Videó-séták... Kékfestő & Wimmer ház(ak) Esztergomban (ZN) | CivilFilm Egyesület - 2016

ADÓ 1 % KÉRÉSE: kérjük, ajánld fel adód 1%-át a CivilFilm Egyesületnek, hogy továbbra is elkészíthessük Videó-séta filmjeinket (www.bit.ly/videoseta-filmek)
ADÓSZÁMUNK: 18617137-1-11
1 % kérése cikk: www.bit.ly/1-szazalek-civilfilm-egyesulet
================ VIDEÓ-LEÍRÁS =================
A Fürdő szálló mellett még három feltűnően szép, ám romosodó ház árválkodik a Bajcsy-Zsilinszky út páros oldalán, jobb sorsot és felújítást remélve. Ezen a héten e három műemléki épülethez (Kékfestő ház, Wimmer ház, Kanonok ház) látogatunk el, és bemutatjuk a jelenlegi, lehangoló állapotokat.
Eközben megismerkedünk a Kékfestő ház múltjával, történetével, és reméljük, előbb lesz falai között mondjuk kékfestő múzeum, mint dózerolás…
VIDEÓ-SÉTÁK SOROZAT: a videó-séták sorozat keretében Dorog - s olykor, más megyebéli városok -
épített és természeti értékeit mutatjuk be. Célunk/koncepciónk az, hogy e városi értékeket
emberközeli, inkább laikus, mint „szakértői szemmel”, a lehető leghétköznapibb módon közelítsük
meg… Például úgy, mint egy gyermekét sétáltató anyuka a II. emeletről…
Rádöbbentek ti is majd, mennyi mindent meglát az ember, ami azelőtt, mintha ott se lett volna.
ÖSSZES VIDEÓSÉTA itt: www.bit.ly/videoseta-filmek
VIDEÓ-RENDELÉS: [phone] | anyag (K) civilfilm.hu
WIMMER HÁZ és PROKOPP JÁNOS
Valószínűsíthető, hogy a Bajcsy-Zsilinszky út 22. alatti Wimmer-ház és 24. alatt található Kanonoki ház 1860 körül, Prokopp János tervei alapján épültek, romantikus stílusban. Ezeken felül a városban számtalan lakóház az ő keze munkáját dicséri, illetve a papnevelde dunai homlokzatának kialakításában is közreműködött.
Prokopp János (Apatin, 1825. október 8. - Esztergom, 1894. május 11.) Esztergom város és megye mérnöke, érseki uradalmi mérnök. Pályafutása során dolgozott a Hadmérnöki Szervezetnél, illetve a Duna Gőzhajózási Társaságnál.
1860-ban Hild Józseffel a Szent Imre Reáliskola (mai Deák Ferenc utca 2.) épületének kivitelezését végezte, majd több munkát is vállalt a városban. 1862-ben ő építette fel a Takarékpénztár épületét, majd a takarékpénztár választmányi tagjai sorra bízták meg az országos hírű építészt házaik tervezésével, elsőként Etter Lőrinc, akinek a háza a Deák Ferenc utca 7. szám alatt látható.
KÉKFESTŐ HÁZ
A Kékfestő ház a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 20. szám alatt, a főút és a Czuczor Gergely utca találkozásánál álló épület, melynek mívessége még most is kiemelkedik környezetéből. Ezt erősíti a bejárati kapu két oldalán egy-egy faszerkezetű, beüvegezett tornác és az eklektikus vakolat is.
Az házat a források szerint a 19. század második felében húzták fel, a 20. században pedig több átalakításon is átesett: előbb kékfestő műhelyként, később lakóházként funkcionált. Ma már csak az északi udvari szárny feletti faszerkezetes, zsalugáteres szövet-szárítópadlás őrzi a házban egykor működő kékfestő műhely emlékét.
A kékfestő műhely története az esztergomi kékfestő mesterek históriájával függ össze szorosan, akik a XVIII. század második felében jelentek meg a városban.
A megyei levéltárnak köszönhetően e ma már „kihalt” szakma és a ház helytörténetének megismertetése Kövecses-Varga Etelka „Esztergomi kékfestők” című dolgozata alapján a legteljesebb. Eszerint pedig a Bajcsy-Zsilinszky úton álló, kékre festett ház egykor a Matus család kékfestő műhelye volt. Az épületben működő cégtől kikerült árukat a régi Esztergom, Bars és Hont vármegyék nagyobb vásárain adták el. Esztergom két legnagyobb kékfestő vállalkozása fogott itt össze, hogy „egyesítse erőit”, az 1925-re már itt is érezhető gazdasági világválság miatt ideiglenesen mégis be kellett zárni a kapukat.
A ház és a kékfestő műhely a második világháborút követően egy viszonylag rövidebb időre ismét falai közé fogadta a „kékséget”, akkor Farkas Jenő, a 19. század óta Esztergomban kékfestéssel foglalkozó Farkas család sarja fogott bele újra a mesterségbe. Farkas Jenő úgy irányíthatta Matusék Bajcsy-Zsilinszky utca műhelyét, hogy korábban apja - Tivadar - mesterének, Matus Gyulának lányát vette el. Az utolsó korszak 1953-ig tartott, az államosítás miatt a házban lévő műhelyekben ezután végleg megszűnt a termelés.
FELÚJÍTÁSSAL MÉG MENTHETŐK LENNÉNEK…
Egy statikusi szakvélemény szerint sürgősen állagmegóvásra szorul mindhárom épület, melyek most még megmenthetők, viszont félő, hogy e műemlékek hamarosan a Fürdő Szálló sorsára jutnak.
Az életveszélyes állapotok ellenére a 2016-os költségvetésbe a városatyák a nyilvánosan elérhető előterjesztéseket átnézve nem szorítottak pénzt ezen épületek állagmegóvására. Az Integrált Területfejlesztési Stratégia szerint legkorábban 2019-ben foglalkoznánk a belvárosi romokkal.
SZERZŐK: készítette: Nógrádi Mariann, Mohos Nádor Tamás | CivilFilm Egyesület - 2016 |
www.civilfilm.hu; civilfilm kukac civilfilm.hu; telefon: [phone]

[@janosneujlaki965]

Elég szomorú, hogy Esztergom nevezetességei lassan eltünnek. Minden az enyszeté lesz. Még jó, hogy a Bazilika a helyén marad. Lehet várni a turistákat, Valóban lesz sok látnivaló. :(