Lélekben #29 (2024.04.20.) - Kadarkai Endre műsora: Szondy Máté és Takács Dalma
Vložit
- čas přidán 19. 04. 2024
- A Lélekben adásában ezúttal a szorongást és a túlagyalást járjuk körül. Először Dr. Szondy Máté, klinikai szakpszichológus, egyetemi docens magyarázza el ennek pszichológiai hátterét, majd Takács Dalma, a WMN újságíró-szerkesztője és a Safespace művészetterápiás projekt elindítója mesél Kadarkai Endrének saját szorongásairól.
Ez a műsor is a hallgatók támogatásával jött létre. Köszönjük!
Honlapunk - cikkekkel, hírekkel, műsorarchívummal és élő adással: klubradio.hu
Iratkozzon fel a csatornánkra: bit.ly/KlubradioCZcams
Lájkoljon minket a Facebookon: / klubradio
Kövessen minket az Instagramon: / klubradio
A Klubrádió élő adása a CZcams-on: / klubradiotv - Zábava
Mindkét beszélgetés értékes volt, de a Dalmával folytatott kiemelkedően! Annyira jól megfogalmazta a dolgokat, azt amit és ahogyan egy szorongó ember átél és a saját megküzdési stratégiáit is. Az is nagyon fontos, hogy ezt felvállalta es őszintén beszélt róla. Többet kellene, mert sokan vagyunk hasonló cipőben. Ugyanakkor pedig az érzékenység, a sebezhetőség felvállalása sok erőt is jelent, távolról sem gyengeséget. Köszönöm a beszélgetést!
Dalma fantasztikus volt, köszönjük!
Szorongó, OCD-sként nagyon nagyon köszönöm!
Takács Dalma minden szavával egyetértek és sajnos értem is. Nagyon jó rész volt! Köszönjük!
Kedves Dalma ❤ annyira csodásan beszélsz es gyönyörű vagy 😊 😻 nagyon együtt érzek veled ...fuhhh ...sokat adtál ezekkel a gondolatokkal ❤
Nagyon jó volt a műsor. Dalmában teljesen magamra ismertem. Amikor felismered nagyon sok ismeret, és terápia kell hozzá. jelen lenni és megengedni magunknak a legnezebb 😞
Endre nagyon tehetséges és nagyon jó, hogy megszólaltat olyan személyeket akiknek fontos mondanivalójuk van. De nagyon zavar a hozzáállása, mikor kihangsúlyozza, hogy "ők" mármint a problémában érintettek valamit egy bizonyos módon tesznek. Már több meghívott is megjegyezte, hogy nincs egy nagyon konkrét határvonal a mi es ők között, egy élet során kerülhetünk szorongó, depresszív vagy másmilyen állapotba. Nincs tökéletes ember, aki örökösen toppon van. Kedves Kadarkai, ön volt-e szomorú, aggódott-e valaha, érzett-e bizonytalanságot valaha? Jó lenne több megértés, empátia.
Minden elismerésem Endre! Hiánypótló ez a műsor!
Nagyon jó és hasznos beszélgetés volt számomra!! Nagyon szépen köszönöm!!!
Elképesztő jó.
Az elménk és a valóság viszonya igen figyelemreméltó.
Köszönöm 😊
Nagyon tanulságos volt a második beszélgetés, kis bepillantást kaphattunk az ilyen problémával élő személy helyzetébe❤
Szuper téma! Részletes és jól felépített! A kérdések pedig szépen terelik a beszélgetéseket.😊
Ha megengedtek egy tanácsot: a közeli vágóképeket ne használjátok, rendkívül zavaróak, főleg ha nagy mozgás kíséri ezeket a részeket.
