- 3 147
- 1 333 254
Attila Farsang
Registrace 15. 06. 2015
A világon MINDEN információ. Amit MI alakítunk.
Video
Alapmegerősítések néhány elvi verziója
zhlédnutí 308Před 4 hodinami
Alábetonozás, köpenyezés, talajinjektálás.
Épülettoldás alaptüskézéssel
zhlédnutí 223Před 4 hodinami
Erőltetjük az együttdolgozást vagy hagyjuk külön mozogni?
Tértísztítás, térillatosítás speciális lehetőségei
zhlédnutí 44Před 4 hodinami
Olaj, gyertya, füstölő...
Beltéri meleg csökkentése belülről
zhlédnutí 1,5KPřed 12 hodinami
Ha a külső árnyékolás már elmaradt...
Lábazati bitumenes lemez szigetelés élmegfogása
zhlédnutí 564Před 21 hodinou
Mert a részletek fontosak!
Gépészeti elvezetések, szennyvízcsövek, PE-ből
zhlédnutí 212Před 21 hodinou
Mert különben ázások lehetnek...
Ablakpárkány - mindig legyen B terv is!
zhlédnutí 755Před dnem
Ablakpárkány - mindig legyen B terv is!
Pinceszigetelés megújítása injektálással - verziók
zhlédnutí 125Před dnem
Pinceszigetelés megújítása injektálással - verziók
Falazat injektálása es/vagy belső szigetelés?
zhlédnutí 252Před dnem
Falazat injektálása es/vagy belső szigetelés?
Pinceszigetelés. Miért is kell talajmechanikai szakvélemény?
zhlédnutí 161Před dnem
Pinceszigetelés. Miért is kell talajmechanikai szakvélemény?
Lemezalap szigetelése - többféle megoldással
zhlédnutí 446Před dnem
Lemezalap szigetelése - többféle megoldással
Belóg a tető? Avagy a szerkezetek harca a helyért.
zhlédnutí 184Před 14 dny
Belóg a tető? Avagy a szerkezetek harca a helyért.
Homlokzati hőszigetelő rendszerű vakolat készítésének főbb lépései, elvei
zhlédnutí 507Před 14 dny
Homlokzati hőszigetelő rendszerű vakolat készítésének főbb lépései, elvei
Építés közben az időjárásra is figyelni kell!
zhlédnutí 230Před 14 dny
Építés közben az időjárásra is figyelni kell!
Tanácsot szeretnék kérni a helyes rétegrenddel kapcsolatban egy látszó gerendás fafödémmel kapcsolatban. Jelenleg a gerendákra fentről hajópadló van rakva, de a tél előtt le szeretném szigetelni, majd a jövőben egy 5 cm-es sápát szeretnék önteni. Ebben az esetben mi lenne a helyes rétegrend? Válaszát előre s köszönöm!
Szia! Pl a geberit 110mm vagy 125 mm 5 méteres Pe csöre gondolsz? Azt ragasztani vagy melegítéssel kell összedugni? Üdv csabi
@@baloghcsaba3146 igen a Geberitnek bőven van PE anyagú csöve... oxidréteg csőröl történő tisztítása után hegesztéssel dolgozhatóak össze az egyes csőszakaszok (kb örök élet).
Kedves Attila! Szeretnénk a nyílászárók belső párazárását kenhető anyaggal megoldani. Létezik olyan készítmény, ami OSB lapra is felvihető, száradás után festhető, tapad hozzá a párazáró multiband ragasztó, vagy a tubusos szerek? A folyékony bitumenes anyagokat használom egy ideje, de ahhoz nem tapad se vakolat, se szalag, se ragasztó. Köszönöm a tippeket, és sok sikert a videókhoz!
@@mematyi persze vannak ilyenek. minden "kencés" cégnek van ez a "vonulata" is. amúgy a bitumenre is lehet "tapasztani", csak kell egy külön réteg tapadóhíd hozzá...
@@attilafarsang4339 köszönöm a válaszát! Kérdeznék akkor még egyet, ha megengedi: Álmennyezet készül a lakásunkban, azonban a vasbeton gerendákat nem szabad átfurkálni. A gerendák fölé csináltatnánk dobozolásokat, ami átbuktatja a villany, szellőztető csöveket a beton felett, az egyik álm. feletti térből a másikba. Milyen faanyagból érdemes ezt csinálni, ami a legjobban párazárt? Osb, mdf? Esetleg muszáj a drága rétegelt lemez? Vagy utólag kell ezeket is belülről kikenni?
