láttam videóban, az egy egyszerű gödör! Ásni kell egy nagyobbacska gödröt és abba szórni a koposztálandó dolgokat és letakarni. Előnye hogy a komposzt legnagyobb része a mélyebb állandó nedves talajrétegben fog elhelyezkedni, így akár egyáltalán nem is kell locsolni, a giliszták is jobban átjárják, mint a földfelszínen elterülő komposztot: igazából ők is inkább mélyebben, az állandóan nedves földben érzik jól magukat. A földfelszíni komposztálás alkalmával a felsőbb rétegek kiszáradhatnak, így oda a giliszták nem mennek.
Lásd: czcams.com/video/8yGFQeKsark/video.html
A másik, amit én a lehető legjobb megoldásnak tartok, az egy ócska fürdőkád! Szinte biztos, hogy ingyen be tud bárki szerezni egy ilyet, vagy egy vastelepről pár forintért elhozhat. Eddig egyet csináltam, de valószínű beszerzek még 1-2 kádat, mert evvel a megoldással nem csupán komposzot kapunk, hanem lesz egy állandó folyékony bio-trágya forrásunk is. Ezt a folyadékot leginkább a komposzt-teához tudnám hasonlítani, bár ez a valami a giliszták mellékterméke. Az ötlet ebből a videóból vettem:
czcams.com/video/Z5ozNM-Hb0w/video.html
Avval különbséggel, hogy nekem nem volt célom giliszta-farmot csinálni, hanem volt elég sok felesleges faforgácsom, fűrészporom ami túl sok volt ahhoz hogy a komposztba szórjam. Úgy gondoltam, hogy talán jó lesz ez a kádas megoldás komposztot készíteni a sok forgácsból.
Még csak nem is árnyékba raktam, hanem jól belocsolva és letakarva a tűző napon áll. Hihetetlen jól bevált; mivel a napon van jól átforrósodott az egész, szinte 1-2 nap alatt a komposzt közepe forró volt: tökéletesen belobbant. Aztán amikor láttam milyen gyorsan történnek a dolgok benne, szedtem ki 1-2 marék gilisztát a hagyományos komposzt-halmomból és beleszórtam őket. Természetesen megcsináltam a kifolyó részt is hasonlóképpen mint a videóban, annak ellenére hogy nem giliszta-farmnak készült.
És az a nedű! Az valami elképesztően fenomenális dolog! Igazából nem volt rá szükségem, de ugye magától folyamatosan keletkezett ez a melléktermék és azért csak ki kell próbálni, ha már ugye van belőle.
Van a kertben egy félre eső rész ahol mezei katáng, csorbóka, keszeg saláta, meg pitypang nől. Na ők lettek a kísérleti alanyok. Amikor a 5 literes kisvödör megtelt evvel a lével, hígítatlanul rájuk zúdítottam az egészet. Jó pár alkalomal kaptak a nedűből. Az eredmény? A katáng, amiről azt írják hogy elérheti az 1 méteres magasságot is, na az nálam úgy kb 180-190 cm magas, a csorbóka, keszegsaláta 2 métert verdesi, a pitypangnak meg 65 centis hatalmas leveli vannak, a virászár meg 80 cm magsara nött meg.
Ez a lötyi valami brutálisan jó dolog, még így a nagy forróságban, mindenféle locsolás nélkül is folyamatosan csöpög ki. Azóta másra is locsoltam, hasonló jó eredménnyel. Viszont cserepes virágokra még felhígítva se javasolnám, olyan erős hogy azonnal kiégeti őket, viszont érdekes mód a kerti földben növő dolgokra úgy ahogy töményen kifolyik, hígítás nélkül is probléma nélkül locsolható.
