Szabó Lőrinc: A bolond igazsága - Vers mindegy kinek /Lutter Imre versfilmje
Vložit
- čas přidán 7. 05. 2021
- Szabó Lőrinc: A bolond igazsága
Sétáltunk, én s Dsié Jü, a bolond.
- Micsoda erő! élet! - mondtam én,
fölnézve egy zúgó tölgyóriásra;
neki meg sírásra görbült a szája:
- Erő? Ugyan! Hisz öngyilkos szegény! -
Tűzrózsa nyilt az útszélen. - Be boldog
lehet, hogy ily szép! - mondtam irigyen. -
- Szép? - Gyönyörű! - Társam szemébe könny gyűlt:
- Vak vagy, barátom, ez a rózsa őrült,
ha nem igaz, fusson ki a szemem! -
Tudtam, hogy bolond és most se lepett meg,
hogy tótágast áll benne a világ:
áldást osztott a gyomok mezején,
hirdette, hogy kártékony a tehén
s hogy minden más, a jó rossz s így tovább.
Mulattam rajta és a vita közben
kunyhómhoz értünk… (Lassan este lett.)
- Nem maradnál itt vacsorára? - Jó, -
mondta, s míg tovább folyt köztünk a szó,
ettünk sült húst és ittunk friss tejet.
Éjfélre járt, amikor lefeküdtünk;
s halljátok csak a furcsa folytatást!:
…A tetőből kilépett egy gerenda,
a székből egy láb, a falból a deszka,
elém bicegett és azt mondta: - Lásd,
én tölgy voltam, erő, maga az élet,
még bírtam volna néhány századot;
a korcs tovább él, hisz semmire sem kell,
én hős voltam, hát kivágott az ember
s most tüzelő és rabszolga vagyok! -
Még beszélt s már egy rózsa libegett be:
- Jaj, én őrült: letéptek! Jaj, miért
voltam olyan szép!… - S rögtön rá a tálban
elbődült a hús, mint tehén korában:
- Tagló fizetett a jóságomért! -
S új hangok jöttek: a liszt visszavágyott
a búzaföldre, a szelíd olaj
sírt, hogy el kell égnie, - kiabáltak,
hogy ami hasznos, mind magának árt csak,
és sistergett és áradt a zsivaj:
mint zenekar, jajdúltak fel a tárgyak
s az egész szoba gyalázta magát,
ordítva, hogy pfuj erő! pfuj tehetség!
és boldog a silányság és betegség
és hogy őrültek háza a világ…
És szívdobogva ébredtem a hangos
álomból… Csönd volt, sötét nyugalom,
csak a bolond hortyogott a sarokban…
De én már nem hittem a nyugalomban
s kezdtem átlátni önző agyamon,
s izgatottan cibáltam föl Dsié Jüt,
hogy… tán mégis… neki van igaza…
- Hagyj békén, marha! - felelt ő - köpök rád! -
és tovább horkolt… Aludt az igazság
s én virrasztottam egész éjszaka.
#SzabóLőrinc #LutterImre #VersMindegyKinek
Köszönöm a verset! Megindító! Sajnálom hogy ezen nincs annyi nézettség.
Megírtam a folytatását, remélem a költőnek nincs ellenvetése.
Gondoltam megosztom.
A bolond igazsága II.
Aludt az igazság, s én virrasztottam egész éjszaka,
Mert nem értetem miért kell a földi jó, édes-csípős mámora.
És elhasadt bennem az értelem, mikor végig lapozva eddigi életem,
Érezve valami hiányt, nem jöttem rá mit hiányolok.
Mi lehet az, ami az álmomban nem jött szembe velem,
Amiről oly mélyen beszéltünk, és mégse jő, mégse sír.
És akkor, ott, az értetlenség s a jajgató tárgyak kellős közepén,
Megszólított… és összeroskadtam e látható teher alatt.
Ahogy jajgathatna Ő! Ó Uram! Ó! (Többé egy tárgy sem panaszkodott.)
Hogy Te, és a szellemi gyönyörűség, miért? Miért nem kell?!
Ordításomra felhorkant a bolond és odaböfögött egy mondatot:
-Nem kell az Isten nekik, sem művészet, sem igazság.
Csak a fogható, csak a művészek, s csak a pletyka.
Mit ér a vers, ha nincsen ríme , vagy a regény , ha nincsen címe? A rímtől vers a költemény .ISTENTŐL élő a remény. Köszönö ezeket a csodálatos , igazmondással teli verseket , amelyeket te ,,kimondsz". Legyen áldott minden munkád, lépted és egy szóval az ÉLETED.💞🙏
Nagyon csodálatos előadás gyönyörű., köszönöm.!
Nagyon szépen köszönöm a szép verset es előadást
Meghallgattam most nem birtam kivárni a holnapot gyönyörű versek .💚 Gratulálok ! Köszönöm szépen .🌹
Köszönöm szépen!
Köszönöm gyönyörű !🤔
Köszönöm. 💖