A dilatálás nekem is jobb megoldásnak tűnik, egy kérdés viszont felmerül bennem ilyen esetben. Tegyük fel, egy helyiséggel bővítenénk a meglévő épületet, amelyek között lenne egy ajtónyílásnyi átjárás. Gondolom a dilatációban van 5 cm XPS, egyik oldalt meglévő vakolat, másik oldalt beszorító habarcs, stb. Ezek így együtt elég nagy rétegvastagságot adnak. Ha el van dilatálva a két tömeg, abban az esetben hogyan lehet megoldani a küszöbnél és a káváknál lévő dilatációs hézagok takarását?
Egyrészt kerülném az xps-t, mert az nagy nyomószilárdságú, így nem fog tudni összenyomódni. Bár mindenki azt tesz, de szerintem nem helyesen. Felülről pedig csak az egyik "oldalhoz" (egyik épülethez) rögzített rozsdamentes, legalább 4 mm vastag (letaposásálló) fémprofil kell. A másik házrésszel való kapcsolódásnál rugalmas tömítéssel. Vannak erre gyári elemek (pl. Deflex, Migua cégek termékei).
@@attilafarsang4339 Köszönöm, ezeknek utánanézek! XPS helyett mi lenne jobb? Homlokzati EPS?
@@kisharsaany kőzetgyapot.
@@kisharsaany van még egy-két fémprofil-ötletem: Profilpas, Schlüter, Buchberger
@@attilafarsang4339 Köszönöm! Esetleg ha később lenne ezekről is videó, hogy egészen a tetőig hogyan kellene megoldani, az sokaknak hasznos lehetne.
És olyan kialakítás is lehetséges, hogy külön van a két épület de egy átjárási lehetőséget szeretnénk? Egy rövid folyosó rugalmas összeköttetésben lehetséges?
Persze. Ez csupán az alaptestnél, és felette a szigetelésben jelent egy adott méretű (általában 2-5 cm) mozgási hézagot. A burkolatban csak egy dilatációs profil látszik. Ezeken szokott az ember sétálni egy bevásárlóközpont, vagy egy plaza, vagy egy irodaépület padlóján, vagy egy parkolóházban (egy vékony fém sín, gumival).
A videóban vázolt esetben az új épület nem fog féloldalasan süllyedni? Egyik oldalt fogja a másik épület alapja, a másik oldalon meg semmi.
de, arra nagy esély van... azért is mondom, hogy ez erősen "statikai" kérdéskör. Ki lehet úgy számolni, hogy elhisszük... Van esély rá, hogy jól össze lehet dolgozni... van is aki megpróbálja... kérdés, hogy az épület és annak alapozása is tudja-e mindezt? :-) de kicsi az esély, hogy tényleg megfelelően együttdolgozik, káros süllyedésektől mentesen... inkább dilatáljuk el!
@@attilafarsang4339 Köszönöm
Ha a tetejére is kerül hőszigetelés, akkor mi az ideális kialakítás? Lejtbeton alatt hőszigetelem és alatta van a bitumenes vízszigetelés, amelynek szintén van egy cseppentője?
@@attila21 igen, de az már terasz (és nem erkély), nem?
@@attilafarsang4339 Erkélyre gondoltam. Ha felül nem kap hőszigetelést, akkor a hőhíd veszélye fennállhat!?
@@attila21 igen. a küszöbsávban, meg oldalt is kellene. a kerülőutas hőhidak miatt... kb 60cm szélességben...vagy hőhídmegszakítóval a födémben.
Azzal az eladóval mit kezdjek aki a házán a dübalt azèrt spórolta ki mert 10mèterig magassá nem kötekező nem lett megvève a ház csaj nen volt ellenèrvem...
@@BigSXDon még mindig lehet abban bízni, hogy a szél nem tépi le...
Tökéletes időzítés Attila ! Köszönjük a videókat :)
Profi....
@@tiborhorvath2014 Köszönöm!
Kedves Attila! Eps táblák esetében a teljes felületen ragasztás kivalthatja a dübelezést? Illetve bizonyos homlokzat magasság alatt (~2-3m) is indokolt a dübelezés? És még egy kérdés, az előfúrt dübelek használata kiválthatja az átmenő dübelek használatát? Köszönöm!
@@balinthorvath-juhasz8989 igen, van olyan szabályozás, ami ezt megengedi (az alapfelület kellő tisztása mellett, beton és modern falazatok esetén). De én mindig "kötelezően" dűbeleztetem a hőszig táblákat, mert szerintem kell (és van ilyen előírás is). Sok nem megfelelően elkészítettet láttam már...
