Nem szerepelt véletlenül UGYANEZ a vassapka, UGYANEZ a dárda, UGYANEZEK az íjak és tegezek, UGYANEZEK a lábbelik a korábbi előadásokban? :D (persze biztos van rá magyarázat)
megint te :D nem, nem mindegyik, a sodronyos vassapka, a lándzsa (hol látsz te dárdát?) az egyik íj és csizmák voltak a korábbi előadásokban is- azért mert folyamatos a használatuk, ami sok száz éven jó volt, azt őseink csak divatból nem váltották le, mint a mai fogyasztó társadalmakban
Megint én, jól látod ;) A dárdát először a kedves előadó úr kezében, majd épp a Te kezedben látom. Egy lándzsa hossza olyan 1.8 -2.5 m körül van, ez meg talán eléri az 1.8-at. A fej is keskenyebb, mint amit egy lándzsától elvárnék. Erről a folyamatos használatról nem hallottam még, de sajnos a haditechnikát nem csak a divat, de a hatékonyság is befolyásolja. Egy török íj pedig igen élesen eltér egy mongolokhoz vagy magyarokhoz társított, feltehetően biokompozit íjtól. Sok helyen az ilyesmit törökkori rendezvényre be se engedik...
Jó oké, most nem foglak győzködni arról, hogy a lándzsa lándzsa, a dárda pedig dárda, és totál nem ugyanúgy használják őket. Nem, egy lándzsa hosszánál mindig az az ideális, ha kb. harminc centivel magasabb mint a harcos. Nekem aki olyan egy hatvan vagyok, túl hosszú lenne egy két és fél méteres lándzsa, túl nagy az üres tér vele, ahol be tud jönni a hegy mögé az ellenség. Ezt persze csak tapasztalatból lehet tudni, de ha annyira biztos vagy benne hogy igazad van, gyere el egy edzésre, kapsz te is lándzsát veszek én is egyet, s meglátjuk. Nem szavak döntik el. A fejnél meg az van, hogy a kifejezetten szúrásra gyártott lándzsáknál a penge általában keskenyebb mint a köpű, a direkt vágásra is tervezett hegyek esetén pedig a rendszerint hosszú kétélű penge meg szélesebb mint a köpű. Ezzel a lándzsával könnyedén tudok szúrni és vágni is, mint az látszódik is. Talán azért nem hallottál, mert Csabának is egy mongol mester tanította. Nyugati vívókönyvekben hiába keresel ilyesmit. Csak annyit tudok mondani, megint csak gyakorlat alapján: működik. Aki csak a szúrásra van felkészülve, könnyen kisöpröm a térdét vagy levágom az ujjait. Haditechnikát keleten kizárólag a hatékonyság befolyásolja, nem vagyunk piperköc francia vagy olasz spádés vívók, ahol tisztelgünk, meg piruettezünk, sem nem japánok, hogy közöljük a harc okát és a tervezett megsebesítés helyét, harc végén csak kettő marad, egy győztes és egy vesztes, nincs mit fokozni ezen. A török, a tatár, a magyar és az összes nomád íj összetett (idegen szóval biokompozit) szerkezetű, ezt jól tudod. Ha küldesz egy videót vagy valami anyagot, ahol hasonló módon össze van hasonlítva egy magyar, egy dél-kaukázusi és egy tatár íj, azt megköszönöm, szeretnék tanulni.
Látom a forráskeresés nem erősséged, hiába kérek tőled :) Bátran csapd fel a google-t, nekem sikerült találni pl. Bocskairól és kíséretéről egy 1605-ös metszetet, vagy éppen Adolf Lautensack 1598-as metszetén látható hajdúk szálfegyverei azért kicsit több, mint 30 cm-el érnek fej fölé és nagyobb is a fejük. Az általatok használt meg Hidán Csabánál egy kicsivel nagyobb csak. Fellapoztam még Somogyi Győző vonatkozó albumát, ami ugye nagyrészt rekonstrukciós rajz. Ott valóban a lándzsás székelyek fegyvereinek hegye keskeny, viszont cserébe magasabb a lándzsa is. Sajnos azt a forrást, amit Somogyi vett alapul, nem ismerem, ellenben "csuklyás gubát" ő se rajzolt rájuk. A fent említett dolgokat szívesen átküldöm, ha írsz a pocskoszoru01_kukac_gmail_pont_com címre egy emailt! Egyébként pl. csatában, tömegben, lándzsával hova szeretnél forgolódni, hogy ne jöjjenek be a hátad mögé? Gondolom Achille Marozzo, Giovanni dall'Agocchie vagy Gérard Thibaut szakavatott ismerője lehetsz, hogy ennyire leszólod a vívókönyveiket, meg általuk az olasz és a francia iskolát vagy a másik oldalon a kendosokat és társaikat :) Mindegyik stílusnak vannak előnyei és hátrányai, a körte meg a barack is más ízű ;) A biokompozit egy természetes elemekből (rostok, gyanta) előállított mesterséges anyag. Kassai Lajos, Grózer Csaba és más ismert hazai készítők is szívesen használják fel íjkészítéshez. Így születtek meg az ún. tradicionális íjak, melyek nemrégiben a hungarikumok listájára kerültek, de ettől még ez nem 100%-os rekonstrukció, de jobb helyeken nem is így hirdetik :) Szóval továbbra is várom a forrásokat a korszakokon át általánosan használt viseleti elemekről és hadieszközökről, küldheted akár a fent hivatkozott email címre is ;) Szép napot!
Nagyon érdekes előadás volt!
Fantasztikus eloadas. Sokat tanultam. Koszonom.
Ismétlés a tudás anyja! Korszak-fedés is lehetséges...
