Lehetett volna másképp? Mi lett volna, ha nincs Trianon? - Ablonczy Balázs előadása
Vložit
- čas přidán 12. 06. 2024
- Vajon történelmietlen kérdés a "mi lett volna, ha…"? Milyen időtávon lehet érvényes a történelmi események kontrafaktuális megközelítése? Alakulhattak volna-e másként a történelmi események az első világháború után, ha adott döntési pontokon másként határoz a politikai elit vagy a társadalom egy része? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik Ablonczy Balázs történész előadása.
0:00 | Intro
Riport az előadóval
0:12 | "A múlt szól a mához, a ma reflektál a múltra. Igazából emiatt érdekes a történelem."
1:53 | "Kutatónak lenni nem a világ legrosszabb dolga." - Akkor sem, ha sosem lesz homokfúvott Bentley-je az embernek.
Ablonczy Balázs előadása
3:15 | Miért fontos a "mi lett volna, ha"? Mi az a kontrafaktuális történetírás?
7:44 | A történeti Magyarország összeomlásának krónikája
10:05 | Mi lett volna, ha megnyerjük a háborút?
28:59 | Mi lett volna, ha életben marad Tisza István?
34:31 | Mi lett volna, ha nem szerelik le a hadsereget?
41:58 | Mi lett volna, ha nincs Tanácsköztársaság?
43:50 | Mi lett volna, ha Magyarország nem írja alá a békeszerződést?
Ablonczy Balázs az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett történelem-francia szakon.
Tanult és kutatott Párizsban, Londonban, Berlinben, egy évet Amerikában töltött vendégtanárként. Jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, az ELTE BTK Művelődéstörténeti tanszékének habilitált egyetemi docense. Szakterülete a két világháború közötti Magyarország története, kiemelten Trianon kérdésköre.
Az előadás az MTA Alumni Program keretében hangzott el a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnáziumban 2024. február 5-én.
#történelem #trianon #tudomány #mta #mtaalumni - Věda a technologie
Aligha valószínű, hogy a Monarchia feldarabolása nem volt háborús célja a franciáknak és az oroszoknak már a háború kitörésekor. Az oroszok eleve ki akartak jutni a Balkánra, ami csak a Monarchia részein (Magyarország) keresztül lett volna lehetséges. A franciák pedig akkor már 400 éve mesterkedtek a német területek feldarabolásán, meg is tették, amikor erre alkalmunk nyílt, például 1648-ban.
A Monarchiát pedig pont úgy lehetett volna fenntartani soknemzetiségű államként, ha megnyerjük a háborút, mint ahogy fenn lehetett tartani Csehszlovákiát, Jugoszláviát vagy Lengyelországot.
Inkább Ablonczynak hiszek, aki bement a francia levéltárba mint neked.
@@hellorodgeryoung9658
Ahogy neked jólesik. Habár amit írtam, az nem hit, hanem ténykérdés.
@@vilmosprima1861Véleménynek mondanám inkább amit nem támasztasz alá semmilyen forrással vagy állítással. A Monarchia előbb-utóbb szétesett volna mert a nemzetiségi kérdésekkel nem akartak érdemben foglalkozni, ebben igaza van Ablonczynak. Se Csehszolvákia se Jugoszlávia nem létezik már mert a lakóik sem hittek igazán az egységben így ezek elég rossz példák. Nyilván Ablonczy látja ezt rosszul aki Párizsban élt sokáig és ezt a témát kutatja 20 éve.
@@hellorodgeryoung9658 Igy utolag könnyű okoskodni... Talán máskép alakul , ha a csheket is beveszik es Osztrák - magyar- cseh monarchia lett volna melyet Andrásy gróf es a többi is akadlyozott meg. Meg ha kiegyezettvolna a magyar elit a nemzetisegekkel pl szlovákok a jelenlegi orszéguknak kb csak felére kertek autonómiát Pozsony Galánta Losonc Kassától felfelé csak,.....