@@balinthorvath-juhasz8989 igen, vannak speciális (hőhídmenetes, ragasztott, rejtett, stb.) dűbelezések! Az is jó!
Nem kötekedésből de a mérnökök miért nem annyira ajánlják a légkondícionáló berendezést?
@@wertyqwerty4474 A többi mérnök okait nem ismerem. :-) Az enyémek: -a környezetkímélő építésbe ez "nem fér bele" -feleslegesen nagy áramdíj (ami ma már sokszor több, mint a fűtésdíj) (érdekes megjegyzés: a régi rendszerben az építészeket büntették is, ha nem kötséghatékony házat terveztek) -nem biztos, hogy ezen eszközök működtetése mindenkinek egészséges -erősen megnő az áramnak való kitettség, csökken a "függetlenségünk" -nem természetes, zajos (stressz-növelő, stb) -karbantartás-igényes (bár kb 3-5 év alatt úgyis tönkremegy, hogy újat kelljen venni) -kint és bent is van helyigénye (és nagyon elcsúfíthatja a homlokzatot is) személyes tapasztalat: ha tetőre kerül a kültéri egység, akkor a telepítéskor vagy a karbantartáskor biztosan tőnkremegy a szigetelés, és a tető beázik (több, mint 100 ilyen esetről tudok) -egy "rendes" tervező azt is nézi mi a jó a használónak (egészség, pénztárca, egyéb), és a környezetnek (szomszédok, természet, stb). -összefoglalva: megfelelő és alapos tervezéssel (árnyékolás, zöldhomlokzat, vastag hőszigetelés/hővédelem!!!), jó épület-telepítéssel (tájolás, átszellőzés, fák a ház körül, stb), tudatos épület-használattal (szellőztetés, színek, felületek, növényzet, stb) egyáltalán nincs szükség rá. Még sivatagos közegben is csak egyes felesleges pazarlást végző helyeken alkalmazzák (pl Dubai-ban az egy rétegű sima üvegezesű felhőkarcolókban, vagy éppen az utcán). De pl annak idején a Sevillai Világkiállításon sok jó ötlet volt pl. hűtőtorony-ponyvák (és egyebek, az ilyen vidékek hagyományos és jól működő megoldásait alkalmazva: terek tervezett légmozgással, fehér felületek, árnyékolók, ponyha/vitorla szerkezetek, tömegszerkezetek, befeléfordulás, stb). Persze van, ahol tényleg szükséges (és elfogadható) megoldás a légkondi. Meg ahogyan a világ időjárása alakul....
Köszönöm az összetett válaszàt így már érthető.
@@wertyqwerty4474 Szívesen!
Üdvözlöm.Vertfalú ház szomszéd felöli oldalán néhány éve készitettem beton járdát sajnos bitumen lemezt is raktam azóta "feltáskásodot"több helyen dobja le a vakolatot a lábazaton,jól gondolom h érdemes felszedni a járádát?milyen megoldás lehetséges?Köszönöm!
@@laszlohungary3517 igen, a járda ilyenkor "vályogfal-gyilkos"....
Ez nagyon jól hanzik; de ezekben a melegekben ez már nem hiszem, hogy segít. Kárpát alján miden ház előtt árnyékoló szőlőlugas van, pedig ott nincs is ilyen meleg!
Kedves Attila! Milyen párazáró fóliát és ragasztószalagot ajánlana, amely ár-érték arányban jó, és nem szakad ki, míg rákerül a hőszigetelő-anyag? Néztem a Dörken termékeit, de nagyon drágák. Más termékek, amelyek olcsóbbak, azoknál pedig félek, hogy kiszakadnának. Köszönöm szépen.
@@zsika005 én mindig Dörkent használok, tervezek, javaslok, pont ezen okok miatt... de azért nem lehetetlen találni egy másik megfelelőt.
Van valamilyen irányszám arra, hogy pl a hűtő és mélyhűtő melegebbre vételével mennyit lehet spórolni? Mert saját mérésem szerint egy modern hűtő fogyaszt kb 0.8 kwh áramot naponta. Ebből a nappali meleg időszakra eső rész kb ugye a fele (feltételezve, hogy este-éjszaka az ember kereszthuzattal próbálja a felgyűlt meleget eltávolítani). Ebből nem hiszem hogy 20-30%-nál többet meg lehet spórolni azzal ha felrakod 8 fokra. Ez azt jelenti, hogy kb annyit hőt spórolsz mintha lekapcsolnál egy hagyományos izzót. Van értelme ezt állítgatni főleg ha az embernek nincs több hűtője a házban?
