Nagyon jó lett a videó! Én is pont ugyanezeket a helyszíneket jártam be, bár csak az utolsó bányába mertem bemenni az oxigén helyzet miatt. Nekem sikerült viszonylag szép levélfosszíliákat, és két juharfa magot találnom
Remek! Én kevésbé fókuszáltam a gyűjtésre mivel van még elvileg ezeken kívül két táró amik után elég sokat kajtattunk, az egyiknek az bejárati horpáját megtaláltuk, de egyéb információ hiányában kihagytam a videóból, a másik pedig ami innen messzebb van a völgy másik oldalán feltehetően teljesen beomlott, egy órányi eredménytelen keresés után feladtuk.
Nem tudom eldönteni, hogy a pali geológus, barlangász, tanár vagy az új Friderikusz Sándorba oltott Bőzsöny Ferenc egy kis meteorológus bemondó beütéssel. Nézem a videókat, de eddig se nem eléggé tudományos, se nem annyira alapos, hogy ilyen oktató stílusú legyen. Minden estre nagyon komoly.
Jó Szerencsét! Nem oktató stílusú film létrehozása volt a cél, csupán bemutatni szeretném a helyszínt. A tudományos megközelítést meghagyom a TDK-ra🙂 Egyébként (18 éves lévén) középiskolai diák vagyok, így egyik sem nyert🙂
A Börzsöny alapvetően vulkanikus eredetű, ez már önmagában igencsak lecsökkenti a szén jelenlétének valószínűségét mivel az utóbbi üledékesen képződik. Ezen kívül ahol “nem is kell mélyre ásni” ott általában a szén minősége nem a legjobb, mivel minél több ideje volt szenülni a növényi maradványoknak annál jobb a nyersanyag minősége. A több idő pedig a geológiában az esetek túlnyomó többségében összefügg a mélységgel.
@@ebmkopecz Kivétel mikor vetődések mentén a felszínre kerül mint pl Pusztavám környékén,állitólag évszázadokon keresztül bányásztak pinceépítés címszó alatt.🤪
Jó Szerencsét! Amennyiben a Sándor-bánya bejárati szakaszára gondol, sajnos nem tudok egyet érteni Önnel. A gurító két bányabeli szint anyagszállítás céljából való összekötése, tehát nem rendelkezik felszíni kijárattal. Úgy is fogalmazhatunk, hogy egy anyagszállító-“vak”-lejtősakna.
Ha nem a legeleje az más 🙂 Beljebb leginkább egy apró aknának nézett ki a járat, a léggurító teljesen elképzelhető. Viszont akkor ez érdekes kérdéseket vet fel, bizonyára kell lennie egy szállító-tárónak is valahol🤔 Tudományos céllal egy kutatócsoport 2012-ben vizsgálódott itt, leginkább nekik köszönhetjük, hogy egyáltalán bejárhatóak a tárók. Valószínűleg a szállító-táró bejárata teljesen eltűnt az idők során, de ha legközelebb járok arra, nyitva tartom a szemem ezügyben, mert nem hiszem, hogy itt szállították ki a termelvényt.
Abléz: egymást váltó műszakok közötti “eszmecsere” Cúg: csille-szerelvény Ort: a vágat legvége, konkrétan a fal Sikló: felfelé történő anyagszállításra kiképzett belszinti “vak” lejtősakna Ereszke: lefelé történő anyagszállításra kiképzett belszinti “vak” lejtősakna Piluk: faácsolat felállítása előtt készítendő lyuk, amelybe az oldaltámok kerülnek. Hivatalos neve gyámlyuk. Nem puskáztam sehonnan🙂 A sikló és az ereszke definíciója többféle megfogalmazásban is létezik, tudtommal ez a hivatalos.
Hű, micsoda helyeket fedeztek fel, nem is tudtam ezekről, pedig gyakran járok a Börzsönyben. Köszi az izgalmas videót!
Nagyon jó lett a videó! Én is pont ugyanezeket a helyszíneket jártam be, bár csak az utolsó bányába mertem bemenni az oxigén helyzet miatt. Nekem sikerült viszonylag szép levélfosszíliákat, és két juharfa magot találnom
Remek! Én kevésbé fókuszáltam a gyűjtésre mivel van még elvileg ezeken kívül két táró amik után elég sokat kajtattunk, az egyiknek az bejárati horpáját megtaláltuk, de egyéb információ hiányában kihagytam a videóból, a másik pedig ami innen messzebb van a völgy másik oldalán feltehetően teljesen beomlott, egy órányi eredménytelen keresés után feladtuk.
