NAPI HANGZÓ BIBLIA - 183. RÉSZ - 07.02. - 2Kir 20,1-22,2; ApCsel 21,18-36;Zsolt150,1-6; Péld18,9-10

A királyoknál -- ahogy arról korábban is szó volt -- sorsdöntő fontossággal bírt, hogy az Úr útján jártak-e. Ez azt jelentette, hogy a Törvényt, a parancsolatokat és a szabályokat betartva irányították-e az országot.
A nagy kérdés számunkra az, hogy vannak-e betartandó parancsolatok az Újszövetségben? Voltaképpen egy van, amit Jézus adott, az pedig a szeretet parancsa -- ezt betartani pedig valóban nem nehéz, ahogyan János apostol is írja a leveleiben. A többi már csak javaslat és ajánlás. Pál apostol és a többiek példát és mintát adtak arra vonatkozóan, hogyan kell vezetni az életünket, de szabályokat nem szabtak.
Még az első jeruzsálemi zsinaton sem törvény született, amikor az apostolok tanácsa megfogalmazta a pogány hátterű hívők számára, hogy mit ne tegyenek: ne legyenek bálványimádók és ne is egyenek bálványoknak áldozott húsból -- ezen kívül ne egyék meg a fulladt állatokat és a vért a hússal együtt. De ennek a végén sem az szerepel mint mondjuk az ószövetségi parancsolatok végén: hogy ha ezt nem tartod be, halálnak halálával halsz stb. Az apostolok csak annyit mondanak, hogy jól teszitek, ha ezeket betartjátok. Pál apostol már a leveleiben arról beszél, hogy ha valakinek erős a lelkiismerete még a bálványáldozati húst is megeheti, mert ha hálát ad érte, Isten megszenteli azt.
Ezen felül az apostolok a leveleikben számos olyan ajánlást megfogalmaznak -- ilyen például az is, hogy engedelmeskedjünk mindazoknak, akik bármiféle hatalommal rendelkeznek -- amelyeket szintén jó ha betartunk, de nem kötelező. Ezek inkább Isten népének az ékes és szép rendjét hivatottak szolgálni. Ennek az oka, egyrészt az, hogy a pogányok részéről ne érje szó a ház elejét, másrészt pedig az, hogy az egyházon belül megvalósuljon az, amit Isten szeretne: minden bentről kifelé működjön. Azaz ne a külső törvény szabályozza a belső életünket, hanem a szívük hústábláira felvésett belső igazság és kegyelem vetüljön ki a környezetünkre. Mit értek ezalatt? Azt, hogy bizony érezzük a lelkünkben, pontosabban a lelkiismeretünkben, ha valami olyat teszünk, ami Isten előtt nem kedves. Pontosan ezekre a dolgokra emlékeztetnek bennünket az apostolok -- így még inkább felismerhetjük, hogy egy adott döntésünk vagy tettünk helyes volt-e.

[@JolanSzanyi-ub6dt]

Köszönöm szépen az igeszolgálatot és az igemagyarázatot.

[@laszloneszilagyi4001]

Köszönöm szépen ❤