@@Debilinside vannak erre kutatások, számadatok. Nekem anno egy osztrák-német áram-kereskedő cég mutatta be/ki egy "belsős" kis csoportnak tartott előadáson, hogy egy-egy ilyen "okos takarékosság" milyen sokat hoz a konyhára (áramdíjban). Nem ez az egy trükk, mert ez így semmi. Hanem több ilyen apróságnak tűnő dolog együttesen. De az én itt a videómban a hőermelésről beszéltem. Annál minden tizedfok számít a mostani hőségben. Annyit "spórol" a hűtős-dolog. És az ember is egy "radiátor", egy hőtermelő egység! Aktívan akár 1000W...
Nagyon jó....
@@tiborhorvath2014 köszönöm!
A dübelezest mennyivel a felrakás után kell megcsinálni? Meg kell várni hogy megkössön a pont-perem ragasztó?
@@m89hu Szerintem igen, különben behúzná a szigetelő lapot a falhoz. Így elromlana a külső sík.
@@m89hu igen, ami kb 24-28 óra. Ezt az adott gyártó, konkrét termékének a zsákján olvasható.Dűbelezni pedig csak ott, ahol ragasztó van alatta. 5-6 db/m2. A széleken, éleken, ablakok körül, tetőperemeken sűrűbben (9-10 db/m2).
Komment ❤ Az egyetlen, amibe belekötnék az az esti órákban történő kék hangulat világítás. Az, állítólag, nehezebbé teszi az el alvást.
@@gyurih3270 Hűvös vagy alvás? Ez itt a kérdés! :-D
Ok. Jól kell megcsinálni, De hogyan ??? Attila , ez csak félig mondtad el. Akkor meg minek?
@@csabakovacs7051 Ezen videó csupán a repedések okára és meglétére hívja fel a figyelmet (ahogyan a sorozat többi része is). ilyen rövid videóban nem is lehetne a cél a maradéktalan megoldás-bemutatás. De mindenesetre egy következő videóban majd beszélek róla (ha már ez így "kérésként" előjött). És nagyon örülök, hogy van olyan, aki egy ilyen repedést nemcsak meg akarja találni vagy el akarja kerülni, hanem ki is akarja javítani. Amúgy röviden a megoldás: megfelelő módon kell dilatálni (5-10 mm vastag PE anyagú peremdilatáció, homlokzati takarások). Hosszabban mondva mindezt pedig majd legközelebb.
Ha szeretném a padlás teret is gyakrabban használni mindjuk egy vendégszobakétn és fabfödémes az egész ház akkor hogy alakítsam ki a rétegrendet ? Mondjuk ha szeretnék egy laminált padlót a padlásrészre akkor mit kell módosítanim a rétegrenden hogy ne járjak úgy mint a példában nem szeretném ha el kezdenen vizesedni a szigetelés meg minden
@@tamasbuczko7334 ha ott fent is lesz fűtés, akkor a párával nem lesz gond egyáltalán (csak a felette levő rétegrendre kell majd figyelni: tetősík és a búvóterek). Szintén fontos lesz a nem beépített részek födémrétegrendje is. beszéljük meg részletesebben, ha kell: agyogyitohaz@gmail.com
Mindenképp írni fogok , köszönöm a gyors választ
@@tamasbuczko7334 Megkaptam, néztem, folyt. köv.
Sok épírőipari videót néztem már meg, de a vízszigetelés megrögzítése sínnel nekem újdonság. Köszi a videót!
@@evacorazon56 igen, igen... sok mögéázás a faltól elváló vagy a toldásaiban megnyíló szigetelés miatt történik.
Üdvözlöm! 70-es évek végén épült ház stukatúr mennyezetét ami jelenleg a padlás felől le is van betonozva ismeretlen vastagságban,szeretnénk hőszigetelni. Elgondolás alapján minden helység kapna egy gipszkarton mennyezetet párazáró fóliával.A padlás felől pedig 30cm üveggyapot szigetelést. Ez így megfelelő lehet? Köszönettel: Jámbor András
@@dj_jambor a korábbi "beton" az tényleg az, vagy agyagtapasztás? ha beton, akkor mindenképp leszedném... de a többi része rendben van...
@@attilafarsang4339 Köszönöm a gyors választ! A beton az tényleg beton,ráadásul teljesen sima és repedésmentes. Maga ez a beton réteg milyen gondot okozhat?