Ezeken felül van olyan módszer is, amivel akár 2-3 hét alatt is tökéletesen érett komposztot készíthetünk, viszont ehez tökéletes arányban kell hogy legyenek benne a zöld és száraz alkotók, emelett állandó locsolást és forgatást kíván, szóval nem éppen költség-hatékony és elég fárasztó a dolog, úgyhogy inkább nem is említem.
Köszönöm ezt a kimerítő választ. Látom, nem vagy kezdő a témában. Köszönöm a videókat, is, ötleteket. A kádas nekem is új volt. Többféle megoldás van, amit lehet alkalmazni. Ezt a videót kb. 1 hónapig készítettem, alapvetően az volt a célom, hogy bemutassam mi a végeredménye a komposztálásnak és minél több embernek kedvet csináljak hozzá. Túl nem akartam bonyolítani, nehogy elmenjen már az emberek kedve is ettől. A műanyag falú komposztálókat én sem ajánlom. A TikTokon rendszeresen osztok meg videókat e témában is (napi szinten!!!) és pont erről már én is készítettem videót: www.tiktok.com/@szebenyi.peter/video/6955811820607180037
De már összefoglaló cikket is írtam róla: peterszebenyi.com/komposzt-tarolo-teszt-tipus/
A te megoldásaidat, leírásod alapján szívesen látnám videóban is. Készítesz róla egyet? :)
Helló! Én még csak most kezdtem a komposztálást, és azt vettem alapul, amit 20 éve egy német kertészetben tanultam, a kerti hulladék került bele. Itt is egy gödröt ástunk először, amire vastagabb ágakat raktunk keresztbe, majd vékonyabbakat és erre jött a széna. Ezáltal alul egy üreg volt kb. 15-20 cm levegő. Erre a szénára jött egy kis föld, majd a levelek és a többi növényi hulladék. Az egészet lefedtük földdel. Néha at kellett forgatni, tavasszal rostálás és az ment egy konténerbe, ami lezárt hermetikusan, a benne élő rovarok giliszták kipusztultak a nagy melegben (azt nem tudom melegitették-e külön, de mintha igen). Ez a föld már mehetett közvetlenül a virágok alá.
Én is most ilyesmiben gondolkodom, a kupacom kész van hozzá, tavasszal meglátom mennyire alakult át a hulladékom.
2024.3.29 Szia megnéztem a videódat komposztálásról nagyon tetszett.Csak azt szeretném mondani a pajorral kapcsolatosan ,hogy az rózsabogár pajorja ami a komposztban van és nagyon hasznos az táplálkozik korhadt fákkal,a cserebogár pajorja a földben van és élő gyökerekkel táplálkozik az sok kárt tud csinálni pl.a fű alatt elrágja a gyökereket és felemeled a füvet mint a parókát.További jó komposztálást kivánok
Ezek nem cserebogár pajorok, hanem rózsabogár. Sokkal ártalmatlanabbak, mint a cserebogarak.
czcams.com/video/hTSgUvyGrmw/video.html
mekkora szakáll
Azt hiszem rátapintottál a lényegre 💪🧔 Köszönöm, hogy megnézted! Valamikor majd beszéljünk, visszatértem CZcams-ra! 😉🌱
@@szebenyipeterkond nálam 18 órakor lesz zero waste utazásról premier...nézz be ha van kedved
Miért szükséges a komposzt rostálása? Nem tudtam, hogy ezt i kell csinálni. Ha az éves humuszt kibányásszuk a kupac közepéből, az nem megfelelő?
Kérlek nézd meg a videót, mindent elmondok benne
@@szebenyipeterkond Rendben, bocsi :D
Szia a komposztot le kell takarni valamivel. Vagy nem.
negyon jo
Köszönöm szépen, hogy TIkTokról ide átjöttél és megnézted :)
Giliszta jelenléte, arra utal nincs jól beálirva a szén _ nitrogén aránya. Vagyis a GILISZTA nem jó
hát nagyon kevés volt benne, általában én viszem be oda őket. Így már értem miért tűnnek el onnan mindig :D