Hol a boldogság mostanában? Tari Annamária, InfoRádió, Aréna
Vložit
- čas přidán 7. 12. 2023
- Lehet-e okosan használni az okoseszközöket? Hogyan szoktassuk le a gyereket az állandó képernyőzésről? Milyen új veszélyeket hozott magával a mesterséges intelligencia, a deepfake és a TikTok? Tudják-e követni az érzelmeink az digitális technológia fejlődésének tempóját? Miért lenne fontos, hogy tudjunk újra unatkozni? Miért érthető, de mégis káros, ha katasztrofizáljuk vagy bagatellizáljuk a helyzetet? Mi a boldogság? Hamis-e a digitális létezés boldogsága?
Tari Annamária pszichoanalitikus, a „Hol a boldogság mostanában?” című könyv szerzője az InfoRádió Aréna című műsorában 2023. 12. 08-án. A beszélgetőtárs Herczeg Zsolt. Podcast.
Iratkozzon fel az InfoRádió CZcams-csatornájára és első kézből értesül a legfrissebb feltöltésekről!
Kövessen minket az interneten is: infostart.hu/
Kövessen minket a Facebookon: / infor%c3%a1di%c3%b3-11...
Inforádió. Magyarország hírrádiója. A hírrádió.
Nagyon jó gondolatok ezek, csak megint az a pár % fogja meghallani, aki amúgyis keresi a választ. A nagy átlag, a nagy többség pedig ugyanúgy megy előre a semmibe, vakon és ostobán.
Mert az az egyszerűbb...
ték-ták (nekem 10 éve nincs TV-m.Ilyen szuper vagyok.)
Elgondolkodtam: mi késztet arra felnőtt embereket, hogy egymagukban leüljenek egy mobil kamerája elé otthon, és elkezdjenek beszélni a készülékhez. Majd mindezt feltöltik a netre, utána pedig úgy tesznek, mintha mindezzel szívességet tettek volna másoknak. A mások pedig élvezik az alárendelt néző, rajongó szerepet. Ez elég beteg dolog.
Üdvözlöm! Engedje meg, hogy a fenti bejegyzésére reagáljak.
Emberek eltérő személyiségjegyekkel, motivációkkal bírnak, amik számos módon fejeződnek ki. Egyesek tanító jelleggel, mások pénz miatt, megint mások meg csupán be akarnak ügyes-bajos dolgaikról számolni, stb. Mindegyiknek megvan a maga szerepe, és biztosan megtalálják a megfelelő közönséget. Természetesen technikai, és mondanivaló tekintetében számos különbség adódik, viszont mindegyiknek megvan a létjogosultsága.
Gyakorló zenészként fontosnak tartom az ismeretterjesztést, elemzést. Közeljövőben a csatornámon számos ilyen jellegű tartalmat fogok készíteni. Hatalmas bevételre nem számítok, viszont néhány ember számára biztosan örömöt okozok. Másik példa. Egy ausztrál férfi rendszeresen beszámolt a betegségéről. Telefonján rögzítette mondanivalóját. Utolsó bejelentkezését már kórházi ágyon fekve, csövekkel a testében tette. Véleményem szerint, szükségesnek érezte gondolatait a világ elé tárni, hogy másokon segítsen. Rengeteg pozitív visszajelzést kapott.
Utolsó mondata rendkívül elszomorít. Érzésem szerint egy kalap alá veszi az a összes embert, pedig sokan tényleg jó szándékkal, pozitív hatással filmeznek. Nem értem, miképpen undorodhat ennyire egy ilyen tevékenységtől?
@@benceflaskay9576 hadd szóljak hozzá, most én. Régóta élt bennem egy szégyenérzet, mert beteg dolognak tartottam, hogy valaki leül egy képernyő elé, és a gépnek elmond dolgokat. Most, végre, mástól is hallom. Ez felment a szégyenem alól. Úgy gondolom, az egészséges közlésnél nézem a társamat, figyelem a mikromimikáit, és az alapján igazítva közlöm az adataimat, érzéseimet. Végig fenntartva egy kapcsolatot, és folyamatos kiigazítást. Ilyen értelemben, és most szégyentelen leszek, toxikus a koncertre járás is. A raj, egymással nem érintkezve bámulnak egy bálványt. A bárány a bálványt. És mennyire beteg volt a diszkós szórakozás is, ahol a sok idegen között kellett, hogy illegessed magad, minden valódi kapcsolódás nélkül. Valójában, illetlenség volt, ha megzavartad a riszáló leányt. Az volt az elvárás, hogy zenére magadban legyél el, a tömegen belül. Milyen beteg már...!
@@benceflaskay9576 hadd szóljak hozzá, most én. Régóta élt bennem egy szégyenérzet, mert beteg dolognak tartottam, hogy valaki leül egy képernyő elé, és a gépnek elmond dolgokat. Most, végre, mástól is hallom. Ez felment a szégyenem alól. Úgy gondolom, az egészséges közlésnél nézem a társamat, figyelem a mikromimikáit, és az alapján igazítva közlöm az adataimat, érzéseimet. Végig fenntartva egy kapcsolatot, és folyamatos kiigazítást. Ilyen értelemben, és most szégyentelen leszek, toxikus a koncertre járás is. A raj, egymással nem érintkezve bámulnak egy bálványt. A bárány a bálványt. És mennyire beteg volt a diszkós szórakozás is, ahol a sok idegen között kellett, hogy illegessed magad, minden valódi kapcsolódás nélkül. Valójában, illetlenség volt, ha megzavartad a riszáló leányt. Az volt az elvárás, hogy zenére magadban legyél el, a tömegen belül. Milyen beteg már...!
A mesterséges látszatvilág, amely az onlájn térben születik nem hoz igazi boldogságot. Hiszen az életet a valóságban kell megélni. Mária Ferencziné Seres
Akkor a boldogság : tele has üres zacskó.