@@dj_jambor a fafödém anyagai befüllednek, korhadnak tőle. Emellett a készülő alsó párazáráson mégis átjutó pára pedig "megakad" a beton alatt, és a fát áztatja. Ha kell, beszéljünk még! email: agyogyitohaz@gmail.com
@@attilafarsang4339 Köszönöm,írtam!
A függőleges bit.lemezre milyen ragasztóval ragaszzjuk az xps-t vagy egy lábazati csempét?
Pl. Baumit BituFix 2K. Csak nagyon drága, így inkább ragasztóhabbal szokták.
@@tiborhorvath2014 az xps-t szinte bármivel lehet. Cementhabarcs, poliuratán ragasztó, "csemperagasztó"... Lényeg, hogy tiszta, pormentes legyen a felület, es kültéri használatra való az anyag. De: dűbelezni is kell! De ezt csak a lábazati szig 30cm-re felett! Alul meg majd a kavics vagy egyéb megtámasztja.
Tisztelt Attila! (Fém) előlépcső építéséhez szükséges engedély? Tetőteret szeretnék beépíteni és mi magunk készítenénk egy nyitott lépcsőt a ház mellé. Előre is köszönöm, Norbert
@@norbertkurti1737 Csak akkor kell, ha az utcai homlokzatot érinti, és/vagy 1 méternél magasabb (tehát legalább az utóbbi miatt itt kell), vagy ha a ház műemlék (vagy egyéb kiemelt, védett épület). Előtetőhöz nem kell. Lehet felújításként is "kezelni" a dolgot, akkor sem kell "papír". Csak ha műemlek... Statikailag azért mindenképp lehet érdekes... beleszólhat a ház statikájába? Akkor is kellene tervező! Megjegyzés: október 1-től minden ilyen szabályozás nagyon erőteljesen változni fog!!! En megkeresnék egy helyi építészt a dologgal...
@@attilafarsang4339 Köszönöm szépen a gyors választ. Igen 1 méternél magasabb lesz, viszont a házhoz csak az oldalirányú kilengés miatt lesz hozzákötve (gyakorlatilag nem szol bele a statikájába). A felújításként kezelés hogy működne? Ezzel ki lehetne hagyni a hatóságot?
@@norbertkurti1737 a felújítás: egy régi, meglévő kisebb-nagyobb lépcső átalakítása, átépítése...
@@attilafarsang4339 Akkor úgy néz ki nem úszom meg a hatóságot. Az 1 méternél nagyobb magasság a beépített terület miatt számít?
@@norbertkurti1737 nem, hanem így már "nem fér bele" a kerti építmény definíciójába. De meg lehet próbálni elsőre a helyi hatóságnál "finoman érdeklődni", hátha megúszható a dolog. Mindig van Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) is...
Mi történik akkor ha valaki az újonnan elkészült hőszigetelésre nem akar patkányt rakni sok helyre
@@univerzum9830 Gondolom párkányokra gondoltál... :-D Ha nincs párkány (mint nedvességvédelem), akkor fentről könnyen átázhat a rendszer... ilyenkor van az, hogy a fal és a hőszig között közlekedik a víz. Emiatt is fontos a külső folyamatos vakolat, meg a perem menti ragasztás...
👍
Szia Attila,csak a ragasztó alapú polisztirol felragasztásról ejtettél szót. Esetleg a púrhabos polisztirol felragasztásról tudnál kicsit mondani?! Köszi 👷
@@GyulaOlah-cn8uy ok, majd csinálok akkor olyat is!
Ajánlom még a Mûszaki Irányelv kivitelezôk részére - [...] TÁBLÁS HOMLOKZATI HÔSZIGETELÔ RENDSZEREK (ETICS-THR) KIVITELEZÉSE c. kiadványt. 2. melléklet: Hibák - következmények - javítások, mindenkinek kötelező, aki hőszigetel.
Szokáshoz híven nagyon jó kis anyag. Érdemes lenne még beletenni, hogy mivel és hogyan érdemes fúrni és portalanítani a dübelek furatait, ill. a hálózásban rejlő végtelen sok hibalehetőségek nagyját.
@@lukit1 igen, ezt meg sosem hallottam megemlitve, lattam olyat is hogy purhabot nyomott mielott beutotte a dubelt. Sok kis reszletre ki lehetne terni
@@lukit1 ok, rajta leszek! köszönöm!
Nagyot ment a médiában a 2000-s évek elején a zöldtető, mint a klímaváltozás egyik megoldása, a panelházak zárószintjénk szigetelése. Be lettek harangozva komoly pályázatok, de nem lett belőle sajnos semmi.