Nem tudom eldönteni, hogy a pali geológus, barlangász, tanár vagy az új Friderikusz Sándorba oltott Bőzsöny Ferenc egy kis meteorológus bemondó beütéssel. Nézem a videókat, de eddig se nem eléggé tudományos, se nem annyira alapos, hogy ilyen oktató stílusú legyen. Minden estre nagyon komoly.
Jó Szerencsét!
Nem oktató stílusú film létrehozása volt a cél, csupán bemutatni szeretném a helyszínt. A tudományos megközelítést meghagyom a TDK-ra🙂
Egyébként (18 éves lévén) középiskolai diák vagyok, így egyik sem nyert🙂
Minden tiszteletem, sosem mennék be ilyen helyekre.. egy betonozott pince is para.. nézni is borzasztó.
Az ilyen banyák bejárásához kell engedély vagy valami vagy csak egy jó felszereléssel mindenki bemehet
Igazság szerint esély sem lehetne rá,be kellene tömedékelni vagy legalább is megfelelő zárható rendszert kéne kialakítani.
Nem játék.25 év alatt ellenőrzött körülmények közt is sajnos két kollégám halálozott el gázmérgezés következtében.
És a börzsönyi 1000 t arany és ezüst ..?..!.
én mindig úgy tudtam hogy nagyon nagy a szén "tartalom" a Börzsönyben és még csak nem is kell mélyre "ásni"
A Börzsöny alapvetően vulkanikus eredetű, ez már önmagában igencsak lecsökkenti a szén jelenlétének valószínűségét mivel az utóbbi üledékesen képződik. Ezen kívül ahol “nem is kell mélyre ásni” ott általában a szén minősége nem a legjobb, mivel minél több ideje volt szenülni a növényi maradványoknak annál jobb a nyersanyag minősége. A több idő pedig a geológiában az esetek túlnyomó többségében összefügg a mélységgel.
@@ebmkopecz Kivétel mikor vetődések mentén a felszínre kerül mint pl Pusztavám környékén,állitólag évszázadokon keresztül bányásztak pinceépítés címszó alatt.🤪
Egyébként az elején az nem akna hanem ,guritó.
Jó Szerencsét!
Amennyiben a Sándor-bánya bejárati szakaszára gondol, sajnos nem tudok egyet érteni Önnel. A gurító két bányabeli szint anyagszállítás céljából való összekötése, tehát nem rendelkezik felszíni kijárattal. Úgy is fogalmazhatunk, hogy egy anyagszállító-“vak”-lejtősakna.
@@ebmkopecz Vagy lég guritó és nem a legelejére értettem.Ha tévedek akkor sajnos 25 évig a vaksötétben tapogatóztam.🤔
@@ebmkopecz Ha már ennyire benne vagyunk tudod mi az abléz,cúg,ort,sikló,ereszke,piluk stb?
Ha nem a legeleje az más 🙂
Beljebb leginkább egy apró aknának nézett ki a járat, a léggurító teljesen elképzelhető. Viszont akkor ez érdekes kérdéseket vet fel, bizonyára kell lennie egy szállító-tárónak is valahol🤔
Tudományos céllal egy kutatócsoport 2012-ben vizsgálódott itt, leginkább nekik köszönhetjük, hogy egyáltalán bejárhatóak a tárók. Valószínűleg a szállító-táró bejárata teljesen eltűnt az idők során, de ha legközelebb járok arra, nyitva tartom a szemem ezügyben, mert nem hiszem, hogy itt szállították ki a termelvényt.
Abléz: egymást váltó műszakok közötti “eszmecsere”
Cúg: csille-szerelvény
Ort: a vágat legvége, konkrétan a fal
Sikló: felfelé történő anyagszállításra kiképzett belszinti “vak” lejtősakna
Ereszke: lefelé történő anyagszállításra kiképzett belszinti “vak” lejtősakna
Piluk: faácsolat felállítása előtt készítendő lyuk, amelybe az oldaltámok kerülnek. Hivatalos neve gyámlyuk.
Nem puskáztam sehonnan🙂
A sikló és az ereszke definíciója többféle megfogalmazásban is létezik, tudtommal ez a hivatalos.
Ha valamikor rendceresen bányázták a szenet miért ioyan szuk a bejárat???direkt elakarták rejteni az emberek selől??
Nem ott volt a bejárat ! beomlott ... figyelmesebben nézd/hallgasd a videót!
Én már elvégeztem a bejáraton a minimális bontást.
Nem volt jó érzés.
Egy beszorult operatőr tollából, avagy miért voltam egyedül a lejtaknában…
Egyszer én is,2017 környékén. :)