Polgárháború Angliában és az alkotmányos monarchia létrejötte - Száray - Történelem 10. 05
Vložit
- čas přidán 3. 08. 2024
- Száray: Történelem 10. tankönyv 5. anyagának magyarázattal ellátott ppt vázlata, melynek célja diákjaim és az érdeklődők otthon tanulásának támogatása.
A videóban található esetleges nyelvi és tartalmi tévedésekért elnézést kérek.
Hasznos időtöltést: Töttős Gábor
00:00 - Bevezetés
00:32 - A Stuartok
15:03 - I. Károly politikája
20:00 - A polgárháború kora
28:56 - Cromwell protektorátusa
32:45 - A restauráció
35:46 - A "Dicsőséges forradalom"
39:14 - Az angol alkotmányos monarchia felépítése
43:20 - Szívszaggató búcsú és köszönetmondás
Nagyon jó videó! Végre tejességgel érthető ez az időszak. Köszönöm az ok-okozati összefüggések elmagyarázását.
Örülök, ha tetszett! Köszönöm a kedves szavakat!
Ja és köszönöm.
A csinált forradalmak. Erről is mesélj a gyerekeknek.
kíjavítás:)
A videóban véletlenül 1588 as dátummal fosztják meg hatalmától Jakabot.Pedig 1688 van a képen.Véletlenül rosszul mondtad.
Figyelek ám:))
Kedves Tanár Úr!
Nagyon szeretem a videóit, a mostaniból azonban hiányoltam legalább 4 dolgot:
1. A skót származású I. Jakab miért került konfliktusba a skótokkal, miért viselt ellenük háborút?
2. Hiányoznak konkrét példák (legalább kettő-három kellene), hogy miben különböztek a levellerek, independensek, puritánok egymástól?
3. Ki volt Cromwell, hogyan került előtérbe?
4. A "szent parlament"-et miért nevezték "szent"-nek?
köszönöm
1) Jakab nem volt népszerű a skótok körében, de háborút nem viselt ellenük. A népszerűtlenségének az okai: katolikus (a skótok kálvinisták), abszolutisztikus hatalomgyakorlás, Anglia preferálása stb.
Károly ellen akkor tört ki a felkelés, amikor angol módon akarta magát Skóciában megkoronáztatni.
2)
Levellerek (Levellers):
Ideológia: A Levellerek egy radikális politikai mozgalom képviselői voltak, akik a polgári szabadságjogokért és egyenlőségért küzdöttek.
Követelések: Az Agreement of the People című dokumentumban rögzítették követeléseiket, beleértve a tisztességes választójogot, az egyenlőséget a törvény előtt, és a politikai hatalom megosztását.
Szerep a Polgárháborúban: A Levellerek egy része támogatta a Parlament oldalát, de később is független politikai erővé váltak, és kritizálták a Parlament autoriter intézkedéseit.
Independensek (Independents):
Ideológia: Az Independensek olyan protestáns csoportok tagjai voltak, akik a hierarchikus egyházi struktúrák ellen voltak, és az egyéni vallásszabadság mellett álltak ki.
Követelések: Az egyéni lelkiismereti szabadság és a vallási pluralizmus hívei voltak, és ellenzik az állami egyház kontrollját.
Szerep a Polgárháborúban: Sok independens tiszt és katonai vezető a Parlament oldalát támogatta a polgárháborúban, de az Independenseknek nem volt egységes politikai álláspontjuk.
Puritánok:
Ideológia: A puritánok olyan protestáns csoportok tagjai voltak, akik a tisztább vallási gyakorlatokat és a reformációt követelték az anglikán egyházban.
Követelések: Az egyszerűbb, bibliai alapokon nyugvó istentiszteletet és az egyház megújítását követelték.
Szerep a Polgárháborúban: A puritánok jelentős erővel rendelkeztek mind a Parlament, mind a Királyi Hadsereg oldalán a polgárháborúban. A Parlament oldalán katonai és politikai vezetők között is megtalálhatók voltak.
3) Cromwell yeoman volt, gazdálkodó, aztán 1628-ban alsóházi képviselő, miként a Hosszú Parlament alatt is. A polgárháború idején emelkedik ki.
4) A "Szentek" kifejezés arra utalt, hogy a parlamenti tagokat vallási elkötelezettség és tisztaság jellemezte. A puritán gondolatok és az erkölcsiség iránti elkötelezettség vezérelte ezt a parlamentet. A puritánok erőteljesen képviselték az akkori politikai és vallási elitben, és a Szentek Parlamentje az ő értékeik és elképzeléseik alapján kívánta irányítani az országot.
(A 2. és 4. kérdést a MI válaszolta meg, elnézést érte, nem volt időm jobb megoldásra.)
köszönöm szépen!@@TttsGbr
Right on time! Remek videó, sajnos amit eddig találtam mind szörnyű volt ebben a témában. Emelt szintű szóbeli vizsgán a 16. tétel a modern demokráciák a 17-18. századi gyökerei stb stb. A kidolgozott tétel a dicsőséges forradalomtól indul, de nekem nagyon kevésnek tűnik az a háttér. Vajon ha ezzel kiegészítem, akkor nagyon eltérek a tárgytól a vizsgáztatók szemében?
Nem, nem térsz el. Sőt! Tapasztalatom alapján a vizsgáztatók (illetve pontosabban azok a vizsgáztatók, akikkel eddig vizsgáztattam) kifejezetten szeretik/szeretjük, ha a felelet történelmi kontextusba van ágyazva, azaz (ennél a témánál maradva) pl. ha látszik, hogy ismeri a Dicsőséges forradalom előzményeit és okait, és bele tudja illeszteni egy logikai folyamatba.
Értelemszerűen ennek a leckének főleg a parlamentre és államszervezetre vonatkozó részei passzolnak bele az általad említett témakörbe.
Jó tanulást, szerencsés tételt, sikeres vizsgát! :)
Köszönöm a gyors választ és a segítséget!
@@mariettadominek6320 Mit húztál, hogy sikerült a vizsgád?
@@TttsGbrNagyon kedves, hogy érdeklődsz, hálásan köszönöm! :) Remek tételt húztam, államalapítás és az új rend megszilárdulása. Sajnos nem vagyok biztos a jó eredményben, mert egy kicsit (nagyon) más volt a vizsga felépítése, mint azt vártam. :( Így utólag talán még azzal tehettem volna többet, hogy vészek par órát olyan tanártól, aki vizsgáztat. Decemberben minden kiderül!
@@mariettadominek6320 szólhattál volna... :/ de ez van, bízom a magas pontszámban
Egy par dolgot hianyolok. A bank of england letrejotte nincs megemlitve. Es nincs megemlitve Menasseh ben Israel aki penzelte Hollandiabol Cromwellt Hollandiabol, es , hogy hogyan kerul el a penzugy a kiralytol, letrehozva azt a kort akik ma a korona klub tagjai a City of londonban.
Köszönöm a kiegészítést! A kimaradás kát oka egyszerű: 1) köszönőviszonyban sincsenek a középiskolai követelményekkel, illetve 2) nem akartam ennyire részletesen belemenni ezekbe, hiszen ilyen alapon az eredeti terjedelemhez képest kb. 8-10x-es lenne a hossz.