@@arturkozma9281 majd egyszer talán jobban alakul... :-)
Nagyon hasznos tartalom, erthetoen elmagyarazva! Nagyon jo, hogy mikozben mondod rajzolod is, szuper! Olyan video lesz esetleg, hogy meglevo alaphoz hogy lehet “toldani”? Peldaul meglevo hazhoz hozzaepites soran hogy oldhato meg az osszekacsolas ugy, hogy lehetoleg ne repedjen majd szet a ket epuletresz. Csak igy tovabb a videokkal!
@@viktorjuhasz88 Ez alapvetően egy statikai/tervezési kérdés. Mindenképpen méretezni kell. Egy erős összetüskézés, megfelelő alaptestméret-számítás segíthet. Függ a helyi talajviszonyoktól is!
@@attilafarsang4339 koszonom szepen a valaszt!
A téglák külső oldali telibe vakolása helyett talán olcsóbb, de hatékony megoldás lehet a habarccsal való kifugázás?
Nem... mert a teljes téglafelület telibe vakolása biztosítja a légzárást, és a hőszigetelési tényező kétoldali vakolással van megadva, számolva az építési vagy tervezési útmutatókban.
@@dalloszsolti de, lehetne. kevesebb anyag kell hozzá, de jóval nagyobb munka (idő és munkadíj)
Általában ezt a tulajdonos szokta magának megcsinálni, aki elég szakértő hozzáállású. Szerintem brigád egész biztos, hogy nem fog időt szánni.
@@mematyi az tény, hogy nehéz ehhez egy igazán jó csapatot találni...
@@dalloszsolti ...de persze a hőszig és a fal között csorgó víztől így nincs megvédve a falazat/belső tér.
Csak a hőszigetelő téglák hőszigetelő képességét adják meg külső-belső vakolással, vagy egy sima 30-as vagy 38-as lyukacsos kerámia tégláét is?
Sima 30-as és 38-as tégláét is.
Gyártói oldalon általában a teljesítmény nyilatkozatban találod, vakolat vastagságát és néha az anyagát is részletezik.
minden gyári tégláét...
Tisztelt Tanár Úr! Kedves Attila! Lassan több, mint 10 éve hallgattam utoljára élőben az előadásait - majd aztán Épszerk. szigrolatoztam Önnél. S bár azóta néhány éve tervezőként praktizálok, mégis szinte az első pillanattól mind a mai napig követem a videóit és nagy érdeklődéssel figyelem mindazt, amit megoszt. Kifejezetten kedvelem a nem szakmai témákat is, amelyekről beszélt korábban! Idő és hatékonyság, energetizálás, elektroszmog, levegő s még sorolhatnám! Bízom benne, hogy lesznek még hasonló témák és sokáig folytatja! Nagy-nagy Tisztelettel, egy volt tanítványa 🤝
@@GreenpardoN Köszönöm a kedves szavakat! Igyekszem érdekes témákat hozni! :-)
Nagyon jó rövid összefoglaló. Borzasztó látni, hogy mennyire tudatlan még egy csomó kivitelező is. Belvizes környéken lakok, egy csomó ház pincéjét egyszerűen kikentek folyékony gumival és kalap kabát... Rendkívül komoly szerkezeti károkat fog okozni a dolog meglátásom szerint mivel remekül bezárja a vizet a pincefalazatba.
@@Debilinside igen, nagyon is bezárja. Majd fagykárok, repedések, épületmozgások...
Jó napot! 2005 ben épűlt családi házat(ytong 30cm)szeretnék szigetelni 12cm vagy 14cm kőzetgyapottal.Az alap egy régi betonalap volt anno igy vettük a telekkel együtt.A lábazat a talajszinttől 60cm magas,de sajnos az építkezésnél nem gondoltunk a szigetelésre.Az déli oldalon hozzáépítésre került egy 10x4 méteres fedett terasz aminek a szintje a ház belső szintjével megeggyezik.Így a lábazatszigetelést azon az oldalon nem tudom megcsinálni.Mekkora gondot okozhat ez illetve mi lenne a célszerű megoldás? Köszönettel:József"
@@user-rg3fp9kg3m meg lehetne próbálni ezen szakaszon az injektálást, kiegészítve kent szigeteléssel. ha kell, részletezem: agyogyitohaz@gmail.com
@@attilafarsang4339köszönöm emilben keresem
Nagyon jó Attila...., ne hagyd abba, jó amit csinálsz.
@@tiborhorvath2014 Köszönöm a bíztatást!
