Amerika felszíne, kialakulása, vízrajza

Észak-Amerika felszínen lévő legidősebb tája, az észak felé nyitott, közel fél Európa nagyságú Kanadai-pajzs, a Kanadai-(Laurencia)-ősmasszívum része. Mai felszínét a jégkorszaki jég pusztító munkája alakította ki. A jégtakaró határától délre és nyugatra megmaradt az ősmasszívum fedett állapotban. Az ősmasszívum a középidei üledékkel fedett Préri-tábla, ill. az újidei rétegekkel takart Mississippi-medence alá is benyúlik. Amerika fővízválasztó vonala nyugaton a Pacifikus-hegységrendszer magas gerincvonulatain fut, Észak-Amerikában a Sziklás-hegységen, Dél-Amerikában az Andok láncain. Emiatt a nagyobb folyók a kontinens keleti felében, a vízválasztótól keletre fejlődhettek ki (pl.: a Mississippi-Missouri, az Ucayali-Amazonas vagy a Paraná-Paraguay vízrendszerek). A fővízválasztó végső soron a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán vízgyűjtő vidékét különíti el egymástól.
Legyél bajnok, versenyezz a legjobbakkal és nyerj! Próbáld ki: videotanar.hu/