Ezen megyek keresztül megjnt másfél éve. Igazi barátot,és pótspát vesztettem el. Én találtam rá tavaly nárc.7-én András bácsira. Én hívtam a mentőt rá. Kisértem be a kórházba és még délben fogtam a kezét. 5 nap múlva meghalt és a Szolnoki kórházból fel sem hívtak,hogy meghalt. Hiába volt leadva a nevem,hogy nincs senkije. A legkemébyebb az volt amikor a kezembe adták a hsmvait amit haza kellett vinnem az üres lskásába és másnap a temetésére. Én tettem bele lebomló úrnában a hamvait egy volt kollégájával a Tiszába ahová egy csónskos vitt ki minket a Tiszavirág híd alatt eresztettük a vízbe. Az ellenségemnek sem kívánom ezt az érzést soha.😳😳😳😒😒😒Azóta nem találom a helyem az életben. Anyagi veszteségek és még halálesetek,egédzségügyi problémák stb...Másfél éve még mindig ez van. Családi kirekesztettség. Alváshiány,alvászavarok. Mikor kesz ennek vége? Még mindig nem tudom. 2017-ben ezt már átéltem két barátnőm rák miatti elvesztése és hat kollégám a volt munkahelyemen szintén rák miatt. Kegyetlen volt látni a leépülésüket amíg még be tudtak járni dolgozni. Pont 7 éve volt. Most megint egy kedves ismerősöm akit 32 évecisnerek a rák miatti leépülését is látom. Kegyetlen. Imádkozom érte minden nap,de a felesége odaadó ápolása ellenére nem javul sajnos az állapota. Sírtam amikor 2 hónapja utoljára láttam őt és dolgoztam náluk amikor oxigébpalackkal,maszkkal ül és nem tud már nagyon enni,inni. Ha nagy nehezen feláll,hogy lassan kimenjen a wc-re vagy enni. Kegyetlen ezt látni. Tudom mi az a pánokroham,betegség is.2003-ban jött elő előszőr komolyabban. Amikor le kell menni az utcára,emberek közé,dolgozni,vagy a tömegközlekedéssel utazni,mert rámjön,hogy a wc-re kell menni,halálfélelem,lever a víz stb. Ezek mind hullámvasútszerüen előjön a sok gyerekkori traumák,családi traumák miatt. Ezért nrm iszom,nem dohányzom,soha srm próbáltam ki semmilyen drogot. Egyetlen gyógyír van a lelkemnek az a színház,koncert,kiállítás,utatás. Kerülöm az energiavámpír embereket is. Egyetlen dolog amit halandóként megélhetünk az a SZERETET!!!!! Próbálok e felé haladni. Sokat olvasok könyveket is. Imádom Kadarakai Endre riportjait. Zseniális Vízöntő ember,riporter. Hagyja beszélni a riporteralanyát és nem szól közbe idegedítően hülye szavakat,mondatokat.
Nagyon szimpatikus, gyönyörű nő Dalma! Kár, h Endrével beszélget erről. Endre nekem túl hatásvadász
"keresem azokat a helyzeteket, amiben megélhetem, hogy kevés vagyok" annyit fűznék hozzá, hogy az én esetemben (de azt gondolom, ez általánosítható) egyértelműen az a fő motiváció, hogy kiderüljön, hogy valójában nem is vagyok kevés.
Viszont vagy olyan emberektől várom ezt, akik képtelenek ezt megadni. Hiszen ott lenne igazán nagy teljesítmény elérni ezt a pozitív visszajelzést. Illetve az hasonlítana a megsebződésre, az játszaná újra, de egy pozitív módon a traumát.
Vagy olyan módon viselkedek, amire ember legyen a talpán, aki elfogadóan tud reagálni (megint csak azért, mert ez a szélsőség bírna nagy bizonyító erővel, mégis elég vagyok, mégis jó vagyok...).
Ismerve ezt a működésmódomat már lehet belőle kedves viccet csinálni, meg lehet szelidíteni, de nagyon hosszú munka eredménye ez.
Szuper beszélgetés :-)!!!
A tudatos jelenlet gyakorlasa megoldas arra, hogy az ember ne vegye olyan borzasztoan komolyan magat, aminek a vege masok szenvedése…nem csak szegeny tulgondolo alanyé.
TLDR: Érdekes, hogy pl. a szexfüggőség - vagy akármelyik másik - résznél mekkora együttérzést tudott tanúsítani Kadarkai úr az érintettek szorongásával kapcsolatban, mégis magáról a szorongásről szóló részben ez valahogy kevésbé, sőt a kérdései alapján éppen az ellenkezője jön elő. Egyik sem kellemes, ami biztos, hogy egyik sem élvezetes az érintett számára, mint az feltételezésre kerül (LOL), mivel masszívan terheli mindegyikkel magát az ember. Úgy értem, hogy itt pikírtebb, provokatívabb megnyilvánulásai voltak. Gondolom ez az interjú része, csak nem jól jön át. Másrészről, a "mindenki szorong" mondat egy szorongó emberen nem fog segíteni, ezzel együtt burkolt áldozathibáztatás is felbukkan itt néhányszor. Egyébként ez a jelenség főként olyan részek esetében fordult elő eddig, ahol maga a "kórkép" - már ha sok esetben beszélhetünk-e egyáltalán önállóan meghatározható kórképekről ilyenkor - nehezen megfogható, például a megfelelési kényszer Csak azért mert ha valamit, ezt is a szorongás hajtja. Bár a szorongásos zavarnak van BNO kódja, mégis rendkívül széleskörű eredete lehet. Semmi közöm hozzá, de olyan érzésem van Dalma esetében, ha valakinek ilyen korai életkorában ilyen mélyen jelentkezik szorongása "passzoló" kiváltó életesemény nélkül, de ismert családi-genetikai háttérrel (hiszen a szülei és nagyszülei is ilyenek voltak elmondása szerint, akkor valamilyen mélyebb, neurodiverz háttér felderítése esetleg hasznosabb lehetne, mint mindenféle pszichoködszurkálással magyarázni a dolgokat. Hogy ez eddig nem merült fel azt nagyon valószínűtlennek tartom. A ködszurkálás ugyanis ilyen esetekben, ha van neuropszichológiai háttér, kifejezetten káros lehet és tévút, mert más szabályok lehetnek érvényesek az egyén pszichológiai működésben. Kívánok Dalmának kitartást és sok sikert, hogy valóban megtalálja a magyarázatot.