Ilyen térkövet hol és milyen néven lehet találni? Köszi
@@miklosujvari803 OBI, indiai homokkő. De a különféle építőanyag telepeken sok megfelelő található.
Ha a pince lemezalapja alatt hőszigetelünk akkor hogy lehet lefuttatni a pincefalon a bitument hogy összeérjen az aljzatbetonon lévő vízszigeteléssel? Ott akkor az xps szélére kellene ráégetni a bitument, az meg ha jól tudom megolvad?
@@m89hu megoldható a dolog, legalább 4-5 féle módon. verzió1: a bitumenes lemez alatt (és a hőszigetelés felett készül egy aljzatbeton, és arra kerül a vízszigetelés. az aljzatbeton peremére pedig még egy szigeteléstartó fal is készül, amelyen fel tud futni függőlegesen a vízszigetelés. verzió2: öntapadó bitumenes lemezt is használhatnak (nem lángolvasztással készül). vagy speciális ragasztóval ragaszthatják is. verzió3: simán csak vízzáró beton készül (a fal és az alaplemez is abból). verzió4: Van olyan lemezes szigetelés is amely "visszatapadó". ezáltal betonozáskor az alaplemezhez és a falhoz is hozzádolgozódik. verzió5: műszakilag megengedett az is ha műanyag lemezt használnak (hegesztéssel toldva), de ezt szerintem elég kockázatos használni talajban, mert hiba esetén szinte kijavíthatatlan és a hibakeresés lehetetlen.
Mi műanyag szikkasztó blokkokból telepítettünk 10 m3-t. Gyári keírás szerint min. 3 m-t kellett elhagyni az épülettől, de végül 4 m-re ástuk el… Lehet gond lesz belőle? 3 éve lakunk az új házban, egyelőreúgy néz ki rendben van.
Szerintem nem lesz gond. Ez a rendszer kellően szabályozottan, lassan szikkasztja el a vizet. De az azt körülvevő talsjtól is erősen függ minden.
Köszönöm a választ!
Hány százalék lejtéstől tarthatunk attól, hogy a videóban leírt probléma jelentkezik?
Elvileg bármilyen kis lejtésnél, mert a talajrétegek közötti víz mindig "el fog indulni lefelé"... de egy talajmechanikus a konkrét helyet, vízhozamot, talajrétegeket, talajtulajdonságokat (pl. vízzáró agyagrétegek helye, alakja) megismerve pontosabb választ tud adni. Tehát "ökölszabályként" az elmondható, hogy lejtős terepnél számítani lehet rétegvizekre, szivárgó vizekre.
Ez a korrekt pince kiépítés. Nekem pl az alja homokos, a fala vasbeton, tavasszal a víz meg feljön. Na ezzel lehet/érdemes valamit kezdeni, vagy ez van, így jártam?
@@evacorazon56 a falba acél tüskesort tennék, majd "hozzábetonoznék" egy kellő vastagságú vasbeton lemezt (víznyomás függvényében vasalva, szükséges vastagsággal), vízszigeteléssel kiegészítve. Ez azért részlettervezést igényel. De: megoldható. Ha kell, telefonozzunk vagy emailezzünk: agyogyitohaz@gmail.com
Nagyon hasznos videók, nagyon szépen és érthetően rajzolsz-magyarázol. Köszönjük.
@@szorbdezso9928 nagyon köszönöm!!!
Mi a külómbség/ értelme, ha van egyáltalán a szigetelő tablák( pollisztirén) a purhabos ragasztó vagy a régi habarcsosragasztó felhelyezése kótöt? A vide9n is csak a ragasztoval való felhordást említed,a purhabos tipusut nem. Köszi válaszod előre is
Belevauznék: nincs érdemikülönbség, mindkettő teljesen rendben van, viszont a purragasztó igényli a nagyon pontos sík felületeket, max 5mm hullám legyen, de inkább kevesebb.. zsákos ragasztóval ki tudsz egyenlíteni nagyobb hibákat is.Purhabbal sokkal jobb és gyorsabb dolgozni, kevesebb a szemét is.
@@GyulaOlah-cn8uy vannak a cementalapú/cementbázisú, zsákos kiszerelésű, poralakú tagasztók (többféle, az egyes hőszigetelés fajtákhoz külön-különbtípus, gyári). és vannak a poliuretán alapú duzzadásmentes (!) ragasztó habok. Előbbi hagyományosabb, a felhasználók számára ismertebb, gazdaságosabb (én ennek használatában jobban bízom). Utóbbi gyorsabb szilárdulású, erősebb tapadás érhető el vele (zsugorodása, öregedése, rágcsálóállósága, nedvességtűrése, kérdéses).