A Tündérkertet pedig régi pompájában fogjuk látni.
Tudás óriási !
Nem szerepelt véletlenül UGYANEZ a vassapka, UGYANEZ a dárda, UGYANEZEK az íjak és tegezek, UGYANEZEK a lábbelik a korábbi előadásokban? :D (persze biztos van rá magyarázat)
megint te :D nem, nem mindegyik, a sodronyos vassapka, a lándzsa (hol látsz te dárdát?) az egyik íj és csizmák voltak a korábbi előadásokban is- azért mert folyamatos a használatuk, ami sok száz éven jó volt, azt őseink csak divatból nem váltották le, mint a mai fogyasztó társadalmakban
Megint én, jól látod ;) A dárdát először a kedves előadó úr kezében, majd épp a Te kezedben látom. Egy lándzsa hossza olyan 1.8 -2.5 m körül van, ez meg talán eléri az 1.8-at. A fej is keskenyebb, mint amit egy lándzsától elvárnék. Erről a folyamatos használatról nem hallottam még, de sajnos a haditechnikát nem csak a divat, de a hatékonyság is befolyásolja. Egy török íj pedig igen élesen eltér egy mongolokhoz vagy magyarokhoz társított, feltehetően biokompozit íjtól. Sok helyen az ilyesmit törökkori rendezvényre be se engedik...
Jó oké, most nem foglak győzködni arról, hogy a lándzsa lándzsa, a dárda pedig dárda, és totál nem ugyanúgy használják őket. Nem, egy lándzsa hosszánál mindig az az ideális, ha kb. harminc centivel magasabb mint a harcos. Nekem aki olyan egy hatvan vagyok, túl hosszú lenne egy két és fél méteres lándzsa, túl nagy az üres tér vele, ahol be tud jönni a hegy mögé az ellenség. Ezt persze csak tapasztalatból lehet tudni, de ha annyira biztos vagy benne hogy igazad van, gyere el egy edzésre, kapsz te is lándzsát veszek én is egyet, s meglátjuk. Nem szavak döntik el. A fejnél meg az van, hogy a kifejezetten szúrásra gyártott lándzsáknál a penge általában keskenyebb mint a köpű, a direkt vágásra is tervezett hegyek esetén pedig a rendszerint hosszú kétélű penge meg szélesebb mint a köpű. Ezzel a lándzsával könnyedén tudok szúrni és vágni is, mint az látszódik is. Talán azért nem hallottál, mert Csabának is egy mongol mester tanította. Nyugati vívókönyvekben hiába keresel ilyesmit. Csak annyit tudok mondani, megint csak gyakorlat alapján: működik. Aki csak a szúrásra van felkészülve, könnyen kisöpröm a térdét vagy levágom az ujjait. Haditechnikát keleten kizárólag a hatékonyság befolyásolja, nem vagyunk piperköc francia vagy olasz spádés vívók, ahol tisztelgünk, meg piruettezünk, sem nem japánok, hogy közöljük a harc okát és a tervezett megsebesítés helyét, harc végén csak kettő marad, egy győztes és egy vesztes, nincs mit fokozni ezen. A török, a tatár, a magyar és az összes nomád íj összetett (idegen szóval biokompozit) szerkezetű, ezt jól tudod. Ha küldesz egy videót vagy valami anyagot, ahol hasonló módon össze van hasonlítva egy magyar, egy dél-kaukázusi és egy tatár íj, azt megköszönöm, szeretnék tanulni.
Látom a forráskeresés nem erősséged, hiába kérek tőled :) Bátran csapd fel a google-t, nekem sikerült találni pl. Bocskairól és kíséretéről egy 1605-ös metszetet, vagy éppen Adolf Lautensack 1598-as metszetén látható hajdúk szálfegyverei azért kicsit több, mint 30 cm-el érnek fej fölé és nagyobb is a fejük. Az általatok használt meg Hidán Csabánál egy kicsivel nagyobb csak. Fellapoztam még Somogyi Győző vonatkozó albumát, ami ugye nagyrészt rekonstrukciós rajz. Ott valóban a lándzsás székelyek fegyvereinek hegye keskeny, viszont cserébe magasabb a lándzsa is. Sajnos azt a forrást, amit Somogyi vett alapul, nem ismerem, ellenben "csuklyás gubát" ő se rajzolt rájuk. A fent említett dolgokat szívesen átküldöm, ha írsz a pocskoszoru01_kukac_gmail_pont_com címre egy emailt!
Egyébként pl. csatában, tömegben, lándzsával hova szeretnél forgolódni, hogy ne jöjjenek be a hátad mögé?
Gondolom Achille Marozzo, Giovanni dall'Agocchie vagy Gérard Thibaut szakavatott ismerője lehetsz, hogy ennyire leszólod a vívókönyveiket, meg általuk az olasz és a francia iskolát vagy a másik oldalon a kendosokat és társaikat :) Mindegyik stílusnak vannak előnyei és hátrányai, a körte meg a barack is más ízű ;)
A biokompozit egy természetes elemekből (rostok, gyanta) előállított mesterséges anyag. Kassai Lajos, Grózer Csaba és más ismert hazai készítők is szívesen használják fel íjkészítéshez. Így születtek meg az ún. tradicionális íjak, melyek nemrégiben a hungarikumok listájára kerültek, de ettől még ez nem 100%-os rekonstrukció, de jobb helyeken nem is így hirdetik :)
Szóval továbbra is várom a forrásokat a korszakokon át általánosan használt viseleti elemekről és hadieszközökről, küldheted akár a fent hivatkozott email címre is ;) Szép napot!
írok e-mail-t akkor mert látok lehetőséget a párbeszédre, jelentkezem nemsokára :D