Egy speciális problémám van. Szeretném a véleményedet megtudni. Ha lehetséges, kérlek adjál elérhetőséget, hogy kifejthessem a problémát. Köszönöm.
@@andrasolah122 agyogyitohaz@gmail.com
Nem láttam még olyan új építésű házat ahol kívűlről vakolatot képeztek a hőszigetelés felragasztása előtt.
@@csabad.8777 legalábbis szinte lehetetlen ilyet látni. Pedig a küldő oldali légzáró vakolat alapkövetelmény.m (legalább 5mm vtg). Eleve a falazóelemgyártók előirásaiban is így van (zajvédelem, tűzvédelem, hőtechnika, állekonyság és egyéb okok miatt is). Emellett eszerint van megadva a falazat hőszigetelő képessege (már ha valaki, pl. az energetikus azt konkrétan kiszámolja, ami új építésnél kell is). Valamint kell egy egyenletes aljzat is kell a hőszigetelésnek, és legfőképpen kell a jobb légzárás a belső térnek (jobb hőérzet, gazdaságosabb fűtés, páraproblémák elkerülése, rétegrend szárazabban tartása: mert vizes anyag nem hőszigetel). A hőszigetelés és a fal között sok esetben függőlegesen is "közlekedik" nedvesség. Ha nincs vakolat, akkor az a beltérben is megjelenhet. A sok nedvesség persze még fagyást is jelenthet (itt-ott). Nem is beszélve a tavaszi és őszi "fordított" páravándorlások hatásairól. Ezen fenti "néhány" ok indokolja a külső falsíkon történő vakolást. Mindez nemcsak elmélet, hanem a sok ezirányú szakertés (feltárások, bontások, páraproblémák, penészedések, szerkezetei károsodások) mondatják ezt velem...
Lemezalap alatt hogyan lehet vízszigetelni?
@@m89hu egy 8-10 cm-es aljzatbetonra a vízszigetelés (1 vagy 2 réteg bitumenss lemez), majd arra egy mechanikai védelmet adó réteg (gumiőrlemény, dombornyomott lemez vagy 5 cm védőbeton), aztán vasszerelés és kibetonozás.
Ez egy baromság, akkor a fóliára fog lecsapódni a pára ... ez fizika... meg az ablakod alsó részét is le foliázod? :D
@@DrLecter80 a lényeg, hogy a hőszigetelt hézag védve legyen. Ha már az ablakon folyik a pára, az a belső használat okán keletkezik (túl sok páratermelés, kevés szellőzés).
Ha ez a fagyhatáros dolog igaz lenne, akkor az alföldön az összes ház összedőlt volna már ezer éve. Jó esetben van 1-2 sor tégla a vályog falazat alatt, és vígan állnak vagy 100 éve, ahogy a szüleim háza is.
Kedves Attila! Arra hogy milyen mély legyen ez a kulé kavicsos ágy arra van valamilyen javaslata?
@@peterfeher7371 kb 20 cm elegendő
@@attilafarsang4339 Nagyon szépen köszönöm a választ! Egy olyan kérdésem lenne még hogy a házam körül nekem csepegő járda készítését javasolták (Mednyánszy Miklós, Vályogházak című könyve alapján), kavics ágyazatra terméskő lapokkal, hézag kitöltésére habarcsot ír a könyv. Ennek megvalósításàra kérhetnék tanácsot?
@@peterfeher7371 a járda szerintem csak a talaj vizesen tartását eredményezi... ott lehet esetleg indokolt, ahol nincs túllógó eresz, valamiért (pl. tájolás miatt) odaver az eső, vagy a szomszéd ház eresze vagy egy fa lombozata odavezeti a vizet, vagy a saját háznak nincs eresze. Ezen esetekben (alapvetően a kimosódás veszélye miatt) indokolt lehet az ilyen járda (a hézagait bitumennnel kiöntve vagy kültéri rugalmas fugaanyaggal bedolgozva azt). Az említett könyv (92.oldal) is felsorolja azon eseteket, ahol így kell beavatkozni... de nem minden esetben kell! és minden eset egyedi, ha kell beszéljünk erről! Sok-sok vályogházat láttam egészen közelről (tervezés, szakértés, építés). Sajátot is (ahol pl. egy jó kavicsággyal 22 éve remekül működik: vizesedés, repedés nélkül). email: agyogyitohaz@gmail.com